Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

«ecte» ^fCíríap m. FEBRCÄR 26, VASÁRNAP Mindenkinek munkája szerint I A sokat vitatott kérdés el­dőlt. Bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezetekben a jövedelemelosztási formák kö­zül az vált be legjobban, ame­lyik anyagilag is érdekeltté tiette a tagokat a több, olcsóbb és jobb terméseredmények el­érésében. Az elmúlt év ta­pasztalatai is igazolták, hogy az anyagi érdekeltséget fokozó új jövedelemelosztási for­mák biztató eredményeket hoztak mindenütt, ahol azo­kat következetesen megvaló­sították. Az anyagi érdekelt­ség bevezetése és alkalmazása elősegíti a munkaerővel való helyes gazdálkodást. Ezekben a hónapokban a termelőszövetkezetek megszi­lárdítása, nyugodtan mondhat­juk — legfontosabb feladat. A tervek lényegében már az új termelőszövetkezetekben is elkészültek. Megvitatták a vezetők a tagsággal, hogy miből mennyit termeljenek, s döntöttek a jövedelemelosz­tás formájáról is. Pest me­gye legtöbb termelőszövetke­zetében az anyagi érdekeltsé­gen alapuló jövedelemelosztá­si formát választották, az ered­ményességi munkaegység sze­rinti elszámolás és a premizá­lás különböző formáit. Ezek különösen komoly eredménye­ket hoznak akkor, ha páro­sulnak a terület munkacsapa­tokra, illetve családokra tör­ténő felosztásával. Az anyagi érdekeltséget fo­kozó jövedelemelosztási mód­szerek egyik igen fontos elő­nye, hogy elősegíti a tagok és a családtagok fokozottabb be­vonását a közös munkába. A termelőszövetkezeti I tagok munka és eredmény sze­I rinti javadalmazásának kö­vetkezetes megvalósítása a szövetkezeti gazdálkodás meg­szilárdításának igen fontos láncszeme. Azokban a tsz-ek- ben, ahol a helyes üzem- és munkaszervezés mellett szigo­rúan megvalósítják az elosz­tás szocialista elvét — minden­kinek munkája szerint — nö­vekszik a tagok biztonságér­zete, jobb munkafegyelem ala­kul ki, ami a magasabb ered­mények elérésében jut kifeje­zésre. A jövedelemelosztás módjának helyes megválasztá­sa és annak következetes be­tartása — ha az párosul a jól szervezett gazdálkodás egyéb tényezőivel — minden esetben meghozza gyümölcsét. Az elmúlt két év tapaszta­latai alapján kidolgozták a szövetkezeti gazdálkodás na­gyobb részét átfogó jövedelem- elosztási formákat (ezt a könyvet az MSZMP Pest me­gyei végrehajtó bizottságának határozata alapján adták ki). A szövetkezetek közgyűlései maguk határozzák meg. hogy a javasolt és jól bevált jövede­lemelosztási formák közül me­lyiket vezetik be. Ha viszont döntöttek, azt következetesen valósítsák meg, mert csak így várhatnak eredményt. Cs. A Kulturális és gazdasági számvetés a nyársapáti Haladás Tsz-ben Egy esztendő a mezőgazda­ságban talán nem is számotte­vő idő. A nyársapáti Haladás Tsz ennek ellenére jó ered­ményt tud felmutatni. A nagy­részt szőlőterülettel gazdálko­dó tsz tagsága jó elnököt vá­lasztott Mezei Mihály szemé­lyében, aki az Állami Pince- gazdaságnál betöltött állását cserélte fel a sokkal nagyobb fáradságot, felelősséget jelen­tő tsz-elnökséggel. Nagy gya­korlati tapasztalatokat hozott magával a tsz-elnök az újon­nan alakult gazdaságba, de ezenfelül még valamit, ami igen nagy értéket jelent Ez évben is Pest megye lesz az ország „paradicsomkertje" Háromféle újfajta paradicsommag és nyolcféle egyéb zöldségmag-újdonság került forgalomba Az anyagi érdekeltség: el­vét a gazdálkodás minden ágára, növénytermesztésre, ál­lattenyésztésre, kertészetre ér­demes és ajánlatos alkalmaz­ni. Helyes, ha a tervek túl­teljesítése érdekében prémiu­mot fizetnek. Mindazon ter­mékféleségnél, amelyeket a tag. saját háztartásában, - vagy. a háztáji állatállomány takar­mányozásában fel tud haszi)ál-_ ni, célszerű a több térmökét előállító tagnak a prémium ösz- szegének egy részét, vagy egé­szét természetben kiadni. Az anyagi érdekeltség fokozása szempontjából szükség esetén az egyes, főként betakarítási munkák gyors elvégzése ér­dekében tűzzenek ki célpré­miumokat a szövetkezetek ve­zetőségei, példáúl az aratás­nál, a szénabetakarításnál, a cséplésnél stb. Elsősorban olyan növények, illetve ter­mékek betakarításánál szük­séges ez, amelyeknél az alap­vető munkák gépesítve van­nak, vagy pedig a termés mennyisége a tagok által kéz­zel végzett munkától már ke­vésbé függ. örvendetes, hogy a termelő- szövetkezetek zömében tud­ják; a gondosan elkészített ter­melési és pénzügyi terv a gaz­dálkodás alapja. Ha ezek a ter­veik megalapozottak, is, a meg­alapozottság mellett tartalmaz­zanak néhány százalék bizton­sági tartalékot, hogy kedvezőt­lenebb időjárás esetén is telje­síthető legyen a tervezett be­vétel, s ezzel egy időben kifi­zethető legyen a munkaegység tervezett értéke. Az alapjavadalmazás formá­jától függetlenül minden ter­melőszövetkezetben alkalmaz­hatják a kiegészítő javadalma­zást (premizálást). A szövetke­zeti tagokat, sőt vezetőket a prémium alkalmazásával anyagilag fokozottabban érde­keltté lehet tenni a tervek túl­teljesítésében, a jobb eredmé­nyek elérésében. Prémium­ként a terven felül elért ter­melési, illetve gazdálkodási eredmények meghatározott ré­sze adható ki a terven felüli eredményt elérő tagoknak és vezetőknek. Ezt a prémiumot az alapjövedelmen felül kell kiadni. Az ily módon kifize­tett prémium nagysága a tsz- tagoknál és vezetőknél együt­tesen a terven felül termelt ér­téknek legfeljebb negyven százalékát teheti ki. Helyes, ha a prémiumfeltételek a szö­vetkezeten belül megközelítő­en azonosak valamennyi üzem­ágban, ezért rendkívül fontos, hogy a tervezéskor a termésát­lagok, az állati termékhoza­mok, stb. nagyságának megál­lapítása alapos körültekintés­sel történjék. a régi paradicsomtermő területek mellett új sza­kaszokat jelölt ki a me­gyében a korai paradi­csom termesztésére. így a gödöllői járáson kívül Veresegyház, Aszód, Túra és Isaszeg határában lényegesen emelték az almaparadicsom termőterületét. Az idén for­galomba hozott, újfajta para­dicsommagból a „Kecskeméti 42-es” számú, a „Budai” ko­rai. az „Alaszkai” paradi­csomfajtákból már eddig is pótmegrendelések futottak be. A „Kecskeméti 42-esnek” elő­nye, hogy az átlagnál nagyobb bogyója van és így súlyra jól fizet, szedése már július kö­zepén megkezdhető. A „Bu­dai” szintén igen korán szál­lítható, az „Alaszka” bőtermő, a fagyokra legkevésbé érzé­keny. Szerencse, hogy jól fel­készültünk a paradicsom nagyarányú termesztésére, mert magában Pest megyében az idén több mint 2200 hold- nyi területtel növekszik a pa­radicsomkultúra! — fejezte be tájékoztatóját Ijjas Sándor. Amint látjuk tehát, Pest megye megnövekedett paradi­csomterületével és régi, jól bevált termesztési módszerei­vel ez évben is az ország „pa­radicsomkertje” lesz. Németh Jenő FAKITERMELES Az Állami Erdőgazdaság pótbaraszti üzemegységében C'siszárik József és Csiszárik István kihasználják a téli napokat, s nagy mennyiségű fát termelnek ki. A termelő- szövetkezetek építkezéseihez sok szerfát küldenek ebből az erdészetből is munkájában: volt munkatár­sai és vállalata állandó támo­gatását. A pincegazdaság dolgozói patronálják a Haladást. Még a közgyűlésen is megjelentek a volt munkatársak és együtt örülnek Mezei Mihállyal, s a tsz minden tagjával az első sikeres esztendőnek. — A nagyüzemi gazdálkodás egyik legfontosabb követelmé­nye a gondos tervezés, a terv­szerűséghez való szigorú ra­gaszkodás és a tervek lehe­tőség szerint való túlteljesíté­se — ezt mondja Mezei Mi­hály. — Gazdasági tevékeny­ségünk két részre oszlik. Ve­gyük először az állattenyész­tést. Hatvanhárom lovunk, hatvanhat szarvasmarhánk, harminchat elsőrendű anya­disznónk van. 1960-ban disz­nóhizlalásra szerződtünk. Hiánytalanul leszállítottuk az ötvenkét hízót és az idén február hóban ese­dékes huszonkét darabot. Ezt a körülményekhez képest je­lentős feladatot megfelelő tervezés nélkül nem tudtuk volfta megvalósítani, ötszáz­tíz holdra terveztünk be ta­karmánytermelést és a meg­lehetősen mostoha időjárási viszonyok ellenére takarmány­készleteink az újig ki fog­nak tartani. — Szőlőgazdaságunk gaz­dasági tevékenységünk jelen­tős része. 9300 métermázsa szőlőt és ennek megtermelé­sére munkaegységenként 31 forintot terveztünk. Rajtunk kívülálló okból kereken 3500 métermázsa szőlő kiesett a termelésből, de ennek ellenére munkaegységenként 30 fo­rintot tudunk fizetni. Két dol­got teszek azonban hozzá. Az első és legfontosabb az, hogy az egész gazdasági év során egyetlenegyszer sem voltak fi­zetési zavaraink, annak elle­nére, hogy havonta munka­egységenként tizenkét forint előleget fizettünk. A másik, döntően fontos ok, hogy az Idén is változatlanul szilárd anyagi helyzetünk lesz, mert 260 000 forint üzemviteli tar­talékot hoztunk át az 1961-es gazdasági évre. — A múlt évben összesen ti­zenöt mázsa búzánk és ti­zenöt múzsa rozsunk volt, nyolcezer forint értékben. Bi­zony, ez elég sovány lehető­ség. Ennek ellenére igyekez­tünk jól gazdálkodni. Nyolc­vanhárom nyugdíjas tagunk van. Többen betegek és mun­kaképtelenek, ezek között osz­tottuk ki a gabonát. Saját erő­ből kiadtunk nyugdíjasaink közül az arra rászorulóknak tűzifát. Jó szándékunkat bi­zonyítja, hogy korlátolt anyagi lehetőségeink mellett is vá­sároltunk az év során kétezer­ötszáz forint értékű könyvet; — Az idén. a kétszázalékos kulturális és szociális alapra 60 000 forintot terveztünk be. Ebből negyvenezer forintot szociális juttatásokra fordí­tunk és húszezer forintot kulturális célokra. Ebből az összegből klubszobát rende­zünk be és rádiót, könyv- szekrényt, meg televíziót vásá­rolunk. Az ismerd meg hazá­dat mozgalom keretében ki­rándulásokat szervezünk és el­visszük tagjainkat a budapesti színházak előadásaira is. Rossi Károly A szövetkezeti gazdasagok sürgősen rendeljék meg műtrágyaszükságietüket A MÜNÖSZER Pest megyei kirendeltségétől szerzett érte­sülés szerint a szövetkezetek egy része még nem rendelte meg a tavaszi műtrágyameny- nyiséget. Márpedig az őszi vetések fejtrágyázását nitro­génnel még a tél végén, de leg­később a talajélet megindulá­sa előtt el kell végezni. Az alaptrágyázáshoz szükséges szuperfoszfátot, kálisót a ta­vaszi szántás előtt . ki kell szórni a földekre. A szőlő nyitása előtt ugyancsak alkal­mazni kell a kálisóval való trágyázást, a burgonya alá is be kell szántani a kálisót. — Az a tapasztalatunk — mondja Rutkai Lujza áru­forgalmi előadó —, hogy a szö­vetkezetek egy része nem is­meri a megrendelés módját. Az eddigi megrendeléseknél mutatkozó pénzügyi nehézsé­geket áthidaltuk tárolási meg­állapodások kötésével. Ezek alapján előszállításokat esz­közöltünk. A továbbiakban azonban a szokásos módon kell lebonyolítanunk a szállításo­kat. Ennek a módja pedig a következő: A szövetkezetek befizetik a megrendelt áru összegét a Ma­gyar Nemzeti Bank illetékes fiókjánál. Ha termelési szer­ződést kötöttek, a szerződés bemutatására a bank hitelt fo­lyósít részükre. Az előbbiek alapján a szövetkezet megren­delést és fedezetigazolást küld a MÜNÖSZER Pest megyei kirendeltségéhez. A 'kiren­deltség a megrendelést visz- szaigazolja, és egyidejűleg in­tézkedik a szállítás tekinteté­ben is. Elmondta még Rutkai Luj­za, az újonnan alakult szö­vetkezeti gazdaságoknak ne­hézséget okoz a műtrágya- megrendeléseknél, -hogy a ku­korica- és burgonyatermelési szerződések kötése most fo­lyik, amelyek után ugyancsak, jár műtrágya. Igyekezni kell a szerződéskötések lebonyolí­tásával, hogy a megrendelé­sek és fedezetigazolások in­nen is beérkezzenek, s a szer­ződések után járó műtrágya idejében rendelkezésükre áll­jon. A MÜNÖSZER a maga részéről mindent megtesz a szállítások gyors lebonyolítása érdekében. re egy jószág sem kapta el a nyavalyát. — Szövetkezetiek? — Igen — válaszolja — a Szabadság Tsz-é, mind a 310 darab. Közben a juhász leveti a kucsmáját, kigombolja a laj- biját. aztán úgy folytatja: — Furcsa egy tél ez az idei. Harmincöt• éve járom már hidegben, melegben a határt, de mondhatom, ke­vés ilyen februárral talál­koztam. — Idevalósi? — Most má’ igen. Azelőtt Törteién juhászkodtam. Mióta a hasznomat tudják venni, mást ,se csináltam, csak a birkák mellett voltam. Tudja milyen szép foglalkozás ez? Bolintoki hogy sejtem. — Ugyan, honnét tudná, hisz csak mi érezzük a Ka­cérral, milyen szép ez a zsi- ványélet. Ilyenkor tél-időben még szabadabban járjuk a határt. Igaz, sok vesződség- gel jár. de hát nincsen öröm üröm nélkül. Áooldatni kell ezeket az állatokat, óvni őket a betegségtől, ha itt az idő, nyírni, fejni. Bizony, télen- nyáron. szinte éjjel-navpal velük vagyunk. Fontos ügy­nek ken annak lenni, ha én átadom „ botot valakinek egy- egy fél napra. — Ez meg a jobbkezem — mutat a fülét hegyező te­relőpulira. Kacér érzi. hogy róla van szó, jön is a gazdá­jához farkcsóválva. Az meg csak szelíden szól hozzá, si- mogatóan: — Te betyár. — Aztán hozzám fordul: — Ismertem én olyan ju­hászt. aki magázta a kutyá­ját. Gyűjjön már leend ide, mennyen a kos után. hozza vissza az elejit, ugrassza meg a szélit, így biztatta a kutyá­ját. Miért? Annyira becsül­te, hogy még le se tegezte. Én ha tegezem is a Kacért, azért nagyon jóban vagyunk. Kacér meg. hogy bebizonyít­sa. tényleg rászolgál gazdá­ja elismerésére, felugrik, s mire a juhász füttyent egyet, már össze is tereli a széledő falkát. Erősi Ferenc, mert így hív­ják az irsai juhászt, tovább mesél a juhászélet szépsé­geiről. gondjairól. — Amott az öreg szőlőben van a mi karámunk. Onnét indulunk reggelenként, hogy mire bealkonyodik, végig­járjuk az albarti határt. Ha jó idő van. mim o-en a té­len is, nem kell külön etet­___________ ÍL. — A ZARSZAMADÓ közgyűléseket Pest megye csaknem minden termelő- szövetkezete befejezte. A zárszámadó közgyűlésekkel egyidőben hozzáláttak az 1961. évi tervek felülvizsgá­latához a járási szervek. — A TRAKTOROSKÉP- ZÖ tanfolyamok február vé­gén, március első felében fejeződnek be megyénk gép­állomásain. Az idei télen csaknem ezer traktorost ké­peztek ki. — AZ ERDŐGAZDASÁ­GOK gyorsított ütemben szállítják a termelőszövet­kezetek részére a szerfás építkezésekhez szükséges faanyagot. É \ A Kertimag Vállalat Rot- tenbiller utcai telepén, az úgynevezett „Magudvarban” lázas munka folyik. Negyed­óránként robognak ki a te­lepről a postacsomagokkal, lá­dákkal és plombáit zsákokkal megrakott tehergépkocsik az irányító postahivatalok és pá- lyudvarok felé. Felkerestük Ijjas Sándort, a vállalat áru­forgalmi osztályának vezető­jét, aki Pest megye idei mag- ellátásáról a következőket mondottá: — Az idén Pest megye több mint 250 falusi földművesszö­vetkezeti boltja között 120 féle zöldség- és 350 féle virág­magot osztottunk ki. Kísérleti telepeinken többféle talajon kipróbált és jól bevált, kizá­rólag fémzárolt, tiszta és ki­tűnő csíraképességű magot bocsátottunk a termelők ren­delkezésére. Vannak speciális tájmag­vaink is, amelyekkel táj­egységek szerint látjuk el a gazdaságokat. Az idén nyolc féle új kerté­szeti magot hoztunk forga­lomba. így többek között a „Codánia”, rövid tenyészidejű, nagy fejű, hófehér karfiol-, a „Hegykői” nemesített zeller­magot, amely nem ereszt ol­dalgyökereket, a „Champig­non” szabadföldi, korai ter­melésre alkalmas pirosretek- magot, a „Szentesi” tompa, fehér csemegepaprika és a „Muskotály”, a szárazságot jól bíró zöld húsú cukordiny- nye-magot. — A legnagyobb érdeklődés a megyében — mondotta a továbbiakban — a paradi­csommag iránt mutatkozik. Ennek magyarázata az, hogy a Földtani és Agrobiológiai Kutató Intézet ! Olyan most az albertirsai határ, mint egy tavaszról \ mesélő üde olajfestmény. \ Karcsú törzsű nyárfák ka- ! cérkodnak. a fürge napsu- t garakkal, itt-ott már zölde- ; sen nyújtózik az ébredező \ rért. Odafönt az égen egy } árva felhő sincsen. De ni- j csak, mi hömpölyög ott az \ erdő szélén? Legelésző bir- } kák, utánuk a juhász lép- } ked, kezében az ezüstkampós } bottal. } — Kacér, te! Hozd vissza } azt a betyárt — hangzik a ; kiáltás, s a fekete pnlikölyök, } mintha puskából lőtték vol- } na ki, ered a vetésbe tévedt i birkák után. A távoli fákon ' még ugyan varjak kárognak, | ez azonban nem zavarja az ; irsai juhászt, kucsmája hát- ; racsapva, bundája kigom- ; bolva jelzi, hogy 6 is tavaszt ! érez. \ — Jó időnk van bátyám ; — szólítom meg, amikor a ; menet közelebb ér. í — Az a, csak nehogy meg- J bosszulja magát ez a feb- } ruár. Volt már olyan má- í jus eleje is, amikor a bir- } Icák térdig hóban jártak. \ — No, az idén még ja­(nuárban sem volt így. ; — Nem ám, mert nem is j esett, meg a körömfájás } miatt sem hozhattam ki a } birkákat. Most szabadultunk < fel a tilalom alól, Szerencsé­ni a birkákat. Megtaláljál£ a\ maguknak valót. így seta- í közben rétről-rétre is. Csak} aklcor adunk nekik enniva-{ lót. amikor már gyöngefias} is van köztük. — Hány kisbárányra ssá-í mítanak? — Százkilencven hasas van } köztük, legalább ennyi bá-} rányt várunk március ele-} jére. Elmondja még az irsai ju-} húsz azt is. hogy alia egy} éve van a termelőszövetke-} cetben, azelőtt mint önálló $ juhász, nyolcvan báránnyal } járta a határt. Jól érzi ma-} gát a tsz-ben, ha több is a} tennivaló, szívesen végzi. Az} elmúlt évben 525 egységet szerzett. Szóba kerül a család £ is. mesél a két leányáról, megí a fiáról: ^ — Sajnos, a mai fiatalok} már nem becsülik úgy ezt a} mesterséget, jobban érdek-} lödnek n technika iránt. Pe-} dia ha tudnák, hogy ez se} rossz foglalkozás... } Beszélhefnénk még. de'} egyszeresük megcsendül a £ falu felől a delet verő lva-% rang. Nekem is mennem kell. £ ő is indulásra biztatja a tü-% relmetlen Kacért. A nap még £ magasabbra kúszik, s a var-; jak is egyre messzebbről ká- ronnak. mintha csak jelez­nék. hon,, velfih eávütt bú­csúzik a tél. SuJyán pá, * jL irsai juhász

Next

/
Oldalképek
Tartalom