Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
«ecte» ^fCíríap m. FEBRCÄR 26, VASÁRNAP Mindenkinek munkája szerint I A sokat vitatott kérdés eldőlt. Bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezetekben a jövedelemelosztási formák közül az vált be legjobban, amelyik anyagilag is érdekeltté tiette a tagokat a több, olcsóbb és jobb terméseredmények elérésében. Az elmúlt év tapasztalatai is igazolták, hogy az anyagi érdekeltséget fokozó új jövedelemelosztási formák biztató eredményeket hoztak mindenütt, ahol azokat következetesen megvalósították. Az anyagi érdekeltség bevezetése és alkalmazása elősegíti a munkaerővel való helyes gazdálkodást. Ezekben a hónapokban a termelőszövetkezetek megszilárdítása, nyugodtan mondhatjuk — legfontosabb feladat. A tervek lényegében már az új termelőszövetkezetekben is elkészültek. Megvitatták a vezetők a tagsággal, hogy miből mennyit termeljenek, s döntöttek a jövedelemelosztás formájáról is. Pest megye legtöbb termelőszövetkezetében az anyagi érdekeltségen alapuló jövedelemelosztási formát választották, az eredményességi munkaegység szerinti elszámolás és a premizálás különböző formáit. Ezek különösen komoly eredményeket hoznak akkor, ha párosulnak a terület munkacsapatokra, illetve családokra történő felosztásával. Az anyagi érdekeltséget fokozó jövedelemelosztási módszerek egyik igen fontos előnye, hogy elősegíti a tagok és a családtagok fokozottabb bevonását a közös munkába. A termelőszövetkezeti I tagok munka és eredmény szeI rinti javadalmazásának következetes megvalósítása a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdításának igen fontos láncszeme. Azokban a tsz-ek- ben, ahol a helyes üzem- és munkaszervezés mellett szigorúan megvalósítják az elosztás szocialista elvét — mindenkinek munkája szerint — növekszik a tagok biztonságérzete, jobb munkafegyelem alakul ki, ami a magasabb eredmények elérésében jut kifejezésre. A jövedelemelosztás módjának helyes megválasztása és annak következetes betartása — ha az párosul a jól szervezett gazdálkodás egyéb tényezőivel — minden esetben meghozza gyümölcsét. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján kidolgozták a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb részét átfogó jövedelem- elosztási formákat (ezt a könyvet az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának határozata alapján adták ki). A szövetkezetek közgyűlései maguk határozzák meg. hogy a javasolt és jól bevált jövedelemelosztási formák közül melyiket vezetik be. Ha viszont döntöttek, azt következetesen valósítsák meg, mert csak így várhatnak eredményt. Cs. A Kulturális és gazdasági számvetés a nyársapáti Haladás Tsz-ben Egy esztendő a mezőgazdaságban talán nem is számottevő idő. A nyársapáti Haladás Tsz ennek ellenére jó eredményt tud felmutatni. A nagyrészt szőlőterülettel gazdálkodó tsz tagsága jó elnököt választott Mezei Mihály személyében, aki az Állami Pince- gazdaságnál betöltött állását cserélte fel a sokkal nagyobb fáradságot, felelősséget jelentő tsz-elnökséggel. Nagy gyakorlati tapasztalatokat hozott magával a tsz-elnök az újonnan alakult gazdaságba, de ezenfelül még valamit, ami igen nagy értéket jelent Ez évben is Pest megye lesz az ország „paradicsomkertje" Háromféle újfajta paradicsommag és nyolcféle egyéb zöldségmag-újdonság került forgalomba Az anyagi érdekeltség: elvét a gazdálkodás minden ágára, növénytermesztésre, állattenyésztésre, kertészetre érdemes és ajánlatos alkalmazni. Helyes, ha a tervek túlteljesítése érdekében prémiumot fizetnek. Mindazon termékféleségnél, amelyeket a tag. saját háztartásában, - vagy. a háztáji állatállomány takarmányozásában fel tud haszi)ál-_ ni, célszerű a több térmökét előállító tagnak a prémium ösz- szegének egy részét, vagy egészét természetben kiadni. Az anyagi érdekeltség fokozása szempontjából szükség esetén az egyes, főként betakarítási munkák gyors elvégzése érdekében tűzzenek ki célprémiumokat a szövetkezetek vezetőségei, példáúl az aratásnál, a szénabetakarításnál, a cséplésnél stb. Elsősorban olyan növények, illetve termékek betakarításánál szükséges ez, amelyeknél az alapvető munkák gépesítve vannak, vagy pedig a termés mennyisége a tagok által kézzel végzett munkától már kevésbé függ. örvendetes, hogy a termelő- szövetkezetek zömében tudják; a gondosan elkészített termelési és pénzügyi terv a gazdálkodás alapja. Ha ezek a terveik megalapozottak, is, a megalapozottság mellett tartalmazzanak néhány százalék biztonsági tartalékot, hogy kedvezőtlenebb időjárás esetén is teljesíthető legyen a tervezett bevétel, s ezzel egy időben kifizethető legyen a munkaegység tervezett értéke. Az alapjavadalmazás formájától függetlenül minden termelőszövetkezetben alkalmazhatják a kiegészítő javadalmazást (premizálást). A szövetkezeti tagokat, sőt vezetőket a prémium alkalmazásával anyagilag fokozottabban érdekeltté lehet tenni a tervek túlteljesítésében, a jobb eredmények elérésében. Prémiumként a terven felül elért termelési, illetve gazdálkodási eredmények meghatározott része adható ki a terven felüli eredményt elérő tagoknak és vezetőknek. Ezt a prémiumot az alapjövedelmen felül kell kiadni. Az ily módon kifizetett prémium nagysága a tsz- tagoknál és vezetőknél együttesen a terven felül termelt értéknek legfeljebb negyven százalékát teheti ki. Helyes, ha a prémiumfeltételek a szövetkezeten belül megközelítően azonosak valamennyi üzemágban, ezért rendkívül fontos, hogy a tervezéskor a termésátlagok, az állati termékhozamok, stb. nagyságának megállapítása alapos körültekintéssel történjék. a régi paradicsomtermő területek mellett új szakaszokat jelölt ki a megyében a korai paradicsom termesztésére. így a gödöllői járáson kívül Veresegyház, Aszód, Túra és Isaszeg határában lényegesen emelték az almaparadicsom termőterületét. Az idén forgalomba hozott, újfajta paradicsommagból a „Kecskeméti 42-es” számú, a „Budai” korai. az „Alaszkai” paradicsomfajtákból már eddig is pótmegrendelések futottak be. A „Kecskeméti 42-esnek” előnye, hogy az átlagnál nagyobb bogyója van és így súlyra jól fizet, szedése már július közepén megkezdhető. A „Budai” szintén igen korán szállítható, az „Alaszka” bőtermő, a fagyokra legkevésbé érzékeny. Szerencse, hogy jól felkészültünk a paradicsom nagyarányú termesztésére, mert magában Pest megyében az idén több mint 2200 hold- nyi területtel növekszik a paradicsomkultúra! — fejezte be tájékoztatóját Ijjas Sándor. Amint látjuk tehát, Pest megye megnövekedett paradicsomterületével és régi, jól bevált termesztési módszereivel ez évben is az ország „paradicsomkertje” lesz. Németh Jenő FAKITERMELES Az Állami Erdőgazdaság pótbaraszti üzemegységében C'siszárik József és Csiszárik István kihasználják a téli napokat, s nagy mennyiségű fát termelnek ki. A termelő- szövetkezetek építkezéseihez sok szerfát küldenek ebből az erdészetből is munkájában: volt munkatársai és vállalata állandó támogatását. A pincegazdaság dolgozói patronálják a Haladást. Még a közgyűlésen is megjelentek a volt munkatársak és együtt örülnek Mezei Mihállyal, s a tsz minden tagjával az első sikeres esztendőnek. — A nagyüzemi gazdálkodás egyik legfontosabb követelménye a gondos tervezés, a tervszerűséghez való szigorú ragaszkodás és a tervek lehetőség szerint való túlteljesítése — ezt mondja Mezei Mihály. — Gazdasági tevékenységünk két részre oszlik. Vegyük először az állattenyésztést. Hatvanhárom lovunk, hatvanhat szarvasmarhánk, harminchat elsőrendű anyadisznónk van. 1960-ban disznóhizlalásra szerződtünk. Hiánytalanul leszállítottuk az ötvenkét hízót és az idén február hóban esedékes huszonkét darabot. Ezt a körülményekhez képest jelentős feladatot megfelelő tervezés nélkül nem tudtuk volfta megvalósítani, ötszáztíz holdra terveztünk be takarmánytermelést és a meglehetősen mostoha időjárási viszonyok ellenére takarmánykészleteink az újig ki fognak tartani. — Szőlőgazdaságunk gazdasági tevékenységünk jelentős része. 9300 métermázsa szőlőt és ennek megtermelésére munkaegységenként 31 forintot terveztünk. Rajtunk kívülálló okból kereken 3500 métermázsa szőlő kiesett a termelésből, de ennek ellenére munkaegységenként 30 forintot tudunk fizetni. Két dolgot teszek azonban hozzá. Az első és legfontosabb az, hogy az egész gazdasági év során egyetlenegyszer sem voltak fizetési zavaraink, annak ellenére, hogy havonta munkaegységenként tizenkét forint előleget fizettünk. A másik, döntően fontos ok, hogy az Idén is változatlanul szilárd anyagi helyzetünk lesz, mert 260 000 forint üzemviteli tartalékot hoztunk át az 1961-es gazdasági évre. — A múlt évben összesen tizenöt mázsa búzánk és tizenöt múzsa rozsunk volt, nyolcezer forint értékben. Bizony, ez elég sovány lehetőség. Ennek ellenére igyekeztünk jól gazdálkodni. Nyolcvanhárom nyugdíjas tagunk van. Többen betegek és munkaképtelenek, ezek között osztottuk ki a gabonát. Saját erőből kiadtunk nyugdíjasaink közül az arra rászorulóknak tűzifát. Jó szándékunkat bizonyítja, hogy korlátolt anyagi lehetőségeink mellett is vásároltunk az év során kétezerötszáz forint értékű könyvet; — Az idén. a kétszázalékos kulturális és szociális alapra 60 000 forintot terveztünk be. Ebből negyvenezer forintot szociális juttatásokra fordítunk és húszezer forintot kulturális célokra. Ebből az összegből klubszobát rendezünk be és rádiót, könyv- szekrényt, meg televíziót vásárolunk. Az ismerd meg hazádat mozgalom keretében kirándulásokat szervezünk és elvisszük tagjainkat a budapesti színházak előadásaira is. Rossi Károly A szövetkezeti gazdasagok sürgősen rendeljék meg műtrágyaszükságietüket A MÜNÖSZER Pest megyei kirendeltségétől szerzett értesülés szerint a szövetkezetek egy része még nem rendelte meg a tavaszi műtrágyameny- nyiséget. Márpedig az őszi vetések fejtrágyázását nitrogénnel még a tél végén, de legkésőbb a talajélet megindulása előtt el kell végezni. Az alaptrágyázáshoz szükséges szuperfoszfátot, kálisót a tavaszi szántás előtt . ki kell szórni a földekre. A szőlő nyitása előtt ugyancsak alkalmazni kell a kálisóval való trágyázást, a burgonya alá is be kell szántani a kálisót. — Az a tapasztalatunk — mondja Rutkai Lujza áruforgalmi előadó —, hogy a szövetkezetek egy része nem ismeri a megrendelés módját. Az eddigi megrendeléseknél mutatkozó pénzügyi nehézségeket áthidaltuk tárolási megállapodások kötésével. Ezek alapján előszállításokat eszközöltünk. A továbbiakban azonban a szokásos módon kell lebonyolítanunk a szállításokat. Ennek a módja pedig a következő: A szövetkezetek befizetik a megrendelt áru összegét a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókjánál. Ha termelési szerződést kötöttek, a szerződés bemutatására a bank hitelt folyósít részükre. Az előbbiek alapján a szövetkezet megrendelést és fedezetigazolást küld a MÜNÖSZER Pest megyei kirendeltségéhez. A 'kirendeltség a megrendelést visz- szaigazolja, és egyidejűleg intézkedik a szállítás tekintetében is. Elmondta még Rutkai Lujza, az újonnan alakult szövetkezeti gazdaságoknak nehézséget okoz a műtrágya- megrendeléseknél, -hogy a kukorica- és burgonyatermelési szerződések kötése most folyik, amelyek után ugyancsak, jár műtrágya. Igyekezni kell a szerződéskötések lebonyolításával, hogy a megrendelések és fedezetigazolások innen is beérkezzenek, s a szerződések után járó műtrágya idejében rendelkezésükre álljon. A MÜNÖSZER a maga részéről mindent megtesz a szállítások gyors lebonyolítása érdekében. re egy jószág sem kapta el a nyavalyát. — Szövetkezetiek? — Igen — válaszolja — a Szabadság Tsz-é, mind a 310 darab. Közben a juhász leveti a kucsmáját, kigombolja a laj- biját. aztán úgy folytatja: — Furcsa egy tél ez az idei. Harmincöt• éve járom már hidegben, melegben a határt, de mondhatom, kevés ilyen februárral találkoztam. — Idevalósi? — Most má’ igen. Azelőtt Törteién juhászkodtam. Mióta a hasznomat tudják venni, mást ,se csináltam, csak a birkák mellett voltam. Tudja milyen szép foglalkozás ez? Bolintoki hogy sejtem. — Ugyan, honnét tudná, hisz csak mi érezzük a Kacérral, milyen szép ez a zsi- ványélet. Ilyenkor tél-időben még szabadabban járjuk a határt. Igaz, sok vesződség- gel jár. de hát nincsen öröm üröm nélkül. Áooldatni kell ezeket az állatokat, óvni őket a betegségtől, ha itt az idő, nyírni, fejni. Bizony, télen- nyáron. szinte éjjel-navpal velük vagyunk. Fontos ügynek ken annak lenni, ha én átadom „ botot valakinek egy- egy fél napra. — Ez meg a jobbkezem — mutat a fülét hegyező terelőpulira. Kacér érzi. hogy róla van szó, jön is a gazdájához farkcsóválva. Az meg csak szelíden szól hozzá, si- mogatóan: — Te betyár. — Aztán hozzám fordul: — Ismertem én olyan juhászt. aki magázta a kutyáját. Gyűjjön már leend ide, mennyen a kos után. hozza vissza az elejit, ugrassza meg a szélit, így biztatta a kutyáját. Miért? Annyira becsülte, hogy még le se tegezte. Én ha tegezem is a Kacért, azért nagyon jóban vagyunk. Kacér meg. hogy bebizonyítsa. tényleg rászolgál gazdája elismerésére, felugrik, s mire a juhász füttyent egyet, már össze is tereli a széledő falkát. Erősi Ferenc, mert így hívják az irsai juhászt, tovább mesél a juhászélet szépségeiről. gondjairól. — Amott az öreg szőlőben van a mi karámunk. Onnét indulunk reggelenként, hogy mire bealkonyodik, végigjárjuk az albarti határt. Ha jó idő van. mim o-en a télen is, nem kell külön etet___________ ÍL. — A ZARSZAMADÓ közgyűléseket Pest megye csaknem minden termelő- szövetkezete befejezte. A zárszámadó közgyűlésekkel egyidőben hozzáláttak az 1961. évi tervek felülvizsgálatához a járási szervek. — A TRAKTOROSKÉP- ZÖ tanfolyamok február végén, március első felében fejeződnek be megyénk gépállomásain. Az idei télen csaknem ezer traktorost képeztek ki. — AZ ERDŐGAZDASÁGOK gyorsított ütemben szállítják a termelőszövetkezetek részére a szerfás építkezésekhez szükséges faanyagot. É \ A Kertimag Vállalat Rot- tenbiller utcai telepén, az úgynevezett „Magudvarban” lázas munka folyik. Negyedóránként robognak ki a telepről a postacsomagokkal, ládákkal és plombáit zsákokkal megrakott tehergépkocsik az irányító postahivatalok és pá- lyudvarok felé. Felkerestük Ijjas Sándort, a vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjét, aki Pest megye idei mag- ellátásáról a következőket mondottá: — Az idén Pest megye több mint 250 falusi földművesszövetkezeti boltja között 120 féle zöldség- és 350 féle virágmagot osztottunk ki. Kísérleti telepeinken többféle talajon kipróbált és jól bevált, kizárólag fémzárolt, tiszta és kitűnő csíraképességű magot bocsátottunk a termelők rendelkezésére. Vannak speciális tájmagvaink is, amelyekkel tájegységek szerint látjuk el a gazdaságokat. Az idén nyolc féle új kertészeti magot hoztunk forgalomba. így többek között a „Codánia”, rövid tenyészidejű, nagy fejű, hófehér karfiol-, a „Hegykői” nemesített zellermagot, amely nem ereszt oldalgyökereket, a „Champignon” szabadföldi, korai termelésre alkalmas pirosretek- magot, a „Szentesi” tompa, fehér csemegepaprika és a „Muskotály”, a szárazságot jól bíró zöld húsú cukordiny- nye-magot. — A legnagyobb érdeklődés a megyében — mondotta a továbbiakban — a paradicsommag iránt mutatkozik. Ennek magyarázata az, hogy a Földtani és Agrobiológiai Kutató Intézet ! Olyan most az albertirsai határ, mint egy tavaszról \ mesélő üde olajfestmény. \ Karcsú törzsű nyárfák ka- ! cérkodnak. a fürge napsu- t garakkal, itt-ott már zölde- ; sen nyújtózik az ébredező \ rért. Odafönt az égen egy } árva felhő sincsen. De ni- j csak, mi hömpölyög ott az \ erdő szélén? Legelésző bir- } kák, utánuk a juhász lép- } ked, kezében az ezüstkampós } bottal. } — Kacér, te! Hozd vissza } azt a betyárt — hangzik a ; kiáltás, s a fekete pnlikölyök, } mintha puskából lőtték vol- } na ki, ered a vetésbe tévedt i birkák után. A távoli fákon ' még ugyan varjak kárognak, | ez azonban nem zavarja az ; irsai juhászt, kucsmája hát- ; racsapva, bundája kigom- ; bolva jelzi, hogy 6 is tavaszt ! érez. \ — Jó időnk van bátyám ; — szólítom meg, amikor a ; menet közelebb ér. í — Az a, csak nehogy meg- J bosszulja magát ez a feb- } ruár. Volt már olyan má- í jus eleje is, amikor a bir- } Icák térdig hóban jártak. \ — No, az idén még ja(nuárban sem volt így. ; — Nem ám, mert nem is j esett, meg a körömfájás } miatt sem hozhattam ki a } birkákat. Most szabadultunk < fel a tilalom alól, Szerencséni a birkákat. Megtaláljál£ a\ maguknak valót. így seta- í közben rétről-rétre is. Csak} aklcor adunk nekik enniva-{ lót. amikor már gyöngefias} is van köztük. — Hány kisbárányra ssá-í mítanak? — Százkilencven hasas van } köztük, legalább ennyi bá-} rányt várunk március ele-} jére. Elmondja még az irsai ju-} húsz azt is. hogy alia egy} éve van a termelőszövetke-} cetben, azelőtt mint önálló $ juhász, nyolcvan báránnyal } járta a határt. Jól érzi ma-} gát a tsz-ben, ha több is a} tennivaló, szívesen végzi. Az} elmúlt évben 525 egységet szerzett. Szóba kerül a család £ is. mesél a két leányáról, megí a fiáról: ^ — Sajnos, a mai fiatalok} már nem becsülik úgy ezt a} mesterséget, jobban érdek-} lödnek n technika iránt. Pe-} dia ha tudnák, hogy ez se} rossz foglalkozás... } Beszélhefnénk még. de'} egyszeresük megcsendül a £ falu felől a delet verő lva-% rang. Nekem is mennem kell. £ ő is indulásra biztatja a tü-% relmetlen Kacért. A nap még £ magasabbra kúszik, s a var-; jak is egyre messzebbről ká- ronnak. mintha csak jeleznék. hon,, velfih eávütt búcsúzik a tél. SuJyán pá, * jL irsai juhász