Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

1961, ÁPRILIS 21. PÉNTEK "^Mívhto 5 Tovább a megkezdett úton Vasárnap nagy eseménye lesz a TIT Pest megyei szerve­zetének. Ezen a napon tart­ják ugyanis délelőtt íél tíz órai kezdettel a Kossuth Klubban a III. küldöttgyűlést, amely ar­ra hivatott, hogy beszámoljon a tagságnak az 1958—1960. evekben végzett tudományos ismeretterjesztő tevékenység­ről, megjelölte a szervezet to­vábbi feladatait, újjáválassza a megyei elnökséget és küldöt­teket válasszon a TIT május­ban megrendezésre kerülő III. országos küldöttgyűlésére. A három év mérlege Az elmúlt három év alatt a TIT megyéi szervezete előadá­saival egyre fokozottabb mér­tékű világnézeti nevelésre tö­rekedett, amely évről évre ki­fejezésre jutott a megyei szer­vezet javuló munkájában. Az 1959— 60-as oktatási évben a megye huszonegy községében A világ és az ember címmel indult előadássorozat. Ezek a világnézeti nevelést elősegítő előadássorozatok eredményes­nek bizonyultak, s ezért az 1960— 61-es oktatási évben már a megye harmincöt községé­ben szerveztek ilyen előadás­sorozatot. Hasonló módon a filozófiai, Irodalmi, történelmi, földrajzi és természettudományi előadá­sokkal is hozzájárult a megyei szervezet a világnézeti nevelés­hez, az ateista propagandához. Ha a számok tükrében vizsgál­juk a dolgot, míg 1959-ben a me­gyei szervezet 38 filozófiai elő­adást tartott 2325 haUgdíó előtt, addig az elmúlt esztendő­ben a filozófiai előadások szá­ma 166-ra emelkedett és az elő­adásokat 11 531-en hallgatták végig. A számszerű növekedés nemcsak a fi'ozófiai előadá­soknál tapasztalható. Ha össze­vetjük a három esztendő sta­tisztikáját, amely szerint a TIT megyei szervezete 1958-ban 88S előadást rendezett 106 LOS-néző előtt s a tavalyi év mérlegéi: 2060 előadást, 134 730 hallgató, akkor megállapíthatjuk, hogy a megyei szervezet jelentős lé­pést tett az elmúlt három év alatt. (Ezekben a számokban még nincsen benn az a 19 028 érdeklődő, aki az elmúlt esz­tendőben a megyei szervezet 44 országjáró kirándulásán vett részt.) Eredményként kell elköny­velni, hogy a TIT megyei szer­vezete az elmúlt esztendőkben egyre behatóbban foglalkozott a nacionalizmus elleni harc, a szocialista hazafiságra való ne­velés kérdésével. Ezt a tevé­kenységet mutatja többek kö­zött a nemzetközi politikai élet eseményeit ismertető előadá­sok sorozata, a Moszkvai Nyi­latkozattal, Kongóval, az ENSZ különböző ülésszakaival foglalkozó előadások nagy szá­ma is. Ugyanakkor a TIT me­gyei szervezete széleskörű te­vékenységet fejtett ki a Ma­gyar Tanácsköztársaság 40. év­fordulójával, valamint hazánk felszabadulásának 15. évfordu­lójával kapcsolatban. Üzemi ismeretterjesztő munka A megyei szervezetnek az üzemi munkások körében vég­zett ismeretterjesztő munkája is jelentős fejlődésről tanús­kodik. Ha még nem is a kö­vetelményeknek megfelelően, de növekedett a műszaki is­meretterjesztő munka. Mun­kásakadémiák műszaki tago­zatai indultak a Csepel Autó­gyárban, a Dunakeszi Jármű­javítóban, a Pestvidéki Gép­gyárban, a Szentendrei Kocsi­gyárban, a Gödöllői Ganz Árammérőgyárban, a Dunake­szi Konzervgyárban és a Bu­dakalászi Textilművekben. Részben műszaki jellegű elő­adássorozat folyt a Május 1 Ruhagyárban, a Ceglédi Ren­delt Ruhaipari Vállalatnál és a Háziipari Szövetkezetben Cegléden. A munkásakadé­miák tematikája minden eset­ben alkalmazkodott az egyet üzemek speciális, műszaki kér­déseihez. így például a Csepel Autógyárban az autógyártás problémáival, a Budakalász Textilművekben a textilgyár­tás kérdéseivel, a Dunakesz Járműjavítóban pedig a vas­úti kocsik gyártásával össze 1 B'l'l' mcfgtgvi !i ti l «léi ti ff sgii I/óv «> viáíix függő problémákkal foglal­koztak. Az ipari termelés segítése érdekében a közgazdasági is­meretterjesztés terén jelentős feladatokat kellett megoldania a megyei szervezetnek. A szak­osztály célkitűzése az volt, hogy az ipari munkásság kö­rében széleskörű közgazdasági tevékenységet végezzen. En­nek érdekében üzemgazdasági előadássorozatokat szerveztek a Csepel Autógyárban, a Gö­döllői Ganz Árammérőgyár­ban, a Keményfaipari Válla­latnál. a Budakalászi Textil­művekben, a Dunakeszi Jár­műjavítóban, a Mechanikai Művekben, a Diósdi Csapágy­gyárban, a Prés- és Ková- croItárugyárban és más üze­mekben. A műszaki és közgazdasági előadásokon kívül természe­tesen még sok olyan előadás hangzott el a gyárakban, amelyek szintén hozzájárul­tak a munkások általános műveltségének emeléséhez. A Dunai Cement- és Mészmű dolgozói előtt például termé­szettudományi. történelmi és pedagógiai témákról rendez­tek előadásokat» Ismeretterjesztés falun A falun végzett ismeretter­jesztő munka számszerű fej­lődése összefügg a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sével. Míg 1958-ban 38S elő­adás hangzott el. 49 917 falu­si hallgató előtt, addig 1960- bán már 1096 előadást ren­deztek, amelyeken a megje­lent hallgatók száma meg­haladta a 75 00G-et. Mindez azt bizonyítja, hogy falcaink­ban megnőtt az érdeklődés és az igény a tudományos is­meretterjesztő előadások iránt. Az agrártudományi előadá­sok a mezőgazdaság szocia­lista átalakuiá-sával, a tsz- községek sajátos problémái­val foglalkoztak. A megyei S7.v:-vertet a gró rtudomn nyi­szakosztálya szakított a ko­rábbi évek helytelen gyakor­latával. hogy csak az agrár- tudomány egy-egy területé­vel foglalkozzanak. A falu mezőgazdasági ter­melésében mind nagyobb sze­rephez jut a kemizálás. A Járási fotókiállítás - Erdőkertesen ; Az erdőkertest pártszerve- \zet helyiségeiben néhány nap­pal ezelőtt nyílt meg a váci járás amalő r fotósainak kiál­lítása. amelynek megrende­zésében az erdőkertest Ady Endre Kultúrotthon fotoszak- osztályán kívül részt vett a váci Duna Fotoklub, a Duna­kanyar Fotoklub, a Dunake­szi Járműjavító szakszerveze­tének foto-szakcsoportja. a váci művelődési ház és a vác- hartyáni kultúrház szakcso­portja. A kiállításon a járás legjobb amatőrfényképészei állították ki előzőleg gon­dosan megbírált legszebb munkáikat, száz szebbnél szebb felvételt, amelyek a négy tágas helyiség falait töltik meg. A kiállított fotók arról tanúskodnak. hogy a fényképezés hívei a váci já­rásban is művészi színvona­lat értek már el. nagyszerű érzékkel tudják kiválasztani a legszebb és legalkalmasabb fotótémákat, amelyeknek gaz­dag és széles skálája érvénye­sül ezen a színvonalas kiállí­táson. A kiállítás iránt igen nagy az érdeklődés, a vendégkönyv tanúsága szerint a csoportos iskolalátogatásokon kívül, az első napokban több mint hat- százan gyönyörködtek az ügye­sen elrendezett képekben. A kiállítás április 23-ig mindennap megtekinthető, délután 5 és este 8 óra között. BALATONI SZERELEM Nagy sikerrel játssza a Pest megj’ei Petőfi Színpad együt­tese a Balatoni szerelem című zenés vígjátékot. — Galam­bos Gabi és Végh József a darab egyik jelentében. Művészettel és fegyverrel... Beszélgetés a kubai baiettegyüttes tagjaival Mély tüzű. fekete szemével belenéz a TV- lámpák vakító fényébe, úgy folytatja. — Aztán nagy tragédia ért.: látási zavaraim támadtak. Ha­zánkba visszatérve, megope­ráltak, de egy évig vak vol­tam utána. Egy év múltán mindent újra kezdtünk: is­mét az Egyesült Államok, vidéki turnék a társulattal. Mindig úton és mindig fá­radtan. Sosem voltunk bol­dogok. Becsületünk csak any- nyi volt, amennyi a pénzünk... — Mindig az volt a vá­gyunk, hogy Kubában ba­lettegyüttest alakíthassunk. A den hivatalos elismerés, ál­lami támogatás nélkül... többit férje, Fernando Alonso mondja el. — Körülbelül ettől számít­hatjuk a kubai balett születé­sét: 1948-IÓI. De a felvirágzá­sáról inkább ez utóbbi két évben beszelhetünk. Annál is inkább mert a gyűlölt Ea- tista diktátor utolsó négy esztendejében az együttes fel­oszlott. Feloszlattuk, mert elhatároztuk: diktatúrában nem táncolunk. Csak a zsar­nokság bukása, a forradalom győzelme után szerveztük új­já a csoportot. Pályázati fel­Alicia Alonsó a legfrissebb MTI-jelentést hallgatja. Férjemmel együtt a nyári szünidőkben hazamentünk s tanítottuk a fiatalokat, akik­ből sógorom. Alberto Alonso, egy kis együttest szervezett. Velük jártuk az országot, s fellépéseket szerveztünk min­hívásunk nemcsak Kubában, hdnem a latin-amerikai or­szágokban is visszhangra ta­lált. így lett együttesünk nem­zetközi összetételű: a több­séget jelentő kubaiakon kí­vül guatemalai, mexikói, ar­gentin, portoricói' sőt észak­amerikai tagjai is vannak az együttesnek. Hangjában fojtott feszült­ség remeg, amint kijelenti: — Amikor hat hónappal ez­előtt elindultunk Kubából, akkor sem volt könnyű, gond­talan nálunk az élet. De most különösen nem az: Kuba sorsdöntő órákat él át. s mi nagyon-nagyon szeretnénk otthon lenni. Utunk utolsó állomása Bulgária lesz. ahon­nan rövidesen hazatérünk, hogy ha kell, művészetünk­kel, ha kell. .. fegyverrel szolgáljuk a nép forradal­mát. Addig is úgy tekintjük utazásunkat, mint fontos kül­detést: megmutatni a világ­nak. hogy a rabságból felsza­badult kubai nép ősi művé­szetét a zsarnokság sem tudta kiirtani. A tolmács veszi át a szót, s általános izgalom közepette előbb spanyolul, majd ma­gyarul olvas fel egy imént érkezett távirati jelentést: „A Prensa Latina hírügy­nökség jelenti, hogy a kubai agressziós erők felszámolása csupán órák kérdése. A for­radalmi hadsereg repülőegysé­gei megsemmisítettek kilenc ellenséges repülőgépet.” A többi tapsviharba fullad. A kubai vendégek egymás kezét szorongatják, s yjra meg újra elolvassák a táv­iratot. Arcukon öröm és nagy- nagy vágyakozás: most még inkább szeretnének otthon lenni. Kérdések záporoznak felé- jük: igaz-e, hogy vannak kö­zöttük, akik tagjai a milíciá­nak? rgaz. Három, Alonso — Fe- Á rando és öccse, Alberto, meg a velük névrokonságban levő Luis — a fegyveres milí­cia tagja. Karmesterük. Ma­nuel Duchesne pedig a for­radalmi hadsereg századosa. Manuel kapitány — vagy ahogy az együttes tagjai szó­lítják: Manolito — fiatal ko­ra óta részt vett a havannai földalatti mozgalomban, a Ba- tista-diktatúra elleni harcban. A mozgalom legsürgősebb feladata ekkor az antümperia- lista, hazafias erők — a forradalmi direktórium, a Jú­lius 26-a mozgalom és a kommunista párt egyesítése volt. 1953-at írtak, s a szer­vezkedésre egy elszánt haza­fias csoportnak az egyik ka­tonai laktanya elleni támadá­sa adta meg a jelt. A csoport vezetője Fidel Castro volt. A támadást Batista zsoldosai leverték ugyan, de a forra­dalmi szikrát már nem Hidrák eltaposni. Fidel Castrót be­börtönözték, de helyébe szá­zak és százak álltak. 1955-ben Fidel — igy hívják egész Ku­bában — kiszabadult és kül­földre menekült, ahonnan 1956 végén tért vissza. Nyolc- százketted magával szállt partra, hogy fegyveres harcot kezdjen Kuba szabadságáért. Mire befogadta őket a szik­lás Sierra Maestra, tizenket- ten maradtak életben. Ezzel a tizenkét forradalmárral in­dult meg a kubai történelem legszentebb háborúja: a ge- rillaharc. Számuk szinte órá­ról órára nőtt. S mire elér­kezett 1959 januárja, Kubá­ban győzött a nép forradalma. Ezeket mondja el Manoli­to, amikor arra kérem, hogy beszéljen magáról, S amikor azt kérdezem, hogy tagja-e valamilyen politikai pártnak, csendesen hozzáteszi: kommu­nista vagyok. t armester — és a forradal- ÁA mi hadsereg századosa, Mintahogy honfitársai közül tízezrek: munkások — és mi- licisták. Diákok — és kato­nák. Mert ezt kívánja tólük a nép forradalma. Nyiri Éva j nyugati kritikusok a vi- «4 lág hét legjobb baleriná­ja között emlegetik. A szov­jet sajtó elragadtatással mél­tatta moszkvai, leningrádi, ki­jevi és rigai vendégszereplé­sét. Táncának tapsoltak Ró­mában és Párizsban, művé­szete meghódította Londont és Bécset, szerződést kínál­tak neki Eatin-Amerika több nagypárosában — és Alicia Alonso hazament Kubába, hogy művészetével népét szolgálja. Finom metszésű. keskeny arcán semmi festék, fényes, fekete haja szoros kis konty­bán simul a fejéhez. Fekete ruhában ül a televíziós fel­vételeknél használt lámpák fényének kereszttüzében, s az újságírók kérésére az éle­téről beszél: — Kilencéves koromban kezdtem táncolni. Hazámban nem sokáig tanulhattam, mr-'t az amerikai imperialisták minden eszközzel elnyomták a kubai művészetet. Nem vol­tak balettiskolák, nem voliak jó tanárok sem. Tanulmá­nyaim. folytatására ezért az Egyesült Államokba mentem, ahol világhírű bálettmúvé- szektől, köztük az orosz Alexandra Fedorovát.ól ta­nultam. Itt, az USA-ban is- : merkedlem meg férjemmel, ; Fernando Alonsóval. Nagyon : fiatalon házasodtunk össze és ; nagyon küzdelmes életünk ; volt. Zenés színházakhoz j szerződtünk, hogy megkeres- \ sük a balettórák tandíját. Ké- l sőbb megalakult az első ; amerikai balettegynttes — ; amolyan magánvállalkozás —, ' s annak tagjai lettünk. parasztemberek, akik eddig alig, vagy egyáltalán nem találkoztak a közös gazdasá­gokban egyre inkább felvető­dő fizikai és kémiai problé­mákkal. nem rendelkeznek olyan aiapismereíekkel, ame­lyekre az új tudásanyagot ráépíthetnék. Ezért a tudomá­nyos ismeretterjesztés felada­ta, hogy segítsen megismer­tetni a tsz-para-sztságot ezek­kel az új fogalmakkal, vegy­szerekkel, fizikai jelenségek­kel. Természetesen a termé­szettudományi és fizikai-ké­miai előadásokon kívül nagy gondot fordított és fordít a TIT megyei szervezete a pa- rasztsáa általános műveltsé­gét elősegítő munkára is. A megyei tanács művelődési osztályával közösen népfőisko­lái tanfolyamokat és művelő­dési iskolákat hoztak, létre. Ezenkívül természetesen szá­mos politikai, irodalmi, mű­vészeti, történelmi és föld­rajzi előadás is hangzott el a megye falvaiban. További feladatok Az elmúlt három esztendő munkájának tapasztalatai egy­úttal megjelölik a megyei szer­vezet további feladatait is. Elsőrendű fontosságú, hogy a megyei szervezet munkájának minden területén bátrabban vessék fel az eszmei-politikai kérdéseket, és fokozottabb mértékben járuljanak hozzá a marxizmus—leninizmus ide­ológiájának. propagálásához. Hatékonyabbá kell tenni az is­meretterjesztő munka világ­nézeti nevelő hatását is: foly­tatni „ harcot a burzsoá vi­lágnézet. a nacionalista esz­mék maradványai, és a val­lásos világnézet ellen. A me­gyei szervezet tevékenységét továbbra is az üzemek és a falu felé kell összpontosítani: az üzemekben fokozni a mun­ka ssáa világnézeti nevelését és általános műveltségi szín­vonalának emelését, a tal­pakban sokoldalúan segíteni a termelőszövetkezeteik meg­szilárdításának és a termés­hozam növelésénélr feladatát, a falu új, szocialista erköl­csi arculatának kialakítását . * Picasso, Ehrenburg és az autógyáriak j S 5kat beszélünk a kultúr- i forradalomról. Kiállttá- : ; sokat, fesztiválokat rendezünk, j ; Érezzük és tudjuk, hogy a mű- : I veszet ma már nem egy szűk ; felső rétegé, hanem a nagy tö- ; megeké, a dolgozóké. De ta- j |lán még sehol sem éreztem ; ; ezt ennyire valóságnak, mint,; a Csepel Autógyár szerda; Idéluláni vitadélutánján. ; J A Csepel Autógyár üzemi í lapja, a Fényszóró még egyik : ■januári számában cikket kö- ; zölt az üzemi könyvtáros tol- í Iából Picasso, Ehrenburg és az ; ■ autógyáriak címen. A cikk ; Picasso ürügyén lényegileg a ; modern művészetek mellett' tört lándzsát. A cikket nagy ; vita követte, többen is hozzá- < szóltak a lap hasábjain. így került sor aztán arra, | hogy szerdán Dávid Kata mű- j | vészét-történész, Luzsicza La- | jós és Bőd László festőművé- \ ezek jelenlétében nyilvános, j kötetlen vita zajlott le a mű- j vészét mai szerepéről, a mo- j dern képzőművészeiről és a gicesről. A vitadélutánon mintegy ötvenen jelentek meg és „Luzsicza Lajos bevezető előadása után élénk vita ala­kult ki. Luzsicza Lajos elő­lad ásában elmondta, hogy a Iművészet tükörképet ad a tár- Isadalomról. Így a művészet : célja nemcsak a szórakoz­na tás, hanem az is. hogy a művész élményének a részé- lsévé tegye a nézőt. Picassóval ■kapcsolatban kijelentette: le­het. hogv valakinek nem tet- j szilt az ő művészete. Ehhez | mindenkinek joga van. ; A több mint három órán ke- ! resztül tartó vita sok kérdést I vetett fel és ha nem is nyug­ratott meg minden résztvevőt, I mégis sok problémát tisztázott I és segített közelebb kerülni a I modern művészetekhez. D csérendő a Csepel Autó­gyár kezdeményezése, : helyes, hogy egy ipari üzem- : ; ben ilyen jellegű kérdések is ■vitát váltanak ki, s az össze- ; jövetet Volt a bizonysága: dől-1 I gozóinkat ilyen kérdések is [érdeklik és szívesen vitatkoz- ■ nak komoly művészeti kérdé- ísekről is. Eredményes és ér- ídekes volt az Autógyár mű- ! veszeti vitadélutánja. Jécsai Andor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom