Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

IMI. FEBRUÁR 17, PÉNTEK nar MECVBI ítéletet hirdet a tá A Minisztertanács és a SZOT 1041/1956. számú rendelete a társadalmi bíráskodásról idestova öt évvel ezelőtt jelent meg. Sajnos, üzemeink, vállalataink kellőképpen nem élnek ezzel a nevelőeszközzel. Pedig a társadalmi bíróság nyilvá- nos tárgyalása alkalmas arra, hogy a társadalmi tulajdon megvédése, a munkafegyelem megszilárdítása terén a szocia­lista munkaerkölcsnek megfelelő közhangulatot teremtsen. IqV történt ez a legutóbb Vácott, a Dunai Cementmű építkezésénél megtartott társadalmi bírósági tárgyaláson is. A tárgyalás lefolyását, a hozott ítéletet nem szükséges külön kommentálnunk. Megtették ezt azok az egyszerű dolgozók, akik a felettesük által elkövetett lopásokról elmondották a maguk és munkatársaik súlyosan elítélő véleményét. Másik segédmunkás: Le­gyünk emberségesek az íté­letben, hogy a mérnök szak­társ visszatérhessen a be­csületes útra. Dr. Haszon János főügyész­helyettes: A két gyanúsított cselekedete összesen 2340 fo­rint kárt okozott. Törvényeink szerint cselekedetük a társa­dalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntettét valósítja meg. Milyen körülmények késztet­ték a mérnököt és a gép­kocsivezetőt a bűncselek­mény elkövetésére: nyomor vagy haszonszerzés? A mér­nök feleségével együtt 4500 forintot keres. Azt hiszem, nem kétséges, hogy nem a nyomor, hanem a haszonszer­zés vitte a bűnre. A gépko­csivezető helyzete kevésbé sú­lyos. Neki nem származott anyagi előnye a lopásból. Fe­lelőssége abban áll, hogy a fuvart és a szállított anyagot nem tüntette fel a menet­levélben. Ezzel a magatar­tásával bűntársává lett Kiinka Lászlónak. A társadalmi bí­róságnak javaslom, hogy szi­gorú, de emberséges ítéletet hozzanak, amely alkalmas lesz a dolgozók széles köré­nek nevelésére, a munkafe­gyelem megszilárdítására és a társadalmi tulajdon megvé­désére. A társadalmi bíróság rövid tanácskozás után ítéletet hir­det A vállalat igazgatójának javasolja, hogy Kiinka Lász­lót fegyelmi úton azonnali hatállyal bocsássa el. Kún Miklós gépkocsivezető eseté­ben pedig javasolja, hogy őt alacsonyabb munkakörbe he­lyezzék át. A vállalat igazgatója a tár­sadalmi bíróság ítéletét a helyszínen jóváhagyta. (gy. m.) Ma Tiszakécskén sorsolják a lottót A lottó 7. játékheti nyerő­számainak húzását február 17-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Tiszakécskén, a községi művelődési ott­honiban rendezi a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság. (MTI) HUSZONHAT FIATAL ELINDUL Egyetemi hallgatók segítik a gondok megoldását Az É. M. 1. sz. Mélyépítő Vállalat főépítésvezetőségének dolgozói közül vagy kétszáz­ötvenen jöttek össze a Dunai Cementmű építkezésének ideiglenes kultúrházában. A társadalmi bíróság ülése kez­dődik hamarosan. A dolgo­zók kis csoportokba verődve tárgyalják az általuk már is­mert bűncselekményt. Feszült a hangulat. Az elnök megnyitja az ülést. Felszólítja a két gyanúsítot­tat, álljanak elő, mondják el a történteket. Kiinka László mérnök, épí- tésvezetőhelyettes így vall: — Január 25-én Sejcéről a Dongó utcai telepre mentem teherautóval. Alsó-Sejcén megálltunk. Anyagkivételezé- si jeggyel a raktártól átvet­tem tíz mázsa kokszot, azt a gépkocsivezetővel felraktuk és budapesti lakásomra szál­lítottuk. Elnök: Miért volt szüksé­ge a kokszra? Kiinka: A lakásomban csak koksszal tudok fűteni. Igé­nyeltem tüzelőt, de még nem kaptam meg. Elnök: A vállalattól két elv- társ kint járt az pn lakásán és megállapította, hogy a Sej­céről elszállított kokszon kí­vül niég legalább nyolc-tíz mázsa van a pincéjében. Erről hogyan vélekedik? Kiinka: (Nem a kérdésre vá­laszol.) Ha egy gumicsizmát elvesztek a vállalatnál, azt megfizettetik velem. Úgy gon­doltam, hogy a kokszot is meg­fizetem. Nem hittem, hogy ennek ilyen következménye le­het. Elnök: A Venyige úti mun­kásszállásról mennyi cemen­tet vitt el? Kiinka: Az 5. sz. Mélyépítő Vállalat elvonulása után a padló repedéseiben maradt cementet összesöpörtük, zsák­ba szedtük. Úgy három má­zsa lehetett. Elnök: A bányába hányszor szállt le a robbantásokhoz és ezért mennyi veszélyességi pótlékot vett fel? Kiinka: Ez nem tartozik ide. Egyébként 189 forintot vettem fel, de azt már visszafizettem. Elnök (Kun Miklós gépkocsi- vezetőhöz): Mikor tudta meg, hogy a teherautójára felra­kott kokszot Kiinka lakásá­ra és nem egy másik raktárba viszik? Kun gépkocsivezető: Már úton voltunk, amikor ezt ve­lem közölte. A többlet kilo­méter !— úgy mondta — nem számít, mert én úgy is tarto­zom neki húsz liter benzin­nel. Elnök: Tudta ön, hogy a szállítólevélbe mi volt beír­va? Kun: Nem tudtam, mert az nála volt. A főnökömtől pe­dig nem akartam elkérni, mert azt hihette volna, hogy nem bízom meg benne. Elnök: Felkérem a szak­társakat, mondják el az eset­tel kapcsolatos véleményüket. Fekete Károly raktáros: Az anyagkivételezési jegyek alap­ján meg tudtuk állapítani, hogy a koksz a jelzett raktár­ba nem érkezett meg, így a visszaélés ezen az úton is ki­derült volna. Egy segédmunkás: Ha a nép vagyonából mindenki csak egy kicsit visz el, akkor is nagy károsodás éri a népgazdaságot. A mérnök szaktársat elítél­jük, mert nem az első esete ez. Aki ilyet tesz, azt a legszigo­rúbban büntessék meg. Ho­gyan kívánhatja meg az ilyen ember beosztottjaitól a rendet és a fegyelmet? Fekete István: Én is csak azt mondhatom, mint az előttem szóló. Kiinka szak­társ szigorú büntetést érde­mel, mert mindnyájunk va­gyonát károsította meg. Mimt már hírt adtunk róla, a Pest megyei Tanács művelődési osztálya szerdán délután 26 egyetemi hallga­tót megbeszélésre hívott ösz- sae, ^hogy tájékoztassa őket az általuk önként vállalt fel­adatokról, azok fontosságá­ról. Ezek a fiatalok ugyanis gyakorlati munkáira men­nek két járás tsz- községeibe. Kissé elfogódottan, fénylő szemekkel hallgatják a fel­szólalókat. Csiha Gábor, a népművelési osztály főelő­adója köszönti őket, s hang­súlyozza, hogy ez a munka feltétlenül megköveteli a he­lyes egyéni magatartást, az erkölcsileg kifogástalan élet­módot, komolyságot és em- berszeretetet. Ellátási díjat kapnak, gondoskodás törté­nik elhelyezkedésükről is. A fő cél: ismerkedés a lakos­sággal és segítés a munka- közösségekben, de egyénileg is a felmerülő problémák megoldásánál, tanácsot kell adniok. útbaigazítással előbb­revinni a már jó úton ha­ladó ügyeket. Tíz napra mennek a fiata­lok a ceglédi ég nagykátai járásba. Jászkarajenő, Kő- röstetétlen, Törtei, Szentlő- rinckáta, Tóalmás, Tápió- ság a kijelölt munkaterüle­tek. A jelentkező és meg­felelőnek ítélt hallgatók jo­gászok, mezőgazdászok, gyógy­szerészek, orvosok, állator­vosok, bölcsészhallgatók, me­zőgazdászok — közöttük két leány. Ki-ki tudása legja­Az idén újabb 10 000 holdat öntöznek csőkutakból a Duna-Tisza közén A folyóvizektől távoleső kiskunsági homokháton az idén továbbfejlesztik a jól bevált, csőkutas öntözési rendszert. Az állami gazda­ságok, a termelőszövetkeze­tek, továbbá a vízügyi szer­vek együttesen 10 000 hold terület öntözését oldják meg csőkutakkal. Rövidesen 14 kútfúró-brigád lát munkához a kijelölt területeken és a terv szerint 500 kutat készí­tenek el. A munkálatokra több mint 30 millió forintot fordítanak. vát ajánlja fel a szép fel­adatok elvégzéséhez. Mielőtt útnak indulnak, a közgazda- sági egyetemen a különböző szakok előadói összefoglaló és részletező előadásokban készítik őket elő a teen­dőkre, hogy a jogász taná­csot adhasson a tsz-ekben felmerülő jogi problémák­ban, az orvosok az általá­nos egészségvédelem és az állatbetegségek elleni küzde­lem terén szükséges teen­dőkre figyelmeztessék a la­kosságot, a mezőgazdászok­nak tudni ok kell a modem gazdálkodás eredményeiről, hogy a tudnivalókat tovább­adhassák a mezőgazdasági dolgozóknak. A közgazdász a tsz-vezetőknek adhat ta­nácsokat és így tovább, min­den fakultás hallgatója ér­tékesítse és érvényesítse tu­dását a gyakorlatban. Prezenszky Gábor főagro- nómus agrotechnikai vonat­kozásban adott útravalót, míg Solyom Sándor dr., a KÖJÁLL munkatársa a fon­tos egészségű,gyi teendőket vázolta. Ezek között igen je­lentős a víz fertőzésmente­sítése (a trágyadombok elhe­lyezése, a légy elleni harc stb.), a tisztasági szabályok betartása minden területen. A kulturális terület is ad feladatokat. Ez a bölcsész- kari hallgatók munkaterü­lete. A szórakoztató műso­rok nívójának emelése, a szabadidő műveltségre tö­rekvő kitöltése, olvasókör, tanulás, szellemi szórakozá­sok, mind a vidéki élet Sízebbé, kellemesebbé tételét szolgálják. A felnőttek to­vábbtanulásának elősegítése is sokszor támogatásra, buz­dításra Sizorul. A fiatalok kérdéseiből ki­tűnt, hogy lelkesen készül­nek vállalt feladatuk elvég­zésére, mert szépnek, ne­mesnek, emberinek találják. A kis csapat február 27-én indul útra. Sok sikert! A jó falatok üzemében Már a húsvétra készülnek a Váci Kiinger Lőrinc bácsi és társai sonkákat Húsipari Vállalatnál, formálják a jókora Hegedűs Ferenc s tartozik. Az ő vállalat legügyesebb dolgozói közé „resszortja” a hasítás és a bontás S amíg ő az üzemben, felesége az irodában dolgozik. Számlázó. A kép hátterében Horváth Ferencné pénztá­ros. Az ő munkájuk is elválaszthatatlan a férfiakétól (Gábor Viktor felv.) a pápa nevezett ki valameny- nyi Dél-Amerikában élő ka­tolikus magyar legfőbb „lelki atyjá”-vá. Ez a két papiruhá­ba bújt újkori inkvizitor kö­zépkori módszerekkel üldözi azokat a disszidenseket, akik nem vetik alá magukat túl­buzgó módszereiknek. Dr. Kögl és dr. Jordán „hittérí­tő” és „lélekmentő” tevékeny­ségükkel vagyont szereztek, s azt — hogy továbbra is a krisztusi szegénység aposto­laiként léphessenek fel — bátyjaik nevére íratták. A Magyar Komité fontos sze­mélyisége dr. Jancsó Albert volt horthysta hadbíró-száza­dos, továbbá két fia, Attila és László, Benkő Károly gyáros, Vangel Gyula, gróf Keglevich, gróf Dessewffy, gróf Almássy, gróf Károlyi, gróf Markovich, báró Korá­nyi, vitéz Técsőy és Csánki Dénes, aki mint a Szépművé­szeti Múzeum nyilas főigaz­gatója, felbecsülhetetlen érté­kű műkincseket rabolt el az országból. Ez a gyülevész, Magyarországról szökni kény­szerült fasisztákból, tőkések­ből, arisztokratákból álló ban­da csal, sikkaszt, lop a Brazí­liába szakadt magyarok bő­rére .; j A magyarországi ellenfor­radalom után alaposan fel­lendült a Magyar Komité urainak „üzlete”. Másfélezer disszidenst csaltak ki hamis ígéretekkel Brazíliába. ígér­tek nekik kertes családi há­zat, autót, jó munkát, magas fizetést. A valóságban az ültetvényekre adták el őket, ahol embertelenül nehéz mun­kát kell végezniök. A bevándorló magyarokat először az úgynevezett „Vi­rágok szigeté”-re vitték, ame­lyet a köznyelv csak „ör- dögsziget”-nek nevez. A Ma­gyar Komité urai már előre megállapodtak kicsalt honfi­társaik terhére. A Virágok szigetének magyar lakói azon­ban hamarosan ráébredtek arra, hogy mit terveznek ve­lük, és nem voltak hajlandók aláírni az egyoldalú munka- szerződéseket, elszegődni rab­szolgának az Amazonas őser­deibe. Pedig a két páternek és társaiknak nagyon kellet­tek volna a magyar rabszol­gák. Elhatározták ugyanis, hogy az őserdőben 65 millió cruzeiro költséggel várost alapítanak, s disszidensekkel építtetik fel. A magyarok azonban szembeszegültek. A Magyar Komité urai ekkor nyílt erőszakhoz folya­modtak. Véres események játszódtak le a Virágok szi­getén, Dr, Jordán, dr, Kögl és dr. Jancsó, akik több társuk­kal együtt milliókat sikkasz­tottak a magyarok részére ösz- szegyűjtött pénzből, több mint kétszáz magyart — köz­tük sok gyereket, asszonyt és öreget — véresre, kékre-zöldre verettek, majd erőszakkal el- hurcoltatták őket az őserdő­be. Az összevert, kiéhezte­tett, megfélemlített embere­ket kényszerítették, hogy ír­janak alá egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik: jó dol­guk van, mindennel elégedet­tek. Levelükben beszámolnak arról, hogy mit érnek ezek az aláírások: „Balassi József hon­fitársunk a verés következ­tében szerzett belső sérülései­be belehalt. Tóth Istvánná honfitársunk egyik szemén gyógyíthatatlan sérüléseket szenvedett, erre a szemére megvakult. Heten a tengerbe fulladtak, amikor a terror­akciót végrehajtó, géppiszto­lyokkal felszerelt tengerész­gyalogság elől úszva próbál­tak menekülni.” Ritka dolog, hogy a rútul becsapott, hazug ígéretekkel kicsábított disszidensek pa­naszait meghallják az emig­ránslapok kényelmes szer­kesztőségeiben. A londoni Népszava, Kéthly Anna és társai lapja azonban ez alka­lommal mégis kényszerítve érezte magát, hogy hangot ad­jon a Brazíliába került ma­gyarok panaszainak. De a londoni Népszava „Brazília, az ígéret földje” c. cikkében nem elsősorban a magyarok sor­sáért aggódott, hanem amiatt, mert a disszidensek „egyre erőteljesebben követelni kezd­ték, hogy inkább vállalnák azt, hogy Magyarországra vissza­kerüljenek, mintsem, hogy Brazíliában maradjanak”. Az emigráns Népszava szerkesz­tői éppen ezért levelet intéz­tek E. Lindthez, az ENSZ menekültügyi főbiztosához; Ebben a levélben figyelmezte­tik őt arra a veszélyre, hogy az ottani helyzet miatt a disz- szidensek közül sokan haza akarnak térni. Kérték, hogy a főbiztos a legsürgősebben vizsgáltassa ki a Brazíliába került magyarok helyzetét, s intézkedjék. Ugyanebben az időben ér­kezhetett meg a szörnyű hely­zetbe jutott magyarok levele is az ENSZ Menekültügyi Hi­vatalához és a Nemzetközi Vöröskereszt elnökéhez. Ko­vács László (lakik: Sao Pau­lo, AI Baras de Eriacicaba 91) szintén levéllel fordult az ENSZ-hez, és leírta mindazo­kat a szörnyűségeket, amelyek addig történtek. Kovács László nyomban megkapta a választ levelére. Az ENSZ Menekültügyi Hivatalának vá­lasza a következő: „A folyamatban levő vizs­gálat szerint a panaszok nagy része minden alapot nélkülöz, a Brazíliába került magyarok nagy része megelégedve tele­pedett le, és jól megy sora, szó sem lehet a visszaszállí­tásról, csak indokolt esetben, mint családegyesítésről; Az ENSZ Menekültügyi Hivatala a jogos panaszokat pártatla­nul kivizsgálja és a panaszok megoldására minden erőfeszí­tést megtesz.” (Folytatjuk.) PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ (19) Szenzációk nyomában.,. í Nekik sikerült. De sok-sok ! ezer disszidenstársuknak nem. : Sokezren nyomorognak, szen- ; vednek még. S az ő jajkiáltá- ; suk száll hozzánk újra és : újra .;. < Ilyen jajkiáltás csendült ki ! abból a levélből is, amelyet ! nemrégen kaptam Zsigovics ! Jánosnétól. Ez az asszony sír- ! va jött be hozzám, nem szólt í egy szót sem, csak letette asz- í talomra férjének, lányának és ; vejének kétségbeesett levelét. • Miután elolvastam, elővett ; egy másik levelet is, amelyet ; nyolcszáz magyar írt alá. ; Ez a nyolcszáz magyar nem ! merte a levelet egyenesen ! szerkesztőségünknek címezni ; — annyiszor pórul jártak már. í Zsigovicsnénak küldték el, í hogy hozza be hozzánk. Az ! írásokból és Zsigovicsné sza- í vaiból szörnyű kép bontako- ! zott ki. A levelek minden so- ; ra, minden szava egy-egy jaj- ; kiáltás. Számot ad a Dél- í Amerikába szakadt magyarok J sorsáról, arról a felháborító ; embervásárról, amelynek „fő- í bizományosa” a Brazíliában i működő, úgynevezett „Ma- j gyár Komité” — fasiszta pa- pok, szökött nyilasok és más ^ gazemberek bandája. ^ A Magyar Komité elnöke dr. Jí Kögl Szeverin páter, helyette- ^ se dr, Jordán Emil perjel, akit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom