Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

«resr secret WMívlap im. Április íe. vasárnap ÜJ FEJEZET NYÍLT AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN „Örülni fogok és hálás leszek, ha a második kozmikus utazást is rám bízzák.” (Folytatás az 1. oldalról.) hoü'r jelenleg kitűnően érzi magát Gagarin elismerését fejezi ki a szovjet tervezőknek, mér­nököknek és technikusoknak, az egész szovjet népnek, mert megteremtették a nagyszerű Vosztok űrhajót, a kitűnő be- ' rendezést és rakétát, amely ilyen óriási űrhajókat képes pályájukra eljuttatni. Jurij Gagarin kijelentette, hogy ta­nulásának, életének és mun­kájának minden lépésekor ál- \ landóan érezte a kommunista párt — melynek tagja — gon- j doskodását és jtgyeimét. Tapssal fogadták, amikor , Jurij Gagarin elmondotta: különösen ki akarja emel­ni azt a szerető emberi fJ gondoskodást, amellyel a , Szovjetunióban a Kommu­nista Párt. a kormány és személy szerint Nyikita Hruscsov veszi körül az egyszerű embereket. Az űrhajós pilóta közölte, j hogy közvetlenül a Földre va- j ló visszatérése után meleg j hangú, szívélyes táviratot ka- J pott Nyikita Hruscsovtól, aki j üdvözölte az űrrepülés sikeres' j befejezése alkalmából. — Űrrepülésünket — hang- | súlyozta Gagarin —, a szovjet i nepnek, a kommunista párt­nak, a szovjet kormánynak, az SZKP XXII. kongresszu- j sáriak ajánlottuk. A megjelentek tapsától ki- I sérve Jurij Gagarin kijelen- | tette: sokszor és magabiztosan fogunk repülni, valóban meg fogjuk hódítani a kozmikus térséget. 1 — Mindig örülünk más or­szágok tudományos sikereinek — mondotta Gagarin. — „örömmel üdvözöljük majd a kozmoszban más országok űr­hajósait, sok sikert kívánunk nekik a világűr békés meg­hódításában, együttműködést akarunk velük a kozmikus térség békés használatában”. A sajtóértekezlet részvevői viharos tapssal fogadták Ga­garin e szavait. Újult erővel ünnepelték, amikor a hős űr­hajós a következő szavakkal zárta a nyilatkozatát: „Én magam még sokat szeretnék repülni a világ­űrben, megtetszett az űr­utazás. Szeretnék elrepülni a Venus és a Mars felé. Amolyan- igazi nagy utat megtenni”. Hogy ©készségesen térien vissza az űrből Ezután Sziszakjan akadémi- ! kus emelkedett szólásra. El- S mondotta, hogy az űrhajós előkészítésének legfontosabb j fejezete olyan laboratóriumi ‘ feltételek megteremtése volt, i amelyek a lehető legíeijeseb- | ben utánozták az űrrepülés sa- j játosságait. Ilyen laboratóriu- | mi feltételeket a Földön és re- 1 pülőgépeken sikerült megva- i lósítani. Közölte, hogy az űrhajós előkészítése bo­nyolult tudományos prob­lémát jelentett. Az űrhajós — fűzte hozzá — természetesen csak teljesen egészséges ember lehetett, aki magasfokú intellektuális fej­lettséggel és műszaki ismere­tekkel rendelkezik: akaxaterős ember, áld feszült helyzetben is rövid idő alatt indokoltan dönteni tud, döntéseit azonnal megvalósítja, gyorsan és jól felismeri és értékeli a helyze­tet. Elmondotta, hogy az űrhajósok kiválogatásá­nak módszere kötelezően előírta a jelöltek klinikai kivizsgálását. A válogatásnál felhasználtak olyan különleges módszereket, amelyek révén eléggé megbíz­hatóan megállapíthatók az emberi szervezet funkcionális lehetőségei, alkalmazkodó ké­pesség a külső környezet ked­vezőtlen tényezőinek hatásá­hoz. A kiválasztási rendszer­ben fontos szerepet kapott a pszichológiai vizsgálat is. Az előkészítés — mondotta a továbbiakban — egyrészt magában foglalja az űrrepü­lés feladataival összefüggő el­méleti kérdések tanulmányo­zását, másfelől az űrhajósnak gyakorlatban el kellett sajátí­tania az űrhajó fülkéjében levő berendezések, tudomá­nyos készülékek és műszerek kezelését. A célirányos fizikai edzés legfőbb feladata a szervezet ellenálló képességének foko- j létesítése. Az űrhajós az edzés zása volt a gyorsulás hatásai- i során mind jobban él viselte val szemben. A test szabad j a tartós fizikai megfeszítése- térbeli mozgásának és a fi- [ két, anélkül, hogy csökkent nőm, koordinált mozdulatok- j volna munkaképessége, vagyis nak a begyakorlása és töké- fokozódott akaratereje. állandó orvosi ellenőrzés Vaszilij Parin professzor, a Szovjet Orvostudományi Aka­démia rendes tagja az ember első kozmikus repülésének előkészítéséről és az úton levő űrhajós fiziológiai álla­potáról számolt be. Emlékeztetett rá, hogy az ember űrrepülését megelőzőleg kutyákat, ege­reket és más biológiai objektumokat bocsátottak fel szputnyikokon, s hangsúlyozta, hogy éppen ezek a történelmi jelentőségű kísérletek szolgáltatták a koz­mikus repülés tényezőinek az élő szervezetre gyakorolt ha­tásáról szóló fontos tudomá­nyos adatolzat és e kísérletek alapján dolgozták ki a tudo­mányos orvosi ellenőrzés rendszerét. A tudósok különleges be­rendezést szerkesztettek, amely automatikusan ellenőrzi a kö­zeg fiziológiai szempontból fontos állapotjellemzőit és a szervezet funkcionális reak­cióit. Külön problémát jelentett az indítás előtti időszakban való felkészülés — jelentette ki Parin professzor. — A foko­zott orvosi ellenőrzés, a kü­lönleges táplálkozás, földi vi­szonyok közepette a repülés számára hivatott módszerek­kel végrehajtott rendszeres vizsgálatok — mindez biz­tosította az igen értékes tu­dományos információk meg­szerzésének egységét és fo­lyamatosságát. Az agy, az izmok bioára­mainak vizsgálata, a tüzetes szívvizsgáiatok biztosították az űrhajós egészségi állapo­tának kellő terjedelmű és mélységű ellenőrzését. Rádióadók az űrhafós ruhában Jurij Gagarin repülésének egész idején állandó orvosi el­lenőrzés alatt volt. Az orvo- l sok és fiziológusok a közér­zetre vonatkozó jelentéseken kívül, amelyeket rádió útján közvetlenül Gagarintól kap­tak, a rádiótelemetrikus rend­szerek segítségével figyel- | ték a kozmikus térségben tartózkodó eiső ember ér­verését és lélegzését. Parin professzor közölte, hogy az űrhajós ruhájába egyszerű és a célnak megfe­lelő adókat szeral*ek be. Ezek az adók a szív bioáramait. a_ érfai lüktetését, a mellkas lég­ző , mozdulatait elektromos jelzésekké alakították át. A rádiótelemetrikus közlés feldolgozása során szerzett előzetes adatok azt mutatják, hogy orvosi szempontból Ju­rij Gagarin repülése rend­kívül jól ment végbe. A pul­zus és a légzés a repülés ak­tív szakaszában és a leszál­lás szakaszában körülbel ’ ’ ugyanolyan változásokat mu­tatott, mint a számos edzés idején. A súlytalanság állapo­tában a pulzus és a légzés '•saknem teljesen normalizáló­dott. Parin professzor befejezé­Az űrkutatás üteme gyorsulni fog Fjodorov hangsúlyozta: az első szovjet szputnyik pályá­jára juttatása nem késztette arra a Szovjetuniót, hogy kü­lönleges jogokat formáljon a kozmikus térségre. A holdon levő szovjet felségjel nem azt jelenti, hogy a hold bi­zonyos területeit a Szovjet­unióhoz csatolnák. A szovjet tudósok — mondotta Fjodorov — külön­böző nemzetközi értekezle­teken beszámolnak eredmé­nyedről, fs a világ vala­mennyi országából érkezeit tudósokkal megvitatják eze­ket az eredményeket. Közöl­te. hogy a szovjet tudósok jelenleg — köztük Blagonra­vov akadémikus is — részt vesznek a nemzetközi űrku­tatási értekezleten. A szovjet nép az ember első űrhajózását is az egész emberiség tudományos ered­ményeinek kincseihez rakja — jelentette ki Fjodorov aka­démikus. Fjodorov ezután utalt ar­ra. hogy a tudományos és a technikai haladás jelenle­gi üteme bámulatos, de ez az ütem még gyorsulni fog. A tudósok gondolatai — mondotta — úiabb űrutazá­sok felé szállnak. A tudósok a Hold és a bolygók kutatását terve­zik. szeretnének még jobban beha­tolni az anyag felépítésének titkaiba, az élet legalapvetőbb folyamataiba. Ugyanakkor vi­szont — állapította meg Fjo­dorov — még mennyi rendet­lenséget. fogvatékosságot lá­tunk Földünkön. Az emberiség szégyene — jelentette ki —, hogy boly­gónk egyes területein az em­berek még éheznek. Súlyos megrovás az azokra, akik tönkretették és kizsákmá­nyolták őket, s akik egyes he­lyeken még most is kizsákmá­nyolják a fejlődésükben el­maradt országokat. Fjodorov akadémikus utall ar>ia, hogy amikor Gagarin átrepült Afrika fölött, látta Kongót, ahol nemrég állati kegyetlenséggel meggyilkolták Lumumbát. a kongói nép boldogságának hős harcosát. A szovjet tudósok tudják — hangsúlyozta —, hogy a dol­gok ilyen állása világszerte aggodalommal tölti el a ha­ladó gondolkozású tudósokat, a haladó embereket. A tudomány és technika fejlődése korlátlan lehető­ségeket nyit meg a ter­mészet erőinek leigázása előtt és a mi dolgunk, közös fel­adatunk, hogy ezeket az erő­ket az ember javára haszno­sítsuk. Ehhez azonban mindenekelőtt a békét kell biztosítani. A sajtó képviselőihez, mindenekelőtt a nyugati tu- dósíiókhoz szólva, Fjodorov akadémikus arra kérte őket, juttassák el olvasóik­hoz, minden emberhez a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kor­mány ünnepélyes béke- szózatát. E szózat felhívás arra. hogy minden ember, fajtától, és nemzetiségtől, bőrszínétől, vallási meggyőződésétől és I társadalmi hovatartozásától függetlenül minden erejét összpontosítsa a tartós béke | biztosítására. A tartós bél-léhez vezető ! reális és gyors út régóta j ismerj — jelentette ki Fjo- | dorov —, ez az út: a szigorú nem- ! zetközi ellenőrzés mel­lett megvalósuló általá­nos és teljes leszerelésé. ! Ha ezt az alapvető fontos­ságú feladatot megoldanák, I akkor a földkerekség min- j den népe egyesíthetné ere- I jét a kozmikus kutatásra és | más. valóban az emberhez ; méltó feladatok megoldásá- ‘ ra. Gagaiin az első űrutas Nyeszmejanov akadémikus ezután közölte, hogy az írás­ban beérkezett kérdések több- I sége Jurij Gagarinhoz szól, j tehát ő csak azokra a kér- j désekre válaszol, amelyeket közvetlenül a Tudományos Akadémia elnökéhez intéz­tek. VU: ­! Nyeszmejanov elmondta, j hogy több kérdező érdeklődik, ■ történtek-e már előbb is kísér- j letek embernek a világűrbe | való felbocsátására. A kér- ; dezők egy része a nyugati ; sajtójelentésekre hivatkozik. ! Ilyen kísérlet inem volt — I jelentette ki a Szovjet Tu- I dományos Akadémia elnöke. ! Jurij Gagarin indult etső- ! nek és próbálkozását, mint j látják, siker koronázta. Arra a kérdésre, hogy szükség volt-e egyáltalán embert küldeni a vlágűrbe, Nyeszmejanov akadémikus a következőket válaszolta: — Ha egyáltalán nem akarnék tanulmányozni a többi boly­gót.’ ákkorMeiTe nem volna szükség. De nem lehat rrveg- elégedni csupán a fénykép- felvételekkel, mint amilye­nek a Hold láthatatlan ol­daláról készültek — fűzte hoz­zá Nyeszmejanov. — Már maga az a tény, hogy. e na­pokban ennyi tudósító tar­tózkodik Moszkvában, azt bizonyítja, hogy nem elegen­dőek csupán a felvételek. Önök mindent a saját sze­mükkel akarnak látni. A fecskék tavasszal kezdenek röpködni A következő kérdés így hangzott: Hruscsov azt mond­ta, hogy az űrrepülés volt az első szovjet fecske a világűr­ben. Mikorra lehet várni a következőt? — A fecskék tavasszal kez­denek röpködni — válaszol­ta Nyeszmejanov. Egy másik kérdés arra vo­natkozott. hogy vajon miért előzte meg a Szovjetunió az Egyesült Államolcat a világűr meghódí tásá ban? — Mint minden bonyolult jelenségnek, ennek is sok oka van — felelte Nyeszmejanov. — A Szovjetuniónak tolt egy Ciolkovszkija is — hangsúlyoz­ta Nyeszmejanov —. aki még a forradalom előtti Oroszország­ban elsőnek dolgozta ki az űr­repülés elméletét. — Véleményem szerint azonban a fő ok — mondta Nyeszmejanov —. hogy a szocialista államban lé­nyegesen jobbak a tudomá­nyos és műszaki munka célszerűbb megszervezésé­nek a lehetőségei, mint az olyan államban, ahol a magántulajdon uralkodik és sok egymással ellentétes ér­dek érvényesül. Gagarin válaszol Ezután Gagarin válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Gagarin elmondotta, hogy a Szovjetunióban különböző vál­tozatokat dolgoztak ki a le­ereszkedésre, többek között ki­dolgozták a leereszkedés ejtő­ernyős változatát is. De a mostani úton a pilóta a fülkében tartózkodott; a leereszkedés sikeresen tör­tént és bebizonyosodott, a le­szállás valamennyi rendszeré­nek rendkívüli hatásossága. Arra a kérdésre, hogy köz- lik-e majd azokat a felvétele­ket, amelyeket a „Vosztok” űrhajóról készítettek a Föld felszínéről, Jurij Gagarin a következőket mondotta: — A „Vosztok” űrhajón egyetlen fényképező berendezés sem volt. így felvételek sem ké­szültek, tehát nincs is mit kö- zö’ni. Az eav'k tudósító kérdésére válaszolva Gagarin közölte, I hogy az űrrepülés idején éhsé­get és szomjúságot nem érzett, s hozzátette, hogy érzetei ugyanolyanok vol­tak, mint a Földön. A hős űrhajós elmondotta, idejében közölték vele. hogy őt szemelték ki az űrrepülésre. A felkészülésre elegendő ideje volt. Jurij Gagarin nagyra érté­kelte a rádióösszeköttetés sze­repét az űrrepülésben. Kije­lentette. hosy ez az összeköt­tetés segített neki. hogy állan­dóan érintkezésben maradhas­son a Földdel, hogy átvegye a narancsokat, hogv közölje a berend°?és munkájára vonat­kozó adatokat, és hogv állan­dóan érezze a támogatást. A leszállás és a fogadó cso- nortnak a színhelyre való meg­érkezése csaknem egyidejűleg történt, amint ezt Jurij Ga- -p’-'n ^’mondotta. Az űrhajós közölte, hogy a (Folytatás a 3. oldalon.) Örömmel állásiak eredményeinket a haladás szolgálatába alatt mindenki előtt vilá­gossá vált, hogy a Szovjetuniónak a világ­űrben aratott sikerei a szocialista ország tudo­mányos és műszaki fej­lődésének törvényszerű fokozatai. Fjodorov akadémikus em­lékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa április 12-i felhívásában hangsúlyozta, a szovjet nép nemcsak saját sikerének, ha­nem az egész emberiség ered­ményének tekinti a világűr meghódításában kivívott győ­zelmét. Örömmel állítjuk ered­ményeinket minden nép. a haladás, a földön élő emberek boldogsága és jóléte szolgálatába. — hangsúlyozta ez a felhívás. — Eredményeinket és felfe­dezéseinket nem a háború­nak. hanem a békének és a népes biztonságának a szol­gálatába állítjuk. Jevgenyij Fjodorov akadé­mikus közölte, hogy a sajtó- értekezleten adott tájékozta­tás csak az első értesülése­ket tartalmazza Gagarin út­járól. Később majd nyilvá­nosságra hozzák a megfelelő beszámolókat és az egyéb tu­dományos anyagokat. Jóllehet Gagarin egyedül járt a világűrben — mon­dotta Fjodorov akadémikus — győzelmében az űrhajót megteremtő és repülését biz­tosító, munkások, mérnökök, tudósok nagy csoportjának munkája jelentkezik. Amikor az első szovjet szputnyik elérte pályáját — jegyezte meg Fjodorov aka­démikus —.. külföldön egye­sek. talán még néhányan a nyugati sajtó itt megjelent képviselői közül is, úgy vél­ték* hogy ez az eredmény a Szovjetunió különálló, el­szigetelt sikerének követkéz, menye volt... Ma már ezt senki sem gondolja. Az első szputnyik útjáról a mai napig eltelt rövid idő sül hangsúlyozta, hogy az embernek a történelemben első űrrepülése rendikívúl értékes adatokat szolgálta­tott az űrkutatás kozmosz­beli állapotáról. Igazolta a ' szovjet tudósoknak azt az előre jelzését, hogy nemcsak az ember koz­mikus repülésére nyílik lehetőség, hanem arra Is, hogy ennek során az em­ber megőrzi alkotó erőit és különféle munkatevékeny­ségre való képességeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom