Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-02 / 28. szám

1961. FEBRUÄR 2, CSÜTÖRTÖK MEcrci n'tao Cél — módszer — eredmény A termelés pártellenőrzése a Váci Kötöttárugyárban Nincs, s nem lehet fonto­sabb dolga a gyári, üzemi pártszervezetnek, mint az eredményes gazdálkodásért folyó mindennapi küzdelem segítése. Az e feladatért ér­zett felelősség hatja át a kom­munistákat, amikor a terme­lés pártellenőrzésének sok­rétű és gyakran bonyolult munkájából részt vállalnak, amikor a szakvezetés haté­konyságát sajátos eszközök­kel növelik, a szakvezetés be­vált módszerét változatos for­mák alkalmazásával egészí­tik ki. A termelés pártellenőrzé­sének gyakorlata szinte egy­idős szocializált üzemeink­kel. Az elmúlt évtizedben nemcsak új gyárigazgatók „nőttek fel” feladatuk ma­gasáig, és nemcsak a „régi” vezetők tanulták meg az egy­személyi vezetés sokoldalú, nehéz munkáját, hanem a pártszervezetek, a kommu­nisták is mind alkalmasab­bakká váltak erre a nagyon fontos tisztségre. Rendkívül meggyorsult a fejlődés pártszervezeteinkben az MSZMP-nek a korábbinál de­mokratikusabb, és minden te­kintetben egyértelmű, vilá­gos politikája következtében. A pártszervezetek önállóbbak lettek, bátrabban kereshet­ték a termelés pártirányítá­sának és pártellenőrzésének célravezetőbb formáit, ame­lyek leginkább megfelelnek üzemük, gyáruk sajátossá­gainak. A vezetők beszá­moltatásának szinte mecha­nikussá, és éppen ezért egy­oldalúvá vált módszerét új meg új módszerek alkalmazá­sával egészítik ki, ami által nemcsak új oldalakról isme­rik meg üzemük termelési helyzetét, hanem e módsze­rek és formák kombinálásá­val tartalmasabbá, gyümöl­csözőbbé válnak maguk az el­lenőrzések. tájékoztatások is. Három esztendővel ezelőtt alakult meg a kötöttárugyár­ban az úgynevezett műszaki brigád. A pártvezetőség, majd később a csúcsvezetőség irá­nyítása alatt működő testü­let kizárólagos, de állandó jellegű feladata lett, hogy tagjai révén kísérje figye­lemmel a termelés alakulá­sát, a tervfeladatok: és a ter­melési mutatók ismeretében végezzen meghatározott el­lenőrzéseket. vizsgálatokat. Az új szerv beváltotta a hoz­záfűzött reményeket. Az élet, a mindennapi tapasztalat azonban itt is további tökéle­tesítést követelt. Egy évve] ezelőtt sor került aztán a kép­zett munkásokból és mű­szaki dolgozókból álló brigád szakosítására. Amíg addig az éppen nap:rendre került prob­lémák megvizsgálását alkal­makként megbízott aktívák végezték, a szakosítás meg­valósításéval gyorsabbá, fo­lyamatosabbá vált e munka, jelenleg négv szakcsoport működik, az alábbi feladat­körök szerint: termelési kérdésekkel fog­lalkozó csoport, újítási cso­port, műszaki fejlesztési cso­port, minőségellenőrzési cso­port, A műszaki brigádról- még annyit, hogy tagjai megvá­lasztása is helyesen tükrözi a pártvezetőség gondosságát. A huszonhárom tagú brigád­ban mindössze hét párttag, míg a többiek pártonkívüli- ek. (Róluk szólva a csúcsve­zetőség titkára szó szerint ezt j mondja: ők nem egyszerűen j .szimpatizánsok”, hanem a | párt aktív segítői, felkérésük e pártfeladatnak beillő tár­sadalmi munkára, pártépíté­sünk perspektivikus szem­léletéből falvad.) Pártonkívüli a műszaki brigád vezetője, Radványi Jenő is. aki sokol­dalú szaktudása mellé egész szívét adja munkájához. A brigád irányítása termé­szetesen változatlanul a csúcs- vezetőség feladata. Tevékenysége tervszerű, rendes havi ülésein rendsze- j rint maga a csúcstitkár vesz részt. Mindez azonban nem vol­na elég hatékony segítése a kötöttárugyár termelésének. A csúcsvezetőség, éppen a mű­szaki brigád helyes működte­tése révén jutott el addig a felismerésig, hogy a feltárt hi­bák megszüntetéséhez nélkü­lözhetetlen az abban részvevő dolgozók rendszeres felvilágo­sítása. E célból alakult meg egy hónappal ezelőtt az agitá- ciós csoport, amely teljes össz­hangban a műszaki brigáddal valóban operatívvá teszi a ter­melés pártellenőrzését. A húsz­tagú agitációs csoport kivá­lasztásánál hasonló körültekin­téssel járt el a csúcsvezetőség, mint a műszaki csoport eseté­ben. Soraiban valamennyi gyárrészleg jól felkészült szak­munkása, műszaki értelmiségi­je helyett kapott. De itt már nemcsak a műszaki hozzáér­tés volt az egyik fő követel­mény, hanem az agitációs fel- készültség is. Kivéve a csoport egyetlen pártonkívüli tagját, az agitátorok többsége gyakor­lott propagandista. A műszaki brigád, mint már fentebb szó esett róla, eredmé­nyesen segíti a gyár vezetőit feladataik ellátásában. S cso­port érdeme, hogy a gyár egyik igen légi, és mindmáig megodatlan problémája, a köz­ponti öltöző és mosdó építésé- nelyügye kimozdult a holt­pontról, ahová a bürokratikus ügyintézés juttatta. Igaz. hogy a gyár beruházási előadója ál­landóan napirenden tartotta az építkezést, de' ettől az még nem haladt előre. Az időköz­ben végzett brigádvizsgálat azonban felszínre hozta ezt a gondot, aminek következtében aztán a pártvezetőeég kellő eréllyel léphetett fel a huza­vona ellen. A szóban forgó kommunális létesítmény ez év nyarára elkészül, s ennek jó­tékony hatása a termelésben is érezteti majd hatását, mi­vel a jelenlegi és szétszórt öl­tözők helyét a termeléssel köz­vetlenül összefüggő belső át­rendezéseknél használhatják fel. (Itt most csak zárójelben említjük, hogy az Építésügyi Minisztérium illetékes szerve a villamosberendezéseket csak a következő esztendőre hagyta jóvá, ami a gyári terv felboru­lásával fenyeget.) . / A műszaki brigád újítási csoportja a gyár körhurkoló részlegének munkáját is ered­ményesen segítette egyik vizs­gálatával. A felmérés során ki­derült ugyanis, hogy egy ré­gebben húzódó és igen gya­korlatias újítás terve papíron maradt. Az újítás lényege az, hogy a p textiliák szennyeződését meg ‘ lehet szüntetni, ha a körhur- á kológépek tengelyét műanyag­gal vonják be. Talán mondani g sem kell, hogy a vizsgálatot g követő néhány hónapon belül ^ az újítás alkalmazásra került. ^ Hasonlóan hasznos beavatko- g zásnak bizonyult a hulladék- i anyagok felhasználásának g gyárrészlegenkénti felmérése.; Az eredmény: csupán egy; üzemrészben, az orsózóban a j hulladékveszteség nulla egész; kéttized százalékkal csökkent, \ aminek értéke 15 ezer forintot; tesz ki. Néhány héttel ezelőtt az; alábbi vizsgálati jelentést kap-í ta a asdics veze tőség, no meg a i gyár igazgatója: „A kikészítő-! részlegben intézkedést kell j * f tenni az elszívóberendezések rendbehozatalára. Különösen a 3—4 bolyhozógép elszívó­berendezésének működésével van baj. Javasoljuk a kérdés sürgős napirendre tűzését, mert ez igen sok áru leminő- sítését okozza ...” A jelentést megelőző vizs­gálat nem egyszerűen azt cé­lozta, hogy bizonyos gépek ál­lapotát tanulmányozzák, hi­szen ez lehetne a gépmesterek dolga is, hanem a minőség bizonyos romlásának okait igyekeztek felderíteni. Jelen­leg a Budapesti Műegyetem áramlástani tanszéke és a gyár főmérnöke együttesen vizsgál­ja a megoldás módozatait. A Váci Kötöttárugyár párt- szervezetének termelést ellen­őrző munkájáról elmondható, hogy az ottani kommunisták­nak sikerült megtalálniok a legcélravezetőbb módszereket. Közülük most csak eggyel fog­lalkoztunk, eggyel, amely az eltelt három év alatt bebizo­nyította életképességét, s ame­lyet követésre ajánlhatunk más gyári, üzemi pártszerve­zetnek. András Endre Több ezres szériában gyártják a munkaegységszámláló korongot Számokkal, rövidebb-hosz- szabb rovátkákkal ellátott ket­tős fémkorong a munkaegy­ségszámláló. Egy-két mozdu­lat, s teljes pontossággal le­olvasható a bizonyos munkák­ban elért teljesítmény után járó munkaegység mennyiség. Ami papírral, ceruzával 10 perces munka, az a számláló­koronggal csupán másodper­cekbe kerül. Lakos Ernő, a Földművelés- ügyi Minisztérium főelőadója az újitó. a korong gyártója a Magyar Optikai Művek, áru­sítója pedig a Kertimag Válla­lat, amelynek boltjaiban or­szágszerte máris kapható a rendkívül hasznos szerszám, használati utasítással és mun­kaegységkönyvvel együtt. A most több ezres szériában gyártott munkaegység szám­láló korong használatát a gya­korlati szakemberek vélemé­nye szerint igen könnyen el lehet sajátítani, s az a munka­csapatok vezetőinek szinte nélkülözhetetlen szerszáma. A teljesítmények számításán kívül jól lehet használni a tervek, valamint a zárszám­adások előkészítésénél. A „Tűzijáték“ a Petőfi Színházban Új darab zenei próbái kezdődtek a zenés színházban A Petőfi Színházban újabb darab műsorra tűzésére ké­szülnek. Egyelőre a zenei pró­bákat tartják Paul Burghardt Tűzijáték című színpadi alko­tásából. A szerző Dürrenmatt társszerzője, akivel az 5 frank című operát írta együtt. A magyar közönség Burghardt- nak az Én apukám című slá­gerét ismeri. A Tűzijáték — amelyet több vidéki színházunk már ját­szott — nagy része zene és ének, alig nyolc oldalnyi a próza. Éppen ezért a zenés részek beállításával van a színháznak több munkája. A darab próbáit Békés András, az Operaház rendezője — mint vendég irányítja. A főbb szerepeket Feleky Kamill, Sennyei Vera, Lórán Lenke, Gyenes Magda, Angyal Sán­dor, Vetro Margit alakítja. A zenekart Vincze Ottó ve­zényli. A díszleteket és jelme­zeket Köpeczi Bócz István tervezte. A darabot Romháqyi József fordította. Burghardt Tűzijátékát már­cius 17-én mutatják be a Pe­tőfi Színházban. (MTI) Fáradt öregember küszkö­dött hazafelé a piacról, tele nehéz csomaggal, megpakolt kosárral, degeszre tömött sza­tyorral. Utam arrafelé vitt, megszólítottam: — Segíthetek? Csodálkozva kapta fel a fe­jét, mint aki nem értette, mit kérdeztek tőle, biztonság ked­véért meg is ismételte: — Segíteni? Hát... hát ha olyan szíves ... Jó darabot csendben lép­kedtünk egymás mellett, pe­dig ágált bennem a kíváncsi­ság, hogy megtudjak az öreg­ről valamit, de nem akartam faggatni. Jobb, ha az embe­rek maguktól beszélnek. Le­tette a csomagot, pihentünk. Kopott, öreg bádogdobozból cigarettát kotort elő, nekem is odanyújtotta a dobozt. — Sajnos, megöregszik az ember. — Meg. Mindenki. A csomagokra bökött: — A lányoméknak vásárol­tam be. És az időg nyugdíjas ember­ből egyszerre ömlött a szó. Nem is panaszképpen, csak úgy, hogy jólesik valakinek elmondani. Mert: megvan mindene, igazán nem mond­hatja, hogy a lányáék — akik­kel együtt él — bármit is saj­nálnának tőle. Anyagiakban megvan mindene. És mégis szomorú, keserű az öregkor. Miért? Mert szava nem lehet. Bármit szól, leintik: — Apus, te ezt nem érted. — Papa ezt nem tudja. Csak az unoka hallgatja csodálkozó szemmel, neki, igen, csak neki beszélhet. Pe­dig nemegyszer, ha rá hallgat­nak a fiatalok, sok csalódást elkerülhettek volna. De lein­tik. Leintik a hetvenéves, ősz, négy gyermeket becsülettel felnevelt embert: nem ért hoz­zá. Vittük a csomagokat, s hall­gattam az öreget. Szavai nyo. mán ott bújkált bennem is a szégyen: hányszor, de hány­szor leintjük türelmetlenül, neveletlenül az öregeket!? Igaz, sok olyan dolog van, amit nem tudnak megérteni. Sok olyan dolog is akad, ami­ben nincsen igazuk. De miért legyintünk, miért nem adjuk meg a legelemibb tiszteletet, s hallgatjuk végig őket? Az öregek amúgy is érzéke­nyek. Hát ha még éppen azok­tól kapja a türelmetlenséget, az érdektelenséget, a leintést, akik a legközelebb állnak hozzá: a gyermekeitől? Meny­nyire fáj nekünk, mennyire rosszul esik, ha valahol — még ha okkal is! — leintenek bennünket! Mert öntudatos emberek vagyunk, adunk ar­ra, hogy szavunkat, vélemé­nyünket meghallgassák, te­kintetbe vegyék. Hát akkor? Éppen azok véleményét nem hallgatjuk meg, akik sok-sok év tapasztalatával felvértezve szólnak? Kellemetlen, kínzó kérdések. Rajtunk múlik, hogy ne le­gyenek azok. <m) Tanyaközpont épül a kókai Kossuth Termelő- szövetkezet megnagyobbodott birtokán Megindult a munka a meg- nagyobodott kókai Kossuth Termelőszövetkezetben is. Be­fejeződött a leltározás, a na­pokban lebonyolítják az újon­nan bevitt 320 ló osztályo­zását, megalakultak a bri­gádok is. Hordják a jeget, vágják a fát az erdőn, ná­dat vágnak, a kovácsok va­salják a kocsikat, patkolják a lovakat, a bognárok pedig deszkát készítenek. Még ezen a héten megkezdik egy szer­fás sertésfiaztató építését, az A Meteorológiai Intézet munkatársa Dömével az egyik műszerházikónál (MTI Foto, Fényes felv.) szaporodott, 1961-ben pe­dig százra egészítik ki, s 200 növendékborjú is lesz. A gazdaság a tagságnak tisz­tességes megélhetést biztosí­tott. — A fel nem osztható közös vagyon 3 ezer forinttal növe­kedett tagonként — tájékoztat Bartos Sándor elnök. — A tervezett munkaegység pénz­beli értékét ugyan nem sike­rült elérni, de ennek oka nem a gazdálkodásban keresendő, hanem az időjárásban. Az aszály 7,0 ezer forint kárt oko­zott a lucernatermésben, a kedvezőtlen, esős, sáros ősz pedig 30 ezer forintos ráfize­téssel terhelte meg a cukor*- répaszallítést. Ennek a száz­ezer forintra rúgó kiesésnek tulajdonítható, hogy néhány forinttal alatta maradtunk a munkaegység tervezett értéké­nek. A járás 200 termelőszö­vetkezete közül sikerült meg­szereznünk az ötödik-hatodik helyet, az egészségügyi-tiszta­sági versenyben pedig elsők lettünk, jutalmul televíziós ké­szüléket kaptunk és közölték, hogy megyei viszonylatban a másodikok vagyunk. — Ügy tudom, szántóterü­letük csaknem megtízszerező­dött a decemberi tömeges be­lépéskor — vetem közbe — és ötszáz hold szőlő került a termelőszövetkezet birtokába. Mekkora lesz a kertészetük? — Százhatvan holdon fo­gunk paradicsomot termelni — sorolja —, 30 holdon pap­rikát és vegyes zöldségfélét, 60 holdat uborkával ültetünk be, 50 holdon dinnyét, har­mincon pedig dohányt terme­lünk. Eddig hat hold dohány­földünk volt. — De nemcsak a területnö­veléssel akarjuk emelni a ter­méshozamot — fűzi hozzá nyomban —, hanem hozzáér­tőbb műveléssel is. Ennek érdekében külön­böző tanfolyamokat vé­geztettünk el az új bri­gádvezetőkkel. A növénytermelők és az állat- tenyésztők aNagykátai Állami Gazdaságban rendezett tan­folyamon mélyítették el is­mereteiket. Négy traktoristát küldtünk négyhónapos isko­lára Pápára, ahol az univer­zális gépek kezelését sajátít­ják el, 32 traktoristát pedig idehaza képeztünk ki; két ker­tészeti brigádvezető Szent- mártonkátán tanulja a kor­szerű kertművelést. ,.. (d. k.) új tanyaközpont terveinek | valóra váltását. Gondosan megválasztott he- j lyen. közel az országúihoz, vasúthoz, szélvédett erdős területen épül fel aratásig ez a tanyaközpont. A kis Tápió patak folyik keresztül rajta, s villanyvezeték szeli át. Ennél alkalmasabb he­lyet csakugyan nem talál­hattak volna állattenyész­tésire: 6 sertésfiaztató, 3 süldő- szállás, 100 férőhelyes növendékistálló, két da­rab ötvagonos góré és , egy főzőkonyha készül el a nyár végére, g ; A későbbiek során pedig g szállást is építenek az ál- g lat gondozóknak, g A termelőszövetkezet veze- g. tősége továbbra is nagy £ gondot fordít az állattenyész- g tésre, különösen a tehené- ^ szetre, mert elsősorban en- ^ nek volt köszönhető, hogy g 1960 folyamán g 5 havonta 30 forint előle- g get tudnak fizetni a tag- g ságnak, munkaegységen- 5 ként a gazdaság saját jövedelméből, g >, A tejhozamból származik g ugyanis a termelőszövetkezet g rendes készpénzbevétele, g amely havonta 15—20 ezer fo- g rint között mozgott az elmúlt g évben. Két esztendővel ezelőtt, g annak ellenére, hogy a Kos- g suth Tsz kis területtel immár \ egy évtizede áll fenn. még í elhanyagolt állapotban volt a jii tehenészete, mindössze 3—5 ; ezer forintot pénzeltek havon- g ta a tejből, a kis létszámú ál- ! lományt sem gondozták szak- ; szerűen. Akkoriban vette át a ! gazdaság irányítását Bartos ; Sándor elnök, aki előzőén kü- ; 1 öntöző állami gazdaságok ve- \ zetője volt, s arról nevezetes, ; hogy mindig ott jelenik meg, ; ahol valamit „rendbe kell hoz- ; ni”. így került Kókára is, a ; Kossuth Tsz élére. „Üres kam- g ránalt bolond a gazdasszonya” ; — idézte a közmondást az egy- g behívott tagságnak s igazat í adtak neki. Keménykezű elnö- ; köt ismertek meg személyé- g ben, de nem is bánták meg. g Másfél év alatt fellendült, a g gazdaság, „a kamra” telni g kezdett, nemcsak a közösé, g hanem a tagságé is. g Már 1960-ban kibővítették a g jószágok férőhelyét, 25 ezer fo- g rint értékű építkezést bonyoü- g tottak le saját erőből. 2 A tehénállomány 50-re Orszáaszerte befejeződött a nyúl- és a fácánkakasvadászat Egy modern mackó február 2-án A néphit azt tartja, hogy a mackó február 2-án kijön a barlangjából. Ha szép az idő, visszamegy, ha rossz idő van, kint marad, mert akkor nemsokára beköszönt a tavasz. Döme, a Budapesti Állrntkert mackója az idén nem bízta magát az időjárás szeszélyeire, ellátogatott a Meteorológiai Intézetbe és személyesen győződött meg arról, milyen idő­járás várható, mikor jön a tavasz. A télbe nyúló nagy esőzések és a rendkívüli enyhe időjá­rás miatt a nyúl vadászati idejét országosan, a fácanka- kasét pedig négy alföldi me­gyében január 31-:g meghosz- szabbították. Most a vadász- társaságok területein minde­nütt elnémultak a puskák, s aj következő hetekben már csak; hálóval foghatják ezt a két ér-! tőkés apróvadat, hogy élve! exportálják, illetve más, hazad: tájakra küldjék vérfelfrissí-J tés végett. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom