Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS. LAPJA V. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1961. FEBRUÁR 14, KEDD 1961. február 12.: a bolygóközi utazás megnyitásának dátuma B Venns felé repül a szovjet automatikus bolygóközi állomás A Földről irányítva nehézszputnyikról lőtték ki a szállító rakétát Május második felében éri el a Venus térségét Nyilafkozatok és sajtó jelentések Megnyílt a szövetkezeti ipari tanulók kiállítása Érdekes kiállítássorozatot rendez az OKISZ a Népköztár­saság útján levő Kiállítási Teremben. Az egyes kiállításokon bemutatják — szakmai áganként csoportosítva — a szövetke­zeti ipari tanulók munkáját. A kiállítás célja, hogy segítséget nyújtson a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Február 11-én a vas- és építőiparban dolgozó fiatalok kiállítását nyi­tották meg. mely 19-ig várja az érdeklődőket. A TASZSZ jelentette vasárnap este: a világűr­kutatási programnak megfelelően 1961. február 12- én a Szovjétunióban tökéletesített többfokozatú ra­kétával földkörüli pályára vittek egy nehéz mester­séges holdat. Ugyanazon a napon erről a mesterséges holdról távirányítású kozmikus rakéta indult el, amely automatikus bolygóközi állomást visz a Venus boly­gó felé irányuló pályára. Az automatikus bolygóközi állomás 1961. május második felében éri el a Venus térségét. A felbocsátás fő feladatai a következők: Kozmikus objektum bolygóközi pályára vitele módszereinek ellenőrzése, a nagytávolságú rádió­összeköttetés és az űrálomás irányításának ellen­őrzése, a naprendszer méreteinek pontosabb meg­határozása, valamint több fizikai kutatás elvégzése a világűrben. A bolygóközi állomásban elhelyezett készülékek működése normális. Az automatikus bolygóközi állomás súlya 643,5 kilogramm. Az automatikus bolygóközi állomás a Földről adott utasításra 922,8 megaherz frekvencián sugároz rádióadást. Az automatikus bolygóközi állomás a Szovjet­unió állami címerét ábrázoló jelvényt visz magával. Az automatikus bolygóközi állomás megfigyelése különleges mérőközpontból történik. A kapott adatok szerint az automatikus bolygó­közi állomás a számítotthoz közeli pályán halad. 1961. február 12-én, magyar idő szerint, délelőtt 10 órakor az állomás Földünk felületétől 126 300 kilométerre volt, a keleti hosszúság 86 fok 40, és az északi szélesség 6 fok 04 koordináták által meghatá­rozott pont fölött. A Venus felé tartó kozmikus rakéta sikeres fel­bocsátása megnyitja az első bolygóközi útvonalat a naprendszer bolygói felé. Új szakasz nyílt meg a világűr meghódításában Moszkvai jelentés Hétfőn reggel egész Moszk­va, az egész Szovjetunió a szovjet tudomány új, kima­gasló sikerének, a Venus felé elindított űrállomás sikeres felbocsátásának hatása alatt állott. A moszkvai rádió már a kora reggeli óráktól kezdve állandóan közvetítette a szov­jet társadalom legkülönbözőbb rétegei képviselőinek nyilat­kozatait. Az űrrakéta felbo­csátása volt a téma hétfőn reggel mindenütt: a moszkvai Metro lépcsőin és a trolibu­szokon, az üzemekben, ,a hi­vatalokban, a gyárak öltözői­ben. A Pravda ünnepi köntösbe öltözve jelentette be a világra­szóló eseményt: a lap első ol­dalán hatalmas rajz vonul vé­gig — munkásalak emeli ma­gasra a szovjet állam szimbó­lumát, a sarlót és kalapácsot, amelynek fénye besugározza az egész Földet. A lap címe mellett hatalmas rakéta rajza látható. Egészoldalas szalag­címben jelenti a Pravda: új szakasz nyílt meg a világűr meghódításában, február 12-én útnak indult a szovjet űrrakéta a Venus felé. A lapban a szovjet tudo­mány számos vezető személyi­sége nyilatkozik az űrrakéta felbocsátásáról. Topcsijev, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának alelnöke hangsú­lyozza: A szovjet tudomány egész sor területen vezető helyet foglal el a világban. Mindenki ismeri, milyen kimagasló sike­reket érnek el a szovjet tudó­sok a nukleáris fizikában, a matematikában, a mechaniká­ban, a kémiában, valamint a tudomány és technika sok más ágában. Különösen nagy szerepet töltenek be a Szov­jetunió sikerei a rakétaépítés, a világűr meghódítása törté­netében. A szovjet szputnyi- kok, lunyikok, űrrakéták, űr­hajók hírét az egész világ is­meri. Nyilatkozott a lapban a Nemzetközi Űrhajózási Tár­sulat elnöke, Szedov akadé­mikus is. Szedov rövid nyilat­kozatában elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen feladatot kell betöltenie a Venus felé induló űrállomás­nak. A világhírű szovjet tu­dós megállapítja: különösen nagy jelentő­ségű annak a problémá­nak megoldása, hogy nagy pontossággal vezéreljék A Föld és a Venus pályája a Naprendszerben. az űrállomást a távoli bolygókhoz. Ez az alapvető kérdés, egyút­tal szorosan összekapcsolódik a világűrben történő nagy tá­volságú rádiókapcsolat prob­lémájával is — hangsúlyozza Szedov. A szovjet tudósok aláhúz­zák a kísérlet nagy fontossá­gát, megállapítják, hogy az űr­állomás útjától rendkívüli ér- dekességű tudományos adato­kat lehet várni. Hírről nyilatko­zott a szovjet rádiónak Mihaj- lov professzor, a pulkovói ob­szervatórium igazgatója is. Kép a kiállításról A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése Bizottsága február Az MSZMP Pest megyei Végrehajtó 13-án, hétfőn ülést tartott. A vb megtárgyalta az aszódi, ceglédi és a nagykátai járási pártbizottságok jelentése alapján a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeit. Ugyancsak megtárgyalta a Pest me­gye kiskereskedelmi áruforgalmának alakulásáról és az állami kiskereskedelem munkájáról szóló beszámolót. A vn végül elfogadta az 1960—61. évi párt- és KlSZ-okta- tásról szóló informatív jelentést. A vb valamennyi kérdésben zott. megfelelő határozatot ho­Orbán László elvtárs látogatása Abonyban Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezető­je, 1961. február 11-én meglá­togatta az abonyi József At­tila Termelőszövetkezetet és részt vett annak zárszámadási közgyűlésén. Orbán elvtárs fel­szólalt a közgyűlésen és beszé­dében a parasztság megválto­zott életét méltatta. Babinszky Károly elvtárs­nak, a Ceglédi Járási Pártbi­zottság első titkárának kísére­tében találkozott az abonyi párt- és tömegszervezetek és tsz-ek vezetőivel, s elbeszélge­tett velük az időszerű kérdé­sekről. Orbán László elvtárs látogatását a községi kultúr­otthon megtekintésével fejezte be. Ugyanakkor a tudományos kommentárok aláhúzzák: ko­rántsem lehet várni mindjárt az első ilyen kísérlettől teljes sikert, hiszen az űrállomás sok millió kilométeres útján olyan hatások alá kerülhet, amelye­ket egyelőre fel sem tudunk mérni. Szevernij, a krimi aszt­rofizikai obszervatórium igaz­gatója például nyilatkozatában megállapítja: az űrállomást több hónapos útja során ve­szélyeztetik a meteoritok. a nagyenergiájú sugárzás ré­szecskéi, éppen ezért rendkí­vüli érdekességü az egész tu­domány számára az a problé­ma, vajon milyen körülmé­nyek közé keiül, hogyan visel­kedik a rendkívüli helyzetben az automatikus űrállomás több hónapos útja során. Világszenzáció! A szovjet tudomány újabb ragyogó sikerének nemzetközi visszhangja A Venus bolygó felé irányí­tott szovjet automatikus boly­góközi állomás felbocsátása világszerte óriási szenzációt keltett. Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá röpítették a hírt A Reuter, az AP, az AFP és az UPI a TASZSZ közleményére hivat­kozva, terjedelmes beszámo­lókban foglalkozik a szovjet tudománynak ezzel az újabb világraszóló sikerével. A Reuter „a világűrkutatás legszenzációsabb eredményé­nek” nevezte azt a tényt, hogy a vasárnap felbocsátott automatikus bolygóközi állo­más május második felében eléri a Venus térségét. Több európai rádióállomás megszakította vasárnap esti műsorát, hogy ismertesse a TASZSZ közleményét. Sir Barnard Lovell, az ang­liai Jodrell Bank obszervató­riumának igazgatója bejelen­tette, hogy az obszervatórium — amely, mint ismeretes, a világ egyik legnagyobb rádió­teleszkópjával rendelkezik — nyomon kíséri majd a szov­jet automatikus bolygóközi állomást, amikor a Venus kö­rülbelül két hónap múlva földközelbe kerül. H. Massey professzor, az angol országos űrkutatási bi­zottság elnöke kijelentette: „Az oroszok rendkívül érde­kes és izgalmas vállalkozásba kezdtek. Különösen figyelem­re méltó, hogy az automati­kus bolygóközi állomást egy nehéz mesterséges holdról bo­csátották fel. Ügy vélem, hogy a kísérletet nagyon jól előké­szítették és a kitűzött célok nagy jelentőségűek.” VARSÓ: Osztatlan öröm Lengyelországban A lengyel rádió és televízió vasárnap este adását meg­szakítva közölte, hogy a Szov­jetunóban automatikus boly­góközi állomást indítottak út­nak a Venus felé. A nagy ese­mény híre csakhamar bejárta egész Lengyelországot és min­denfelé osztatlan örömet kel­tett. A varsói csillagászok rá­mutatlak, hogy a Venus- rakéta'' fellövése a szovjet tu­dósok újabb kimagasló ered­ménye. Az MTI párizsi tudósítója jelenti vasárnap éjfélkor: A francia rádió késő est: híradásaiban vezető helyen számolt be a szovjet tudomány újabb világraszóló sikeréről A rádió hírmagyarázója aláhúzta, hogy most nemcsak új óriás- szputnyikot bocsátottak fel a szovjet tudósok, hanem első ízben visz magával az űrhajó önműködő bolygóközi állomást és első esetben vették célba a szovjet űrhajókutatók a Vé­nást. Annak szemléltetésére, mekkora pontossággal kellett elindítaniok útjára az űrhajót és az önműködő bolygóközi állomást, a rádió ezt a hason­latot választotta: mintha egy algíri legyet kellene eltalálni puskával — Párizsból. 1600 kilométe­res távolságból egy légy, erre az arányra „egyszerű­síthető” le az a feladat, amelyet a szovjet tudósok­nak meg kellett oldaniok. A francia rádióhallgatók kö­rében népszerű magánrádió, az Europe 1. tudományos munka­(Folytatás a 2. oldalon.) PÁRIZS: Cupido és Venus májusi randevúja

Next

/
Oldalképek
Tartalom