Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

/ 1961. MÁRCIUS 15, SZERDA 5 Kiosztották az 1961. évi Kossuth-díjakat OLÁH JÁNOST, (Folytatás az 1. oldalról.) Egyetem Kórélettani Intézete igazgatóját, a testhőmérséklet és az energiaforgalom köz­ponti idegrendszeri szabályo­zására vonatkozólag végzett kutatásaiért; MEZEY BARNÁT, a Chinoin Gyógyszer- és Ve­gyészeti Termékek Gyára fő­mérnökét és SÁRDY LORÁNDOT, a BIOGAL főmérnökét, a hazai antibiotikumok nagy­üzemi gyártásának megterem­téséért, és a fermentációs technológia szakadatlan fej­lesztéséért (a díj egyenlő arányban megosztva); DR. MARÖT KÁROLYT, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsészettudományi karának tanszékvezető egye­temi tanárát egész élete mun­kásságáért, különösen Die An­fänge der griechischen Lite­ratur című munkájáért, A Kossuth-díj III fokoza­tával és a vele járó 20 ezer forintos pénzjutalommal tünteti ki DR. POLINSZKY KÁROLY kandidátust, a Veszprémi Vegyipari Egyetem dékánját, a technológiai irányú vegyész­mérnök-képzés alapelveinek korszerű és hazai viszonyok­nak megfelelő tudományos kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért; DB. GERLEI FERENCET, az orvostudományok kandi­dátusát, a Szabolcs-Szatmár megyei Kórház főorvosát, több mint három évtizedes sokolda­lú és kiemelkedő egészségügyi munkájáért; DR TARJÁNI IMRÉT, a fizikai tudományok kandidá­tusát, a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem Orvosi Fizikai Intézetének igazgató­ját a kristályfizika területén elért tudományos és gyakor­lati eredményeiért; TANDORI KÁROLYT, a Szegedi Tudományegyetem docensét, az ortogonális so­rok elméletében elért jelentős eredményeiért; ZSIDAI JÁNOST, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt szorospataki üzeme csoportvezető vájárját, a kor­szerű biztosításban, valamint az ifjúság és a bányaszakem­berek nevelésében elért ki­magasló eredményeiért; HARASZTI ISTVÁNT, a Dinamó Villamos Forgógép­gyár főmérnökét, a technoló­gia fejlesztése terén elért ki­magasló eredményeiért, a villamos forgógépgyártás kor­szerűsítéséért és az új, kor­szerű villamosmotor-sorozat bevezetése terén végzett oda­adó, úttörő jellegű munká­jáért; IJTVIN JÓZSEFET, a DIMÁVAG Gépgyár lakato­sát, 40 éves kimagasló szak­mai munkássága elismeréséül és szakmájának magas szint­re emeléséért; DR. SÖVEGJÁRTÓ JÁNOST, a műszaki tudományok kandi­dátusát, a Magnezit Tűzálló- anyaggyár kutatómérnökét, a krómmagnezittégla minőségé­nek tökéletesítéséért, a mag­nezitércek, valamint a dolomi­tok zsugorítására vonatkozó találmányaiért; LENGYEL LAJOST, a Kossuth Nyomda igazgató­ját, a könyvnyomtatás és könyvdíszítés művészi színvo­nalának emelése terén elért eredményeiért; FEJES SÁNDORT, a Földművelésügyi Miniszté­rium főosztályvezetőjét, a hazai korszerű nagyüzemi gyümölcsösök telepítési, üzem- szervezési és agrotechnikai módszereinek fejlesztéséért; TÖKE JÁNOST, a kemenesaljai Úttörő Ter­melőszövetkezet elnökét, a termelőszövetkezet gazdasági és szervező munkájában el­ért eredményeiért; a Héki Állami Gazdaság igaz­gatóját, a vezetése alatt álló állami gazdaság racionális gazdálkodásának megszerve­zéséért, kiváló növényterme­lési, állattenyésztési, üzem- és munkaszervezési eredmé­nyeiért; ALMÁSSY KÁROLYT, a tokaji állami gimnázium ta­nárát és BAKONYI JÓZSEFET, a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­daság főkertészét, a mező- gazdasági gyakorlati oktatás­ban — különösen a szőlészet­ben — elért kimagasló ered­ményeikért (a díj egyenlő arányban megosztva); BEKEND T. IVÁNT, a történelemtudományok kan­didátusát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem gazdaságtörténeti tan­székének docensét, és RÁNKI GYÖRGYÖT, a történelemtudományok kan­didátusát, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történet- tudományi Intézetének tudo­mányos titkárát, a magyar­Az MSZMP Pest megye! Bi­zottsága felvételi pályázatot hir­det a budapesti marxizmus—le- ninizmus esti egyetem követke­ző tanfolyamaira, az 1961—62-es tanévre: a hároméves tanfolyam­ra, a kétéves szakosított tanfo­lyamra és a kétéves művésztago­zatra. I. HÁROMÉVES TANFOLYAM: A tanfolyam célja, hogy értel­miségi dolgozók, párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, propagandisták marxista—leninista oktatását - egyetemi színvona­lon biztosítsa. A hallgatók az első évben filo­zófiát, a második évben politi­kai gazdaságtant, a harmadik év­ben a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét ta­nulják. A tantárgyakból féléven­ként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kap­nak. Ennek törvényes elismeré­sét az 1088/1S57. Korm. számú ren­delet biztosítja. Az egyetemre való felvétel fel­tétele: egyetemi (főiskolai) vég­zettség, vagy megfelelő előkép­zettség (munkásmozgalmi, szak­mai tapasztalat). A hallgatók felvételi vizsgát tesznek, ennek anyaga a követ­kező: a Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusa, és a kommunista és munkáspártok 1960. novemberi Nyilatkozatának anyaga. A pártoktatás szakosított tan­folyamainak propagandistái egy­éves időtartamra, továbbképzé­sük biztosítása érdekében, pá­lyázhatnak a filozófia, a politi­kai gazdaságtan, illetve a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom’ története tanulmányozására. A felvétel feltétele és a felvételi vizsga anyaga azonos a három­éves tanfolyamnál megjelöltek­kel. n. KÉTÉVES SZAKOSÍTOTT TANFOLYAM: Szakosított tanfolyam indul: fi­lozófiából, politikai gazdaság­tanból, magyar munkásmozga­lom történetéből és a nemzetkö­zi munkásmozgalom történeté­ből. A tanfolyam célja, hogy filo­zófia, politikai gazdaságtan, ma­gyar és nemzetközi munkásmoz­galom oktatására szakosított, fel­sőfokú . propagandistákat képez­zen, továbbá felsőfokú ismere­teket adjon párt-, tömegszerve­zeti, gazdasági, valamint állami vezetőknek, akiknek a jelenlegi beosztása, munkaköre ezt meg­kívánja. A tanfolyam Időtartama alatt a hallgatók szakáguknak megfele­lően feldolgozzák a marxizmus klasszikusainak alapvető munká­it és a legfontosabb pártdoku­mentumokat. a tanulmányi idő országi kapitalizmus gazda­ságtörténete kutatásában elért eredményeikért; SZITA FLÓRIÁNT, a Pesterzsébeti Vasas Műve­lődési Ház igazgatóját — a pesterzsébeti művelődési ház igazgatójaként sok éven át kifejtett kimagaslóan ered­ményes munkájáért. A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett munkásságáért a Kossuth- díj I. fokozatával és vele járó 50 000 forintos "pénzju­talommal tünteti ki FERENCSIK JÁNOS Kossuth-dí jast, az Állama Ope­raház és az Állami Hangver-, senyzenekar főzeneigazgatóját, kiemelkedő karmesteri tevé­kenységéért, különösen Bar­tók Béla műveinek hiteles tolmácsolásáért. A Kossuth-díj II. fokozatá­val és a vele járó 35 000 fo­rintos pénzjutalommal tünteti ki HOLLÓ LÁSZLÓT, a képzőművészek alföldi cso­portjában kifejtett kiemelkedő művészi teljesítményeiért, 1 egész élete munkásságáért. alatt a hallgatók félévenként vizs­gát tesznek. Felvételre jelentkezhetnek: ok­tatási tapasztalattal rendelkező párt- és tömegszervezeti propa­gandisták; ' középfokú párt- és tömegszervezeti iskolák oktatói? gazdasági, állami, társadalmi szervek vezetői; akik az esti egyetemet (egyéves pártiskolát) elvégezték, vagy ennek megfe- J lelő előképzettséggel rendelkez- • nek. A szakosított tanfolyamra je- j lentkezők felvételi vizsgát tesz- 1 nek. Eimek anyaga: A marxiz- ’ mus—leninizmus alapjai c. tan­könyv szakágának megfelelő ré- j sze. A tanfolyamra való feivé- | tel a sikeresen tett felvételi vizs- j ga alapján történik. Ül. KÉTÉVES MŰVÉSZ- TAGOZAT: Az esti egyetem művészeti ta­gozatának célja, hogy művészeti dolgozók (színművészek, rende­zők, dramaturgok, képzőművé­szek, zeneművészek, stb.) marxis­ta—leninista oktatását tudomá­nyos színvonalon biztosítsa. A müvésztagozat hallgatói a két év alatt dialektikus és történél- | mi materializmust és esztétikát j tanulnak, a tantárgyakból fél- 1 évenként vizsgáznak, és a tanul­mányi eredményről bizonyítványt kapnak. Havonta egyszer, meg­határozott napon, délután fél 3-tól fél 6-ig, osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kötele­ző. A tagozatra csak a művésze­ti szövetségek tagjai kérhetik felvételüket. A művésztagozatra jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, a felvé­teli vizsga anyaga: A Magyar Szocialista Munkáspárt művelő­déspolitikájának irányelvei. (Meg­jelent a Társadalmi Szemle 1958. 7—8. számában.) A kommunista és munkáspártok 1960. novemberi Nyilatkozata. MINDHÁROM TANFOLYAMRA VONATKOZÓAN: A tanév szeptember 1-től jú­nius 30-ig tart. A müvésztagoza- tot kivéve, hetenként egyszer, meghatározott napon előadás, il­letve osztályfoglalkozás van. ame­lyen a részvétel kötelező. Tandíj egy évre 170 forint. A felvételi vizsgák május 2—30. között lesznek. Aki a felvételi vizsgán nem felelt meg, vagy más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, nem lehet az egye­tem hallgatója. Az esti egyetem tanfolyamaira pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A pályázatot a megyei pártbi­zottságon, vagy közvetlenül az egyetemen beszerezhető kérdőív alapján, április 20-ig, az egye­temnek címezve, a Pest megyei Pártbizottsághoz (Bp., V.. Árpád u. 12.) kell beküldeni. MSZMP Pest megyei Bizottsága ALBERTIRSAI VEGYES KTSZ KOLOZSVÁRI UTCA 2. ORASRESZLEG (Kolozsvári u. 1.) Mindenféle éra javítását szakszerű­en elvállaljuk. cipörészlegunb (Köztársaság útja 26.) Vállai férfi- és női cipőket méretre, cipőjavításokat a legrövidebb időn ielűL FÉRFI- ÉS NŐI FODRÁSZATUNK a legújabb divatfazonokkal áll a közönség .endelkezé­sére PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a marxizmus—leninizmus esti egyetem tanfolyamaira „Hol vásárolhat lópokrócot a tsz“ Az 1961. március 10-i számban „Hol vásárolhat ló­pokrócot a tsz” című cik­kükre vonatkozóan értesítjük a Pest megyei Hírlapot, hogy a Belkereskedelmi Miniszté­rium február hóban megjelent rendelkezése értelmében a ló­pokrócot termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok és gép­állomások a közületek kiszol­gálására kijelölt boltokban vásárolhatnak. Amennyiben a ceglédberceli termelőszövetke­zet részére ilyen áru szüksé­ges, úgy Cegléden, a Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalatnál a szükséges áruféleséget megkaphatják. Pest megyei Tanács v. b., Niedermann Márton csop. yez. Buszt kérünk! VKCfáú Cfioouo art*1* Veresegyházról igen sokan járnak be dolgozni Buda­pestre, Vácra, Gödöllőre. A község igen nagy kiterjedésű, és akik a Felvégen laknak, több mint három kilométert gyalogolnak á vasútállomásig. Most, hogy az új betonutunk is ZOKOGNAK A FÁK Méltányolható kérdés törzsük egész éven át tarka. Miért? „Maszek” és egyéb szervek hirdetményeiket és plakátjaikat a fákra erősítik. Azelőtt még csak rajzszegez­tek és ideiglenes papírokat A Pest megyei Hírlap 1961. február 15-1 számában fenti címmel megjelent Nagy Imre, Gyömrő, Köztársaság út 13. sz. alatti lakos cikkével kap­csolatban közöljük, hogy az új menetrendet már összeál­lítottuk. A beérkezett menet­rendi javaslatok, valamint igazgatóságunk megállapítá­sai alapján a nagykátai vo­nalon a javaslattevővel egyet­értve, a hajnali személycso­portban (reggel hat óráig) a jelenlegi négy vonat helyett öt vonat közlekedik, amelyek Gyömrő-Tófürdőről 4.08, 4.21, 4.39, 4.50 és 5.10-kor indulnak. Reggel hat óra után még öt vonatot közlekedtetünk, mint jelenleg is. A cikkben felsorolt vonatok, amelyek közlekedé­sével az utasok jelenleg elé­gedettek, pár perces eltéré­sektől eltekintve, változatla­nul közlekednek majd. Sárvári Mihály ig.-h. Magyar Államvasutak A mogyoródi művelődési házról Községünk Budapesttől mindössze 20 kilométernyire fekszik. 3000 lakosunk van, de nincs egy olyan helyisé­günk, ahol — megfelelő lét­számú érdeklődő esetén — valamilyen ünnepélyt tarthat­nánk. Egy régi kocsmahelyi­séget neveztünk ki kultúrott- honnak, de ide a legnagyobb jóakarattal sem lehet 150 embernél többet összezsúfolni. A felszabadulás előtt már tervben volt ez az építkezés, az anyag is együtt állt, de közbeszólt a háború. A» anyag, hogy, hogy nem, el­tűnt. A felszabadulás után sok minden megváltozott fa­lunkban is. Hosszadalmas lenne felsorolni mindazt a sok szociális létesítményt, be­ruházást, amit azóta meg­valósítottunk. A művelődési ház vágya azonban tovább is élt az em­berekben. Megszavazták ennek ér­dekében a 16 százalékos községfejlesztési adót, tár­sadalmi munkát ajánlot­tak fel, csak kezdjünk már hozzá. A kilátások nem is voltak rosszak. A földművesszövet­kezet az általa részben hasz­nált épületet hajlandó volt megvásárolni, s az azért ka­pott összeget szintén hozzá­csaphattuk volna a művelő­dési otthon építési költségei­hez. A járási és a megyei ta­nács elvileg helyeselte elkép­zelésünket, utasított, hogy ter­veztessük meg elgondolásun­kat. Az első nehézség itt adó­dott. Csak állami vállalattal terveztethettünk, a mi 60 000 forintba került volna. Nem tí­pustervre volt ugyanis szük­ségünk, mert mi a régi épü­letet szerettük volna megfele­lőre átalakítani. Hivatkoztunk a rendeletre, amely lehetővé tette volna, hogy házi keze­lésben oldjuk meg az építke­zést, sőt községünk egyik mérnök lakója társadalmi munkában a tervezést is vál­lalta volna. Közben, amint egy kis pénz akadt, abból anyagot vásároltunk, amelyet a lakosság társadalmi munká­ban a helyszínre szállított. A következő lépés az építkezés helyének meg­állapítása lett volna. Ez sem ment könnyen, végül is elfogadták az általunk a község középpontjában kije­lölt helyet. Mikor már azt hittük, minden rendben van, kiderült, semmi sincs rend­ben. A legnagyobb jövedel­met, mint már mondottuk, az fmsz kezelésében levő ház el­adásából reméltük. A SZÖ- VOSZ-ban azonban már nem beszéltek a megvételről, azt ajánlották, adjuk át a házat örökös kezelésre, akkor majd beruháznak. Közben az is ki­derült, ha mégis megvenné a SZÖVOSZ az épületet, a vé­telárnak csak 30 százaléka lenne a miénk. A beszerzett értékes anyag meg áll, eközben romlik. Egyes borúlátók újra arról suttognak, megint nem lesz semmi, hiába adták ki zse­bükből a pénzt. Ha a meg­levő anyagot nem a kijelölt célra használják fel, hanem bármilyen becsületes célra, kihívjuk magunk ellen a la­kosság rosszallását, amely nem ismeri a nehézségeket, csak azt, hogy még mindig nincs művelődési ház. A község vezetősége tárgyi­lagos megalapozottsággal kez­dett neki a tervezésnek. Azt felsőbb szerveink is látják, hogy „kultúrottho- nunk” mindennek, de a kultúra otthonának nem nevezhető. Igaz, az utóbbi években diva­tos lett a községekben a mű­velődési ház építésének gon­dolata — 400—500 személyre szóló kivitelben. Mi nem luxusépületet akarunk, csupán szerény, de megfelelő otthont. Szükségünk van erre, mert a község fiataljait nemcsak a kereseti viszonyok, de a kul­turált szórakozási lehetőségek is kötik, amit a jelenlegi kö­rülmények között számukra nem tudunk biztosítani. Pedig a fiatalokra nagy szükségünk lesz a jövőben. 5000 holdun­kat csak az ő segítségükkel tudjuk megművelni. Tóth József, Mogyoród, Dózsa u. 40. elkészült, ismét felvetődik a kérdés: nem kaphatnánk-e autóbuszt, ugyanúgy, mint örszentmiklós, ahol a község­től az állomásig a távolság ugyanakkora, de a bejárók száma jóval kisebb. A leg­jobb megoldás azonban az lenne, ha az autóbuszt ör- szentmiklós-Vácbottyán meg­állótól Örszentmiklóson és Veresegyházon át (a két község körülbelül két kilomé­terre van egymástól) a Veres- egyházi vasútállomásig járat­nák. Jobban ki lehetne hasz­nálni a Veresegyházról induló, illetve ide érkező helyi vo­natokat is, a Vácra utazók Örszentmiklóson vonatra szállva megtakarítanák Ör­szentmiklós-Vácbottyán álló-' máson a tízperces vonatvára­kozást stb. Az autóbuszjárat­nak sok előnye volna, min­den irányban kihasználhatnák és a veresegyházi bejáró mun­kásokat is megkímélné napi öt-hét kilométeres gyaloglás­tól, egy órával meghosszab­bítva pihenésüket. Veresegyház bejáró dolgozói Mi is kérünk villanyt! Többször olvastuk az újság­ban, hogy már a legkisebb község is kapott villanyt. An­nál inkább fáj ez nekünk itt Tápiószele közepén, hogy mi még mindig lámpa mellett vakoskodunk. Négy villany­karó kellene, hogy a fény hozzánk is eljusson. Burda Károlyné, Tápiószele, Rigó Jancsi köz 11. * raktak ki, de ma már más a helyzet. Festett, színes táblák, hatalmas szegekkel csúfítják el a képet és úgy hiszem, a fáknak sem tesznek jót. Van Gödöllőn Állami Hirdető, amely olcsó pénzért kifüggesz­ti vagy kiragasztja mind a magánosok, mind a közületek hirdetményeit, megfelelő hir­detőoszlopokra és táblákra. Lelki szemeimmel látom, mint zokognak a fák, amikor egy szerszámos embert meglátnak, aki újabb szegeket akar be. verni a jobb sorsra érdemes és a közönséget nem ilyen módon szolgáló fákba. Csiba József, Gödöllő. Amikor a gödöllői HÉV megáll a Szabadság téren, örömmel nézünk ki az abla­kon. A park télen-nyáron na­gyon szép látványt nyújt fái­val, bokraival. A gesztenyesor azonban különös képet mutat• lombjai ősszel színesek, de a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom