Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

1961, ÁPRILIS 19. SZERDA MECVEl kffívltm 3 Országos tanácskozás a földművesszövetkezeti szervek 1961. évi feladatairól Kedden országos tanácsko­záson vitatták meg a földmű­vesszövetkezeti szervek 1961. évi feladatait. A tanácskozást Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Tatár Kiss La­jos, a SZÖVOSZ elnöke mon­dott beszédét. (MTI) — A KÖZGAZDASÁGI TECHNIKUM kétéves üzem- gazdasági szakának levelező tanfolyamára a dabasi járás érettségivel nem rendelkező harmincöt éves életkoron fe­lüli vezető funkcionáriusai ‘közül heten jelentkeztek. Csendes emberek - beszédes témák a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában Itt csak hallgatni lehet — valóban. Minden csupa figyel­meztetés. Nem is a feliratok miatt, hogy: ez tilos, azt nem szabad. Az a sokféle hallgatag „csodaműszer”, a lombikerdő és a figyelő, jegyző, fehér kö­penyesek; ezek a tiltó jelek. — Minek ekkora laborató­rium egy váci üzemnek? Mennyit érhet? — Tízmilliót. — Szép pénz! S mire hasz­nálják? Az igazgató: — Valamit mindig csinálunk vele ..; Rendelet a dohányperonoszpóra elleni védekezésről A dohányperonoszpóra-fer- tőzés megelőzése és leküzdése érdekében a termelő köteles a rendeletben meghatározott agrotechnikai és vegyszeres védekezést végrehajtani mind a dohánypalánta-ágyakban és a szántóföldi ültetvényeken, mind pedig a paradicsom és paprika szántóföldi ültetvé­nyein. Közvetlenül a dohány- ültetvény melletti területeken paradicsomot, paprikát és to­jásgyümölcsöt termelni nem szabad. (MTI) És az ezt követő beszélge­tésből érdekes dolgok bonta­koznak ki. A poros tegnap, s fénycsőfényes ma — Nyolc éve nem volt még valami nagy „készletünk’. Nagy porban, porkohászat — vasmagok készítése. Aztán for­rasztóón és lemezhengerlés ... — S most érdekesebb? — A mai híradástechniká­ban semmi sem történik nélkü­lünk. — Hogy értsem ezt? — Ferritből készült alkatré­szek nélkül nincs televízió és távközlés. De még űrrakéta sem... Egyelőre persze gya­koribb dolgokkal kell ellátni az országot. Ötvenhétben negy­ven tonna ferrit szerepelt a programunkban. Az idén száz­húsz tonna, s talán a duplája — ezután. Van köztük ing- gombnyi s tenyérnyi nagy ... — Másféle? — Már ismert dolog, hogy a legújabb rádió- és képvevőbe­rendezések nyomtatott áram­körét mi gyártjuk. Két éve kezdtük. Most négy-öt típusú TV és rádió „fut”. Jó hallgatni, méginkább lát­ni Nyilas Sándort, ahogy ész­revétlen felmelegedik, s mond­ja, mondja — ki tudja hányad­szor, mégis friss élményként a sok „csoda-dolgot”. Akár a su­Híradás az üzemekből A Magyar Közlöny április 15-én megjelent száma közli a Földművelésügyi Miniszté­rium rendeletét, amelyben — az élelmezésügyi .miniszterrel egyetértésben — intézkedik a dohányperonoszpóra elleni vé­dekezés megszervezéséről. A rendelet kimondja többek kö­zött, hogy vetésre kizárólag csává­zott és a dohánybeváltó üzem által kiadott, do- hányperonoszpóra-fertö- zéstől mentes dohány­vetőmagot szabad felhasz­nálni. A fertőzés továbbterjedésé­nek meggátlása érdekében a termelő köteles a dohány-, a paradicsom- és a paprikapa­lántákat a vetéstől kezdve naponta, szántóföldi ültetvé­nyét pedig a kiültetéstől kezdve háromnaponként meg­vizsgálni. Dohányperonoszpó- ra-fertőzés észlelése vagy gya­núja esetén a termelő köteles 24 órán belül jelentést tenni a községi tanács végrehajtó bizottságának, illetve a tanács illetékes mezőgazdasági szak- igazgatási szervének, továbbá a .t^tnifHetö vállalatnak, illet­ve a dohánybeváltó üzemnek. A bejelentést mind a dohány-, mind pedig a paradicsom- és paprikapalánta-ágyakban, il­letve az ültetvényekben ész­lelt dohányperonoszpóra-fer- tőzés vagy annak gyanúja ese­tén meg kell tenni. A fertőzött dohánypalánta- ágyaf, illetve ültetvényt zárlat alá helyezik, a zár­lat szükség esetén a köz­ség, város egész területére kiterjeszthető. (Folytatás az 1. oldalról.) 100 darabos sorozatra. Bizto­síték ehhez az elmúlt évtized során kialakult törzsgárda. Nyolcvannyolcezer forint pénzjutalmat osztottak szét a Nagykőrösi Konzervgyár immáron tizen­ötödik élüzemavató ünnepsé­gén. Huszonnyolcán kapták meg. ..a kiválói dolgozó .címet, * Migaskó Lajost és Várkonyi Lászlót az Élelmiszeripar ki­váló dolgozója címmel tün­tették ki. Arról mér beszá­moltunk. hogy ugyanekkor adták át a gyár KlSZ-fiatal- jainak a KISZ Központi Bi­zottsága vörös zászlaját. Most a jól véigzett munka örömével készülnek a konzervgyáriak a rövidesen kezdődő idényre. Nem kevesebb, mint 3300 va­gon különféle konzervpt szán­Sutba dobott harci eszköz Felébe, negyedébe sem ke­rülne egy-egy mázsa kuko­rica, burgonya, vagy egyéb kapás termény, ha nem kel­lene a gyomok ellen, véde­kezni. A növénytermesztő munkájának zömét az teszi ki, hogy védekezik a kul­túrnövény felett elhatalma­sodni akaró giz-gaz ellen. Amióta csak célszerű ter­melés folyik a földön, kibé­kíthetetlen az ellentét a ter­melő, vagyis az ember és a kártevő, helyesebben a gyom között. Pedig az ember a harci eszközöknek sok fajtá­ját bevetette e harcban, s végső győzelmet mégsem tudott aratni. Átmenetileg, bizonyos időre visszaszoríts háttá a kártevőket, de ha akár csak egy kis időre is szem elől tévesztette az elle­nük való védekezést, azok azon, nyomban teret hódítot­tak. A sokféle „harci eszköz” közül az egyik legeredmé­nyesebb fegyver az ember kezében a vetés előtti jó ta­lajelőkészítés. Ehhez hozzá­tartozik az is, hogy a m ag­elvetés előtt kultivátorral, tárcsával gyomtalanítani kell a földet. Ez a védekezési mód annál is sikeresebb, mert ilyenkor az „ellenség” még gyenge, gyökere seké­lyen nyomul a talajba. Az el­vetett mag, illetve növény időt nyer. Kikelés után nem kell „birkóznia” a nála egyébként szivósabb, gyor­sabban fejlődő ellenfeleivel. Ám, ha nem történik meg a vetés előtti gyomtalanítás, ami kukorica, répa és napra­forgó esetében szinte elenged­hetetlen feltétele a jó termés­nek, akkor jaj a kultúrnö­vénynek és méginkább jaj a kapásnak, aki ugyancsak ke­resgélheti az elterebélyese­dett gyomok között a gyenge kultúrnövényt. Az említett „harci mód­szer” már évszázadok óta ismeretes és sikerrel alkal­mazzák világszerte. Ám a megyében mégis előfordult az idei tavaszon is néhány szövetkezeti gazdaságban, hogy „sutba dobták” a fegy­vert, vagyis nem kultiváto- roztak. A törteti Rákóczi Tsz-ben három agronómus is van, akiknek igazán tud- niok kellene, mit tegyének a jó termés érdekében, mégis olyan földbe vetették a cu­korrépát, amely gyomos, ga­zos volt. Most, miután kikelt a cukorrépa, sehogyan sem tudnak ráakadni a sorára. Pedig — és ezt megbízha­tó helyről tudjuk — a kulti- vátor mintegy száz méterre a táblától az árokparton ki­használatlanul hevert. Még csak azzal sem védekezhet­nek az említett szakembe­rek, hogy sokba került vol­na üzemeltetése, mert a gép­állomás holdanként hét fo­rintért „nehézágyúval” irtja a gyomok hadrendjét. A termelőszövetkezeti ta­gok — akik a gyomok el­leni harc élvonalában jár­nak — sarabolás és egyelés közben bizonyára sűrűn em­legetik majd a „feledékeny” vezetőket, s nem is a leg­kellemesebbeket kívánják ne­kik. Jogosan! (ras) dékoznak gyártani —, száz- hetvenkilenc vagonnal töb­bet. mint azt a minisztériumi terv előírta. Üvegekre, pa­lackokra átszámítva ez 28 milliónak felel meg. Jó ütem­ben folyik a gépek javítá­sa. teljes kapacitással dolgo­zik a dobozüzem, úgyszintén a ládaüzem is. A műszaki fel­tételeket már most biztosít­ják a konzervgyáriak, hogy az eredeti tervvel szemben el tudják készíteni a 30 va­gon lecsós készétel, az 51 va­gon natúrlecsó, a 10 vagon finomfőzelék és a 30 vagon zöldborsotöbbletet. Tíz nappal a határidő előtt 1963. március 21-én, a KISZ megalakulásának évforduló­ján, üzembe helyezik a Du­nai Cement- és Mészmű el­ső kemencéjét. A gyáróriást építő magyar és német fiata­lok határozták ezt el nemré­giben. S azt is megígérték, hogy a második kemence üzembe helyezésének időpont­ját is előbbre hozzák. A ki- szesek, karöltve az építke­zés többi dolgozójával, példa­mutatóan végzik munkáju­kat. Részük van abban, hogy az építkezés kielégítő ütem­ben halad. Az ide! év külö­nösen nagy erőpróbát jelent, hiszen az üzemépületek 80 százalékát fel kell építeni. Jövő nyárra valamennyi épü­letet át kell adniok, s emellett el kell készíteni a nógrádve- rőcei vízmüvet, a mészkőbá­nyát és az agyagbányát is. (s. p.) gárzó apa, ezredszer is lelkesen regél fia tetteiről. Az a legnagyszerűbb, hogy bármennyire is főtt a fejük a kezdet bajain, a „kis ügyeken” is törték magukat. — ... Itt van a ferrit. Por­ból préseljük, zsugorítjuk. Haj­szálnál pontosabbnak kell len­nie. Van, ami rosszul sikerült. Ez a munkáknak közel egyti- zede ... Nem engedtük szemét­re jutni. Megőröljük, hozzá­adott „frissítőkkel” visszaada­goljuk. Lényegében megszűnt az anyagselejt — És ha „rossz” egyáltalán nem készülne? — Csodálkozni fog! A vilá­gon mindenütt — jó iparú or­szágokban is — dupla kárral, tizenöt-tizenhat százalékos se- lejttel dolgoznak. — Kevés igazgató mondhat ilyet... — A másik: a nyomtatott áramkör úgy készül, hogy réz­lapra nyomatjuk a „vezetéket”. Csak ezek a vonalak maradnak a bakelitlapon — a többit le­maratjuk. De abba sem nyu­godhattunk bele, hogy ez ve­szendőbe menjen. Megépítet­tük a regenerálót, mely a sav­ból por alakjában nyeri vissza a rezet... — Már csak az hiányzik, hogy örökké dolgozzanak és anyag sose kelljen hozzá. — (nevet). Varázslók nem vagyunk. Annyira nem, hogy egy másfajta munkánkon nem is tudunk segíteni. A borsod- nádasdiak, ők segíthetnének. A transzformátor lemezeik elég­gé silányak. Ha nem lenne baj velük, felényire csökkennének a most viszonylag nagy transz­formátorok ... Ebben sajnos nem vagyaink versenyképesek. Pedig hely- és súlynyereségre megy a „játék”. És ez már piackérdés is! A hazai rádiók, TV-k és távközlési berendezé­sek további híre-sorsa múlik rajta. — S ha címre küldenénk a panaszt? — Mi örülnénk a legjobban, ha meghallgatásra találna. A másik „házi ügy”. Csak ne­künk okoz bajt. De ez épp elég: az Albertfalvai Zománc- huzalgyárból érkező drótok olykor igen rosszul viselked­nek. A tekercseli trafóknál előfordul, hogy százból tizenöt-húsz átüt, zárlatos lesz a rosszul szigetelt drótok miatt. Ilyenkor nem­csak a zománchuzal vész kár­ba, de a sok munka is, míg készáru lett belőle. Igaz, kín­lódnak ők is a rossz szigetelő lakkok miatt. A Beloiannisz ezért 'maga készít, saját szük­ségletére ... az jó ... Hiszen éppen ez bizonyít! Végül is nem kisüzemet kell csinálni, de jó árut! S ezt hadd címezzük Albertfalvára. Ebben is maradunk a váci látogatásnál. És csak akkor te­hetünk pontot a végére, ha ke­zünkben lesz a válasz is. így hát: folytatása követke­zik! (t. gy.) A PATKÁNY Á/TTOI 41LRA& Szükségünk van egymásra Egész délelőtt nagy volt az izgalom, serényen dolgoztak a budaörsi pajtások a felszaba­dulási ünnepély előkészítésén. S az ünnepi izgalmat csak nö­velte, hogy két vendéget is vártunk. Egy arab és egy né­met vendég fogadására készül­tek úttörőink. A csapatvezetőnek még ugyan órája volt. de kiszes rajvezetői már ott tevékeny­kedtek az ünnepség szihelyén. Csengettek, vége a tanításnak. Az úttörők elsőnek sorakoztak az ünneplők között. Megérke­zett a kürt. amelyet közsé­günk tanácsától kaptunk ju­talmul eddigi eredményein­kért. Felhangzott a kürtszó, megperdült csapatunk Kos- suth-dobja, amelynek ütemére behozták csapatunk zászlaját. Minden szem rászegezödött. felcsendült a Himnusz, s az \ emelvényen ott álltak vendé- \ geink. az iraki fiú és a német ! leány. Igen, erről beszélnek nálunk a pajtások. Nagy ün­nep volt az a nap, amellyen ezer gyermek láthatta, hogy a világon minden ember — bőre legyen barna, vagy fehér — egyet akar: békét. Szalah el-Din Szultán iraki ven­dégünk ünnepi beszédében ar­ról szólt, mennyivel boldogabb gyermekeket lát ő itt, mint hazájában, ahol évtizedeken át az imperializmus rabságában szenvedtek. Az ünnepség be­fejezése után vendégeink meg­tekintették büszkeségünket, az épülő új iskolát. Búcsúzóul el­mondták: kellemes emlékekkel távoznak tőlünk. A mi úttö­rőink, a mi iskolánk sem fe­lejti azonban el idegenajkú, de velünk együttérző vendégein­ket. S tudjuk, szükségünk van egymásra . . . Jasinszky István csapatvezető HALLOTl'AD ? . . . hogy a valkói úttörők a Gödöllői Erdőgazdaság valkói erdőterületén megfékeztek egy erdőtüzet? Amikor észrevet­ték a pusztító lángokat, szer­szám nélkül, puszta kézzel, homokkal fogtak hozzá a tűz eloltásához. Majd a közben megérkező tűzoltókkal, akiket ők értesítették, eloltották a tüzet. ... hogy a leányfalui hajóál­lomás főnöksége segítséget adott a ráckevei járási elnök­ség által szervezett túrához. Már-már úgy látszott, hogy « zsúfolt hajóra nem férnek fel a pajtások, de o főnökség in­tézkedésére mégis helyet kap­tak. Ezúton mondunk köszö­netét a segítségért. . .. hogy a püspökhatvani út­törők nagyszerű munkát vé­geznek a községi népi együt­tesben. Jelenleg, együtt a fel- ( nőtekkel. három képből álló | népi játékot tanulnak, ame- ! lyet a Galga-völgyében gyűj- I lőttek. A népi játék címe; j „Kisze járás” és.szlovák nyel- I ven adják majd elő. Az ifjúvezetők III. országos túrájáról Szombat. kora délután. Óbudán, a Flórián téren hemzseg. kava­rog a sokaság. A gyárak ontják magukból az em­bereket. Egyszer­esük begördül a térre egy terep- színűre mázolt, dobozalakú autó. Tetejéről anten­nák, drótok ágaz­nak szerteszét. Egy pillanatra mindenki megtor­pan, sorfalat áll­nak a járda szélén és kíváncsian várják: mi lesz? Alacsony, hosz- szú orrú emberke áll két fiatalabb mellett. Valószí­nűleg munkatár­sak. — Látjátok, ugyanúgy csinál­nak, mint a né­metek! Lehallga­tókocsi, fülelés, kit miért lehet el­csípni __ A körülállók odafordulnak. Bi­zonytalankodva hallgatják a kis embert, s csak hiimmögnek, de egy lépést tágul körülöttük a kör. A kocsiból sza­bályszerű sípolás, a rádiójelzések jól ismert zaja hal­latszik. Az em­berke megdicsőül- ve mondja. — Ez ugye a demokrácia! S mindezt fényes nappalt Ekkor megszó­lalnak a hangszó­rók és megtöltik te­hangjukkal a rét: — Aíba Regia, Alba Regia, je­lentkezzen! Aztán felhívja a hallgatóság figyel­mét, hogy a kitű­nő filmalkotást a jövő héttől kezd­ve a Felszabadu­lás Filmszínház tűzte műsorára, jegyek elővétel­ben a pénztár­nál kaphatók. A kaján, kár­örvendő szemek csak úgy sütik a kis ember bőrét. Az lesunyja a fe­jét, nem veszi tu­domásul 'tét kol­légája harsogó jókedvét, s mint a patkány, eltű­nik a Kórház utca torkolatában. K. M. Az ízletes vacsora és a jó­ízű alvás után vidám hangu­latban ébredtünk másnap Egerben. A történelem szelét éreztük fújni a minaret tövé­ben és az egri vár történelmi évszázadokat látott romjai kö­zött. Sok újat. számunkra ed­dig ismeretlent tudtunk meg e délelőtt, és szinte hallani véltük a törökök félelmetes csatakiáltását és ágyúinak bömbölését. Autóbuszunk új látványosságok felé röpít. Északnak fordulunk. A Sza- lajka völgyében állunk meg, miután már lebonyolódott a szellemi vetélkedő II. fordu­lója. A hegyi forrás kristály- tiszta vizét mindenki megíz­lelte. Néhány óra múlva is­mét forrásvizet kóstolgattunk, de most már az Aggteleki cseppkőbarlangban. Nagy ha­tással voltak ránk az ezer színben pompázó cseppkövek, e természeti csoda lenyűgöző nagyszerűsége. Az éjszakát Kazincbarcikán, új szocialis­ta városunkban töltöttük és reggel friss erővel, új ér­dekességekre éhezve indul­tunk a Borsodi Vegyikombi­nát megtekintésére. Érdeklődő szemek követték a mészkő, a koksz, a nitrogén, a széndioxid útját, amíg létre nem jön a műtrágya. Következő állomásunk Lil­lafüred. Az üdülő, a tó. a zuhogó vízesés felejthetetlen látvány. Diósgyőrött ismét gyárlátogatás következett. Miskolcon került sor a szel­lemi vetélkedő befejező ré­szere. A meghívott miskolci ifjúvezetőkkel kiegészült kö­zönség először a szellemi ve­télkedő résztvevőinek szur­kolt, majd jóízűket nevetett a tréfákon és elégedetten tap­solt egy-egy sikeres műsor­szám után. Elérkezett az utolsó nap is. Megtekintettük Miskolcot. Kevés műemléket találtunk, de annál több új, modern la­kónegyedet, házat láttunk. Miskolc a ma városa és a iövőé. A miskolctapolcai für­dés után még egy rövid pihenő következett Mezőkövesden. A motor, ki tudja, hányadszor, ismét repít tovább. Gyön­gyösön át Budapest felé kö­zeledünk. Mindenki búcsúzik, elbúcsúzik Szabó Gyula túra­vezető és megköszöni az ön­tudatos viselkedést, búcsúzik Sanyi bácsi, szeretett kocsipa­rancsnokunk, Erzsi néni, a leányvezető és búcsúzik min­denki. Ezt a mondatot halla­ni legtöbbet: viszontlátásra a IV. ifjúvezetői túrán. Pintér József ifjúvezető, Gödöllő j\\\\\\\\\\\\\\\\\\Wxvwvvwxxxxxxw. 1 rdbívás szer-K 15. év-E ^ A megyei elnökség 4 vezet fennállásának «v­£ fordulója alkalmából albumot ^ készít az úttörőmozgalom tör-] ^ tünetéből. Kérjük, hogy aki- ^ nek dokumentum van birto- íí kában, helyi, járási, vagy me-*5 ? gyei eseményről, juttassa eljj í a megyei elnökség címére, g ^ Az anj'agot lemásolás utánljl ^ visszajuttatjuk tulajdonosá- Ki ^ nak.-VVX\XXXXX^^XXX\V^^VS^^XVC^V^X>X^^V^XXVVVX#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom