Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

Anléili Tífír CEGLÉD, ALBERT IRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1961. FEBRUÁR 9, CSÜTÖRTÖK Egyesül három termelőszövetkezet A Hunyadi Tsz-nek, mint önálló termelőszövetkezetnek, utolsó közgyűlése volt a mos­tani. A Rákóczi Tsz-szel együtt egyesül a Kossuth Tsz-szel. Ez az egyesülés előnyére lesz mind a két kisebb szövetkezetnek. A Kossuth Tsz nagyon rövid idő alatt Cegléden a legjobb szövetkezetek közé emelkedett azért, mert új vezetői magas színvonalú szaktudással veze­tik. A gyakorlati irányításnál sikeresen megoldották a tag­ság és a vezetőség együttmű­ködését, ennek eredményeként a tagok szorgalmasan dolgoz­tak, ami megmutatkozott a termelőszövetkezet közös va­gyonának gyors növekedésé­ben és a tagok jövedelmének emelkedésében. Mindezek biz­tosítékok arra, hogy a Kos­suth Tsz szilárd alapja, köz­pontja lesz a megnagyobbo­dott szövetkezetnek. A két kisebb szövetkezetnek az 1960-as gazdasági évben voltak nehézségeik. Az aszá­lyos esztendő és egyéb okok miatt az eredmények alatta maradtak , a várt számítások­nak. Éppen ezek az okok tették szükségessé a három tsz egyesülését. Lépni kellett elő­re a még nagyobb, még gaz­daságosabb nagyüzemi gazdál­kodás felé. Ezt belátta a két kisebb szövetkezet tagsága is, ezért kérték az egyesülést. Átmeneti nehézségek még vannak, az kétségtelen. De Tokaji elnök elvtárs őszinte, a tényeket feltáró felszólalá­sa, az új gazdasági év ered­ményeinek ismertetése, meg- nyugtatólag hatott a volt Hu­nyadi Tsz tagjaira. Beszélt Tokaji elvtárs a munkafegyelem szükségességé­ről, a végzett munka ellenőrzé­sének fontosságáról és arról, hogy összefogással, közös erő­vel minden nehéz problémát meg lehet oldani. Bizonyos, hogy az 1961-es gazdasági év jobb eredményeket hoz a két csatlakozó szövetkezetnek is. Zsadon Egy délután városunk vezető értelmiségijei között Sikeres galambkiállítás A ceglédi galambtenyésztők egyesülete országos hírnevet szerzett már évtizedeken át végzett eredményes munkájá­val. Kiállításai ezért rendsze­rint országos jellegűek. A most megtartott kiállításon is részt vettek Nyíregyházától Budapestig a galambtenyész­tők: 600 galambot, 40 féle faj­tát 'yildtek a. kiállításra. Sok értékes példány volt közöttük. A zsűri lígy döntött, hogy minden fajtában díjazni kell a kiváló példányokat. Voltak olyanok is, amelyek első díjon felüliek voltak, ezek a díjon kívül tiszteletdíjazás­ban is részesültek. Ezek közül közlünk néhányat. Józsa Benő ceglédi magyar házifajta ga­lambja, Koós Ferenc Nyíregy­házáról, magyar begyes ga- j lambja, Korsós József Nagy- ! körös, magyar begyes galamb- ! ja, Fekete János Szolnok, al- j földi keringője fekete szín- \ ben, Balda János Békéscsaba, sehmarkaldeni szerecsenfejűje, Antal Ferenc Törtei, lengyel hiúz és római galambjai, Ho- monnai István Üjszász, buda­pesti középgolyvás galambja, Ceráki István Törtei, hat ki­váló karrier-angol galambjai részesültek tiszteletdíjban. Külön meg kell említeni Nyíregyházáról Nemes Gyula magyar házigalambját, amely eddig már nyolcszor nyert aranyérmet a különböző ver­senyeken. Új sportbírókka! gazdagodott a járás sportmozgalma társak személyében megala­kulhatott a járási céllövö- bizottság. A svorttársak va­lamennyien kiválóan megfe­leltek a III. osztályú ver­senybírói követelményeknek. A sportlövő szövetség veze­tőjének Gaál elvtársat vá­lasztották. Mindkét sportág bíróinaik sok sikert és eredményes bí­ráskodást kívánunk. (— i — a) Ritkán tapasztalható érdek­lődés mellett zajlott le a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szerve­zete Cegléd járási osztályá­nak közgyűlése. A városi művelődési ház zöldtermében orvosok. ,«mér­nökök, pedagógusok, közgaz­dászok. e város politikai és társadalmi életének vezetői előtt Mészáros István titkár számolt be a társulat három­éves működésérő]. A beszámoló adatai, a meg­tartott előadások sokrétűsé­ge, az előadások népszerűsé­gét bizonyító számok iga­zolják, hogy városurik értel­misége teljesíti azt a hiva­tást. amelyet, az élet leakü- lönbözőbb területein, jogosan, elvárunk tőle. Filozófiai jogi, pedagógiai és történelmi kérdésekről 339 előadáson tájékoztatták a hall­gatókat. A parasztság részé«: 260 előadáson adtak értékes útmutatást a mezőgazda ság szocialista átalaku­lásának kérdéseiről, a termelőszövetkezeti tagok jogairól, kötelességeiről, a közösség és az egyén érdekeinek kapcsolatáról, a szociális ellátottságról. A társulat nemcsak han­goztatta. hogy a természet- tudományok fejlődésének meg­gyorsítása következtében kor­szerű műveltség el sem kép­zelhető a legújabb termé­szettudományos és műszakig ismeretek aláoelemeinek is- -.merete nélkül, hanem elő­adóival 145 előadáson tárta fel például az űrkutatás leg­újabb eredményeit. a leg­frissebb szovjet ismereteket. Az üzemek egész sorában ha­talmas érdeklődés mellett hangzottaik el az orvosi, föld­rajzi. a különböző szakmai előadások. A közgyűlés, beszámolójá­ban szó esett a munkásaka­démiáról, a szülők iskolájá­ról, a szabadegyetem elő­adássorozatairól. a Világ és ember című sorozatról, a könyvismertetésről, a közös színházlátogatásokról, az if­júsági akadémia előadásairól, az Ismerd meg hazádat moz­galom közös kinrándulásai- ról stb. A beszámolóból kitűnt, hogy a TIT a tudományos, kul­turális élet legjobb műve­lőit vonultatta fel, hogy Cegléden és a járás köz­ségeiben a hallgatóság igényeinek megfelelően, a szocialista fejlődés köve­telményeinek szolgálatá­ban, fáradtságot nem is­merő munkával terjesz- sze a szocialista művelt­ség megszerzéséhez szük­séges ismereteket. A beszámolót követő vi­tában komoly értékű ja­vaslatok. észrevételek hang­zottak el. Pataki Ferenc já­rási szakfelügyelő a nyári kirándulások szervezési prog­ramjáról beszélt. Ócsai Ist­ván tanár beszámolt arról a nagy érdeklődésről, amely különösen a parasztság ré­széről tapasztalható a csil­lagászati, földrajzi, kérdé­sekben. Hídvégi Lajos fel­vetette. hogv a társulat tart­son magas színvonalú elő­adásokat az előadói munkakö­zösség tagjai számára. Bárányi Tibor járási" művelődési fel­ügyelő. a világnézeti elő­adássorozat abonyi és törteli sikeréről számolt be. „A ba­bonák mai szemmel” című előadáson például Törteién kétszáz mezőgazdasági dol­gozó jelent meg. A közgyűlésen felszólalt Szelepcsényi Imre. a városi tanács vb-elnöke, aki kiemel­te. hogy az értelmiség, mint elő­adó, igen bátor kiállást tanúsít. Elismerőleg nyi­latkozott arról a tevé­kenységről, amelyet az ér­telmiség a szocialista tu­dat, a szocialista gon­dolkodás kialakításában kifejt. Javasolta, hogy a. jövőben foglalkozzon a társulat a falu és város kapcsolatának, a városia­sodás szerepe a szocia­lizmusban témakörrel. Dr. Varga Zsigmond az esészsésügyi előadások sike­rének ismertetése mellett ja­vasolta. hogy az egyes elő­adások témáját, időpontját, a különféle rendező szentek hangolják lösszé. Nyújtó Fe­renc az előadások mennyi­ségi növekedése mellett a minőség fokozására hívta fel a figyelmet. Dr. Dózsa József a mező- gazdasági szakcsoport meg­alakítására tett javaslatot. Dr. Vámosi Nándor előadói, kon­ferenciák tartását indítvá­nyozta. Véleménye szerint, az eszmei-politikai problé­mákat minden előadáson bát­ran fel kell vetni. Az igen értékes felszóla­lások ismertetésére, sajnos, nincs mód. A közgyűlés le­folyása biztosítékot nyújt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási osztálya to­vábbi jó munkájához. HÁRMAN A TÖRZSGÁRDÁBÓL akik egyúttal alapító tag­jai is a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnak. Az ő munkájuk, szaktudásuk, szor­galmuk erősen hozzájárul ah­hoz, hogy a gépszerelde az idén 12 darab Sztalinyec vontató és 20 darab ekszkavá- tor generáljavításával fog többet adni népgazdaságunk­nak, mint 1960-ban. 1961 ja­nuárjában a KGV-nél ők ér­demelték ki legjobban a dicsé­retet. öntudatos munka juk- kal, munkafegyelmükkel. Szabó József csoportvezető Soltész János csoportvezető — A ceglédberceli Rákóczi Termelőszövetkezet állatállo­mányát vásárlás útján kíván­ja gyarapítani. Májusra 30 darab szarvasmarha és 51 da­rab hízósertés beállítását ter­vezik. A II. negyedévben 40 darab anyakoca beállítását is tervbe vették. — BALÁZS Erzsébet ceg­lédi lakos, kivilágítatlan ke­rékpárral közlekedett az esti forgalomban, ezért a szabály­sértési hatóság 60 forintra büntette meg. — KELEMEN ISTVÁN ceg­lédi lakos kivilágítatlan ke­rékpárral közlekedett, amiért a szabálysértési hatóság 80 forint pénzbírsággal sújtotta. — A CEGLÉDBF.RCELI Pe­tőfi Tsz az idén 330 holdon búzát. 119 holdon rozsot. 125 holdon őszi árpát és 316 hol­don kukoricát kíván termelni. A tervezett területből eddig 94 tag eszközölt vállalást. — 1 099 300 FORINTRA tel­jesítette 1960. éves javító-szol­gáltató tervét a 860 000 forint­tal szemben a ceglédi Mező- gazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz. EGY PILLANATRA Nagyon sok a szabálysértés Különösen kerékpáros, Nem is csoda, mert hisz velük Van tele az egész város. Csengő, lámpa, fék hiányzik Mit lehetne vajon tenni?! A kerékpárosra kéne Ezeket mind felszerelni. — O — — A VÖRÖS CSILLAG TSZ a zárszámadás utáni napokban megkezdi a kukoricamorzso- lást, vetőmagtisztítást és a trágyahordást. — A CSEMÖI Petőfi Terme­lőszövetkezet csütörtökön dél­előtt 9 órakor tartja zárszám­adási közgyűlését. — A KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉ­SI Gépjavító Vállalat kultúr­termében 1961. február 16-án, a TIT Ifjúsági Akadémia so­rozatában az ipari tanulók ré­szére: „A kommunista erkölcs" és „A valláserkölcs’’ címmel Detrei Sándor tart előadást. — SZERDÁN du. négy óra­kor a városi tanács v. b. ipari­műszaki osztályán ipari állan- ; dó bizottsági ülést tartottak; — A MEZŐGAZDASÁGI szakmunkásképzés elősegítése érdekében a járás területén 20 szakosított, egy évfolyambell tanfolyamot szervezett a járá­;si tanács mezőgazdasági osz- : tálya. í — MA DÉLELŐTT kilenc ; órai kezdettel a városi tanács ; 11-es szobájában végrehajtó ; bizottsági ülést tartanak. — A TÖRTELI Béketábor : Termelőszövetkezetben febru- ! ár 10-én lesz a zárszámadási i közgyűlés. * \ Újabb Liszt-emléket : talállak Kolozsváron ! ; Mint a Korunk című fo- \ lyóirat januári száma írja, ; Kolozsváron megtalálták azt \ a zongorát, amelyen egykor | Liszt Feren^ játszott. A zon- ; gora jelenleg Boros Lajosné \ kolozsvári lakos tulajdonában van. Beszélgetés Polgár Lajossal, a gimnázium tanárával garázst építünk. Az intézet j KISZ-alapszervezetében alakul ^ technikus brigád, amelynek £ munkakörébe tartoznak majd ^ a kisebb hibák megjavítása ^ és a kocsi tisztántartása. y — Milyen problémák van- £ vak a vezetés tanításával kap- f csólaiban? — tettük fel utolsó f kérdésünket. 2 y — Az első problémát az ók­tató kérdése adta, de ezt sike- ^ rült megoldani: Bogdán Zoltán £ kartársammal elvállaltuk a ve- í zetés irányítását. A másik j problémát már nem sikerült ilyen könnyen megoldanunk. A ^ gimnázium 1960—61. tanévé- nek költségvetésében még nem ^ szerepelnek a gépkocsival fel- ^ merülő kiadások (például az £ üzemanyag). Ezért ezt azoknak J a tanulóknak kell megvásárol- í ni,' akik a vezetés tanulására $ jelentkeznek. Az oktatásban 'j való részvétel egyébként díjta- lan. í Uj autótulajdonosok vannak ^ tehát Cegléden! A gimnázium f tanulói! Reméljük, hogy az eb- í ben az évben vezetni tanulók ^ nagyon fognak vigyázni a 'j jeepre, hogy az még sokáig a ^ gimnázium tanulóinak kocsija ^ maradjon. Andrási Gyula ' egy generáljavítás. Először: a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál dolgozó első és második évfolyamú tanulóknak nagy örömet szereztünk és ha­talmas munkakedvet adtunk a kocsi javításával. (Természete­sen ehhez a vállalat igazgató­jának engedélye kellett, amit meg is kaptunk!) Másodszor pedig az ilyen javítás még az újabb kocsiknál sem káros, hát még a mienknél. — Ha megfelelő állapotban lesz a kocsi, hol lesz elhelyez­ve, hiszen Cegléden is nagy a garázshiány. Kik fognak a kocsi tisztításával törődni? — A KISZ Központi Bizott­ságának irányítására a helyi KlSZ-szervezetek védnökséget vállaltak a politechnikai okta­tás felett, és mivel gimnáziu­munk politechnikai osztályai kapták tulajdonképpen a gép­kocsit, így az autó felett is védnökséget vállal a gimná­zium KISZ-szervezete. Társa­dalmi munkában az intézet udvarán a jobb idő beálltával elég jó állapotban volt. Hogy milyen céllal igényeltük? Ki­használtuk a miniszternő ked­vező rendeletét és úgy gondol­tuk. hogy az MHS-sel össze­fogva, megtanítjuk a gimná­zium tanulóit gépkocsit vezet­ni. A jeep rendkívül alkalmas tanulásra. Könnyen kezelhető, nehezen romlik és a vidéki utakat is igen jól bírja — hi­szen eredeti rendeltetése sze­rint terepjáró kocsi. Motorja erős, négy sebességű. A kocsi első-hátsó kerékmeghajtásos, de az előbbit ki fogjuk iktatni, mert úgy gondoljuk, hogy a ceglédi utak nem annyira rosz- szak. hogy erre szükség lenne. — Mikor vették át a kocsit és használható állapotban volt az átvételkor a jeep? — tettük fel a következő kérdést. — Október 14-én Budapes­ten vettem át a kocsit. Mint előbb is már említettem, a ko­csi nem volt rossz állapotban, mégis úgy gondoltuk, hogy kétféle okból is hasznos lesz ^^SC\NNVSXC'kVVSVVV^W'OívWVVVXXVWXVVWvvx'VVvvvv-Vv'V'VVVv'Vw.vv-VV'*'v^ , ^ vvv» Új autótulajdonosok Cegléden ! Nem is olyan régen, pár hó- ! nappal ezelőtt szinte futótűz- í ként terjedt el a városban a ! hír: személygépkocsit kapott a ! gimnázium! Megtanulnak a ta- | nulók vezetni. í A Ceglédi Kossuth Lajos í Gimnáziumban tett látogatá- í sunkkor mi is ezzel az előbbi {hírrel kapcsolatban kerestük í fel Polgár Lajost, az intézet ! KISZ-tanácsadó tanárát. EIő- \ szőr is arról érdeklődtünk, £ hogy hogyan és milyen céllal íf vásárolta a gimnázium igazga- J tósága a gépkocsit? \ — Autónkat nem vásároltuk, J a mi kereteink még szűkek az ilyen beruházások megvalósí- tására — mondotta Polgár La- £ jós. — A Művelődésügyi Mi- í nisztérium 1960 májusában ki- f adott körlevele alapján mind- í azok a középiskolák, gimná- ziumok, amelyekben politech- ^ nikai oktatás folyik, igényel- ^ hetnek az állami vállalatok ki- ^ selejtezett gépkocsijaiból. En- 4 nek a körlevélnek az alapján j jutottunk mi is ehhez a Wyll | Willy márkájú jepphez, amely még 1959 decemberében a £ Budapesti Villamossági Fő- $ igazgatóságnál volt forgalom- $ ban. Tehát nemrégen selejtez- í ték és még a selejtezéskor is Szabó Ferenc JTST-elnök kezdeményezésére két sport­ágban. a vívásban és a cél­lövésben szerveztek verseny­bírói tanfolyamot. A tanfo­lyamok vezetői: Joós Miklós vívómester és Lányi József sportlövész sporttársak ered­ményes munkájára a napok­ban megtartott fikeres vizsga tett koronát. A vívásban négy hónappal ezelőtt kezdődött, 13 résztve­vővel a vívóbírói tanfolyam, felnőtt dolgozók, a KISZ- és'( úttörőszervezet tagjainak rész-% vételével. A tanfolyam fel-f nőtt hallgatói a Ceglédi Vas-f utas Sport Egyesület tagsá oához tartoznak, akik a napit munkájuk mellett, fáradtságott nem ismerve készültek fel a % terjedelmes elméleti és a sok $ gyalcorlatot kívánó, a nem- ^ zetközi vívószabályokat is át-^ fogó anyagra. Alapos felké-f szülés után került sor az el- ^ méleti és gyakorlati vizsga'' megtartására. A ceglédi bíró-J jelöltek vizsgáztatására a Ma- f gyár Vivószövetséa bírói bi zottságának elnöksége Detre J István sporttársat delegálta.; Az eredményesen vizsgázót-\ tak között ott látjuk dr. Ba- í góczky Lajos, dr. Zakar Jó-i zsef. Hajnal Ferenc, Királyi György, Csordás Mihály De-! li Jenő. Joós Lajos és Korom-; pay Márta sporttársakat, \ akik a jövőben Cegléd vá-j ros vívósportjának önálló j bírói együttesét képezik.! Ezentúl nem ütközik aka-, dályba bármilyen országos; vi vóverseny megrendezése', sem. A megtartott céllövő ver-\ semrbíró-vizsga is sikereket j hozott, mert Kazinczy Ist­ván. Drrtknn,cs János. Budai; István és Gaál György sport­K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom