Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
"V/frVJnp 1961. FEBRUAR 14, KEDD A Venus felé repül a szovjet automatikus bolygóközi állomás (Folytatás az 1. oldalról.) társa rögtönzött előadásában ismertette a szovjet tudomány új diadalának jelentőségét és rámutatott, hogy igen nagy eredmények várhatók az önműködő bolygóközi állomástól, a Venust ugyanis a csillagászok sem ismerik, rendkívül sűrű atmoszféra veszi körül a bolygót. Franciás szellemességgel az Europe 1. sietett nevet adni a szovjet űrhajónak és önműködő bolygóközi állomásának: Cupi- dóiuik nevezte el és megjegyezte: Cupido és Venus randevúját májusra tűzték ki. Az Europe 1. beszámolt arról is, hogy az egész tudományos világ óriási lelkesedéssel fogadta a szovjet tudósok újabb kimagasló teljesítményét. Hozzáfűzte, szinte már megszokták a szovjet tudósoktól, hogy mindig újabb és nehezebb feladatokat tűznek maguk elé. A Párizsba érkező jelentések arra vallanak, hogy politikai síkon is igen nagy hatása mutatkozik a szovjet tudósok sikerének. Kennedy amerikai elnököt például haladéktalanul értesítették az új szputnyik és az önműködő bolygóközi állomás felbocsátásáról. Valamennyi párizsi lap hétfői száma plakátbetűs címekkel közli a szenzációs hírt. Az Humanité élén is ez- olvasható: „a szovjet önműködő bolygóközi állomás a Venus felé halad”. WASHINGTON: A Szovjetunió évekkel megelőzte r az Egyesült Államokat Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: A szovjet világűrkutatás újabb kimagasló eredményének híre villámgyorsan bejárta az Egyesült Államokat. A hírügynökségek nyomban átvették a moszkvai jelentést. Ezzel a jelentéssel kezdődik a rádió- és televízióállomások mindegyik hirA UPI hírügynökség a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hőstettét „fantasztikus rakétasikemek” nevezi. A hírügynökségek washingtoni tudósítója rámutat, hogy amerikai űrhajózási szakemberek véleménye szerint „a Venus-rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évvel megelőzte az Egyesült Államokban tervbe vett hasonló kísérletet”. Clifford Case köztársaság- párti szenátor, az amerikai szenátus űrhajózási és űrkutatási bizottságának tagja „rendkívül érdekes eredménynek” nevezte a kozmikus műveleteknek azt a bonyolult együttesét, amelyet a Szovjetunió végrehajtott. Washingtonban az amerikai országos űrhajózási hivatal tisztviselői hangoztatták, hogy véleményük szerint a Szovjetunió által az automatikus bolygóközi állomás felbocsátásánál alkalmazott technika „újabb haladást jelent” a világtér kutatásában. John Barbour, az AP tudományos szakírója, tudósoktól szokatlan költői nyelven így ír: „Az esti égbolt fényes ékköve, a. Venus, mint valami titokzatos, lefátyolozott hölgy halad randevújára az orosz rakétával”. Levitt dr„ az egyik philadelphiai megfigyelőállomás igazgatója, kijelentette, biztosra veszi, hogy a szovjet önműködő bolygóközi állomás saját üzemanyaggal és teljesen önálló vezérlőberendezéssel működik. Levitt szerint a körülbelül 100 .napra tervezett haladási idő rendkívül rövid, hiszen amerikai számítások sze- j rint, még a leggazdaságosabb pályán is. legalább 146 napra lenne szüksége a Venus elérésélvez. Alton Blakeslee. az AP hírmagyarázója szerint „a Venus-rakéta elég nagynak látszik ahhoz, hogy távvezérlőberendezéssel. valamint a sugárzás. a mágneses mező, a meteorveszélu és n többi naprendszeri jelenség mérésére alkalmas tökéletes műszerekkel legyen felszerelve". A kommentátor szerint a vasárnapi fellövés magyarázatot ad a tíz nappal ezelőtt felbocsátott hat és fél tonna súlyú szovjet óriásszputnyik „rejtélyére” is. LONDON: A legnagyobb űrkutatási eredmény az első szputnyik óta I szakértő már három évvel ezelőtt megjósolta a február 12-i | eseményt. A lap hosszú idézeteket közöl Sternfeld Bolygóközi utazás címmel megjelent könyvéből, amelyben külön fejezet foglalkozik a Ve- nus-kutatássaL Az AP londoni tudósítója szerint a tudósok és az újságírók „a vasfüggöny mindkét oldalán egyaránt” üdvözölték a szovjet bolygóközi állomás felbocsátását, mint az első szputnyik óta történt legnagyobb űrkutatási eseményt. A konzervatív Daily Mail nem kis meghökkenéssel állapítja meg, hogy t „ha az oroszok eltalálhatják a Földtől 26 millió mérföldre levő Venust, akkor számukra gyerekjáték a világűrből 100 mérföldre lefelé elterülő földi támaszpontokat eltalálni”. Sir Bemard Lovell, a Jod- rell Bank csillagvizsgáló igazgatója, aki nem a kérdés katonai vonatkozását vizsgálja, őszinte örömmel jószerencsét kívánt szovjet kollégáinak a kísérlethez. SZÓFIA: Nagyszerű, csodálatos újság szófiai tudósítója Az MTI jelenti: „Nagyszerű, csodálatos újság, Ez a hír minden ember szívét megdobogtatja” — hangoztatta a szovjet automatikus űrállomásról a szófiai rádió kommentátora. — A szovjet tudománynak és technikának ez az újabb diadala nemcsak az emberi felfedezések új korszakában nyit új utakat, de feltárja az emberiség előtt a világűr titkait, amelyet az emberiség évszázadokon keresztül hiába kutatott. Az emberiségnek mindent kell tudnia a világmindenség, ről. Semmi sem akadályozhatja meg a haladás erőinek törekvését a világmindenség megismerésére. Ebben a nagyszerű, nemes harcban a szocialista világ, o Szovjetunió az első. Minden haladó ember csakis sikeres utat kívánhat ezek után az első szovjet űrállomásnak a Venus felé vezető útján” — fejeződik be a szófiai rádió vasárnap esti kommentárja. PRAGA: Új lehetőségek az emberiség előtt prágai tudósítója Az MTI jelenti: Dr. Vladimir Guith docens, a Csehszlovák Tudományos Akadémia csillagvizsgáló intézetének igazgatója, kijelentette. a szovjet bolygóközi állomás felbocsátása hatalmas lépést jelent a szovjet tudósoknak a naprendszer felderítésére irányuló tevékenységében. Az a tény, hogy néhány nap alatt hat és fél tonna súlyú mesterséges bolygót lőttek fel a Föld körüli pályájára, most pedig bolygóközi állomást bocsátottak fel a Venus felé. azt bizonyítja, hogy a szovjet tudósok ellenőrizték a mesterséges bolygó kilövésének pontosságát. Ennek a pontosságnak igen nagy szerepe van, mert a Venus távolsága a Földtől február 12-én huszonhárom- szor volt nagyobb, mint a Föld és a Hold távolsága. Május közepén pedig, amikor a rakétának a Venusra kell érnie, ez a távolság 63.36 millió kilométer lesz. Dr. Vladimir Sváb, a Csehszlovák Tudományos Akadémia atomkutató intézetének igazgatója: „Az egész emberi tudomány szempontjából rendkívül nagy jelentőségű eseményről van szó. A bolygóközi állomás révén olyan lehetőségek nyílnak a bolygóközi térség kutatására, amilyenekkel eddig nem rendelkezett az emberiség. Olyan új adatok birtokába jutunk, amelyek lehetővé teszik a naprendszer keletkezésének és fejlődésének alaposabb megismerését.” J, 'J* r Jl Y •i Sa, I & £ V Hogyan indították el a Venus-rakétát? Rakétatechnikai és híradástechnikai világrekord Nagy Ernő, a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának titkára, a Venus-ra- kéta felbocsátásával kapcsolatosan a következőket mondotta el a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A Venus-rakéta indítása technikai szempontból az űrkutatásban eddig megvalósított legnehezebb feladat. Előbb a nyolcadik szput- nyikot juttatták fel egy mesterséges holdpályára, majd — földi parancsra — erről a pályáról indították tovább magát a Venus- rakétát. A nyolcadik szputnyik pályájának részletei egyelőre még nem ismeretesek, feltételezhető azonban, hogy a korábbi szovjet szputnyikok- hoz hasonló jellegű, tehát főleg hasonló hajlásszögű pályán haladhatott. Erről a pályáról kellett azután a Venus- rakétát oly módon elindítani, hogy felgyorsulásának végére egyrészt a Föld—Venus közös pályasíkba kerüljön, másrészt sebessége el is érje a kívánt értéket. Ez a kettős feladat csak úgy valósítható meg. ha a Venus-rakéta repülés közben való indításának időpontját nemcsak a lehető legnagyobb pontossággal előre megválasztják, hanem, ha a rakéta a számításoknak megfelelően, késedelem nélkül, rögtön be is gyújt és végrehajtja az előírt programot. A kísérlet sikere azt bizonyítja, hogy ezt a rendkívül nehéz feladatot a szovjet rakétatechnikusoknak sikerült megolda- niok. — Az ilyen kétlépcsős indítás esetén, amelynél mindegyik lépcsőben egy-egy több fokozatú rakéta van, minden következő fokozatnak örökölnie kell az előző fokozatok összesített sebességét, hogy az utolsó fokozat a meghatározott pályán a kívánt sebességet elérje. Ezúttal is így kellett tenni. Nem lehetett szó arról, hogy a Föld körül keringő mesterséges holdról a Venus-rakéta például oldalirányban induljon el: a nyolcadik szputnyik pályáját érintő görbe men- j tén, a szputnyik pályamenti * sebességét teljes mértékben megörökölve kellett útját megkezdenie. Ha arra gondolunk, hogy a szputnyik keringése Során pályájának ellentétes oldalán ugyanilyen nagyságú, de éppen ellentétes irányú sebességgel halad, belátjuk. mennyire fontos volt az indítás pontos helyének, a pálya megfelelő pontjának kiválasztása és megtartása. Csakis így vált lehetségessé. hogy a Venus-rakéta végül is a tervezésnél kiválasztott, aránylag nagy sebességet érte el. — A kísérlet célja valószínűleg az, hogy a rakétát a Venus közvetlen közelségébe juttassák el. Ezt a közvet| len közelséget a csillagászok a bolygó vonzási szférájának nevezik, ami a Venus esetében körülbelül 600 000 kilométer sugarú gömb. Ha a rakéta ebbe a gömbbe eljut, akkor pályáját a Venus jelentős mértékben módosítani fogja, s közben a rakéta a Vénusszal kapcsolatos néhány fizikai és égi mechanikai mérést végezhet el. — A kísérlet sikere szempontjából rendkívül fontos a híradástechnikai berendezések kifogástalan működése. A korábbi szovjet űrkutatási kísérletektől eltérően, most a lehető legrövidebb hullámhosszat választották, a 922 megaherzet, vagyis a 32,5 centiméteres hullámhosszot. Ez már erősen a mikrohullámú tartományba esik, míg az összés előző szovjet és amerikai űrkísérletekben ultrarövid hullámú berendezésekkel dolgoztak. A mikrohullámok terjedési tulajdonságai sok szempontból lehetővé teszik a rakéta helyzetének pontosabb megállapítását is, márpedig éppen ez a kísérlet egyik célja. Ugyanakkor ü.ven kis hullámhosszon, rendkívül szűk frekvenciasávban kisebb energiával is óriási távolságokat lehet áthidalni. A rakéta indításának körülményeit eleve úgy választották meg, hogy a Föld, a rakéta és a Vehus bolygó a továbbiak során, egészen addig, amíg a rakéta eljut a Venusig, egymáshoz egyre közelebb kerülnek, tehát a rakéta rádiójeleinek vételi körülményei nem rosszabbodnak majd lényegesen. így remélhető, hogy több tízmillió kilométeren keresztül sikerül fenntartani az összeköttetést, ami feltétlenül világrekordot jelent a rádiózás eddigi történetében — fejezte be nyilatkozatát Nagy Ernő, az MTESZ közközponti asztronautikai szakosztályának titkára. Mars: — Hihetetlen, már a Földdel is kikezdett! Meggyilkolták Lumumbát Mit kell tudni a Venus bolygóról? kétséget kizáróan megállapították, holttestüket pedig azonnal eltemették egy helyre, amelyet mi nem vagyunk hajlandók közelebbről meghatározni”. Magyar pártküldöttség utazott az Albán Munkapárt kongresszusára Vasárnap reggel elutazott az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége az Albán Munkapárt IV. kongresszusára. A küldöttséget, Ilku Pált. a Központi Bizottság tagját, és Hollai Imrét, a Központi Bizottság osztályvezetőjét Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságéinak tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta a Ferihegyi-repülőtéren. Ne „csillagászkodjunk” szabad szemmel a napfogyatkozáskor A Venus felhőburkát már többször színképelemezték. Régebben azt hitték, hogy e felhőréteg formaldehydből, s olajcseppecskékből — óriás molekulákból — állanak, ezzel szemben Dollfus francia csillagász kiderítette, hogy a felhőburok főleg vízrészecskékből áll. Megfigyelése elvégzéséhez, hogy a földi füstős porszennyeződés ne zavarja, tíz kilométer magasságba emelkedett ballon segítségével, 1960 tavaszán. Meglehetősen világos már előttünk, hogy a Venus légkörében sok a széndioxid- Újabb vizsgálatok szerint nitrogén is fellelhető. Legújabban N. Kozirev szovjet csillagász az oxigén nyomait is kimutatta a Venus légkörében. A venusi légkör sűrűsége igen nagy: négyszerese a földiének. A talaj mentén a légnyomás — feltevések szerint — másfél-tíz atmoszféra, A Venus tengelyforgási ideje körül is bizonytalanság uralkodik még. Krause amerikai csillagász feltevése szerint e kezménye látásromlás lehet. A károsodást jórészt az infravörös sugarak okozzák. Olyan/ védőszemüvegek, amelyek elsősorban az ibolyántúli sugarakat tartják távol a szemtől, nem alkalmasak a fenti károsodás megakadályozására. / Hétfőn délután, alig néhány órával a Biztonsági Tanács kongói vitája előtt, Muncmgo, Katanga tartomány szakadár „kormányának” belügyminisztere rendkívüli sajtóértekezleten bejelentette, hogy Lumum- bát, a Kongói Köztársaság törvényes miniszterelnökét, valamint két társát, Mpolót, az ifjúsági ügyek miniszterét és Okitót, a kongói szenátus elnökhelyettesét megölték. A hírt a nagy nyugati hír- ügynökségek, az ADN és a Tanjug egyaránt közli. Csőmbe és hatóságai, mint ismeretes, feltűnő módon két nappal ezelőtt közölték, hogy Lumumba és két társa „megszökött” börtönéből és vérdíjat tűztek ki fejükre. Munongo azt állítja, hogy „egy bennszülött falu lakosai lemészárolták a három menekülőt”. A falu nevét azonban nem volt hajlandó elárulni. Kijelentette, hogy „az áldozatok kilétét minden \ Az Egészségügyi Miniszté- ; rí um felhívja a lakosság fi- ! gyeimét, hogy a napfogyatko- ízást csak gondosan kormozott 'üvegen át figyelje. A szabad (szemmel történő megfigyelés 'árthat a szemnek és követtengelyforgás ideje 23—24 földi óra. Más vizsgálatok szerint 8—12 földi nap. Többen azt is kiszámították már, hogy mennyi is lehet a Venus mágneses erőssége? Houdgast holland csillagász szerint ez ötször erősebb a földinél. Na- rayana hindu csillagász, aki a Venus körülötti Van Allen- övezetet tanulmányozta (a Van Allen a bolygók egyenlítője körül 2000—30 000 kilométer magasságban húzódó gyűrű s elektromos részecskékből áll), azt állítja, hogy a Venus mágneses erőssége a földiének csak háromnegyede. Egyed László magyar geofizikus elmélete alapján a Venus mágnesességének erőssége közel egyenlő a Földével. A csillagászok egybehangzó megállapítása szerint elképzelhető, hogy a Venuson valamiféle élet létezik. Természetes, . hogy ennek az életnek a külső megjelenési formája egyáltalán nem hasonlítható a; Földéhez. Darázs Endre lométer távolságban kering — a Föld 150 milliós kilométerre —. így sokkal erőteljesebb napsugárzásnak kitett, mint Földünk. így a felhőburok hőmérséklete, ugyanakkor a Venus felszínének hőmérséklete is sokkal nagyobb a földinél. Régebbi adatok szerint a Venus nappali oldalán a felhőburok külsejének hőmérséklete kb. plusz 80—100 Cel- sius-fok, az éjszakai oldalon pedig mínusz 25 fok. Rádiótávcsővel tavaly állapították meg, hogy a feltételezhetően több rétegű felhőburok belsejében a hőmérséklet plusz 100 —300 fok között váltakozik. A bolygó felületi hőmérséklete még bizonytalan. A Venus felhőburkának felszíne egyenletesen fényes. Mégis több obszervatórium jelezte, hogy e felszínen szürkés foltokat észlelt. Későbbi vizsgálódások alapján kiderült, hogy ezek nem kiemelkedő hegycsúcsok árnyékai, tömegei, hanem csupán a felhőburokban mutatkozó bemélyedések, felhövölgyek. A Venus bolygó, amelyet a szovjet automatikus bolygóközi állomás 1961 májusában ér el, mind ez ideig a csillagászat előtt nemcsak felhőibe, de mélységes titokzatosságba burkolódzik. Amikor hozzánk legközelebb tartózkodódik a pályáján, akkor a Föld és a Venus közötti távolság 42 millió kilométer. Legnagyobb távolsága tőlünk 258 millió kilométer. Tömege nem sokkal kisebb a Földünknél, átmérője 12 400 kilométer. Tömege a Földének 81,5 százaléka. Hogy egy rakéta a Venus talajáról a világűrbe szállhasson: elég a tízkilométeres másodpercenkénti sebesség, a földi 11,2 km/mp sebességhez képest. Ezek a legbiztosabb adataink a Venus bolygóról. A többi még viták tárgyát képezi. Tudnunk kell, hogy a Venus tömegét egy, a szemnek áthatolhatatlan, mindmáig bizonytalan vastagságú felhőréteg burkolja be. Üjabb vizsgálatok szerint ez a felhőburok több rétegből áll. Mivel a Venus a Naptól csupán 108 millió kiA Daily Worker megállapítja, hogy Ari Sternfeld, az ismert szovjet űrhajózási
