Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-22 / 94. szám
4 k írlap 1961. ÁPRILIS 22. SZOMBAT Nem hallgattak a mendemondára Bátran és megalapozottan terveztek a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben Önkiszolgáló éttermek Gödöllőn és Dunakeszin A hangyaboly és környéke hasonló ahhoz a sürgés-forgáshoz, ami a napfényes áprilisi hétköznapokon látható a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben. A tehenészek mossák a fejőedényeket, a kocsisok a határba tartanak, míg a kertészet leányai a palántákat ültetik. Frissen, lendületesen dolgozik mindenki a termelőszövetkezetben. A mezőkön virul a vetés, kelnek a későbben vetett magok és a kukoricaföldeken serényen vetnek a traktorok. Két héttel korábban harsant a tavasz első üzenete és két héttel előbb végeznek a tavaszi munkákkal a tsz-tagok, mint azelőtt bármikor. Ez talán a „titka” a buzgó munkakedvnek? Ez is, de nem elsősorban ez. Máté József tsz-elnök mondja ez utóbbit, akivel a tavaszi munkákról beszélünk. Megkérdezzük tőle, hogy mire gondolt e szavaknál. Ö készségesen, hosszan válaszol. — A munkaegység-értékre — mondja. — Arra, hogy a „támadások”, sőt gúnyolódások ellenére is bátran, az összes lehetőséget felmérve terveztünk és negyven forintban állapítottuk meg az idei munkaegység értékét. A negyven forint talán — önmagában véve — nem látszik soknak, de ha megnézzük a terv- készítés előzményeit, merész munkaegység-tervnek számít. Nálunk, a nagy arányú fejlődés után, amelyet a terület- és taglétszám-növekedésben értünk el, kevesen számítottak arra, hogy ilyen magas munkaegység-értéket tervezhetünk. Azok, akik kevesebbre számítottak, ah^ól az elgondolásból indultak .d, hogy az ugrásszerű fejlődés a földterületben és a taglétszámban, elkerülhetetlenül csökkenti — átmenetileg — az egy tagra jutó jövedelem-részesedést. Van is valami alapja ennek az elgondolásnak, mert a közös vagyon gyarapodása kisebb arányú, mint a taglétszám és a földterület növekedése. Emiatt az első napokban mi is úgy gondoltuk, hogy a tavalyi 45 forintos munkaegység-értékkel szemben az idén nem tervezhetünk többet 28 —30 forintnál. Annál is inkább nem, mivel a termelő- szövetkezet területe több mint három és félszeresére, azaz 1200 holdról 4350 holdra növekedett, a taglétszám pedig 93-ról 520- ra. Később azonban, amikor a tervkészítésnél kezdtük számba venni a lehetőséget, rájöttünk, nem kell túlságosan megijednünk. És mi nem is ijedtünk meg túlságosan, amikor a tavalyi 45 helyett 40 forint munkaegység-értéket terveztünk. Beszélgetés közben szóba- jön, hogy a járási tanácsnál, a tervtárgyalások st>rám sokan megütköztek azon a bátorságon, amelyet őf a tervkészítésnél tanúsítottak. Jó néhány termelőszövetkezet vezetői tettek olyan megjegyzéseket, amelyek azt a meggyőződést juttatták kifejezésre, hagy Máté elvtársék egy kissé elrugaszkodtak a realitás talajától a tervkészítéskor. Egyesek még ki is rrfond- ták: sokat akar a szarka . .. Mi is hallottunk ilyen véleményről, ezért érdeklődéssel vizsgáltuk azokat az intézkedéseket. és lehetőségeket, amelyekkel a tervteljesítést kívánják biztosítani a tsz-ben. Máté elvtárs így beszélt ezekről: — Arra törekszünk, • hagy már az első évben intenzív gazdálkodást folytathassunk. A lehető legtöbb áru termelésére törekszünk, amivel nemcsak népgazdasági érdeket szagáíunk, hanem a legtöbbet tesszük a jövedelmezőség érdekében is. így például a tavalyi 30 hold helyett az idén több mint 100 hold cukorrépát termelünk, mert nálunk a cukorrépa holdanként 8—10 ezer forintot jövedelmez. Az árutermelés érdekében növeljük a kertészetünket is. 35 holdról 177 holdra, a vetőgumónak termesztett burgonyát 20-ról 80 holdra, az étkezési burgonyát 15-ről 130 Iholdra. Ezenkívül 42 hold maghozó cukorrépa, 60 hold maglucerna és 12 holdas szőlőiskola tartozik az eladásra termelt növényeink közé. Természetesen, búzából és más mövényféleségből is kerül értékesítésre, de azok már nem kizárólag árunövények. Az állattenyésztésben a tavalyi másfél millió helyett az idén 2,5 milliós hozamot terveztünk. Ezt elsősorban a duplájára emelt anyakoca-állomány szaporulatából és az ugyancsak megkétszerezett tehénállomány tejtermeléséből biztosítjuk. — Kik vették részt a terv- készítésiben? — Mondhatjuk, hogj” közvetlenül. vagy közvetve az egész tagság. Az elnök, a növénytermesztési és állattenyésztési szakemberek, valamint a rátermett, biztoskezű briigiádvezetők szaktudásán kívül sok leleményes és tapasztalt dolgozó ötletéből állítottuk össze a tervet. Azzal kezdtük, hogy a brigádokkal előterveket készítettünk, amelyet a tsz-vezetőség tervével egyesítettünk. Az így elkészített, és a járási tanács által jóváhagyott tervet lebontottuk brigádokra, hogy azok önálló tervvel, önálló területen gazdálkodhassanak. Ezután szocialista j munkaversenyt szerveztünk a brigádok között a brigádtervek túlteljesítésére. Hisszük, hogy ez sikerül is. Már most, nem sokkal a tervkészítés után, szükség volt arra például. hogy felemeljük egyik- másik britgád tervét. A brigádvezetők ugyanis nem tudtak kiadni annyi területet a tagoknak megművelésre, ameny- nyit azok igényeltek. Azért, hogy a tagok és családtagjaik munkaerejét foglalkoztathassuk, munkaigényesebb növényeket választottunk, ésj pótberuházást eszközöltünk. | Ilyen pótberuházást eszközölt \ például az Erekiközi brigád, \ amikor saját barkácsoló taig-: jaiva.1 100 férőhelyes szerfás \ növendékmarha istállót épí- j tett. Ugyanez a brigád tér-: ven felül 10 hold paprikát í kapott még. a fölös munka- j erejének foglalkoztatására. j A tsz-elnök még sorolná i azokat az intézkedéseket és j lehetőségeket, amelyek k'lhasz- J nálásával biztosítottnak lát- J ják a bátor, de megalapozott J terv teljesítését. Minket azon- j ban már az eddig elmcndot- jí tak is meggyőznek arról, hogy ^ helyesen cselekedtek, mert a ^ reálisan magas munkaegység- '' érték jó munkára serkenti a} tagokat, akik a bevezetőben leírt módon fáradoznak a jó eredményekért. Nagy-Miklós István A tálalás gusztusos, ízlik majd az ebéd műjavítóban. a Dunakeszi Jár4 Eperfának rohant a motorkerékpár f Súlyos kimenetelű motorkerékpár-szerencsétlenség történt Bugyi község belterületén, a Kossuth Lajos utca 5. számú ház előtt. Lengyel Lajos 18 éves ipari tanuló, a Bugyi Állami Mezőgazdasági Gépállomás motorkerékpárjával gyorshajtás következtében nekirohant az úttest menetirány szerinti jobb oldalán levő eperfáriak. Lengyel Lajost életveszélyes, míg a hátsó ülésen ülő barátját, Szadai Ferencet, súlyos sé- 4 rülésekkel szállították a men- £ tők a budapesti Költői Anna '4 baleseti kórházba. Lengyel vezetői jogosítvány nélkül '4 ült a motorkerékpárra és azt '■ mintegy hatvanöt kilométeres 4 sebességgel félkézzel vezette. ‘4 A nagy sebességgel haladó r motorkerékpár megingott, '4 Lengyel elvesztette uralmát a ^ gép felett és az útmenti eper- í fának rohant. '4 Miért emelkedik Földünkön a hőmérséklet Még évekig szeszélyes marad az időjárás Nem kell a kiszolgálóra várni, fél perc alatt kéznél van • az ebéd. ......... Éppen ezért nyilvánvalónak látszik, hogy okait az északi íöldgömbön kell keresnünk. Bizonyára összefüggésben van a naptevékenység alakulásával ami a Napból érkező sugárzást befolyásolja. Kizárólag erre visszavezetni azonban nem lehet, mert akkor a felmelegedésnek az egész Földön mindenütt nagyjából egyformán kellene érvényesülnie. Szerepe lehet viszont annak is, hogy 1912. óla nem voltak na- gyobbarányú vulkánkitörések. Ilyenkor ,ugyanis rengeteg por kerül a levegőbe, ami huzamosabb időre megnehezíti a napsugarak leérkezését a Földre. Körülbelül 50 év óta azonban a napsugarak akadálytalanul jutnak el hozzánk. Legújabban a levegőben egyre inkább felszaporodó széndioxidra gyanakszanak, mert az korlátlanul átengedi a Napból jövő sugárzást, de a Földről visszaverődő közben már infravörössé átalakult sugarakat visszatartja: olyan hőszigetelő réteget borít fö- lénk, mint az üvegház teteje. Ezt a feltevést — sajnos — még nem támasztja alá elég adat, de az kétségtelen, hogy a legtöbb széndioxid az iparilag fejlettebb északi félgömb- : ről jut a levegőbe, a levegő- ; mozgás pedig — főleg a magasabb rétegekben — minidig a sarkok felé irányul, így I a széndioxid is oda tömörül- |het és ott okozhatja a legna- | gyobb felmelegedést, i Hogy ez a három tényező | milyen arányban érvényesül I a valóságban, csak további ; kutatások dönthetik el, töb- ; bek között a geofizikai év • eredményeinek felhasználásá- i val. : Megkönnyíti a kérdés ! tisztázását, hogy az 1957: es maximum után a nap: tevékenység a következő, i körülbelül 20 évben fokozatosan csökken. ■Ennek következtében — külö- ; nősen ha nem lesznek nagyobb ! vulkánkitörések — pontosab- ; ban lehet majd felmérni a • széndioxid elszaporodásának í hatását. Ugyanakkor a napA Magyar Meteorológiai Társaság előadó ülésén dr. Berkes Zoltán, az Országos Meteorológiai Intézet osztály- vezetője ismertette az időjárás alakulására vonatkozó legújabb megállapításokat. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi évszázadokon Földünk hőmérséklete határozottan felismerhető változáson ment keresztül. Például hazánk területén az évi átlagos középhö- mérséklet 1780 és 1880 között egy fokkal csökkent, majd a fejlődés ellenkező irányába fordult és az utolsó 80 évben éghajlatunk egy fokkal melegedett. Stockholm magasságában viszont 200 év alatt 3, az Északi sarkvidéken pedig az utolsó 80 évben 5 fokot ért el a téli átlaghőmérséklet emelkedése. Ezzel szemben a déli félteke mérsékelt övében 1880 óta csak 0,1 fokkal lett melegebb. A felmelegedés fefcát világjelenség, mértéke azonban északról dél felé fokozatosan csökken. y [ tevékenység csökkenése foly- J i tán az utóbbi évek rendkí- '/, ' vül szeszélyes időjárását nyu- £ godtabb egyenletesebb, „nor- £ málisabb” hőmérséklet-alakú- £ í lás váltja majd fel. Jelenleg '/, i még az igen erős naptevé- £ ! kenység 11 éves szakaszában ^ | vagyunk. A minimum 1965 66- ■/ j ra várható, amikor is az idő- # ; járás a mostaninál nyűgöd- f tabb, kiegyenlítettebb lesz, hi- ^ degebb telekkel és melegebb ^ nyarakkal. A most következő ^ években azonban továbbra is 2 y csak kiszámíthatatlan, szeszé- ^ lyes időjárást várhatunk — J fejezte be előadását dr. Berkes <; Zoltán. (MTI) ^ 2 fiit * ■« '■? ; ál * * m m Z . ■■■■£• J ill jk - : t ' , Jf ifi! .< mmdrnmmtt m ' Asztalon az ebéd. KIRÁNDULÁS PEST FÖLE témm Sétarepülésen vettek részt a Diósdi Csapágygyár dolgozói. Az érdekes kirándulást — Pest fölé — a gyári KlSZ-szer- vezet rendezte, s közel negyven fiatal és idősebb dolgozó tekintette meg repülőről a főváros nevezetességeit. Felvételünk az egyik csoportot mutatja leszállás után a Ferihegyi-repülőtéren. (Bősz felv.) (*\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\v Elkészült a magyar gyártmányú színes fotópapír A röntgen és a televízió képernyő fényképezésére alkalmas, nagy érzékenységű filmet is előállított a Forte-gyár Régi vágya teljesült a foto- amatőrök népes táborának: a Váci Forte-gyár fortecolor CN 4 jelzéssel elkészítette normálfokozatú, kartonvastagságú színes fotópapírját. A színes magyar fotópapír előállítását több éves, kitartó kísérleti munka előzte meg, végül is sikerült olyan papírt gyártani, amelynek úgynevezett alapfátyola kicsiny, 20— 25 Celsius fokon előhívható, színvisszaadása eléri a külföldiekét, sőt piros színei élénkebbek, mint a nyugatnémet papíré. Fotográfiai tulajdonságai is kedvezőek: két és félszer érzékenyebb, mint a nyugatnémet Agíacolor, kidolgozási ideje rövid, mosással együtt 43—48 perc. A fortecolor április végén-május elején kerül az OFOTÉRT-boi- tokba, ára körülbelül azonos lesz a külföldi papírokéval. A gyár most minőségének to- vábbjavításán dolgozik, távolabbi „színes” terve a kemény fokozatú papír előállítása. A Forte másik új terméke a nagy érzékenységű, fluora- pid green jelzésű film, a röntgen-képernyő fényképezésére. Gyártását az egészség- ügyi szervek szorgalmazták, előállításában az Országos Közegészségügyi Intézet és a Korányi Tüdőszanatórium röntgen-szakorvosai segédkeztek, különleges fényképezőgépben alkalmazzák. Nagy előnye, hogy jó részletvisszaadásával, megfelelő kontrasztjaival meggyorsítja a diagnózist, ami a betegellátás szempontjából nagy jelentőségű. A film érdekessége, hogy nemcsak különleges gépben, hanem közönséges fényképezőgépben is használható és alkalmas a televíziókészülék képernyőjének fotografálására A fluorapid greent egyelőrí egészségügyi intézményeknél juttatják, később a kereskedő lem is árusítja majd a főt amatőröknek. (MTI) Régi gyárban űj élet Idestova negyven éve. hogy Mendén füstölni kezdett a téglagyár kéménye. De az évi füstből csak másfél millió téglára futotta. Azóta — jó, tíz esztendeje — modern gyárrá alakult. Az elmúlt évben tíz- és félmillió készült a fontos építőanyagból. Ám nemcsak a gépek világa változott. Mi mást mondana az a félmillió forint, amelyet a szervezettebb munkával takarítottak meg. A nehéz szállításokat lóvontatással végzik. De a mutatóba maradt ,.zabmotor” mellett, ott duruzsol a mosógép minden bejáró asszony szolgálatára. Felépült az új munkásfürdő, munkáskultúrtea száz-százharminc ember részére kis rém. televízióval, rádióval és iátékokkal biztosítja a szórakozást. Örömmel újságolhat j mindenki Mendén. hogy valamennyi téglagyári járat valamilyen újságot, folyóiratot. Minden otthonban rádió szól. Öten már motorral járnafi. s nem telik bele sok idő, s lesz autótulajdonos is. A kifizetett nyereségrészesedés láttán nem csodálkozhatunk rajta: húsznapi keresetet. 1400 forint átlagot fizetett kézhez a tavalyi munka eredményeként a Men- dei Téglagyár. A napokban Pest megyében két új rendszerű éttermet nyitott a Pest vidéki Vendéglátóipari Vállalat, Az egyiket a gödöllői árammérőgyárbari, a másikat a Dunakeszi Járműjavítóban. A Dunakeszi Járműjavítóban eddig két helyen étkeztek a dolgozók, rossz körülmények között. Ezerhatszáz ember konyhai ellátását most egy helyen meg tudták oldani az önkiszolgáló rendszerrel. Fele idő alatt megebédelhetnek, kulturáltabb és higiénikusabb körülmények között. Képeink a két gyárban készültek.
