Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

1981. FEBRUÁR 12. VASÁRNAP SÜRGET AZ IDÓ A tavaszi készülődés je­gyében végzik sokoldalú tevé­kenységüket ezekben a he­tekben megyénk régi és új szövetkezetei. A régi tsz-ek előbbre vannak, náluk nem okoz gondot a vetőmag, az állatok számára biztosított a férőhely, kialakultak a bri­gádok, munkacsapatok, sőt, legtöbbjükben már kikísérle­tezték a legjobban bevált jö­vedelemelosztási formát is. Az elmúlt két hónapban ala­kult új tsz-ekben mindezek lé­nyegében megoldásra váró fel­adatok. Megállapítható, hogy az új tsz-ekben az indulás — amint ezt az első hónap ta­pasztalatai mutatják — sike­res volt. Sokat érő segítséget kap­nak tsz-eink a megyei, a járási és a helyi szervektől, és szak­emberektől. Ennek ellenére nem könnyű eligazodniok a megoldásra váró feladatok ten­gerében. Ugyanis csaknem mindent késlekedés nélkül, azonnal, sőt szinte már „teg­nap” kell, vagy kellett elvé­gezniük. A tervkészítések meg­felelő ütemben folynak. Az új tsz-ek. csaknem mindegyikében kikérik a tagság véleményét, figyelembe veszik javaslatai­kat. Nem egy olyan szövet­kezet van, ahol az előző évek átlagához, az egyéni gazda­körhöz képest lényegesen több, jobban jövedelmező kerté­szeti árut vagy kapásnövényt termesztenek. A vecsési ter­melőszövetkezetek például az elmúlt évihez képest mintegy húsz százalékkal, 200 holdat meghaladó területen termel­nek az idén zöldségféléket. Ugyanez a helyzet Kiskunlac- hézán és általában ahol mód és lehetőség van a főváros kö­zelségének kihasználására, a zöldfőzelékek vagy gyümölcs- félék fokozottabb termeszté­séra. Majd minden szövetke­zetben átvállalják a tagok ko­rábban kötött termelési vagy szállítási sze.rz<rdéser*r-mT[i he­lyes és jó dolog. Az építőbrigádok kije­lölése minden szövetkezet­ben megtörtént. Ahol tehet­ték, ott hozzá is kezdtek saját erdeikből vagy a tanyák kö­rül található fákból az építke­zési anyag kitermeléséhez. Másutt, mint Nagykátán, Far­moson, Felsöpakonyon nádat is termeltek, romos vagy hasz­nálhatatlan épületeket bontot­tak le és alakítanak át mo­dern, tágas istállókká. Siet­niük kell az építkezésekkel, mert a téli hónapokat lehet erre leggazdaságosabban fel­használni, anélkül, hogy a töb­bi, főleg a növényápolási munka rovására menne. Arra kell törekedmök, hogy legké­sőbb március végéig közös istállókba tudják elhelyezni legalább a szövetkezet lóál­lományát, mert ez megköny- nyíti azok tervszerű felhasz­nálását. A melegágyak építéséhez is hozzákezdtek a kertészettel bí­ró tsz-ek. Összeadták a házak­nál található ablakkereteket, kertészüveget, kihordták a földekre a háztáji gazdaságban levő trágyát stb. Több helyen gondot okoz viszont a palánta­nevelés. Való igaz, a leghe­lyesebb az lenne, ha egyönte­tű magból közösen tudnák elő­nevelni a szükséges palánta­mennyiséget. Ahol azonban ez nem valósítható meg, bízzák a területet művelésre elvállalt tagokra a palánták nevelését. Ahol tavaly kertészkedtek, ott maradt vetőmag is. Ha egyé­ni korukban tudtak palántát nevelni, nem felejtették el azóta. A legfontosabb most az, hogy időben hozzákezdje­nek a palánták neveléséhez, mert minél korábban viszik piacra az árut, annál nagyobb jövedelemre számíthatnak. A jövedelem annál nagyobb lesz, minél hozzáértőbben, szorgalmasabban, kezüket- eszüket használva dolgoznak a szövetkezeti gazdák. Megál­lapítható, hogy az anyagi ér-; dekeltség alkalmazása pozitív: eredményeket hozott azokban ! a termelőszövetkezetekben; már tavaly is, ahol azt kö- \ vetkezetesen megvalósították. í Az anyagi érdekeltség előse- \ gítette a tagok és családtagok; fokozottabb bevonását a kö­zös munkába, nem okozott gondot a sok kézi munkát igénylő növények időben és minőségben való megművelé­se, betakarítása, elősegítet­te a magasabb hozamok eléré­sét. Röviden azt mondhatnánk, hogy az anyagi érdekeltségen alapuló jövedelemelosztás kedvezően befolyásolta a szö­vetkezetek gazdasági, politikai és szervezeti megszilárdulását. Senki nem tudja távolról meghatározni, hogy az új ter­melőszövetkezetekben melyik jövedelemelosztási forma fe­lel meg leginkább. Egy azon­ban biztos: ahol anyagilag is érdekeltté tették a tsz-tago- kat, a jövedelem nagysága pedig a művelésre vállalt te­rületen termett áru értéké­től vagy mennyiségétől füg­gött, ott teljesíteni tudták ter­veiket, elégedett volt a tagság. Az anyagi érdekeltség meg­valósításával a tsz-ek tagsága egyetért, az ilyesfajta jövede­lemelosztást mindenki igazsá­gosnak tartja. A többtermelés érdeké­ben alkalmazott anyagi érde­keltség bevezetése önmagában is sokat segít a magasabb ter­méshozamok elérésében, a tsz- ek megszilárdításában. Ám, alkalmazásuk esetén is feltét­lenül szükséges a megfelelő ta­lajerő-gazdálkodás, a jó ta­lajmunka, a megfelelő nö­vényállomány stb. biztosítá­sa. Valamennyi tsz-ben a tervkészítéssel egyidőben min­denképpen helyes elkészíteni a pénzbevételi ütemezést, hogy a rendszeres előlegfizetés biz­tosítva legyen. A rendszeres előlegfizetés az anyagi ösztön­zésnek fontos része, hiszen a tagoknak év közben is szüksé­gük van pénzre, különösen a fiatalabbaknak. Az anyagi érdekeltség beve­zetése megköveteli a szilárd munkaszervezet — brigád, munkacsapat, esetenként üzemegység — fenntartását, elő, íiogy minden termelőszö­vetkezetünkben alkalmazzák az anyagi érdekeltséget fokozó jövedelemelosztás valamelyik formájának bevezetését. Le­gyenek szószólói annak, hogy a családtagok is rendszeresen vegyenek részt a szövetkezet munkájában. A többől többet Uid osztani a szövetkezet. Eh­hez viszont többet kell termel­ni. A termelőszövetkezeti ta­gok munka és eredmény sze­rinti javadalmazásának követ­kezetes megvalósítása a szö­vetkezeti gazdálkodás meg­szilárdításának igen fontos láncszeme. Azokban a tsz- ekben, ahol megvalósítják az elosztás szocialista elvét — „mindenkinek munkája sze­rint” — a tagok igazság- és biztonságérzetének növekedé­se következtében jobb mun­kafegyelem alakul ki, ami a magasabb terméseredmények elérésében jut kifejezésre. A jövedelemelosztás módjának helyes megválasztása és an­nak következetes betartása — ha az párosul a jól szerve­zett gazdálkodás egyéb ténye­zőivel, minden esetben meg­hozza gyümölcsét. BŐSegeS tapasztalatok áll. nak rendelkezésünkre a jö- vedelemelosz,tás formáira vo­natkozóan. Bebizonyosodott, a legjobb az, ahol anyagilag is érdekeltté tették a tagokat és ahol a jövedelem nagysága függ a vállalt területen elért termés mennyiségétől, illetve értékétől. Ezekben a napok­ban kell megvitatni és végle­gesen tisztázni, hogy milyen jövedelemelosztási formát használnak majd mind a ré­gi, mind az új tsz-ekben. S ha döntöttek, azt ingadozás nélkül meg is kell valósítani, mert csak így érhetnek el eredményeket, így tudják va­lóra váltani gazdag elképzelé­seiket. Csekő Ágoston Népfront néven fogtak össze a felsőpakonyiak A saját erejükre támaszkodnak — Nem verik adósságba magukat Közösen a régi termelőszövetkezettel Húsz évvel ezelőtt üres pusz- ' taság volt a mai Felsőpakony község helyén. Akkoriban épí­tette itt az első házat — a si­vár homokbuckák között — Hegedűs Mihály. Azóta sok minden megváltozott. A szét­szórt. húsz esztendő alatt ki­alakult tanyavilág maholnap ezres lélekszámú községgé fej­lődik. Nem áll már egyedül Hegedűs Mihály háza, sőt ő maga sem. Ne higgye senki, hogy a fel- szabadulás előtti volt földtu­lajdonos gróf két kézzel szórt ígéretei váltak valóra. Az idő­ben ugyanis, 1940 táján, óriási csinadrattával igyekeztek mi­nél kedvezőbb színben feltűn­tetni a csak homokbuckákkal, csenevész fácskákkal dicsekvő pusztaságot. Mert a gróf úr, jó üzlet reményében felparcellázta jó pár száz hold, a vasúthoz közelebb fekvő földjét, amit sehogy másképp nem tudott hasznosítani. Azt ígérték, fürdőváros, nyaraló­község lesz itt. autóbusz, vil­lany, s amit csak a vevők akartak. Az Ígéretek csak ígé­retek maradtak. Mégis, akik telket vásárol­tak, földet kaptak itt a felsza­badulás után, virágzó életet varázsoltak szorgalmukkal, két kezük munkájával. Azonban bármennyire igyekeztek is, csak lassan 'haladtak előre, mert külön-külön fáradoztak, szétforgácsolták erejüket. Egy­szer, még 1952-ben, megkísé­relték az összefogást, de ere­jük egyesítése csak az idén si­került igazán. A kis község dolgozó pa­rasztjai ez év januárjában szö­vetkezetbe tömörültek. A már évek óta működő Uj Élet Tsz illet«*., kialakítását. . Ezafe..ú* megszervezésével vagy fennv tartásával egyidőben meg kell oldani a sók kézi munkát igénylő növények családokra — esetenként munkacsapatok­ra — történő szigorú felosz­tását. Csak így vezet kellő eredményre az anyagi érde­keltség megvalósítása. A leg­több tsz-ben a tagokkal a be­lépési nyilatkozat aláírásakor megbeszélték, hogy a kapásnö­vényekből vagy kézi aratás­ból, esetleg egyéb kaszálások­ból mennyit vállalnak. Fel kell újra keresni a tagokat, még egyszer tisztázni a még talán vitás kérdéseket; elosz­latni a kételyeket és munká­hoz látni. A mezőgazdaság területén dolgozó kommunisták, legye­nek vezetők vagy egyszerű fizikai munkások, segítsék Csattog a fejsze, készülnek az Itató vályúk Egyetértés Tsz számára. a tápiószecsői (Gábor felv.) mellett Népfront néven hoz­ták létre szövetkezetüket. Kí­váncsian fordultunk Hegedűs Mihályhoz, vajon miért éppen a Népfront nevet választották? — A járási népfront-titkár segített falunkban a felvilágo­sító munkában, aztán meg ala­kulásakor a községi népfront­bizottság elnökét választották elnökké a belépési nyilatkoza­tot aláírt parasztok. — Hol találnánk meg az el­nököt? — Nem kell messzire men­niük, mert hogy a községi nép­frontnak is, meg a szövetkezeti Népfrontnak is és vagyok az elnöke — felelte mosolyogva. — Bizonyára nemsokára meg is kezdik a munkát? — véle­kedtünk. — Meg bizony — hangzott a határozott válasz. — Vásá­roltunk egy jó húsz méter hosszú épületet, ebből kiüt­jük a közfalakat, jászlakat húzunk bele és nem kell új istállót építeni. — A ház vásárlásához pénz kell. Vagy talán hitelbe vet­ték? — Azt már nem! Mi ma­gunk adjuk össze a pénzt, jó pár ezer már össze is gyűlt. Nem akarjuk hitelbe verni magunkat új életünk indulá­sakor. A megbeszélt időben mindegyikünk befizeti a hoz­zájárulást, ami a közösbe hó­zott földje után ráesik, s az ebből összegyűlő mintegy 200 000 forintból alapozzuk meg közös gazdaságunkat. Még az építkezéseket is saját erőnkből végezzük; — Elég messze van tanya­központjukhoz az állomás, sok munkát ad. majd az épí­tőanyagok szállítása.', — Régóta kérünk á MAV- tól kitérővágányt, eddig nem kaptunk. Igaz, az építkezé­sekhez most nem is kell. Van erdőnk jó darab, kedvez az idő is, mi magunk termeljük ki a szükséges szerfát, ami kell a juhhodályhoz, lóistál­lóhoz, góréhoz, sertésólakhoz, a növendékállatok férőhelyé­hez. Így olcsóbb is, jobb is lesz, magunk csináljuk ma­gunknak. — A sok istállóhoz, óllioz sok állat, még több takarmány kell. — Nem feledkeztünk meg arról sem. Az állatok egy ré­szét mi adjuk össze, lesz bő­ven takarmányunk is. A töb­bit megvesszük, sőt például a baromfit o régi szövetkezettel közösen akarjuk tartani. Ebben majd megegyezünk. Tanyaközpon­tunk is lényegében egybe­esik, merthogy így gazdaságo­sabb, minden szempontból előnyösebb. Ügy vélem, nem lenne helyes, ha a mi kis falunkban hosszabb ideig két szövetkezet működne. Mi er­re is gondoltunk. Nehéz lenne megjósolni, húsz év múlva, vagy akár csak öt év múlva milyen kép fogadja a Felsőpakomyra lá­togatót. Egy biztos: az erejü­ket, eszüket, szívüket egyesí­tett, azonos gondolkodású, szö­vetkezetbe tömörült félsőpa- konyiak előrehaladása jóval gyorsabb lesz, mint volt az­előtt. Népfront néven fogtak össze, s mint maguk válasz­totta nevükhöz illik, egy aka­rattal dolgoznak közös céljaik eléréséért most is, később is. Cs. A. — JÖ ÜTEMBEN halad a területvállalás a cegléd- berceli termelőszövetkeze­tekben. A Petőfi Tsz-ben •a tagok nyolcvan százalé­ka, a Rákócziban 108 tag vállalt művelésre földterü­letet. — TERMELŐSZÖVETKE­ZETI KISZ-szervezet alakult a kartali Uj Élet Tsz-ben. A kiszisták ifjúsági brigádok megalakítását tervezik. Uj gazdasági épületek a tápiósági Kossuth Tsz-ben Mint a gombák' a földből, úgy nőnek az épületek egymás után a tápiósági Kossuth Ter­melőszövetkezet építöbrigádja keze nyomán. Sorolni is elég, nemcsak megépíteni, amit ez a tíz ember végzett, Effenberger István vezetésével. Bár az „építőbrigád” nevet viselik és így ismeri őket a falu és a tsz népe, nevezetesen egyetlen sincs közöttük, kinek kőműves lenne a mestersége. A szak­mai tudást azonban heiyettesi- ti az akarat és mint a brigád­vezető mondja: a szív. Most sem tétlenkednek. Ötvenháromezer darab tégla várja őket Mendén a téglagyárban, 80 mázsa meszet, 130 mázsa cemen­tet már behordtak. Ebből épül a II. üzemegység­ben a disznófiaztató és hizlai- y/j da, valamint a tehéndstálló és egy birkahodály. Amint az idő engedi, lerak­ják az alapokat és aztán teljes erővel kezdik a falak felhú­zását. Őszre valamennyi épü­letet át szeretnék adni rendel­tetésének. Különösen a juhhodály a fontos, mert a meglevő 600 darab állat mellé nem­sokára újabb 120-at hoz­nak. Az építőbrigád egy része az utolsó simításokat végzi büsz­keségükön, az üvegházon. Az épület 22 méter hosszú, 4,40 méter széles, fekvőkéményes. Saját maguk tervezte ügyes megoldással, négy sor ládát lehet egymás fe­lett használni. Az üvegház elkészültét már nagyon várja az a nyolc kiló nemes paprikamag, amelybő] itt lesz zsenge palánta. Ezeket folyamatosan, tíz holdra szán­dékoznak kiültetni. Ugyan­csak itt fogják csíráztatni az ötven holdas burgonyaföld termőgumóit. A rövid felsorolásból Is lát­ható, milyen eredményesen já­rul hozzá az építőbrigád a fia­tal tsz további ' erősödéséhez, boldogulásához. forgalom, á, az nem nekem való. Itt kint élek a sza­bad levegőn, mint a madár. Éppen mondom a minap is: amikor két évvel ezelőtt be­léptem a tsz-be, hát igen soványka voltam. Azóta több mint tíz kilót híztam, mint látja is, kigörhbölyödött az arcom. Kormos Berci, akárcsak a többi fiatal, jól érzi magát a szövetkezetben. Nem éreztetik vele, hogy jóformán gyerek még, éppúgy megbízzák „ko­molyabb" munkákkal, mint az iHősebbeket. Leginkább a lovakat szereti hajtani, össze­sen 380 munkaegységet szer- zett az elmúlt évben. — Eredetileg 450-et tervez­tem — veti közbe. csakhát közbejött a betegség. Per­sze, még igy is jól jövök ki. Évközben sem szenvedtem hiányt, minden egységre 18 forint előleget adtak. A zár­számadáskor pedig kerek hatezer forintot vettem fel. — Hát a természetbeni? — Kaptam 12 mázsa gabo­nát, krumplit, meg cukrot is... — Mit vásáról a pénzből? — Felruházkodom, veszek új kerékpárt. Motort szeret­tem volna, de még nem adnak jogosítványt, túl fiatal va­* / 4 ■ gyök. Remélem erre is rövi-% desen sor kerül. Különben £ az apám ék elköltöztek Nagy- £ hátáról egy másik termelő-f szövetkezetbe, én nem men-% tem velük. Sokkal jobbaníj érzem itt magam. Máté bá-% esi, az elnök is jó hozzám,í, a többiekre sem panaszkodha- 'j tóm. í y Kormos Bercit csakugyan 'j nagyon kedvelik a szövetke-£ zetben. Olyan ez a kislegény, fj mintha a tsz fia lenhe. '/ Amikor szóba jött, hogy is- 2 kólára kellene küldeni né- % hány fiatalt, Bercit elsőnek í, emlegette a vezetőség. Dön- % töttek is: jövő szeptemberben íj Kormos Berci két évre Sza- í, badkígyósra megy mezőgazda-$ sági szakiskolába. Arról fő- íj lösleges is beszélni, mennyire $ örül ennek Berci. Alig várja íj már a szeptembert. S hogyf semmi gondja ne legyen a íj szövetkezet diákjának, meg- íj ígérték, hogyha Berci négyes íj rendű lesz, havonként nyolc- íj száz forinttal segítik ponto- J sabban havonta 20 munka- í egységet írnak a javára. ^ Kormos Berci rég el-'j határozta már, hogy végleg 'j a tsz-ben marad. Ha elvégzi 'j a szakiskolát, meg letölti a $ katonaidejét, összkomfortos $ házat akar építeni — s az­után jöhet a családalapítás. Súlyán Pál Kormos Berci — Én már akkor elhatároz­tam — teszi hozzá viccesen —, hogy ha nagyobb leszek, a tsz-ben fogok dolgozni. f i Úgy is történt. Berci már korábban segített az édes­apjának, tett-vett a ház kö­rül, aztán, amikor a bátyja elment katonának, hogy ő is segítsen a családon, be­lépett a nagykátai termelő- szövetkezetbe. Igaz, akkor végezte csak a VII. általá­nost, de a VIIl.-at, amint mondja is, be akarja fejezni — Itt a szövetkezetben mi­lyen a fiatalok élete? — fag­gatom tovább. — Milyen? Jobb. mint a Pestre járó fiataloké. Ami a keresetet illeti, hát én pél­dául havonta megkeresem az 1500 forintot. Pedig közben egy hónapig beteg is voltam. Nehogy azt higgye, hogy mi többet dolgozunk, mint a be­járók. A tsz-ben is csak nyolc óra a tényleges mun­kaidő. Nekem jut idő szóra­kozásra, de azoknak, akik naponta öt-hat órát utaznak, már kevésbé. Tudja, voltam én néhány napig fenn Pes­ten, sehogysem éreztem jól magam. Ott egészen mások az emberek, meg aztán az a sok zörgő villamos, a nagy Éveinek száma mindössze : tizenhat. Foglalkozása: foga- ; tos, elmúlt évi keresete pe- ; dig 17 549 forint. Ennyit je- Igyeztem fel elöljáróban Nagy- í hátán, a Magyar—Koreai Ba- : rútság Tsz zárszámadó köz­igyűlésén a fiatal Kormos Al­• bériről, a szövetkezet közked­• veit Bercijéről. S amikor a \ vacsoránál találkoztam vele <— mi tagadás, igencsak meg- 1 csodáltam ezt a zömök, erö- i tői duzzadó, pörgekalapos í gyerekembert. Mert a korát ! tekint ve még csak gyerek, í viszont a munkájával régen \ megszerezne már a felnőtt ; rangot. Berci úgy dobja a } vállára a nyolcvan kilós zsá- \ kot, mintha tollal lenne tölt­ővé. Sokszor az idősebbek is í megirigylik. y '/ De hogy az elején kezdjem, í Kormos Berci rövid élet- í történetét, vissza kell men- $ nem 1944 pusztító nyarára, íj Ekkor született Berci, mint í, a Kormos-család hatodik íj gyermeke. Hogy milyen volt í, a háború, ő már tényleg csak íja szülei elbeszéléséből isme- íjri, hiszen majdnem egyidős fnépi rendszerünkkel. Legko- yj rábbra, ahogy mondja is, 'j 1949—50-re emlikékszik visz- í.sza. y íj — Ugye — kérdezi — ak- íj kor alakultak a termelőszö­í, vetkezetek? /. —■ Igen ■■— mondom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom