Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

IMI. FEBRUÁR 23. CSÜTÖRTÖK rtegvei 3 Az országgyűlés megkezdte az 1961. éri költségvetés megvitatását (Folytatás az 1. oldalról) alakított műszaki fejlesztési alap rendszere is. A gépipari vállalatok ta­valy például több száz új gyártmány prototípusát készítették el, s vezették be s a vegyiparban is jelen­tűsen emelkedett a műsza­ki színvonal. 1961-ben már mintegy kétmil­liárd forint összegű műszaki fejlesztési alap lesz a vállala­toknál, ami lehetővé teszi, hogy 2,2—2,3 milliárd forintot használjanak fel műszaki fej­lesztési célokra. Jelentős beruházások a mezőgazdasági termelés növelésére ' — Nagy összegű előirány­zatok szerepelnek a költség- vetésben a mezőgazdasági termelés fejlesztésére is. A mezőgazdasági beruházások értéke az idén 5,1 mil­liárd forint. Ebből töb­bek között négyezerhá­romszázhetven új traktort, ezerötven új kombájnt, két­százötven pótkocsit, számos munkagépet kap mezőgazda­ságunk. Az idén felépül a hódmezővásárhelyi hibrid­üzem, amelynek napi kapa­citása ötven tonna lesz. A kedvezményes vető­mag-, talajjavítási és sző­lőtelepítési akciók állami támogatására kétszáz­nyolcvanmillió forint az előirányzat, s állami erőforrásokból négy­száznyolcvanmillió forint hi­telt folyósítunk a szövetke­zetek temyészállományának megalapozásához, s ezen fe­lül több százmillió forinttal támogatjuk a termelőszövet­kezetek szervestrágya- és műtrágyaellátását — Az állami gazdaságok 1960-ban a legfontosabb ter­mékekből túlteljesítették áru­értékesítési tervüket. Ered­ményeik további javításához népgazdasági tervünk és ál­lami költségvetésünk bizto­sítja a szükséges feltétele­ket. Az állami gazdaságok összesített eredménye a ta­valyihoz viszonyítva hatvan­ötmillió forinttal javul, s a tervezettnél nagyobb lehető­ségek is vannak - a termelé­kenység növelésére, az ön­költség csökkentésére. — A mezőgazdaság szocia­lista átalakításának első sza­kasza most lezárul, s kez­detét veszi a megszilárdítás szakasza. A termelőszövetke­zetek támogatására tovább­ra is nagy összegű hiteleket folyósítunk kedvező feltéte­lekkel: 3,4 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hi­telt irányzunk elő a mező- gazdasági szövetkezetek szá­mára, ebből ezerkilencszázöt- venmillió forintot kifejezet­ten beruházási célokra. Továbbra is számítunk arra, hogy a szövetkeze­tek saját forrásaikból is beruháznak. _ A szövetkezetek túlnyo­mó többsége — csaknem ki­lencvenöt százaléka — el­készítette múlt évi zárszám­adását. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy a szövetkezetek nagyobb része jól gazdálkodott, de mintegy tíz százalékuk nem műkö­dött kielégítően. Az idén el kell érni. hogy ezek a szö­vetkezetek már saját erejük­ből, rendkívüli hitelek nél­kül is megálljának a lábu­kon. — Ipari beruházásokra mintegy tizenhárommilliárd forintot irányoz élő a költ­ségvetés. A bányászatban megkezdődik a Pécsi Durva- mosómű rekonstrukciója, megkezdik a termelést az ccsedi külfejtésen, amely az ország legkorszerűbb, legjob­ban gépesített külfejtése lesz. Bővítik a Pécsi Hőerőmű­vet. amely Pécs és környé­kének villamosenergia-ellá- tását javítja, befejeződik a Salgótarjáni Acélárugyár hi- deghengerművének fejleszté­se, valamint a Dunai Vas­mű meleghengerművének be­ruházása. Korszerűsítik az Ikarus Karosszéria- és Jár­műgyárat. — Jelentős összegeket biz­tosít a költségvetés a vízgaz­dálkodás feladatainak megol­dására, az árvízvédelmi töl­tések fenntartására folyam­szabályozásra és belvízvé­delemre. Folytatják a bor­sodi vízellátási rendszer, a pécsi és a soproni vízművek, va'amint a győri ipari vízmű építését. Nyers Rezső beszél — A közlekedés fejlesztését szolgáló beruházásokból más­fél milliárdnyi jut a MÁV dieselesítési programjának folytatására és a budapest— miskolci vonal további villa­mosítására. Dieselmnzdonyokat, vil- lanymozdonyokat, sze­mélykocsikat szereznek be, a gépjárműállomány pedig ezerhétszáz teher­gépkocsival, háromszáz­harminc autóbusszal és ötszáznyolcvanöt teher­autó- és autóbusz-pótko­csival bővül. Kecskeméten új szálló épül. — A költségvetés két egész négytized milliárd forintot irányoz elő lakásépítésre. Eb­ben az évben negyvenhatezer- százötvennyolc lakás építését fejezik be. Tizenhétezerszáz- ötvennyolc állami erőből, két- százkilencvenegyezer pedig magánerőből épül. Az állami erőből épülő lakások közül a szövetkezeti lakások száma 4855-re növekszik. A családi- ház-építést és a tatarozást az Országos Takarékpénztár által folyósított kedvező hitelekkel támogatja az állam. Erre a célra a tavalyi kilencszázmil­lió helyett az idén egymilliárd forintot irányoz elő a költ­ségvetés. Az idei beruházási program jelentős. Végrehajtásának biz­tosítására a kormány úgy ha­tározott, hogy az év elején nem osztja szét a teljes beru­házási keretet, hanem egy ré­szét a leggazdaságosabbnak bizonyuló beruházások meg­gyorsítására tartalékolja. Hangsúlyozta: meg kell aka­dályozni a beruházási eszkö­zök szétaprózódását. Csökkenteni kell a beru­házások kivitelezésének idejét és meg kell akadá­lyozni az előirányzott költségek túllépését. Sok javítani való van még a külföldről behozott gépek fel- használásánál is. A vállalatok készletgazdálkodásának töké­letesítése komoly anyagi erő­forrásokat szabadíthat fel. Igen fontos tehát, hogy a vál­lalatok megfelelő készlettáro­lási normákkal rendelkezze­nek. Szociális, egészségügyi, kulturális kiadások — A szociális, az egészség- ügyi és a kulturális' kiadások­ra-- 20y7» jiúiiiárd-. forintot- irá­nyoz elő a költségvetés, az ösz- szes kiadások 27,3 százalékát. Ha ezt az összeget arányosan felosztjuk az ország lakosai között, kiderül, hogy egy főre évente 2070 forint jut a költ­ségvetés szociális és kulturális kiadásaiból. Az egészségügyi és szociális kiadások előirányzata a tavalyinál 7 százalékkal ma­gasabb. A gyógyintézeti ágyak száma 1200-zal emelkedik, s így az idén eléri a 71 200-at. Bővítik az orvostovábbképző in­tézetet, az orvos reuma és für­dőügyi intézetet, a csákvári és mátraházi tüdőbeteg gyógyin­tézeteket, korszerűsítik és bő­vítik a sárvári és a sümegi kórházakat. Számos városban épül új rendelőintézet, bővül az országos mentő- és vérellá­tó szolgálat. A társadalombiztosításban ré­szesülők száma eléri a 4,5 mil­liót és a családtagokkal együtt az év végéig a lakosságnak közel 95 százaléka már biztosí­tott lesz. — A biztosítottak gyógyszer- ellátására több mint egymilliárd forintot, a betegségi készpénz­segélyekre 1,9 milliárd forin­tot irányoz elő a költségvetés. Családipótlékra 1,3 milliárd forintot fizetünk ki. A nyug­díjasok száma ebben az évben 651 OOU-re emelkedik A szak- szervezeti üdültetést és a gyer­meküdültetést 197 millió fo­rinttal támogatja az állami költségvetés. Egészségügyi és szociális helyzetünk összessé­gében kedvező, bár a biztosí­tottak számának gyors emel­kedése okoz nehézségeket. Ar­ra törekszünk, hogy egészség- ügyi intézményeink fejleszté­se fokozatosan riyomon köves­se a biztosítottak számának nagymérvű emelkedését. Magyarország a 10 000 la­kosra jutó orvosok szá­mát tekintve az európai országok nagy részét meg­előzi. Jobban állunk például, mint Anglia, Franciaország, Svédor­szág, Finnország. Míg azonban Budapesten 35. addig vidéken csak tíz orvos jut 10 000 lakos­ra. Az üres orvosi állások há­romnegyed része is vidéken van. — A tavalyinál 9.1 százalék­kal magasabb összeget, 6 milliárd 952 millió forintot irányzunk elő kulturális cé­lokra. Ebből 5625 millió fen rint az oktatási, 1327 millió fo­rint pedig- a népművelési és egyéb kulturális feladatok megvalósítását biztosítja. Az előirányzatok szerint például az óvodai helyek számát 6700- zal növeljük, s az óvodás korú gyermekek 31 százalékát he­lyezzük el óvodában. Az alsó­fokú oktatási intézmények 835 új osztálytermet kap­nak, s a két- vagy háromvál­tásos tanítás aránya két szá­zalékkal csökken, annak elle­nére, hogy a tanulólétszám a szokásosnál nagyobb arány­ban emelkedik. További 500 iskolában be­vezetik a gyakorlati okta­tást, s 463 új általános iskolai napközi otthont szerveznek. — Az ipari tanulók képzé­sére 592 millió forintot, a középfokú oktatási intézmé­nyek működésére pedig 835 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Hasonlóan nagy összeget, 734 millió forintot biztosítanak a felsőfokú okta­tási intézmények fenntartásá­ra. Az év végére az egye­temi és főiskolai hallgatók száma a nappali tagozaton meghaladja a 32 000 főt, az es­ti és levelező tagozat hallga­tóinak száma pedig a 18,5 ez­ret. — Népművelési intézménye­ink fenntartására, a népmű­velés feladatainak megoldásá­ra 552 millió forintot irányoz­tak elő. 15 millió forint jut többek között a televíziós adóhá­lózat szélesítésére és az adások műszaki színvona­lának javítására. Előreláthatólag az idén 2 300 000-re emelkedik a rá­dió-előfizető,k száma, s mint­egy 160 000-re a televíziótulaj­donosok száma. Könyvtáraink fenntartására és fejlesztésére 135 millió forint áll rendelke­zésre. A tudományos kutatások költségeinek fedezésére a költségvetési szervek kereté­ből 800 millió forintot, a műszaki fejlesztési alap­ból félmilliárd forintot, nép-, gazdasági beruházásból pedig 300 millió forintot — együt­tesen tehát 1.6 milliárd fo­rintot biztosítanak. Államunk továbbra Is je­lentős támogatással segíti a művészeti intézmények munkáját. A színházlátogatók számának növekedésére jellemző, hogy hazánkban száz ember közül évente 69 megy színházba, ugyanakkor Ausztriában csak 42, az NSZK-ban 36, Olasz­országban pedig 26. A költségvetés 129 millió forinttal járul hozzá a testnevelési és sportcélok megvalósításához, a védelmi kiadásokra pedig az összes kiadásoknak 4,5 szá­zalékát irányozza elő. A tanácsok költségvetésével kapcsolatosan Nyers Rezső hangoztatta: a kiadások ugyanolyan növekedést mu­tatnak. mint az állami költ­ségvetés kiadásai. Az elő­irányzatokat az illetékes ta­A költségvetési A pénzügyminiszter beszéde után dr. Dabrónaki Gyula, az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottságának elnö­ke szólalt fel. Elmondotta, hogy az ez évi állami költség- vetést az országgyűlés bizott­ságai behatóan megvitatták, észrevételeikkel, javaslataik­kal, bírálataikkal segítették a költségvetési törvényjavaslat megalkotását. A terv- és költ­ségvetési bizottság vélemé­nye szerint a költségvetés az ez évi népgazdasági terv­vel összhangban van. s pénzügyileg biztosítja annak végrehajtását. A továbbiakban kiemelte azt a tényt, hogy a törvényjavaslat mesz- szemenően tekintetbe ve­szi a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését és költségvetésileg is alátá­masztja a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek további megszilárdítását, az árutermelés fokozását és ez­zel egész népünk, szocialista társadalmunk gazdasági elő­rehaladását. Ez az első olyan költségvetési javaslat, amely a szocialista ipar mellett a ■ magyar mezőgazdaságot már mint szocialista mezőgazdasá­got veszi tekintetbe. Befejezésül a terv és költ­ségvetési bizottság nevében ja­vasolta az országgyűlésnek, hogy a költségvetést fogadja el, s indítványozta, hogy a tör­vényjavaslat általános és nácsok javaslatai alapján ál­lították össze. A községfej­lesztési alapok 1,6 milliárd forintot tesznek ki. — Az előttünk álló eszten­dőt politikai, de gazdasági és pénzügyi szempontból is biza­kodóan ítélhetjük meg. Min­den lehetőségünk megvan ar­ra, hogy időszerű gazdasági problémáinkat megoldjuk. A gazdálkodás ismert fogyaté­kosságainak felszámolásával olyan tartalékokat szabadítha­tunk fel, amelyeket feladata­ink megoldására hasznosítha­tunk. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be expozéját Nyers Rezső pénzügyminiszter. tervezet vitája részletes vitáját együttesen folytassák le. A következő felszólaló Friss István volt. A három­éves terv teljesítéséről többi között ezeket mondotta: a magunk elé tűzött cé­lokat csaknem minden lényeges területen elér­tük és a legtöbb terü­leten túlteljesítettük azt, amit induláskor tervez­tünk. Különösen jelentős a mező- gazdasági termelési viszo­nyainkban végbement átala­kulás. összefoglalóan azt mond­hatjuk, hogy az elmúlt há­rom év igazolta pártunk és kormányunk céljait, módsze­reit. Nagy sikerek vannak mögöttünk társadalmunk szo­cialista átalakításában és a termelés, különösen az ipari termelés fejlesztésében egy­aránt. A szocializmus építésében a korábbinál gondosabban vi­gyázunk arra, hogy felmér­jük erőinket és a kitűzött cé­lok mindenkor arányban áll­janak az erőkkel. Az a mód­szer, amelyet alkalmazunk, a szocializmus építésének a marxista—leninista tanítá­sokban lefektetett módszere. Ezt a korábbinál átgondol­tabban, rugalmasabban, s egyben következetesebben al­kalmazzuk. Friss István beszéde to­vábbi részében az idei költ­ségvetést elemezte. Többek között foglalkozott az élet­színvonal alakulásával is. Hangsúlyozta: a lakosság elért életszín­vonalát nemcsak tarta­ni, hanem növelni is akar­juk. A fogyasztás az idén is igen jelentős mértékben fog nö­vekedni. A fogyasztás növe­kedésének csak egyik forrá­sa a bérek emelkedése, s ez megoszlik a létszámnöveke­désből és az alapbérek nö­vekedéséből származó bér­alapemelkedés között — ezen­kívül emelkedik a nyugdí­jakra és a családi pótlékok­ra kifizetett összeg is. Ilyen körülmények között az idén az átlagbéreknek csak vi­szonylag szerény mértékű növelését tervezzük. Nagyobb emelést csak akkor tervez­hetnénk, ha tovább csök­kentenénk a beruházási ösz- szeget. Világos, hogy ez to­vábbi fejlődésünket fékezné, később akadályozná, lassí­taná az életszínvonal emelé­sét. Befejezésül a szocialista or­szágok egyre mélyülő és egy­re szélesedő együttműködé­sének, egymásnak nyújtott testvéri segítségének a jelen­tőségét méltatta, majd a költ­ségvetést elfogadásra aján­lotta. A nagy tapssal fogadott fel­szólalás után ebédszünet kö­vetkezett. Szünet után az országgyű­lés Voss Istvánná elnökleté­vel folytatta tanácskozásait. Kovács Pál Borsod megyei képviselő után Gazsó Sán­dor, Zala megye képviselője a költségvetés mezőgazdasági előirányzataival foglalkozott. Ezután Szöllősi Ferenc So­mogy megyei, majd Ligeti László budapesti képviselő szólalt fel. A költségvetési vitában fel­szólaltak még Török István, Bódi László, Pankovics Jó_ zssfné. Az elnöklő Rónai Sándor ezután a szerdai vi­tát lezárta. Javaslatára az or­szággyűlés elhatározta, ‘hogy ma délelőtt 10 órai kezdettel folytatja az 1961. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat vitáját. A Biztonsági Tanács kongói határozatának újabb fejleményei Csőmbe arcátlan kijelentései A nyugati hírügynökségek közlése szerint kedden nem sokkal a Biztonsági Tanács kongói vitájának lezárása után Hammarskjöld ENSZ- főtitkár elnökletével ülést tartott az ENSZ kongói ta­nácsadó bizottsága. A csak­nem négy órán át tartó ülé­sen — az AFP értesülése szerint — ' a Biztonsági Ta­nács kedden reggel elfoga­dott határozatát vitatták meg. A megbeszélés eredmé­nyei nem ismeretesek, mert a részvevő küldöt­tek nem voltak hajlan­dók nyilatkozni a sajtó képviselőinek. Az AP jól tájékozott kö­rökre hivatkozva közli, hogy az Egyesült Államok állító­lag katangai politikájának megváltoztatására szeretné rábírni Belgiumot. Ügy hír­lik, hogy az amerikai diplomáciai körök már nem tartják kívánatosnak egy önálló katangai szakadár állam fenntartását és szeretnék elérni. Belgium vegye rá Csombet, olvassza be Katangát egy megalakí­tandó kongói államszövet­ségbe. A Reuter az ENSZ-titkár- ság adatainak alapján közli, hogy a Kongóban állomá­sozó '-ENSZ-csapatok létszáma március végére 20 000-röi mintegy 15 000-re csökken. i Hammarskjöld állítólag most azon fáradozik. hogy más országokból, elsősorban Indiából. Szudánból, Etió­piából, Pakisztánból, Szene­gálból, Irakból, Malájföld­ről és Mexikóból kapjon megerősítéseket. Csőmbe, a katangai sza­kadár kormány vezetője, mind sajtóértekezleten, mind pedig üzenetben megismé­telte rádióbeszédében elhang­zott állításait, amelyekben tiltakozik a Biztonsági Tanács kongói határoza­ta ellen, s azt a „füg­getlen katangai állam” belügyeibe való beavat­kozásnak minősíti. Csőmbe sürgette, hogy az ENSZ-közgyűlés ismét vizs­gálja felül a kongói helyze­tet, azaz hatálytalanítsa a Biztonsági Tanács korábbi határozatait. Megismételte azt is, hogy Katangában általános moz­gósítást rendelt el és kí­vánatra „minden fehérbőrű személynek” is megadja a katangai állampolgárságot. Ezzel összefüggésben meg­Mint a Reuter jelenti, Ken­nedy amerikai elnök kedden este egyórás megbeszélést folytatott fő tanácsadóival a szovjet—amerikai viszonyról.' A megbeszélésen jelen volt Dean Rusk külügyminiszter, Harriman Charles Bohlen volt moszkvai nagykövet, to­vábbá Thompson, az Egye­sült Államok jelenlegi nagy­követe. Az AP értesülése szerint jegyezte, a mozgósítás azt Is jelenti, hogy szükség esetén lezárja Katanga határait és nem engedi meg a külföl­dieknek, hogy „kormá­nya” engedélye nélkül elhagyják a tartományt. Egy újságíró megkérdezte a gyilkos Csombetől, vajon felelősségre vonják-e mind­azokat, akik Lumumba meg- öletésében vétkesek. Csőmbe képmutatóan azt válaszolta, hogy a bűnösöket „előbb meg kell találni”. Csőmbe pökhendien han­goztatta, hogy ellenez min­denféle leszerelést, mert a kongói fegyveres erők hatás­talanítása a balubáli. az úgy­nevezett „irregularis láza­dók” megerősödését ered­ményezné. Tanjug-jelentés szerint ed­dig 18 ország ismerte el Gi- zenga miniszterelnök kormá­nyát, Kongó egyetlen törvé­nyes kormányaként Thompson szerdán ismét meg­beszélést folytatott Kennedy- vel, majd visszautazik Moszk­vába. Ostromállapot Bolíviában Mint az UPI tudósítója je­lenti La Pazból, a bolíviai kor­mány bevezette az ostromál­lapotot. hogy megakadályozza a bányaipari munkások általá­nos sztrájkját. Kennedy tanácsadóival megvitatta a szovjet—amerikai viszonyt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom