Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-02 / 28. szám

4 nut MFCYFI ff írtán 1961. FEBRUÁR 2, CSÜTÖRTÖK Ötletekből — milliók Munkaidőcsökkentés — hosszlyukfúrással Népszerű, tovább fejlődik az István gimnázium diákjainak zeneiskolája Zebegényben Új területekre terjesztik ki a mezőgazdasági nagyüzemek fiataljainak versenyét a „Légy műveltebb” zened mozgalomban a XIV. kerü­leti Tanács és a népfront-bi­zottság rendez Zugló lakos­ságának — Hacsaturján, Gershwin, Beethoven műveit szólaltatják majd meg az István-gimnazisták. A zenekar több mint egy esztendeje szoros baráti kap­csolatban áll a zebegényi általános iskolával. A szó­lamvezetők segítségével a községben zeneiskolát szer­veztek. Ennek jelenleg 59 tanulója van. Megalakult a 30 tagú úttörőzenekar is. A pajtásokat a zuglói diákok megtanítják játszani fuvo­lán, klarinéton, trombitán, kürtön, harsonán, hegedűn, harmonikán, zongorán, s kü­lönféle ütőhangszereken. Az „ifjú zeneoktatók” szomba­ton és vasárnaponként rend­szeresen kijárnak Zebegény- be órákat adni. A helyi ze­neiskola működése fellendí­tette a község kulturális fej­lődését. A Dunakanyar egyik legszebb részén szabadtéri színpadot építenek. A köz­ségbeliek munkáját a gim­nazisták is segítik. Eddig 200 000 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek út­építésnél és terepelőkészí­tésnél. A téli hónapokban az öt plusz egyes osztályok növendékei kerti székeket készítenek az 1200 személyes nézőtérre a község által ren­delkezésükre bocsátott fa­anyagból. A színpadot meg­világító elektromos berende­zést is a zuglói gimnazisták szerelik majd fel, szakem­berek irányításával. (MTI) mi gazdaságok legjobb ifjú traktorosát. A kukoricatermelők verse­nyét az idén kiterjesztik a falusi KISZ-szervezetekre. Uj verseny indul a szövet­kezeti baromfitenyésztők, te­henészek, fejögulyások és sertéstenyésztők számára. Ezenkívül, mivel az elmúlt években a termelőszövetke­zetek gépparkja is nagy­mértékben gyarapodott, az idén már a termelőszövet­kezetek legjobb ifjú trakto­rosát is megjutalmazzák. Kü­lön versenyt írtak ki a gép­állomások ifjú traktorosbri­gádjai számára. A KISZ Központi Bizott­sága, a MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi minisz­ter felhívással fordult az ál­lami és társadalmi vezetők­höz, az értelmiségiekhez, se­gítsék elő az ifjúsági ver­senyek kibontakozását. (MTI) A szerszámgépek főorsói, szivattyú'házak, hidraulikus hengerek, sűrített levegős ké­szülékek, olajbányászati ruda- zatok és még sok más fontos gyártmány mind hosszú lyu­kak fúrásával jár. A forgácsoló üzemek azonban idegenkednek a fúrástól, ha a mélysége meg­közelíti vagy túllépi az átmérő tízszeresét. Nem ok nélkül idegenked­nek. A szerszám gyors elhasz­nálódása fokozott figyelmet igényel, emellett a keletkező forgács eltávolítása nagy gon­dot okoz. Mindezek oly nehéz­ségek, amelyek nagy szerszám- költséget és aránytalanul sok mellékidöt igényelnek. A szer­szám él tartóságának nagynak kell lennie, és az átmérő irá­nyában is csak kicsiny kopás tűrhető meg, hogy gazdaságos fúrási idők alatt mérettartó furatok készülhessenek. Egyet­len élezéssel legalább egy fu­ratot végig kell fúrni, mert a szerszámcsere a furat felüle­tére mindig hátrányos és gya­kori szerszámtörést okoz. Az idevágó tapasztalatokat érdemes gyűjteni, feldolgozni, mert a felhasználásúikkal nem­csak sok költséges próbálgatás, kísérlet kerülhető el, hanem új munkamádszerek is nyerhetők. A kapitalista külföldön ezt régen felismer­ték: vannak a hosszú furatok készítésére specializált cégek is, sőt a hosszlyukfúrással fog­lalkozó szakemberek tapaszta­latcseréjének elősegítésére és a kísérletek folytatására külön nemzetközi egyesület is ala­kult, a Boring and Trepanning Association (BTA). A keményfém feltalálása után alig néhány évre már megjelentek a hosszú furatok készítésére külön ajánlott mi­nőségek, de még sok időnek kellett eltelnie, amíg a megfe­lelő eljárás és szerszám kiala­kult, míg bebizonyosodott, hogy nem a keményfémmel el­látott ágyúfúró alkalmazása a helyes megoldás. A harmincas évek végén Burgsmüller ötlete volt, hogy csövet alkalmazott fúrórúd céljára és a furatból a forgácsot sűrített levegővel ezen keresztül takarította ki. A negyvenes évek elején Németországban széleskörű kí­sérletek folytak ebben az irányban. Beisner ötlete alap­ján a sűrített levegőt nagy­nyomású olajjal helyettesítet­ték, a cső végére pedig gondos Kísérletek során kialakított ve- zetőlapkás fúrófej került, amely biztosította a forgács el­távolítását és amelynél for­gácstörmelék nem ékelődhe­tett be a vezetőlapka és a fu­rat fala közé, tehát szerszám­törés emiatt nem fordult elő. Az olaj a fúrásnál fellépő rez­gések csillapítására is kedve­ző volt, továbbá a hűtő és ke­nő hatása a forgácsolási viszo­nyokat nagymértékben javí­totta. Akkor még Beisner— Burgsmüller—Heller eljárás­nak nevezték, továbbfejlesztett formájában ez ma a BTA el­járás, mert a háború után a tapasztalatok közkinccsé vál­tak és fokozatosan elterjedtek valamennyi iparosodott or­szágban. Hazánkban ezzel az, eljárás­sal először Csepelen értek el jelentős sikereket, majd a Fémáru- és Szerszámgépgyár­ban oly eredményesen alkal­mazták az esztergapadok főorsóinak fúrásánál, hogy ezen túlme­nően más furat készítésére is tervbe vették. Mind a külföldi, mind a belföldi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a BTA módszer nemcsak sokkal gyorsabb, mint a klasszikus­nak tekinthető ágyúfúró vagy csigafúró alkalmazása, hanem a furat átmérője esetleg több IT fokozattal jobb minőségű is lehet, a felületi simasága pedig sok esetben olyan, hogy feleslegessé válik mihden to­vábbi megmunkálás. Ennél az eljárásnál lénye­ges a forgács oly mértékű ösz- szetörése, hogy továbbszállítá­sa során ne képezhessen cso­mókat, dugókat, s így az olaj­nyomás és olajmennyiség min­denképpen elegendő legyen a forgács kiszállítására a furat­ból. Helyesen kialakított szer­szám és jól megválasztott üze­mi jellemzők esetén a keletke­ző forgács apróra töredezett, úgynevezett gyöngyforgács. Hosszabb spirálok csak elvétve mutatkozhatnak, legfeljebb akkor, ha valamely okból az' előtolásban váltás történt. Maga az eljárás háromfé­le lehet: telibefúrás, magfú­rás és felfúrás (1. ábra). Szűkebb furatok részére a telibefúrás' gazdaságos, mert egyszerűbb a szerszám, de már 50—60 mm-nél nagyobb átmérőknél a magfúrás mód­szere előnyös. Ez kevesebb forgácsot ter­mel, a telibefúrásnál is ki­sebb teljesítményt követel, es végső soron a keletkező mag is felhasználható. A fel- fúrásnál a finoman beállít­ható kés segítségével szer­szám is megtakarítható, a furat minősége pedig még javítható. A 2. ábra egy telibefúró szerszámfejet - ábrázol. A fémaruban magfúrás eseté­ben jó eredményt értek el mechanikus forgácstörővei is. A keményfémből készülő ve­zetőlapkák felveszik a for­gácsoló^ erő érintőleges és sugárirányú összetevőit és á 2 ábra vasaló hatásuknál fogva a furat felületét simítják is. Feltűnő a késfej öblös szájnyílása, amelyen át a forgács eltá­vozhat. A csőalakú szerszámtartót a fúrógép szupportja tolja a munkadarabba. Az olaj a jól tömített olajbetápláló-fejbő! a szerszámtartó külső felü­lete és a munkadarabban keletkezett furat felülete kö­zötti térben áramlik a for­gácsolási télbe, ott a kenő­és hűtőhatása következtében elősegíti a forgácsolás viszo­nyait, a forgácsot a szer­számtartó üregén át. eltávo­lítja. A forgács tehát nem érintkezik a furat felületé­vel, azt nem kaparja össze, s így a furat az eredetileg kialakult, jó minőségű ma­rad. Az olajból a forgácsot, de még a legapróbb törme­léket is mielőbb gondosan el kell távolítani, különben a szivattyút is, de a kés élét is tönkreteszi. A szétválasz­tás szűrők és mágneses, vagy mechanikus szeparátorok se­gítségével történik. A meg­tisztított olajat ezután oly hőmérsékletre kell hűteni, hogy a kenőképessége a to­vábbi felhasználás során a legkedvezőbb legyen. Ügyel­ni kell arra is, hogy az olajba kerülő levegő is el­távozhassák, továbbá, hogy a vízpárák ne csapódjanak ki az olajtartályban. Mind a levegő, mind a vízgőz a ke­ményfémet megtámadó mély krátert okozhat. Az olajat gondos kísérle­tekkel kell megválasztani. A fémáruban a Sulfofrezol mi­nőség máit be a legjobban. Ennek kéntartalma miatt rézötvözetet nem szabad az olajjal kapcsolatba hozni. Fontos az olaj nyomásá­nak és a percenként átsaj­tolt olaj mennyiségének a helyes beállítása. A fémáru az olaj mozgatására nagy­teljesítményű csavarszivaty- tyút alkalmaz, a fúrófej méretezésénél pedig gondosan mérlegelték az olaj útjának keresztmetszetét, hogy az áramlási sebesség a forgács keletkezésének körzetében a legnagyobb legyen. A kísér­letek szerint a forgács leválasztása és a kés hűtése , ekkor a leg­hatásosabb. A percenként szállított olajmennyiség és az olajtartály térfogata kö­zötti arány sem közömbös: az olaj lehűlésére és a le­vegő eltávozására időt kell- engedni. Munkagép céljaira — ha csak nincs különleges mély­fúrógép — erős esztergapad is megfelel. A beépített mo­tort azonban többnyire erő­sebbre kell kicserélni, mert a BTA eljárás szokatlanul nagy teljesítményt követel. A fémáruban a választás egy 3000-es csúcs távolságú MVE—280 esztergára esett és a teljesítményt 14 kW-ra emelték fel. A 81 mm átmé­rőjű furat készítésénél 23 mm széles kés alkalmazásá­val 55 perc alatt állítanak elő egy furatot az eddigi 5 óra helyett. A Pest vidéki Járásbíró­ság Ács tanácsa most tár­gyalta annak a bányavasúti szerencsétlenségnek az ügyét, amely műit év április 12-én a Pilisi Szénbánya Vállalat pilisvörösvári üzemegységé­ben történt. Fresz János 36 éves pilisvörösvári kisvasúti rnozdonyvezetiő és Kovács Sándor 31 éves pilisszent- iváni bányafékes állt vád­lottként a bíróság előtt. A vád: foglalkozás szabályai­nak tudatos megszegésével elkövetett élet és testi ép­ség veszélyeztetésének bűn­tette. A több napos tárgyalás so­rán a vádlottak, a tanúk és a szakértők vallomásából így bontakozott ki a szerencsét­lenség képe. A Pilisi Szénbánya Válla­latnál üzemeltetett villamos kisvasúttal nemcsak teher-, hanem személyszállítást is végeztek. Műszak végén és kezdetén ezzel szállították a bányászokat az osztályozó és az altáró között. A bá- nyavasutakra vonatkozó szol­gálati szabályzat értelmében a szerelvény csak fékes ko­csival közlekedhetett. A sze­A mezőgazdaság részére elkészült a nagv teljesítményű tejszeparátor első sorozata a Zuglói Gépgyárban A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok gépesítését a Zug­lói Gépgyár különböző tí­pusú tejszeparátorok gyártá­sával segíti. Eddig 300 liter teljesítményű szeparátorokat készítettek, újabban azonban előtérbe került a 100 férő­helyes tehénistállók építése és az ezekben fejt tej fel­dolgozásához már két sze­parátorra volna szükségük a gazdaságoknak. A Zuglói Gépgyár szakemberei kiala­kították a Ta—800 típusú szeparátort, amelynek telje­sítménye eléri óránként a 800 litert. A Szovjetunióban és több más országban nagy tekinté­lyű tudós bizottságok segítik a békemozgalom munkáját. A példa követését az Országos Béketanácsban tevékenykedő magyar tudósok kezdeményez­ték. Javaslatukat elfogadták az Országos Béketanács ülé­sén, úgy döntöttek, hogy az új év első hónapjaiban megala­kítják a magyar tudós bi­zottságot is. Az új társadalmi testület felépítéséről, elgondo­lásairól az Országos Béketa­nácsnál tájékoztatták a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társát. — A napokban munkához kezdett az előkészítő bizott­ság, s úgy döntött, hogy a magyar békemozgalom tudós bizottságának alakuló ülését február 7-én tartják. Körvo­nalazták a tennivalókat és meghatározták, milyen terüle­ten kívánnak tevékenykedni. Elmondhatjuk, hogy a bizott­ság munkájába bekapcsolódik a magyar tudományos élet színe-java, itt és külföldön is jól ismert, tisztelt akadémiku­sok, egyetemi tanárok vállal­nak részt a munkából. A bi­zottság alapító tagjainak szá­ma meghaladja a negyvenet. Ez a szám azonban nem vég­leges. A munka hónapjaiban tovább gyarapodik. — A magyar tudós bizott­ság csakúgy, mint a külföldi elődei, többek között arra ké­szül, hogy tanulmányokat dolgoz ki a béke ügyével ösz- szefüggő különböző kérdések­ről, ezenkívül előadásokat tar­tanak Budapesten és a vidéki városokban és kezdeményezni kívánják, hogy a különféle diplomamunkák, disszertációk készítésekor a jelöltek a béke ügyével összefüggő kérdéseket is válasszanak. Márciusra, vagy áprilisra tudóskonferencia összehívását tervezi az Országos Béketa- nácst s a tanácskozásra kül­reivény végére akasztott fé­kes kocsinak az volt a sze­repé hogy a lejtős pályán megakadályozza a kocsik egymásra torlódását, ahogy szaknyelven mondják: „ki- spanolja” a szerelvényt. A bánya vezetőség április elsejével a hat mozdonyveze­tőhöz beosztott fékezők szá­mát hatról négyre csökken­tette s ezzel eleve hozzájá­rult ahhoz, hogy a szerelvé­nyek egy része fékeskocsi, illetve fékező nélkül közle­kedjen. Április 12-én, dél­ben a munkába álló Fresz János mozdonyvezetőnek és Kovács Sándor bányafékes- nek Tuza Balázs szállítási csoportvezető utasítást adott, hogy a délelőtti műszakból hazatérő bányászokat úgy­nevezett „népes” szerelvé­nyen szállítsák el az altáró- ból az osztályozóhoz. A cso­portvezet ő tudta, hogy a sze­relvény végére nem kapcsol­tak fékeskocsit, a szolgálati szabályzat rendelkezéseinek mégsem szerzett érvényt. Nem tiltakozott a szabálytalanság ellen a mozdonyvezető és a fékes sem, hiszen a válla­latnál megszokott dolog volt Az I. István gimnázim kez­detben még csak 16, jelen­leg 70 tatgú szimfonikus ze­nekara hétéves múltra tekint vissza. A diákok — a Ze­neakadémián és másutt ren­dezett — több hangverse­nyen arattak azóta számos, megérdemelt sikert, hivatá­sié zenekaroknak is becsű-' létére váló produkcióikkal. Mendelssohn, Mozart, Bar­tók, Kodály és más világ­hírű zeneszerzők dallamai csendültek fel már sokszor a fiatalok hangszerein. A kö­zeljövőben sorrakerülő hang­versenyeken pedig, amelyet földi vendégeket is meg kí­vánunk hívni. A konferencia részvevői olyan kérdésekkel foglalkoznának, amelyekben a tudomány újabb kutatásainak eredményei összetalálkoznak a béke, a leszerelés kérdéseivel. A konferencia anyagát az Or­szágos Béketanács kiadja és a világ-békemozgalom rendelke­zésére bocsátja — hangzott a tájékoztatás. Vidralesen a Duna menti vadászok Bács megyében, a Duna mentén megkezdődött a vid­ravadászat. Az értékes pré­met szolgáltató ragadozó az utóbbi években igen elsza­porodott ezen a tájon, úgy­hogy a vadászok szép zsák­mányra számíthatnak. A KISZ Központi Bizott­sága, a MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi minisz­ter közös határozatot hozott a mezőgazdasági üzemekben és a termelőszövetkezetek­ben dolgozó falusi fiatalok 1961. évi versenyéről. A ha­tározat megállapítja, hogy a fiatalok versenye az elmúlt évben is kiváló eredménye­ket hozott és új célokat tűz a mezőgazdasági nagyüze­mekben dolgozó fiatalok elé. 1961-re is meghirdették az immár hagyományos verse­nyeket, így a termelőszöve’i- kezetek kukoricatermelő if­júsági munkacsapatainak, si­lózó brigádjainak, az állami gazdaságok hasonló terüle­ten dolgozó fiataljainak, s külön a hibridkúkorica-vető- magtermelők versenyét. Zászlóval jutalmazza a KISZ a gépállomások és az álla­a fékeskocsi nélkül való sze­mély- és teherszállítás. A szerelvényen mintegy hatvan bányász utazott ek­kor. A mozdonyvezető vallo­mása 'szerint, amikor az első erősebb lejtőhöz értek ész­revette, hogy a mozdony után kapcsolt üres csille — amelyen a bányászok szer­számait szokták szállítani —. erősen kileng. Fékezett. En­nek következtében a bányá­szokat szállító kocsik egy­másra torlódtak, a szerszá- mos-csille keresztbeíordult, majd kiugrott a sínről. Ezt követően a bányászokat szál­lító személykocsik is kisik­lottak és a sínről jobbra-bal- ra leborultak. A harmadik kocsiban ülő Haluk János bányász fejét beütötte, majd a kocsi ajta­ján kivágódott.. A negyedik kocsi leszakadt kereke rá­zuhant a földön eszméletle­nül fekvő ember altestére és medencéjét teljesen ösz- szeroncsolta, úgy hogy sé­rüléseibe a helyszínen bele­halt. Idős Mátrai Károly jobb lábszárát törte el, Toldi Miklós agyrázkódást, Ersing Rudolf és Eigner Károly súlyos sérüléseket szenve­dett. Rajtuk kívül még több bányász könnyebben megsé­rült. . A most megtartott tár­gyaláson a Pest vidéki Bí­róság az első- és másodren­dű vádlottat egyaránt hét­hét hónapi börtönbüntetés­re ítélte. Az indokolásban a bíróság kimondotta, hogy a szolgálati szabályzat értel­mében minden szerelvényen fékeskocsinak s azok mind­egyikén fékezőnek kell len­ni. A bánya vezetősége, il­letve az a személy, aki a fékezők számát csökkentette, a szerencsétlenségért épp úgy felelős, mint a most elítélt két vádlott, mert foglalko­zása szabályainak tudatos megsértésével embertársai életét és testi épségét ve­szélyeztette. Felelősséggel tar­tozik Tuza Balázs szállítási csoportvezető is, akinek el­sőrendű kötelessége lett vol­na a kisvasúti szolgálati szabályzat előírásait betar­tani, illetve betartatni. Az ítélet nem jogerős. A nyomozati szervek, a bírósági ítélet indokolása alap­ján. a halálos kimenetelű szerencsétlenség ügyében, a fele. lősség megállapítása végett, tovább folytatják az eljárást. Győri Mihály | olojbevezetés Telibefúrás olo/'JlfjZ&ácz elvezetés J&sfitd.K ájo/SS forgács elvez etes \ °l°j *s forgács elvezetés A tárgyalóteremből: Február 7-én megalakul az Országos Béketanács Tudós Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom