Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP Á KÜLÖN / KIADÁSA / V. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1961. FEBRUÁR 21, KEDD faidádi 7/ív CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE Válasz a „Ki tudná megmondani“ című cikkre A Ceglédi Hírlap 1961. feb­ruár 15-i számában a tejcsár­dával kapcsolatban megjelent cikkre az alábbi választ ad­juk. Bár a panasztevő névtelenül szerepelt, feltételezzük, jogos indok vezette sorainak közzé­tételére, amelyben panasszal él, hogy a tejszaküzletben dél­után már nem tud tejet kapni. A cikk nyomán rendszeres ellenőrzésünket úgy irányítot­tuk, hogy több olyan vevő vé­leményét is meghallgattuk, akik állandó vevői a boltnak. A megkérdezettek válaszai megerősítették i valóban elő­fordul, hogy a bolt nem tud mindenkor boltzárásig tejjel szolgálni. A bolt vezetőit utasítottuk, hogy mindenkor olyan meny- nyiségű tejet kell tartani a boltban, ami az egésznapi ke­resetet fedezi. Meg kell jegyeznünk, hogy a tej fogyasztása rendkívül hul­lámzó, kiszámíthatatlan, ami döntően befolyásolja a meg­rendelésnél a helyes felmé­rést. Figyelmeztettük a bolt dol­gozóit a szocialista kereskede­lemben követendő magatar­tásra. Reméljük, hogy intézkedé­sünk megszünteti a hibákat és vevői nemcsak a téli hónapok­ban, hanem nyáron is hozzá­juthatnak a tejhez a nap min­den szakában. A gyümölcslével kapcsolatos megjegyzésre azt válaszoljuk, hogy az irányító szerveink rendelkezése folytán minden élelmiszerboltban raktáron kell tartani ezen cikket és minden lehetőt el kell követni a széles választék biztosítása mellett az eladás fokozására népgazdasági érdekből. Kovács Béla mb. igazgató , Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Balszerencsés ceglédi sportolók A sportolók nagyon vigyáznak egészségükre, de ennek ellenére gyakran éri őket sérülés, baleset. Jelenleg is talá­lunk ilyeneket a városban. Boldizsár Piroska, a Ceglédi Hunyadi atlétája egy hónapig hordja ballábán a gipszet tok- szalaghúzódás miatt. Magyar László, a CVSE atlétája három hétig szintén begipszelt lábbal jár tokszalaghúzódás miatt, Kovács Zoltán, a CVSE NB XI-es csapatának tagja boka­húzódással hat hétig viseli a gipszet. Ha hozzátesszük, hogy az előbbi kettő a város legjobb női, illetve férfi atlétája, a másik pedig tehetséges labda­rúgó, akkor csak sajnálhatjuk őket. Sérülésük óva inti a többieket — vigyázzanak sportolás közben is egészségükre. — A LEGUTÓBBI békeköl­csönhúzáson Albertirsán több mint 200 kötvényt húztak ki. — A CSEMÖI Szabad Föld Termelőszövetkezet a jól be­vált hibridkukoricát tervezi az idén is termelni. A tervezett területhez szükséges 20 mázsa hibrid vetőmagot már igényel­ték is. — TEGNAP 9 órakor ülése­zett a törteli községfejlesztési állandó bizottság. Az ülés tár­gya volt: az 1961. évi község­fejlesztési alap felhasználása. Előadó: Mag István volt. — 263 EZER forint volt az 1960. évi finomkonfekció ter­melése az 1959. évi 237 600 fo­rinttal szemben a ceglédi Ve­gyesruházati Kisipari Termelő- szövetkezetnél. ANYAKÖNYVI HÍREK Cegléd Születtek: Papp István, Juhász Tibor, Jakus Zsuzsanna, Far­kas József. Pásztor László Zol­tán, Szabadi Károly, Tóth Ka­talin, Lendér Mária, Nagy Aran­ka, Vágó Mihály, Bereczki Ju­dit. Hörömpő Veronika, Simon Katalin Anna, Tóth Sándor. Aszó­di Mária Edit, Biczó-Kovacs Edit Csemus Csilla Cecilia, Ko­csis Ildikó, Tóth Ildikó, Halmi Róbert, Bódi József. Házasságot kötöttek: Huber Sándor és Kalocsai Terézia, Kis János és Fekete Rozália, Kmety József és Flórián Terézia, Imregi Ferenc és Szabó Margit. Varga József és Kónya Eszter, Megyeri László Mihály és Ványi Ilona, Gőz József és Dobos Mária. Elhaltak: Tarkó András 86 éves, Fakan Imre 45 éves. Szabó Jó­zsef 81 éves. Sági Jánosné szül. Biró Katalin 80 éves. Pintér Mi­hály 81 éves. Makai Józsefné szül. Komeáty Terézia 83 éves. Bárá­ny! Jánosné szül. Kuli Julianna. 90 éves, Darányi Lajosné szül. Cseh Julianna 49 éves. Ceglédbercel Született: Versitz Márton. Albertirsa Születtek: Bankó István Zoltán, Biró Éva Mária, Szigetvári Já­nos. Elhaltak: Ambrózi Mátyás 53 éves, Radies József 21 éves. Má­té János 74 éves, Orsolya István 64 éves, Rencsik István Lajosné szül. Racskó Julianna 70 éves, Ambrózi János 68 éves. Törtei Született: Szendrei Ilona. EGY PILLANATRA A Vigadó söntéséből A férfiak leskelődnek, Pálinka-, bor- cs sörivók Figyelik a fürdő nőket. Hát így van ez. A férfiak Ilyesmire mindig készek, S érthető, hogy arrafelé Józanoknál több a részeg. — O — —.A NYÁRSAPÁTI „Hala­dás” Tsz február 11-én tartot­ta zárszámadási közgyűlését. A tagok megelégedésére 30 fo­rint munkaegység részesedésé­vel zárták az évet. 16 forint földjáradékot fizetnek arany­koronánként a behozott földek után. A földjáradék kifizetését február 20-án kezdik, 25-ig, Kérik, hogy a föld járadék fel­vételére jogosultak jelentkez­zenek a központi irodában a ■kislhaszonbér felvétele céljából is. — MA VAN a törteli Rákó­czi Termelőszövetkezet ünnepé­lyes zárszámadó közgyűlése a törteli művelődési házban. — ALBERTIRSA község az iskolai sportot 23 000 forinttal támogatja az idén. Az összeget sporfcbeszerzés céljaira fordít­ják. — A CEGLÉDI Kossuth Épí­tők labdarúgó-csapata vasár­nap délután Abonyban a helyi KSK csapata ellen játszottt ba­rátságos mérkőzést. A találko­zó az abonyiak 4:1 arányú győzelmével végződött. — ÁTLAGOSAN heten­ként 1500 lottószelvényt vásá­rolnak az albertirsaiak. A leg­utóbbi sorsoláson Sóti Mária piros Danuviát, Petró Márton- né „Tünde” zsebrádiót nyert. Az OTP-fiók ezúton hívja fel az ismeretlen nyertest, hogy a náluk vásárolt lottószelvénnyel nyert bim-bam órát mielőbb vegye át. — MA DÉLUTÁN 17 órától 19 óráig Fehér Jánosné megyei tanácstag a kenderföldi isko­lában tanácstagi fogadóórát tart. Néhány héten belül megkezdődik a szennyvízcsatorna építése Tudósítás a városi tanács üléséről Pénteken délelőtt a tanács­háza nagytermében tartotta ez évi első nyilvános ülését a városi tanács. A napirenden az 1961. éves városfejlesztési terv jóváhagyása, továbbá Cegléd város távlati fejlesztési programjának tárgyalása sze­repelt. Szelepcsényi elvtárs, a váro­si tanács vb-elnöke ismertette a végrehajtó bizottság által korábban már részletesen megtárgyalt és a megyei szer­vekkel is egyeztetett tervja­vaslatot. Tájékoztatásul közöl­te a tanácsüléssel, hogy a lköz­ségfejlesztési munkát szabályo­zó 1960. évi 16. sz. tvr. a köz­ségfejlesztési alap pénz és anyagfedezete közötti összhang megteremtése érdekében or­szágos szinten érvényes ren­delkezései szerint az elmúlt évekkel sfzemben változások történtek a fejlesztésre fel­használható pénzforrások kö­zött. így többek között a tanácsi irányítás alatt működő vállalatok nyere­ségéből származó igen je­lentős összegeket ezután nem a községfejlesztési alap keretében, hanem kü­lön számlákon, közvetlenül a vállalatok fejlesztési cél­jaira használják fel. Az új rendelet szerint Cegléd város ebben az évben 3 574 000 forintot fordíthat a városfej­lesztési tervben felvett célok megvalósítására. A részletes tárgyalás során a tanácsülés úgy határozott, hogy 1961. évben a város alap­vető érdekét képező szennyvíz- csatorma építését megkezdik. Miután erre a célra már az elmúlt évben is tartalékolt a város közel egymillió forintot, a Honvédelmi Minisztérium is hozzájárul az építkezéshez újabb egymillió forinttal, ezen­kívül a megyei tanács biztosít­ja a főgyűjtő építéséhez szük­séges még hiányzó kétmillió forintot, így a pénzügyi fede­zet most már biztosítva van a főgyűjtő és az átemelő megépí­téséhez. örömmel vette tudomásul a tanácsülés, hogy a minisztérium a csatorna- építésre a budapesti Víz­mű. és Csatornaépítési Vállalatot kijelölte. A megbeszélések szerint most már semmi akadá­lya nincs annak, hogy a nagy jelentőségű közmű- fejlesztés ebben az évben meginduljon. A felszólalók egyetértettek a végrehajtó bizottság által elő­terjesztett tervvel. Valameny- nyien hangsúlyozták, hogy a tervezett emeletes házak épí­tése csak abban az esetben in­dulhat meg, ha a szennyvíz- csatorna megkezdi az üzeme­lését. Ezért valóban nagy je­lentőségű, hogy ez a régóta hú­zódó ügy az építkezések meg­kezdésével végre lezáródik, il­letve a megvalósulás korsza­kába lép. Második napirendi pontként Hegedűs József elvtárs, a vég­rehajtó bizottság titkára ter­jesztette elő az Építésügyi Mi­nisztérium Városépítő Tervező Vállalata által elkészített táv­lati városfejlesztési progra­mot. Ez a program körülbelül 20 éves távlatban foglalko­zik Cegléd város várható fejlődésével, a népesség és az épület- és lakásviszo­nyok, az energiaellátási, a vízellátási és csatornázási szempontból. A tanácsülés előtt ismertetett program megjelöli a létesíten­dő ipartelepek elhelyezését, a közúti hálózat és forgalom fej­lődését, a cegléd—hantházai, valamint a cegléd—vezsenyi vasútvonalak kitelepítésére vonatkozó tervezetet. Nagy gondot fordít a távlati fejlesz­tési terv a kereskedelmi háló­zat kiterjesztésére, a nagyke­reskedelmi vállalatok tárolási kérdéseire. Különösen tetszett a tanács­tagoknak, hogy maga a terve­zet is, de a tervezet alapelveit a tanácson szóbelileg ismertető Kőszegfalvi tervezőmérnök ki­egészítő magyarázata is rész­letesen meghatározta az eme­letes beépítés helyét, a parko­sítandó területeket, valamint a szociális kulturális igények kielégítésére szolgáló intézmé­nyek fejlesztési igényeit. A távlati fejlesztési terv­ben szerepel a gyógyfürdő és a strandfürdő elhelye­zése, a sportlétesítmények tervezete és talán egészen a távlati részbe tartozó gázellátási és légi közleke­dési lehetőségek. A tanácstagok, de az igen szép számban megjelent ven­dégek is nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót és szá­mos felszólalással különböző kiegészítéseket, módosításokat javasoltak. — 4 475 000 FORINT volt az 1960. évi készáru termelése a tervezett 4 050 000 forinttal szemben a ceglédi Faipari Ktsz- nek. Derkovits, Dési-Huber, Uitz Béla képei Cegléden A Kossuth Múzeum ez évi első kiállításán Munkásélet összefoglaló cím alatt mutatjuk be forradalmi festőink alko­tásait. Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy a ceg­lédi közönség is megismerkedhet legújabbkori festészetünk élharcosainak műveivel. Két nagy fametszetsorozat is lát­ható az öt termet betöltő kiállításon: Derkovits Gyula ma is megdöbbentően nagy hatású teljes Dózsa-sorozata, Uitz Béla: Ludditák című sorozata, amelyben az egykori angol géprom­boló munkások tragikus lázadásának állít, bátran mondhat­juk — örök emléket. Dési-Huber Istvánnak is öt alkotását láthatjuk, köztük a Szerelőmunkás című önarcképét. Na­gyobb sorozatot láthatunk Varsányi Pál fametszeteiből, ame­lyek a 30-as években láttak napvilágot. Még néhány mester nevét ízelítőül: Egry József, Madarász Viktor, Mednyánszky László. Bíró Mihály. Fehér György. Ferenczy Béni, Gulácsy Lajos. Nagy István. Szőnyi István, Zádor István. A grafikák között megtaláljuk a Tanácsköztársaság vezetőinek egykori arcképeit: Kun Béláét, Stromfeld Aurélét, Nyisztor Györ­gyét. Bokányi Dezsőét és másokét. A múzeum egyúttal 13 szobrot is bemutat, amelyek kö­zül kiemelkedik a mártírhalált halt nagy tehetségű kommu­nista művész: Goldman György munkássága. Reméljük, vá­rosunk dolgozói élnek a nagyszerű alkalommal, hogy az említett jelentős mesterek eredeti képeit, szobrait szabad idejükben megtekinthetik. (—y—ö) KÖZELEG A TAVASZ A Talajjavító Vállalat ceglédi gépjavító üzemében egyre többet tudnak az udvaron dolgozni. Felvételünk idején kel­lemes „meleg” volt s a szerelők jókedvűen végezték mun­kájukat a hatalmas és nagyon szépen rendbentartott udva­ron. Nézzük csak. ki és mit csinál az udvaron? Elkészült a DT 54-es lánctalpas vontatótraktor. Hajdú Lajos szerelő még valamit igazít az adagolón, azután megkezdődhet a bejáratás.., Igen nagy segítséget jelent a szerelők munkájában a saját erőből készített daru. Egy Csepel-motort építettek be megfelelő alvázba s azóta nincs gond a hatalmas mo­tortestek emelgetésével. De az emelő is elromlik néha. Felvételünk idején éppen Száraz Antal, a daru kezelője és Károly Pál szerelő próbálták jobb belátásra bírni a rakoncátlankodó masinát. Hamarosan sikerült... (Foto, szöveg: Opauszky) Ez az U 28-as gumikerekű már készen áll a bejáratásra. Pár nap múlva már nem Bujdosó Ambrus szerelő fii a volán mellett, hanem eredeti kezelője irányításával dolgozik Néhány szó a Húsipari Vállalat 1961. évi tervfeladatáról Barátságos, virágokkal teli szobában lepjük meg a válla­lat tervelőadóját. Elmondjuk neki, hogy miután úgy érte­sültünk: a vállalat az 1960. éves tervét több mint nyolc­millió forinttal túlteljesítette, szeretnénk tájékoztatást kapni az 1961. évi tervfeladatokról. — A tervfeladat, amellyel felettes hatóságunk a vállala­tot megbízta, mintegy 12 szá­zalékkal magasabb az elmúlt évinél — mondja a vállalat tervelőadója. — Ezt a több mint 110 millió forint terme­lési értéket főleg a vágások és a feldolgozó ipari termelés fokozásával kívánjuk elérni. Igyekszünk tovább fokozni a már eddig is közkedveltségnek örvendő lószárazkolbász ter­melését, hogy minél jobban kielégíthessük a kereskedelem igényét. — Lesz-e valami különleges, eddig még nem gyártott cikk bevezetve az 1961. évben? — Lesz. de különlegesnek nem mondható, csak a válla­latunknál újszerű gyártmány: a csomagolt zsír. Egy auto­mata segítségével tíz forint ér­tékű zsírt csomagolunk, tehát ezzel higiénikusabbá és gyor­sabbá tesszük a zsírellátást a dolgozó asszonyok legnagyobb örömére. — Milyen a beruházási ter­ve a vállalatnak 1961. évben? — Modern, gépesített bél­feldolgozó üzemet kívánunk létesíteni, így az állatokból kitermelt belet nem kell többé felkocsikáztatni Budapestre — ahol eddig feldolgozták —, majd megvásárolva, onnan új­ra visszahozni. — Az év első felében befe­jezzük a kettőezer darabos sertéshizlaldánk építését, amelynek beruházási értéke mintegy háromnegyedmillió forint. — A vállalatnál nemcsak vágnak, hanem nevelnek is sertéseket? — kérdezzük cso­dálkozva. — Valóban furcsán hangzik, de így van. Ugyanis az ipar sajátossága, hogy a különböző hulladékanyagot vér, stb., ami magas fehérjetartalmánál fog­va rendkívül tápláló, nem kell potom pénzért eladni. Vállalatunk 1961. évre négy­ezer sertés hizlalását vállalta, amiből kettőezer darab már hízóba is van állítva. Megköszönjük a szíves fo­gadtatást és felvilágosítást és sok sikert kívánunk a kitűzött cél eléréséhez. K. H.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom