Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

vm. ÁPRILIS 23. VASÁRNAP t-Sí.S * ^tírtop ?» Kennedy veresége Kubában H aí nap telt el a független Kubai Köztársaság ellen in­dított imperialista zsoldos-invázió kezdete, s három nap e szégyenletes, az Egyesült Államok által szervezett támadás leverése óta. Hetvenkét órán keresztül folyt a kubai nép hősi küzdelme a betolakodók ellen, akiknek segítségével az USA- imperializmus megpróbálta semmivé tenni Kubában azokat a né-pi vívmányokat, amelyek olyan nagy hatást gyakorolnak Lalin-Amerika népeire. A dollármilliókkal előkészített táma­dás azonban kudarcba fulladt — s vele együtt Kennedy in­tervenciós stratégiája., amely Eisenhower és Dulles idejében nem egyszer vitte kátyúba az Egyesült Államokat. Az esemé­nyek nyomán immár elkészíthetjük az első számvetést, levon­hatjuk az első tanulságokat. Allan Dulles rosszul számított Az Egyesült Államok kor­mánya — Eisenhower és Kennedy ebben egy követ fújtak — Castro forradalmi intézkedései (földreform, ame­rikai gyárak államosítása sfcb.) óta szüntelenül azt hangoztatta, hogy Kuba né­pe szembenáll Castróval és „elsöpri a diktatúrát”. Csil­lagászati számokat hoztak nyilvánosságra a kubai me­nekültekről és az állítólagos Castro-eilenes partizánalaku­latokról, hangoztatva a for-' radalmi kormány „ingatag­ságát". Ezzel indokolták a segélyprogramot, amelynek keretében Floridában és Louisianabam (USA), Guate­malában és más közép-ame­rikai diktatúrákban Kubá­ból szökött Batista-zsoldosok ezreit katonailag felkészítet­tek a Kuba elleni invázióra. Az Egyesült Államok saját területén nemcsak hogy helyt adott a zsoldosok kato­nai táborainak, s nemcsak hogy ellátta őket fegyverrel, repülőgépeikkel stb., hanem elősegítette Cardona ellen­forradalmi „kubai forradal­mi tanácsának” megalakulá­sát is. Április elején azután — előkészítve a támadást bom­bázásokkal, diverzánsok ak­cióival — Allen Dulles hír­szerző' hivatala, a hírhedt Cl A (amely az U—2-es kémrepüléseket is szervezte) elérkezettnek látta az időt az agresszióra. A Cl A szerint Ugyanis a kubai nép „csak egy szikrára vár”, hogy „fel­keljen Castro ellen”. Washington számításai azon­ban csődöt mondták. Ami­kor Kuba népe hírét vette az amerikai hajókkal és re­pülőgépekkel partratett zsol­dosok támadásának — egy emberként állt Castro mellé. Iskolások, tizenhárom éves gyermekek és idős embe­rek, mun,kasok és cukor­nádvágó-kést ragadott pa­rasztok, a hadsereg és a mi- 1,icisták tízezrei álltak ké­szen a harcra, s. nem egészen hetvenkét óra alatt végeztek a betolakodott banditákkal, akik között amerikai állam­polgárok is voltak. Allen Dulles és Kennedy elnök tehát alaposan el szá­mi tett a magát! Kuba népe, amely oly sokat kapott Castro forradalmától, való­ban felkelt — az interven­ciósok, az USA által támo­Dorticos elnök (szemüveggel) és Fidel Castro a kubai had­sereg egyik szemléjén. gaíott ellenforradalmárok el­len. És szétverte a betola­kodókat. Ejtőernyősök lázadása Algírban (Folytatás az 1. oldalról) A Kuba elleni intervenció térképe. Jelmagyarázat: 1. Az ellenforradalmi zsoldosok támaszpontjai és kiképzőtábo­rai; 2. Amerikai repülőgépekkel végrehajtott bombatáma­dások; 3. Az április 17-1 partraszállások; 4. Az USA tá­maszpontjai a Karibi-térségben. Miért amerikai támaszpont Guantanamo? A kubai nép már egyszer felkelt elnyomói ellen. Ez 1898-ban történt. Ekkor vetettek véget a négyszáz éves spanyol gyarmati ura­lomnak. A spanyolok végle­ges kikergetése előtt azon­ban amerikai csapategysé­gek is partra léptek a szige­ten, hívatlanul és váratla­nul, azzal az ürüggyel, hogy segítenek a sziget felszaba­dításában. Az akció jellegéről így írt valaki, aki valóban ismer­te a helyzetet: „Hozzájárul­tam ahhoz, hogy Kubából a National City Bank urainak üdülőhelye váljék, s hogy bevételeiket még tovább növelhessék”. Ez az ember Smedley Butler volt, az amerikai tengerészeti egj'- ségek parancsnoka ... A spanyol elnyomókat el­kergették — jöttek az ame­rikaiak. Miután a katonai kormányzó és a tengerészeti tüzérség segítségével az or­szágot politikailag és gazda­ságilag gúzsbakötötték a monopóliumok, 1902—1903- ban az amerikai kormány nagylelkűen .,szabadságot és függetlenséget” adomá­nyozott a kubaiaknak —- egy szerződésben. A szerző­dés égjük pontja volt a ku­bai katonai támaszpont be­rendezésének joga. így éoült ki Guantanamo, évi 2000 dollár nevetséges bérleti díjért, mint tüske Kuba testében. Amióta a kubai nép az amerikai bérenc Batista­kormányt megbuktatta, s az amerikai monopóliumok­nak ajtót mutatott, az Egyesült Államok a guan- tanamói támaszpontot éj­jel-nappal készenlétben ál­ló agressziós fenyegetése tá­maszpontjaként építették ki. A tengerészeti bázist ugyanis repülőtámaszpont­tal, földalatti rakéta- és a tomfegyver-ra ktárakka l bővítették ki és a legény­ség létszámát 1500 fővel emelték. Az amerikai politikusok igyekeztek azt a hírt kelte­ni. mintha a fiatal Kubai Köztársaság katonasága ag­resszív cselekedetekre ké­szülne Guantanamo ellen. Kuba viszont nem akarja megtámadni Guantanamót — mint Dorticos kubai el­nök korábban kijelentette —. hanem tárgyalások út­ján, kellő időben követeli vissza az országnak ezt a területét. A Kubai Köztár­saság elleni április 17-i in­tervenciós események en­nek szükségességét bizonyí­tották. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az Egyesült ÁUamoi.- felhasználta Guan­tanamót a Kuba elleni pro vokációkra és intervencióra, s ezekben a napokban pél­dául egy 40 ezer tonnás re­pül őgénanyaha jót (fedélze­tén 100 repülőgéppel) és más hadihajókat vezényel­tek a támaszpontra, ahon­nan néhány perc alatt elér­hetik a kubai felségterüle­teket. Ó\\\\\\\V\\\\\\\\\\V\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\yv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\< Kennedy tekintélye a mélyponton Kennedy az invázió kez­detekor azonnal nyíltan ki­állt a Cardona-vezette ku­bai ellenforradialmárok mel­lett, hiszen biztosnak hitte Castro bukását. Hetvenkét óra múltán azonban ennek éppen az ellenkezője követ­kezett be, s ezzel az Egyesült Államok olyan óriási tekin­télyveszteséget szemredett, amelyre Latin-Amerikában eddig aligha volt példa. Kennedy hatalomra jutásakor igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha új politikát kezdett volna, amely szakít a Dulles-féle furkósbot-polá- tikával. A Kuba elleni in­tervenció szervezésével azon­ban ez a feltételezés hamis­nak bizonyult s Nehrutól Quadrosig a semlegesek is megütközve fejezték ki el­lenkezésüket az agresszió miatt. Másrészt a Kubában el­szenvedett vereség — amely mindenekelőtt az Egyesült Államok veresége — olyan tekintélyveszteséggel jár Ken- nedyre nézve, mint annak idején, 1956-ban a szuezi ag­resszió Eden brit miniszter- elnökre nézve, aki a ku­darc után kénytelen volt tá­vozni a kormány éléről... Kennedy most egyrészt a CIA-t okolja a „hibás szá­mításokért”. másrészt a köz- társasági pártnál (Eisenhower, Nixon) keres támogatást ma­gának. Washington' politikai ve­resége tükröződött az ENSZ kubai vitájában is, hiszen Csang Kaj-sek és Guatemala küldöttén kívül senki sem védelmezte az Egyesült Ál­la mókát a Kuba elleni ag­resszió ügyében. Castro kormánya megerősödött Nemcsak az USA NATO- szövetségeseit lepte meg Kennedy kubai veresége, ha­nem Igen nagy hatást vál­tott ki elsősorban Latin- Ameriikóban. A hat és fél­milliós Kuba Castro veze­tésével győztesen került ki az óriási erőket mozgósított Egyesült Államokkal vívott küzdelemből. Mert senki sem tagadhatja, hogy az impe­rialista zsolodosokat ameri­kai. tisztek képezték ki, a me rikai fegyverekkel. Castro kormánya, Kuba népe megerősödve került ki ebből a sorsdöntő ütközet­ből, s ez máris nagy hatás­sal van a latin-amerikaiak tízmillióira, akik gyűlölik a jenki-impsrializmust és lel­kesítőnek tartják Kuba pél­dáját. Joggal írta az egyik amerikai napilap, hogy „c castróizmus ma nagyobb be. folyassál ran a latin-cme rikdiakr'a, mint április 12-t elért.: Bebizonyosodott, hogy ma ■már aligha járhat eredmény­nyel az amerikai „furkósbot. politika", amely legfeljebb azokon üthet, akik a kezük­be veszik ... Az új világhely­zetben, amikor hatalmassá lettek a szocializmus és a bé­ke erői. az Egyesült Álla­mok immár „sajátjának” vélt vadászterületén sem garáz­dálkodhat, mert van olyan erő, amely megfelelő lépé­seket képes tenni az agjresz- szió megtorlására. Erre fi­gyelmeztetett a Szovjetunió kormányának nyilatkozata és Hruscsov levele Kennedyhez. Az amerikai imperializmus azonban nem józanod ott ki Kubában elszenvedett veresé. Kéből. Kennedy folytatja kardcsörtetését, az amerikai vezérkar pedig közvetlen ka­tonai beavatkozás tervét la­tolgatja, miközben folytatják a zsoldosok toborzását és ki­képzését, sőt: a legújabb je_ lentések szerint kubai ellen- forradalmárok újabb oszta­gai tartanak Kuba partjai felé . . . Mindez felveti a kérdést: vajon lehet-e hinni az ameri­kai elnök azon kijelentésé­ben, hogy az USA közvetle­nül nem avatkozik be had­seregével Kubában? Milyen értékkel kel] fogadni Kennedy ..békeerőfeszítéseit” például Laosz ban, hiszen nem lehet a világnak egyik részén csök­kenteni a feszültséget, amikor másutt új agressziót robban­tanak ki. .. Ez Dulles útja. Sebes Tibor reite, hogy kapcsolatba lép­jen a lázadó tisztekkel. A je­lek szerint azonban ő is fog­lyul esett. A déli órákban megjelent a France Soir első kiadása, amely öles plakátbetűkkel ! közli: „Ejtőernyős puccs Al- 1 girban’’. A lap rámutat, hogy7 1 Sálán tábornok, valamint Challe, Jouhaud és Zeller irá­nyítva a puccsot. Franciaországban riasztot­ták a rendőrséget. A jelek szerint viszont a déli órákig semmiféle csapatmozdulatot sem haj­tottak végre sem a Fran­ciaországban, sem a Nyu- gat-Németországban ál­lomásozó francia kato­nai egységek. A Touíon- ban horgonyzó földközi­tengeri francia flotta sem kapott parancsot az indulásra. Készül a francia nép. a francia dolgozók válasza. Ér­tesülések szerint a szombat délutáni órákban találkoz­tak valamennyi francia szak- szervezet megbízottai, hogy döntsenek szakszervezeti egy_ ságfront létrehozásáról, a francia dolgozók egységes ak­ciójáról. A délutáni órákra várták az ország első párt­jának, a Francia Kommu­nista Pártnak az állásfoglalá­sát is. At. algíri rádió szombaton valamivé] fél kilenc óra előtt folytatta adásait, bejelentet­te, hogy „Algériában és a Szaharában a hadsereg vette át a hatalmat”. „A katonai parancsnokság” nevében kiadott közlemény szerint a tengerentúli francia me­gyék egészére elrendelték az ostromállapotot. A pol­gári hatóság jogköre a katonai hatóságokra szállt át. a katonai és polgári tisztviselők kötelesek tel­jes mértékben követni a Lapzártakor jelentik: A Francia Kommunista Párt felhívása A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága szombaton felhívással fordult a francia munkásosztályhoz és az ország összes demokra­tikus erőihez, hogy alkossanak egységfrontot az algériai puccskísérlet meghiúsítására. Egyben felhívják az összes katonákat, altiszteket és tisz­teket. hogy tagadják meg az engedelmességet ez áruló tá­bornokoknak. Párizsa hivatalos körök közölték, hogy Louis Joxe miniszter, aki a kormánytól teljhatalmat kapott a puccsis­tákkal szemben, megérke­zett Algériába. Máris érint­kezésbe lépett a De Gaulle- kormánnyal és jelentést tett I első benyomásairól. A haladás és a béke erőinek diadala Kubában (Folytatás az 1. oldalról) tőségű a szocialista országok, mindenekelőtt pedig a Szov­jetunió komoly beavatkozása az eseményekbe, milyen nagy jelentőségű a nemzetközi szo­lidaritás és milyen döntő sze­repet tölt be a szabadságu­kért harcoló néptömegek ereje. Az lí.V.SZ-/.-tttzfffjül ős «I kubai panasz*’«»I szavazott Az ENSZ-közgyűlés szom­baton összeült, hogy szavazzon a Politikai Bizottság által már korábban elfogadott, a kubai panasszal foglalkozó ha­tározati javaslatról. Mint a nyugati hírügynöksé­gek jelentik, a, szavazás az Egyesült Államok újabb po­litikai vereségét eredményez­te. Az amerikai sugalmazásra előterjesztett teljes argentin javaslat. amely azt szorgal­mazza. hogy a kubai panaszt a washingtoni irányítás alatt álló Amerikai Államok Szer­Kubai kislexikon Kuba rikában. világban. köztársaság Közép-Ame- a nyugat-indiai sziget- Terüiete 114 524 négy­zetkilométer. Lakossága: 6 és tél millió. Fővárosa: La Habana (Ha­vanna). Államfő: Oswaldo Dor­ticos Torradő. Kormányfő: Fide) Castro miniszterelnök. TÖRTÉNELMÉBŐL: 1494: Kolumbus felfedezi Kubát. 1514—1S98: Spanyol uralom, ki­irtják az indián őslakókat és he­lyükbe néger rabszolgákat tele­pítenek Afrikából. Bevezetik a cukornádtermelést. 1812-ben a spa­nyolok vérbefojtják a rabszolgák nagy felkelését. 1898—1902: Az USA beavatkozik a spanyolok elleni kubai felke­lésbe, és kiűzve a spanyolokat, megszállás alá helyezi Kubát. Ki­kiáltják a Kubai Köztársaságot, az USA fenntartja a katonai be­avatkozás jogát. 190G—1908: Üjabb amerikai meg­szállás. 1938: A kommunisták vezette ál­talános sztrájk megbuktatja Ma­chado diktatúráját. 1952: Batista államcsínnyel dik­tátor lesz. 195«: Castro vezetésével fegy­veres felkelés Batista ellen. 1959 január elsején Batista meg­bukik, győz Castro forradalmi mozgalma. 1959 június 14: Életbelép a föld­reform-törvény. vezete elé utalják, nem kapta meg a kétharmados többséget. Ezután a méregfogától meg­fosztott argentin javaslatot bo_ csátották szavazásra és ezt a küldöttek 59 szavazattal, 13 ellenében, elfogadták. Huszon­négyen tartózkodtak a szava­zástól. Az elfogadott határozati ja­vaslat felhívja az ENSZ tag­államait, ..tegyenek meg min­den lehető lépést, hogy meg­szüntessék a Karib-térségben keletkezett feszültséget A mexikói indítvány mel­lett — amely felszólítja az ál­lamokat. ne engedjék. hogy területeiket kubaelienes ag­resszióra használják — negy­venegyen, ellene pedig har­mincötén szavaztak. t /« bb s&o/ilo.vo/» Am/mi villant Az AP miami tudósítója je­lenti, hogy ottani értesülések szerint további zsoldos csapa­tok. tartanak Kuba felé. Kubai emigránsok köreiben kijelentették — írja a tudó­sító —. hogy friss csapatok vannak úton Kubába — öt­száz-ezer öt száz ember —, hogy részt vegyenek a harcban Castro ellen. katonai parancsnokság utasításait. A közlemény hangsúlyoz­za, hogy az állampolgárok vé­delmére vonatkozó törvények életben mai-adnak. de az „Ai- géria-ellenes” személyeket hadbíróság elé állítják- Az algíri puccs vezetőinek a katonai körzetparancsnok- sághoz intézett ultimátumát az oráni és constantinei kör­zet parancsnoka elutasította. I Az algíri rádió szerint is ! csak a batnai körzetben ál­lomásozó egyetlen lövészee- red vetette alá magát Challe j tábornok parancsnokságának. Debré francia miniszterel­nök a kora délelőtti órák­ban 20 perces megbeszélést folytatott De Gaulle állam­fővel. A megbeszélés után a miniszterelnök az alábbi köz­leményt adta ki: „Súlyos és előre megfon- ! tolt fegyelmezetlenség történt j Algírban, ahol katonai elemek nyugállo­mányban levő magasran- I gú katonai személyiségek irányításával kötelessé­güket megszegve, bekerí­tették a hivatalos épü­leteket, és megakadá­lyozták az összeköttetést Algír és az anyaország között. Algéria többi részében min­den szempontból teljesen nor- j malis a helyzet. A kormány j megteszi a szükséges intéz- j kedéseket annak érdekében, hogy továbbra is érvényt sze- i rezzen a törvényeknek.“ A francia hadügyminiszté- ! rium egyébként felfüggesz­tett minden katonai szabad- j ságolást. i Ferhat Abbasz, az Algériai | Köztársaság ideiglenes kor- I mányának elnöke szombaton i rádiófelhívást intézett Algéria j népéhez. A fehívást a tuniszi | rádió közvetítette, i Az algériai ideiglenes kor- I mány szóvivője Kairóban ki- i jelentette, hogy az algériai puccs meg fogja könnyíteni i az FLN katonai műveleteit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom