Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

^\\\\\\\\\\\\VC^V\\\\\\\\\\\\\\\\\VCwV^\\\\\\\\\\\^^^^ CV\\\\\\\\\\\\\\VkVNNC^\V\\\\\\V\\\\VW^^ ózepuío iuíuói o ttk on A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI községekben egyre gyor­suló ütemben alakul át az élet. És ez nemcsak az ész­szerű, magasabb színvonalú termelésben, a kultúrotthonok sokrétű nevelőmunkáiában je­lentkezik, de a családi ház, az otthon teljes átalakulásá­ban is. A faluközpont régi, túlzsú­folt „gazdag” házai nem kö­vetendő példák többé. Az ed­digi „faluvégen” épülnek ma a legszebb, legmodernebb há­zak. A fiatal házasok álma sem a megszokott ággyal, ágyak elé tolt asztallal és szé­kekkel telerakott hálószoba, ahol jóformán megfordulni sem lehet, hanem a kombinált szoba. A kinyitható, fal mellé állított rekamié mellett annyi szabad hely marad, hogy a szoba — ha csupán egy van 'is belőle — vendégvárásra is alkalmas. Kevés falusi vásárlót kell már meggyőzni arról, hogy a hálószoba korszerűtlen és a követelményeknek nem felel már meg. De lassan arról is meg kell győzni a falusi bú­torvásárlókat, hogy nem meg­felelő bútordarab többé a „kombinált szekrény” sem a maga hatalmas építményszerű tömbjével. Nem lehet állandó berendezési tárgy egy 4x4 vagy akár az 5x5 méteres szo­bában. Hiszen oktalanul töl­tünk meg vele egy egész fal­részt. Pedig az ilyen hatalmas darab egyhangú, urfalmas és — mondjuk ki — csúnya is. Nem nélkülözhetjük vi­szont a kombinált szekrény elenieit, mert szükségünk van tálalóra, esetleg írásra alkal­mas, lehajtható fedelű szekre­terre, fehérneműs és ruha­akasztós szekrényre. Vegyük meg ezeket a szükséges bútordarabokat külön-külön, úgynevezett „varia” bútorok­ból, így aztán egy-egy dara­bot a kinyitható rekamié mindkét oldalán, vagy ha úgy tetszik, kis fal ínellett elhe­lyezett asztalka és karszékek mellé állíthatunk. Kedves, tetszetős, hangulatos lesz így az otthonunk. Nem hat ránk nyomasztóan egy-egy túlmé­retezett bútordarab. Igen komoly előnye ennek a sokrészes, összeállítható bú­tornak az is, hogy mindig le­het utánarendelni belőle. Ha valakinek nincs együtt még a pénze és a meglevő összegből csupán fekhelyre, asztalra, székre telik, nyugodtan elin­dulhat, hogy a legszüksége­sebb darabokat megvásárolja. A különféle kis és nagy szek­rények majd ezután következ­nek. JÓ, HA A LAKAs beren­dezésénél mindig számolunk a család esti pihenőjével, a közös rádióhallgatással, olva­sással, esetleg televíziónézés­sel. Ma életünk megköveteli ezt. Tehát mindig legyen a azt a régi, rossz szokást, hogy' a konyhában ágyat helyezünk; el. A nyomasztó, ételszagé levegő csakúgy nem alvásra való, mint ahogy az ember í éjszakai kipárolgása sem itat- í hatja át az ételeket. Az alvás ^ helye az új házakban csak a szoba lehet, mint ahogy re- ^ méljük, lassan eltűnnek majd í a régi, egészségtelen házak is. í 2 Török Júlia í A labda Csalfán Pattogsz, Elrepülsz. Kiesi labdám — Merre tűnsz? Sárga, Piros, Kékszín is, Hol lellek meg Kis hamis? Veri Tested Sűrű taps. Táncolsz, Újra Lábra kapsz. Tízszer, Hússzor Rúgsz le-fel, Elől-hátul Kaplak el. Puffansz, pattogsz, Elgurulsz. Hol kukucskálsz, Hol lapulsz? Ott bújtál meg Ostobán, Túl a kis kert Kapuján. S a gyalogút Szélinél Eltaposott egy szekér. Kocsi kereke Alatt Utolsót nyikkant Nyakad. Ügy kell neked. Csalfaság! Szétpukkadtál — Nincs tovább! SzamuiI Marsak A SZÉP HAJRÓL i. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Töltött csirke öntött salátával Kezdjünk most hozzá, kész lesz idejében! GYERMEKREJTVENY Ember a világűrben! Vízszintes: l.A történelem első űrhajós pi­lótájának neve. 4. Csak a belseje diós? 5. Fehérnemű. 6. Át­nyújt. 7. Kis Katalin 1 8. Fontos szobában egy-egy kedves, de­rűs szeglet, ahol asztal, ka­rosszék, esetleg állólámpa kap helyet. A kedvező körülmé­nyek között, együttesen eltöl­tött esték bensőségesebbé te­szik a család életét. Ügyes megoldás a képen látható, az egyik ablaktól a másikig terjedő falrész mel­lett elhelyezett kis étkezőasz­tal is. Sohase helyezzük az asztalt a szoba közepére, mert a képen látható elhelyezéssel. a lakás sokkal tágasabbat mu- \ tat. Szenteljünk néhány szót az! úgynevezett „tiszta szobának” \ is. Semmi szükség sincs arra, j hogy külön szobát tartsunk i fel a ritka vendégeknek. Ha: több szobánk van, helyezked­jünk el abban mi magunk. Rendezzünk be például a gyerekeknek külön játszó-, illetve tanulószobát. Kevés költséggel megoldhatjuk ezt, hiszen csak megfelelő számú fekhely — esetleg sezlon vagy összecsukós ágy —, kisszek- rény, tanulóasztal, néhány szék és egy polc kell hozzá, amelyen aztán könyveiket, já­tékaikat helyezhetik el a gye­rekek. Szinte megfizethetet­len, hogy ők magukban le­hetnek, játszhatnak, tanulhat­nak, hogy nem kell a felnőt­tekkel aludniok, no meg az sem kis dolog, hogy megvet­tük vele a magunk nyugal­mát, például a hosszú téli es­téken. Ha vendég érkezik, a külön és állandóan fenntar­tott szoba nélkül is helyet tudunk számára teremteni. A KONYHABERENDEZÉS sem lehet többé a régi. Ma már úgy helyezzük el az edénytartót, a polcokat, a mo­sogatót, hogy minden azonnal a háziasszony kezeügyébe es­sék. Mondani sem kell, hogy ahogyan az új házakban isme­retlen már a döngölt padlójú konyha, úgy kell felszámolni belső szervünk. 10. ördöngős Ga- £ bi. 11. Egy helyben marad. 13. L. $ A. 15. Várát Dobó István hősi- ^ esen védelmezte a törökök el- ^ len. 17. Hiteget, áltat. 19. Sír- í dogál. 20. Valamelyik rossznak £ eredő helye, központja. 21. A ^ vonat robog rajta. í í Függőleges: 1. Kifogástalan. 2. Idegen női ^ név. 3. Iskolai figyelmeztetés. 4. J Erre a helyre. 0. Ez a jelző ille- $ ti az első embert, aki meghódí- ^ tóttá a világűrt. 7. A szputnyik- J űrhajó. „VOSZTOK” — magyar í neve. 9. Visszaás! 12. L. G. 14. \ Olasz főváros, fordítva. 16. Az J USA és Kanada határán levő öt 5 nagy tó egyike. U8. Én — németül. \ 21. Sós Sanyi. J i Pajtások! A rejtvényben vas- ' tag betűkkel szedett sorok meg-! fejtését írjátok le egy levelező-! lapra, és 1981. május 2-ig küld-; jétek be a szerkesztőséghez. A! helyes megfejtők között a hónap; végén könyvjutalmat osztunk! szét. ! melegen tartjuk. A szalonna í zsírjához vizet, cukrot, sót, í ecetet adunk és a fokhagyma- í cikkelyeket beletéve felforral- í juk. Megkóstoljuk, eléggé í ízes-e? Közvetlenül fogyasz- ^ tás előtt a tálba helyezett sa- ^ látákra ráöntjük a forrásban ^ levő levet és a salátákat a for- ^ ró lében átforgatva, üvegtálra | rendezzük* megtej fölözzük, a | tetejére szórjuk a forró szalon- í natöpörtyűt. Frissen, forrón tá- í laljuk. Ha az öntött saláta áll, ^ a levelek élvezhetetlenül össze- ^ fonnyadnak. Szalonna nélkül, ^ zsírral készült öntött salátát 1 ^ keményre főtt, összevagdalt ^ tojásai díszítünk. Az öntött sa- ^ látát levővel együtt fogyaszt- * ». i | v\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\^^^ yt Nevessünk együtt! | Tanár: Gyerekek, hol' talál- ^ ható olyan hely, ahol egyszerre ^ van kő, vas, kréta, ólom és ^ gyümölcs? í Pistike: Az én zsebemben... $ * í V ! — Gyerekek — mondja a ta- í ; nító bácsi —, ki tudná meg- ^ i mondani, hogyan keletkezik a ^ :gőz? í í — ügy, tanító bácsi kérem ^ - — válaszol hirtelen Pistike —, ^ ! hogy a víznek melege lesz és ^ í izzadni kezd... í í f / ! A II. osztályosok tavaszról £ ! szóló olvasmányt illusztrálnak. J ! A tanító néni megkérdezi Zsu- £ í zsikát: — Miért rajzoltál két ^ \ napot, kislányom? — Azért,í \ hogy melegebb legyen ... Í * | ; A tanár a nyelvtanórán az j 5 igeragozást magyarázza. — Én £ ? pihenek, te pihensz, ő pihen, ? j mi pihenünk... Milyen idő ez, ? í gyerekek? Felhív egy fiút, aki £ £ hosszas gondolkodás után ki- £ $ böki: — Vasárnap. '/ ^ I ^ i filmhír í : í Az ördög, mint vígjátéki fi- : í gura ismét divatba jött. A túl- : £ világi téma eddig sok író fan- : £ táziáját ragadta meg, számos ; £ színdarab és film témáját ké- í pezi. Ingmar Bergman leg- < 'j újabb filmjében az Ördög sze_ j >, méhen is jelentős szerepet ka- ; í; pott Belzebub. A svéd film- ; ';ben az ördög szolid, sötét szí- < í nű modern ruhában szerepel. > Két fiatal csirkét veszünk, egyenként 70—80 dekásat. Két zsemle kell hozzá, 2 kemény, kettő nyers tojás, 2 evőkanál finomra vágott zöldpetrezse­lyem, tört bors, 10 deka gom­ba, 4 deka só, 20 deka zsír. A csirkéket fórró vízzel le­öntjük, de jobb, ha szárazon tisztítjuk meg. Ugyanúgy ke­zeljük, mint a sült csirkét. A begyet is a belekkel együtt, a hasüregen át távolítjuk el. A csirkét kimossuk, bőre alá szalmaszálat tolva, felfújjuk és ezzel a bőrt elválasztjuk az izomtól. A kész tölteléket a mell bőre alá csúsztatjuk, a combokat a végbélnyílásba rögzítjük — egyebekben pe­dig úgy járunk el vele, mint a sült csirkével, azzal a külöi>b- . seggel, hogy forró zsírral nem | szabad leönteni, mert a bőre j felreped. A mellebőrét hideg *jí zsírral kenjük be. A töltelék elkészítése: a tejbe vagy víz- f, be áztatott zsemlét jól kicsa-jí varjuk és elmorzsoljuk, hozzá- j: adjuk az apróra megvágott ke- í mény tojást, 2—3 deka zsírban ■■ megfuttatott zöldpetrezselyem- J ivagdalékot, sót, borsot, 1 egész £ jtojást és mindezt jól elkever-^ ijük. A húst kívül-belül meg- £ isózzuk, s a tölteléket az üreg-^ ! ben elhelyezzük, a húst össze-: ! varrjuk. Pecsenyesütőbe tesz- í í szűk, zsírral leöntjük és elő- ? ímelegített sütőben saját lévé-? ;vel többször meglocsoljuk. Ha 5 < saját levét elsülte és még nem! < puha, részletekben önthetünk ? Jalája egy kis vizet, míg a hús? í egészen felpuhul és szép piros! í lesz. Akkor a húst leborítva 10! i percig pihentetjük. Pecsenye- í £ villával deszkára emeljük és a; í cémaszálat kihúzzuk. A tölte-: íléket zsírban petrezselymesen: í párolt gombával ízesítjük. ^ Öntött saláta. A forrázással! £ készített ételek csoportjába! í tartozik. A forrázás gőzöléssel! együtt a legkíméletesebb eljá- i írásműveiét, hogy a salátalevél! íemészthetőbbé váljon. 5 feji í salátát veszünk, 5 deka zsírt; í vagy füstölt szalonnát, 1—2 ge- í í rezd fokhagymát, egy kis cuk­rőt, ecetet, sót és 2 deci tej- ^ fölt. Az így készített salátá-; ínak különösen dús a vitamin-; V tartalma. ! V 1 í A saláta törött, hibás leve-i í leit, szárát eltávolítjuk és gon-i ^ dósán megmossuk. A vizet le- ^ csurgatjuk, majd negyedekre í vágva tálba tesszük. Ha füstölt V ^szalonnát használunk, azt apró í kockákra vágva megpirítjuk és Idén ismét az egybeszabott fürdőruha a divat. Akinek van kedve és ideje hozzá, nagyon szén darabot köthet magának az alanti leírás szerint. Körülbelül 40 deka duplaszálas vékony zefirfonalra van szükség. Jobb felén sima, bal felén fordított sorokat kötünk, 5 soronként váltogatva a színes fonalat, ha csíkosán kötünk. A munkát alul kezdjük és a szabásminta szerint felfelé kö­tünk. A pántot patentkötéssel kötjük, melyet tetszés szerint a két oldalon egészen végigvarrunk, vagy pedig csak a hónaljtól erősítünk fel. Ha pl. sötét színű pántot kötünk s azt végigvisszük, erősen karcsúsít. A nadrágot a derékrésznél pa­tentkötéssel kezdjük (kb, 5 cm), sima kötéssel kötünk tovább és az oldalvonalakon minden 6. sorban 1—1 szemei szaporí­tunk. Körülbelül 25 cm-es oldalmagasság után minden sor ele- jén 2 szemet leláncolunk, míg a középső 30 szem marad a tűn. Erre a 30 szemre még 2 centimétert kötünk egyenesen, majd folytatólag a hátát kötjük. Minden sor elején 1—1 szemet sza­porítunk, míg az elejénél 10 szemmel több bőséget kapunk. Innen kezdve 6 soronkét fogyasztunk 1—1 szemet. A kellő ma­gasság elérése után 6 centiméteres patentkötéssel befejezzük. Két oldalát összevarrjuk és húzózárat varrunk bele. í Furcsa dolog, hogy a min- ! dennapi hajápolás első felada- ítának a fésülködést jelöljük ! meg. Hiszen természetes, hogy ! kócosán, úgy ahogy az ágyból 'f felkel valaki, nem mehet em- ; berek közé — még akkor sem. Í ha beköti a fejét. 'j A fésülködés azonban nemcsak a haj rendbeho- í zatalának és a frizura el- í készítésének a módja. í ^ hanem a fejbőr ée a haj ápo- f lásának is egyik eszköze. A ^gondos fésülés szétbontja az összecsomósodott, éjszaka egy í bizonyos fokig összetapadt í hajat és ezzel biztosítja ter- í mészetes szellőzését. A fésű í sohase sértse a fejbőrt, tehát í fémfésűt semmilyen körülmé- í nyék között ne használjunk. A í műanyag, vagy szarufésű fogai íné legyenek élesek és hegye- í sek. A fogak sűrűsége al- ^ kalmazkodjon az egyéni haj- í sűrűséghez és göndörséghez. y í A fésülködést könnyebb í ritkafogú, úgynevezett í bontófésíível elkezdeni és ^ csak miután a szálakat í szétválasztottuk, folytas- í suk a fésülködést sűrű í fésűvel. y í Általában nagyon hosszú haj- í nál a sűrű fésű óhatatlanul ítépi a hajat — vagy a fésű í foga törik ki! Márpedig a íog- ^ híjas fésű csúnya látvány és ^nem is fésül. í A fésülködés természetnél í fogva reggeli művelet, amikor í minden dolgozó ember hajla- ^ mos a sietésre. Márpedig ha ^valaki a fésülködést rendsze- í résén elsieti, helyrehozhatat- í lan károkat okozhat maganak. ^ Az erőszak időnyereséget, í de hajveszteséget is jc- ? lent! A bontófésűvel óvatosan, nem nagy erővel, kis mozöi tok­kal hosszú és félhosszú haj­nál a szálak szabad végé* kell kibontani, vagy lassan egyre inkább közeledni a baj -öve felé. Rövid hajnál mindegy, hogy hol kezdjük a bontást. A kibontott hajat azután a fri­zurának megfelelően hullá­mokba rendezzük. Reggel nem érünk rá a haj szépségével annyit örődni, amennyit az megérdemelne, pedig a haj fényét és sely- mességgét csak a gondos kike­félés adja meg. Ezért este keféljük hajunkat, a napközben rászállott és összegyülemlett port is el­távolítjuk. A kefélés nem árt a frizurá­nak, nem veszi ki a hullámo­kat. A helyes fésülés és kefé­lés a fejbőr vérkeringését is élénkíti, az enyhe húzás jót tesz a haj növekedésének és az elhalt, meglazult hajszála­kat eltávolítja. A fésű és a kefe csak akkor felelhet meg feladatának, ha fogai, illető­leg szálai tiszták. ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\v I í ÉRDEKES TUDNI í ‘■j hogy az erdőben a szel zu- jigása a fák fajtája szerint vál- í tozik. A fenyvesek a szelet í egymást igen gyorsan követő í örvényekre bontják szét. így í magas, sípoló hang keletkezik. í A lombos erdők állandóan % zúgnak, mert a levelek nagy $ felülete a szelet kis áramokra % bontja. A levelek mozgás köz- £ ben egymáshoz dörgölőznek, % zizegnek. Tavasszal, ha a le~ £ vetek fiatalok, finomabb, lá- ^ gyabb rezgésüek és a hang is * ilyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom