Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

1961. FEBRUÁR 21, KEDD ■TÄfWflD Félhavi nyereségrészesedést fizet két váci vállalat Készülnek a vállalati mér­legek. Egyre inkább kirajzo­lódnak a múlt évi-gazdálkodás eredményei. A Váci Húsipari Vállalatnál több mint 800 ezer forint a többletnyereség, amelyből 125 ezer forint kerül felosztásra. »Ebből 15 százalé­kot igazgatói alapra tartalékol­nak. így minden ezer forint fizetés után 43 forint 81 fil­lért kapnak nyereségrészese­dés címén a dolgozók. Fejenként mintegy ezer forintos átlagot lehet szá­mítani, ami körülbelül fél­hónapi fizetésnek felel meg. A vállalat 105,8 százalékra teljesítette 1960-as tervét, a hároméves tervet pedig 104 százalékra hajtotta végre, j Nyilvánvaló, hogy a sok éves j tapasztalattal rendelkező dol­gozók jóval nagyobb arány­ban gyarapították a nyeresé­get, tehát igazságos az üzemi tanács döntése, hogy a tíz éve a vállalatnál dolgozók tíz szá­zalékkal nagyobb arányban részesülnek a felosztásra ke­rülő összegből. Azoknak a munkáját is jutalmazni kí­vánják, akik betegségük miatt mentek el a vállalattól, ezért egy olyan határozat is szüle­tett, hogy fejenként 500 fo­rintot fizetnek ki nekik. Azok viszont, akik nem jártak pontosan munka­helyükre, most rosszul járnak, mert háromszori késésért 15 százalékot le­vonnak az egyébként ki­fizetendő összegből. Azokat pedig, akik vétettek a társadalmi tulajdon ellen, teljesen kizárják a nyereség- részesedésből. A Váci Híradástechnikai Anyagok Gyára 104,8 százalék­ra teljesítette tavalyi tervét. Ebben a gyárban a többlet- nyereség alapján közel félmil­lió forintot fizetnek majd ki nyereségrészesedés címén. Ez az összeg 14 és félnapi fize­tésnek felel meg. A mérleg egy-két mutatója is meggyőzően bizonyítja, hogy a vállalat dolgozói rászolgál­tak a jutalomra. 1960-ra 91 százalékos önköltséget írt elő számukra a terv, ami egész egyszerűen azt jelenti, hogy száz forintnyi értéket 91 fo­rintos költséggel kellett meg­termelniük. Már maga a terv is jelentős javulással számolt, mert 1959-ben még 97 száza­lékos volt az önköltségük. Nem volt könnyű hat fo­rintot „ledolgozni” az önkölt­Készülnek a melegágyak A decemberben alakult pili­si Uj Élet Termelőszövetkezet egyebek mellett szárazkerté­szettel is foglalkozik az első esztendőben, többek között 50 hold paradicsomot termelnek majd. A palánták zömét közösen nevelik, s mintegy 700 darab melegágyi ablakkeretre van szüksége a szövetkezetnek. A szövetkezet tagsága és vezető­sége úgy döntött, hogy a tagok adják össze a szükséges ablak­kereteket, hiszen a jövedelme­ző kertészkedés mindannyiuk ügye. A szövetkezeti gazdák már meg is kezdték az ablak­keretek összehordását, s eddig mintegy 300 darabot adtak át, ezzel párhuzamosan készítik a melegágyakat is. Súlyos közlekedési baleset Érden Az érdi autóbusz-végállo­máson tragikus kimenetelű közlekedési baleset történt. Nagy Józsefné, Érd. Radnai utca 18. szám alatti lakos ki- lenchónapos kis unokájával a karján az éppen induló far- motoros autóbusz elé lépett. Móricz Jakab gépkocsivezető nem vehette észre a vezető­fülkéből az idős asszonyt és csak annak sikoltására fel­figyelve állította meg jár­művét. A baleset következté­ben Nagy Józsefné: hátgerin­cét törte. A mentők életve­szélyes állapotban szállították kórházba. Életbcnmaradásá- hoz kevés a remény. A kilenc- hónapos csecsemő, Berhidai Róza. a baleset következté­ben a földre zuhant. A men­tők a kisgyermeken külsérelmi nyomokat nem találtak ugyan, azért kivizsgálásra a Heim Pál gyermekkórházba szállí­tották. Rend a lelke mindennek A második hónapja meg­alakult mogyoródi Arany János Termelőszövetkezet ideiglenes irodája a tanács­háza épületének egy félreeső szárnyán található. Telefon­juk még nincs, látszik min­denen, hogy csak ideiglenes irodahelyiség, mégis meg­lepő az a rend, tisztaság, amit itt tapasztalhatunk, Albert Károly szövetkezeti elnök és Merczel Mihály főagronómus szerint nem­csak az irodán van rend, ha­nem a szövetkezetben is. Az irodán dolgozók példá­ul már elvégezték a tagok SZTK-be jelentését, nincse­nek elmaradva semmiféle adminisztrációs dologgal, megnyitották részükre a bankszámlát is stb. A veze­tőség gyakran ülésezik, van úgy, hogy hetenként kétszer is tanácskoznak. Beosztották a szövetkezetbe lépett gaz­dákat a munkacsapatokba és a brigádokba és kijelölték a brigádvezetőket, a munka­csapatvezetőket. Tudja a dolgát, a feladatát minden mogyoródi parasztember. Az eredményességi jövedelem- elosztás módszerét alkalmaz­zák, ami hasznosnak bizo­nyul, ugyanis a tagok már hozzá is láttak a vállalt gyü­mölcsösben, szőlőben a mun­kák végzéséhez. Megkezdték a trágya kiszállítását is, sőt, egyes szárazabb részeken már végzik is a tavaszi szántást. Ülést tartott a KPVDSZ biztosítási és önsegélyző csoportja * Érdekes anyagokkal rendelkező Csepel Múzeum lesz a ráckevei kastély Ráckevén általános örömet | és megnyugvást keltett az a j hír, hogy az Országos Mű­emléki Felügyelőség végre programjába illesztette a nagy hírű „Savoyai-kastély” hely­reállítását. A magyar építé­szet egyik legszebb és legér­tékesebb műemlékének továb­bi felhasználásáról is folynak már a megbeszélések. Ennek egyik legfontosabb előfelté­tele, hogy kiköltözzenek be­lőle jelenlegi lakói. Mint az ország legtöbb helyén, Rác­kevén is nagy a lakáshiány, de a kastjély felszabadítá­sára lehetőséget nyújt az, hogy már a múlt évben elkezdték a járási tanács új székhazának építését. Eredetileg az volt a terv, hogy a munkálatokat az idén nyá­ron befejezik és az új tanács­házát átadják rendeltetésének, azonban — mint azt Dióssi György, a járási tanács elnöke most közölte — az épület csak 1962-ben készül el, a já­rási tanács így csak a jövő évben adhatja át a községi ta­nácsházában jelenleg használt helyiségeit. A felszabaduló he­lyiségekben kapnak helyet a kastélyban és egyéb más he­lyeken működő intézmények, a lakók pedig az így felsza­baduló lakásokat kapják meg. A Savoyai-kastély felhasz­nálására igen sok terv vető­dött fel. Egyelőre az biztos, hogy a tervezett Csepel Mú­zeum helyet kap, sőt két he­lyiséget már kapott is falai között. A múzeumért a ráckevei gimnázium tanárai harcol­nak a leglelkesebben, köz­tük elsősorban dr. Kovács József, aki az érdekes tervekről a kö­vetkezőket mondotta a Pest megyei Hírlapnak: — A Csepel Múzeum terve | már három évvel ezelőtt, 1958-ban vetődött föl, amikor I megalakítottuk Ráckevén a műemléki albizottságot. A mú- | zeum anyagának összegyűjtését is megkezdtük. Már eddig is szép anyagot szedtünk össze, de számontartunk több olyan ré­gebbi gyűjteményt is, ame­lyeknek szintén a Csepel Mú­zeumban lesz a helye. Ezek­nek a gyűjteményeknek egy részét különböző iskolákban és egyes családoknál őrzik. Felfedeztünk a Csepel-szige- ten több olyan helyet, ahon­nan már minden tervszerű ásatas nélkül is számos érté­kes honfoglaláskori lelet ke­rült elő. Megtaláltuk Ráckeve és Szigetújfalu között an­nak a templomnak az alapfalait, amely még az Árpádok korában épült. Ezenkívül az a terv is felme­rült, hogy a Csepel Múzeumot barokk kastélymúzeummal egészítik ki, összegyűjtik ben­ne a már elpusztult és ment- i hetetlenül pusztuló főúri kas­télyok muzeális értékű anya­gát, a faragott köveket, szob­rokat, faldíszeket. Magyar László JÓL ZÁRTÁK AZ EVET w\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\\\\\\\v,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v Azt tervezzük, hogy a Csepel ! Múzeum ezeken a helyeken tervszerű ásatásokat végez. A múzeumnak előrelátható­lag igen értékes kéziratos anyaga is lesz, bár az anyag jelentős része a háborús évek f zűrzavarában megsemmisült. J A háború előtt a ráckevei le­véltárban még rengeteg XVI. századból származó okmány volt, ennek az anyagnak egy csekély töredékét vaskos kö­tetben publikálták Is, a köz­ség régi vezetősége azonban 1943-ban a régi okiratok leg­nagyobb részét a háborús pa- 2 pírgyűjtés során kiselejtezte 2 és átadta a gyűjtőknek, í A Csepel Múzeumban gyűj- 2 tik össze a sziget múltjának |és történetének fellelhető em- í lékeit. Y C Felkutatják és ugyancsak I a múzeumban helyezik el a sziget és a kastély egy­kori urának, a törökverő Savoyai Jenő hercegnek az emlékeit is. Az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezetben a napokban tartották meg a jólsikerült zárszámadó közgyűlést. A ve­zetőség értékes, tartalmas beszámolóját Perényi István, a szövetkezet elnöke mondotta el A Pest megyei Kereskedel­mi, Pénzügyi és Vendéglátó­ipari Dolgozók Biztosítási és önsegélyezési Csoportja inté­ző bizottsága folyó hó 20-án tartotta negyedévi ülését, amelynek keretében Bodnár Miklós, az intéző bizottság el­nöke, értékelte a működés kez­dete óta eltelt időszak tagszer­vezési és segélyezési munkála­tait. 1 A beszámolóban említést tett, hogy Pest megyében a KPVDSZ-hez tartozó dolgozók létszámához viszonyítva, a szervezés igen jó ütemben ha­ladt, mivel all 500 dolgozóból igen rövid idő leforgása alatt 4035 fő lett a biztosítási és ön­segélyező csoport tagja. A se­gélyezéssel kapcsolatban em­lítést tett arra vonatkozólag, hogy három haláleset alkalmá­val a tagok hozzátartozóinak 9000 forint temetkezési segély- összeget fizettek ki. Rendkívüli szociális juttatás címén eddig 104 tag részesült segélyben, összesen 23 000 forint összeg­ben. Az intéző bizottság tagjai határozatot hoztak, hogy az elkövetkezendő hetek folya­mán még hathatósabb segít­séget fognak adni saját mun­katerületükön, és személye­sen is támogatni fogják a tag­szerzéssel megbízott kartársa­kat. Bűntények sorozata, négy teremben Érdekes kiállítás a váci múzeumban (Tudósítónk jelenti) Két nap óta üzemi dolgo­zók, iskolásgyerekek és egyéb érdeklődők népes csoportjai keresik fel a váci Vak Boty- tyán Múzeum közelmúltban szépen felújított épületét. Ott, ahol máskor helytörténeti gyűjtemények, képzőművészeti tárlatok, vagy a régmúlt érté­kes maradványai várják az érdeklődőket: most különös anyagok szemtanúi lesznek a múzeumlátogatók. Négy nagy terem téli nyir­kosságában nemcsak a hideg­től borzongunk. Itt egy kakas- tollas csendőr felnagyított arca vet ránk dühös tekinte­tet. Odébb börtönrácsok mö­gül vicsorít torzan egy emberi dúvad. Másutt tűznyelvek csapnak magasra: kazlak lán­golnak, ég a gabonatermés. A negyedik terem lelakatolt vit­rinjeiben kézigránátok, gyil­kos fegyverek, puskagolyók ijesztő gyűjteménye. ' A kiállítást a BM Pest me­gyei Rendőrfőkapitánysága rendezte Vácott, „Leplezzük le a társadalmi tulajdon fosz­togatóit!” címmel. A szom­bati megnyitón Nagy alezre­des elmondta, hogy az erősen iparosodó városban fontosnak tartották felhívni a figyelmet arra: ahol hiányzik az éber­ség, ott nagy károkat okoz­hatnak a köztulajdonban né­pünk ellenségei. Valutarejtegetők, okiratha­misítók, gyújtogatok népes csoportjában Pest megyei „is­merősökkel” is találkozunk. Bemutatja a félszáz tabló egyike Micsinkó Károlyt, aki 1945 óta háromszor volt bör­tönben. Ennek ellenére a Nagykátai Földművesszövet­kezetben építésvezetői beosz­tást. kapott s itt is lopott, csalt, sikkasztott. Közelében találjuk Schmidt Józsefet, aki az öt év előtti Dunaharaszti— Taksony környéki földrengés után a kiutalt építőanyagot magasabb áron számlázta a bajbajutottaknak s a külön- bözetet zsebrevágta. Sokszor a szemét dörzsöli a néző: deklasszált elemek — textilgyárosok, keretlegények, nagykereskedők — kihasznál­va egyes vezetők liberalizmu­sát — milyen fontos pozí­ciókba csempészték magukat, ahol azután sok százezres kárt okoztak népgazdaságunknak. Tanulságosak azok a fény­képek és egyéb dokumentu­mok is, melyek a termelőszö­vetkezetek ellenségeiről ránt­ják le a leplet. Valódiságá­ban látjuk a kihegyezett vas­darabokat, amit az állatok eleségébe kevertek. Másutt gyalázkodó röplapírogatások- kal, a vezetők elleni szervez­kedéssel igyekeztek megin­gatni a haladás útjára lépő parasztságot. Ök is elnyerték méltó büntetésüket. Az érdekes kiállítási anyag csütörtök estig marad Vácott. Utána vándorútra kel me­gyénk nagyobb városaiba, községeibe, összeállítói gon­dos munkát végeztek. A gaz­dag anyag megérdemli, hogy más helységekben is tanítson, figyelmeztessen. Papp Rezső Azért ilyen is van Építési ankét Vácott A két évvel ezelőtt megalakult fiatal szövetkezet gazdái nagy érdeklődéssel figyelik a beszámolót Vasárnap, február 26-án, délelőtt 10 órakor Vácott, a 2 Löwy Sándor kultúrotthon í nagytermében építési napot V 2 a családi házak építésével, tér- 2 vezésével, 'engedélyezésével 2 kapcsolatos tudnivalókat is- 2 mertetik, majd e témakörrel 2 kapcsolatos filmeket vetítenek. 2 Vitaindító előadó Petrovits 2 László mérnök lesz. aki közre­Í működött a nemrégiben fel­avatott MÁVAUT-pályaudvar tervezési munkálatainál is. Felhívjuk Vácott és a környé­ken lakó olvasóink figyelmét, hogy az építeni szándékozók a fentiekkel kapcsolatban fel­vethetik vasárnap délelőtt majd problémáikat; sőt az Or­szágos Takarékpénztár és a TÜZÉP-kiküldött előadó: ugyanott felvilágosítást nyúj­tanak a telekvásárlással, köl­csönigényléssel és anyagbe­szerzéssel kapcsolatos kérdé­sekben is. Az a baj, hogy a jó gondolat rend­szerint utólag je­lentkezik, amikor már nem sokra megy vele az em­ber. így jutott eszembe „post festa” —, hogy a Kőkapuhoz cím­zett váci kisven­déglőben a pa­naszkönyvet kel­lett volna elkér­nem, és az el­fogyasztott ebéd után abba rögzíte­nem észrevételei­met. Az alkalmat azonban elmu­lasztottam és most ezzel az igényte­len írással szeret­ném némiképp jóvátenni a dolgot. Itt írom tehát meg, hogy az ebéd nagyszerű volt. Igaz, sze­gedi halpaprikás­ra vásott a fogam, de ez nem sze­repelt a változatos étlapon. A fiatal pincér kedves szó­val biztatott, hogy várjak egy fél órácskát, a kony­ha addig főz egy adagot, de utam sürgős lévén, nem fecsérelhettem el szűkre szabott időmből ezt a harminc percet. még az annyira áhított halpapri­kás kedvéért sem. A rántott ponty­szeletnél kötöttem hát ki. A piros­ra sült két jókora szeletből álló adag olyan szép, olyan gusztusos volt, hogy festeni sem lehetett volna szebbet. Ize is méltó szépségéhez és a csendéletet harmonikusan egészítette ki a mellé rendelt sa­vanyúság: gondo­san elrendezett céklaszeletek bí­borkoszorújában néhány sava­nyított paprika­karika. Amikor pedig fizetésre került a sor, a kisvendéglő taka­ros „főúrnője”, ar­cán hamisítatlan háziasszonyi mo­sollyal, halkan, kedvesen megér­deklődte: ízlett-e a főztjük? — Annyira íz­lett — mondtam egészen nekilelke­sedve —, hogy ír­ni fogok róla az újságban, de er­ről a vendégsí- mogató, jóleső tö­rődésről is. — Jaj, csak azt ne! — komolyo­dott el az arca — mert már így is nagyon elterjedt a hírünk, alig győz­zük a munkát, a sok vendég ellá­tását. Most kellett volna elkérnem a panaszkönyvet és beírnom a Kőka­pu dicséretét. Így talán mégis jobb lesz. A pa­naszkönyvbeli szövegeket leg­feljebb a Váci Vendéglátóipari Vállalat, az any- nyira népszerű V. V. V. vezetősé­ge látja — ha egyáltalában nézi —, de az újság híradására felfi­gyelnek a szakma más egységei is és végre ráeszmél­nek arra, hogy úgy is lehet, ahogyan a váci Kőkapu szép, tisz­ta asztalainál csi­nálják. Mert tu­lajdonképpen így kellene bánni a vendéggel min­denütt: kedvesen, figyelmesen, há- háziasan. Híven a magyar vendég­látóipar régi, ne­mes hagyomá­nyaihoz. —r —ó ségből, mégis sikerült a 91 százalékos terv alá szorítani, így az 1960. évi önköltségi tervüket 90,8 százalékra teljesítették. Egy ember egy nap alatt hat százalékkal termelt többet ta­valy, mint a megelőző évben. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a szocialista munkaversenynek. A vállalat igazgatója a munkaverseny legjobbjai között hetvenezer forintot oszt szét április 4-én.

Next

/
Oldalképek
Tartalom