Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-09 / 58. szám
1961. MÁRCIUS 9, CSÜTÖRTÖK Emberölés részeseként letartóztatták az Örkényi cigányvajdát KÉT HÓNAPJA nincs vajda Örkényben, a cigánysoron. Letartóztatta a rendőrség, mert részese Forgács Sándor halálának. Ez pedig nagy dolog, nemcsak egy emberi élet kioltása miatt, de mert Balogh Ernő, a vajda félig- meddig hivatalos ember, amolyan bírája, elöljárója a telepnek. Emberül megfelelt a feladatának, úgy mondták a járási meg a községi tanácsnál is, amikor talán két hónapnál is több ideje arra jártam. Annyit még el kell mondanom róla, hogy amikor annak idején felkerestem ezt a 30 év körüli fiatalembert, négy gyermek apját, értelmes, igyekvő és jó szándékú, de túlzottan önérzetes embernek találtam, és sértődöttnek. Őszintén elpanaszolta, úgy érzi, lenézik a faluban, a telepen pedig sok az irigye s ellensége. A rangja miatt, meg amiért vályogból ugyan, de cseréptetős szoba-konyhás házat épített, hálószoba berendezése is van — ezért. S különösen a novemberi Erzsébet- napi búcsú óta gyűlt meg a baja a telepiekkel. A búcsú napjának éjszakáján két, egymással szomszédságban lakó nászasszony — mindkettő rossz szemmel nézi gyermekeik összeházasodását — ki tudja már hányadszor, haj- bakapott. Lett azután ebből akkora verekedés, hogy hét sebesültet kellett kórházba szállítani. A vajda persze a nagy csatazajra ott termett és erélyesen hozzálátott a rend helyreállításához. — Emiatt haragszanak rám. mert egyiküknek sem fogtam pártját — panaszkodott akkor. — Azóta két pártra szakadt a nép, egymás ellen fenekednek és mind a két fél ellenem is. Fenyegettek engem, meg a feleségemet. Alig van mellettem . valaki. ,. — Nincs tekintélye? — kérdeztem. VÁLLAT VONT, legyintett, ez volt a felelete. Ilyen előzmények után január 13-án, pénteken éjszaka több telepivel együtt egy parasztgazdánál borozgatott. Vele ivott ott Forgács Sándor is, aki pedig már sokszor megfenyegette. Most is, miután jó néhány pohár bort felhörpintett, szidalmazni kezdte Baloghot, még kést is rántott rá, mire kituszkolták a többiek. Balogh Ernő úgy érezte, emberi és vajdai tekintélyén súlyos csorba esett. Reggelig búslakodott emiatt és bánatát italba fojtotta. Reggel azután ötödmagával taxiba ült, Forgács keresésére indult, elégtételt akart venni rajta. Először Kakucsra mentek, ott nem találták. — Még ma kifordítom a kabátjából — mondta Balogh, ami a telep nyelvén annyit tesz, hogy végez vele. Aztán keresték estig, még Kecskemétre is elautóztak. Útközben minden italbolt, vendéglő előtt megállították a kocsit, Balogh vajda bőkezűen megvendégelte társait. Késő este tértek haza Örkénybe, a cigánysotra. Három társa elmaradt mellőle, csak Fejér Kálmán tartott a vajdával Forgács Sándor háza felé. Közben Balogh felszólítására a velük szembe jövő C. S. 16' éves fiú csatlakozott hozzájuk. — Van késed? — kérdezte Balogh, mire a gyerek rögtön előhúzta bicskáját. Ezek után rátörték Forgácsra az ajtót. Már ágyban találták. Fejér arculcsapta, a gyerek pedig agyonszúrta. Balogh vajda az ajtóban állt ezalatt. A történtekről azonnal jelentést kellett volna tennie a hatóságnak, de a vajda ehelyett megbeszélte két társával, hogy senkinek sem beszélnek Forgács haláláról. Bementek egy házba, ott ittak reggelig. Akkor mindhármukat letartóztatták. ÍGY SZERZETT elégtételt magának az Örkényi vajda, pedig tudta, hogy nem szabad önbíráskodni, ismeri annyira a törvényt. Most pedig ő maga kerül törvény elé. hogy egy ember erőszakkal kioltott életéről számot adjon. Sz. E. A gyömröi vasasok száztizenhét százaléka SZAKÍTÁS — ódon! Én nyom nélkül eltűnők az életedből . MINDEN ELADÓ A hófödte hegyek lábánál pihen a sajtjáról híres, gyönyörű fekvésű svájci falucska: Emmental. Paradicsomi hely kirándulóknak, síelőknek, turistáknak, azoknak, akik pihenni akarnak. És most a környező falvakban is öles plakátok hirdetik, hogy az egyik emmentáli paraszt házánál R. Simmen-Glaus közjegyző úr jelenlétében önkéntes árverés lesz. A fél: kivándorló, aki minden jószágát, ingatlanát és még a használati tárgyait is pénzzé akarja tenni..; Ki tudja, mennyi bánat, szenvedés, gond és küzdelem A kivándorló arca merev, szivarja sem ég .., áll a hirdetmény sorai mögött? A meddő harc kapitulációja?! Egy paraszt, aki feladja mindenét, földjét, gazdálkodását, kenyerét és ezzel feladja eddigi életét is. El négy s hogy semmi se emlékeztesse a múltjára, mindenét odaadja — amije van, Az „új életben” úgy sem lesz ezekre többé szükség, hiszen más, egy új világba, gazdag világba utazik. Itt marad „Bari” is, a hűséges házőrző kutya, gazdája már egy pillantásra sem méltatja. Hadd vigyenek mindent a szomszédok — akinek van pénze. Pénzért a kutya is eladó. S hogy a kivándorlónak milyen a jelleme, a lelke? Erre a többiek adjanak választ, a vásárolni szándékozó parasztok abból, hogy az árverésen mi, mennyibe kerül. Ügy érzik: zsugorival állnak szemben. akivel kötelező az alkudozás. Mert a jóbarátnak minden árat megfizetnének. S miért? Az árverés után ez az ember már úgy sem tartozik eddigi társadalmába, kivetettnek, idegennek számít, feladta a küzdelmet, kivándorló, akinek pénzre van szüksége, hogy hajójegyét Ausztrália felé megvehesse. Önkéntesen hagyja itt hazáját, földjét, állatait, barátait, szomszédjait, otthonát — és lelkét is.. Talán eddig nem érezte jól magát? Vagy a szegénység vitte erre az elhatározásra? Űj „hazájában” talán jobban megy majd a sora? El tudja felejteni hűséges kutyáját, „aki” most búcsúzóul még egyszer megnyalja a kezét... És az állatokra vajon visszagondol-e majd, meg a földekre, amelyeket mindig'— nyáron és télen, tavasszal és őszszel — olyan szorgalmasan és olyan gonddal művelt? Vajon új hazájában ő és a családja is boldogabbak lesznek-e? . .. Ki ez az ember, ez a paraszt? Hová akar menni? Nem kérdeztük meg. Minek is. Olyan fontos a neve? ö is csak egyike a sokaknak, akik Előttem fekszik a Gyomról Vasr és Fémipari Ktsz közgyűlési beszámolója a tizedik évi ntérlegzárásról. Tavaly áprilisban még — jól emlékszem — többen azt állították a szövetkezet dolgozói közül, aligha lehet teljesíteni a kileinc- milliós tervet. Mi lett az eredmény? Tízmillió 474 ezer forint: a statisztika nyelvén 117 százalék. Mindez persze önmagában véve még nem mond sokat. Tudni kell azt is. hogy több mint egy hónapi fizetésnek megfelelő részesedést kaptak a tagok, tekintélyes összeget tartalékoltak a szövetkezet fejlesztésére, szociális és kulturális alapra. Kérdezhetné a szövetkezeti életben járatlan olvasó, hogyan sikerült mindezt elérniük a gyöimrői vasasoknak? A beszámolóból vett idézettél válaszolva: derekas, sokszor áldozatos munkával. Év elején súlyos elmaradás fenyegette a szövetkezetét — pótolták a kiesést. Gyakran mostoha körülmények között, mégis, szinte rekordidő alatt kellett megoldaniok egy-egy komoly feladatot. Jellemző, hogy amíg 1959-ben az egy főre eső termelési érték egész évben 40 ezer 432 forint volt, addig tavaly az 50 ezer forintot is megközelítette. A gyömröi vasasok évről évre jobb eredményt érnek el — pedig a feladatok is mindinkább növekednek. Most sem meglepő hát a 17 százalékos túlteljesítés, és az sem véletlen, hogy ma már a megye legjobban működő ktsz-ei között tartják számon a szövetkezetét. Gyártmányai — amelyek közvetve még exportra is eljutnak, jó bizonyít- ... vényként tanúsítják az itt dolgozó volt kisiparosok és betanított munkások rátermettségét. Amikór a szövetkezet 1950 táján létrejött, a tizenhat alapító kisiparos vagy hat kü1 lönböző helyen, áldatlan ál Vigasztalan kép: a kutya is sorra kerül, ő sem kell a régi gazdának! cserélnek, próbálnak becserélni, így például egy életet is egy másikra. Egyik foglalkozást váltják a másikkal. Pedig a „boldog” és „gazdag” Svájcban éltek eddig. És mégis elmennek. Lehet, hogy előbb, vagy utóbb megbánják tettüket, és talán fájó szívvel fogják emlegetni „a régi boldog időket”, — de lehet, hogy hamar beleszoknak majd az új életbe, az új hazába és tökéletesen elfelejtik a régi világot. Ki tudná ezt most megmondani? A sorsdöntő változást biztosan kemény elhatározás szülte. Hiszen a paraszt ott is alaposan megfontolja elhatározásait. Ez a jellemzője. De paraszt föld nélkül? Majdnem olyan, mint levegő nélkül. Pedig a gazdag, és sokak által irigyelt Svájc parasztjáról van szó ... Lewald György lapotok között kezdhetett a közös munkához. Jelenleg 126 ember keresi már itt a kenyerét, s a központosított műhelyek beillenek egy kisebbfajta gyártelepnek. A napokban megtartott, ünnepélyes mérlegzáró közgyűlésen, ugyancsak megelégedéssel hallgathatták a tagok Csiszár Ferenc elnöki beszámolóját arról, hogyan fejlődött a múlt évben a szövetkezet, mit kaptak a dolgozók. Csak eigy-két példát a felsorolásból: tovább javultak a munkakörülmények, világosabbak, tágasabbak lettek az egves műhelyek, elkészült a nagy üzemcsarnok. Tizennyolc tagnak teljesült a régi vágya — a lezajlott szakmunkásképző tanfolyamon szakmunkás bizonyítványt szerezhettek. Bekapcsolták a transzformátort, javultak a szociális és kulturális adottságok. Tavalyelőtt 1586 forintot keresett havonként átlagban egy dolgozó — 1960- ban 1698 forintra növekedett a havi átlagbér. Persze, ha most) azt állítanám, minden a legnagyobb rendben megy a szövetkezetben, meghamisítanám a tényeket. A beszámoló is hangoztatta, jómagam is ismerem, milyen nehézségek, hibák gátolják itt a még eredményesebb munkát. Itt van például a munkafegyelem. Akadnak még most is olyan tagok, akik másodrendű feladatnak tekintik a termelésnek ezt a rendkívül fontos feltételét. Előfordulnak lazaságok, amelyeket a vezetőség nem mindig üldöz kellő eréllyel. Éppen ezért most bevezetik a műveleti darabbért — amely jobban ösztönzi majd a tagokat jobb munkára, mint az előző bérrendszer. hibája, hogy időnként ellaposodik. Ha a szervezők és a ktsz vezetősége többet foglalkozna a verseny nyilvánosságával, nyilván még jobb eredményekkel büszkélkedhetne az itteni versenymoz- gsalom. Nagyon időszerű feladat a műszaki fejlesztés is. (Legutóbb rendkívüli közgyűlésen elkészítették a műszaki intézkedési tervet — s ez 11 pontban írja elő a legfontosabb teendőket: fejlesztést, új gépek beállítását.) Gyomron négy kisipari szövetkezet dolgozik, azonban kimondott javító, szolgáltató tevékenységet csak a vegyes, meg félig-meddig az építőipari szövetkezet és a vasas ktsz folytat. A vasipari ktsz vezetői többször megigérték: felállítanak egy javítószolgáltató részleget is. | de ez különböző akadályok miatt, évek óta késik. A közgyűlésen bejelentették: legkésőbb június végéig teljesíti a szövetkezet a község kívánságát, megnyílik a rádió- és kisgépjavító szerviz. Tavaly szolgáltatási tervét csak 74 százalékra teljesítette a ktsz, ezért is indokolt, ' hogy valódi hivatását is betöltse. Ha a vezetőség az elmúlt év jó tapasztalatait felhasználja. s egyben leszűri a hibák tanulságait és megíele- i lően mozgósítja a tagokat az ! egyes feladatok elvégzésére — akkor az idei emelt tervet is túlteljesítik. Ehhez természetesen a tagok további jó munkája is szükséges, mert csak úgy zárhatják ismét jó eredménnyel a tizenegyedik esztendőt. Súlyán Pál A NÉGYESZTENDŐS KÖZTÁRSASÁG Negyedik esztendeje független. tehát elsőnek nyerte el önállóságát a Szaharától délre fekvő afrikai államok közül Ghana, ez az elefántcsontról, aranyról és egykor fejlett rabszolgakereskédel- méről híres afrikai ország. Portugál, holland, dán gyarmatosítók után Anglia uralma alá került, de az angolok is csak 1901-ben, 75 éves harc után tudtak behatolni partjáról, az Aranypartról az ország belsejébe. Ghana gazdag kakaóban, banánban az aranyon és elefántcsonton kívül, mindezek a kincsek azonban egészen 1957-ig a gyarmatosítókat gazdagították. A 238 ezer négyzetkilométer nagyságú, közel ötmillió lakost számláló ország ma egyik vezető állama a független. afrikai országoknak és elnöke. Nkrumah égjük legfontosabb szószólója az afrikai áillamok függetlenségének a világpolitikában. Ö fogalmazta meg talán először az azóta már Afrika- szerte vallott „Afrika az afrikaiaké” elvet. A felszabadulás óta Ghana kincsei Ghana népéé, nagy tervük, hogy a Volta folyón hatalmas erőművet építsenek az ország iparosítása érdekében. Fővárosában, Akrában ma mér egyetem és technikai kollégium is van, a nép oktatása óriási léptekkel halad előre. M. I. A munkaversenynek ebben ; a szövetkezetben szép hagyó- : mányai vannak — egyetlen ' Alphonse Joncker belga feltaláló a brüsszeli autókiállításon bemutatta ..csodaautóját'’. A csodaautó egy Chrysler Imperial gépkocsi, amelyen a feltaláló huszonegyféle újítást alkalmazott. Ezek egyike automatikusan megindítja a gépkocsit, pusztán a vezető hangjára. Másik különlegessége az autónak, hogy ha váratlan akadály kerül útjába, automatikusan lelassul, sőt megáll. A „csodakocsi” feltalálójának 15 évi munkájába és 200 000 új frankjába került... (MTI Külföldi Képszolgálat)
