Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

Munka közben III. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1961. FEBRUÁR 21, KEDD Ne váljunk hűtlenekké a földhöz! Helytelen szemlélet alakult ki mostanában parasztfiatal­jaink körében. Ezeknek a fia­taloknak többnyire csak édes­apjuk lépett be a tsz-be, ki három, ki öt-nyolc holddal vagy ennél nagyobb földterü­lettel. Tsz-eink többnyire munkaerőhiánnyal küzdenek, amit legjobban szemléltet, hogy egy főre 5—14 hold is jut. Nem egy esetben ez gá­tolja a terület jó megmunká­lását, viszont nagymértékben kihat a jövedelemre. Fiataljaink, az egyéni gaz­dálkodás idején még otthon segítettek. Mint parasztszü­lők gyermekei, rajongásig sze­rették a földet és lenézték mindazokat, akik hétről hét­re vidéken dolgoztak. Most a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után maguk is a vándoréletet választják. Azért talán, mert fiataljainknak a tsz nem tud megélhetést biz­tosítani? Korántsem! Ha a tényeket vesszük ala­pul, akkor meg kell monda­nunk, nem ezért. Hány és hány fiatal van, aki, mint mondani szokás, a tsz-ben is megtalálta számítását. Pedig ez csak a kezdet, s a tsz-ek to­vábbi megerősödésével jöve­delmük is gyarapodik. Csak egy-két példát e^nlítek. A Lenin Tsz-ben Nagy Bé­la 522, Cs. Nagy Ilona 352, V. Nagy Mária 356 munka­egységet teljesített. A Vö­rös Csepelben Varga Mar­git, Gábor Sándor, Ácsai László munkaegysége is meghaladja a négyszázat. Az Uj Világ Termelőszö­vetkezetben Koncsik Er­zsébet 350 munkaegység­nél többet teljesített. A neveket lehetne tovább so­rolni. Felvetődik a kérdés: mi az oka fiataljaink vándorlásá­nak? Parasztfiataljaink ma is szeretik a földet, de talán a szülők azok, akik igyekeznek lebeszélni őket, hogy ne men­jenek a tsz-be. Talán az sem véletlen, hogy éppen azok igyekeznek más munkahelyet keresni, akiknek a szülei 10—20 hold földdel léptek be a tsz-be, s a múlt évben szerzett munkaegységük alig haladja meg a százat. Nem egy fiatallal talál­kozunk, aki azért akar másho­vá menni, hogy minden hónap, ban megkapja azt, amiért megdolgozott. Termelőszövet­kezeteink évről évre egyre több munkaegység előleget fizetnek. A múlt évben pél­dául már a Lenin Tsz fizetett annyi előleget havonta a le­dolgozott munkaegységek után, amennyit az állami gazdasá­gok fizetnek. Majdnem min­den tsz-nek van külön könyv­tára, kultúrcsoportja. Több tsz-ben folyik sportélet. KISZ-szervezet, nőtanács is van mindenütt. A kulturális lehetőség is biztosított, csu­pán élni kellene vele, pedig ezek kihasználása nevelőbb hatású, mint a kocsmák lég­köre. A szülők helytelen nézete még ma is kihat a gyermekek­re. Sokszor találkozunk olyan személyekkel, akik gyer­mekeiket állami gazdaság­ba küldik, ahelyett, hogy a tsz-ben kezdenének jö­vőjük alapozásához. Sok fiatal éppen csak a szülői kényszer hatására megy el máshová, hiszen iskolatársai, ifjú barátai a tsz-ben dolgoz­nak. Sok szülő azt mondja: sze­retné, ha gyermeke többre vinné, több lenne, mint ő. Ez nagyon szép, hiszen min­den szülőnek ez az álma. De köztudomású, hogy az állami gazdaságban éppen úgy kell kapálni, mint a tsz-ben. Jö­vedelme itt sem több, mini ahogyan dolgozik. Érdekes je­lenség, hogy az egy-két holdas vagy a volt agrárproletár szü lök gyermekei mihelyt alkal masak mezőgazdasági munká­Jóváhagyta a tanácsülés az 1961. évi községfejiesztési tervet ra, máris ott dolgoznak a' kö­zösben. Ezekre mondják az előbbiek: ők könnyen vannak. A különbség csak annyi: ők megértik, hogy gyermekeik­nek hol a helyük. Sokan az iparban kíván­nak elhelyezkedni. Igaz, fejlődő iparunk több ezer dolgozót vesz fel, de főleg munkásszülők gyerme­keit. Ez érthető, hiszen azok szakmunkásként cs nem segédmunkásként kí­vánnak elhelyezkedni. Szülőknek és fiataloknak látniuk kell a jövőt, amely felé haladunk. A nagyfokú gépesítés a mezőgazdaságban is szakembert igényel, ide is kell a szakmunkás. Egyre könnyebb lesz a tsz-tagok munkája, élete, s ha jól gazdálkodik, természetesen a jövedelme is növekedik. — Szí — Az 1961. évi községfejlesz- tési terv készítése már az elmúlt esztendőben megkez­dődött. Lényegében az el­múlt év két utolsó hónapjá­ban megtartott tanácstagi be­számolókon több mint há­romezer dolgozó segítette a tervkészítést a javaslataival. De a költségvetési tervezet összeállításával foglalkozott a községfej leszitési állandó bi­zottság, valamint a Hazafias Népfront községi bizottsága is. Az itt elhangzott javasla­tok felhasználásával készült a tanács által tárgyalt terve­zet is. A tanács a községfejleszté­si alap képtérénél a lakos­ság anyagi eszközeire kíván támaszkodni, ezért az általá­A következő lépés a műhelyek korszerűsítése Mint nemrégiben hírül adtuk, új nevet vett föl a régi Mezőgazdasági Ktsz. Nos, az új név megfelel a valóságnak, hiszen zömmel az építőipari részleg dolgozói jelentik immár a ktsz tagságát. Az elmúlt időben a Zalka Máté úton új te­lephelyet is építettek részben saját erőből, részben társadalmi munkából. A telep építkezése így meghaldja értékben a két­százezer forintot. Az új telepen helyezték el a kőfaragó műhelyt, ahol a sírkövek és egyéb faragási munkák készülnek. Most a többi műhely korszerűsítésére is gondol a vezetőség. A korszerűsí­tés összege előzetes tervek szerint eléri az 50 000 forintot. A szállítás megkönnyítésére kéttonnás teherautót szeretnének vásárolni. Rövidesen három tsz-ben kezdik meg az építkezést a meg­rendelés alapján, ötven férőhelyes istállót építenek a Kos­suth, a Kinizsi és a Vörös Csepel tsz-ben. Ki keresi? Ördöngös masina a tele­fon. Vagy nem kap vonalat az ember, vagy mivel nem a számot hívja, nem kapcsol­ják, vagy éppen a keresett fél távol van az irodából. Ilyen esetben a titkárnő vagy az adminisztrátor ismételten megkérdezi: ki keresi, és milyen ügyben. Idáig rendben is van a do­log. A félreértések elkerülé­se végett nem írtam le az intézmény címét, ahol az eset lejátszódott, amikor X kartárs felhívta X intéz­ményt, Z. kartárssal akartam beszélni. V. adminisztrátor kartársnő rosszul letakarván a kagylót, a vonal túlsó vé­gén ezt kérdezte Z. kartárs­tól: „Itt tetszik lenni? X. kartárs akar önnel beszélni.” S utána csodálkozott: honnan tudták a drót túlsó végén, hogy Z. kartárs a helyszí­nen tartózkodik. A tanulság: kevesebb ker­telés, gyorsabb ügyintézés, vagy esetleg a kagyló gon­dosabb hangszigetelése. nos jövedelemadó és ház­adó fizetésére kötelezett la­kosságra a folyó évben is községfejlesztési járulékot vet ki, hasonlóan az elmúlt évhez. A bevételtervezet így a következőképpen alakul: közr égi ej lesz tési hozzájárulás összege 52 000 forint. A ház­táji gazdasággal rendelkező tsz-tagok hozzájárulása: 342 200 forint, a különböző tételes hozzájárulásokkal együtt: 875 000 forint. A he­lyi források és egyéb bevé­telek felhasználásával a köz­ségfejlesztési terv bevétele összesén: kétmillióötszáznegy- venezer forint. Ebből az összegből kerül sor az utak portalanítására, javítására, 60 000 forint ösz- szegben_ A kádfürdő építé­sére egymillióharminchétezer, villamosításra 58 000 forin­tot fordít a tanács. Sor kerül a törpevízmű teljes befejezésére is. Ennél a feladatnál megépítésre ke­rül a még le nem fektetett csőhálózat a Körösi, Rákó­czi, Bethlen, Zalka Máté út és a Kossuth téri szakaszon. A szivattyú gépházára, a Sza­bó József úton magasfeszült­ségű Vezeték megépítésére és a transzformátorházra 986 000 forintot használnak fel. A tájjellegű múzeum, könyvtár, sport, tanulmányi ösztöndíj és egyéb kiadá­sok felhasználásával a ki­adási végösszeg megegyezik a bevételi előirányzat vég­összegével. Sok olyan közérdekű fel­adat volna még, amelyet a lakosság önkéntes pénzbeli támogatása is kísérne, de eh­hez a Pénzügyminisztérium engedélyére volna szükség. Számos felszólalás szólt a tervezet mellett-, bírálva an­nak hiányosságait, amelye­ket azonban megoldani egyelőre nem lehet. A ta­nácsülés az 1961. évi köz­ségfejlesztési tervezetet egy­hangúlag elfogadta. „Az ember életútja bölcsőtől az öregségig“ címmel rendezett nagysikerű irodalmi estet az Irodalmi Kör. A zeneiskola díszterme teljesen megtelt érdeklődőkkel. Mint­egy százötvenen hallgatták végig a magyar és külföldi írók műveiből válogatott szemelvényeket, amelyek az ember élet- útján vezettek végig. Idézték a gyermekkor szépségét, a diák­élet küzdelmeit, az ifjúi és hitvesi szerelmet, az öreg kor meg­ismerését, szelíd nyugalmát. Ezenkívül még solc-sok érzést, gondolatot tolmácsoltak a hallgatóknak, akik néha kacagva, néha könnyezve figyeltek, és sok tapssal fejezték ki tetszésü­ket, együttérzésüket. Összekötöszöveget Péter Ida mondott. Közreműködtek az Irodalmi Kör tagjai és a Zeneiskola kiváló tanulói. — F — — A KÖZSÉGI pártbizottság megvitatta a községi területi és termelőszövetkezeti nőta­nácsok munkáját. — MEGÉRKEZTEK az első naposcsibék az Uj Világ Tsz- be. Az állatok elhelyezése biz­tosított. Elhullási százalék mi­nimális. — A KÖRÖSTETÉTLENI és az abonyi tsz-ek brigádveze­tői egyhetes tanfolyamon vesz­nek reszt, ahol az állattenyész­tés, növénytermelés és apró- magtermesztés elméleti és gyakorlati feladataival bőví­tik ismereteiket. — NŐI SZÖVETRUHA (készruha) árusítását vezette be boltjában a Ruházati Ktsz. A vásárolt ruhán az esetleges igazítást azonnal elvégzik. — MEGKEZDTÉK a gép­állomás munka- és erőgépei­nek a munkahelyre való kihe­lyezését, hogy amint lehet, azonnal kezdhessék a szüksé­ges tavaszi munkákat. ÜGYELETES ORVOS: feb­ruár 26-án: dr. Kostyán An­dor. Ügyeletes gyógyszertár: 1/3. Kossuth tér 12. Legenda a három borjubörröl A legendában, mint köztu­domású, a csodás és való ele­mek keverednek. Nos ebben a mai legendában a szentek is szerepelnek, mert ugyancsak emlegetik őket. Valahogy ott kéne kezdeni, hogy élt egyszer három kisborjú ... Lelkűk már a végtelen legelőkön pihenhet­ne — de — Vannak a világon lakodal­mak is. Ilyenkor előfordul a „kényszervágás” vagy egysze­rűen, feketevágás. A mi legen­dánkban az a csoda, hogy csak a véletlen döbbentette a való­ságra az illetékeseket, amikor az átvételnél három olyan bor­júbőr is akadt, amelyiknek nem volt gazdája. Illetve volt, de még s'zemélyüket fátyol ta­karja Gönczöl József jóvoltá­ból. A lajstromban név ugyan van feltüntetve, de ez olvasha­tatlan. Furcsa, mert az átvé­teli dátum nem régi keltezé­sű ... A csodák ideje kezd lejárni, írásszakértők valószínű meg­fejtik a borjúbőrök gazdáinak nevét, de félő, hogy akkor sze­mélyük elé nem fátyol kerül.­— MEGKEZDŐDÖTT a táb- Iásítás termelőszövetkezeteink­ben. Március elsejére elké­szülnek a térképek, s azok alapján az ATFII szakemberei pontos kimutatást készítenek a táblák nagyságáról, művelési ágáról. — TAKARMÁNYTÁP vá­sárlására kötöttek szerződést termelőszövetkezeteink. — EGY MUNKAEGYSÉG­RE 39,08 forintot fizet a Kossuth Tsz, ezzel a járás te­rületén első helyezést ért el. MOZI 21—22. Lámpaláz; 24—26. Kihívás (14 éven alul nem ajánlott); 27—28. Ármány és szerelem (14 éven alul nem ajánlott); 26, Matiné: Fekete zászlóalj. Totótippjeink február 26-ra 1. Ferencváros—Salgótarján i x 8 2. Debrecen-—Vasas 2 3. Dorog—Győr l 2 4. Pécs—Tatabánya 1 2 5. Ózd—Szolnok 1 x 6. Bp. Spart.—Kecskemét 1 2 7. Borsodi Bányász _Sz. VSE 1 8. K. Lombik—Szombathely 2 9. Vác—Mosonmagyaróvár 1 x 10. Budai Spart.—Sz.fehérv. 1 x 11. Catania—Juventus 2x1 12. Lanerossi—Internazionale 2 Pótmérkőzések: 1, 1, 1, 1. özvegy, vcic^y óoLcit ózenvedett aóózony ? „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfádra lobogónak akaszd, Én feljövök érte a síri világból... ki téged Még akkor is, ott is örökre szeret.” (Petőfi) % várnál Petőfi is elesett. Ezután kétségbeeséssel viaskodik, vanf mikor remél, és egyre várja, várja Sándorát. November 10-én $ ezt írja napjójában: „Nem gondolok már az élettel... örök% boldogtalanságra vagyok kárhoztatva. El fogom hagyni nem-% sokára gyermekemet, hogy férjem sorsát megtudhassam. Ta-$ Ián holt férjemhez vándoroljak?" ff Kezében volt már az Vrbán ezredes levele, amivel elin- ff dúlhatott Petőfi keresésére. November közepén, kemény tél-ff ben férfi ruhában (ez biztonságosabb), kisfiát dajkájára bízva % elindult Torda irányában Székelyudvarhely felé. Marosvásár-% helyen megállították az osztrák csapatok, a parancsnokság \ előtt magyarázkodnia kellett — keserves óra volt, de eltelt. í Székelyudvarhelyen Heydte osztrák parancsnoktól engedélyt; kellett kérnie a csatatér felkutatására. Ettől az embertől hal- j lotta először, hogy Petőfit, mint halottat látta. Térképet is J adott, amelyen kereszt jelölte a tömegsírt. JjUia inkább halott volt, mint eleven. Csak amikor kilé- í pett az osztrák tiszttől, törtek elő a könnyei, a kegyetlen, J megrázó zokogás. Végigsírta az utat Segesvárig. Azott zseb-J kendőt, összetört térképet szorongatott a kezében, s észre sem í vette, hogy a. hó hull. egyre sűrűbben és nagy pelyhekben. AzJ élők behúzódtak. Júlia ott bukdácsolt a katonasírok között., ke- j resi a térképen jelzett sírt, de a háborította mező nem segít J neki. A csatamezőre leszáll az est és Júlia eredménytelenül, j még égőbb fájdalommal távozik onnan. í EZUTÁN HAYNAUT KERESI FEL, hogy Törökországba' útlevelet kérjen. Nem titkolja, miért akar odajutni. Bemet'j felkeresni, ö bizonyosat tud talán mondani. Nem hisznek\ tiszta szándékában, összeesküvésre gondolnak. Már Pesten sémi tartózkodhatik, hacsak Lichtenstein osztrák herceg gyalázatos\ ajánlatát el nem fogadja. Ekkor jön egy rendkívüli eset. Ga-í rayné bemutatta Júliának Horváth tanárt, a görnyedt járású,; komor képű idegent, aki igen szépen és lelkesen tudott Pető- '• firől beszélni. Rokonszenvet akart kelteni maga iránt. Meg-; kérte Júliát, és Júlia Petőfi iránti örök szerelmével hozzámenti ehhez az idegen, hideg emberhez, akit sohasem szeretett, de i oltalmat adott •üldöztetésében. Szenvedett is annyit tőle, minti egyetlen asszony sem a hitvesétől. < Víg özvegyként, vagy szenvedő anyaként jutott Szendrey i Júlia a második házasságra, eldöntheti bárki. Péter Ida ! > A KÖLTŐ IFJÚ SZIVÉBEN még virít az egész kikelet, f a lángsugarú nyár, de szeptember őszi hangulata ráül lelkére, £ s a boldog házastársak meghitt óráin végigsuhan az elmúlás f gondolata. „Oh mondd, ha előbb halok el, tetemimre köny- f nyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifjú í szerelme, hogy elhagyod érte az én nevemet?” Nem vár fele- f letet rá a költő, hanem odaajándékozza Júliának az életen ff túlnövő örök szeretetét. Annak a Szendrey Júliának, aki érzésben, gondolkodás­ai ban méltó élettársa volt — maga is verselgetett, naplói, le- ff velei szépek, meghatóak és elgondolkoztatóak. Mindenki tudja, hogy az özvegyi fátyolt levetette 1850. ff július 21-én. Tíz nappal Petőfi halálának évfordulója előtt ff házasságot kötött Horváth Árpád tanárral. Nem mint víg öz- ff vegy, vagy könnyelmű nő, aki könnyedén elfelejti Petőfit, ff hanem mint sokat szenvedett, üldözött asszony és Petőfi Zol- ff tika édesanyja menekült ebbe a házasságba. SOKAN ELÍTÉLTÉK ezért a házasságért Szendrey Jú- ^ Hát. Ezek bizonyára nem ismerték az akkori történelmi hely- £ zctet, sem Petőfiné magárahagyatottságát. Forradalmi költő ff feleségének lenni, a legnagyobb üldöztetések idején, nagyon ff nehéz volt. Júliában halála órájáig sajgóit Petőfi elveszte. A ff költő eszméivel, a szabadságunk eltiprói elleni gyűlölettel, £ császári szuronyok közt megállni, bizony férfimunka volt. Petőfivel utolsó találkozásuk alkalmával úgy beszélték f meg, hogy Tordán. a Miklós csalódnál találkoznak a haza- | térte után. A császári csapatok elől azonban ez a család Ko- f lozsvárra menekült, s magával vitte Júliát is. E napig a £ Szatmáry-féle házban, majd Vadadyéknál kaptak hajlékot. Itt ff élték át a kolozsvári harcokat és a város elestét. Hamarosan ff szálltaK a hírek, fájdalmasak, megrendítőek a segesvári csa- ff tárói. Júliát balsejtelmek tartják hatalmukban. Miklós Mik- 'f lósnévál az osztrák parancsnokságtól engedélyt kért arra. f hogy a foglyok között keresse férjét. Sehol sem találja Pető- fit. Csak híreket tud meg, s köztük a legszörnyűbbet: Seges-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom