Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-19 / 91. szám
MST kiír. 1961. Április 19. szerda Hruscsov fogadta Souvanna Phoumát Hruscsov szovjet miniszterelnök Szocsiban kedden fogadta a Szovjetunióban tartózkodó Souvanna Phouma herceget, a laoszi kormány törvényes miniszterelnökét. A megbeszélésen részt vett Gromiko szovjet külügyminiszter és Sisoumang laoszi gazdasági miniszter is. Miből pénzelnek Kartalon? Állathízlalás — tej- és tojásértékesítés Látogatás a Csepel Autógyár modellező' műhelyében tagság közgyűlési jóváhagyásával 643 ezer forint bevételt terveztek az első félévre. Nem kis összeg ez, teljesítéséhez előrelátó gazdálkodás szükséges. Kartalon ebben az előrelátásban nincs is hiány. Ahogy Ádám László főkönyvelő elmondja, a sertéshizlalási úgy intézték, hogy március közepére átadható súlyba került ötven állat, s ebből mindjárt több, mint 100 ezer forintnyi bevételhez .jutottak. A múlt hét elején aztán újabb 31 hízott sertést adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak, 55 ezer forint értékben. Legnagyobb összeget a hízómarha adta. Huszonhárom állat került átadásra januárban, s ebből a tételből 188 ezer forint folyt be a kasszába. Már ez a három adat — amely lényegében az első félév legkomolyabb bevételeit jelenti — mutatja, hogy a termelőszövetkezeteknek egyik leghasznosabb, legjobban jövedelmező üzemága az állattenj’ész- tés, illetve az állathízla- lás. Régen is az a gazda tudott boldogulni és az a gazda gyarapodott, aki értett az állatokhoz, s gazdaságát az állattenyésztésre alapozta. A közös gazdaságoknak ugyanezt az — A KÉT ÉVE FOLYÓ Galga szabályozás az ősz folyamán már elérte Ácsa határát. Az idén itt folytatják a munkát, majd jövőre a felső részre kerül sor. Ezzel megszűnik majd a Galga mentén a kiöntés veszélye. A termelőszövetkezetekben ilyenkor tavasz elején nincs sok bevétel, mert jóformán nincs is mit értékesíteni. Kiadás viszont annál több akad. Építkezés, műtrágyavásárlás, előlegfizetés, s még sok-sok, pénzt kívánó kötelezettség. Éppen a szokásos tavaszi pénzhiány miatt a legtöbb szövetkezetben úgy irányították a dolgot, hogy valami jusson erre az időre is, amiből fedezhetik a legsürgősebb kiadásokat. Miből pénzel például a kartali Üj Élet Termelőszövetkezet? A közös gazdaság vezetői a Száznegyven szovjet baromfifeldolgozó üzem hűtőberendezése készül el az idén a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál A Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál az elmúlt két évben 225 nagy teljesítményű hűtőberendezést készítettek .szovjet megrendelésre. A 38 szerkezetből ösz- szaszerelt egy-egy ilyen berendezés egyszerre hét vagon vágott baromfit gyorsfasyaszt és mélyhűt. Az idén újabb 140 hasonló felszerelést szállítanak a szovjet baromfifeldolgozó üzemeknek. Az üzemekben fejlesztik a hazai mezőgazdasági erőgépek pótalkatrészeinek gyártását is. Az idén már 25 millió forint értékben gyártanak olyan pót- alkatrészeket, amelyeknek beszerzése a nagy mezőgazdasági munkák idején gyakran okozott zavarokat a régebbi típusú gépek működésénél. Az üzem az átszervezés és a szükséges célgépek üzembe ál- j lítása után jövőre ennek [ négyszeresével, százmillió forint értékű pótalkatrész gyártásával segíti a gépállomások és termelőszövetkezetek gépparkjának üzemeltetését. (MTI) Nagy lehetőségeket kínál hazánkban a szőlőszaporító-anyag termesztése Megkezdték a tavalyi termés belföldi elosztását és exportálását A tavasz érkeztével szállítják a megrendelő gazdaságoknak. termelőszövetkezeteknek a szőlőoltványok-, a gyökeres és a sima vesszőid millióit. Megkezdték a szőlőszaporító anyag exportálását is. Fekete Győr Endre, a kétszeresen élüzem Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat igazgatója tájékoztatásul elmondotta, hogy tavaly minden eddiginél több szőlőszaporító anyagot állítottak elő az országban. Jellemző, hogy a tervezett szerződésben lekötött, kereken ötvennyolcmillió szőlőszaporító-anyag helyett het- vennégymilliót vettek át. A múlt tavaszi forgalmat az idén tavasszal legalább húsz százalékkal teljesítik túl. Hasonlóan nagy iramú fejlődés tapasztalható a szőlőszaporító-anyag exportálásé- • nál is, míg 1958-ban össze- \ sen egymillió-hétszázezer olt- \ ványt és sima európai szőlő- ; vesszőt szállítottunk Cseh- ; Szlovákiának, Bulgáriának, \ Albániának, 1959-ben már j hétmillió-kétszázötvenezret. 1960-ban pedig hétmiUió-há- j romszázötvenezret exportá- | lünk. Legutóbb Bulgáriába küldte^ egymillió sima szőlő vesszőt, a Szovjetunióba pedig kétszáztízezer oltványt, egymillió-négyszázezer gyökeres alanyt és egymillió- kilencszázeaer sima szőlő- vesszőt. Csehszlovákiába az ünnepek utáni napokban indítottak háromszázezer oltványt és százezer gyökeres alanyvesszőt. A Német Demokratikus köztársaságnak saját szőlőfajtáiból szaporítottak nagyobb mennyiséget. A baráti országokon kívül Brazíliának kadarkát és Afus Alit, Kanadának pedig huszonhárom szőlőfajtánk szaporító anyagát küldték az idei tavaszon. A borszőlőfajtáink közül legnagyobb a kereslet külföldön a furmint, a hárslevelű, az olasz rizlinig, a leányka és a Muscat Otto- nel iránt, csemegeszőlő-fajtáinkból pedig különösen a rövid tenyészidejű, korán érő fajtákat keresik. Érdemes megemlíteni, hogy a Német Szövetségi Köztársaságba és aa Olasz Köztársaságba rendszeresen küld a vállalat vadcseresznye- és akácmagot, Bulgáriába pedig az idén is tizenegyezer gyümölcsfa-csemetét. föléig almát, birset, cseresznyét és kajszit szállítottak. Az idei tervek kereken 10 százalékos emelkedést irányoztak elő a szőlőszaporító-anyagok és gyümölcsfaoltványok forgalmánál. Hazánkban még igen nagy kihasználatlan lehetőségei vannak a szőlőszaporítóanyag termesztésének. A belföldi igények növekedésére jellemző, hogy csupán a termelőszövetkezetek igényeinek kielégí lésére az ötéves terv végén már évenként 15 millió gyökeres szőlőoltványt termelnek, továbbá 24 millió európai gyökeres vesszőt. Ez a jelenlegi . termelésnek több mint két-,'illetve háromszorosa. Az eddiginél sokkal több kiváló minőségű magyar szőlőoltványt, illetve egyéb szőlőszaporító-anyagot igényelnek a baráti országok is. Csupán a Szovjetunió 30—35 millió oltványt venne át évente a magyar szőlőolt- vány-termelőktől, s más országok is évente több milliót igényelnének. A szőlőszapork ó-anyag termesztési fellendítése érdekében a SZÖLFA Vállalat szakemberei széles körben terjesztik az oltványkészítési módszereket. A Haris-testvérek az új D—705. nyergesvontatő 15 tonnás cementszállító változatának modelljét készítik. A modell a Budapesti Ipari Vásáron kerül bemutatásra. + Az eredeti terv után 1:5 pontos a modell. kicsinyítésben készül V. Az iizemanyagszáilító-kocsi és modellje kivitelezőivel. (Gábor Viktor (elv.) M^\\NW\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Wv,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\V\\\\\\\\V\\\\\\\V\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W,\W\v,XW,\\\\\\Vt\\V^\\\\\\\\.\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\N\\\\\\\\ V egy kilométerre kétfelé ága zik az út, ott jobbfelé menjenek. s utána majd balra. Ha ott balra tértek, akkor átmennek egy réten, nem használják, fű is alig van rajta, a rét mögött van egy kis út, azon mennek tovább... Vagy kétórát keringtünk a földek között, míg végiül kilyukadtunk — három faluval odébb. A Bagos-tanyáról tervezett riportból persze nem lett semmi, s azóta is azon töröm a fejem, mi lett volna velünk, ha akkor a bácsi — nem igazít útba ... KUKAÉK S az előbbiről eszembe jut egy másik tanyasi történet is. Ha nem velem történik, magam se hinném, de így kénytelen vagyok. „dicséretére" annak, hogyan ismerik egymást az emberek. Burdáikat kerestem, s mivel azon a tájékon Sok a Burda. nem volt könnyű az útbaigazítás. Itt is Burda, ott is Burda, az isten se ismerte ki magát, a végén már magam is alio tudtam, melyik Burdát keresem a sok tanyasi között. Ha kérdeztem valakit. mondta az. de mindig kiderült, ahová mentünk, nem az volt a keresett. Mi a azután egy asszony útba nem igazított bennünket — kulcsát adva a tájékozódásnak. — Melyik Burdáik? — Ha én azt tudnám! — Mégis: van gyereke, nincsen. hány esztendős az ember? — Nem tudom én, életemben nem láttam. Annyit tudok csak, amennyit a tanácselnök mondott: kevésbeszéd ű ember... — Jaj, az ég áldja meg, miért nem ezt mondta rögtön, hát persze, Kuka Burdáik ... És rögvest útbaigazított! MEG KELL HALNI A társaságban, ahová olyan üsse kő alapon csöppentem bele, a legkülönfélébb dolgokról esett szó, volt abban érdekes is, unalmas is, már ahogy ilyen alkalmakkor lenni szokott. Az ütötte meg a fülem egy idő után, hogy az egyik fiatalasszonyka, ha bármit hall, azonnal rákezdi: — Tényleg? Meg kell halni... Eltelik néhány perc, nallott megint valamit, ami úgy látszik, számára új, ismeretlen, mert már ismét fújja: — Igazán? Meg kell halni ... S mondja vagy már huszadszor a rosszízű s értelmetlen pesti kiszólást, s látszik, nagyon elégedett magával, ,:ő mindenhez hozzá tud szólni". Hja bizony, mindenki a képességei szerint... SAVAXYÜ Bankett van. mint ilyen,kor szokás, cifra terítékkel, tórz- tokkal, virággal, ahogyan ez a banketthez dukál. Tömik is magukat a tisztelt vendégek, isszák a hegy levét, közben, hadd lazuljon az a sok zsíros hús, amikor az egyik hasember odarőffen a felszolgálónak: — Hallja-e, hozzon még savanyút, ez nekem kevés __ A felszolgáló elsiet, hozza a pólsavanyút. Egyszer mindennek vége lesz, a lakomázásnak is. A bankettre ndező mosolyogva nézi, amikor a fizetőpincér elkezdi az elszámolást — a megrökönyödött vendégeknél. — Hja — tárja szét a kezét —, takarékoskodunk ... Fizetnek a vendégek, mit gondolnak, az az ö dolguk, végre az én hasemberem is sorra kerül. Dühös hangon sorolja, mi volt, mit kebelezett be, a főpincér aláhúzza a számlát, adná össze, amikor a háta mögött álló felszolgáló udvariasan megszólal: — És még volt egy pötsa- vanyú a kedves vendégnek... A hasember arca savanyúbb a legecetesebb paprikánál is. TITKÁRNŐ Egyszer már tanulmányt kellene írni arról, miféle sajátságos szerzetek akadnak a titkárnők között. Mert nem ismeri ki magát, annyi a gomb. Öszőkesége ott trónol az asztal mögött, s amikor belépek, fel sem emeli az újságot böngésző tekintetét. Kö- hintek, végre felnéz, s rámmordul. — Tessék. — Az igazgató eh társ ... — Vannak benn nála. — Várnék. — Kár. Utána is dolga van . .. — Nekem is vele. — Ne szellemeskedjen! összekapom magam, majdhogy vigyázzba rándul a ke- zem-lábam, de azért megkockáztatom: — Nem szellemeskedek .. nekem tényleg dolgom van az igazgató elvtárssal... beszéltem vele... Megüti az utolsó két szó a fülét, tekintetre méltat: — Beszélt? Horniét? — A szerkesztőségből! Abban a pillanatban, mint a gumilabda, ugrik, mosolyog, tárja a nagy. párnás ajtót: — Hát miért nem mondta az elvtárs. hogy a sajtótól van... persze, szólt az igazgató elvtárs... parancsoljon... jaj. de sok időt vesztett. .. És buzgólkodik, serényen, arcáról közben nem tűnik el akarom mindegyiket bántani hiszen többségük csendes, szerény és ^ serépy, ahogyan az a hivatalos mosoly, gyengéden egy titkárnőhöz illik. De akad- még a vállam is megfogja, nak közöttük főnökebbek a úgy siettet befelé. főnöknél, akik azt hiszik, hogy körülöttük forog a világ. Hát egy ilyenről mondom el az alábbiakat. Jókora szoba a titkárnői birodalom, hozzá jó néhány telefon, ilyen meg olyan, a fene Lehet, hogyha nem ejtem ki a bűvös szót. még mindig ott ülnék az igazgató előszobájában? Ilyen titkárnő mellett — lehet. Mészáros Ottó utat kell követniük —, csak nagyban. Ehhez azonban az eddigieknél sokkal több és olcsóbb takarmányt kell termelni, s most ez az egyik legfontosabb gazdasági feladata a term előszövetkezet eknek. Sok szövetkezetben lebecsülik a teipénzt és méginkább lebecsülik a tojástermelést, mint bevételi forrást. Mit mutat a pénztárkönyvben Kartalon ez a két „lebecsült” árucikk? Március végéig, tehát az első negyedévben, a Tejipari Vállalatnak eladtak 17 200 liter tejet. A földművesszövetkezetnek pedig átadtak 5100 tojást, 356 darabos íörzsbaromfi-állományuk után. Ezen kívül tagoknak és falubelieknek eladtak több mint három ezer liter tejet és másfél ezer darab tojást. A bevétel könnyen kiszámítható, s ez bizonyítja, hogy a tejpénz és a tojás nem is megvetendő jövedelmi forrás, különösen a kora tavaszi hónapokban. A tervkészítés idején számításba vették még a fuvarozást, de még inkább a daráló jövedelmét. A szövetkezeti daráló látja el ugyanis az egész falut. Fuvarból több. mint hat és félezer, a darálóvámból pedig több. mint 53 500 forintot pénzeltek eddig. Az első félévben még nagyobb összeget remélnek a jelenleg nevelés alatt álló ötezer csibéből^ ezután pedig/ötezer naposkacsát állítanák be. Ugyancsak e félévijén kezdik meg a zöldség/r tőkésítést, amelyből 15 ezer forint szerepel a bevételi te/vben. Már az eddigi pénzek is azt bizonyítják, hogy a szövetkezet reális tejnek alapján, előrelátó munkával biztosította a tervezett bevételeket. Most. április közepén már 451 ezer forintot vettek be. s ez durván számolva a félévi bevételi terv, 70 százaléka. Előreláthatóan így nem csak teljesítik, de túl is teljesítik saját előirányzatukat. Természetes, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága biztonsággal, nyugodtan dolgozik, nincs pénzzavarban, nincs szükség kapkodásra, idegeskedésre. A bevételi terv ilyen jó teljesítése reményt ad arra. hogy a tervezett 42- és fél forintot, a tavalyi 35 forinttal szemben, el is érik munkaegységenként. Természetes, hogy ehhez még sok munka, sok kitartás szükséges, de ahol az év legnehezebb hónapjaiban megállják a helyüket, ott nem lehet baj a későbbiek során sem. AZ ELMARADT RIPORT ; Tanácstalanul üüjr.-k az autóban, mert 'négyfelé ága- : zik a szikkadt padkájú díilő- | út. A faluban. ' alhol útbaiga- izítottak bennünket, egy szót lsem szóltak erről. Merre hát? 'Legalább lenne itt valaki, aki : mutatná az utat. vagy leg- ■alábbis útbaigazítana, de a j világon sehol senki, í Eltelik vagy jó negyedóra, ■míg végül arra ballag egy ! idősebb ember. : — Jónapot, í — Maguknak is. í •— Bátyám. megmondaná, ■merre kell menni a Bagos-ta■ nyára? ■ — A Bagos-tanyára — kér- ;dez vissza, mint aki időt akar ■ nyerni —, ezen az úton — bök ■ a néev közül az egyikre. ■ — Egyenest? ' — Hát nem egészen. Vagy
