Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-04 / 30. szám
1961. FEBRUÁR 4. SZOMBAT 3 KIFORRT A BOR CSEMŐN Megtalálták számításukat a Rákóczi Termelőszövetkezet gazdái Megvallva az igazgat — homoki bor a csemői, de nem afféle és akármilyen homoki bor. Híre van megyszerte, jó híre, a fővárosban is, meg azon túl. A Bács megyei, meg a jászsági, de még a Gyöngyös környéki termelők is szüret után gyakran teszik fel a kérdést: hát Csemőn, ott mi a helyzet? Tavaly már ott is közösen szüreteltek. Mennyit 6zűrtek, hogyan forrt ki? Vagy tán már el is fogyott? Nem valószínű. Cegléd-Csemő számottevő borvidék, afféle alföldi hegyközség, ahol csupán egy-egy tsz-nek 300—400 hold termő szőlője van. Az időjárás itt sem volt kedvezőbb, mint máshol, de azért van bor, majd minden háznál. — Két litert osztottunk munkaegységként, no meg a háztáji is. — Szálkái István mondja ezt, a csemői Rákóczi Tsz elnöke. Öt kerestük fel, tőle várunk választ kérdéseinkre. Előbb szabódik — mit is nyilatkozzék? Nem nagy tsz a Rákóczi, mit lehessen mondani az első év után? A napokban lesz esedékes az évvégi zárszámadás, nem értjük a szabódás okát. Valami baj van, most derült csak ki, jövedelemelosztáskor? A munkaegység értéke alatta maradt talán a tervezettnek? — Azt ugyan nem mondhatjuk, mivel a természetbeni és a pénzbeni részesedés együttes összege 35 forinf felett van. Idén hagyományos egységgel számoltunk, de először és utoljára. A tagság is látja, hogy sokkal okosabb, igazságosabb az eredményességi egységszámolás á csemői viszonyok között is, ahol a közel 400 hold szőlőterület teljes egészében az évszázados művelési mód szerint van telepítve. Egyelőre képtelenség volna bármiféle korszerű agrotechnikát alkalmazni a metszésben, a talajmunkákban. A termesztés szinte kizárólag kézi erővel történik, éppen ezért döntöttünk hát az eredményességi elszámolás mellett. A területvállalások most folynak, most vesszük számba azokat. — Lesz-e elegendő, vállalás, hisz a szőlő mellett jókora gyümölcsös van, no meg több mint ötszáz hold szántó, ahol a tervek szerint nem annyira a kalászosokat, mint inkább kapásokat és több munkaigényes ipari növényt termesztenek? Hogyan győzik majd ezt a rengeteg kétkezi munkát? — Munka bizony van, de van az is, aki végezze. Tagságunk 560 főt számlál. Ebben ugyan szép számmal szerepel az idősebb korosztály, 65—70 évesek, meg azon felül. Mást ne mondjak, 101 tagunk kap tsz-nyugdíjat. A munkából azért szépen kiveszik a részüket. Szóval nincs itt semmi baj. De tennivaló annál több! A szőlő- terület, s a gyümölcsös növelésére, telepítésére ez idén még nem gondolhatunk. A legtöbb fejtörést a trágyázás okozza. Valamicske kis trágyát a házaktól szedtünk össze, meg vásároltunk is. A jószágállományunk még elenyészően csekély, 14—15 lófogat mellett 20 kocánk van csak, meg hét-hét tehén és növendék. Ezen sürgősen változtatnunk kell, hogy megoldást érjünk el a trágyázás körül; niég akkor is, ha az állattartás nem tartozik szorosan a profilunkba. Számottevő állatállományra Öfvenháromezer előadás több mint hárommillió hallgató előtt Hatásosabb módszerek az ismeretterjesztő előadásokon A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ezúttal több év — az 1958—1960-as esztendők — távlatában vizsgálja munkáját, az ismeretterjesztés utóbbi években bevezetett új módszereinek eredményeit. A statisztika jelentős fejlődésről számol be. A múlt évben több mint ötvenháromezer előadás hangzott el üzemekben, városi és falusi művelődési otthonokban, 3 165 000 hallgató előtt. Ez három év viszonylatában a részvevők számarányának 203 százalékos emelkedését mutatja. A munkások közötti ismeretterjesztés eredményei a legszembetűnőbbek: a hallgatók létszáma 1958-hoz képest 326 százalékkal növekedett. Míg az elmúlt ismeretterjesztési idényben mintegy száz munkásakadémia működött, ad dig jelenleg 426 összefüggő témájú, akadémiai jellegű elő adássorozaton szerezhetnek sokoldalú, alapos ismereteket a dolgozók. A társulat ezt a művelődési formát tovább fejleszti, mert — mint megállapították — országosan még mindig több száz kis- és középüzem van, ahol egyál- i talán nem, vagy csak igen szerény esetleges ismeretterjesztés folyik. Gondot fordítanak arra is, hogy a jövőben a TIT műszaki propagandája az eddiginél jobban segítse a termelési és a műszaki fejlesztési feladatok megoldását. A falusi TIT-szervezetek többsége erejének jelentős részét céltudatosan a mezőgazdaságban végbemenő nagy átalakulás segítésére összpontosította. Ez megmutatkozik a művelődés iránti érdeklődésben is. Tavaly egymillió-háromszázezerrel több falusi látogatója volt a TIT előadásainak, ami a megelőző egykét év hallgatói létszámának három és félszerese. A világnézeti szempontból alapozó * jellegű előadások mellett igen népszerűek a tsz-vezetők köz- gazdasági szabadakadémiái, az állami gazdaságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek sajátos viszonyaival foglalkozó szakmai sorozatok, a falusi asszonyok népszerű tudományos estéi, az asszonyok mezőgazdasági akadémiái, továbbá! a parasztfiatalok és a tanyavilág számára kidolgozott különböző témák. Az érdeklődés fokozására a TIT igyekszik tökéletesíteni a falusi ismeretterjesztés módszereit, különösen az előadások szemléltetését megjavítani. Tervezik például megyei szemléltető tárak létrehozását, s a MOKÉP-pel egyetértésben szaporítani kívánják az ismeretterjesztő mozik számát. mindenképpen szüksége van egy szőlőtermelő tsz-nek is. Ennek érdekében építettünk már egy húsz kutricás fiaz- tatót. készülőiéiben van egy 120 férőhelyes hizlalda, amit még ez évben egy ugyanekkora süldőszállással akarunk kiegészíteni. Épül egy lakás is, a gondozó számára. Reméljük, már a nyár folyamán be is költözhet. A csemői' Rákóczi éveken át egyes típusú csoportként működött, A múlt év márciusában, magába olvasztva az itt működő Fenyvesi Tsz-t és még két szakcsoportot, alakult át önálló tsz-szé. így tehát a közös gazdálkodás előiskoláját kijárva kezdhették ezt az esztendőt, ami meg is látszik már első évi eredményeiken. Az 560 főnyi tagság már-i cius óta mintegy 66 ezer egységnyi munkát végzett. Egy hold redukált szántó művelési költsége a túlnyomóan kétkézi munka ellenére sem haladta meg az ezer forintot. S a szőlőre oly kedvezőtlen időjárás sem rontotta le úgy a termést, hogy szégyenkezniök kellene emiatt. Holdanként 13 mázsa szőlő termett, amiből átlagban tíz hektót szűrtek. Idejében eleget tettek minden szerződéses kötelezettségüknek. Gabonát 620 mázsát, krumplit 500, tengerit pedig 400 mázsán felül osztottak ki, s adtak még almát, pálinkát és főleg bort; egységenként két litert. A kiosztásra kerülő munkaegység-részesedésnek több mint felét a tagok pénzben kapják kézhez. Az érthető elégedettség mellett általános bizakodás tapasztalható a tagság körében a jövőt illetően. A mintegy 620 ezer forintos, a fel nem osztható szövetkezeti alap, s az imént nlár említett építkezések, tehergépkocsi- és traktorvásárlás mind-mind a bizakodás mellett szólnak. Hisszük mi is, hogy a még hiányzó erőgép is hamarosan a tsz tulajdonában lesz. S a permetezés idején már motoros töltőgép könnyíti majd a tagok munkáját. Doby János A háztáji gazdaságoknak nagy szerepük van az árutermelésben Fontos határozatok és javaslatok a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottságának ülésén A Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottsága pénteken Boross András vb-elnök vezetésével tartott ülését ezúttal kissé részletesebben ismertetjük, nem is annyira a napirend fontossága miatt, inkább azért, hogy bemutassuk, milyen jelentős problémák foglalkoztatják jelenleg járási tanácsainkat. A végrehajtó bizottsági ülés napirendjén például a mező- gazdasági termelés és a felvásárlás 1960. évi tapasztalatairól és az 1961. évi feladatokról szóló jelentés szerepelt, amely egy jellegzetesen mezőgazda- sági járás adatain épül fel és éppen azért nagyjából jellemző az átalakuló egész magyar mezőgazdaságra. — Öva kell inteni a termeltetést, meg a felvásárlást végző szerveket és vállalatokat, valamint a községi tanácsokat, ne akarjanak mindent most már a közös gazdaságokkal megoldani — állapította meg Farkas József vb-elnökhelyet- tes, a napirendi pont előadója. — Nem lehet figyelmen kívül hagyni az igen jelentős árumennyiséget termelő háztáji gazdaságokat, amelyeknek nagy szerepük van és még lesz is évekig a lakosság ellátásában. Rámutatott ezután az előadó arra, hogy a járásban felvásárolt gabona tavaly ugyan mennyiségileg több volt az előző évinél, mégsem tette ki a termelt gabona negyedrészét. A Terményforgalmi Vállalatnak éppen ezért nagyobb erőfeszítést kell tennie idén az előzetes szerződések megkötésére. Arra kell törekednie, I hogy vetesholdanként legalább j egy mázsára kössön szerződést, j Ezután a hús felvásárlását 1 ismertette. Megállapította, hogy 1961. évi felvásárlási tervszám 5000 hízott sertés, ezzel szemben január 15-ig csupán 1790 darabra kötöttek szerződést. Az előirányzott 2080 darab hízott szarvasmarhából a levágható tehenek száma csupán 815. Ez kevés, mert a tsz-eknél jelenleg 1000 kiselejtezett tehénre pocsékolják a takarmányt. Szóvá tette az előadó, hogy bár az elmúlt évben mindössze 123 borjú vágási engedélyt adtak ki a járás területén, a bőrfelvásárló Örkényi és gyóni földművesszövetkezet 143 borjúbőrt vett meg. Az engedély nélküli vágások bizony elég sűrűn fordulnak elő a járásban. Ha a járás minden baromfitartója évente csak öt kilogramm baromfit adna el az államnak, ami csupán egy libát, pulykát vagy egy pár tyúkot jelent, a közös gazdaságok teljesítése nélkül is öt vagon baromfi lenne felvásárolható. A jelentés alapján Farkas József elnökhelyettes előterjesztésére a végrehajtó bizottság több jelentős határozatot hozott. Ezek közül néhány fontosabb: Szükségesnek tartja a v. b., hogy a tsz-ek vezetősége a tagok háztáji állatai részére gondoskodjon szemes- és zöldtakarmányról, valamint legelőterületről. Javasolja a végrehajtó bizottság a Terményforgalmi Vállalatnak, vegye át és rendezze be takarmánykeverő üzemmé a gyóni malmot. Tegyen előterjesztést a v. b. aziránt a felsőbb szerveknél, hogy a jövőben a felvásárlásba számítson be az az áru- mennyiség is, amit a tsz-ek a konzervgyáraiknak, illetve a vendéglátóiparnak adnak el. Ezután Bondor György, a járási tanács pénzügyi osztályvezetője tett tájékoztató jelentést az adóbevételi tervek teljesítéséről, majd Témán Mihály, a Bugyi Gépállomás főagronómusa ismertette a téli gépjavítás helyzetét. Bejelentette még, hogy Örkényben, Inárcson és Bugyin hatvanhárom, a járásban lakó mezőgazdasági dolgozó tízhetes traktorosképző tanfolyamot végez. A gépállomás 105 dolgozója pedig haladó és felsőfokú oktatáson vesz részt a tél folyamán. Végül Nagy János, a járási tanács községfejlesztési csoportjának vezetője ismertette az ez évi községfejlesztési tervet. A dabasi járás 17 községének idei bevételi terve 8 389 866 forint. Ehhez járul 462 061 forint értékű társadalmi munka és 317 525 forint értékű helyi anyag, vagyis a járás községei községfejlesztésre összesen 9 169 472 forintot irányoztak elő. Ebből az egyes községek 15 százalékos hozzájárulása a községben folyó állami beruházásokhoz 508 ezer forint. A kőbánya kővel, az erdőgazdaság fával segíti a tsz-építkezéseket a szobi járásban A szobi járás 1961. évi felvásárlási és értékesítési feladatairól tartott értekezletén részt vettek a községi tanácselnökök, a földművesszövetkezetek és termelőszövetkezetek elnökei, a felvásárlási Újra dolgozik Moszkvában készült műkezével egy tsz-tag 1959 májusában szerencsétlenség érte Méret Ferencet, a jászapáti Alkotmány Termelő- szövetkezet tagját; a szecskavágó levágta jobb kezét. A szerencsétlenül járt tsz-tag fel- gyógyulása után levelet írt Hruscsov elvtársnak és kérte, tegye lehetővé, hogy a brüsszeli világkiállításon aranyéremmel kitüntetett szovjet műkezekből kaphasson egyet. Mérei Ferencet meghívták Moszkvába. 1960. októberében utazott el a szovjet fővárosba, ahonnan most tért haza. Több mint három hónapig a moszkvai művégtag intézet vendége volt és ez idő alatt elkészítették a műkezét. Mérei Ferenc két kezet kapott. Az egyiket írásra és kisebb tárgyak emelésére használja. A másik kézhez speciális szerszámokat, többek között ásót, kapát, kalapácsot, csavarhúzót és több kisebb szerszámot is adtak. szervek, valamint az erdőgazdaság és a kőbánya vezetői. A felvásárlási tervek és a terményértékesítés megtárgyalása után mind a kőbánya, mind az erdőgazdaság részéről fontos bejelentés történt. A bányavállalat a termelőszövetkezetek építkezésének megkönnyítésére és a szükséges épületkő biztosítására elvállalta, hogy a követ önköltségi áron robbantja ki. Ha tehát a tsz tagjai maguk szállítják el a követ, úgy az épületkőhöz rendkívül olcsón jutnak hozzá. Az erdőgazdaság viszont az építkezésekhez szükséges fát bitzosítja. Bölcsőde és óvoda Az alanti két házat mindenki jól ismeri Zsámbékon, még akkor is, ha külsejük ebben az évben alaposan megváltozott. Elsősorban is szembetűnik: hiányoznak a kis, hegyes zárdaablakok, helyettük széles, modern ablakokon árad be a fény. A bölcsőde korszerűsítése kétszázötvenezer forintba került, de megérte, ötvenkét gyerek élvezi benne a világosságot, a meleget, a szakszerű felügyeletet. Újjáépült az óvoda is, házi kezelésben, 150 000 forintos költséggel. A{ három egymásba nyíló 60x60 köbméteres teremből kettőben már rendes foglalkozás van, míg a harmadikban most végzik a belső munkálatokat. Márciusra az is elkészül s akkor az intézmény 80 gyerek helyett már 120-nak válik második otthonává. Es ami a legfontosabb: ezáltal a község gyermekelhelyezési problémája megoldódik, valamennyi igénylő gyermekét felvehetik. így vált a régi kolostor gazdasági épületeiből szemet-szí- vet gyönyörködtető bölcsőde, óvoda. az előirányzat, amiben egy kevés megbocsátható — bár túlzott — magabiztosság is megnyilvánult. S egy csöpp pénzügyi ügyeskedés is, hiszen a Keleti Fény a természetben adott csöveskukoricát mázsánként 100 forinttal számolta, a Béke pedig 150-nel. A Béke Tsz-ben kevesebb nagyüzemi tapasztalattal rendelkeztek, mint a Keleti Fényben. Ezért nagyobb volt a terméskiesés, ám — s ez igen dicséretes — a tervezettnél sokkal több a saját erőből eszközölt beruházás is. llymódon került tető alá két, egyenként hélvagonos póré, süldőszállás, ser- tésfiaztató, 50 fé- rős növendékmarha- istálló. A munkaegység értéke azonban így is jól meghaladja majd a harminc forintot, amivel elégedett a szövetkezeti gazdák többsége. A most zárult gazdasági év tapasztalatait mindkét tsz hasznosította. A Béke gazdái már most megfogadták: több realitással terveznek. Feljegyzésre méltó, hogy a régi tsz gazdáinak még az új szövetkezet megsegítésére is futotta erejéből a nyáron. Ez a támogatás, valamint a Béke Tsz titkárrá választott kommunistájának, Oláh JóA bölcsőde Az óvoda (Gábor Viktor felv.) zsefnek okos szava ^ baráti közelségbe j hozta a két termelő- $ szövetkezetét. % így történhetett, % hogy a két tsz gaz- $ dái a legteljesebb egyetértésben elha- % tározták: állami kői- £ csőn igénybevételé- ^ vei, közösen építe- £ nek zsilipet a Tá- £ pián. Háromszázhat- j ezer forintot áldoz- £ nak azért, hogy a $ folyócska jobb és $ bak partján 50—50 'j holdas öntözéses % kertészetet létesít- ^ hessenek. Úgy szá- ^ mítják, hogy kor- % szerű esőztető be- ^ rendezéseket is vá- f súrolnak. Jól tud- ják a tápiószelei í parasztok, hogy az > öntözött kertészet minden egyes hold- ^ ja — már az első $ esztendőben! — sok $ tízezer forintos be- 'j vétellel gazdagítja í őket. $ (b. z.) '■ T ápiószelén tizenegy évvel ezelőtt alakították meg — s gyarapították azóta is szorgalommal — a falu szegényparasztjai a szép nevű Keleti Fény Tsz-t. Két esztendeje az egész falu parasztsága szövetkezetbe tömörült és az új belépők egy része Béke Tsz néven új termelőszövetkezetet alakított. A tapasztalt és az új szövetkezeti parasztok érthető érdeklődéssel figyelték egymás munkáját. A Keleti Fény-beliek mértéktartóan terveztek: munkaegységenként 32 forintot. Ebből harmincat ki is tudnak fizetni — ez már bizonyos. A Békében 40 forint volt Kézfogása Tdpiófölött
