Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

1961. MÁRCIUS 15. SZERDA 3 NECVtl v/f/»«loO A DCM-ben tartja elnökségi ülését az építők szakszervezete Ma a Dunai Cement- és Mészmű központi épületében tartja meg kibővített elnök­ségi ülését az Építő Fa- és Építőipari Dolgozók Szak- szervezete. Az ülés első na­pirendi pontja a termelés ak­tuális kérdéseivel, a termelé­kenység emelésével, a verseny és a szocialista brigádok moz­galmának jelenlegi állásával foglalkozik. Ezután a DCM kulturális munkája és élete, majd az építkezéseknél dol­gozó vállalatok és szakszer­vezeti megbízottak szervezési problémái kerülnek napi­rendre. A helyszínen tartott kibővített elnökségi ülés célja: felmérni a helyi politikai és gazdasági munkát és közve­tett vagy közvetlen segítsé­get nyújtani a DCM építési feladatainak sikeres elvégzé­séhez. Szakszervezeti kulturális küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghí­vására kedden négytagú szak- szervezeti kulturális delegáció utazott a Szovjetunióba. A küldöttséget Bugár Jánosné, a SZOT titkára vezeti. ÜZE31EINKBŐE JELENTJÜK: Új pickup kerül a piacra - Finomabb lesz a gyümölcslé Vizsgáznak az órák - Csapágykoptatás gyárilag MÁRCIUSI SZÉLBEN Szól a zene. Előbb halkan, aztán bömbölni kezd, majd sistergés, kattanás és — csend! Próbálják a lemezjátszót. — Rossz? — Csak volt. A tulajdonos megpiszkálta egy kicsit a le­mezjátszó-kart. Megnézte, mi van odabenn. De visszarakni nem sikerült... — Most már rendben van? — Igen. — Csak a vásárló bűnös abban, ha elromlik az Ipari Műszergyár lemezjátszója? Szabácsi Dezső, a budapesti szerviz műszerésze nevetve tárja szét a karját: — Igazán nem tehetek róla, hogy rossz példával nem szol­gálhatok. De az igazság az, hogy száz közül három-négy esetben adódik hiba... Az is szállítás közben ... — A vevők is elégedettek? — Nem mondom, volt már szerencsénk néhány kétségbe­esett, vagy mérgelődő ember­hez. Ilyenkor általában kide­rül, hogy rosszul váltják át a sebességet, vagy elfelejtik a MINDEN TAVASZI MUNKÁT GÉPPEL A Dánszentmiklási Állami Gazdaság egyik legjobban gépe­sített mezőgazdasági üzemünk. A kora tavaszi munkákat szinte teljesen gépesítették s a szántástól a permetezésig, mindent modern eszlcözökkel végeznek. Most, a mintegy 300 holdas nagy termésű olasz és szovjet búzák másodszori műtrágyázása mellett a ku-koricaföldéket permetezik, gyomirtó atraciunal. Az airacinnal megpermetezett kukorica}öldeken teljesen elpusz­tulnak a gyomok, s ezzel nagyrészt kiküszöbölik a sok kézi munkát igénylő kapálást.- S&-, v . v ' ^ , . x Indulásra készek az RS 09-es eszközhordozók. Permeteznek az RS 09-es eszközhordozók a kukoricaföldeken. A gazdasági épületek. (MTI Foto: Rácz felv.) rádióhoz kapcsolni a lemez­játszó zsinórját. Nem csoda, ha nem működik ... •>. — Újdonság? — Elkészült az új lemez­játszó betét, „magyarul” pick­up. A kereskedelmi minőség- ellenőrzés azt jelenti, hogy ér­zékenysége és hangvisszaadá­sa jobb nem egy külföldi le­játszóénál ! Nemsokára találkozunk vele — a piacon. Tessék inni! Harmine-negyvenezer üveg! — Ennyit isznak naponta az emberek — legalábbis gyü­mölcsléből. Az új ital gyorsan hódított, új ezreket toborzott fogyasztói táborába. Nagykő­rösön „teljes gőzzel” töltik a kiürült üvegeket. De így is kevés. A konzervgyáriak jól tud­ják ezt. A gyümölcsszezon be­köszöntőig új gépek állnak szolgálatba. Olasz szakembe­rekkel megállapodás jött létre „rostőrlő’’ gép szállítására. Ez a berendezés tovább finomítja az italt, annyira, hogy a pa- jányj növényrostok egyenlete­sen oszlanak szét és így meg­szűnik a palackozott levek ülepedése. Munkába áll a ma­gozó is. Eddig kézzel csinál­ták. A hosszú tisztítási idő alatt oxidálódott, elszíneződött a gyümölcs, s ez a levek ízét és színét kedvezőtlenül meg­változtatta. Az idén már ez sem okoz gondot. A harmadik a töltés automatizálása: nem­csak a palackok rakosgatását. darabonkénti kézi lezárását szünteti meg, de kétszeresére növeli a tölthető mennyiséget. Vizsgáznak az órák — Megint találmány? — Túlzás lenne annak ne­vezni. De talán így sem ha­szontalan. A Gödöllői Árammérő is­mét egy ű.i „okost” alkotott — Neve? — Magasfeszültségű szige- teléstvizsgéló automata. — Fölér egy nemesi cím­mé! ... — Lehet is előkelő, mert sokat tud. — Éspedig? — A nálunk készülő 110-— 220 voltos fogyasztásmérőket 2500 voltos áramerősséggel próbálják ki. Ez előírás, biz­tonsági szempont. Ezt csinálja a mi .gépemberünk”. — De a kötelező próbát nem .most találták ki? v — Eddig is vizsgáltunk. De veszélyesebb, nehezebb kö­rülmények között, ráadásul több kárral. — Hogyan? — Több embert ért áram­ütés — 2500 volt nem játék! Aztán siettek is — nem tartot­ták be az előírást, félperces fo­kozatos feszültségnövelés, egy­perces várakozás. És fél perc alatt ismét visszatérés. A gyor­sabb, lökésszerű áramadago­lás miatt sokszor ott is ívet húzott, átütött a nagy áram­erősség az órán, ahol egyéb­ként nem lett volna hiba. Ha pedig valahol ténylegesen hi­ba keletkezett — azt úgy kel­lett füllel kikeresni, a próba­asztalra helyezett hat mérő közül. Hiszen a zárt óra bel­sejébe nem lehet belátni. — Most? — Kilenc készüléket vizs­gálunk egyszerre. De csak akkor kezdődik a mérés, ha lezártuk a plexi védőfedőt. Ezután szinkronmotor végzi automatikusan a többit —. egészen addig, míg a próba befejezésekor önmaga nyitja fel az átlátszó tetőt. A mérés kezdetekor mindegyik óra fö­lött lámpa gyűl ki. Alhol zár­lat jelentkezik, ott kialszik, s ezzel egyidőben megszűnik az áramszolgáltatás, nehogy a hosszabb ideig tartó elektro­mos ív használhatatlanná égesse a kérdéses alkatré­szeket. íme az új találmány! A sze­rény gépember, mely után máris érdeklődnek a külföl­diek. Elismerés érte tervező­inek: Berrahárdt Brúnó és Óvári István technikusoknak. Futáspátlás! Nincs szó új pótamyagról. A módszer is régi. De a diósdi csapágygyárban most épül a csapágyfárasztó szoba. Itt pe­dig tíz. meg százezer kilomé­teres természetbeni futáso­kat pótolnak majd — négy fal között Dehát ml szükség erre? Egy-két hónap alatt olyan igénybevételnek teszik ki a csapágyakat, hogy egyenesen a csapágybanetani intézetbe — a mérőszobába kerülnek. Itt alapos vizsgálattal derí­tik ki, hogy melyik rész szen­vedett a legtöbbet, esetleg hol kell konstrukciós, vagy technológiai változtatásokat eszközölni. Magyarán: a hír­névre szert tett hazai csap­ágyak minőségének jövőjét, színvonalemelkedését biztosít­ják a próbák. Tóth György Rendelet a halászati és horgászati tilalmi időkről A Magyar Közlöny legutób­bi száma közy a földműve­lésügyi miniszter rendeletét a halászati és horgászati ti­lalmi időkről. A rendelet ki­mondja többek között, hogy a Balatonon és a hozzá tar­tozó vízrendszeren április 20-tól május 20-ig tilos a horgászat és a halászat, va­lamint a halak úgynevezett szoktató etetése. A Balato­non és a vízrendszerén kő­süllőt április 1-től május 20-ig, a tíz kilónál kisebb súlyú harcsát április 20- tól június 30-ig, pontyot pe­dig április 1-től június 15-ig kifogni nem szabad. Az ország egyéb természe­tes vizein a süllő és a kő- süllő halászata, horgászata március 20-tól április 30- ig, a ponty halászata és hor­gászata pedig május 2-től június 20-ig tilos. Tíz kiló­nál kisebb súlyú harcsát má­jus 2-től június 20-ig tilos kifogni. A fajlagos tilalmak nem terjednek ki — az Ipoly kivételével — az országha­tárt alkotó természetes vi­zekre. A Kőrösökön egész éven át tilos a máma és a kecsege halászata és horgá­szata. A Tiszán és vízrend­szerén — a tiszalöki erőmű felett — egész éven át ti­los a tok fogása. Ugyanakkor a műtárgyakkal határolt so­roksári Duna-ágban a har­csa fogása egész éven át sza­bad. A rendelet módosította a kifogható ponty méretét is, így a természetes vizekből a 32 centiméternél rövidebb ponty kifogása egész évben tilos. (MTI) em puhatenyerú ez a szél. Nincsen kímélet benne. Felkapdossa az őszről ittfele- dett lombozat maradékát, rögtön, ahogy az utolsó hó­foltok alól ■előbukkant. és szétmorzsolja mindet, még fent a levegőben, hogy pusz­tuljon végleg még a maradé­ka is annak, ami holt. kor­hadt. régi. Városom szélén járok a szélben, az óbudai hegysor legtávolabbi hegyoldalában. Innét már jól láthatók a Pi­lis ormai a szentendrei Kő­hegy, ahogy észak felé lezár­ja a pomázi síkságot. Nyugal­mas, nagy öböl. Terjedelmes terület, falvakkal közepében, s a játékszer gurul odalent, kocsisor, a HÉV szerelvénye. Akik az ablakain át kinéz­nek, a múltat aligha fürké­szik. inkább a jelenből akar­ják kisejteni a jövendőt. A márciusi szél a síkságon sem csöndesedik, gépek oldalát kongatja végigborzolja a lo­vakat, megmarkolja a sapkát az emberek fejebúbján. aztán a magasba ível, s nézi. kémle­li a síkot. Látja ugyanazt, amit az em­berek a vagonokból. Óriási, egységes munka folyik oda­kint. nincsenek külön. kis. már feltört földsávok és még magukra hagyottak. Egységes szándék alkot itt. dolgozik buzgalommal a hatalmas föld­darabon. Kezdetét vette a ta­vaszi főpróba az újból. Nyár­ra majd megítélhetik eredmé­nyeit. Szinte mindenki kint dolgozik „ földön, nemcsak mert tavasz van és földet mű­velni kell. de kíváncsi a szív és bízik. A tavalyi tépelő- dők. a bizonytalanok is el­jöttek, mert nem hagyta őket nyugodni ez a friss szél. AT em jó a magány. Nem volt L ’ jó az sem, amikor az eke alig ment valamit, és már fordulni kényszerült, pedig ez így volt. annyi időn át. Ide ez került oda meg az. nyárra olyan volt ez a szépséges sík­ság. mintha csupa sok színű folt borítaná. A márciusi szél most megy-megu a gép után. s várja, mikor fordul? Még mindig nem fordul, mintha barázdát akarna végighúzni a világon. Ami mezsgye volt. meghalt, de sem a szél. sem az ember nem siratja. Ereje és jókedve végigterül a sík­ságon. A tájat nézem, hallgatom a szél zúgását, és a régi időkbe térek vissza ha percre is. Akkor is, 1848 kora tavaszán, milyen erőteljes volt ez a szél, de útjában, ahogy meg­rohanta n várost, mi minden­be ütközött. Templomtornyok, úri paloták, császári kaszár­nyák hatalmas tömbjei akasz­tották útját, hányszor kellett kerülgetnie szuronyerdőt. Sokszor sebezték meg azok. de mégis eljutott a város kö­zepébe és fiatal arcokat ku­tatott keresett. Hányszor lát­ta már őket. de azok sápadtak voltak, nem gyűltök örömre, amikor érezték a szelet, az­tán hozzáöregedtek a város szürke köveihez, ők is éppoly szótlanok és mogorvák vol­tak már később. Megtette mégis, minden évben az utat és még min­dig remélt. Azon a tavaszon a szél valamit hallott már tá­voli rokonaitól, hogy készül. forr valami. Talán az, amire ő vár? Azon a tavaszon se­besebben rohant be a vá­rosba, mint bármikor, pár cégtáblát leszakított, néhány kényeskedő császári tisztet megpergetett maga körül és a dohos irodákban az egér arcú tisztviselők riadtan néz­tek össze. i mikor a Duna fölé ért, /x egyszerre magasba csa­polt. Nem alkalmazkodott az utcácskák útvesztőjéhez, ha­nem a házak fölött szágul­dott tovább és a magasból egyszeresük megpillantotta őket. Kevesen voltak, de ki­pirult arcúak, ahogy az ut­cákon mentek végig, nem kiabálva, de arcukon mégis ott piroslott az, amit titok­ban már annyira várt ez a szél és véle a város, az or­szág. Mire a Múzeum elé értek, már ezrek voltak, mind vö­rös arcúak a csípős széltől és a belső forró örömtől. Vitte, tolta hátulról őket a szél: gyorsabban! Még any- nyi a tennivaló! A kaszár­nyák kapuit eltorlaszolták, megtöltötték az ágyúkat és a kanóc is izzott sötéten a tüzérek kezében, de a bu­dai vámnál már csoport fé­két éllett. ott már a császár szolgái menekültek, várták a postakocsit, hogy surran­hassanak Bécsnek. Azon a napon és még so­káig győztes volt, gazda volt a városban a szél. Lobogó­kat lengetett, másokat meg letépett s amikor a tüzérek fenyegetően emelték a kanó­cot. elfújta tüzűket, sűrű füst lett csak belőle, korom szállt a császári sasok kép­másaira. Aztán soká bujdosott me­gint a márciusi szél, de ami­kor a városba néha lejött, már kipirult arcok üdvözöl­ték. Már senki nem fele­dett. Szép és nagy volt az örökség. Hosszú idő telt, mig a már­ciusi szél megint a város­ban az öröm hangjait hal­lotta szólni. Pedig akkor alig élt ez a város. Minden rom volt, az épületek, de nem így a lelkek. A romok kö­zött nagy szemek égtek, vi­lágítottak, előrenéztek a jö­vőbe, 1945 tavaszán, lymost pedig kissé alább- 1V1 hagy a szél, tenyere ki­simul, óvatosan veszi kézbe a finom énekhangokat. Vala­hol iskolások énekelnek. Üdvözlik népünk márciusát. Hallgatja a szél, érzi, hogy őt is köszönti a fiatalság s ezért kicsit meghatódik. Za­varát leplezve aztán még- jobban nekilódul, átrohan a síkon, szinte megtolja a traktorokat, majd a város fölé fut és nézi a gyárkémé­nyek ezreit s magába zárja a képet: szabad ez a föld, oda mehet rajta, ahova akar, mindenütt nyílt tekintetek várják s rajta keresztül át­látnak, nem keresik a múl­tat, tudják a jövőt, de ilyen­kor mégis, a múlt századba visszapillantanak, kicsit meg­hatódva, mert érzik, hogy onnét kanyarodott elő ez a friss szél, amelyik noszogat­ja őket, de mégis a barátjuk. Az idén csaknem 6000 személygépkocsit importálunk A Csepel Autó- és Motor- kerékpár Nagykereskedelmi Vállalatnál február 15-ig, a határidődig kereken 15 000-en jelentették be szándékukat, hogy autót akarnak vásárolni. A jelentkezések alapján már megkezdték az úgynevezett igénylőlapok összeállítását. Ezekre a jelentkezés sorrend­jében veszik fel a vásárlók nevét és adtait. Március 31-ig az igény­jogosultakat már értesí­tik is arról, mikor fizet­hetik be a gépkocsi árát. Mint a Belkereskedelmi Minisztérum vasi-műszaki fő- igazgatóságán elmondották, a külkereskedelem 1961. évre a tavalyi 3700-zal szemben 6000 különböző típusú sze­mélygépkocsi szállítására szerződött a baráti országok­kal. Ebből a hatezerből az elmúlt év végén úgyneve­zett előszállításként már 600 gépkocsi mag is érkezett. így az év végéig már csak 5400 személyautó kerül a belke­reskedelemhez. Mivel a leg­többen kiskocsit szeretnének vásárolni, a forgalomba ke­rülő autók nagy része Tra- bant-típusú lesz. összesen 3000 Trabant, Limousine és Combi érkezik a Német De­mokratikus Köztársaságból. A tervek szerint a tavalyinál több Skoda és Moszkvics is •érkezik. A külkereskedelem 950 Moszkvics 407-es és 1200 Skoda Octavia és Super szállítására szerződött. Ezenkívül 100 Skoda- Felicia, 250 Wartburg és 500 Warszava is forga­lomba kerül. A gépkocsik az év végéig fo­lyamatosan érkeznek, így a vásárlók is a jelentkezés és a pénzbefizetés sorrendjében vehetik át az autókat. (MTI) A hármas ünnepek idején a MÁV 160—170 mentesítő vonatot indít A MÁV számol azzal, hogy a hármas ünnep előtt és után rekordforgalom lesz, s erre megfelelően, időben felkészül. Különösen nagy lesz a forgalom március 31-én és április 1-én, illetve vidékről Budapestre április 4-én este és április 5-én reggel. A MÁV ezekben a napokban körülbelül 160—170 mentesítő vonatot indít, s ugyanakkor gondoskodik arról is, 'hogy tartalékszerelvények álljanak a pályaudvarokon. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom