Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

rr Mt EC \Mívlap 1961. ÁPRILIS 21. PÉNTEK A tanácsi állandó bizottságok munkája a dabasi járásban A lakosság igényeinek figyelembevétele - Hasznos javaslatok, ellenőrzések A gyorsaság nem boszorkányság Ahol az állandó bizottsá­gok működését nem szorítják formális keretekbe, ott a bi­zottságok a lakosság érdeké­ben, s a tanácsi apparátus tá­mogatására rendkívül hasz­nos és aktív tevékenységet folytatnak. Példaképpen vizs­gáljuk meg a Dabasi Járási Tanács mellett működő ál­landó bizottságok munká­ját. A járási tanácsnál inár hagyománnyá vált, hogy a szakosztályok, mielőtt jelentéseiket a végrehaj­tó bizottságnak előter­jesztenék, azt megtárgyal­ják az illetékes állandó bizottsággal, s észrevételeiket, javaslatai­kat messzemenően figyelem­be veszik. Maguk a bizottságok pedig minden év elején meghatároz­zák évi munkatervüket és igyekeznek minél szorosabbra vonni tömegkapcsolataikat, hogy annál jobb munkát vé­gezhessenek. A járási pénz­ügyi állandó bizottság ez évi, részben már végrehajtott ter­Az idén először termesztenek nagyobb mennyiségű szóját Pest megyében Az idei tavaszon Pest megye termelőszövetkezetei külö­nös gonddal készültek fel a növekvő állatállomány takarmány­ellátására. A határszemlék tanúsága szerint a legtöbb közös gazdaságban jól megmunkált talajba, a szokottnál korábban kerül a kapásnövények magja. A lendületre jellemző, hogy a szövetkezeti tagokon kívül naponta 3000—4000 családtag is részt vesz a nagy munkában. Ilyen ütemmel e hó végéig mintegy 170 000 holdon végeznek a kukorica vetésével, s a ta­valyinál 3000 holddal nagyobb területen. 15 000 holdon vetik el a téli zöldtakarmánynak való silókukoricát. A fehérje táp­anyag növelésére az idén először' termesztenek nagyobb mennyiségű szójababot. A legtöbb közös gazdaságban — Ceg­léd környékén és a dabasi járásban — ezekben a napokban , több száz mázsa szójamagot vetnek el, többnyire silókukori­cával keverve. A szövetkezeti gazdák véleménye szerint ezzel a növénnyel — a kezelés mértékétől függően — 5—15 szá­zalékkal növelhetik az állatok téli takarmányának fehérje­tartalmát. n ács megfel®lő bizottságával. Ez idén például a műszaki és a községfejlesztési állandó bizottság Tatárszentgyörgyön és Pusztavacson is ülést tar­tott a helyi községfejlesztési állandó bizottsággal együtt. Tatárszentgyörgyön ez al­kalommal az építendő kul­túrotthon helyét vizsgálták meg és a községi tanács ál­tal erre a célra kijelölt terü­letet nem találták megfelelő­nek. Helyette más, alkalma­sabbat javasoltak. Ott is épí­tik fei a kultúrotthont. Pusztavacson az összevont állandó bizottsági ülés meg­állapította a külterületi lakó­telepek megszüntetésének szükségességét. Ezeket a tele­peket a tizenöt éves távlati terven belül számolják fel, la­kosságukat a község belterü­letére telepítik át. Mintegy 120—130 lakást kell számukra a községben felépíteni. Márciusban az ipari és kereskedelmi állandó bi­zottság szintén Pusztava­cson ülésezett. Elsősorban a lakosság áru­ellátását vizsgálta felül, külö­nös figyelemmel a Bucka, Li- pót-major és más külterületi településekre. Ülésére meg­hívta a Pest megyei Alla- mi Kereskedelmi Felügyelő- j séget is. Az áruellátást nagy- I jából kielégítőnek találta a bizottság, szükségesnek tar­totta azonban zöldség- és gyü­mölcsbolt létesítését, amire nézve ott, a helyszínen meg­állapodtak a körzeti földmű­vesszövetkezettel abban, hogy 1962 nyaráig nyit ilyen bol­tot. S ha már Pusztavacson voltak, ellenőrizték az egyik italboltot és az egyik élel­miszerüzletet. 'Próbavásárlá­sokat eszközöltek. Az élel­miszerboltban a bizottság egyik tagja egy egész ke­nyeret vásárolt, amelyet mé­retlenül adtak át neki. Ki­derült azután, hogy a kenyér Lassan esztendeje lesz már, hogy megtörtént, de ér­demes feljegyezni, tanulsága­ként annak, hogy tilosban járó ember előbb vagy utóbb, de rajtaveszt. Nagy az Új Úton határa, kell hozzá az ember meg a fogat is. Harmincnyolc foga­tot hagytak meg hozzá, negy­ven embert, kettőt afféle fre- goliként, ha valaki beteg, vagy másfelé szólítaná a kö­zös dolga, ne álljon tétlenül a kocsi, legyen, aki felül a bakra. Negyven ember — nem. könnyű velük boldogul­ni, új tag, közöst nem szokott mindegyik, s a kéthetes szö- vetkezetben senki nem gon­dolt arra, brigadéros, csapat- vezető kellene az élükre, aki rendbentartja őket, elparan­csolja mindegyiket, ahová kell. így azután minden reggel akkora volt a kapkodás, a fe­jetlenség, hogy csak az nem nevetett rajta, aki a részese volt. Bagi, az elnökhelyettes, aki a beosztást csinálta, azt se tudta, fiú-e, lány-e, csak annyi tűnt fel neki, hogy a két Kerekes mindenáron együtt akart menni mindennap, úgy ragaszkodtak egymáshoz, mint gyerek az anyjához. Testvérek — hát ezért, tudta le a dol­got, s a harmadik-negyedik nap már magától egyfelé eső fuvart jelölt ki nekik. A két Kerekes nem véletle­nül csimpaszkodott úgy az egyiitilevésbe. Az idősebbik, a Pál kiókumlálta: a kutya se nézi, hány fuvar trágyát hor­danak ők ki, elég, ha egyet visznek, utána meg usgyé, át a szomszéd faluba. Ott meg­beszélte a terményforgalmi telep vezetőjével, hogy jó pénzért fuvarozna neki. Arról egy szót sem Ejtettek, hogy nekik másfelé lenne köteles­ségük. a telepvezető sem fir­tatta. csak egyszer tette szóvá: — Miért jönnek maguk olyan későn? Összevillant a tekintetük, de Pál már fújta is: — Hát... nem szeretünk korán kelni... azért! És vitték a degeszre tö­mött zsákokat ki az állomás­ra, igaz, némi kerülővel, mert a kertek alatt bujkáltak a két szekérrel, nem mertek a kö- vesúton menni, ahányszor mo- torpuffogást hallottak, a rossznyavalya törte őket, hátha tőlük keveredik valalci arra, s akkor kész a botrány. Kerülővel ugyan, de azért fuvarozgattak, a végén már annyira szemet kaptak, hogy csak Pál ment el reggel, ki­vinni egy kocsira való trá­gyát a páskomokba, de Péter akkor már a szomszéd falu határában járt, s a telepvezető ugratásképp meg is jegyezte: na, maga azért nem olyan álomszuszék, mint a bátyja. Mire Péter hümmgetett csak csendben, lehetett helyeslés­nek, de ugyanúgy nemtetszés­nek is venni. Egyik reggel Bagi azzal állt eléjük: — Hát elég kevés trágyát hordtatok ki, a mindenségit, tegnap kinn voltam a pásko­mokban, láttam. Igyekezhet­nétek jobban is! A két Kerekes összerezzent, a végén még baj lesz a dolog­ból. Aznap nem is mentek át, pedig a telepvezető fontos fu­vart mondott tegnap, hanem hordták egész nap a ganajt, megharmatosodtak a lovak, annyira zavarták őket, pótolni valamit a mulasztottból. Más­nap is csak Pál ment át, Péter villázta a trágyát, s este voltak bajban, amikor Pál azzal jött meg, hogy a telepvezető üzeni: vagy ketten mennek, vagy más fuvar után néz, neki nem kel­lenek ilyen bizonytalan embe­rek ... v — Bizonytalan? így mondta? — kérdezett vissza Péter. — így. Holnap megyünk mind a ketten. Bolond leszek kihajigálni a pénzt a zsebem­ből. Hordtunk már ki eleget, Bagi nem szólhat semmit. Nem hajtom én agyon a lo­vam, enyém az akkor is, ha be­hoztam, megmondtam, csak akkor lépek be, ha magam haj­tom! Ment is a dolog, pontosan négy hétig. Akkor azután már szántani kellett, nem lehetett átszödösni, mert hatosával, nyolcasával hasították a földet, szóltak is a telepvezetőnek, nézzen más után. Elérkezett az első előlegosz­tás napja is, ott tülekedett a két Kerekes a többiekkel Ilon­ka, a kis könyvelő meg pénz­tároslány asztala előtt, lesték, mennyit számol kinek-kinek, de azt nézte Fehér Pali is, az elnök. Amikor azután ők ke­rültek sorta, Pali megérintette Ilonka vállát, s Kerekesékre bökött: — A különleges elszámolást. Ilonka papírt húzott elő, odaadta Fehérnek, az meg ne­kik: nem hittek a szeműiknek, mert az állt a papíron: „Hat­ezer, azaz hatezer forintot fu­vardíjak fejében Kerekes Pál­tól és Pétertől átvettünk. Uj úton Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet.” S a pecsétre rá- kanyáritva Fehér Pali neve. Tátogtak . csak, szólni sem tudtak Fehér meg nevetett: — Ez a meglepetés, mi’ A telepvezető már a második nap átszólt telefonon. Tudta, hogy tsz-község lettünk. ráhibá­zott, hogy a közösből lógtok. Mondtam neki: hagyja csak. Úgyis jó föld az a páskomok, elég lesz oda annyi trágya is, fuvarozzatok csak, majd az­után elszámolunk. Nevetett körülöttük minden­ki. alig hallotta a két Kerekes Ilonka vékonyka kislány- hangját: — Kapok akkor hatezret Mészáros Ottó | súlyából 12 dekagramm hiány- j zik. A másik bizottsági tag- j nak pedig tíz dekagramm sa- vanyú cukrot az előírt két- I forintos ár helyett 2,40-ért i adtak el. Az eljárás meg- ! indult a boltvezető ellen. Említésre méltó ezzel kap- j esolatban, hogy a járási ipari és kereske­delmi állandó bizottság társadalmi elienőr-háló- I zatot szervez a járás egész területén. I | A járás 17 községe közül I hétben, már tizennyolc társa- , ! dalmi ellenőr működik, a £ többiben pedig rövidesen szin- £ tén megkezdik működésüket a í társadalmi ellenőrök. * Legutóbb két nagy jelentő­ségű, és a lakosság legszéle­sebb rétegeit érintő kérdésről tanácskozott az ipari és ke- ^ reskedelmi állandó bizottság, g Régi panasz, hogy az élelmi- | szeripar idénycikkeinek árai; gyakran magasabbak a buda- ^ pesti áraknál. Ez annak a kö- ^ vetkezménye, hogy a gyű- ^ mölcs- és zöldségfélék árait ^ az idény tartama alatt tér- mészetesen naponta állapítja ^ meg a MÉK, az új árakat a boltokkal és elárusítóhelyek­kel úgynevezett limitlapokon naponta közli ugyan, de amíg a fővárosban az árváltozások­ról kellő időben, kora reggel j értesül a kereskedelem, vi­dékre ezek a limitlapok a leg­jobb esetben csak délután, sőt, leggyakrabban csak más­nap jutnak el. Ennek a visszás sí helyzetnek a kiküszöbölésére ^ az állandó bizottság tanácsko- ^ zásokat folytat az illetékesek- i kel. . '■ Másik, régi panasza a me- zőgazdasági lakosságnak, hogy ^ az üzletek jelenlegi nyitvatar- ^ tási ideje miatt, főképpen nyá- ^ ron, nehézségekbe ütközik a 2 bevásárlás. Munkába menet, kora reggel a boltokat éppúgy á csukva találja, ahogyan mun- 8 kából visszajőve!, estefelé is. Az állandó bizottságnak a boltok nyitvatartási ide­jének megváltoztatására vonatkozó javaslatát a járási tanács ipari és kereskedelmi osztálya szintén magáévá tette. Most folynak a megbeszélések arról, hogy minden községi tanács saját hatáskörében, a helyi igények szerint állapítsa meg a boltok nyitvatartási idejét. Ez a néhány kiragadott pél­da elég alapos bizonyíték az állandó bizottságok hasznos működése mellett. Szokoly Endre tartja a közmondás. E hasonlat nem a képen látható épület el­készítési idejére vonatkozik, noha eddig terv szerint halad a munka. A képen ábrázolt áramátalakító épület Pomáz határában áll. A hatmillió fo­rintos beruházással emelt „erő­mű” rendeltetése, hogy az ed­dig használt egyenáramot nagyfeszültségű váltóárammá alakítsa át s ezáltal a Buda­pest—Szentendre között közle­kedő HÉV-járatot az eddiginél megfelelőbb energiával lássa |el. Ami pedig a címben emlí­tett gyorsaságot illeti, az ettől a létesítménytől függ majd. Amint erről az építkezés veze­tőjének helyettese, Noszlopi András tájékoztatott, a HÉV szentendrei útvonalán a me­netidő mintegy 20—25 perccel megrövidül, nem szólva arról, hogy a megnövelt sebesség folytán sűrűbben közlekedhet­nek a szerelvények és hogy a korszerűbb energia által az egyes szerelvények több kocsi­val közlekedhetnek, tehát több utast szállíthatnak. E kedvező változásra az utazóközönség előreláthatólag november el­sejétől számíthat, minthogy az áramátalakító átadási határ­idejét ez év október 31-ével állapították meg. Érdemes még elmondani, hoigy az értékes és szemre is tetszetős „energiatelep” kőmű­vesmunkájának háromnegyed részét az ÉM 22. sz. Állami Építőipari Vállalat ipari tanu­lói végezték Varga Mihály mester vezetésével. * Egy hét közlekedési baleseti krónikája Kistarcsa belterületén Kiss István gépmunkás, 31 éves gödöllői lakos, motorkerék­párjával elütötte az úttesten keresztben áthaladó Dorogi István 32 éves gyömrői la­kost. A baleset következtében mindketten megsérültek. A baleset egyrészt a motorkerék­párvezető figyelmetlensége, másrészt Dorogi István gya­logos ittassága okozta. Gödöllő belterületén Gosz- tonyi Imre barátja oldalkocsis motorkerék­párjával az úttest mel­letti árokba futott és ott felborult. Gosztonyi Imrét és utasát, Pintér Istvánt, sérüléseivel a mentők a Szobi utcai kórház­ba szállították. A balesetért Gosztonyi Imrét terheli a fe­lelősség, mert járművét it­tasan vezette. Szigetszentmiklós határá­ban a menetrend szerinti HÉV elütötte a vágány mellől a vonat elé ugró Rupa Erzsé­bet hatéves szigetszentmiklósi kislányt. A gyermeket súlyos, élet- veszélyes sérülésekkel az idegsebészeti klinikára szállították. A szemtanúk szerint a bal­esetet a gyermek vigyázatlan­sága okozta. A vonatvezető, amikor észrevette a pályatest­re futó kislányt, azonnal féke­zett, de a szerelvényt időben .megállítani már nem tudta: a vonat felé . futó gyermek a mozdony oldalának vágódott, Pilisvörösvár közelében Csernáth János 29 éves bá­nyász, motorkerékpárjával í előzés közben nekiütközött egy tehergépkocsi oldalának, majd egy vaskerítésnek ro­hant, ahol felbukott. Cser­náth Jánost a körzeti orvos könnyebb sérüléseivel elsőse­gélyben részesítette. A bal­esetet a motorkerékpárvezető gyorshajtása és szabálytalan előzése idézte elő. Gödöllő község belterüle­tén egy parkírozó személy­autó mögül Hajdú Tibor 12 éves gödöllői iskolai tanuló az úttestre futott és az olt éppen elhaladó gépkocsi ol­dalának ütközött. A súlyosan sérült kisfiút eszméletlen állapotban szállították a mentők a Péterffy Sándor utcai kórházba. A rendőrség megállapítása szerint a balesetért egyedül Hajdú Tibor felelős, mert min­den körültekintés nélkül lé­pett az úttestre. Pilisvörösvár határában Jászberényi József 23 éves szerszámkészítő öccse motor- kerékpárjával az esti órákban Budapest felől Pilisvörösvár felé ha­ladva. hátulról belero- hanb az előtte haladó, ki- világítatlan lovaskorsiba. amelyet Horváth Sándor pi- lisvörösvári lakos hajtott. A baleset következtében Jász­berényi József, Jelinek An­na. a motorkerékpár utasa, valamint a lovaskocsin utazó Horváth Sándomé könnyebb sérüléseket szenvedett. Érd belterületén Balogh László 31 éves gépkocsive­zető. bugyi lakos, a Belke­reskedelmi Szállítási Válla­lat pótkocsis tehergépkocsijá­val Budapest felé haladt. A sikos úton. a fékezés követ­keztében a pótkocsi megcsú­szott és nekiütközött az út- szélen parkírozó tehergépko­csinak. amelv a tárnoki Le­nin Tsz tulajdonát képezte A teherkocsiban mintegy ezer forint kár keletkezett. A bal­esetet Balogh László gon­datlan vezetése idézte elő. Bent az épületben: szaporán lendül a reszelő a műszerek tartógyámját megmunkáló lakatosok kezében. (Szöveg és kép: András Endre) ve például: Megvizsgálja az iparosság 1960 második fél­évi adókivetését. Ugyancsak megvizsgálja a mezőgazdasá­gi lakosság jövedelemadó-tar­tozását és a jövedelemadók kivetésének végrehajtását. Megvizsgálja a járási és köz­ségi tanácsok zárszámadását. Hogy mindezt kellő alapos­sággal végezhesse el, aktíva­hálózatot szervezett az egész járásban. Elsősorban a köz­ségi tanácsok pénzügyi ál­landó bizottságaiból, de má­sok bevonásával is községen­ként május elsejéig két-két megbízottat állít be ellenőrző munkája támogatására. A bi­zottság ez évi tervében szere­pel még az is, -hogy az OTP járási fiókját beszámoltatja tevékenységéről. A dabasi járás állandó bi­zottságai általában a helyszínen tartják üléseiket, vagyis abban a községben, amelynek valamilyen kér­dését vizsgálják felül. Ilyenkor közös ülést tartanak a szóbanforgó községi ta- ( A FOGATOSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom