Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
AZ MSZMP PES' r MEGYEI BIZO T T S Á < 3 A É S A Ml O-< m T ANÁCS L . APJA V. ÉVFOLT AM, 89. SZÄM ÁH lA 70 FII I.I.ÉII 1961. ÁPRILIS 16. VASÁRNAP Üi felezel nyílt az emberiség történetében A világtörténelem páratlan sajtóértekezlete Moszkvában — Szeretnék elrepülni a Venus és a Mars felé — Rádióadók az urhajjtirubában — Kozmikus repükésben hosszabb idő is eltölthető — Kész vagyok teljesíteni bármilyen újabb megbízatást Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa, szombaton Moszkvában sajtóértekezletet tartott. Már a reggeli órákban özönlött a tömeg a Tudósok Háza felé. A mintegy ezer személyt befogadó terem zsúfolásig megtelt a legnagyobb szovjet és külföldi hírügynökségek, lapok, a rádió és a televízió tudósítóival. Az újságírók viharos ünnepléssel fogadták a teremben megjelenő Gagarin őrnagyot, aki mosolyogva, két kezét magasba emelve üdvözölte az egybegyűlteket. ■k A sajtóértekezletet Alekszandr Nyeszmejanov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a „Vosztok” űrhajót, amelyen Jurij Gagarin április 12-én történelmi jelentőségű útját megtette, minden szükséges berendezéssel ellátták az űrhajós biztonságos repülésének és leereszkedésének biztosításához. Az űrhajóban több berendezés „Ez azfián < Nyeszmejanov akadémikus elmondotta, hogy az űrhajó pályára bocsátásának folyamán, midőn a nagyteljesítményű rakétahajtómüvek dolgoztak, s az űrutas érezte a túlterhelés, a vibráció és a zaj hatását, Gagarin a repülésnek ebben a feszült pillanatában is minden szükségeset közölt, mégpedig nemcsak közérzetéről, hanem az űrhajó fülkéjében elhelyezett rendszerek munkájáról is. Az űrutas az atmoszféra sűrű rétegein áthaladva, amikettős biztosítású volt. A műszerek révén az űrhajós pilóta bármely pillanatban meghatározhatta tartózkodási helyét. Az űrhajó indítási előkészítése és egész repülőútja alatt állandó kétoldalú rádiókapcsolatot tartottak fenn az űrhajóssal. Nyeszmejanov hangsúlyozta, hogy Gagarin páratlan bátorságot, kitartást és önuralmat tanúsított. Az utat megelőző éjszakán az első űrhajós jól aludt, néhány órával az út megkezdése előtt ébresztették fel. Szívverése a repülőút előkészítése idején és a rakéta indítása után cca 70—75 között mozgott. Tréfálkozó hangulatban volt és jó kedve csak erősítette benne azt a meggyőződést, hogy az út sikerülni fog. Amikor Gagarinnak jelentették, hogy kiadták a parancsot a rakétahajtóművek megindítására, az űrhajós vidáman felkiáltott: „Nos, gyerünk!" lyönyörű“! kor megpillantotta a Földet, felkiáltott: „Ez aztán gyönyörű!” Megtörtént a legnagyszerűbb hőstett, új, ragyogó oldal került az emberi civilizáció történetébe — hangsúlyozta a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. Kijelentette, hogy a kommunista párt és a szovjet nép, a tudósok, konstruktőrök, mérnökök, technikusok, és munkások nagy kollektíváinak hőstette. Jurij Gagarinnak, a szovjet haza nagyszerű fiának hőstette, akinek neve immár legendássá vált. Ez a reggel új korszak hajnalává váll Ebben a hőstettben minden jelképes — mondotta. Jelképes az, hogy az első űrhajós szovjet ember volt, hogy az első űrhajót, amelyen Jurij Gagarin repült, Vosztoknak hívják, jelképes az is, hogy a repülésre reggel került sor, s ez a reggel új korszak hajnalává vált. Mostantól kezdve 1961. április 12-e örökre összekapcsolódik Gagarin hőstettével. Alekszandr Nyeszmejanov emlékeztetett Konsztantyin Ciölkovszkij nagyszerű előrelátására. Hangsúlyozta, hogy a csillagokhoz vezető utat a XX. század küszöbén a senki által el nem ismert lángeszű Ciolkovszkij mutatta meg először az emberiségnek. Műveiben kifejtette az űrhajózás alapjait, annak a tudománynak alapjait, amelynek legnagyobb diadalát az emberiség éppen ma ünnepli. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége nevében Nyeszmejanov elnök üdvözölte Gagarint, a nagyszerű szovjet embert, az űrhajó Kolumbusát. Nyeszmejanov, az első űr- hrjó pilótához fordulva a következőket mondotta: „századok múlnak, de az ön neve mindörökre emlékeztetni fogja az embereket arra a nagyszerű hőstettre, amelyet a szovjet tudósok, tervezők vittek véghez és ön vitt véghez, amikor megvalósította az ember útját a kozmikus térségbe. Ön az emberiség szolgálata nevében a bátorság, a merészség és a hősiesség példáját adta az egész emberiségnek”. amellyel a Szovjet Tudományos Akadémiájának elnöksége tüntette ki. (Ezt az érmet azoknak ítélik oda, akik kiemelkedő munkát végeztek Egyszerű szovfet ember vagyok — Sok ember érdeklődik az életrajzom iránt — kezdi Gagarin. — Olvastam a lapokban, hogy vannak az Amerikai Egyesült Államokban komolytalan emberek — távoli rokonai Gagarin hercegnek —•, akik úgy gondolják, hogy én ennek a hercegnek vagyok az utóda. Csalódnak — mondja nevetve Gagarin. — Komolytalanul és nem egész becsületesen járnak el ezek az emberek. Egyszerű szovjet ember vagyok én. Az űrhajó hőee 1934. március 9-én a szmolenszki terület kolhozparasztjának fiaként született. Szülei az 1917-es forradalomig szegényparasz- tok voltak. Nagyapja és nagyanyja ugyancsak szegényparaszt volt. — így aztán láthatják, hogy őseim között nincsenek híres hercegek, — mondta tapsvihar kíséretében és hozzáfűzte, hogy csalódást kell okoznia „úgynevezett rokonainak". Jurij Gagarin elmondotta, hogy az ipari szakiskola befejezése után belépett a sza- ratovi ipari technikumba. — Legrégibb álmom — hangsúlyozta Gagarin —, hogy repülő lehessek. Repülni akartam, és ezért a technikummal egyidőben befejeztem a szaratovi repülőklub tanfolyamát. Mint az űrhajós közölte, 1957-ben elvégezte az oren- burgi repülőiskolát, ahol megkapta a vadászrepülői kiképzést. Elmondta, hogy állhatatos kérésére vették fel azok 'közé, akiket űrhajózásra elő- képeztek. Ezután közölte, hogy a szovjet tudósok által kidolgozott rendszernek megfelelő előkészítésben vett részt, alaposan tanulmányozta a technikát. ságos megterhelés, sem a zaj, sem a vibráció nem hatott rá nyomasztóan. Ily módon eredményesen végrehajthatta a repülőútra megadott programot. — A pálya elfoglalása és a hordozórakétától való elválás után — mondotta Gagarin — jelentkezett a súlytalanság. Ez az érzés eleinte kissé szokatlan volt, bár rövid időre azelőtt is átestem súlytalanságon. Hamarosan hozzászoktam. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a súlytalanság hatása nem érezhető a szervezet mun- . kaképességén, az élettani funkciók teljesítésén. Étkezés az űrben Nem kételkedtem a repülőút sikerében — Nagyon boldog vagyok — jelentette ki Gagarin —, határtalan hálát érzek a kommunista párt és a szovjet kormány iránt, azért, mert nekem adták ezt a megbízatást. Az utat hazámért, a hős szovjet népért, a kommunista pártért tettem. — A technikát igen jól ismertem. Megbízható — fűzte hozzá — és én ugyanúgy, mint minden bajtársam, egyáltalán nem kételkedtünk a repülőút sikerességében. Gagarin hozzáfűzte, hogy a magasban is kifogástalan volt a közérzete, amikor az űrhajó ráhelyezkedett pályájára. Tehát az út első, úgynevezett aktív szakaszában sem a túlKözölte, hogy az egész repülőút alatt eredményes munkát végzett, a megadott program szerint, sőt evett és ivott is. Több vonalon, többek között telefonon és rádión keresztül állt kapcsolatban a Földdel. Figyelte környezetének jelenségeit és észleleteit továbbította. Megfigyelésének eredményeit az űrhajó naplójába is bevezette és magnetofonra felvette. Gagarin elmondta, hogy ezután a repülés programjában előirányzott, meghatározott időben megérkezett a leszállási parancs. Az űrhajót megfelelő irányba térítették. Működésbe lépett a fékező berendezés. A leszállás a repülés programjában előírt módon történt. A földetérés a megadott körzetben történt. Gagarin részletesen beszámolt az űrrepülés közben tett megfigyeléseiről. A Föld 175—300 kilométer magasságból kitűnően látszik. Felülete hozzávetőleg ugyanolyan képet mutat, mint nagy magasságokban repülő, sugár- hajtású gépről szemlélve. — Nagyon jól megkülönböztethetők a hegységek, a nagy folyók, szigetek, partvonalak tavak. Nagyszerűen láttam a Földet borító felhőket, s a Föld felületére vetett árnyékukat — mondotta. Kék fénykoszorú — Az égbolt egészen sötétszínű — folytatta az űrhajós —. s a csillagok fényesebbek és határozottabb körvonalúak, mint a Földről szemlélve. Magának a Földnek igen jellegzetes és nagyon szép kék fénykoszorúja van. Ez a fénykoszorú igen jól látható, amikor a horizontot szemléljük. A világoskék színtől a kéken, sötétkéken, ibolyán keresztül a mély feketéig egyenletes az átmenet. — Az árnyékból való kijutáskor — folytatta Gagarin — a Nap átvilágítja a földi atmoszférát, s az egész fény- koszorú valamelyest más sZI’nt ölt. Magán a Föld horizontján világos narancsszínű sávot lehet megfigyelni, amely később a szivárvány minden színében pompázva megy át az égbolt mély fekete színébe. Nagyon gyorsan bekerültem a Föld árnyékkúpjába. A sötétség gyorsan beköszöntött — mo-dta. Hozzáfűzte, hogy ebben az időben a Föld felszínén semmi sem volt látható. Először az óceán fölött haladtam el. A csillagok viszont igen jól látszottak. A Föld árnyékkúpjából való kijutás ugyancsak igen gyorsan és hirtelen ment végbe — közölte Gagarin. — A kozmikus repülés tényezőinek hatását, hála a jó kiképzésnek, igen jól viseltem el — mondta és hozzáfűzte, Gagarin űrruháját ellenőrzik az indulás előtt. (Folytatás a 2. oldalon.) a bolygóközi közlekedés területén.) Ezután Nyeszmejanov aka- j démikus Jurij Gagarinnak ad- ; ta át - szót. Alekszandr Nyeszmejanov ezután átnyújtotta Jurij Gagarinnak, a „Konsztant’ in Ciol- Uovszkij” aranyérmet,
