Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

* “t/flí'fflp 1961. FEBRUAR 21, KEDD A mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly októberben hozott határozatában megállapította, hogy lehetséges és szükséges a tél folyamán a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében a tömeges számszerű fejlesztés befe­jezése. A határozat végrehajtása eredményeként 340 ezer dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A közös gazdaságokba most behozott összes földterület meg­haladja az 1,7 millió katasztrális holdat. Ezzel a VII. pártkongresszus határozatát megvalósítva, mérföldkőhöz érkeztünk a magyar mezőgazdaság átalakítá­sában: az ipar után a mezőgazdaságban is uralkodóvá vál­tak a szocialista termelési viszonyok! A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és egyszerűbb szövetkezetekben egymilliókétszázezer dolgozó paraszt, kere­ken kilencmillió kát, hold földön gazdálkodik. Az ország szán­tóterületének kereken 90 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Ebből az állami gazdaságok részesedése 14, a mező- gazdasági termelőszövetkezeteké 72 százalék, az egyszerűbb szövetkezetekre mintegy három százalék jut. Az ország 3273 városéból és községéből 3055 termelőszövetkezeti város és község. A termelőszövetkezeti moz­galom győzelemre jutásával létrejöttek annak feltételei, hogy a magyar mezőgazdasá­got viszonylagos elmaradottsá­gából kiemeljük, az ország fejlődését meggyorsítsuk. E győzelem következtében fej­lődésének új szakaszába lép az egész magyar nép és maga a dolgozó parasztság. A falun végbement sikeres forradalmi átalakulás a mar­xista—leninista elmélet, a né­pet szolgáló kommunista po­litika gyakorlati eredménye. Bizonysága annak, hogy a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt helyesen irá­nyította és vezette a mozgal­mat. Az elért eredményekért elis­merés illeti mindenekelőtt a munkásosztályt, mely nagy ál­dozatkészséggel, politikai és anyagi segítséget nyújtott szö­vetséges társának, a dolgo­zó parasztságnak a szövetke­zeti gazdálkodásra való átté­résben. A tisztelet hangján kell szólni arról a sok ezer üzemi munkásról, aki szocia­lista lelkesedéstől hajtva, hó­ban, sárban, jó és rossz idő­ben hosszú éveken át részt vett a falu szocialista átalakí­tásának nagy munkájában, se­gített a dolgozó parasztoknak kételyeik leküzdésében, bátorí­totta őket elhatározásuk meg­hozatalában. I. Megbecsüléssel adózunk a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőinek, a szövetkezeti pa­rasztság legjobbjainak, állami gazdasági, gépállomási dolgo­zóknak, a falusi értelmisé­gieknek, pedagógusoknak, ag- ronómusoknak és más falusi dolgozóknak, a társadalmi munkásoknak, akik nagy ér­demeket szereztek áldozatos, türelmes felvilágosító munká­jukkal. A termelőszövetkezeti moz­galom győzelmében döntő sze­repe volt a kis- és közép­parasztok elhatározásának, akik a munkásosztály s a legöntudatosabb falusi dolgo­zók segítségével — sokszor ne­héz töprengés és belső vívódás árán — szakítani tudtak a kis- tulajdoni múlttal, és a párt tanácsát követve, ráléptek a boldogabb életet, biztosabb jövőt hozó új életforma, a szövetkezeti gazdálkodás, a szocializmus útjára. A dolgozó parasztok szövet­kezetekbe tömörülése biztosít­ja az új, egységes szocialista parasztosztály kialakulását. De már most megerősödött és magasabb szintre emelkedett a munkás-paraszt szövetség, amelynek tartalma és célja a néphatalom védelmén túlme­nően a szocializmus felépíté­se. Nagy lépés ez előre a szi­lárd, egységes szocialista tár­sadalom megteremtésében. csaink, társadalmi szerveze­teink fokozottan figyeljenek arra, hogy jól vezetett és jól működő termelőszövetkeze­tek alakuljanak ki min­denütt. Azok érjenek el mi­előbb nagy hozamokat és ad­janak több árut az ország­nak! Az idei népgazdasági terv a mezőgazdaság számára a termelés 7,9, a felvásárlás 9,1 százalékos növelését írja elő a tavalyi ténylegesén el­ért szinthez képest. E terv teljesítése az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket, jobb munkát, jobb vezetést köve­tel. A legközvetlenebb tenniva­ló: a helyes tervkészítés, a jó üzemterv elkészítése. Ter­melőszövetkezeteink idei üzemtervüket a népgazda­sági tervvel összhangban ké­szítsék el, hogy magasabb terméshozamok elérésével, a közös és háztáji termelés együttesen biztosítsa a fel­vásárlási tervek teljesítését, s így a szövetkezeti tagság nagyobb jövedelmét, maga­sabb életszínvonalát. A soron következő terme­lési feladatok: az őszi ga­bonavetések gondos, kora ta­vaszi ápolása, a fagyok ál­tal elcsigázott vetések fej­trágyázása, hengerezése, si­mítózása, majd ezt követően, a lehetőségekhez mérten, a vetések gyomtalanítása. Nagyon fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy ter­melőszövetkezeteink legfőbb takarmánynövényünkből, a kukoricából legalább olyan arányban vessenek, mint ta­valy. Az őszi rendkívüli esős időjárás miatt a tervezettnél némileg kisebb a kenyérgabo­nából elvetett terület. Ezen a területen elsősorban naprafor­gót, továbbá kukoricát és kon­zervipari növényeket vesse­nek. Az összes növénykultú­ráknál jobb minőségű munkát kell végezni, mint tavaly! A kukoricatermesztésben csak­úgy, mint a termelés egyéb fontos területein, igen nagy se­gítséget nyújthatnak a terme­lőszövetkezetek ifjúsági mun­kacsapatai, a KISZ által szer­vezett termelési versenymoz­galomban. Több húst, tejet és tojást kell adni az országnak. Jobban kell szorgalmazni a sertéshiz­lalási szerződéskötéseket, mind a közösben, mind a háztáji gazdaságokban. Az állomány növelése végett meg kell javí­tani a tenyésztői munkát, a tartási körülményeket és a gpndozói munka színvonalát. A szarvasmarhatenyésztésben az eddigieknél jóval nagyobb erőfeszítéseket kel] tenni a te­nyésztői munka megjavítására, a borjak, különösen a tehén­nek szánt üszőborjak felneve­lésére. Nagy figyelmet kell szentelni a baromfitenyésztés­re és tojástermelésre. A közös gazdaságokban kisebb befek­tetéssel, egyszerű megoldások­kal gyorsan komoly ' eredmé­nyeket lehet elérni a baromfi- nevelésben, a tojástermelés- ben. A tavalyi koca- és az idei sertéshizlalási akcióhoz hason­lóan, a baromfitenyésztés és nevelés fellendítésére is vé­gezzünk széleskörű gazdasági szervező munkát. Ebben sokat tudnak segíteni a termelőszö­vetkezeti asszonyok és a falusi nőtanqcsok. Az. eddigieknél is jobban kell felhasználni a ház­táji gazdaságok kihasználat­lan épületeit. Meg kell szer­vezni, hogy a szövetkezeti ta­gok a közös gazdaság számára végezzenek szerződéses ba­romfi-, sertés- és szarvasmar­hanevelést és hizlalást. A termelőszövetkezetek ren­delkezésére álló saját és álla­mi anyagi erőforrásokat to­vábbra is olyan feladatokra kell összpontosítani, amelyek a legjobban szolgálják a ter­melőszövetkezetek gazdasági megalapozását, gazdálkodásuk gyors fejlesztését, a tagok jö­vedelmének növelését, és össz­hangban állnak a népgazdaság érdekeivel. IV. A Magyar Népköztársaság­ban az elmúlt két évben nagy erőfeszítések árán biztosította azokat a legfontosabb anyagi eszközöket, amelyeket a mező- gazdaság szocialista átalakítá­sában bekövetkezett gyorsabb fejlődés megkövetelt. Erőtel­jesen növekszik a termelőszö­vetkezetek beruházása saját eszközeikből is. Ezzel együtt a hároméves tervben mező- gazdasági beruházásokra mint­egy 16 milliárd forintot fordí­tottunk, 75 százalékkal töb­bet az eredeti előirányzatnál. A termelőszövetkezetek a rendelkezésre álló anyagi esz­közökkel nagyarányú új épít­kezéseket valósítottak meg, s több ezer kisüzemi épületet alakítottak át a közös állat- állomány számára. Ennek eredményeként a hároméves terv ideje alatt — a terveket túlszárnyalva — felépítettek mintegy félmillió sertés és 350 ezer szarvasmarha elhelye­zésére szolgáló férőhelyet. A nagyarányú építkezések elle­nére a ’ termelőszövetkezetek jelentős része még férőhely- hiánnyal küzd, s számos he­lyen az alapszabály szerint kö­zösbe viendő jószágok egy része az előfeltételek megte­remtéséig a háztáji gazdaság­ban marad. Mezőgazdaságunk jelenlegi állapotában még korántsem érte el a gépesítettségnek, a műtrágyaellátásnak azt a fo­kát, amely szükséges és kívá­natos lenne. Mégsem becsül­A tömeges számszerű fej­lesztés befejezése után ki- alakulit új helyzet azt a kö­vetelményt állítja elénk, hogy minden erőfeszítésünket az elért eredmények megszilár­dítására összpontosítsuk. Ez most a fő feladat. A ter­melőszövetkezet szervezeti, hető le az az eredmény — sőt, büszkék lehetünk rá —, amelyet e tekintetben az el­múlt években elértünk. A há­roméves terv időszakában a mezőgazdaság 19 ezer trak­tort, 2100 gabonakombájnt ka­pott. A traktorok száma 50 százalékkal, a kombájnoké 66 százalékkal nőtt 1957-hez ké­pest. A hároméves terv idő­szakában a mezőgazdaság mintegy kétmillió tonna mű­trágyát használt fel, több mint kétszeresét az 1955— 1957. évinek. Ennek követ­keztében az egy kát. hold szántó-, kert-, szőlőterületre jutó műtrágyamennyiség ta­valy meghaladta a 75 kilo­grammot, az 1957. évi 35,7 kilogrammal szemben. A mű­trágyaellátás az idén országo­san 30 százalékkal növekszik. Olyan mély társadalmi át­alakulásnak, mint amilyen a magyar faluban az elmúlt években végbement, elkerül­hetetlen velejárója, hogy a termelés és az áruellátás bi­zonyos területein zökkenők, átmeneti nehézségek keletkez­zenek. Három év alatt az időjárás következtében egy közepes, egy jó és egy gyen­ge esztendőnk volt. Mind­ezek ellenére a mezőgazda­ság össztermelése a hároméves terv Időszakában több mint tizenegy százalékkal haladta meg az 1955—1957. évi átlagot, a felvásárlás pedig mintegy 15 százalékkal növekedett az 1957. évi szinthez mérten. politikai megerősítésére, az eredményes belterjes gazdál­kodás kialakítására, a me­zőgazdaság nagyüzemi rend­szerének felépítésére kell törekednünk, hogy teljessé tegyük a mezőgazdaság szo­cialista átalakítását. Pártszervezeteink, taná­Tovább kell erősíteni a termelőszövetkezeti demok­ráciát, hogy a tagság job­ban magáénak érezze szövet­kezetét. Rendszeresen meg kell tartani a közgyűléseket és tájékoztatni a tagságot a szövetkezeti gazdálkodás fon­tos kérdéseiről, és megtár­gyalni vele a tennivalókat. A politikai öntudat fejlesz­tése, a szövetkezeti paraszt­ság szocialista nevelése mel­lett az eddigieknél is na­gyobb gondot kell fordítani a munka szerinti elosztás el­vén alapuló, a munkaegység­rendszert kiegészítő, hatéko­nyabb anyagi ösztönzését megvalósító jövedelemelosz­tási, díjazási formák és módszereik, továbbá a rend­szeres előlegezés elterjesz­tésére. Ez a termelőszövet­kezeteik egy részében meg­lévő munkaerőhiányt is csök­kenti. Minden termelőszövetkezet­ben tovább kell folytatni a rendszeres, szervezett politi­kai felvilágosító munkát. Gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezeti tagok az őket foglalkoztató kérdé­sekre megfelelő felvilágosí­tást kapjanak. Valamennyi termelőszövetkezetben létre kell hozni a párt- és a KISZ- szervezeteket, és emelni mun­kájuk színvonalát. ★ A szocialista termelési vi­szonyok uralkodóvá válása megteremtette annak a le­hetőségét, hogy a párt VII. kongresszusa határozatának szellemében meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés fej­lesztését és jobban kielégít­sük az ország lakosságának élelmiszerigéinyeit, ellássuk az ipart nyersanyaggal, nö­veljük exportunkat. Most nyílt meg a lehető­sége, hogy megvalósítsuk a parasztság régi álmát és jobb, műveltebb életmódot bizto­sítsunk a .f^lu népének. S mosit válik lehetővé az is, hogy a tudomány vívmá­nyait a nagyüzemi szocia­lista gazdálkodásban a tu­dósok, szakemberek segít­ségével a legszélesebb kör­ben a gyakorlatba ültessük át. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága szilárdan meg van győződve arról, pár jó munkás év alatt, elsősorban tehetséges, szorgalmas parasztságunk erőfeszítései nyomán nagy eredményeket érhetünk el céljaink valóra váltásában. Szövetkezeti parasztságunk s mindazok, akik kivették részüket a mezőgazdaság szocialista átalakításáért foly­tatott harcból, a továbbiak­ban is fordítsák minden erejüket e célok elérésére — saját boldogságuk és egész társadalmunk javára. A Kínai Népköztársaság hivatalosan elismerte Gizenga kormányát Csen Ji miniszterelnökhe- ifettes, a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztere vasár-, nap táviratot intézett Antoine Gizengához, a Kongói Köztár­saság mini'- -i 'relnökéhez. Eb­ben közölte, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya Gi­zenga kormányát ismeri el a Kongói Köztársaság egyetlen törvényes kormányául. Kína kész diplomáciai kap­csolatot létesíteni és nagykö­veteket cserélni a Kongói Köz­társasággal. Népünk szeretettel fogadta Novotnyt (Folytatás az 1. oldalról) jötte és a közös harc a dolgo­zók kizsákmányolása ellen. Ma szoros egységben együtt harcolunk a szocialista rend­szer felépítéséért. Az önök si­kerei egyúttal a mi sikereink is. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a magyar nép hason­lóképpen figyelemmel kíséri a fejlődést a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban és'sike­reinket úgyszintén sajátjának tekinti. Együtt menetelünk és együtt is fogunk célhoz ér­ni. El akarunk érni a kom­munizmushoz és ebből adódnak a közös felada­taink, együttműködésünk és a kölcsönös segítség. Együttműködésünk évről évre szélesedik, kapcsolataink szi­lárdulnak és az eddigi fejlődés alapján jogosan várhatunk mind sikeresebb eredményeket a jövőben is. Mindez azért van, mert együttműködésünk és barátsá­gunk a proletár nemzetközisé­gen, tudományos világnézetün­kön — a marxizmus—leniniz- mus alapelvein nyugszik. Ugyanakkor összes céljaink megvalósításánál közös bará­tunkra, a Szovjetunióra tá­maszkodunk. Ez a barátság nyújt nekünk biztosítékot, biz­tonságot munkánkhoz, bizton­ságot szilárd előrehaladásunk­hoz. A szocialista országok egy­sége, a kommunista és mun­kás,pártok egysége a szocialista országokban — ez az az alap, amelyre építjük országaink és egész szocialista családunk egységét. Forradalmi pártjaink egysége — amint ezt a novem­beri moszkvai tanácskozás is igazolta — manapság hatalmas vezető erőt képvisel a békéért, a leszerelésért, a békés egymás mellett élésért, az emberiség szabadságáért és a haladásért folytatott harcban. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy szép hazájukat azzal a tudattal fogjuk elhagyni, hogy önöknél tett látogatásunk í — éppúgy mint párt- és kor- I mányküldöttségük. Kádár elv- I társ látogatása Csehszlovákiá­ban — hozzájárul baráti kap- | csolataink további fejlesztésé- 1 hez és még szilárdabb össze- forrottságunkhoz. Éljen a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság dolgozó népei közötti barátság, közös barátságunk a Szovjetunió és az összes szocialista országok dolgozó népével! Éljen a magyar népet a szo­cializmus útján vezető Magyar Szocialista Munkáspárt! A nemzetek közötti baráti egyetértésben előre a világ békéjéért! A nagy tapssal fogadott be­széd után a megjelentek hosz- szasam éltették a csehszlovák és a magyar nép testvéri ba­rátságát. Antonin Novotny ezután el­haladt a téren összegyűlt dol­gozók hosszú sorai előtt, ba­rátságosan üdvözölte őket. Is­mét magasba emelkedtek a dolgozók kezében a csehszlo­vák és magyar zászlók, me­leg szeretettel köszöntötték a magyar főváros vendégét. Antonin Novotny Kádár János társaságában a megje­lentek lelkes ünneplésétől kí­sérve hagyta el a fogadtatás színhelyét. Antonin Novotny elvtárs látogatása az Országházban Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke hétfőn délben az Országházban láto­gatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Központi Bizottsága első titkáránál, Kiss Károly­nál, az.Elnöki Tanács elnök- helyettesénél és dr. Münnieh Ferencnél, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöké­nél. Az Elnöki Tanács fogadóter­mében a testvéri barátság légkörében lefolyt látogatásnál jelen volt Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, dr. Sik Endre külügyminiszter, Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titká­ra, Kovács Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezető­je, Púja Frigyes külügymi­niszterhelyettes, Marjai Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság prágai nagykövete. Az Elnöki Tanács ebéde Antonin Novotny tiszteletére A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn az Országház vadásztermében ebédet adott Antonin Novotny, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke tisztele­tére. Az ebéden részt vettek Novotny elnök kíséretének tagjai. Magyar részről megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kiss Károly, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökhelyettese, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Apró Antal, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, dr. Sik Endre külügyminiszter, Czinege La­jos altábornagy, honvédelmi miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Veres József, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Or­tutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, a politikai élet szá­mos vezető személyisége. Ott volt a budapesti cseh­szlovák nagykövetség több tagja. A rendkívül szívélyes, ba­ráti légkörű ebéden Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese pohárköszöntőt mondott. Az ebéden pohárköszöntőt mondott Rudolf Strechaj, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának pót­tagja, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke, a csehszlovák kormány elnökhelyettese is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn este a Magyar Állami Operaházban díszelőadást rendezett a ha­zánkban tartózkodó Antonin Novotny - elvtárs tiszteletére; A díszelőadáson Bartók: Fából faragott királyfi című táncjátékát és Borogyin: Igor herceg című operája második felvonásának egyik részletét adták elő az Operaház művé­szei. Tájékoztató a mezőgazdasági technikumokról A Földművelésügyi Mi­nisztérium közli, hogy az 1961/62-es tanévben az aláb­bi helyeken nyílnak mező- gazdasági technikumi első osztályok: Mezőgazdasági technikum: Szent lőrinc. Mohács, Kalo­csa, • Kiskunhalas, Kiskun­félegyháza, Orosháza, Szarvas, Szabadkígyós. Abaújszántó, Putnok, Hódmezővásárhely, Szentes, Szeged, Székesfe­hérvár, Csorna. Debrecen. Pallag, Gyöngyös. Tata, Szé- csóny, Cegléd (kihelyezett osztállyal Nagykőrösön), Vác, Kaposvár, Mátészalka, Kar­cag (kihelyezett osztállyal Kunhegyesen), Mezőtúr, Tö- rökszentmiklós, Szekszárd, Szombathely, Kőszeg, Keszt­hely, Pápa, Nagykanizsa. Mezőgazdasági gépésztech- nikum: Nyíregyháza, Mező­túr, Szombathely. Kertészeti technikum: Vác, Kecskemét, Baja, Gyula, Sá­toraljaújhely, Fertőd, Nyír­egyháza, Budapest, XIV. ke­rület, Egressy út 73. Erdészeti technikum: Sze­ged, Sopron. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom