Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-07 / 6. szám
Kir MECYEI 1961. JATÍT7ÁR 7, SZOMBAT A MEDOSZ ez évi feladatai Pest megyében Szakszervezeti szerveink az 1960-as évben sikeresen oldották meg a rájuk háruló feladatokat. Az 1960. évi munka tapasztalatai alapján az 1961. évben a MEDOSZ területi küldöttközgyűlése és> a XX kongresszus határozata alapján fontos feladatunk, hogy politikai munkával segítsük a második ötéves népgazdasági terv teljesítését. Ennek a szolgálatába kívánjuk állítani a mezőgazdasági tudományos kísérletek továbbfejlesztését, különös figyelemmel a komplex gépesítésen alapuló, nagy termőképességű növényfajták elterjesztésére. Az elért eredményeket széles körben ismertetjük és elterjesztjük. Propagáljuk továbbá az állattenyésztésben a legmegfelelőbb. összetett hasznosítású állatfajták kitenyésztését. Megyénknek 1961-ben közel ezer traktorosra, több ezer szakmunkásra és szakképzett gépkezelőre van szüksége, éppen ezért alapszerveink bevonásával nagy gondot fordítunk a mezőgazdasági dolgozók szakmai továbbképzésére. A mezőgazdasági termelés és a termelékenység emelése érdekében 1961-ben is megszervezzük és segítjük az éves munkafelajánlásokat. A verseny célja továbbra is az állati és növényi termékhozamok növelése, az anyag- és az általános költségek csökkentése, a szigorú takarékosság, a tervfegyelem betartása. Célunk, hogy minden területen rendszeresen értékeljék a versenyt és biztosítsák annak nyilvánosságát. Ezzel párhuzamosan nagy figyelmet szentelünk a,szocialista munkabri- gád-mozgalom továbbfejlesztésének. Fokozni kívánjuk a gépkapacitás jobb kihasználását. A tavalyi -1 150 000 normálholddal szemben kétmillió normálholdat meghaladó talajm,unkát kell elvégezni, az egy normálholdra eső 20 százalékos költségmegtakarítás mellett. Szemben az 1960-as 1000 normálholddal, egy traktoregységnek ez évben 1500 normálhold talajmunkát kell teljesítenie jó minőségben és olcsóbban a tavalyinál. Segíteni akarjuk a gépállomásokat a komplex gépesített brigádok kialakításában is. Az erdőgazdaságokban növeljük az alapanyag, az ipari szerfák és a fagyártmányok termelését, hogy a tsz-eket még több és jobb minőségű, olcsó szerfás istálló építéséhez segítsük. Erdőgazdasági szak- szervezeti szerveink messzemenően segítik a tsz-ek fásítási munkáját. Szakszervezeti szerveink hatékonyan támogatják az állami szerveket, hogy azok már 1961-ben elkezdhessék a termelés szakosítását, tömbösí- tését, összpontosítását. Lehetővé tesszük a legmodernebb termelési eljárások bevezetését, a modern munkaszervezési formák kialakítását és széleskörű elterjesz lését. Szak- szervezeti szerveink fontos feladata, hogy minden területen kiküszöbölhessék az esetleges törvénysértéseket, javítsák az üzemi egyeztető bizottságok munkáját. El akarjuk érni, hogy a mezőgazdasági üzemekben biztonságos munka-, élet- és egészségvédelmi feltételek alakuljanak ki. Ennek érdekében a megyei igazgatóságok, üzemi vezetőségek a szakszervezeti szervekkel együtt, saját intézkedési terveket dolgoznak ki a súlyos balesetek teljes kiküszöbölésére, valamint arra, hogy az üzemi balesetek száma legalább a felére csökkenjen, továbbá, hogy a munka- és egészségvédelem közüggyé váljék. E cél szolgálatában április hónápban baleset- mentes hónapot szervezünk, amelynek hatékonyságát a többi hónapokra is kiterjesztjük. Az MT 1960. májusi határozata alapján havonta 10— 15 tsz-ben tartunk munka- és egészségvédelmi ellenőrzést. Szociális tekintetben is gazdag programunk van. Szervezettebbé tesszük az üdültetési munkát. A területi bizottság 1961-ben mind a belföldi, mind a külföldi üdültetésben részesülők számát húsz százalékkal növeli. Növelni kívánjuk az üzemi napközi otthonok és az óvodák létszámát, befogadóképességét. A dolgozó nők helyzetének könnyítésére bővítjük a kölcsönözhető háztartási gépek hálózatát, megszervezzük a gyermekek iskolán kívüli foglalkoztatását. Az előttünk álló feladatok valamennyi szakszervezeti dolgozótól, aktívától nagy erőfeszítést követelnek. Az a dolgunk tehát, hogy erőnket nem kímélve, tegyük sikeressé a második ötéves terv első esztendejét, ami nemcsak a mezőgazdasági dolgozók élet- színvonalának felemelkedéséi, hanem a jó munka által az egész népgazdaság megerősödését eredményezi. Gere István, a MEDOSZ Pest—Nógrád megyei területi bizottsága titkára A vallásos világnézettel közvetlenül polemizáló előadások 60000 hallgató előtt Ismeretterjesztő előadások három és félmillió hallgatónak A selejtcsökkesités is milliókat jelent Tavaly az első fél évben kétmillió 827 ezer forint értékű sele.jt keletkezett a Diósdi Csapágygyárban. A harmadik negyedévben ez további, közel mási élmilliós 'értékkel nőtt, s a negyedik \ hároméves tervben száznál több műemlék helyreállításáról gondoskodott az Országos Műemléki Felügyelőség Zrínyi az utolsó rohamra indult. A belső vár árkát már megtalálták, s most a híd nyomát keresik, amelynek felfedezése igazolhatja feltevésüket. A hároméves tervidőszakban az OMF által végzett munkával együtt több száz értékes műemlék védelméről gondoskodott népgazdaságunk. A második ötéves tervvel egyidejűleg már megkezdődik a műemlékvédelem távlati tervének végrehajtása is, amely lehetővé teszi, hogy a helyreállításra fordított költségeket a. korábbinál, gazdaságosabban, ésszerűbben használják; fel. (MTI) negyedévben is közel ennyit „teljesítettek”. Mindezt Mudrog elvtárstól, a gyár párttitkárától tudtuk meg, aki állandóan figyelemmel kíséri a gyár termelési eredményeit, mégpedig úgy, hogy azt is megnézi, mi van a számok mögött. Mindig hasznosak az ilyen vizsgálódások, amint azt a jelenlegi példa is bizonyítja. Ha csak a százalékos eredményt nézi, megnyugtathatta volna magát, mert a selejtszázalék nem haladja meg a három százalékot. A párttitkár figyelme azonban arra is kiterjedt, hogy a selejtértéken belül mennyi az anyagselejt és mennyi keletkezik a munka során. Kiderült, hogy az anyagselejt a kisebb rész, a harmadik negyedévben például alig haladta meg a félmilliót. Bár az egyes negyedévek számadatai a selejt csökkenését bizonyítják, a Diósdi Csapágygyár párttitkárának vizsgálódása mégsem hiábavaló, mert az ilyen számadatokból a kommunisták és a többi dolgozók is többet értenek. Az ismeretterjesztés eredményei arról tanúskodnak, hogy a gazdagabb, sokrétűbb témaválasztás, a hozzáértő előadók mind tekintélyesebb tábora az elmúlt néhány évben megsokszorozta az előadások hallgatóinak számát ' ( A szakszervezetek mind sokoldalúbb kulturális nevelőmunkájának eredményeként ötszázzal gyarapodott azoknak az üzemeknek, gyáraknak a száma, amelyekben ma mái’ rendszeres ismeretterjesztő programot bonyolítanak le, s növeli az eredmény értékét, hogy a két évvel ezelőttinél 250-nél több munkásszálláson tartanak rendszeresen ;— hetenként, kéthetenként — előadásokat. A részeredmények összesítéséből kiderült, hogy csupán az üzemekben három és félmillióan vettek részt ismeretterjesztő előadáson, egymillióval többen, mint a legutóbbi statisztika összeállításakor. Megnőtt a világnézeti nevelést szolgáló előadások száma. Csupán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatba tömörült szakemberek hat hónápon belül 60 000 hallgatónak tartottak vallásos világnézettel közvetlenül polemizáló előadásokat, s ezeknek egy harmad a az üzemekben hangzott el. Az elmúlt hónapokban az Ismeretterjesztés minden területén megnövekedett azoknak a témáknak a száma, amelyek közel- áilnak a mindennapi élethez, s sok1 esetben közvetve, vagy közvetlenül segítenek egy- egy napirenden szereplő feladat megoldásához. Az üzemeken kívül a falvakban is megnőtt az ismeretterjesztés rangja, tekintélye. Az elődások a legtöbb helyen lépést tartottak a parasztság életében most végbemenő forradalmi változásokkal, átalakulással. Szóltak arról, hogy a közös gazdaságok miért jelentik a mezőgazdaság fejlődésének útját, ismertették a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatos jogi, közgazdasági és munkaszervezési kérdéseket. Ezenkívül nagy számban tartottak immkaegységszámítási tanfolyamokat is, ■ széles körben magyarázták a tsz-ekre vonatkozó rendeleteket is. A falusi ismeretterjesztés új formáját valósították meg azok a jogászokból, közgazdászokból és más szakemberekből álló csoportok, amelyeken kötetlen beszélgetéseken válaszoltak a hallgatóság, a dolgozó parasztok kérdéseire. A szakemberek felfigyeltek arra, hogy a termelőszövetkezeti községekben és az új közös gazdaságokban általában ugrásszerűen megnőtt a hallgatóság száma. Ma már a falvakban sem ritka, hogy egy-egy előadáson 150—200-an is részt vesznek. Lemérhető az általános műveltség gyarapításával foglalkozó, s a továbbtanulás igényét felkelteni kívánó előadások hatása is. Ezeknek jelentős része van abban, hogy az általános- és középiskolákba beiratkozott felnőtt paraszt-hallgatók száma megháromszorozódott és most már közeljár a negyvenezerhez. (MTI) SÓSKÚT - AZ ÚJ ÚTON Ha a januárról árulkodó naptár nem lenne az asztalon, hát könnyen azt hihetné az ember; tavasz van. Odakint langyos napsütésben sütkéreznek a sóskúti házak, s a kíváncsi napsugarak még . ide, a tanácsháza elnöki irodájába is be-beku.ltucskálnak. Csóli Laci bácsi, a helybeliek köz- tiszteletben álló tanácselnöke szelíden magyarázza ügyfelének, egy fiatal menyecskének, hol lesz majd a háztáji földje és mekkora földet érdemes két gyermekkel s egy üzembe járó férjjel elvállalni. A felek egymásnak adják a kilincset, a hangulat idebent is tavaszias, bizakodó. Igen, a felhők már tünedeznek a sós- kútiak homlokáról. Most már nem arról vitatkoznak, belépjenek-e á közösbe. A három-, százhuszonharmadik sóskúti gazda tegnapelőtt írta alá a belépési nyilatkozatot — s a beszélgetés tárgya most az, hogyan alakul a jövő. Kummer Béla, Sóskút egyik gazdája, az újdonsült vezetőség tagja is a jövőt latolgatja. — Mi eddig is eredményesen gazdálkodtunk — jegyzi meg —. ezután sem szeretnénk szégyent vallani. Igényes, kulturált emberek a sóskútiak, tudják, hogy mi a jobb. Elárulhatom, nem akarunk „nagymamák termelő- szövetkezete” lenni. Mi, fiatalabbak sem futamodunk meg a munkától, ami földet elvállalunk,- azt-példásan gondozni is fogjuk. Kummer Béla meggyőződéssel beszél, minden szavát a felelősség hatja át. Ez érthető is, hiszen háromszáz gazda szavazott mellette, háromszáz ember figyeli, érdemes volt-e a bizalomra. Nem választottak rosszul a sóskútiak. Kummer Béla okos, értelmes ember. Érvelése, logikája ebből a rövid beszélgetésből is kiderül. Egyik neves költőnktől is idéz, jellemezve az alakuló, forrongó új falusi életet. Mint ezüst- kalászos gazdaember, jól ismeri a mezőgazdaságot. Sorra elmondja a terveket is, jóllehet az új vezetőségnek még nem volt ideje ezzel részletesen foglalkozni. Legelőször is kialakítják a nagyüzemi táblákat. Vetnek vagy harmincnegyven hold zöldborsót, s így már májusban pénzhez jutnak. A szövetkezet elsősorban gyümölcstermeléssel foglalkozik majd: főként őszibarackot termel. Kinn a határban sok kihasználatlan pince található, amiből korábban követ bányásztak. Most ezeket a pincéket is felhasználják, gombát termelnek bennük. Foglalkoznak majd bika- ■és tinóhizlalással is. Ez kettős hasznot jelent, mert azonfelül, hogy a szövetkezetnek pénzt hoz, elegendő trágyát is biztosít. A sóskúti határt is átszeli a Benta-patak — nagyszerű alkalom ez egy öntözéses kertészet megteremtéséhez ..-. Nagy vonalakban tehát már az elképzelés is megvan, hogyan tudnának közösen többet és jobbat termelni a sós- kútiak. — Nekünk csak egy kívánságunk van — veti közbe Kummer Béla —, a közösben is mi magunk akarjuk irányítani a sorsunkat. Ez a kívánság egyébként már teljesült. Az új szövetkezet kedden délelőtt tartotta alakuló közgyűlését. Részt vett ezen Keleti Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke is. Itt volt Bori Rudolf, a járási pártbizottság, titkára is. Több mint háromszázan jöttek el a közgyűlésre. A legtekintélyesebb gazdákat választották a vezetőségbe, a már említett Kummer Béla mellé beválasztották Pailik Sándort (ő lett az elnök), Marczinkovics Im- ■ rét, Buzera Ferencet, Marczin- ikovics Józsefet és Kummer : Ferencet. ; Korábban már működött a : községben egy kis termelő- ; szövetkezet, a tizennyolc tagú í Béke. Nem gazdálkodott rosz- jszul, s most is 40 forintot fizetnek i majd a tagoknak egy-egy ; munkaegységre. Szóba került |a közgyűlésen, külön vagy \ együtt gazdálkodjanak-e a í meglevő szövetkezettel? A ; választás ebben a kérdésben is a közös gondolat szellemében született meg. Ügy határoztak, hogy valamennyien a Béke Termelőszövetkezetbe lépnek. Azóta szinte éjjel-nappal dolgozik az új vezetőség. Hozzáfogtak már a területrendezéshez, megkezdték a leltározást, most a művelésre kerülő földeket osztják ki az egyes tagok között. Persze még probléma is akad szép számmal, mindez azonban csak átmeneti. A sóskúti Béke Termelőszövetkezet már az idén a járás jól dolgozó, erős szövetkezeteihez akar felzárkózni (s»> 5 gi munkák idején hosszú na-; pókra kiestek a gépek a tér- - melésből? í A vádlott nem válaszol,; csak fejét hajtja le. \ Ezután a másodrendű vád- í lőtt, Molnár Sándor kihallga-! tására kerül sor. Molnár ott-j honosán viselkedik a tárgyaló-j teremben. Nem először áll bí- 5 róság előtt. Lopás, csalás, sik-; kasztás, szökés, okirathamisí- \ tás és orgazdaság miatt eddig\ már nyolcszor volt büntetve. \ Kihallgatása során tagadja, J hogy Fürjest ő bújtotta volna J fel a bűncselekményekre. Ta- J gadja azt is, hogy Kerekes Já- J nos szerelőnek bort ígért, haj Keller Pál G—35-ös traktorát J egy hónapig nem javítja meg.J Csak annyit ismer el, hogy J tudomása volt Fürjes egyes í rongálásairól. ^ A perbeszédek elhangzó-^ sa után a bíróság ítéletet hir-J det. Fürjes Ferencet a társa-J dalmi tulajdon szándékos ron-J gálásááért öthónapi, míg Mol-J nár Sándort feljelentési köte-J lezettság elmulasztása miatt J nésyhónapi börtönre ítéli. J Az ítélet nem jogerős. £ Győri Mihály / A tárgyalóteremből: Rongy a traktorhűtőben — Esetleg szét is robbaniha- hatott volna a cső. — Milyen rongálást követett még el? — Molnár Sándor tudta rólam, hogy Szűcs János traktorosra haragszom, mert egy alkalommal ártatlanul lopással gyanúsított meg. Felbíztatott, hogy álljak bosszút Szűcsön. Azt az ötletet adta, hogy Szűcs Hoff her traktorának kenőolaj- tartályába öntsek vizet. Mikor látta, hogy belementem a dologba. lakására ment és egy befőttesüvegben vizet hozott. Én odalopakodtam a traktorhoz és egy. óvatlan pillanatban beleöntöttem az olajtartályba a vizet. — Mi lett az eredmény? — Üzemképtelen lett a traktor. Szét kellett szedni és kitisztítani. — Tudja, hogy a társadalmi tulajdon szándékos rongálásával több mint négyezer forint kárt okozott a gépállomásnak és hogy a sürgős mezőgazdasá— Tudta, hogy ebből komoly baj keletkezhet? ,— Akkor, részegen nem gondoltam erre. Józan ésszel tisztában lettem volna azzal, hogy a gép üzemképtelenné válik. — Mit eredményezett a cselekedete? — A G—35 hűtője tönkrement. Ki kellett cserélni. Emiatt öt napi kiesése volt a traktornak. — Szaniszló Sándor DT—54- es gépével mit csinált? — Szaniszló a traktora kipufogó csövének végébe egy fadugót illesztett, hogy a víz ne folyjon bele. IVIeg akartam tréfálni és kalapáccsal jól bevertem a dugót a kipufogóba. Ebből nem lett baj, mert Szaniszló idejében észrevette. — Mi történik, ha Szaniszló figyelmét elkerüli a kipufogóba erősen bevert dugó? A fiatal traktoros lesüti szemét, úgy válaszol, Fürjes Ferenc 22 éves és \ Molnár Sándor 37 éves zsám- I beki traktorosok mint vádlot- I tak állnak a Pest vidéki Já- í rásbíröság egyik tanácsa, előtt. !A, vád: társadalmi tulajdon 1 szándékos rongálása. : — Fürjes Ferenc, mondja ; el, hogyan történt az eset. ! Őszinte, beismerő vallomással (enyhíthet helyzetén — szól a \ tanácselnök az elsőrendű vád- < lotthoz. ; — Az Érdi Gépállomás jzsámbéki brigádjáríál vagyok J traktoros. Keller Pálra, az J egyik munkatársamra, régebb J idő óta haragudtam. Egy al- í halommal, amikor a brigád- ^terv teljesítését ünnepeltük, Í erősen ittas állapotban voltam. Az udvaron találkoztam £ Molnár Sándorral, aki szintén \ rossz viszonyban volt Keller ^Pállal. Arról beszéltünk, hogy Jbosszút kellene állni harago- J sunkon. Molnár azt a tanácsót J adta, hogy Keller G—35-ös J traktorának hűtőjébe dugjam Jbe azt a rongyot, amely a J hiányzó hűtősapka helyén van. ^ — És maga mit tett? í — Belegyömöszöltem a hű2 tőbe a mintegy fél kilónyi i rongyot. Az ország műemlékkincseinek védelme jelentősen fejlődött a hároméves terv időszakában. A művészettörténészek és az építészek feldolgozták ezerhatszáz műemlék és mintegy hétszáz műemlék jellegű- kastély részletes „anyagköny- vi’1 adatait. Kidolgozták a műemlékek és műemlék jellegű épületek távlati helyre- állítási tervét. A hároméves tervidőszakban kezdődött meg az országban a népi műemlékek részletes felmérése is. A falukutató építészek mintegy hétszázötven községet jártak be eddig és becses emlékeket kutattak fel a göcseji, az ormánsági népi építészet remekeiből, valamint a Balaton környéki és az északi határmenti megyék községeinek 5 jellegzetes építészeti hagyó-; «lányaiból. ( A részletes felmérések se- ; gítségével elkészült az or- ( szág műemlékjegyzéke. í Ez nemcsak teljes felsorolást! ad, hanem a pontos műemléki • minősítést is feltünteti. : 4 A hároméves terv idején \ több mint száz különböző \ műemlék Helyreállításán dol-i goztak. Többek között a Veszp-: rém' megyei dolgozók társa-; dalmi munkásainak segítségé-; vei befejezték a nagyvázsonyi: Kinizsi-vár lakótornyának, a palotának, a belső árok és a kaputorony, valamint a várkaput védő építmény, a bar- taakán helyreállítását. Elkészültek a szerencsi vár kerek tornyának állagmegóvásával és a szegedi barokk várromot védő munkákkal is. A nevezetes szigetvári Zrínyi-várban megkezdett feltárásnál érdekes feltevésekre jutottak a kutatók. Egy okiratos emlék alapján arra gondolnak, hogy mivel a vár északnyugati bástyája a legnagyobb, ez lehetett a belső vár, amelyből
