Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Sziklából köszörűkő A Budapesti Erdőgazdaság budakeszi és pálvölgyi kőbá­nyájában kitermelt különleges kőzetek egy részét a gazdaság kezelésében levő köszörűkő üzemben dolgozzák fel. Ez az egyet­len köszörűkő üzem az országban. A kőzetből az üzem kasza- i fenőköveket, borotva és késpengék élesítésére szolgáló fenő- \köveket gyárt. AZ MSZMP P EST MEGY EI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÉVFOLYAM, 60. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. MÁRCIUS 11, SZOMBAT Dz elkövetkezendő hetek munkáján múlik az idei termés! Ülést tartott a megyei tanács Pénteken, március 10-én ülést tartott a me­gyei tanács. Az ülésen részt vett Horváth András elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, a Minisztertanács titkárságának kép­viseletében dr. Fórján Gyula, dr. Beér János, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának tanszékvezető profesz- szora, a Földművelésügyi Minisztérium képvi­seletében Szabó József osztályvezető, továbbá több Pest megyei országgyűlési képviselő is. Keleti Ferenc elvtársnak, a végrehajtó bizott­ság elnökének megnyitója — amelynek során a tavaly november 28-t megyei tanácsülésen hozott határozat végrehajtásáról is beszámolt — után Töröcsik László megyei tanácstag el­nökletével hat napirendi pontot tárgyalt a ta­nácsülés. tosságát ismertette, szőlőterületeket a (Folytatás a 3. oldalon. ) hogy a termeio­ielentés a megye mezőgazdaságának átszervezéséről, az idei termelési és felvásárlási feladatokról Kozma Emília és Varga Józsefné különleges anyaggal ra­gasztják össze a fenőköveket. * % (MTI Foto, Birgés felv.) é X^\\\VV\\\\\\\\\\Vk\V\\VV\\\\\\\\V\\\\\^^^ .\\w .ww Első napirendi pontként dr. Dajka Balázs, a megyei tanács elnökhelyettese is­mertette a végrehajtó bi­zottság jelentését a megye mezőgazdaságának teljes át­szervezéséről, az 1961. évi termelési és felvásárlási fel­adatokról. Bejelentette, hogy a legutóbbi tanácsülésen ho­zott határozatnak megfele­lően, a megyei pártbizottság politikai vezetékével és irá­nyításával, január közepére megyénkben is befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása. (A bejelentést a tanácstagok nagy tapssal fo­gadták.) A továbbiakban a tanácsok előtt álló közvetlen feladatokkal foglalkozott. — A végrehajtó bizottság álláspontja aiz volt és ma is az, hogy az új termelő- szövetkezeteket megalakulá­suk után nem szabad ma­gukra hagyni. Ennek elle­nére állami szerveink, taná­csaink az átszervezés után jó néhány helyen nem adtak állandó segítséget, nem lát­ták el megfelelő tanácsok­kal az új tsz-ek vezetőit a eoronlévő és még a ta­vaszi munkák megkezdése előtt elvégzendő feladatok te­kintetében. Dajka elvtárs számadatok­kal is bizonyította, hogy en­nek káros hatása mennyire megmutatkozik például a ve­tőmagvak összeadásánál. A közös állatállomány ki­alakításával kapcsolatosan el­mondotta az előadó: — A végrehajtó bizott­ságnak az az álláspontja, hogy a közös állatállományt a tagok által bevitt ál­latokra kell alapozni. Ezért, ahol a tsz-ek már rendelkeznek megfelelő férőhellyel, a háztáji gaz­daság kereteit meghaladó állományt a közösbe kell adni. Ezután az alacsonyabb tí­pusú szövetkezetek, illetve társulások fokozottabb tá­mogatását kérte a tanácsok­tól az előadó, majd a háztáji gazdaságok szerepéről be­szélt — A háztáji gazdaságok áru­termelését nem nélkülözheti a népgazdaság. A háztáji áruter­melésben a legfontosabb a hízott sertés, a vágóbaromfi és a tojás. Ma már a legtöbb termelőszövetkezeti és tanácsi vezető elismeri a háztáji gaz­daság szükségességét, ennél sokkal többet azonban nem­igen tesznek. Pedig ha a me­gyében levő több mint két­százhúsz termelőszövetkezet­nek csak a vezetőségi tagjai egy-egy sertés értékesítésére hizlalási szerződést kötnének, az csaknem kétezer hízóser­tést jelentene. Járjanak tehát jó példá­val a termelőszövetkezetek tagjai és választóik előtt a termelőszövetkezeti és ta­nácsi vezetők. A termelőszövetkezeti gaz­megszilárdításáról Dajka Balázs el­daságok szólva dr. mondotta: — Megyénkben is létrejöttek a feltételek a korszerű szocia­lista mezőgazdasági nagyüze­mek megalapozásához, a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés gyors ütemű fejlesz­téséhez. Ezután a növénytermesztés, az állattenyésztés és a felvá­sárlás idei tervszámait ismer­tette, majd beszámolóját így fejezte be: — Az 1961. évi termelési és felvásárlási tervek tel­jesítéséhez a feltételek kedvezőbbek, mint ta­valy voltak. Az állam által biztosított anyagi segítséggel, a tanácsok fokozott erőfeszítéseivel és a termelőszövetkezeti tagság odaadó munkájával a terme­lési és felvásárlási feladatok maradéktalanul megvalósít­hatók. A szovjet tudomány újabb nagy sikere az érdeklődés középpontjában Szovjet szakértők nyilatkozatai — Újabb ág a szputnyikok „családfáján“ A megfelelő magot megfelelő magágyba, megfelelő időben kell elvetni A végrehajtó bizottság be­számolója feletti vitában ti­zenkilencen szólaltak fel, kö­zöttük Horváth András elv­társ, a megyei pártbizottság el­ső titkára és Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. — Az, hogy milyen termést takarítanak be termelőszö­vetkezeteink az idén, a kö­vetkező három-négy hét mun­káján múlik — kezdte hoz­zászólását Horváth elvtárs. majd így folytatta: — A megfelelő magot megfelelő magágyba, meg­felelő időben kell elvetni. Csakis ily módon várhatnak a szövetkezeti gazdák jó ter­mést. A tsz-ek egy részében így is cselekednek a tagok, másutt azonban későn vetnek. Ezért mutatkozik az egyes tsz-ek holdankénti termésát­lagai között olyan nagy arány­talanság. Horváth elvtárs a további­akban a termelőszövetkeze­ti mozgalom megszilárdítá­sában a tanácstagokra háru­ló felelősségről beszélt, majd a vetőmag összeadásáról el­mondotta, hogy azt már teg­nap kellett volna tenni. A vetőmagösszeadás halogatása ugyanis hátráltatja a vetést. Nyomatékosan felhívta a ta­nácstagok figyelmét a ter­melőszövetkezetekbe lépett parasztok lovainak közösbe adására, maid annak fon­Az ismert szovjet rakéta- technikai szakember, Dobron­ravov professzor, a világűr meghódításával kapcsolatos szovjet kísérletek tervszerűsé­gére, fokozatosságára muta­tott rá. Mint megállapította: a második szovjet szputnyik- űrhajóhoz képest néhány vál­tozást hajtottak végre a je­lenleg sikerrel kipróbált szput- nyik-űrhajón. Súlya mintegy száz kilogrammal nagyobb, pá­lyasíkját pedig némiképpen módosították. Különösen nagy jelentő­ségű az a tény, hogy a szputnyik-űrhajó ponto­san a megadott körzetben ért földet, ez arra mutat, hogy irányító berendezései mind a kilövés, mind a visszatérítés szakaszá­ban a lehető legnagyobb pon­tossággal működtek. Sz. Poloszkov professzor, a technikai tudományok dokto­ra hangsúlyozta: a visszairá- nyítás jóval bonyolultabb fel­adatot jelent, mint, egy mes­terséges hold vagy rakéta fel­bocsátása. Ebben az esetben ugyanis nem elegendő a tökéletes irányító berendezés, ha­nem a legnagyobb fokú biztonságot kell nyújtani a műszeres kabinban le­vő kísérleti állatoknak, később pedig a kísérleti szemé­lyeknek. Ebből a célból olyan különleges > eljárásokra van szükség, amelyek teljes mér­tékben megvédik az utasokat a A háztáji is árut ad Beköszöntött a tavasz — A termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdaságára is \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\v1 számítunk, mint árutermelő í gazdaságokra — kapjuk a vá- iaszt kérdésünkre Bandur í Bélától, a MÉK osztály vezetö- f: jétől. — Különösen a barom- S: fi és tojástermelés szempont- $ iából értékes a termelőszö- $ vetkezeti tagok háztáji gaz- ^ dasága. ez a munka elsősor- í ban idősebbeket és sok- í gyerekes anyákat fogialkoz- £ tat. akik nem tudják kiven- 'j ni kellőképpen részüket a £ termelőszövetkezet közös mun- ká.iából. ^ — Eddig már több mint ne­í gyedmillió darab tolásra és jelentős mennyiségű barom- j fira kötöttünk szerződést a ^ termelőszövetkezeti tagokkal. ^ a földművesszövetkezeteken á, keresztül. Szerződő feleink- nek jelentős könnyítéseket í adunk. Ilyen könnyítés pél- £ dául. hogy védett áron szer­ződünk: e?v forintnál keve- < sebbet nem adunk a tojásért. A ceslédi Körösi úti iskola már a szabadban tartja tornaóráit. (Gábor felv.) mégha a szabadpiaci ár ala­csonyabb is. Forint fölött vi­szont adunk, a mindenkori szabadpiaci árhoz igazodva. Ezenkívül 100 tojásonként 8 kilogramm kukoricát adunk, állami áron. A liba. csibe és kacsa valamint a pulyka ne­velésénél pedig további ked­vezményeket is adunk. Pél­dául előleget libánál negy­ven forintot, emellett pedig 10 kilogramm kukoricát, ál­lami áron. A csibenevelésnél oedig előlegként adiuk a csi­bét. s 100 darab naposcsibé­ből 30 kilogramm csibét kell adni a szerződő termelőnek, rántanivaló nagyságban A naposcsibe árát csak n felne­velt és átadott baromfi árá­ból vonjuk le utólag — A toiás és baromfi mel­lett a földművesszövetkeze­tek szerződést kötnek a ter­melőszövetkezeti tagok ház- táli gazdaságából kikerülő zöldségre, gyümölcsre és toli­ra Is. (tm.| visszatérítés során fellépő magas hőmérséklettől. Ugyan­akkor gondoskodni kell arról is, hogy a földet érés ne vi­selje meg a kísérleti élőlények szervezetét, amelyet amúgyis megterheltek az űrutazás so­rán fellépő biológiai jelensé­gek. Érdekes magyarázatot fű­zött az űrhaj ó-szputnyik fel­lövéséhez J. Kravcov pro­fesszor, aki megállapította: ez a kísérlet rendkívül nagy je­lentőségű az ember űrhajózá­sa szempontjából. Ahhoz, hogy az első űrha­jós valóban útnak indulhas­son, egész sereg bonyolúlt problémát keil megoldani. A tudósoknak például számítás­ba kell venniök azt a tényt, hogy az űrhajósoknak a le­hető legtermészetesebb élet- körülményeket kell teremteni az utasfülkében. Ennek elle­nére biztosítani kell a több­szörös védelmet, mert például abban az esetben, fia a kabin elvesztené hermeti- kus zártságát, az űrha­jós szinte pillanatok alatt elpusztulna, vérében va­lósággal felforrnának a gázok. Nem csupán a levegő hőmér­sékletéről, állandó gázössze­tételéről, megfelelő nyomásról kell gondoskodni, hanem többek között biztosítani kell azt is, hogy azonos szinten maradjon az egész űrhajó-uta­zás során a levegő páratartal­ma. Problémát jelent az űrhajó­sok tápláléka is. Egy ember átlag naponta három kilo­gramm szilárd és folyékony táplálékot fogyaszt el. Hosz- szabb űrutazás esetén így a szükséges táplálék mennyi­sége egy tonna lenne, s ez azt jelenti, hogy a hasznos terhe­lés jelentékeny részét az élel­miszer-tartalékok vennék el. Természetesen, az első idő­szakban csupán rövidebb űr­utazásokról lehet szó. Ilyen alkalommal feltétlenül azokat a berendezéseket veszik majd használatba, amelyeket si­kerrel próbáltak ki a szput- nyik-űrhajókon. A 4700 kilogramm súlyú szputnyiik-űrhajó sikeres fel­bocsátása és visszatérítése állt pénteken az érdeklődés előterében a Szovjetunióban. Valamennyi szovjet lap első oldalon ismerteti a TASZSZ közleményét, a szovjet tudósok, a szov­jet társadalom képvise­lőinek nyilatkozatait. A rádió híradásaiban első helyen közvetíti a szputnyik- űrhajóval foglalkozó nyilat­kozatokat. Az első tudományos kom­mentárok mindenekelőtt a kísérlet segítségével végzett biológiai vizsgálatokkal fog­lalkoznak. A szovjet űrbiológia egyik legismertebb képviselője, Pa­ritf, az orvostudományi aka­démia tagja a Komszo- molszkaja Pravdában hang­súlyozza: a szovjet tudósok­nak sikerült olyan módsze­reket kidolgozniok, amelyek segítségével a kísérleti ál­latokat megfigyelhetik, a legfontosabb szakaszokban, így a rakéta rajtja szaka­szában, a súlytalanság álla­potában, valamint a vissza­térés időszakában. A Belka, Sztrelka és Csemuska kutyákon el­végzett kísérletek alapján már most kijelenthet­jük, hogy az ember űr­utazása szempontjából a x súlytalanság állapota nem jelent veszélyt — jelentette ki Parin aka­démikus, hangsúlyozva: a szovjet tudósok érdekes ada­tokat szereztek arról, ho­gyan hatnak az éjő szerve­zetre a rendkívüli feltételek, például a rakéta hajtómű­veinek zaja, a rakétatest vib­rációja, valamint a rajt és a visszatérés szakaszában fel­lépő nagy megterhelés. Mint a tudósok nyilatko­zataiban kitűnik, a negyedik szovjet szputnyik-űrhajó uta­sai kiválóan viselték el eze­ket a nehézségeket. „Beje­lenthetem, hogy a negyedik szovjet szputnyik-űrhajó négylábú utasai jól érzik magukat” — mondotta pén­teken reggel a moszkvai rá­dióban Azratyan akadémi­kus. A szovjet tudós hang­súlyozta: teljességgel elvitat­hatatlan, hogy a negyedik szputnyik- űrhajó fellövése még kö­zelebb hozza az embe­riség régi álmának, az ember űrhajózásának megvalósulását. Az a nagy kísérleti anyag, amelyet a szputnyikok és űrhajók fellövésénél gyűj­töttek össze, lehetővé teszi, hogy az ilyen repülés közvet­len előkészítéséhez fogjanak hozza. Az ember űrrepülé­sének problémái ' azonban olyan nagyok, hogy előkészí­tése során számos, állato­kat szállító űrhajókkal vég­zett kísérletre van szükség. „Azok az adatok, amelyeket az állatokról az út során és annak befejeztével szerez­tünk. arra szolgainak, hogy kidolgozzuk az olyan űrhajó berendezéseit, amelyen már az ember indul első törté­nelmi útjára a világűrbe” — jelentette ki Azratyan. Az egész párizsi sajtó ve­zető helyen közli pénteken reggel a szovjet tudomány újabb diadalának, hírét. A jobboldali Figaro a szput­nyikok „családfájára” fel­rajzolja az újabb ágat. Az Aurore félig-meddig tréfás címében kiemeli, hogy az (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom