Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-03 / 2. szám

1961. JANUAR 3, KEDD Nicr» 3 1961. január elsejével újabb mezőgazdasági üzemeket he­lyeztek az állami gazdaságok ío igazgatóságának felügyelete alá, ugyanakkor az eredmé­nyesebb termelés érdekében több állami gazdaságot egye­sítettek. Az intézkedés vár­ható eredményeiről Petőházi Gábor földművelésügyi mi- niszterhelyettes nyilatkozott az MTI munkatársának: — Már hárem évvel ezelőtt megindult az a folyamat, amelynek eredményeként az állami mezőgazdasági termelő- I üzemek most csaknem kivétel j nélkül egységes irányítás alá kerültek. A korábbi szerve­zeti forma nemcsak a terme­lési költségek növekedése miatt volt célszerűtlen, hanem azért is, mert megnehezítette az azonos tájakon levő mező- gazdasági nagyüzemek együtt­működését. Természetesen az állami gazdaságok főigazgatósá­ga irányítása alá kerülő gazdaságok továbbra is azokat a célokat szolgál­ják, amelyekért annak idején létrehozták, így eredeti feladataik megtar­tásával kerülnek a főigazga­tóság irányítása alá a kísér­leti és tangazdaságok. Ezek többsége a jövőben az állami gazdaságok illetékes területi igazgatóságának felügyelete alá tartozik, de az egyetemi és főiskolai tangazdaságok irányítását külön budapesti székhellyel működő igazgató­ság látja él. A 66 kísérleti és tangaz­daságon kívül öt kerti- ! mag- és gyógynövényter meló gazdaság is az ál lami gazdaságok főigazga­tóságának feülgyelete alá került. Az elmúlt évek tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy azo­kon a területeken, ahol a köz- gazdasági és személyi felté­telek adva vannak, érdemes összevonni az eddig két-há- romezer holdon működő kis gazdaságokat. A Lajtahansá- igi Állami Gazdaságban és másutt szerzett tapasztala­taink szerint az összevonás eredményeként, csökken az önköltség, színvonalasabbá válik a gazdálkodás, s főleg a szállításoknál jelentkeznek jelentős megtakarítások. Ugyanakkor lehetőség nyílik a szervezett, gyárszerű ter­melés megvalósítására, a kor­szerű technika, a kémia nyúj­totta lehetőségek kihaszná­lására. a géprendszerek szer­vezésére, a mezőgazdasági gépek megfelelő felhaszná­lására. Az állami gazdasá­gokban ezek a feltételek már jórészt adva vannak, ám a régi szervezetben, a ré­gi viszonyok között nem ér­vényesülnek megfelelően. A szervezetet tehát a gazdasá­gos termelés új igényeihez kell igazítani. Egyben arra is lehetőség nyílik, hogy az állami mezőgaz­dasági nagyüzemek gaz­dag tapasztalatokkal ren­delkező szakembereket adjanak át a termelőszö­vetkezeteknek. Egyesítésekre csak ott ke­rül sor, ahol ez a termelés koncentrálását és speciaiizá- lását lehetővé teszi, aho! a személyi feltételek is adva vannak és megfelelő specia­listák irányításával fejlesztik tovább a növénytermelés és állattenyésztés szakágazatait. Az összevonás 58 állami gazdaságot érint. A Lajtahan- sóghoz hasonló korszerű nagyüzemek fejlődése indul meg. Bánhalma központtal kezdi meg működésé' a négy gazdaságból összevont Közép- Tiszai Állami Gazdaság. Egy nagyüzemmé egyesül a Hor­tobágyon eddig működő á’- lami gazdaság. A terme é.si értéket figyelembe véve igen jelentős üzem lesz a Bajai Állami Gazdaság, amelyhez a garai, a vaskúti és a mo­hácsszigeti csatlakozott. Ter­mészetesen nemcsak ilyen nagyterületű új mezőgazda- sági üzemek jöí*ek létre, ha­nem alakultak nyolc-kilenc­ezer holdas gazdaságok is amelyek szintén kedvező fel­tételek mellett kezdik az új évet. (MTI) Országszerte havazik A következő napokban fokozódik az enyheség Szokatlan enyheséggel kö­szöntött be az új esztendő el­ső napja — mint a Meteoroló­giai Intézet központi előre­jelző osztályán elmondottál; —. a napi középátlag plusz 3 fokkal haladta meg a js nuár elsejék sokévi átlagát A hétfőre virradó éjszaka az országnak maidnem vala­mennyi vidékén megindult a havazás. Míg Budapesten a mínusz 1 fok körüli hőmér­sékleten hulló, időnként eső­vel vegyes hó többségéire: rögtön elolvadt, a budai he­gyek fehérbe öltöztek. Az Atlanti-óceán térségei­ben már néhány nappal ez­előtt kialakult hatalmas ki- 1 terjed .:sű cik'onrrnd«z?r érv - j he lég tömeg'-két áramolta' Európa fölé. A nyomában I Nyugat-Európa szerte esőzá- : vek kezdődtek. Angliában ! rendkívül szeles az idő. Na- j lünk ez a fe’si’Uó me'eg- I áramlás okozta a havazást ! A jelenleg még csak a maga j sabb rét ezekben mérhető | enyheség elcrslótbató'ag egy­két nap múlva kiszorítja a j ‘aiajszinti hidegebb rééege- ! két, s akkor a hó olvadása | fokozottabb les::. Barátaink, munkatársaink Rendelkezés a mérnöki twáb’iÉépzésről és a Mérnöki Továbbképző intézet működéséről A művelődési miniszter rendeletet adott ki a mérnöki továbbképzésről, valamint a Mérnöki Továbbképző Inté­zet működéséről. A rendelet — az eddigiek­hez képest — lényegesen bővíti a mérnöki tovább­képzés kereteit és lehető­ségeit. Az általános mérnöki tovább­képző tanfolyamokon túlme­nően, a rendelkezés módot nyújt egésznapos, vizsgakö­teles, egy meghatározott is­meretkör elsajátítását szolgá­ló céltanfolyamofc, valamint munkaidőkedvezményes esti céltanfolyamok szervezésére. Ezeken a tanfolyamokon egye. térni oklevéllel rendelkező mérnökök vethetnek részt, el­TÉLI ELFOGLALTSÁG 1 sősorban olyanok, akiket a szaktárcák a műszaki fejlesz­tési tervek magasabb szín­vonalú megvalósításának elő­segítésére továbbképzésre kül­denek. A tanfolyamok költségeit a hallgatók fedezik, de a szaktárcák, a műszaki fej­lesztési alapból azt rész­ben vagy egészben megté­ríthetik. A Mérnöki Továbbképző In­tézet — amely a tanfolyamo­kat szervezi —, messzemenően szem előtt tartja a szaktár­cák mérnöki továbbképzésre vonatkozó igényeit. A rendel­kezés szerint a Mérnöki To­vábbképző Intézet a Művelő­désügyi Minisztérium közvet­len irányításával működik. Az intézetet a jövőben igazgató vezeti, akit munkájában a szakminisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek. valamint a különböző társa­dalmi szervezetek képviselői­ből álló intéző bizottság támo­gat. Az intézet feladata a mér­nöktovábbképzés távlati — és évi terveinek kidol­gozása, az említett tanfo­lyamok szervezése, külö­nös tekintettel a népgaz­daság és a műszaki fej­lesztés igényeire, a tanfolyamok anyaga nak megjelentetése kiadvány for­májában, tájékoztatás-adás a továbbképzési lehetőségekről, valamint az egyéni tovább­képzés segítése, konzultációs lehetőségek és szakirodalom ajánlásával. A rendelkezés az eddigiek­hez képest lényegesen emeli a Mérnöki Továbbképző In­tézet tanfolyamain oktató elő­adók tiszteltdíját és a kiad­ványok szerzői díját. (MTI) Nap mint nap megesik, hogy városban vagy falun valaki leül az asztalhoz, pa­pírt, ceruzát vesz elő azzal a szándékkal: most pedig le­velet ír. De nem rokonnak, ismerősnek, hanem jóbarát­nak; valamelyik lap szer­kesztőségének. Lehet, hogy személyesen nem ismerjük és o sem lá­tóit eddig minket. Mégis, kölcsönösen úgy érezzük, barátok vagyunk, akitől jó szót, segítséget, vagy tiszta szándékú bírálatot egyaránt elvárhatunk. A napi posta bontása mindig izgalmas esemény. Egymás után kézbe venni a leveleket és már kívülről ta­lálgatni. vajon miről tudósi- tavak a bénáé rejlő sorok? A levelezők eltol bekül­dőt. tvás' : valóban az élet egy-agy d r bkái. Van azok­ban sró mindenről, egyem panasz ol kezdve a közérde­kig. Aki figyelmesen olvassa lapunkat, sokszor találkoz­hat hasábjain pl. Csiba Jó­zsef nevével. Ha leveleit végiglapozzuk, nyomon kö­vethetjük Gödöllő fejlődé­sét, nehézségeit, eredmé­nyeit. Valóságra krónikása nemcsak Gödöllőnek, de kör. nyékének is Ugyanezt teszi Biró Gábor Ráckevétok Bűn- dics Péter Tökölről, vagy Pccskni Lás‘ló N^gykátáról. Pest megye nagy kiterje­désű határai között pezsgő élet folyik. Ha mindenről, ami „szűkebb pátriánkban” történik, hű képet akarnánk adni, sokkal több újságíró­nak kellene állandóan úton lennie. De a mi számunk korlátozott, naponta csak egy- egy területet járhatunk be. És mégis, rendszeresen tájé­kozottak vagyunk a helyi eseményekről. Mindez jó­részt a levelezők, tudósítók érdeme, akik közül nem egy már a hivatásos újságíróval vetekvö munkatársként méri fel a helyzetet, mint ahogy Fazekas Mátyás teszi Veres­egyházon. Nem egy komoly problémákat megvitató cikk. riport született meg a leve­lezők által adott ötletek nyomán. A való élet problé­máinak valóságos kincses- bányái a tőlük érkező leve- velek. De arról is sokat írhat­nánk, hogyan sikerült rég­óta húzódó közérdekű kí­vánságokat kielégíteni, hiba- kát megszüntetni éppen a levelezők bejelentései nyo­mán. Ezekből az Írásokból állítjuk össze hetenként a már megszokott, és nyugodt szívvel leírhatjuk, meg is szeretett. „Az olvasók fó­rumát”. Az itt felvetett jo­gos kérelmek, bejeién’'.ele legnagyobb része — a vi- szoniválaszokból kitűnően — rendben elintéződik. Erről tanúskodnak a, köszönő leve­lek. mint amilyet pl. Bognár Istvánná írt Albertirsáról, hogy végre van vonatjára­tuk a déli órákban Cegléd felé. Vargán-? boldogan kö­zölt? Vácról. hogy új lakás­hoz jutott. A levelező' tollá­val és a nyomtatott betűvel közösen harcolunk a közöm­bös vén. o lélrktelrr.aég ellen, am «ly ilt-ott még megmu- t átkozik. Megváltozott életünkről tesz bizonyságot, hogy a lap körül kialakulhat az a szé­le s tábor, amely hozzászólá­saival. bíródat óvni. vagy di­cséretével elősegíti a szocia­lista sajtó és a széles nép- tömegek. illetve az állam- atalm' sz-rvek kapar 1áfát. És — a törvénybe foglalt uta­sításokon felül — ugyancsak a megváltozott közösségi szellemre mutat az a mód. ahogy az érintettek a leve­lezők által tett bejelentése­ket kezeli Kivételek azon­ban. ha egyre csökkenő számban is, akadnak. Ami­kor rossz szemmel nézik az ..izgága" levelező munkását. " amikor hol hízelgéssel, hol meg fenyegetéssel próbálják a tollat kiütni a kezéből. Ha ilyen esetről tudomást szer­zünk, teljes mellel állunk ki mellettük és védjük meg őket n méltánytalan bánás­módtól. A Pest megyei Hírlap és levelező gárdája között rég­óta kialakult az a baráti, harmonikus légkör, amely éppen a fentiekben említett eredményekben mutatkozik. De még nem mondhatjuk, hogy nincs több tennivalónk. Van bőven. Tovább kell ja­vítanunk kapcsolatunkat, szélesíteni a munkáslevele­zők sorát, hogy még többen váljanak községük, üzemük, közösségük szószólójává, be­jelentéseikkel. leveleikkel se­gítsék elő kölcsönös jó mun­kánkat. a társadalom, vala- menriyiünk érdekében. (Síróvá (aszlás Sári Lözóéc^hen A püspökhatvani Zöld Mező Tsz tagjai télen sem pihen­nek. Karácsonytól január első hetéig 10 fogat szállítja a répaszeletet, amit szecskázott kukoricaszárral keverve be- silóznak. A tervek szerint mintegy félezer köbméter ízle­tes silót készítenek állatállományuk részére. ^ Újévi hangulatban érkezett 'f a dabasi szolgabíró 1897. ja- ^ nuár 2-án, szombaton reggel ^ kilenc óra tájban Sári község­be. Az utcákon és a községhá­za előtt vitatkozó csoportok várakoztak, s a kocsma is ré- | gén tellett meg annyira, mint | ezen a kora délelőttön. Ital | kevés fogyott ugyan, mert a ^ szakadt zekés zselléremberek- j nek kenyérre sem futotta, 2 nemhogy pálinkára, de a szó fannál bővebben folyt. A be- ^ széd témája mindenütt ugyan- 2 az volt: a bíróválasztás. | Azért jött a szolgabíró is, í hogy érvényt szerezzen a hi- | vatalos jelölésnek, mert úgy 2 hírlett, hogy a község föld- 2 műves szegénysége keményen fa sarkára áll és kibuktatja az 'f államrend urai által bírónak ^ kiszemelt, béresnyúzó nagy- ^ gazdát. A kedvezőtlen hírek ^hatására a szolgabíró már új- ^év estéjén Sáriba rendelte a ^ környékbeli csendőrőrsök tar- ^ talékait, akik azonban, az uta­sításhoz híven, nem mutatkoz­nak az utcán, nehogy elmér- ^ gesítsék az egyébként is fe­szült helyzetet. A helybeli őrs f legénysége szintén titokban, ^ még a hajnali órákban átment ^ a községháza épületébe, hogy ^szükség esetén azonnal kéznél /f legyen. A szolgabíró érkezé- 2 se után 1 . .. zart ajtók mögött í megkezdődött a tárgyalás 2 f A szolgabíro, a jegyző es az 2 általa pártfogolt bírójelölt, va- 2 lamint a csendőrőrs parancs­noka előtt kifejtette, hogy a 2 község lakosságának tű1 nyomó 2 többsége rosszallóan fogadta /i a hivatalos jelöltet, a szo­Ne higgye senki, hogy ezek a csinos lányok-asszonyok — éppen harminchármán — sétálnak, vagy táncpróbát tar­tanak. Ök azok, akik a hidegben is vidáman, néha-néha még dalolva is tapossák, tömörítik a silót. (Csekő felv.) ciáldemokrata párthoz tartozó esküdtek pedig erélyesen kö­vetelik, hogy az ő emberüket is vegyék be a választható há­rom jelölt közé. Normális vi­szonyok között mindez nem okozna gondot a felsőbb veze­tésnek — jelentette ki — de ezekben a zűrzavaros idők­ben, amikor egymást érik a tüntetések és nem múlik el nyár aratósztrájkok nélkül, még csak az hiányoznék, hogy a felforgatásra hajlamos cső­cselék jelöltje kerüljön a falu élére. El kell távolítani tehát azokat az esküdteket, akik el­lenzik a hivatalos jelölt meg- választását. S mivel erőszak alkalmazására nem szolgáltat­tak okot, a hatalom urainak csalárd eszközökhöz kellett folyamodniok. A szolgabíró ennek megfele­lően egyenként magához ren­delte a „megbízható” esküdte­ket, s közölte velük, hogy a választást a szélsőséges ele­mek eltávolítása után gyor­san és egyhangúan kell meg­ejteni. A szolgabíró törvény­telen eljárását még a rendőr­ségi évkönyv szerkesztőinek is kényszeredetten el kellett ismerniök: „A főszolgabíró a szociálde­mokrata esküdtek jelöltjét nem akarta a három jelölt kö­zé felvenni...” A nem kívánatos esküdtek eltávolítására pedig a képvi­selőválasztásoknál megszokott és nemegyszer eredménnyel alkalmazott módszert válasz­totta. Utasítást adott kocsi­sának, hogy csalja az utcán őgyelgő embereket a kocsmá­ba. Valami jótékonycéiú köz­ségi mulatságból ugyanis, az előre megvásárolt borból mint­Egy öreg paraszt, akinek is­tállójából a községháza udva­rára nyílott kilátás, erősítget- te ugyan, hogy hajnali etetés­kor több kakastollast látott az udvaron, de nem hittek neki, mondván, hogy azok akkor már régen mutatkoztak volna. Az eredménytelen várkozás- ban elfáradt tömegből egyre elkeseredettebb és merészebb hangok hallatszottak: „Magunk közül akarunk bí­rót! ... Ne csak adószedéskor vegyék észre, hogy a világon vagyunk!... Hallgassanak meg minket is!... És a tömeg elindult, hogy hallassa hangjai. A további, Véres eseményeket a hivatalos jelentést eként mondja el: „A felizgatott nép a tanács­kozási terembe behatolt, hogy a főszolgabírót inzuitálja, hogy az az ablakon át volt kényte­len menekülni. Erre a csend­őrség forgópisztolyait használ­ta, három egyén halva maradt a 'helyszínen, hét pedig megsé­rült.“ E jelentés szándékosan va­lótlan képet fest a történek­ről. A valóság az, hogy mi­előtt a szobába nyomuló em­berek közül bárki egyetlen szót is szólhatott volna, a szolga­bíró az ablakiba ugrott és tűz- parancsot adott: lőjetek! A csendőrök erre az ajtóval szemközti falig' hátráltak, fel­álltak egy díványra és tüzet nyitottak a népre. Tizen buk­tak a padlóra... és hárman nem mozdultak többé. Aztán a tragikusan elárvult gyerme­kek. özveggyé vált asszonyok és gyermeküket vesztett anyák zokogása közben kihirdették a sári bíróválasztás vérrel és könnyel kierőszakolt eredmé­nyét ... Krizsán László egy két hektonyi megmaradt, s a szolgabíró ezt hajlandónak mutatkozott feláldozni célja érdekében. A kocsis — ura parancsa szerint — tettetett jókedvvel igyekezett hangulatot kelteni a várakozó tömegben: — Kis-képviselőválasztás lesz ma Sáriban. A kocsmá­ban ingyen mérik a bort! Aki szomjas, tartson velem! — kiabálta kötélességszerűen, de csábításának vajmi kevés fo­ganatja volt. Az emberek továbbra is együtt maradtak, annál is inkább, mert észrevették, hogy a szolgabíró a „néppárti’' es­küdtekkel nem tárgyalt, s ag­gódtak, hogy a választásnál nemcsak az esküdteket, ha­nem jelöltjüket is mellőzik. Közben a szolgabíró bosszan­kodva tapasztalta, hogy furfan­gosan kiagyalt terve nem sike­rült. Bízva tekintélyében, sze­mélyesen ment ki a várakozók­hoz és azonnal távozásra szólí­totta fel a tömeget. Durva pa­rancsára fenyegető moraj válaszolt, s az emberek előrébb nyomultak, mint­egy jelezve, hogy semmi haj­landóság sincs bennük a távo­zásra. A szolgabíró ezt támadó fellépésnek gondolva, sietve bemenekült a házba, a csend­őrszuronyok védelme alá. A tá­jékozatlan tömegből gúnyos megjegyzéseket kiabáltak utá­na, hogy a „nagyságos szolga­bíró úr csak akkor nagylegény, ha csendőrök veszik körül." Arról fogalmuk sem volt. hogy a házban tucatnyi csendőrle­gény tartózkodik töltött fegy­verekkel. Ötvennyolc állami gazdaság összevonásával áj, magasabb színvonalú termelésre alkalmas nagyüzemeket hoznak létre 1‘etöhúzi Gábor miniszterhelyettes nyilatkozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom