Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

i 1961. MÁRCIUS 9. CSÜTÖRTÖK ^y/fíHan 3 SZÁMÍTANAK RÁJUK Tárgyilagosan a Nagykőrösi Konzervgyár üzemi fanácsáról Megfigyelték már. mennyi tengersok hajszálvékony, lát­hatatlan erezet viszi á nö­vény szárában az éltető nedve­ket? Nélkülük a legszebb vi­rág is elfonnyadna a leagaz- dagabb termést ígérő aabo- na is silány, mihaszna magot érlelne, ahelyett, hogy dús kalászba szökkennék. Ilyen erezetekhez hasonlít­hatnék az üzem] tanácsokat. Rajtuk keresztül is eljut a gyár vezetőségének megannyi elképzelése, kérése és tanácsa az üzemrészekig, a munka­helyekig. Fontos feladattál bíz­ták meg őket: a gyárak, üze­mek tanácskozó testületévé tették az üzemi tanácsokat. És ahol nem tétlenkednek, ahol nem .,szükséges rossz”- nak tartják a rendszeres üze­mi tanácsüléseket, ott mun­kájuk eredménye is megmu­tatkozik. Mint például a Nagykőrösi Konzervgyárban. Majdnem három esztendős múltra te­kinthet vissza a gyár üzemi tanácsa. Ha kezdetben csak tétova lépteket is tettek, ha tevékenységét nem is jellem­zi töretlen aktiválás, ma már a konzervgyár vezetői számí­tanak 65 választott és kije­lölt tagjára. — Elképzelhetetlen lenne nélkülük az üzemrészeket egységesen bizonyos felada- tokra mozgósítani — véleke­dik Antal László, a gyár fő­mérnöke. — Különösen a ter­vek ismertetésénél, a gyár programjának népszerűsíté­sében hárul fontos szerep rá­juk. Dicséretükre váljon: ma már nz üzemi tanács ülésein egyre gyakoribb az alapos és hasznos vita. Az sem tartozik a ritka események közé. hogy és szén}, javaslatok születnek egy-egy ilyen negyedévenként megtartott értekezleten. Á gyár — mint ismeretes j — az idén jóval nehezebb feladat előtt áll, mint 1960- ban. A konzervek és az üdí­tő italok ' iránti kereslet ör­vendetesen növekszik, ezen­kívül a külföldi megrende­lők is szívesen vásárolják a Nagykőrösön készült cikkeket. Ennek következtében a gyár például 1961-ben majdnem két és félszer annyi palackos üdítő italt. 34 vagonnal több szörpöt készít, napi tíz va­gonnal több paradicsomot dol­goz fel. mint az elmúlt esz­tendőben. Ugyanakkor az előírások értelmében két szá­zalékkal kell csökkenteni az önköltséget, ami mintegy hat­millió forintnak felel meg. Vajon mindehhez milyen se­gítséget nyújt az üzemi ta­nács? — Januárban — mondja Tulliusz Lászlódé, a tanács elnöke — Kovács Sándor igaz­gató ismertette már az üzemi tanács ülésén az ez évi ter­veket. A megbeszélés nyomán született az elhatározás: a Nagykőrösi Konzervavár mi­nimálisan 90 százalékban el­sőosztályú árut termel! Ez most mindnyájunk legfőbb törekvése, és ehhez az üzemi tanács minden egyes tagjá­tól hathatós segítséget vá­runk. Szó se róla, némelyek máris „hallatták szavukat” ebben az ügyben. A tanács ülésén például Gonda Sáncomé, a raktár egyik köztiszteletben álló dolgozója — különben brigádvezető és az „asszony- társakkal” a szocialista cimet ostromolja, nem is kevés si­kerrel! — határozott hangon támadta a lógósokat, a minő­séget vállrándítással elintéző- ket. Tolnai Dénesné is válla­lást tett brigádja nevében és a minőségi munka fontosságát hangsúlyozta. Nem különbül vélekedtek mások, akik például nehez­ményezték, hogy a gyár terü­letén valóságos vegyeskeres­kedéssé züllött az egykori büfé. Harapnivalók helyett élesztőt és cipőfűzőt árult, ke­nyérért és cukorért mászkál­tak oda állandóan a dolgo­zók. „Semmi szükség rá — mondták ki a szentenciát —, zárják be, bizonyára megérez- zük majd a teljesítményben és a minőségben i®!’’ Azóta szemmel láthatóan kevesebb az udvaron a csel­lengő ember, bizonyára csök­kent a felesleges időkiesések értéke is és legfeljebb csak azok érzik hiányát a büfének, akik elfeledték magukkal hozni napi cigarettaadagjukat. — Más. fontos kérdésekben is számítunk az üzemi tanács segítségére — folytatják a ta­nács vezetői. — A munkafe­gyelem megszilárdításában is akad még tennivaló. Főleg a szezonmunkások beilleszkedé­séhez nyújthat több segítsé­get a tanács. Azután a bal­esetek számának alakulását is kedvezően befolyásolhatják. Annál is Inkább, mert szeret­nénk harmadszor is — végle­gesen — elnyerni a Minisz­tertanács vándorzászlóját. Bár eredményeink feljogosítaná­nak esetleg a kitüntetésre, egy-egy súlyosabb baleset rombadönti minden remé­nyünket. A már életre hívott munkavédelmi őrjáraton kívül tehát az üzemi tanács tagjaira vár a feladat: üzemrészükben figyelemmel kísérni a mun­kát és ügyelni a gépek, be­rendezések kezelésének sza­bályosságára. — Végül még nagyobb ön­állóságot, még több kezdemé­nyezést várunk az üzemi ta­nács minden egyes tagjától! Mint láthatatlan erezet? .. . Tán sántít is a hasonlat. Hi­szen példák igazolják, ered­mények bizonyítják, hogy az erezet nagyon is látható. Leg­feljebb még tapinthatóbbá még elevenebbé kell tenni Olyanná, hogy — ha ma még nem is, de holnap — «a ter­melés lendítő erejévé, a gyár újabb sikereinek kiapadhatat­lan forrásává váljék. Gyapay Dénes Kisebb árusítópavilonoknál nálunk is lehet már látni kagyló-, nyereg- stb. formájú — könnyű tetőszerkezeteket. Ilyen tetőket új módszerek­ké] lehet felépíteni. A szi­lárdan alapozott, rendkívül erős Ívben emelkedő tartó­oszlopokra, acélkábel-hálót függesztenek, s ezt a vázat vonják be az eddigi haszná­latnál sokkal könnyebb fedő­anyaggal. Az úgynevezett függesztett tetőszerkezetek tervezésének pontos számítási módszereit eddig sehol sem hozták nyil­vánosságra, Roller Béla mér­nök. az Építőipari és Köz­lekedési Műszaki Egyetem mechanikai tanszékének ad­Vasárnap ismét megindulnak az IBUSZ hétvégi különvonatai Újra megkezdődnek az IBUSZ hétvégi különvonat ki­rándulásai. Az első különvo­nat március 11-én indul két­napos pécsi kirándulásra. 19- én Szegedre. 26-án pedig Deb­recenbe indít különvonatot az IBUSZ. Március 12-vel megkezdőd­nek a vasárnapi sétarepülések is a főváros és a Dunakanyar fölött. (MTI) | junktusa másféléves statikai I és matematikai kutatómunka i eredményeképpen kidolgozta a | pontos számítási eljárást a • függesztett tetőszerkezetek 1 tervezéséhez. Munkában, eredmények­ben gazdag esztendőt zárt nemrégiben az immár orszá­gos hírre szert tett nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezete. Az 1200 holdas tsz területe a tél fo­lyamán 4100 holdra növeke­dett, s ma már csaknem 600 parasztcsalád dolgozik föld­jein. Az úi belépettek már beilleszkedtek a nagy csa­ládba, hetek, óta tevékenyen részt vesznek a közös minden munkájában. Ha megoldás­ra váró problémájuk van, vagy valamit nem értenek, nagy bizalommal fordulnak a szövetkezet vezetőségéhez, vagy pártszervezetéhez. A bizalomra méltán rá­szolgált mind a tsz vezető­sége. mind a viszonylag kis létszámú, de a szövetkezet egész életére nagy hatást gya­korló pártszervezet A zár­számadó közgyűlésen mon­dott beszámolójában Máté József, a tsz elnöke, több­ször is hangsúlyozta: Ered­ményeinkhez. a tagok ma­gatartásának és aazdálkodá- sának meg javulásához, a mun­kafegyelem és gazdaságunk megszilárdulásához igen nagy mértékben járult hozzá szö­vetkezetünk pártszervezete. Ez a megállapítás — mint a tények tanúsítják —, teljes egészében indokolt. A közös cél, a termelőszö­vetkezet politikai és gazda­sági megszilárdítása, a nagy­üzem adta lehetőségek foko­zott kihasználása érdekében, tevékenykedett az elmúlt év­iben is a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz párt- szervezete és gazdasági ve­zetősége. Együttesen oldot­ták meg a nem könnyű po­litikai és gazdasági felada­tokat. Itt fel sem merült az olyan helytelen felfogás, hogy a termelőszövetkezet vezető­sége csak gazdasági, a párt- szervezet pedig csak politi­kai munkát végezzen. E ket­tőt egymástól elválasztani nem is akarták, márcsak azért sem. mert a pártszervezet po­litika munkája nem öncélú. Mázsa Vilma. a szövetke­zet pártszervezetének . titká­ra. helyesen látta, hogy a po­litikai munka a termelőszö­vetkezet előtt álló gazdasági feladatok iobb megoldását, a szocializmus anyagi bázisá­nak megteremtését szolgál­ja a mezőgazdaságban. A kis- létszámú. mindössze 17 tagú pártszervezet vezetősége, az akkor mén alig százas lét­számú szövetkezetből 20 pár­ton kívüli aktivista szerve­zett erejével, hozzáértésével, példamutatásával felvilágosí­tó szavával ugyanazokért a politikai és gazdasági cél­kitűzésekért küzdött, mint a termelőszövetkezet gazdasági vezetősége. A pártszervezet és a köré tömörült aktívaháló­zat olyan erőt képvisel ma is. melynek segítsége nélkül a gazdasági vezetők sem vé­gezhetnének jó munkát. A V-áci Kötöttárugyár na­ponta köszönti a tartós ven­dégségbe hozzájuk érkezett új szakembereket. Az ország­ban elsőnek itt ütötte fel ta­nyáját a Könnyűipari Ter-> vező Iroda szervező részle­ge. Mint tárgyilagosan ítélő vendégek, és sok üzemet be­járt szakemberek, lépésről lépésre vizsgálják a gyár mun­kamenetét. az alkalmazott módszereket és technológiákat. Az adott feladatok megoldá­sa után a soron következő munkák speciális szakértői foglalják el elődeik helyét. Az üzemvezetéssel egyetértés­ben fokozatosan átszervezik a munkamenetet és olyan sokszor más szakmából át­vett módszereket vezetnek be. amelyek komoly termelés­emelkedést, vagy termelé­kenységnövelést jelentenek. A szövetkezet párt­szervezetének feladata volt a termelőszövetkezet tagsá­gának meggyőzése, a maradi- ság leküzdése, és a tagok vé­leményére támaszkodva olyan közhangulat teremtése, ami végső soron a helyes gazda­sági intézkedések megvaló­sulását eredményezte. Míg a gazdaság vezetők gazdasági eszközökkel biztosították a tervek valóraváltását. addig a pártszervezet és aktivistái politikai munkával, a tagok nevelésével, tudatuk formá­lásával járultak hozzá ugyan­ennek a feladatnak a megol­dásához. Könnyű mindezek bizonyí­tására tényeket felsorakoztat­ni. A munkafegyelem megsér­tése, a közös megdézsmál ása itt ismeretlen dolog. Ami­kor például az eredményes­ségi munkaegység bevezeté­sét határozták el, először a taggyűlés, majd az aktíva­gárda vitatta meg, S csak úgy vitték azt közgyűlés elé. A pártvezetőség és a tsz-ve- ze tőség közösen tárgyalta meg és döntött arról is, ho­gyan lehetne jövedelmezőbbé tenni a juhászatot, gazdasá­gosabban kihasználni a sa­ját gépparkot. Vagy például amikor a nyáron a lucerna forgatásához sürgősen sok ember kellett, a pártszerve­zet mozgósította a tagokat, s még az állattenyésztők is segítettek. Általában min­den főbb feladat megoldása előtt összeült a pártvezető­ség, ha kellett, a taggyűlés, s ott határoztak, hogyan se­gítsék a gazdasági feladatok végrehajtását. Kivívta a tagok megbe­csülését a pártszervezet, meg­teremtették az erkölcsi ala­pot ahhoz, hogy bátrain bí­ráljanak, fellépjenek a hi­bák, a mulasztások ellen. Nem volt baj a párttagok és aktivistáik példamutatásával sem. Nem tekinthető ugyanis véletlennek, hogy a szövet­kezet legdolgosabb, legtöbb munkaegységet elért tagjai éppen közülük kerültek ki. Mindezek alapján ért­hető, hogy megteremtődött a pártszervezet tekintélye, a tsz gazdasági vezetése nem tekintette zaklatásnak, ha -a fontosabb munkák előtt a pártvezetőség beszámoltatta a tsz-elnököt, a szakembere­ket, sőt még a vezetőséget is. Elvtársi együttműködés alakult ki a tsz elnöke és a párttitkár között. Igaz. a párttitkár gazdasá­gi beosztása főkönyvelő, s mint ilyen, a tsz elnökének alárendeltje. Természetes, hogy a párttitkár a beosz­tásával járó munkájáért fe­lelősséggel tartozik a tsz elnökének és a tsz vezető­ségének, s rá is vonatkoz­nak az alapszabályba lerögzí­tett, a tsz-tagoltra vonat­kozó jogok és kötelességek. A tsz elnöke viszont, mint így sikerült az eddigi ered­mények megtartásával három műszakról kettőre áttérni, például a csévélő üzemben. Itt 26 százalékkal emelték a fonalsebességet. A kesztyűsza­bászat korszerűsítésénél a cipőiparból hozott módszert vezettek be. Hét tonnával csökken a hulladék évente, s ez magában ISO 000 forin­tos hasznot jelent. A tervező iroda szakembe­rei mindaddig folytatják hely­színi munkájukat, míg a gyár meg nem felel a legésszerűbb, legkorszerűbb nagyüzemi kö­vetelményeknek. Helyszíni munkájuk rövid, idő alatt, több milliós hasznot jelent a gyárnak. A kezdeményezés országos méretű alkalmazásá­val milliárdos megtakarítá­sokat lehetne elérni. párttag, tagja a pártvezető­ségnek. A pártszervezet ál­tal hozott határozatokat, a pártszervezet helyes javasla­tait azonban a tsz elnöke nem mint a párttitkárnak alá­rendelt gazdasági vezető, ha­nem mint párttag, a párt­fegyelemből következően hajt­ja végre. A tsz elnöke és párttít­kára között — csakúgy, mint minden más munkahelyen a más-más feladatokért felelős vezetők között — nincs alá-, vagy fölérendeltségi viszony. Komoly része van a tsz pártszervezetének abban, hogy a közelmúltban Nagy. káta is termelőszövetkezeti községgé alakult. A szövet­kezet párttagjai és aktivis­tái közül harmincnál többen: vettek részt az átszervezés munkájában. Fáradhatatlan tevékanykedésüknek tudható be, hogy az új belépők máris beilleszkedtek a szövetkezet nagy családjába, s azóta is szorgalmasan részit vesznek a közös munkájában. Megnövekedett a pártszer­vezet feladata az átszervezés, a tsz megnagyobbodása óta. A tét nemcsak azért nagyobb, mert az eddig elért eredmé­nyeket növelni kell, hanem elsősorban a szövetkezetben erejét egyesítő hatszáz pa­rasztcsalád miatt. Ez a hat­száz család a szövetkezettől várja élete, sorsa még jobbra fordulását, márpedig ezért nemcsak a tsz vezetősége, ha­nem pártszervezete is felelős. Hogyan látja hát feladatát a pártszervezet? Először is a ve­zetést akarják megerősíteni, majd ezzel egyidőben új. rá­termett tagokkal kibővíteni az aktívahálbzatot, s arra ér­demesekből új tagfelvételek­kel még erősebbé tenni sorai­kat. Az aktívagárda két, mun­kában kipróbált tagja már be is adta felvételi kérelmét a vezetőséghez. Az újonnan szövetkezetbe lépettek közül lényegében már kiválogatták azokat a pártonkívüldeket, akik alkalmasak az aktíva­gárdába, s részükre feladatot is adtak. Többek között ők jártak elől a közös munka megkezdésében, a szántásban, a trágydhordásban, elsőnek ők adták össze a bevitt földjük­höz járó vetőmagot, szorgal­mazzák a közgyűlésen meg­szavazott készpénzhozzájáru­lás befizetését stb. Mivel olyan terem Nagyká- tán sincs, ahol a szövetkezet hatszáz családja egyidőben tarthatná meg közgyűlését, I küldöttgyűlések helyettesítik majd e tanácskozásokat. He­lyes a pártvezetőség elgondo­lása, hogy gondos átcsoporto­sítás után minden üzemág­ban pártcsoportokat szervez, ezek mellett pedig aktívagár­dát. Később, talán még az év folyamán, megvizsgálják, van-e lehetőség a pártcsopor­tok brigádonként]' kialakítá­sára. Csekő Ágoston Életveszélyes fürdő Községi taná­csunk udvarán tisztasági fürdő van, amit a la­kosság örömmel és rendszeresen venne igénybe — ha .. a váróte­remnek nem len­ne olyan egész­ségtelen, gázos a levegője, amit a kazánház okoz. Az ablakok tö­röttek, a kabinok festett ablakain tenyérnyi foltok vannak, melye­PEZSDÜL AZ ÉLET A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet IV. üzemegységé­nek kertészetében már „teljes gőzzel” folyik a tavaszi munka. A 74 hold bizony sok teendőt ad Sziráki Tamás brigádjának. A szorgalmas munka és a langyos napsütés eredményeként szépen fejlődnek, napról napra gyarapodnak a palánták. Kardos Mária és Túri József „jóvoltából” levegőznek a pa­lánták a kora tavaszi napon. A jövőről sem feledkeztek meg a kertészetben. Ifj. Hercz István. Böszörményi János és Halasi János már az új me­legágy alapját rendezi. (Foto: Opauszky) ni. Ezért a gon­dos fürdőzők elő­re készített pa­pírfüggönyt visz­nek magukkal. A fürdő előcsarno­kában elhelye­zett villanymotor védőrács nélkül működik, ami súlyos baleset­nek lehet forrá­sa. Ha ezeken a hiányosságo­kon nem segíte­nek, a fürdő lá­togatottság hiá­nya miatt rövi­desen bezárhat. Papp Ferenc, Főt; Széchenyi u. Nálunk is előkészíti a tudomány u legájubb tetőszerkezeti formák, u kugyló- és nyereguiukú tetők építését Tóth György EGYÜTTES ERŐVEL Kommunisták és pártonkívüliek gyümölcsöző össze­fogása a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom