Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

MST kiír. 1961. Április 19. szerda Hruscsov fogadta Souvanna Phoumát Hruscsov szovjet miniszterel­nök Szocsiban kedden fogadta a Szovjetunióban tartózkodó Souvanna Phouma herceget, a laoszi kormány törvényes mi­niszterelnökét. A megbeszélésen részt vett Gromiko szovjet külügyminisz­ter és Sisoumang laoszi gaz­dasági miniszter is. Miből pénzelnek Kartalon? Állathízlalás — tej- és tojásértékesítés Látogatás a Csepel Autógyár modellező' műhelyében tagság közgyűlési jóváhagyá­sával 643 ezer forint bevételt terveztek az első félévre. Nem kis összeg ez, teljesítéséhez előrelátó gazdálkodás szüksé­ges. Kartalon ebben az előre­látásban nincs is hiány. Ahogy Ádám László főkönyvelő el­mondja, a sertéshizlalási úgy in­tézték, hogy március köze­pére átadható súlyba ke­rült ötven állat, s ebből mindjárt több, mint 100 ezer forintnyi bevételhez .jutottak. A múlt hét elején aztán újabb 31 hízott sertést adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak, 55 ezer forint értékben. Legna­gyobb összeget a hízómarha adta. Huszonhárom állat ke­rült átadásra januárban, s eb­ből a tételből 188 ezer forint folyt be a kasszába. Már ez a három adat — amely lényegében az első fél­év legkomolyabb bevételeit je­lenti — mutatja, hogy a termelőszövetkezeteknek egyik leghasznosabb, leg­jobban jövedelmező üzem­ága az állattenj’ész- tés, illetve az állathízla- lás. Régen is az a gazda tudott boldogulni és az a gazda gya­rapodott, aki értett az állatok­hoz, s gazdaságát az állatte­nyésztésre alapozta. A közös gazdaságoknak ugyanezt az — A KÉT ÉVE FOLYÓ Galga szabályozás az ősz fo­lyamán már elérte Ácsa ha­tárát. Az idén itt folytatják a munkát, majd jövőre a felső részre kerül sor. Ezzel megszűnik majd a Galga mentén a kiöntés veszélye. A termelőszövetkezetekben ilyenkor tavasz elején nincs sok bevétel, mert jóformán nincs is mit értékesíteni. Ki­adás viszont annál több akad. Építkezés, műtrágyavásárlás, előlegfizetés, s még sok-sok, pénzt kívánó kötelezettség. Éppen a szokásos tavaszi pénz­hiány miatt a legtöbb szövet­kezetben úgy irányították a dolgot, hogy valami jusson er­re az időre is, amiből fedez­hetik a legsürgősebb kiadáso­kat. Miből pénzel például a kartali Üj Élet Termelőszövet­kezet? A közös gazdaság vezetői a Száznegyven szovjet baromfifeldolgozó üzem hűtőberendezése készül el az idén a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál A Pest megyei Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalatnál az elmúlt két évben 225 nagy teljesítményű hűtőberendezést készítettek .szovjet megrende­lésre. A 38 szerkezetből ösz- szaszerelt egy-egy ilyen be­rendezés egyszerre hét vagon vágott baromfit gyorsfasyaszt és mélyhűt. Az idén újabb 140 hasonló felszerelést szállí­tanak a szovjet baromfifel­dolgozó üzemeknek. Az üzemekben fejlesztik a hazai mezőgazdasági erőgépek pótalkatrészeinek gyártását is. Az idén már 25 millió forint értékben gyártanak olyan pót- alkatrészeket, amelyeknek be­szerzése a nagy mezőgazda­sági munkák idején gyakran okozott zavarokat a régebbi típusú gépek működésénél. Az üzem az átszervezés és a szükséges célgépek üzembe ál- j lítása után jövőre ennek [ négyszeresével, százmillió fo­rint értékű pótalkatrész gyár­tásával segíti a gépállomások és termelőszövetkezetek gép­parkjának üzemeltetését. (MTI) Nagy lehetőségeket kínál hazánkban a szőlőszaporító-anyag termesztése Megkezdték a tavalyi termés belföldi elosztását és exportálását A tavasz érkeztével szál­lítják a megrendelő gazda­ságoknak. termelőszövetkeze­teknek a szőlőoltványok-, a gyökeres és a sima vesszőid millióit. Megkezdték a sző­lőszaporító anyag exportálá­sát is. Fekete Győr Endre, a kétszeresen élüzem Szőlőolt­vány- és Facsemeteforgalmi Vállalat igazgatója tájékoz­tatásul elmondotta, hogy ta­valy minden eddiginél több szőlőszaporító anyagot állí­tottak elő az országban. Jel­lemző, hogy a tervezett szerződés­ben lekötött, kereken ötvennyolcmillió szőlősza­porító-anyag helyett het- vennégymilliót vettek át. A múlt tavaszi forgalmat az idén tavasszal legalább húsz százalékkal teljesítik túl. Hasonlóan nagy iramú fej­lődés tapasztalható a szőlő­szaporító-anyag exportálásé- • nál is, míg 1958-ban össze- \ sen egymillió-hétszázezer olt- \ ványt és sima európai szőlő- ; vesszőt szállítottunk Cseh- ; Szlovákiának, Bulgáriának, \ Albániának, 1959-ben már j hétmillió-kétszázötvenezret. 1960-ban pedig hétmiUió-há- j romszázötvenezret exportá- | lünk. Legutóbb Bulgáriába küldte^ egymillió sima szőlő vesszőt, a Szovjet­unióba pedig kétszáztíz­ezer oltványt, egymillió-négyszázezer gyö­keres alanyt és egymillió- kilencszázeaer sima szőlő- vesszőt. Csehszlovákiába az ünnepek utáni napokban in­dítottak háromszázezer olt­ványt és százezer gyökeres alanyvesszőt. A Német De­mokratikus köztársaságnak sa­ját szőlőfajtáiból szaporítot­tak nagyobb mennyiséget. A baráti országokon kívül Bra­zíliának kadarkát és Afus Alit, Kanadának pedig hu­szonhárom szőlőfajtánk sza­porító anyagát küldték az idei tavaszon. A borszőlő­fajtáink közül legnagyobb a kereslet külföldön a furmint, a hárslevelű, az olasz rizlinig, a leányka és a Muscat Otto- nel iránt, csemegeszőlő-faj­táinkból pedig különösen a rövid tenyészidejű, korán érő fajtákat keresik. Érdemes megemlíteni, hogy a Német Szövetségi Köztársaságba és aa Olasz Köztársaságba rendszeresen küld a vállalat vadcseresznye- és akácma­got, Bulgáriába pedig az idén is tizenegyezer gyü­mölcsfa-csemetét. föléig al­mát, birset, cseresznyét és kajszit szállítottak. Az idei tervek kereken 10 százalékos emelke­dést irányoztak elő a szőlőszaporító-anyagok és gyümölcsfaoltványok forgalmánál. Hazánkban még igen nagy kihasználatlan lehetőségei vannak a szőlőszaporító­anyag termesztésének. A bel­földi igények növekedésére jellemző, hogy csupán a ter­melőszövetkezetek igényei­nek kielégí lésére az ötéves terv végén már évenként 15 millió gyökeres szőlőoltványt termelnek, továbbá 24 millió európai gyökeres vesszőt. Ez a jelenlegi . termelésnek több mint két-,'illetve háromszo­rosa. Az eddiginél sokkal több kiváló minőségű ma­gyar szőlőoltványt, illetve egyéb szőlőszaporító-anyagot igényelnek a baráti országok is. Csupán a Szovjetunió 30—35 millió oltványt venne át évente a magyar szőlőolt- vány-termelőktől, s más or­szágok is évente több mil­liót igényelnének. A szőlőszapork ó-anyag ter­mesztési fellendítése érdeké­ben a SZÖLFA Vállalat szak­emberei széles körben ter­jesztik az oltványkészítési módszereket. A Haris-testvérek az új D—705. nyergesvontatő 15 tonnás cementszállító változatának modelljét készítik. A modell a Budapesti Ipari Vásáron kerül bemutatásra. + Az eredeti terv után 1:5 pontos a modell. kicsinyítésben készül V. Az iizemanyagszáilító-kocsi és modellje kivitelezőivel. (Gábor Viktor (elv.) M^\\NW\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Wv,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\V\\\\\\\\V\\\\\\\V\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W,\W\v,XW,\\\\\\Vt\\V^\\\\\\\\.\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\N\\\\\\\\ V egy kilométerre kétfelé ága zik az út, ott jobbfelé men­jenek. s utána majd balra. Ha ott balra tértek, akkor átmen­nek egy réten, nem használ­ják, fű is alig van rajta, a rét mögött van egy kis út, azon mennek tovább... Vagy kétórát keringtünk a földek között, míg végiül ki­lyukadtunk — három faluval odébb. A Bagos-tanyáról ter­vezett riportból persze nem lett semmi, s azóta is azon töröm a fejem, mi lett volna velünk, ha akkor a bácsi — nem igazít útba ... KUKAÉK S az előbbiről eszembe jut egy másik tanyasi történet is. Ha nem velem történik, ma­gam se hinném, de így kény­telen vagyok. „dicséretére" an­nak, hogyan ismerik egymást az emberek. Burdáikat kerestem, s mi­vel azon a tájékon Sok a Bur­da. nem volt könnyű az út­baigazítás. Itt is Burda, ott is Burda, az isten se ismer­te ki magát, a végén már ma­gam is alio tudtam, melyik Burdát keresem a sok tanya­si között. Ha kérdeztem vala­kit. mondta az. de mindig kiderült, ahová mentünk, nem az volt a keresett. Mi a az­után egy asszony útba nem igazított bennünket — kulcsát adva a tájékozódásnak. — Melyik Burdáik? — Ha én azt tudnám! — Mégis: van gyereke, nin­csen. hány esztendős az em­ber? — Nem tudom én, életem­ben nem láttam. Annyit tu­dok csak, amennyit a tanács­elnök mondott: kevésbeszéd ű ember... — Jaj, az ég áldja meg, miért nem ezt mondta rög­tön, hát persze, Kuka Bur­dáik ... És rögvest útbaigazított! MEG KELL HALNI A társaságban, ahová olyan üsse kő alapon csöppentem bele, a legkülönfélébb dol­gokról esett szó, volt abban érdekes is, unalmas is, már ahogy ilyen alkalmakkor lenni szokott. Az ütötte meg a fülem egy idő után, hogy az egyik fia­talasszonyka, ha bármit hall, azonnal rákezdi: — Tényleg? Meg kell hal­ni... Eltelik néhány perc, nallott megint valamit, ami úgy lát­szik, számára új, ismeretlen, mert már ismét fújja: — Igazán? Meg kell hal­ni ... S mondja vagy már hu­szadszor a rosszízű s értel­metlen pesti kiszólást, s lát­szik, nagyon elégedett magá­val, ,:ő mindenhez hozzá tud szólni". Hja bizony, mindenki a ké­pességei szerint... SAVAXYÜ Bankett van. mint ilyen,kor szokás, cifra terítékkel, tórz- tokkal, virággal, ahogyan ez a banketthez dukál. Tömik is magukat a tisztelt vendégek, isszák a hegy levét, közben, hadd lazuljon az a sok zsíros hús, amikor az egyik hasember odarőffen a felszolgálónak: — Hallja-e, hozzon még sa­vanyút, ez nekem kevés __ A felszolgáló elsiet, hozza a pólsavanyút. Egyszer mindennek vége lesz, a lakomázásnak is. A bankettre ndező mosolyogva nézi, amikor a fizetőpincér elkezdi az elszámolást — a megrökönyödött vendégeknél. — Hja — tárja szét a ke­zét —, takarékoskodunk ... Fizetnek a vendégek, mit gondolnak, az az ö dolguk, végre az én hasemberem is sorra kerül. Dühös hangon sorolja, mi volt, mit kebele­zett be, a főpincér aláhúzza a számlát, adná össze, amikor a háta mögött álló felszolgáló udvariasan megszólal: — És még volt egy pötsa- vanyú a kedves vendégnek... A hasember arca savanyúbb a legecetesebb paprikánál is. TITKÁRNŐ Egyszer már tanulmányt kellene írni arról, miféle sa­játságos szerzetek akadnak a titkárnők között. Mert nem ismeri ki magát, annyi a gomb. Öszőkesége ott trónol az asztal mögött, s amikor belépek, fel sem emeli az új­ságot böngésző tekintetét. Kö- hintek, végre felnéz, s rám­mordul. — Tessék. — Az igazgató eh társ ... — Vannak benn nála. — Várnék. — Kár. Utána is dolga van . .. — Nekem is vele. — Ne szellemeskedjen! összekapom magam, majd­hogy vigyázzba rándul a ke- zem-lábam, de azért megkoc­káztatom: — Nem szellemeskedek .. nekem tényleg dolgom van az igazgató elvtárssal... beszél­tem vele... Megüti az utolsó két szó a fülét, tekintetre méltat: — Beszélt? Horniét? — A szerkesztőségből! Abban a pillanatban, mint a gumilabda, ugrik, mosolyog, tárja a nagy. párnás ajtót: — Hát miért nem mondta az elvtárs. hogy a sajtótól van... persze, szólt az igaz­gató elvtárs... parancsoljon... jaj. de sok időt vesztett. .. És buzgólkodik, serényen, arcáról közben nem tűnik el akarom mindegyiket bántani hiszen többségük csendes, sze­rény és ^ serépy, ahogyan az a hivatalos mosoly, gyengéden egy titkárnőhöz illik. De akad- még a vállam is megfogja, nak közöttük főnökebbek a úgy siettet befelé. főnöknél, akik azt hiszik, hogy körülöttük forog a világ. Hát egy ilyenről mondom el az alábbiakat. Jókora szoba a titkárnői bi­rodalom, hozzá jó néhány te­lefon, ilyen meg olyan, a fene Lehet, hogyha nem ejtem ki a bűvös szót. még mindig ott ülnék az igazgató előszo­bájában? Ilyen titkárnő mellett — le­het. Mészáros Ottó utat kell követniük —, csak nagyban. Ehhez azonban az eddigieknél sokkal több és ol­csóbb takarmányt kell termel­ni, s most ez az egyik legfon­tosabb gazdasági feladata a term előszövetkezet eknek. Sok szövetkezetben lebecsü­lik a teipénzt és méginkább lebecsülik a tojástermelést, mint bevételi forrást. Mit mu­tat a pénztárkönyvben Karta­lon ez a két „lebecsült” áru­cikk? Március végéig, tehát az első negyedévben, a Tej­ipari Vállalatnak eladtak 17 200 liter tejet. A földmű­vesszövetkezetnek pedig át­adtak 5100 tojást, 356 darabos íörzsbaromfi-állományuk után. Ezen kívül tagoknak és falu­belieknek eladtak több mint három ezer liter tejet és más­fél ezer darab tojást. A bevé­tel könnyen kiszámítható, s ez bizonyítja, hogy a tejpénz és a tojás nem is megvetendő jövedelmi forrás, különösen a kora tavaszi hónapokban. A tervkészítés idején szá­mításba vették még a fuvaro­zást, de még inkább a daráló jövedelmét. A szövetkezeti da­ráló látja el ugyanis az egész falut. Fuvarból több. mint hat és félezer, a darálóvámból pe­dig több. mint 53 500 forintot pénzeltek eddig. Az első félévben még na­gyobb összeget remélnek a je­lenleg nevelés alatt álló ötezer csibéből^ ezután pedig/ötezer naposkacsát állítanák be. Ugyancsak e félévijén kezdik meg a zöldség/r tőkésítést, amelyből 15 ezer forint szere­pel a bevételi te/vben. Már az eddigi pénzek is azt bizonyítják, hogy a szövetke­zet reális tejnek alapján, elő­relátó munkával biztosította a tervezett bevételeket. Most. április közepén már 451 ezer forintot vettek be. s ez durván számolva a fél­évi bevételi terv, 70 szá­zaléka. Előreláthatóan így nem csak teljesítik, de túl is teljesítik saját előirányzatukat. Termé­szetes, hogy a szövetkezet ve­zetősége és tagsága biztonság­gal, nyugodtan dolgozik, nincs pénzzavarban, nincs szükség kapkodásra, idegeskedésre. A bevételi terv ilyen jó teljesí­tése reményt ad arra. hogy a tervezett 42- és fél forintot, a tavalyi 35 forinttal szemben, el is érik munkaegységenként. Természetes, hogy ehhez még sok munka, sok kitartás szük­séges, de ahol az év legnehe­zebb hónapjaiban megállják a helyüket, ott nem lehet baj a későbbiek során sem. AZ ELMARADT RIPORT ; Tanácstalanul üüjr.-k az autóban, mert 'négyfelé ága- : zik a szikkadt padkájú díilő- | út. A faluban. ' alhol útbaiga- izítottak bennünket, egy szót lsem szóltak erről. Merre hát? 'Legalább lenne itt valaki, aki : mutatná az utat. vagy leg- ■alábbis útbaigazítana, de a j világon sehol senki, í Eltelik vagy jó negyedóra, ■míg végül arra ballag egy ! idősebb ember. : — Jónapot, í — Maguknak is. í •— Bátyám. megmondaná, ■merre kell menni a Bagos-ta­■ nyára? ■ — A Bagos-tanyára — kér- ;dez vissza, mint aki időt akar ■ nyerni —, ezen az úton — bök ■ a néev közül az egyikre. ■ — Egyenest? ' — Hát nem egészen. Vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom