Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

Mf» MTKYFI iffMan 1961. FEBRUÄR 10, PÉNTEK Új élet, új gondok Csömörön Mintha templomának ■■■ tornyára kifeszített láthatatlan kötélen függne Csömör község az enyhe völgy­ben, úgy áU a két templom a szembenéző lejtőkön. Pedig a falu szellemi tartóoszlopát ma már más épület képviseli. Fa­lai közt nem terjeng még a múlt ódon szaga, szinte alig száradt meg falán a vakolat. Homlokzatán még friss az ízlé­ses felirat: Petőfi Kultúrott­hon. A Csömörre első ízben kikí­váncsiskodónak már a HÉV- óllomáson szemébe ötlenek a büszkén árulkodó jelek: A Pál utcai fiúk vasárnap délután a kultrúotfhonban — hirdetik a változatos kivitelű, ízléses pla­kátok az állomástól kezdve vé­gig a falun. De még többet mondanak az előző hetek mű­sorait már csak foszlányokban lobogtató kartonívek: Bástya- sétány ... Tacskó ... Százhá­zas lakodalom ... Szilveszteri vidám műsor .. Másutt pedig: Farsangi bál szombaton a kul- túrházban. Vajon az élő valóságot tük­rözik ezek a plakátok? Ilyen gazdag, ilyen színes a kultúr­áiét Csömörön? — Igen — bizonyítja meg­győző szóval Csizmadia László tanár, a kultúrotthon igazga­tója. Csömörön régebben sem voltak teljesen ismeretlenek a kultúrakciók, de a kultúrház augusztusi felavatása egészen új alapokat adott kultúréle- tünknék. Ez másképp nem is lehet. Az ízléses, tágas, modem kultúr­otthon párját ritkítja a járás­ban, de megyei viszonylatban is kevés van hozzá hasonló. Örül a szem, hogy magyar faluban ilyet láthat. — Vajon a plakátokon hir­detett színdarabok szereplői valamennyien meghívott mű­vészek? — Csak az esetek kisebb ré­szében — vág közbe Ildikó, Csizmadia igazgató feltűnően bájos és értelmes gimnazista lánya, a helyi KISZ-szervezet kultúrosa. A KISZ irányításá­vá i rendelkezünk Öntevékeny kúltúrbrigáddal és el tudjuk látni a falu minden kulturális szükségletét. Színjátszó cso­portunk 10—15 tagot foglalkoz­tat. zömmel nálam jóval idő­sebb munkás- és parasztfiata­lokat. Minden műsorunk telt ház előtt zajlik le a kultúrott- thonban. Sokan még Mátyás­földről és Cinkötáró] is ide járnak — dicsekszik csillogó szemmel Ildikó. — Időnként szerepelnek vendég csoportok is, de csak csereképpen. Mi meg náluk adjuk elő műso­rainkat. A kérdés akaratlan: Van a _________ közösen végzett » unkának látható nyoma? — Van bizony, de nem a vitrinben. A tavalyi megyei , kulturális seregszemlén cső- \ portunk kiemelkedő teljesít-! ményéért televíziót kapott jutalmul. így a község tu- j lajdonát képező kultúrházi! televízióval együtt két kö- i zös használatú televízió is : van a faluban. Hogy kik járnák az élen a kultúrmunkában a vezetőkön kívül? E téren Frecska Lász­lót és Varga Ferencet, a kultűrcsoport két igen értékes tagját kell említenünk első­sorban, nemcsak mint tehetsé­ges színjátszókat, de mint fáradhatatlan szervezőket is. Az utóbbi ezen felül sok se­gítséget nyújt ötletes, szép plakátjaival is. Szólni kell Kapuvári Jóskáról, a hat­tagú vegyes zenekar irányí­tójáról. A zenészek saját hangszereiken játszanak, este, munka után gyakorolnak és Pesten tanulnak, jónevű ze­netanároktól. Harmath Jó- zsefné tanárnő az iskolások színjátszását irányítja, jelen­leg a Pál utcai fiúk előkészü­letein serénykedik. — Milyen kultúrcsoportok játszanak még szerepet a ren­dezvényeken? — Van 12 tagú tánccsopor­tunk és 30—40 tagú felnőtt énekkarunk is — teszi tel­jessé a kulturális helyzetké­pet Csizmadia igazgató. — Az utóbbiban minden kor­csoport képviselve van 18 éves kortól. Még 60 éven felüli énekkari tagunk is van. Külön kell megemlíte­nünk kiváló énekesünknek, Kovács Györgynek nevét. De a bizakodó elszántság hangján bugeyan elő a szó a még megoldásra váró felada­tokról is. Ha volt erő eddig a közös teljesítményekre, fut­ja majd a továbbiakra is. A 200 férőhelyes mozi bővítésre szorul, a jó vizű, szép fekvé­sű strandot is érdemes lenne parkírozni a nyárra. A kul­túrotthon — az első tél tanul­sága szerint — hidegnek bizo­nyult, nehezen fűthető be. A megoldást a központi fűtés be­vezetése jelentené. Ugyancsak a kultúrházban a kulisszák és a színpad technikai berende­zése is a jövő feladata. Az eredményes tettek örö­me csillog az arcokon s a lel­kesedés átcsap \ arra is, aki hallgatja ezt a gazdag felsoro­lást. — No, de más iránya is van az én kíváncsiskodásomnak — kanyarítom tovább a beszéd fonalát a „ legfőbb kérdésre. — Hallottam, hogy a falu nemrég egységesen a közös gazdálkodás útjára lépett. Mi jelentősége van ennek a tény­nek a falu kultúréletében? Milyen új feladatokat vet fel a falu egészét érintő, új élet­forma? Van-e már kapcsolat a „nagy tsz” és a kultúrház között, és mik a kilátások a jövőben? Még meg sem szólal Csiz­madia László, tekintetéből már látom, hogy számára nem váratlan ez a kérdés sem. Is­merős gondokat rendezget homloka mögött, a csipkés asztalterítő mintáin futtatva szemét: — Kétségkívül új helyzet előtt állunk — kezdi aztán, mint aki fegyelmezett sorrend­be állította mondanivalóit. Uj feladatok, új szempontok me­rülnek fel. A kapcsolat felvé­tele azonban már megtörtént, mégpedig egy igen örvendetes alkalom kapcsán. A 11 éve már sikerrel működő, jól szervezett „kis tsz” nagysike­rű zárszámadásakor, a „nagy tsz” megalakulásának hajna­lán, reggelig tartó, vidám tsz- bál színhelye volt kultúrott- hónunk. Az új' tsz megala­kulásakor a kultúrotthont díj­talanul bocsátottuk rendelke­zésre a szervező bizottság és a tsz-közgyűlések céljaira. Az új viszonyból adódó kapcso­latnak még csak a legkezdetén vagyunk, de máris megvannak az elkéjfzeléseink. Feltételez­hető, hogy a közösben végzen­dő munkák után több sza­bad ideje marad majd a fa­lusi parasztságnak, hogy részt vegyen kultúrházunk rendez­vényein. Szeretnénk eleven klubéletet szervezni a tsz-ta- gok bekapcsolásával, örven­detes megjegyezni, hogy már­is sokkal több falusi felnőtt látogatja rendezvényeinket, mint régen. KÖNYVESPOLC' V\XXXXXXX'^VvXWX>*XV^XXX^XXXXXXN>XXXXX>XXXXXVvXXXXXXXXXXXXX>XXX>XXWs.NX*COSXXW.XXX\VW«VXXXXXXXXXXV<>XXX\>XXXX>3 JAN OTCENASEK: Romeo, Júlia és a sötétség A egy hozzá hasonló korú lány­nyal, akinek kabátján ott ék­telenkedik a hitleri diszkrimi­náció hírhedt sárga csillaga. Pável, a még nem felnőtt, de már nem gyerek, emberségből vizsgázik ezekben a pillana­tokban. Hagyja, hogy to­vábbmenjen céltalan és mégis végzetes útján a lány vagy pedig rejtse el, nyújtson me­nedéket neki? A tiszta, em­berséges érzelmek döntenek ebben a válságos pillanatban: Pável elbújtatja Esztert a la­kásuk melletti csöppnyi he­lyiségben. .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXV A megyei képzőművészeti stúdió életéből Együd Márta, a megyei stwdté legfiatalabb tagja — mindössze néhány hónapja vették festőművész tanácsait fel — Dániel Kornél hallgatja jő szándékból mély és igaz érzelmek fakadnak. A fiatalok heves vonzalomra lobbannak egymás iránt, de már alig néhány napos, zsen­ge szerelmük is, főként pe­dig annak erőszakos és megrá­zó befejezése, magán viseli egy sötét korszak szorongás­sal, iszonyattal teli életének minden bélyegét. A boldog szerelem illanó perceibe is minduntalan betör a kínzó gondolat: mi lesz holnap, vagy akárcsak a következő órában? Még a beteljesülés pillanatában is ott vibrál a kérdés: meddig? Mikor új- ^ ra? Örökké? És ha nyomára í jutnak a lánynak a hitleri ko- f pók? Már nemcsak Eszter 2 élete a tét. Pávelé is, az egész ^ családé, mert egymásra talá- % lásuk éppen arra az időre % esik, amikor a megszállók a $ hitleri protektor, a véreb £ Heydrich ellen elkövetett me- £ rénylet megtorlásaként a cseh £ hazafiak százait gyilkolják ha- % lomra. f Van még menekülés az egy- f re szűkülő körből? Egyetlen % lehetőség kínálkozik csupán: £ ha Eszter hátat fordít az ideig- % lenesen biztonságot nyújtó, /, meleg szobának, Pávelnak. S £ Eszter távozik. Csöndben, ész- % revétlenül, míg egy gyilkos £ golyó ki nem oltja fiatal, tisz- £ ta életét. 2 r\tcenasek műve szenvedé- $ lyes tiltakozás a fasiz- ^ mus embertelensége ellen, ^ Ezt a tiltakozást, amely a ^ regényben Pável és Eszter £ gyöngéd szerelmének egysze- % rű történetében jut kifejezés- j re, éppen az emberi érzések j mélysége teszi lenyűgözően jj meggyőzővé. £ S a mű Rómeója: az élet % igazi céljának nagy felismeré- % se. Pável és családja maguk % készítette üvegbúra alatt él- £ nek, távol a világtól, távol az J emberektől. Mind ez ideig í egyetlen probléma foglalkoz- \ tatja őket: saját életük. Pá- veit a tragédia közelebb hoz- za az élethez, a realitáshoz. Felnyitja szemét, felnyitja a J szemeket. Pável és Pávelek J a történtek után már soha í nem térhetnek vissza oda. $ ahonnan elindultak, a meg- J hunyászkodó alázatosságba. j Rádöbbennek az élet igaz ér- j telmére: élni igen, de csak f emelt fővel, szabadon. (Európa % Kiadó.)-P­^ V\\\\\\\\W»VK 1 MN-MIÉRT «Ki? < A napokban kedves kis fü- >y zetecske került a kezembe. 4 A címe: Ezt olvastam. A ^ rendeltetése: olvasónapló. Ké- ^ szült a gyermekolvasók ré- ^ szere Szász Eta szerkeszté- | seben. Hasznos füzetecske. jj Megtanítja olvasni, gondol- ^ kod ni s a legszebb irodalmi ^ élményeket elraktározni a í gyerekeket. Ezért hasznos, í ezért nagyszerű kezdeménye- f zés. Bizonyításul íme né- hány kiragadott kérdés az ^ olvasónaplóból: „Melyek vol- ^ tak a legszebb gondolatok, £ amikre később is emlékezni ^ akarsz?”, „Milyen gondolato- ^ kai ébresztett benned a ^ könyv?”, „Mi a véleményed ^ a legfontosabb szereplőkről?”, £ „Hogyan használod fel az ^ olvasottakat órákon vagy az í úttörőcsapatban?” és így to- ^ vább. f Érthető tehát, ha ezek- ^ illán nyomban elhatároztam: ^ vásárolok egy ilyen ötletes, ^gondolatokat ébresztő olvasó- ^ naplót a fiam számára is. Az- ^ tán csalódtam. Mert az ol - ( vasónapló könyvesboltokban ^ nem kapható. Nem is hal- ^ lottak róla. hogy ilyen meg- í jelent. Pedig a saját szemem- | mel láttam. Az árát Is tu- ^dom: 2 forint. S a kiadója: a ^ Móra Ferenc Könyvkiadó, í Hogy miért nem kapható? f Erre már a kiadónál kap- j tam választ. Az ÄKV (Alla- mi Könyvterjesztő Vállalat) ; nem vette át terjesztésre. £ Nem üzlet számukra. És az l erkölcsi haszon? Ügy látszik í az legkevésbé érdekli a ö' ideg üzletembereket! * (—1) Békési Magda és Racskay Ernő a legrégibb tagok, immár kilenc esztendeje dolgoznak a stúdióban (Foto: Gábor) Motorbaleset. Bár sötét volt, szinte látta a kanyarba belerohanó motor irtózatos csúszását, ami a távírópózná­nál ért véget. A mellette ijedten hebegő parasztember csak hajtogatta: — Mi találtuk meg őket... a fiam már bement a faluba, rendőrért vagy orvosért... Az álmosság egycsapásra kiröppent a szeméből. Most vette csak észre, hogy az egyik lovat kifogták a szekérből. Biztosan azon ment a fiú... Amikor végre odalépett a táv- írópóznához, látta, hogy a férfi halott. Merev keze, vér­be borult arca iszonyatos lát­vány volt. Kicsit arrébb fiatal nő feküdt, ő is tiszta vér volt. — Mi tettük már oda. Az árokban volt. Onnét hoztuk ki... A parasztember szavai döb­bentették csak rá, hogy bá­mul csak itt, amikor csele­kednie kellene! Idegesen rá­förmedt a másikra: — Ne merjen semmihez nyúlni, míg a fia rendőrrel vissza nem jön! Megértette? Választ sem várt, a nőhöz lépett, közel hajolt hozzá, látta, él. Már nyúlt is alá, hogy emelje. A másik nem értette szándékát, hát me­gint ráförmedt idegesen: — Segítsen, az isten áldja meg, ne tátsa a száját! Végre beemelték a kocsi hátsó ülésére, végigvillant benne, hogy ötven kilométer a város, a kórház ... Negy­ven perc, negyvenöt. Bírja-e? Mi baja lehet? Vagy orvos­hoz kellene vinni? Vagy itt megvárni a doktort? De hát­ha épp az jelenti a végét, hogy nem kerül kórházba? Otthagyta faképnél nz ijedt szekeres embert, majd elren­dezik a többit már a falube­liek. , Mire ezt végiggondolta, már vágtatott is a kocsi az úton. gépiesen indított, gázt adott, maga is meghökkent, hogy már fut a kocsi. Gyorsabban ... gyorsab­ban ... ez dörömbölt ben­ne, s adta a gázt. a sebesség­mutató kúszott végig a szám­lapon. s végül ott uarált a száz-száztíz között. Egy vil­lanásnyira hátrafordult, de a félhomályban nem látott semmit. Miközben odakapott a vo­lánhoz. s úgy meredt az útra, hogy égni. fájni kezdett a szeme, agya tovább dolgo­zott: talán már meghalt... talán rajtam múlik... ta­lán már mindegy... Miért jött pont most er­re? Gyorsan elhessegette magától a gondolatot. Ez becstelenség. Az a szerencse. WWW» hogy erre jött. Ha nem. ta­lán ott halt volna meg a nő is az árokparton ... Annyira belezavarodott a gondolatokba. hogy víziói támadtak, úgy érezte, ott szá­guld mögötte a hálái, s ha ő nem rohan, akkor beéri... Gázt adott, de többet már nem tudott kipréselni a ko­csiból. így is irtóztató csi­korgással csúszott be a ka­nyarokba. s érezte, hogy haj­szál csak. ami mindig visz- szasegíti a kocsit. Ez a haj­szál ... de nem mehet las­sabban ... . Halott, biztosan halott már... az árokba revüXt. úristen, mekkorát eshetett... a fér­fi... a férje volt? Kiverte a verejték, egy pillanatnyi időre elemvedtek az idegei, de már újra feszülten figyelt, s odatapadt a volánhoz. Fél órát várt, mía végre a műtőből kijött az eoyik or­vos. Amikor meghallotta tő­le. hogy életveszély nincsen, elfutotta a könny a szemét. Sikerült. Az orvos nem értette. Miért törli a szemét, hiszen nem volt ismerőse a sérült. Lépésben hajtott a narázs felé. És foaadkozott: ha a főnöke százszor is hajtja, akkor se megy soha többet hetvennél gyorsabban. So­ha. elé a volt. A nyalábosok megrőköniföd- ve nézték, hogy udt'ariasan megáll, s átengedi őket a kocsi előtt. Mészáros Ottó HAJSZA ».».x»-vvwxvvvv\v\\\v\vw\\w\\\\\\\\yv\\\\v A hosszéi út álmossá teszi az embert, este még inkább. Ki­halt az országút, csak annyit látni, amennyit a fényszóró csápjai megvilágítanak. A többi, a sötétbe vész, csak sej­teni lehet, mi húzódik a sö­tétben. Fütyült, hogy elűzze az ál- mbt. A Warszawa motorja egyenletesen zúgott, a bezárt ablakon keresztül is hallotta a betonon a gumi surrogását. A sebességmérő mutatója ki- : lengés nélkül pihent a hetve- : nesen, s amikor az órára pil- ; lantott, látta, jó órányi útja • van még hátra. : Cigaretta után kotort. Ami- : kor beleakadt a kezébe, majd- \ nem elroppant, s hullott a do- I hány belőle. Amikor meg- l gyújtotta, a dohány nélküli l papír lángralobbant, majdnem \ lepörkölte a szemöldökét. \ Mérgében káromkodott, de \ abban a pillanatban már más- ; felé figyelt. Az országúton ;állt valaki és integetett. Le- \ kapcsolta a fényszórót, vissza- \ vette a gázt, az utolsó méte- ireket motor nélkül gurulta \ végig. S Kiszállt a kocsiból, az inte- ; getőhöz lépett, de az szóhoz i sem engedte, húzta magával, is közben hadarta: j — Elvtárs, segítsen. Mi ta- i láltunk rájuk... % Nem értette, mit beszél a j másik, de amikor a paraszt- (szekér gyenge lámpájának í fény körébe ért, megértett f azonnal mindent. Helyesen látja Csizmadia;------:-------------— igazgató a; h elyzetet. A tsz-tagok társa- j dalma valóban nagyobb egy- j séget képvisel, és jobban le- ; hét majd mozgósítani akár a j klubéletre, akár az ének-! karba vagy a tánccsoportba, j Ezekkel a gondokkal kopog. ; tattunk be a Haladás Tsz; irodájába, szemmel láthatóan; nagy munkában zavarva meg ; a vezetőséget. — Még vannak nehézsége- : ink... — ítéli meg reális; szemmel a helyzetet Bagyánsz- í ky Istvánná elnökasszony. A; fiatalság egyelőre a mi fa- \ lunkban sem igyekszik a tsz; tagja lenni. Nem sok bizony í az eladó leány meg a vőle- í génynek való miközöttünk. ! Pedig de szép is volna, ha! az ifjúság egységes lenne gondban, munkában, szóra­kozásban! Az élet előbbre vitele gon­dok megoldásából, nehézsé­gek legyőzéséből áll. A to­vábbjutás, különösen egy új életforma kezdetén, nagy szí- vósságot, kitartó szervező erőt igényel. — Nem is lesz ebben hiány — ragadja meg a szót Fá­bián Ferenc elnökhelyettes, az ifjúság és a helyi sport közkedvelt pártfogója. — Per­sze, nem megy minden egy­szerre. A közös munka csak most indul. Az első év ered­ménye sokat nyom majd a latban. Igen, eredményeket kell fel­mutatni, biztató eredménye­ket. Minden remény megvan-----------------------— erre. A 1 1 éves sikeres múlttal rendel­kező tsz a nagyobb lehetősé­gek felhasználásával, a nagy felkészültségű vezetők igye­kezetével és irányításával el­éri majd azokat a meggyőző eredményeket, melyek gondol­kodóba ejtik a falu elkívánko­zó fiatalságát és akad majd bőven eladó lányokat kerülge­tő legény is a tsz földjein. Nem tudok róla, hogy Csö­mörön ez idáig különleges kul­turális hagyományokat ápol­tak volna. Úgy látszik, a kul­túráiét jelenlegi, lelkes szerve­zői. az ú j kultúrház adta le­hetőségeket okosan felhasz­nálva, most teremtik meg azt a szellemi alapot, aminek fej­lesztése jelenti majd a közvet­len és távoli utódok számára a hagyományápolást. Az új termelőszövetkezeti község el­jövendő, összeforrottabb sor­sa jó talaj lesz a most gazdag erővel szárba szökkenő szel­lemi vetés megérlelésére és a további sok új vetésre és ara­tásra. Németh Emil M i lesz holnap? Mit hoz a következő óra? Ez a kérdés dominál Jan Otcena- sek, a tehetséges csehszlovák író modern Romeo—Júlia re­gényében. A mű: egy tragi- gus, fiatal szerelem megkapó és megrázó története. Itt nem a két család viszálykodása okozza a tragédiát, mint a shakespeare-i műben, hanem a sötét, háborús évek, a hitle­ri elnyomás minden szörnyű­sége. Pável, a prágai diák egy nap összetalálkozik Eszterrel,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom