Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-25 / 96. szám

isst. Április 25. kedd 5 A TIT Pest megyei III. küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) ráckevei tanár felszólalása, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest közelsége nem hat minden vonatkozásban kedvezően a megye agrárifjú- ságára, mert például megfi­gyelhető egy úgynevezett ag- rárjampec típus kialakulása. Az ilyen káros kinövéseket a legeredményesebben a mii- veltség céltudatos terjesztésé­vel lehet és kell ellensúlyozni. A tanyai homok mohón isz- sza fel a kellőképpen adagolt tudományos ismereteket. Szükség lenne egy gondo­san szerkesztett helytörté­neti folyóiratra, a Pest megyei Szemlére, amely igen nagy segítséget nyújthatna azoknak, akik a megye területén a közművelt­ség terjesztése érdekében munkálkodnak. Ajánlatos len­ne az is, ha a középiskolák újból kiadnák évkönyveiket, amelyek helyet biztosítanának a pedagógusok tudományos dolgozatai, tanulmányai szá­mára. Beszélt dr. Kovács Jó­zsef még a művészettörténet népszerűsítésének kérdéséről is, valamint a műemlékvéde­lem fontosságáról, hangsúlyoz­va, hogy népi demokráciánk hatalmas összegeket fordít erre a célra. Dr. Kárpáti István, a bioló­giai szakosztály vezetője az egye® szakosztályok szorosabb együttműködésének szüksé­gességét fejtette ki. Dr. Ma- róthy Mihály, a tudomány- egyetem növényélettani tan­székének munkatársa megál­lapította, hogy a középiskolák tananyagában igen szerény helyet foglal el a növénytan és így a diákok nem kapják meg azt a tudományos alapot, amelyre biztonságosan fel­építhetnék magasabb fokú egyetemi tanulmányaikat. Saj­nálattal kell látni, hogy a jobban dotált pályák egyre inkább elvonják az ifjúságot a természettudományok mű­velésének területéről. Vala­milyen módon segíteni kellene ezen. Majd minden felszólaló megelégedéssel beszélt arról a '■ jelentős haladásról, amely a : megye társadalmában éppen a ' TIT működése következtében a természettudományos gon-1 dolkozás terjedése tekinteté- j ben észlelhető. ; A tudásvágy szinte nap- J ról napra fokozódik és az ; ismeretek terjesztését je- j lentösen előmozdítja a ; mezőgazdaság szocialista ! átalakulása, mert a szocialista nagygazda- \ Ságokban foglalkoztatott dol-\ gőzök megszabadulnak régi': életformájuk előítéleteitől és: idejük is több marad a mű- j vetődésre. Tilkovszky Loránd, a TIT-i központ tudományos szakosz- \ tályának titkára is felszólalt.! Méltatta a megyei TIT-szer-i vezet munkájának eredmé-i nyeit, amelyek elősegítik Pest megyében is az egységes szocialista parasztság kialakulását. Ezután átadta Fejérdy Győző Juhász Gyula: fi' Es mégis*» ♦» Ö, mint repül az ember. Ikarusz óta hogy megnőtt a szárnya. Lenéz bízó szemekkel Világrészekre és az óceánra. Eltörpül a magasság És elenyésznek mind a messzeségek, Az ember diadalmát Harsogják győztes szárnyakon a gépek. Köszönitek, ti bátrak, Ti boldogok, kik az egekbe törnek. Kik vígan nekivágnak Ös rejtelemnek és titkos jövőnek. Sírok fölött kerengve Az elmúlás szelében szép az élet. Ezt hirdeti elesve Egy repülő, aki örvénybe tévedt. ■ Felnőnek a gyerekek A Csepel Autógyár színjátszóinak bemutatója * z egész világon sok baj van a fiatalokkal. Gon- •j dőljünk csak Osborne nagy } port felvert „Dühöngő ifjú- ^ ság'“ című színművére, ame- í Ivet a múlt színházi évadban % a Nemzeti Színház is bemu- 2 tat ott az Ödry Színpadon „Em- £ lékezz haraggal” címen. Ezek í a „dühöngő“’ fiatalok látszó­! Andrejt, a „dühöngő” fia­talt. aki egyre jobban ráéb­red arra, hogy az unalom és a céltalanság helyett a munka jelenti az élet értelmét, Ma­ddest Imre alakítja lendülete­sen és tehetségesen. Alekszej, a vidékről feljött unokatest­vér, akinek nem sikerült beke­rülnie az egyetemre, de azért Juhász Gyula már súlyos beteg volt, teljes vlsszavonult- ságban élte Szegeden, Fodor utcai lakásában utolsó reme­teéveit, de innen is állan­dóan figyelte a világ dolgait, érzékenyen reagált minden olyan eseményre, amely az az emberiség haladásáról ta­núskodott. Akkortájt, a har­mincas évek derekán hozta lázba a világot néhány bá- £ tor lelkű pilóta nagyszerű f teljesítménye. Juhász Gyula j ezzel a gyönyörű versével j köszöntötte szomorú remete- j ségéből a levegő hőseit 1934- ben. A vers, a nagy költő egyik legutolsó költeménye, megható aktualitást kapott most az ember első sikeres űrrepülésének alkalmából. wwvwwwwwwwww Falu Tamás: Gagarin emlékkönyvébe Fellőtték a sztratoszférába, S fenn az eget sötétnek látta. Majd lenézett és rögtön föltűnt, Hogy kék fényben ragyog a Földünk. Két szín kísérte: földi s égi, Hős űrhajós, dicsőség néki! Versem, hogy méltón üdvözöljed, Kerüld körül te is a Földet. fc\\\\\\\\\\\\\\\\\\\A\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\VKÍlSB Kollégiumiéi alakul a nagykőrösi leány diákotthon Jelenet a második felvonásból í lag mindent halálosan unnak, < nem találják a helyüket az Í életben, a társadalomban. A ; szocialista társadalom fiatal- 'l jai is nemegyszer keresik az ; utat, de ezt a „dühöngés”-t 5 nem a cinizmus, a kiúttalan- í, ság. a reménytelenség-jellemzi, mint a kapitalista társadalom jj\ fiataljainak az életét. ' T/ iktor Rozov Felnőnek a j ' gyéreitek című háromfel- í vonásos színműve érdekesen í tárgyalja ezt a problémát. / í A Csepel Autógyár fiataljai £ nagy feladatra vállalkoztak, ", amikor éppen ezt a színdara- bot választották. Annak elle- nére, hogy sok érdekes és há- í lás szerep van a színműben, mégis próbára teszi az alkotók képességeit. A Csepel Autó- gyár színjátszói sikerrel bir- '' kózta-k meg ezzel a nagy fel- f adattal és elhitető, lelkes, át- í élt játékukkal olyan levegőt j teremtettek a színpadon, ame- \ lyet elképzelt Rozov. a „Száll- / nak a darvak’“ világhírű szer- 1 zöje. nem veszti el a kedvét. Mac­kó Károly. A színmű kedves lányalakját, akibe mind a két fiú szerelmes, Polgár Edit sze­mélyesíti meg. Csinos, kedves. Első pillanattól elhisszük a két fiúnak, hogy ebbe a lányba bele tudtak szeretni. A szülők szerepét Diós Ágoston és Szalai Károly alakítja nagy rutinnal. Arkagyik: Kónya József, Masa: Beke Judit, Va­gy im: Becz József, Kátya: Benkő Klári és Misa: H. Becz 1 mre. a z előadás első bemutatója zi nagy sikert aratott. A nézők sok tapssal jutalmaz­ták az előadást. A Csepel Autógyár színjátszói az utóbbi években már nem egyszer be­bizonyították rátermettségü­ket, lelkesedésüket és rutin­jukat. Külön dicséret illeti őket. hogy a színjátszók jól bevált gyakorlatától eltérően prózai darabot választottak, ezzel is bizonyítva, hogy nem­csak operettekkel lehet sikert elérni. A színmüvei, amelyet Diós Ágoston rendezett, a színját­szók bejárják a járás több községét, ahol már ismerik, szeretik és várják az autógyár színjátszóit. Jécsai Andor Földes Péter: MÓKULI jpöldes Pétert nem kell kü­r lönösebben bemutatnunk. Több sikeres könyvével igazol­ta már, hogy ismeri a fiatalok gondolatvilágát. Legújabb ifjú­sági regényében, a most meg­jelent Mókuliban is olyan té- : mát dolgoz fel, amely joggal i kelti fel az ifjú olvasók érdek- i lödését. \ A történet 1944 végének vér- ízivataros napjaiban játszódik, jamikor a nyilas banditák ga- : rázdálkodnalk a főváros utcáin. ; Mókulinak, ennek az ötéves \ kisfiúnak apját már elpusztí- : tóttá a fasizmus. Ketten ma- I radtak az anyjával, de ók sem ! bujkálhatnak sokáig. Mókulit !azonban anyja az utolsó perc- : ben megszökteti a Duna-parti ! kivégzőhelyre tartó halálme- ! nelböl. Egyedül marad a szi- ; rénavijjogástól és bombarob- ! bánásoktól félelmes pesti ut- j cán. Hiába szólongatja kétség- i beesetten ' anyját, nem látja I többé soha. Aztán lé'legzetel- i állít éren izgalmas, gyakran ! könnyes-fájdalmas kalandok : sora következik, s a kisfiúnak •végül is sikerül megmentenie i életét, elpusztult anyja helyett !anyára talál: megleli az embe- \rek szíve mélyén a borzalmak íóráiban is mindig ott élő igazi szeretetet. Mókuli hányatott sorsát kö­reire. az író nemcsak- a meg­próbál tatásokat, a kegyetlen üldözőket és az ostobaságuk­ban közönvös vagy rossz embe­reket mutatja be. hanem azo­kat is. akik a lennehezebb kö­rülményei- között is hat:ba- szállták az embertelenen gél. (Móra Ferenc Könyvkiadó) — kő — „Esőcsináló" festő Tápiószelén Bőd László festőművész kiállítása a Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban téért, emberi magatartásáért is! A művészt, mint régi, ked­ves ismerőst üdvöziik a gaz­daság dolgozói. Hogy került ide, hogy alakult ki ez a meg­hitt baráti kapcsolat? Erre ke­resek választ. Gera Éva fes­tőművész, a képzőművészek szakszervezetének kiküldötte így tájékoztat: — Három évvel ezelőtt a MEDOSZ és a mi szakszerve­zetünk között megállapodás jött létre, amelynek értelmé­ben az állami gazdaságok egy-egy festőművészt meghív­nak. Kettős cél lebegett a szemünk előtt: képzőművé­szeink így életközeiből ismer­kedhetnek meg az új paraszti élettel, ugyanakkor a gazda­ság dolgozói betekinthetnek a művészi alkotómunkába. Bőd László az elsők között vállal­kozott erre a feladatra s így került kapcsolatba a gazda­sággal. A kultúrteremben Kovács József, a gazdaság szb-titkára a művésszel együtt a harminc A kiállítás megnyitóján ®>solásán csak ©,30-íg váltott betétköny jíj.vek vesznek részt! m MEG MA VÁLTSON autó nyeremény­1 1 i m 1 I I betétkönyvet! i| — Bővebb felvilágosítást az £0 ? ,OTP fiókok, vagy a pos- í ®tahivatalok nyújtanak. Sj? 1.------------------------------—% A gazdaság udvara című kép képből álló kiállítási anyagot rendezi. Néhány órás munka után valóságos tárlat fogadja az érdeklődőket. A képek — részben a gazdasággal kapcso­latosak, részben a művész „Finnországi képek” című, év eleji Fényes Adolf-termi ki­állításának anyagából valók — élénk színeikkel kedves de­rűt sugároznak. Az öreg Gu- bonyi bácsi, a gazdaság egy­szerű dolgozójának portréja mellett az északi-fénytől sej­telmesen megvilágított „Finn tanya” látható. A „Gazdaság udvara” című kép a jelent idézi s nem messze tőle a „Szeles tengerpart” már a tá­voli északról ad hírt. Képzőművészeti kiállítással kapcsolatban nemigen szokás beszélni a közönségről. Itt mégis szólni kell erről. A lá­togatók sorában egymás mel­lett láttuk a kiváló mezőgaz­dasági kutatót és a fejőgu­lyást, a mezőgazdasági mérnö­köt és a brigádvezetőt. A vélemények? — Nézd csak, ez meg az öreg Tóth — mondja barátjá­nak egy középkorú parasztem­ber. — Az a’ valóban. Kocsis volt itt tavaly. — Jól eltalálta a képét ez a festő. Sokoldalú művész Bőd László. Olaj, tempera, tus, A Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban hetek óta aggódó szemek kémlelték az eget: a hébe-hóba feltűnő felhők va­jon hoznak-e termékenyítő esőt? Április második felében járunk csak, de a természet úgy előreszaladt, hogy május­nak is bei] lene az időjárás. A májusi eső meg köztudomás szerint aranyat ér — még ha áprilisban hűli is! Az elmúlt napokban, ami­kor a kis művészcsoport be­robogott a gazdaságba, velük | együtt a csendes, tavaszi eső ! is megérkezett. Dr. Jánossy Andor, a kísérleti intézet igaz- igatója, kedves humorral je- ! gyezte meg: ! — Bőd László festőművész i harmadik éve jár ki hozzánk, : eddigi tapasztalataink szerint : látogatása mindig meghozta a I várvavárt esőt. Sok pénzt ke- \ reshetne ezzel a tudományá- I val, ha garancia mellett vál- j lalná az esőcsinálást. De — [tette hozzá — nemcsak ezért [ szerettük meg a „mi” festőn- I két, hanem átélt művésze­f tanárnak, a TIT ráckevei titka rának a művelődésügyi mi niszter elismerő oklevelét, éí kiosztotta a TXT-központ di­csérő okleveleit azoknak akiknek ismeretterjesztő mun­káját a vezetőség különösen kiemelkedőnek találta. Ezután került sor a 27 tagi elnökség, a tíztagú ellenőrzi bizottság és annak a tizenhá­rom küldöttnek a meg válasz- j fására, akik a május 13-án ! összeülő országos küldöttköz­gyűlésen a Pest megyei TIT- szervezetet képviselik. Ebédszünet után Horváth András, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának első titká­ra szólalt fel. Nagy figyelem­mel kísért beszédében elismeréssel állapította meg, hogy a TIT a me­gye területén igen ered­ményes munkát végzett az elmúlt három év alatt. Az elért eredmény lényegesen nagyobb és pozitívabb, mint amilyennek a jelentés statisz­tikai táblázatainak tükrében látszik. Hiányossága, hogy a TIT által rendezett előadá­sokban nem jutottak elég nagy szerephez a nemzetközi helyzet időszerű, komoly prob­lémái. A jövőben tehát gondoskodni kell arról, hogy a TIT előadói meg­felelő módon kommentál­ják hallgatóságuk előtt a nemzetközi politika ese­ményeit, mert a lakosság csak így sze­rezheti meg a nemzetközi kér­désekben a szükséges és kívá­natos tájékozottságot. Arra kérte Horváth András a TIT megyei vezetőségét, hogy munkájában, ha lehet, fűzze még szorosabbra a kapcsola­tot az élet valóságával. Mód Aladár professzor fel­szólalásában a világnézeti ne­velés fontosságát fejtegette, Pajzs Dezső professzor pedig az irodalmi és nyelvi ismeret­terjesztés egyes kérdéseiről beszélt. Földes István titkár össze­foglalója után dr. Szemes Gá­bort egyhangúlag újból elnök­ké. Földes Istvánt pedig tit­kárrá választották. Á kollégium rangot jelent, magasabb osztályt, érettséget. Ott már diákönkormányzat dönt lakóinak életéről, a napi sok gondról és intéznivalóról. A nagy eseményre néhány hó­nap. a .tanévzárás után , kerül sor. De már ma is kiváló ered­ményeket mutatnak fel a jöven­dő kollégisták. Száztizenöt fél­évi bizonyítvány között egyet­len elégtelen tantárgy volt. A tanulmányi átlag magasabb az iskolák átlagénál. A legjobb akvarell. És mindenütt derűs J színek, levegős plain air, de ^ azért nem lakkozza az életet. ^ Sajátos, egyéni látásmódja ^ reális talajból fakad. Bőd László kiállítása jelen- £ tős állomás a gazdaság életé-') ben. Az itt dolgozók többsége, J a hajdani uradalmi cselédek,^ életükben először tekinthet-![ nek meg egy színvonalas kép- ^ kiállítást. Érdeklődésüket csak j fokozza, hogy a képek nagy J része ismerős tájat, ismerős^ arcot ábrázol. A festők ecsetje ^ a múltban is megörökítette a paraszti életet, de vajon hány 'j parasztember számára adatott J meg. hogy a falujában ren- J dezett tárlaton tekintse meg 'tf az életéről, környezetéről ké- ( szült alkotásokat? í í Öreg este van, vmikor ha- $ zaindulunk Szeléről. Az ala- 'j csonyan úszó felhőkből még ^ szemerkél az eső. A búcsúzás- ^ nál valaki megkérdezi: Mikor ^ jön legközelebb? — A jövő í hónapban, sajnos, nem — ^ mondja a festő, mert útja Pá-^ rizsba, a Louvre-ba vezet. —í Talán azután. í — Maradjunk abban — ^ szól Kovács József szb-titkár ^ —, ha eső kell a földeknek. ^ írunk. Aztán gyere ám a pa- lettáddal, Laci! Szeretettel vá-^ runk, í Győri Mihály Ä diákok mindig készen állnak a rosszabbul tanulók segítésére. De az iskolafalakon kívül is példásan viselkednek az ottani diákok. Ha közös, társadalmi munkáról van szó, derekas részt vállalnak..belőle, A fiú- kollágiummmal közösen rende­zik klubestéiket és közösen járnak időnként a Dózsa Tsz- be is. A fiúkkal együtt ver­sengenek az „Ifjúság a szocia­lizmusért” jelvény megszerzé­sének feltételeiért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom