Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* Metszik a híres törökbálinti őszibarackot A Törökbálinti Állami Gazdaság 400 holdas őszibaradkosá- ban folyamatos munkával végzik a híres gyümölcsfajta téli metszését. AZ MSZMP PEST MEGY El-B I ZOTT S ÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LA P ] A V. ÉVFOLYAM. 37. SZÁM ARA 70 FII.I.KR 1961. FEBRUÁR 12, VASÁRNAP Fokozottabb gondot kell fordítani a tömegsportra, meg kell szigorítani a sportegyesületi ellenőrzést A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Magyar békeküldöttség Moszkvában A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság szombaton délelőtt a sportegyesületek gazdálkodásának vizsgálatá­ról szóló jelentést vitatta meg. Az 1960 novemberében és de­cemberében lefolytatott el­lenőrzővizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a sportegyesületek a rendelke­zésükre álló pénzt a szocia­lista minőségi és tömegsport fejlesztésére célszerűen, ta­karékosan használják-e fel, és kellő gondot fordítanak-e a sportlétesítmények állagá­nak megóvására, a sportfel­szerelések bővítésére, meg­őrzésére és karbantartására az 1959 nyarán tartott első ha­sonlóirányú vizsgálat óta. Ezúttal a megyében mű­ködő sportegyesületek kö­zül 53-at vizsgáltak meg. Ezek között 30 olyan sze­repelt, ahol 1959-ben Is folytattak vizsgálatot, további 23-nál pedig új vizs­gálatot folytattak le. Meg­állapították, hogy az első és a második vizsgálat kö­zött a sportegyesületek gaz­dálkodásában, bár a helyzet még ma sem teljesen kielégí­tő, nagy fejlődés mutatkozik. Másrészt a jelentés megálla­pítja a következőket. ,.A megyében működő egye­sületek néhány üzemi és szakszervezeti egyesület ki­vételével nem foglalkoznak a tömegsport fejlesztésével. E té­ren az előző évhez viszonyít­va tovább romlott a helyzet. Továbbra is a labdarúgó­szakosztályok állnak a figye­lem központjában és vonják el a rendelkezésre álló anya­gi eszközök zömét. Az üze­mi és szakszervezeti sport­egyesületeknél tesznek ugyan erőfeszítéseket más szakosz­tályok fejlesztésére is, ilye­nek az asztalitenisz, kispá­lyás kézilabda, röplabda, fa­lusi sportegyesületeknél azon­ban, csak elvétve találni a labdarúgáson kívül más élet­képes szakosztályokat. Jel­lemző tény, hogy az elmúlt évivel szemben tömegsportra körülbelül a fele összeget for­dították a vizsgált egyesüle­tek.” A Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítja, hogy az egyesü­letek vezetősége kevés he­lyen fejt ki érdemleges tevé­kenységet. A kisebb sportkörök ösz- szes ügyeit általában egy­két sportszeretö ember, az elnök vagy a pénztáros vezeti. Erejüket, támogatás hiányá­ban azonban, a sokrétű fel­adatok meghafaSiák A fel­sőbb szervek irányító tevé­kenységének hiányából követ­kezik, hogy a sportegyesületek nagy részénél a vezetés mun­kájában nem található meg­felelő politikai tartalom. Különösen a falusi sport­egyesületek vezetői végzik munkájukat egy-egy sportág, főleg a labdarúgás iránti lel­kesedésből, egyesületi, esetleg községi sovinizmusból, de I nem érvényesítenek munká- jukban magasabb sportpoliti- [ kai vagy éppen politikai szem- I pontokat. A NEB 1959-ben javasol­ta, hogy a falusi sport­egyesületek irányításában a KISZ vállaljon nagyobb részt. Azóta a KISZ ezt feladatként j is megkapta. Méj*is, mindösz- sze három falusi sportegyesü­letnél gyakorol valamilyen befolyást az egyesület életére a járási vagy helyi KISZ- szervezet. A termelőszövetke­zetek viszont számos helyen anyagi támogatást nyújtanak a sportegyesületnek és ez biztató jele a tsz és a sport­egyesület között gyümölcsöző kapcsolatok kialakításának. A pénzkezelést illetően meg­állapította az ellenőrzés, hogy az üzemi sportegyesületek mindegyikénél megtalálható a jóváhagyott ■ költségvetés, a falusi egyesületeknél azonban több esetben hiányzik. A tagdíjfizetési morál az egyesületek nagy részénél nem megfelelő. A váchartyá- ni KSK-nál tagdíjat hónapok óta nem fizetnek, de a vezető­ség erre nem is fektet súlyt. A Váci Petőfi SE 14 500 forint tagdíjbevételt irány­zott elő költségvetésében, ezzel szemben mindössze 1328 forint folyt be. A visegrádi és a szigetmonos­tori KSK-nál egyáltalán nincs tagdíjbevétel. A jelentés vi­tája kapcsán kiderült még, hogy az egyik félmilliós költ­ségvetéssel működő váci sportegyesületnél a pénzkeze­lést és az ügyeket intéző el­nök, meg vezetőségi tagok tu­lajdonképpen nem is tagjai az egyesületnek, mert egyálta­lán nem fizetnek^tagdíjat. A falusi egyesületek sport­pályáján sok helyütt út vezet keresztül, szekérforgalom bo­nyolódik le, vagy legeltetnek a pályán. A NEB vizsgálata azonban csak néhány helyen talált olyan intézkedést, mely ezt a helytelen gyakorlatot kiküszöbölte. Megállapította a vizsgálat, hogy a játékvezetők számos esetben a szabályosnál na­gyobb összeget követelnek és az egyesületek attól való fé­lelmükben, hogy a bírák a mérkőzésen hátrányos helyzet­be hozzák a csapatot, nem me­rik a jogtalan összegek fel­számolását kifogásolni. De a Játékvezető Testület sem veszi figyelembe a mérkőzések játékvezetői­nek kijelölésénél az egye­sületek teherbíró képessé­gét. Sok esetben olyan távoli hely­ről irányít bírót a mérkőzés színhelyére, hogy a nagy tá­volság miatt indokolatlanul magas költségek kifizetésére kerül sor. Erre vonatkozólag a NEB ülése határozatot fogadott cl, amelynek alap­ján felhívja a PTST-t, hogy biztosítson rendsze­res irányító és ellenőrző munkát a falusi sportegye­sületeknél, a Játékvezető Testülettel pedig tárgyalja meg, hogy a jövőben játékvezető kiküldésénél a sport- és egyéb szempontok mellett a költségekkel való ta­karékosságot 's vegye figye­lembe. Ezután a NEB megvitatta a megyei tanács március 2-án tartandó ülése elé kerülő be­számoló jelentését, végül For­gács József, a NEB elnöke foglalta össze az elhangzotta­kat. A Szovjet Békebizottság í meghívására Szakasits Ár- ''/ pádnak, az Országos Béke- jí tanács elnökének vezetésé- ^ vei magyar békeküldött- £ ség' érkezett a szovjet fővá- ? rosba. í Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki í Tanácsa szombaton ülést tar- tott. Elhatározta a Magyar ^ Népköztársaság és Nagy-Bri- £ tannia között kötött, a polgári í légiközlekedésre vonatkozó ? egyezmény megerősítését, ? majd az 1957, évi ötödik tör-^ vényben meghatározott jogkö- ^ rében honosítási és visszaho- ^ sítási, valamint a magyar ál- ^ lampotsári kötelékből történő J elbocsátási ügyekben döntött. í Metszik az alacsonytörzsíí barackfákat. A francia kormány válasza és újabb \ szovjet kormá nynyila tkoza t a repiilögépincidens ügyében Az országgyűlés bizottságai folytatták az 1961. évi költségvetés tárgyalását Az országgyűlés építésügyi bizottsága szombaton Török István elnöklésével az Építés­ügyi Minisztérium 1961. évi költségvetését tárgyalta Traut- mann Rezső építésügyi minisz­ter ismertette a minisztérium idei költségvetési tervezetét és az ez évi építésügyi feladato­kat. A szociális és egészségügyi bizottság dr. Pesta László el- nöklésével tartotta ülését. Az Egészségügyi Minisztérium 1961. évi költségvetésének ter­vezetét dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese ismertette. Gromiko szovjet külügy­miniszter szombaton fogadta De la Grandvilje-t, Francia- ország moszkvai ideiglenes ügyvivőjét és a szovjet kor­mány nevében újabb nyilat­kozatban kategorikusan visz- szautasította a francia kor­mánynak azt a kísérletét, hogy igazolja Brezsnyev kü­lönrepül őgépe ellen intézett banditatámadást. A francia kormány válasza így hangzott: „Igaz, hogy a szovjet kor­mány közölte Párizzsal Brezs­nyev úr Iljusin—13 típusú repülőgépéinek menettervét, azonban — amint a folyó nyomozás kiderítette — ezt a tervet nem tartották be tel­jesen, s a szovjet repülő­gép a megadott útiránytól dél felé eltért. Emiatt a fran­cia légierő kénytelen volt azo­nosítani a szovjet repülőgé­pet. Nemzetközi hullámhosz- szon két hívást küldött, a szovjet gép azonban nem vá­laszolt ezekre. A szovjet jegy­zék állításával ellentétben egyetlen francia repülőgép sem ,nyitott tüzet1 a szovjet gépre, mindössze két figyel­meztető sorozatot adtak le; ezek azonban nem fenyeget­ték a repülőgép biztonságát. A francia kormány várja a vizsgálat végleges eredmé­nyét és ezt ismertetni fog­ja a szovjet kormánnyal. Mégis mindenesetre mér most őszinte sajnálkozásáról óhajt­ja biztosítani a szovjet kor­mányt”. A szovjet kormánynyilatko­zat megállapítja, hogy a Szov­jetunió kormánya tudomásul veszi a francia kormány saj­nálkozását. Ugyanakkor köve­teli a francia kormánytól, hogy oiintesse meg a vétkeseket, hasson oda. hogy a jövőben ilyen provokációk ne fordul­hassanak elő, s a további vizs­gálat eredményeiről értesítse a szovjet kormányt Egyetlen állam sem ^korlá­tozhatja a nyílt tenger Teletti tépülés szabadságát, nem dik­tálhatja önkényesen más or­szágok repülőgépeinek útirá­nyát nemzetközi vizek felett, ha nem akarja a nemzetközi jogot megszegni — hangoz­tatja a szovjet kormánynyi­latkozat, majd rámutat, hogy a különrepülögép pontosan kö­vette a francia hatóságokkal előzetesen közölt menetirányt és a percre kiszámított idő­grafikont. Az IL—18-as ezen­kívül rádióösszeköttetést tar­tott fenn Algír város repülő­terével, s a francia hatóságok nagyon jól tudták, miféle gépről van szó. Brezsnvev repülőgépe ra­gyogó napfényben ha'edt s nagy távolságról is jól lát­szottak rajta a szovjet pol . Sári légiflotta. az AEROFLOT? jelzései. A francia vadász- $ gép példátlan támadása nem ^ más, mint a nemzetközi ban- $ ditizmus cselekménye. Koc-^ kázatos eljárás, ha bárki js leplezni akarja az ilyenfajta ^ cselekményeket, és megpró-2 bálja tisztára mosni a vét- ? keseket — hangoztatja a szov- J jet kormánynyilatkozat. Szorgalmasan dolgozik a brigád. 364 ezer forint kamatot fizetnek a Pest megyei takarékszövetkezetek a betéteseknek 1960. évre Egy év alatt megnyolcszorozódott a tiszta nyereség A közeljövőben tartják meg közgyűlésüket a Pest megyei takarékszövetkezetek, ame­lyeken beszámolnak az 1960. évi gazdálkodás eredményei­ről. Ebből az alkalomból fel­kerestük a Földművesszövet­kezetek Pest megyei Köz­pontját, ahol Lajkó Károly osztályvezető a takarékszö­vetkezeti mozgalomról az alábbi nyilatkozatot adta lapunk munkatársának: — Megyénk falusi bankjai a múlt évben takarékban tar­tott betétek után összesen 364 ezer forint kamatot fizet­nek ki — mondotta. — Eb­ből világosan kitűnik, hogy érdemesebb a takarékszö­vetkezetben elhelyezni a spórolt pénzt, mint oda­haza tartani, mert je­lentős haszonhoz juthat­nak a betétesek. A közelmúltban közölt hír szerint a megye takarékszö­vetkezeteinek forgóeszközei 1960-ban jelentős mértékben növekedtek, s ez kifejezés­re jutott a kamat összegé­ben is. A gazdasági megerő­södés, vagyis az a körül­mény, hogy a falusi lakosság egyre nagyobb bizalommal van a takarékszövetkezetek iránt, betétjeikkel a fa­lusi bankok éves gazdál­kodásának eredményes­ségét is biztosította. Az 1959. évi működés ered­ményéhez viszonyítva ugyanis az 1960. évi működés mu­tatója a tiszta nyereség te­kintetében megyei szinten 807 százalékos emelkedésről tanúskodik — vagyis a ta­karékszövetkezetek tiszta nyeresége egy év leforgása alatt megnyolcszorozódott. Ebből kiindulva számos ta­karékszövetkezetnek lehető­sége van részesedés fizeté­sére a befizetett részjegyek után. A tiszta felesleg felosz­lása a március 31-ig megtartandó közgyűlés feladata lesz. — A közgyűlésen tárgyalja majd meg a tagság részlete­sen a takarékszövetkezet múlt évi működését és hatá­rozza meg az 1961. évi felada­tokat, tehát a tagság végső főj kon irányító jelleggé! vesz részt a szövetkezetek gazdál­kodásában. — Nagyrészt az itt közölt eredményeknek tulajdonítható, valamint a lakosság egyetérté­sének a takarékoskodásban, hogy a falusi bankokban ed­dig nem tapasztalt nagyarányú gazdasági előrehaladásról be­szélhetünk. A lakosság ugyan­is egyre inkább felismeri, hogy milyen előnyei vannak a kölcsönös támogatáson alapu­ló szervezkedésnek, az számá­ra célszerű és előnyös. Ez a felismerés nyilvánul meg ab­ban is, hogy amíg Í959-ben a tagság részjegy érdekeltsége 630 ezer forint volt, addig 1960-ban már meghaladta az egymillió forintot. Az osztatlan szövetkezeti va­gyon pedig megduplázódott. — A Pest megyei takarék- szövetkezetek fennállásuk há­rom éve során 7600 esetben számszerűen valamennyi tag­nak folyósítottak kölcsönt. A kölcsönök átlagos mértékét fi­gyelembe véve, tehát összesen mintegy 27 millió forint volt az az összeg, amellyel a falusi bankok három év alatt segítet­ték tagjaikat — fejezte be tá­jékoztatóját Lajkó Károly osz­tályvezető. _______d. k. S ZOT-küldöttség utazott Vietnamba Gál László, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezete főtitká­rának vezetésével SZOT-kül- döttség utazott a Vietnami Dolgozók Általános Szövetsége második országos kongresszu­sára. A küldöttség ellátogat né­hány napra a Kínai és a Mon­gol népköztársaságba is. Lapzártakor érkezett: A Szovjetunió követelte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását Lumumba sorsának megvitatására V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője. szombaton követelte, hogv a Biztonsági Tanács, magyar idő szerint este 21.00 órakor tartson zárt ülést Lumuba sorsának megvitatására. A Biztonsági Tanácsban kép­viselt nyugati hatalmak azon­ban ellenezték ezt a javasla­tot" azzal az indokolással, hogy nem rendelkeznek kellő tájé­kozottsággal a kérdésben. Hammarskjöld főtitkár a szov­jet küldöttség megkeresésére válaszolva kijelentette, hogy vasárnap rendelkezni fog a szükséges információval. A Szovjetunió képviselője ekkor azt javasolta, hogy február 12- re. vasárnapra hívják össze a Biztonsági Tanácsot, de a nyu­gati hatalmak ezt a javaslatot is elutasították. Ily módop a Biztonsági Ta­nács csak hétfőn, február 13-án ül össze, ahogyan ezt már ko­rábban bejelentették. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom