Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

4 írtán 1961. FEBRUÄR 23, CSÜTÖRTÖK Amit lehet — saját erőből A vb-titkár Vác város fejlesztési terveiről Kiszel János vb-elnök nem­régiben rendkívül alapos, tár­gyilagos cikkben hívta fel la­punk hasábjain illetékesek fi­gyelmét azokra a súlyosbodó ellentmondásokra, amelyek az egyoldalú fejlődés folytán ke­letkeztek a városban. Miről van szó? Egyfelől az ipari üzemek fejlődése, ter­jeszkedése, az ipari munkás­ság létszámának növekedése, másfelől a város kommunális beruházásai közötti ellent­mondásról. Vácott működik — hogy csak a legfontosab­bakat említsük — a Forte­gyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a vasöntöde, az Egyesült izzó képcső-rész­lege, a Dunai Hajógyár, a kötöttárugyár, a bélésárugyár és a pamutfonó. Itt épül az ótéves terv legnagyobb léte­sítménye. a Dunai Cementmű. A felsorolt üzemek egy része az utóbbi években létesült, s a régebbiek is jelentősen bő­vültek. Ezzel a fejlődéssel koránt­sem tartott lépést a város kommunális hálózata. A víz­ellátástól a lakásépítkezése­kig, a kenyérellátástól az áramszolgáltatásig — minden tekintetben kinőtte a város a régi ruhát. Sajnos, az államháztartás anyagi keretei jelenleg nem teszik lehetővé e problémák radikális megoldását. Az el­következő években a város el­sősorban saját anyagi erejére támaszkodva igyekszik enyhí­teni a gondokon. S mint az alábbiakból kitűnik, a jószán­dék mellett sok körültekintés­sel ... Arany István vb-titkár elő­ször az 1960-as évben meg­kezdett, áthúzódó községfej­lesztési beruházásokat veszi számba: — Már az elmúlt években is igyekeztünk távlati elgon­dolásokat érvényesíteni a köz­ségfejlesztési tervek összeállí­tásánál. Ilyen szempontok ve­zettek bennünket például a villanyhálózat fejlesztésében is. Tavaly és az idén össze­sen 400 000 forintot költünk erre a célra, s színhelyül egy olyan, 50 házhelyből álló par­cellázott területet választot­tunk ki, a volt Lajos-telep folytatásánál — ahol a ma­gánerőből történő építkezések fellendítése érdekében amúgy is törekszünk a közművesí­tésre. Ebből az összegből nemcsak kandeláberes közvi­lágítást, hanem az épületek áramellátását is fedezzük. To­vábbi 75 000 forintot pedig a terület vízhálózatának megte­remtésére fordítunk. A távlatokban való gondolkodás jellemzi a városi tanács Duna- part-rendezési terveit is. Ez a munka nemcsak az idegenfor­galom szempontjából jelentős, hanem a városkép esztétikai kialakításában is nagy szere­pet játszik. A munkálatokat három ütemben tervezték, ösz- szesen 3 600 000 forintos költ­séggel. Ebből a rév- és hajó­állomás közötti 400 méteres szakasz nyer új külsőt — 1963 végére. Tavaly százhuszonöt­ezer forintot, idén nyolcszáz­ezret költenek járdák, aszfal­tozott sétányok építésére, par­kosítására, kábeles, higanygőz­lámpás közvilágításra, pihenő padok elhelyezésére és gesz- tenyefasor ültetésre. Jövőre és azután — a második és harmadik ütemben — új rév- állomás, korszerű IBUSZ- pavilon és játszóterek épül­nek. — A városkép kialakítására, illetve a Duna-part rendezé­sére irányuló terveinkben leg­érdekesebb feladatnak a „Hegyes" kiszabadítása ígérkezik — folytatja Arany István, s mindjárt meg is magyarázza: — A „Hegyes” a váci várnak a XV. században épült, s egyetlen megmaradt bástyája. Nevét kúpalakú, hegyes te­tejétől kapta. A vár többi ré­szét, a bástyákat és falakat a XVIII. században lerombolták. A „Hegyest” és a hozzá csat­lakozó várfaldarabot jelenleg szoros közelségben épült föld­szintes házak, kamrák övezik. Tervünk szerint ezeket a kam­rákat s a földszintes épületet lebontjuk, ezáltal a torony ki­szabadul, távlatot kap. A fel­szabadult területet parkosít­juk, a torony közelében levő, egyemeletes épületet s a hoz­zá tartozó, korabeli pincéket renováljuk, s az egészből vendéglátóipari kombinátot alakítunk ki. Hangulatos kert- helyiséggel, a pincékben — esetleg — sörkatakombával. Ily módon lehetővé válik a közelben levő, korszerűtlen Halászkert megszüntetése. Arany István tömött dosz- sziét vesz elő, az idei köz­ségfejlesztési tervek dosszié­ját. Abból sorolja, hogy ez évben a város 400 méteres új csatornaszakasszal, s körülbe­lül 800 méternyi útburkolat­tal gyarapodik. Felújítják a városi tanácsházát is; a mun­kálatok során reprezentatív házasságkötő-termet, illetve anyakönyvvezető helyiséget és vb-gyűléstermet létesítenek. Emellett — természetesen — igyekeznek jobb munkakörül­ményeket, kulturáltabb elhe­lyezést biztosítani a városi ta­nács dolgozóinak. — Van néhány olyan elgon­dolásunk is, amely ennek az erőteljesen iparosodó város lakosságának kulturális igé­nyeit igyekszik kielégíteni — újságolja a vb-titkár. — Ezek közé tartozik a múzeum fej­lesztési terve. A Vak Boty- tyán Múzeum ma már kicsi. A Dunai Cementmű építkezé­sénél talált mammutagyarakat és a kavicsbányánál feltárt, mintegy hetven, avarkori sír leleteit például — hely hiányá­ban — a Nemzeti Múzeumba szállították. Sajnos, arra egye­lőre nem is gondolhatunk, hogy újabb helyiségekkel bő­vítsük a múzeumot. Ehelyett azt tervezzük, hogy a Már­cius 15 tér (főtér) alatt fel­tárt középkori pincét haszno­sítjuk; itt helyezzük el a mú­zeum kőemléktárgyait. A köz­ségfejlesztési alapból és a ta­nács költségvetési keretéből mór ez évben helyreállítjuk és villanyvilágítással látjuk el a pincét. Amennyiben a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal időben rendelkezésünkre bocsátja a berendezéshez és a feliratok elkészítéséhez szük­séges, megígért anyagi támo­gatást, a júniusra tervezett múzeumi napok keretében megnyitjuk a pin­cét a látogatók előtt. Tervezik továbbá, hogy meg­vásárolják Tihanyi Ernő nyu­galmazott múzeumvezető rep­rodukció gyűjteményét, amely 170 darab, Vác városról ké­szült régi metszet másolatát tartalmazza. A gyűjtemény „legfiatalabb” darabja is az 1800-as évekből való, s értékéi várostörténeti érdekességén kívül kuriozitása adja. Ilyen­nel ugyanis eddig csak a fő­város dicsekedhet; — Amit most mondok, me­gint csak távlati terveink­ben szerepel — folytatja Arany István. — Szeretnénk megteremteni a Vak Boty- tyán Múzeum képtárát, a műemléknek nyilvánított, voll görögkeleti papiak épületé­ben. Itt helyeznénk el t múzeum birtokában levő, je­lenleg „ömlesztett állapotban’ tárolt 165 darab festményt amelynek mindegyike váró sunkat ábrázolja. S a későb­biek során képtárunkat a ma Pest megyei, illetve a Vácot és környékén élő festőművé szék váci vonatkozású képei vei gyarapítanánk. — A sportolókra is gondol tunk, amit az bizonyít, hog; továbbra is támogatjuk a ti zenötezres befogadóképesség! sportkombinát * építkezéséi melyet a városi pártbizöttsái és a Hazafias Népfront kéz deményezett. Lehet valami előttem is meretlen kapcsolata a sport tál, mert egészen fellelkesül ten sorolja: — A kezdeményezést a egész város lakossága támc gatja. Az elmúlt évben 2186 fő majdnem 125 000 forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett a spórtkombináton, pedig csak ősszel kezdtünk hozzá. A terveket is társadalmi mun­kában készítették a mérnö­kök, s nem is akármilyet! A kombinát elnevezés csep­pet sem túlzás: atlétikai, lab­darúgó-, kézilabda-, kosár- és röplabdapályát építünk. Sőt, a tizenöt éves távlati ter­vünkben egy fedett téli.sport- csarnok is szerepel. A városi tanács úgy segíti ezt a széles­körű társadalmi akciót, hogy erre a célra zárolta a bofTtás- ból kikerülő építőanyagokat és szerszámokat biztosított az önkéntes munkásoknak. Segít­séget nyújtunk helyi építő­anyagok feltárásához, az öt­éves városrendezési tervben pedig mintegy l 300 000 forin­tot biztosítunk anyagvásár­lásra. — Ezek azok a tervek, ame­lyeknek megvalósításánál el­sősorban saját anyagi erőnkre és a lakosság munkájára szá­mítunk. Ezenkívül a város évente kap bizonyos költség- vetési keretet, melyet idén az iskolák tatarozására, a kórház felújítására, s a városi intéz­mények zavartalan működésé­nek biztosítására fordítunk. A napokban tárgyalta a városi pártbizottság a második öt­éves terv városunkra vonatko­zó kérdéseit. Ezekről még ko­rai volna beszélni. Annyit azonban már most is elmond­hatok: a város vezetői min­den erővel arra törekszenek, hogy a Jakosság indokolt szük­ségleteit saját erőforrásainak legcélszerűbb felhasználásá­val elégítsék ki. Nyíri Éva Vecsésiek • \ / a Mezőgazdasági Múzeumban j A Városligetben, a műjég- \ pályánál egy csoport vidéki, í csizmás férfi szállt le a 75-ös í trolibuszról. Útjukat a tó híd- ; ján keresztül a Mezőgazdasá- ; gi Múzeum felé vették. Korán hajnalban keltek ma j is, mint mindennap. Tehené-: szék, az Alagi Állami Gazda- i ság vecsési üzemegységének ] dolgozói. Kora hajnaltól —! megszakítással — késő estig i tart munkájuk. Jól tejelő te- ; heneket fejnek, mint a napi | harminc liter tejet adó Bellát, ; Fátyolt vagy a Lepkét. Az • idős, húszéves Rózsit meg a ■ 16 éves Olgát a Mezőgazda- j sági Múzeum munkatársai: tavaly lefényképezték. A mai | látogatást a MEDOSZ és a: szakmunkásképző tanfolyam ; közösen szervezték. Koór János állattenyésztő j agronómus, idős Hegyesi Jó- j zsef, Nóvé István, Fodor 1st- • ván és Lajos, Fejes Gyula, j Drobnyik Ferenc és Sikorsz- \ ki Lajos hosszan időztek a: régi pásztoremberek haszná- \ lati tárgyai, maguk készítette j állattenyésztési eszközei előtt. ] A szarvasmarha-tenyésztés I termében Koór János rövid j előadásban hívta fel a figyel- ; met a fontosabb látnivalókra. ! Hazafelé idős Hegyesi Jó-; zsef tehenész így summázta; a nap élményeit: Sokat ta- : pasztaltunk ma e rövid idő j alatt is, mert a legszínesebb i előadásnál is többet ér, ha az i ember látja a dolgokat. Sz. D. : — A TACSKÓ-T, Dario j Nicodemi vígjátékát mu-; tatta be nagy sikerrel va- \ sárnap este a váci művelő- \ dési otthon színjátszó cső- ! portja. j Az utóbbi években épült Csehszlovákia egyik legnagyobb víztároló rendszere: a viri gát. A víztároló medence európa viszonylatban is tekintélyes nagyságú: 56 millió köbméter víz tárolására alkalmas Hétrégi kirándulók Ostravában. A fejlett autóiparral ren­delkező Csehszlovákiában megszokott ez a kép: egyre több dolgozo indul saját Skoda autóján hétvégi pihenőre .XXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVI A sártenger, a vadkan és az egyesült erő A kihasználatlan lehetőség A ráckevei járás két kis községe, Szigetbecse és Makád között különös verseny folyik. Tudatos vetélkedésről persze nem lehet beszélni, mert a „versenytársak” akkor örülné­nek a legjobban, ha lemarad­nának. Arról van szó. hogy ilyenkor, ezekben a nedves, ta­vaszleső hetekben, melyig falu sárosabb, melyiknek az utcái járhatatlanabbak. — Szomorú dicsősége fa­lunknak — mondja keserű tré­fával Berta József, a makádi vb-titkár —, hogy itt használ­ják a legtöbb gumicsizmát, többet, mint a járás valameny- nyi községében együttvéve. Járda Makádon sem épült, csak mutatóban egy kis dara­bon. De szinte ezt is ellepte a feneketlen sár. Az a baj, hogy ebben a faluban úgyszólván alig van nyoma a közösségi ér­zésnek. Amikor arról volt szó, hogy társadalmi munkával kellene megoldani a járda-kér­dést, a makádi „polgár” még arra sem volt hajlandó hogy a járdának a saját portája elé eső szakaszán segítsen egy-két kapavágással. Ha van szégyenkezni való, hát ezek között az első helyen bizonyosan az áll, hogy itt a tanács az idén a tételes köz­ségfejlesztési hozzájárulás ösz- szegét a tavalyi 120 forintról 60 forintra szállította le. Más volt. Az ő elsüllyedt világában a „nacs- cságákat” bevásárló útjukra kiscseléd kí­sérte, karján füles­kosárral, szatyorral és riadt szivében örök keserűséggel. Ahogy elnéztem, ko­ra miatt még talán részvétfélét is érez­tem iránta olyasféle halvány gondolat for­májában, hogy köny- nyű megszokni a jót annak, akinek csak rosszban volt eddig része, mint beletö­rődni az egyenjogú­ságba annak, aki élete javát azokban a bizonyos magasabb régiókban töltötte el. A villamos megállt a Török utca sarkán. A disztingvált úrinő felugrott helyéről, és egészen fiatalos lép­tekkel sietett a hátsó peron felé. Üresen hagyott helyére pe­dig egy komoly arcú, valamikor munkás külsejűnek nevezett férfi ült le. Az én hölgyem már éppen le akart lépni a kocsiról, de előbb körülnézett, majd hirtelen vissza­hátrált a lépcsőről. — Jaj! — mondta — csak a következő megállónál, a hídnál kell leszállnom — és friss, ruganyos lép­tekkel visszasietett, keresztül a kocsi bel­sején, elhagyott régi helyéig. Ott pedig erélyesen felszólítot­ta az úgynevezett munkás külsejű utast, hogy adja vissza a helyét. A munkás — en­gedve a nők iránti tiszteletnek — szó nélkül felállt és a hölgy szó nélkül le­telepedett az ülésre. A kalauznő — aki községekben legfeljebb válto­zatlanul meghagyták a tava­lyit, de a legtöbb helyen emel­tek is rajta. Csak Makád csök­kentette. Pedig hát lenne he­lye bőven a községfejlesztési alap pénzének. Amikor össze­állították a községfejlesztés idei programját, beletervez­ték a villanyhálózat bővítését is, 1600 méter új vezeték épí­tését, ötéves tervükben iskola- bővítés, kultúrotthonépítés, új mélyfúrású kút is szerepel. Er­re különösen nagy szükség len­ne. mert az ásott- kutak vize itt is egészségtelen, az 1500 lé­lekszámú faluban egyetlen mélyfúrású kút van, de annak a vize nem elég,, nem jut be­lőle mindenkinek. í éí szépen elgondolt tervek | megvalósítása attól függ, föl- | eszmél-e idejekorán a falu né- ipe. föltámad-e benne a haj- ilandóság az erők összefogása­ira. Mintha a makádi helyzetet : szimbolizálná az a másfélmá­zsásra becsült vaddisznó, : amely még tavaly bukkant fel la kis község határában és az­óta nagyon sok kárt tes- min­denfelé. Kidönti a kerítéseket, a gyümölcsfákat, megcsúfolja a vetéseket, földúlja a kerte­ket és sokszor bemerészkedik a falu közepébe is. Senkj sem tudja, mikor és hogyan került a szigetre^ Lehet, hogy tavaly télen jött át a jégen, amikor befagytak a vizek. Magányos vadkan, családja nincs, rejtek­helyét még nem fedezték fel, de sokan már látták és ijedten menekültek előle, mert borjú­nagyságú fenevad. Vadászgat- nak is rá egyesek, de még so­hasem került puskavégre. Pe­dig, ha összefogna ellene a falu népe és meghajtaná a parti bozótot, hát egyesült erő­vel könnyen elintézhetné. Ezt is, mint ahogy egyesült erővel még sok más mindent a közelben állt és \ éppen megadta a ve- í zetőnek az indító jel- ; zést — kerekre tá- ',t gult szemmel meredt $ rá, majd méltatlan- kodva megszólalt: £ — Ezért az egy $ megállóért igazán j nem kellett volna / felállítani azt a mun- j kásembert, utóvégre f a villamoson senki-Z nek sincs bérelt ülő- f helye ... — Magát nem kér- $ dezte senki, ne po- % fázzon! — rikoltotta Z a disztingvált úrinő $ és gőgösen elterpesz- % kedett visszafoglalt % helyén, hogy egyet- % len röpke perc múl- $ va, a hídfőnél fel- $ pattanjon ismét és Z büszkén leszálljon a Z villamosról. í y Halálos csönd volt ^ a kocsiban. Mind- f nyáján dermedten j bámultunk utána. A j múlt félelmes kísér- Z tete után. | Magyar László | KÍSÉRTET A villamoson ta­lálkoztam vele, a jó öreg 66-oson, amikor Óbuda felől zörögve a Török utca és a Margit utca sarkához közeledtünk. A kocsi nem volt zsúfolt, bár volt gazdája minden ülőhelynek, a sorok között azonban csak néhány álló vendég | utazott. A kísértet az | egyik egyszemélyes ; padot birtokolta, i egyelőre rangrejtve. : Olyan régimódi, tisz- ! tesebb korú hölgy- ! nek látszott, komoly, sötét télikabátjában, i őszes fején kicsire l formált, fekete ka- j lappal. Valaha, ré- ; gen, a hajdan való \ napilapok apróhirde- \ tései az ilyent álta­liéban „idősebb, disz- Z tingvált úrinő’’-nek Z titulálták. Láttára }arra gondoltam, hogy Z szíve legmélyén bi- Z zonyosan neheztel Z kicsit erre az új ví- $ lágra, amely olyan g más, mint az a régi Évente negyvenmillió ember hal éhen süllyesztenék afolyokßa" á Töld termékeit, «mint ez -nemrég Franciaországban előfordult, akkor nem lenbe a földön éh­ínség — mondotta. Az ENSZ Élelmezési "és Mezőgazdasági Szervezete, »-.»■ FAO, tavaly nyáron világhad- j járatot indított az éhség el- I len. A svájci lapok most kő- | zölték a kampány lebonyolí­tására alakult bizottság jelen­tését. Ebből kiviláglik, hogy a világon évente elhalálozó 60 millió ember közül 40 mil­lióan éhen pusztulnak, vagy legalábbis a hiányos táplálko­zás miatt halnak meg. A gaz­daságilag fejletlen országok­ban és a gyarmatokon a gyermekhalandóság jórészt a rossz táplálkozás miatt vagy a táplálék gyatra összetétele miatt éri el a jelenlegi ijesz­tően magas arányokat. A bizottság elnöke elmon­dotta párizsi sajtóértekezle­tén, hogy tarthatatlan az az álláspont, amely szerint a föld jelenlegi hárommilliárdos lakossága túlságosan magas, s a rohamosan növekvő lakos­ságot nemsokára lehetetlen lesz élelmezni, ha az élelmi­szereket ésszerűen osztanák el, és nem etetnék fel a ke­nyeret a sertésekkel, amint ' az Belgiumban történik, nem Képeslap Csehszlovákiából A Csehszlovák Szocialista Köztársaság sikerei, népgazda­ságának és kulturális életének színvonala jelentős mértékben hozzájárulnak a szocialista világrendszer megszilárdulásához. A kommunista párt vezetésével elért eredmények alapján Csehszlovákia méltán veszi fel a versenyt bármelyik nyugat­európai kapitalista országgal. Népének életszínvonala, ipará­nak fejlettsége, szocialista mezőgazdaságának virágzása meg­becsülést és elismerést szerzett számára a békeszeretö népek között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom