Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-25 / 96. szám

1961. ÁPRILIS 25. KEDD mcv» yf/HiiD 3 Szorgos munka Vasárnapi körúton a megyében A kiadós esőtő] íelfrissülve szépen fejlődnek a gabonák mindenütt, amerre csak jár­tunk. Szánté szemlátomást serken a borsó is, meg a többi kora tavaszi vetés. Áldás a ré­gen várt eső a kukoricára is, bar azt jó részben még az eső után vetik. A Meteorológiai Intézet prognózisa szerint né­hány nap múlva újabb esőt várhatunk, tehát igyekezni kell, hogy addigra a kukorica­vetőmag is földbe kerüljön. Sürget az idő, kevés a kukori­ca vetésére igazán alkalmas nap, s vajon kihasználják-e mindet? Vasárnap is vetésre való idő volt, bár az égen borongó fel­hők eltakarták a napot. A reg­geli órákban már a szántóföl­deken jártunk, ahol a terme­lőszövetkezetek legszorgosabb tagjaival találkoztunk. Cegléden a. Petőfi Termelőszövetkezet II. számú üzemegységébe láto­gattunk el. Csala István üzem- egységvezető elvtárssal együtt kerestük fel a határban dolgo­zókat. Egy munkacsapathoz érünk, amelynek Gál Gyula a vezető­je. Finomszemcsés homokon vetnek lófogatos eke után, az úgynevezett magházba. Mag­háznak nevezik Cegléden a szántás-oromzatok között hú­zódó mélyedéseket. Minden harmadik magházba vetnek, lépésenként 1—2 kukoricasze­met. A vetési művelet rendkí­vül egyszerű, bár kezdetleges és jellegzetesen kisüzemi mód­szer. Lépésenként két-két sze­met ejtenek a földre és cipő­sarokkal préselik bele. Természetesen csak a még I tagosítatlan, nadrágszíj-parcel­lákat és a háztáji földeket ve­tik így, mert a nagyüzemi táb­lákon Bjeloruszok vontatják a kukoricavetőgépeket. Néhány dűlővel odébb még lóvontatá- sú vetőgéppel is vetnek, amelynél Fritz József a kor­mányos és Kávai János a faros. Rajtuk kívül még sokan vesz­nek részt a vasárnapi vetésben a II. számú üzemegységben dolgozó tsz-tagok közül. Albertirsára érve a Dimitrov Tsz irodájá­ban Gyócsos Ferenc párttitkár elvtárs csatlakozik hozzánk, aki éppen a határba igyekszik, ö aztán elmondja, hol talál­juk meg a falu legszorgalma­sabb lakóit. Mintegy négy kilométert ha­ladunk a pocsolyás földúton, amíg az első vetőgéphez érünk. Útközben egy vadász formájú embert pillantunk meg, amint vadonatúj Pan­nóniáján száguld egy tőlünk balra húzódó dűlőúton. — Nem vadász volt az — mondja Gyócsos elvtárs —, Iranern egy tsz-tag. — Puskát láttunk a vállán. — Talán kapa. — Duplacsövű puska volt az inkább, nem kapanyél. Később megtudtuk, hogy mi volt a vállán Csernák Pál tsz-tagnak. Se nem puska, se nem kapa. A TVD—6-os négyzetes kukoricavetőgép sor­jelzőjének merevítőm dj át vit­te be hegeszteni a Ceglédi Gépállomásra, mert eltörött. A vetést azonban még ezért sem hagyják abba. Kovács Mihály addig megreggelizik és pihen az UTOS is. Üllőig csak egy ugrás az út gépko­csival Albertirsától. Az or­szágút mindkét oldalán szán­tóföldek, s a földeken embe­rek. Megállunk egy kisebb csoportnál. Pinczel Mihály és családja szorgoskodik seré­nyen itt, hogy a háztáji föld­jük bőven teremjen. Kuko­ricát vetnek és köztesként babot. A családfőn kívül a felesége és három fiúgyerme­kük markolja a kapát, hogy mielőbb végezzenek. Pinczel Mihály — kertészeti dolgozó — elmondja, hogy az üllői Március 15 Tsz tagjai va­sárnap végzik a háztáji mun­kákat, hogy hétköznap min­den perc a közös munkákra jusson. Egy szorgos vasárnap epi­zódjait elevenítettük fel né­hány sorban. Szerte a megyé­ben sok helyen találhattunk volna hasonlót, s ezek mind arról a szorgalomról, mun- kakedvről és lelkesedésről ta­núskodnak, amellyel a me­gye szövetkezeti parasztsága elkezdte a tavaszt. Nagy-Miklós István Megkezdődön a gyümölcsértékesítési kollektívszerződés-kötés A Pest megyei MÉK felhí­vást bocsátott ki az idei gyü­mölcsértékesítési kollektív szerződések megkötésére a ter­melőszövetkezetek és a föld­művesszövetkezetek kebelében működő hegyközségek, szak­csoportok és szakszövetkeze­tek részére. Az idei kollektív szerződések feltételeit a SZÖVOSZ elnökének 21/ 1961. sz. utasítása szabályoz­za. I A földművesszövetkezetek hassanak oda, hogy a hegy­községek, szakcsoportok és szakszövetkezetek az utasí­tásban szabályozott feltételek mellett a lehetőséghez mérten mielőbb megkössék a gyü­mölcsértékesítési kollektív szerződést. AZ INDIAI NAGYKÖVET BÚCSÚLÁTOGATÁSA Rónai Sándor, az ország- gyűlés elifefce hétfőn fogad­ta K. P. S. Menont, az In­diai Köztársaság távozó bu­dapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. Megkezdte működését a Pest megyei Tanács szakorvosi rendelőintézete A múlt héten elkészült a Pest megyei Tanács rendelő­intézete. Huszonegy kitűnően képzett szakorvos mellett har­mincnyolc asszisztens és négy főből álló segédszemélyzet dolgozik a megye legújabb egészségügyi intézményében, amely a Semmelweis kórház éipületének földszintjén három napja nyitotta meg kapuját. Valamennyi orvosi szak­ma rendel az intézetben. Váh '‘ 'belgyógyászati,­...reuma­t ológiai, nőgyógyászati, uroló­giai, ideggyógyászati és ezen belül gyermekideggyógyászati, sebészeti, ortopédiai, röntgen, gyermek, szem, fogászati és szájsebészeti, orr-íüll-gége és sportorvosi rendelés. A bőr- gyógyászatinak már nem ju­tott hely, ez a Trefort utcai rendelőintézetben működik. Az onkológiai rendelést pedig az ugyancsak a megyei kórház­ban levő onkológiai gondozó látja eL összesen 23 500 lakossal. Ezzel mentesül a zsúfoltságtól a gö­döllői rendelőintézet, amely az aszódi járást is ellátja. A gyömrői rendelőintézethez tar­tozó hét község, Gyömrő, Mende, Úri, Tápiósüly, Tápió- sáp, Maglód és Ecser har­mincezer lakosa számára uro­lógiai, ortopédiai, ideggyógyá­szati, belgyógyászati, orr, fül, gége, fogászati és szemészeti szakrendelést, valamint rönt­genvizsgálatokat nyújt az új "Íiífézfnény. A nagykátai ren­delőintézet területén lakó 36 ezer ember a megyei intézet belgyógyászati, reumatológiai, urológiai, ■ ortopédiai és ideg- gyógyászati rendelését veheti igénybe. Ezenkívül a megyei rendelő- intézet a Budapesten levő megyei intézmények, vállala- j tok üzemi rendelőintézete is. Ezüstkalászos tanfolyam, mezőgazdasági technikum és egyetemi levelező tagozat a Ceglédi járásban A mezőgazdasági tudomá­nyok fejlődése és a szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodás magas követelményei egyre nagyobb felkészültséget ige­nyelnek a termelőszövetke­zetek tagjaitól és vezetőitől. Felismerik és megértik ezt a ceglédi járás termelőszövet­kezeteiben is, ahol most élénk érdeklődés nyilvánul meg a különböző fokú mezőgazda­sági tanfolyamok iránt. A járási tanács mezőgaz- dasági osztályának tájékoz­tatása szerint a közelmúlt­ban tizenhat ezüstkalászos- gazda-tanfolyam fejeződött be sikeresen a járásban, amelyen a tsz-ek növény- termesztési és állattenyész­tési dolgozói vettek részt. A tanfolyamok végén újabb 343 tsz-tag vette át az ezüst- kalászosgazda-jelvényt ég ok­levelet, amelyek az alapvető mezőgazdasági ismeretek megszerzéséről tanúskodnak. Elmondták még a járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán, hogy a Ceglédi Me­zőgazdasági Technikum le­velező tagozatára is sokan beiratkoztak a tsz-tagok kö­zül, sőt 30—40 jelentkezőre számítanak az Agrártudo­mányi Egyetem Cegléden nyíló levelezési tagozatára is. A nagyfokú érdeklődés­re való tekintettel Jászkara- jenőn kihelyezett mezőgaz­dasági technikumot kíván szervezni a mezőgazdasági osztály. Az orr-fül-gége rendelés mellett külön audiológiai ren­delés is folyik, ez Magyarországon az első megyei nagyothalló szűrő­állomás, amely jövő hónaptól kezdve végigjárja az összes megyei iskolákat és a zajártalmas üzemeket, valamennyiben audiológiai szűrővizsgálatokat tart Eddig három iskolában és a Csepel Autógyár fék­szaktermében folytattak ilyen szűrővizsgálatot. Az egész megyében az összes járási és megyei szak­rendelőintézetek közül egye­dül a megyei szakrendelőben van urológia, illetve gyermek­ideggyógyászat. Mindkettő működése az egyes rendelőin­tézetek főorvosainak javasla­tára kiterjed az egész megye területére, vagyis a betegeket mindenünnen ideküldik. Ha­sonlóképpen az ortopédiai szakrendelésre is, amely a megyében Cegléden a kórház traumatológiai osztályán van, A megyei rendelőintézet a többi szakrendelő kíván­ságára konzultál nem köz­vetlenül hozzá tartozó be­tegeket is. Körzete egyébként a követke­zőképpen alakul: teljesen hoz­zá tartozik a gödöllői járás öt községe, Csömör, Kerepes, Kis- tarcsa, Nágytarcsa és Pécel, nem éppen a tervek készíté­sénél? Ezek után már be­szélni sem merünk arról, hogy folyamatosan, hónapról hó­napra, vagy negyedévről ne- • gyedévre tárgyalja és haszna^, sítsa a vezetőség az önkölt­ségszámítás tapasztalatait, fi­gyelmeztetéseit. Véleményünk szerint a gaz­daságos termelés megszerve­zése és irányítása elsősorban a szövetkezet egyszemélyi ve­zetőjének, az elnöknek a fel­adata. Mégis a napokban egyik régi és közismerten a legjobb szövetkezeteik közé tartozó közös gazdaság elnöke kijelentette, hogy az önkölt­ségszámítást a könyvelóség nem neki, hanem a járásnak készíti, mert erre kapott uta­sítást. És a baj itt van. A termelőszövetkezetben, mint mezőgazdasági nagy­üzemben egyre inkább elen­gedhetetlen követelmény lesz, hogy figyeljék a termelés eredményességét, s olcsóbban, versenyképesebben termelje­nek. Hiszen éppen ez lenne a mezőgazdasági szocialista nagyüzem hivatása. De ho­gyan tud hivatásának eleget tenni, ha a gazdaságvezetés nem tudja, hogy jövedelme­zően termelnek-e, vagy ráfize­téssel? S hogyan tud a gaz­daságvezetés intézkedni, a munkán javítani, ha nem tudja, miért termel drágán? Az egyik termelőszövetke­zetben az idén tavasszal so­káig gondolkoztak a vezetők, miért nem hajt elég hasznot a sertéshizlalás? A sok gon­dolkozás után a költségek elemzése mutatta meg, hogy túl sok a munkaráfordítás. Aztán megtalálták az okát is. A hízóállatokat több kisebb hizlaldában tartották, s egy- egy gondozó kevés állatot lát­hatott el. Azonnal intézked­tek. Egy nagyobb,''ideigTéhés~ hi zlald át építettek, ahová ösz- szevpntáli áz állatokat S ki­elégítő munka mellett is ke­vesebb gondozó kellett, s ki­sebb munkaráfordítást igé­nyelt a takarmánymozgatás is. Egyszerű példa ez, de mu­tatja egyetlen esetnél is az önköltségszámítás hasznát, cél­ját. Sajnos, az ilyen példa még ritka, mint a fehér holló. Tenkely Miklós Jelentős beruházások9 új gépek Korszerű húíoriizemmc fejlesztik a nagvkörösi ,,pi|»agjárat“ Éppen a napokban múlt tíz esztendeje, hogy a nagykőrö­si pipaüzem alapítójának a fia, Szaithmáry Imre, fölaján­lotta gépi berendezéseit az államnak, és egyben elvállal­ta a Faáru- és Dohánycikk- gyártó Vállalat megszervezé­Örömtűz a Duna-parton, másfélórás felvonulás, motorcsónakversenyek Gazdag program Vácott május elsején (Váci tudósítónktól) Vác dolgozói is figyelem­mel kísérték és nagyra érté­kelték az elmúlt hetek, napok eseményeit. Lelkes röpgyűlé- seken juttatták kifejezésre örömüket, elismerésüket Ga­garin őrnagy űrutazása alkal­mával. Megnyilvánult ez a szolidaritás a Kuba elleni tá­madáskor is, amikor váro­sunkban is százak és százak emelték fel tiltakozó szavukat az imperialisták gaz táma­dása ellen. A nagy eredmények a tör­ténelmi város dolgozóit még nagyobb feladatok elvégzésére sarkallták. A május elsejét megelőző időszakban tíz nagyüzem­ben, a tanácsvállalatok­nál, szövetkezeteknél és a tsz-ekben a dolgozók szá­zai kapcsolódtak a mun- kaverseny ünnepi szaka­szába. Napról napra érkeznek a je­lentések a versenymozgalom nagyszerű . eredményeiről a városi pártbizottságra. A jól végzett munka után az ünneplés következik. Vá­cott vasárnap este nyolc óra­kor örömtűz gyullad ki a szemközti sziget partján. Messze világító betűk éltetik május elsejét és fáklyasorok örömtüzének fényét tükrözi majd vissza a folyó vize. Egy­idejűleg lampionos csónakfel­vonulás lesz a Dunán. A bal parton tábortüzet, térzenét rendeznek. Hétfőn reggel hattól nyolc óráig az öntöipariskola fúvós­zenekara járja be a város főbb útvonalait és zenés éb­resztőt ad. Az üzemek, hiva­talok dolgozói s az iskolák ta­nulói kilenckor gyülekeznek a felvonulási útvonal kijelölt szakaszain. A hagyományos, nagy má­jus elsejei menet a negy­vennyolcas csaták színte­réről, a Diadal térről in­dul. A Szabadság úton, Csányí körúton és Ambró utcán vé­gighaladva kanyarodik a Köz­társaság útra s halad a főtér felé. A városi tanács előtt felállított dísztribünnél Vác politikai vezetői és a meghí­vott elnökség tagjai üdvözlik az elvonulókat. Á menet élén a sportolók és az ifjúsági cso­portok haladnak. Következik a hat új élüzem, majd fel­váltva gyárak, hivatalok, ta­nácsvállalatok. Hetvenhat cso­port vesz részt kétkilométeres útszakaszon a menetben. A felvonulás időtartamát más­fél órára tervezték. A déli órákban fővárosi és helyi motorcsónakosok látvá­nyos versenyét bonyolítják le a korzó előtti Duna-szakaszon. Délután sportrendezvényekkel folytatódik a május elsejei műsor. Este nyolc órakor — jó idő esetén — utcabál lesz a városi tanács épületénél, majd az úttörők műsoros, vi­dám tábortüzével fejeződik be a kétnapos ünnepi eseményso­rozat. Papp Rezső sét. Mostoha körülmények kö­zött, egyszerű munkaeszkö- zötkikel, mindössze hatan kezd­tek akkor a munkához, s ma már Nagykőrös egyik legje­lentősebbé fejlődött üzemé­be száznyolcvanketten dol­goznak. Kovács László, a munkásból lett igazgató, megfelelő ráter­mettséggel irányította és ve­zeti ma is az üzemet. Jellem­ző a fejlődésre a termelési érték alakulása. 1951-ben még csak négyszázezer forint ér­tékű esztergályos cikket, pi­pákat. faárut gyártottak, az elmúlt esztendőben vi­szont 12 millióra emelke­dett az itt készített cik­kek értéke. Az egyszerű kéziszerszámo­kat fokozatosan felcserélték korszerűbb gépekre, s az üzem központi telepe ma már ki­sebbfajta gyárnak is beillik. Fennállásának tizedik év­fordulóját a napokban ün­nepelte az üzem. A dolgozók és hozzátartozóikon kívül el­jöttek a Cifrakertiben megtar­tott ünnepségre a város és a megye képviselői. Kortes László igazgató, a jól vég­zett munka örömével számol­hatott be az elmúlt tíz esz­tendő munkájáról, s ugyan­csak az optimizmus hangián vázolhatta az üzem jövőjét is. Bejelentette, hogy a fa- árusyár dolgozói IBSÜ-ban érték el a legjobb terme­lési eredményt. Az előző évhez képest tíz szá­zalékkal nőtt a termelékeny­ség. s a nyereség íheghalad- ta az 1 200 000 forintot. Ennek köszönhető a huszonegy napi fizetést kitevő nyereségrésze­sedés is; amit a dolgozók kö­zött szétosztottak. Tíz év alatt három és fel millió forintot áldozott erre a kis gyártelepre államunk. A jövőben még többet fordí­tanak itt a fejlesztésre, ebben az évben nem Kevesebb mint egymillió forint beruházást va­lósítanak meg. A távlati fejlesztési terv­ben további teiepbővítés, gé­pesítés szerepel. Korszerű bú­torgyárrá alakul a vállalat, s a jelenlegi létszám megdup­lázódik. Ügy tervezik, hogy évenként legalább ötvenmil­lió forint értékű bútort ad­nak át a kereskedelmen ke­resztül a lakosságnak. Sok kiváló szakembert ne­veltek itt az elmúlt években, a termelést irányító, tapasztalt vezetők Ma már kiváló törzs­gárda öregbíti a vállalat hír­nevét. és nem feledkeznek meg a szakmunkásutánpót­lás biztosításáról sem. A jól dolgozóikat megbecsülik, nem­csak anyagilag. de erkölcsi­leg. is honorálják áldozat- készségüket. A jubileumi ünnepségen is több mint húsz dolgo­zót tüntettek ki. Kovács László igazgató. Bél- teky Pál. P. Nagy Ambrus, Balogh Sándor és Szathmáry Imre. az országos hírű pipa­készítő. meg Grávai István, a könnyűipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést kapta. Tizennégy dolgozónak adták át a kiváló dolgozó oklevelet, sokan kaptak pénzjutalmat. Súlyán Fái A címben feltett kérdés bi­zony kissé furcsán hangzik. Mert hogyne lenne haszna az önköltségszámításnak? Rend­kívül fontos a nagyüzemi me­zőgazdaságban is. Bár már valamennyi szövetkezeti gaz­daság végezne önköltségszámí­tást. Miért akkor a kérdés? Azért, mert ahogy a gyakor­latban „megvalósítják”, nem sok hasznát látjuk! Az ember azt hinné „lai­kus” fejjel, hogy az önkölt­ségszámítást azért végzik a termelőszövetkezetek egy ré­szében, hogy pontosan tudják, melyik termelési ágra, vagy termékre mit, mennyit fordí­tanak év közben, s mennyit fordítanak a konyhára. Ebből aztán rögtön kitűnne, hogy érdemes volt-e vele foglal­kozni, vagy ráfizetett-e a tag­ság. Ezenkívül más haszna is lenne. Többek között az, hogy kevés elemzés után megmu­tatná: mit, miért termeltek drágán, hol szorít a cipő: nem áll elég intenzív munka az elszámolt munkaegységek mö­gött. Vagy sok üres járat volt a fogatokkal? Esetleg kicsi volt a hozam a ráfordítással szemben? Vagy valami fontos intézkedést elmulasztottak? Mindez kiderülne, s mi sem természetesebb, mint az, hogy az ember változtat a dolgon, kijavítja a hibát, igyekszik jobban, s főleg olcsóbban gazdálkodni. S mi történik ehelyett? Az önköltséget számontartó termelőszövetkezetek jó részé­nél — a tapasztalatok szerint — nem vették figyelembe a tervek összeállításánál a múlt évi termelés önköltségeit! Miért? Mert a tervezés ja­nuárban, esetleg februárban történt, a könyvelés jelentését pedig legtöbb helyen csak áp­rilis második felére kérte a járási tanács. Járási értekez­leten aztán jnegbeszélik, .a ta~ pasztáié tokát, májéi utána be­szélget a témáról a szövetke­zet vezetősége is, s ezzel az ügy lezárult, a könyvelés foly. tat hat ja tovább zavartalanul a ,,számolgatást”, Nos-, ezért nincs gyakorlatban haszna en­nek a máskülönben rendkívül fontos munkának. Mert mikor kellene leginkább figyelembe venni a tapasztalatokat, ha Van-e haszna az önköltségszámításnak?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom