Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-03 / 2. szám

(fanlá CEGLÉD, ALB ÉRT I RS A, C EG LÉD BER CEL, TO RT E L É S C SEM 6 RÉSZ ÉR.E V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM IPS). JAUU.'aK 3. KKOD A ceglédi járás termelőszövetkezeteinek megszilárdításáról tása. Ezen belül a megfelelő anyagi érdekeltséget biztosító jövedelemelosztási rendszer ki­dolgozása, elfogadtatása és be­vezetése. Babinszky Károly, a ceglédi járás pb-titkára (Folytatjuk.) TANÁCSÜLÉS TÖRTELEN Dicséret helyett Több dolgozó nő kereste fel tegnap szerkesztőségünket te­lefonon és személyesen. El­mondották, hogy az ünnepek­re a Sütőipari Vállalat által készített egykilós fonott kalá­csot vásároltak. A kalács mi­nőségével nagyon elégedet­tek, otthon sem tudtak volna jobbat készíteni. Kérték a szerkesztőséget, a dolgozók nevében köszönje meg a vál­lalat dolgozóinak a finom kalácsot. Megtettük. Körsétán egy beteglátogatóval Nóniusz Sándorral, az SZTK üzemellenőrével találkoztam össze a napokban. Éppen be­teglátogatásra indult, egész csomó lappal a kezében, ame­lyeken a betegek neve, lak­címe és egyéb adata volt fel­tüntetve. Megkértem, „vi­gyen” engem is magával. így azután kettesben indultunk az első beteghez. Űtközben jól kikérdezgettem, mi is az a beteglátogatás, miért van erre szükség. Alapos tájékoz­tatás után megtudtam, hogy a beteglátogatónak ugyan el­lenőr a neve, de csak akkor ellenőr, ha erre szükség van. Ha mindent rendben talál a betegnél, akkor csak láto­gató. Több olyan esetet is elme­sélt, amikor a táppénzes be­teg az orvos utasítását, ren­delkezését figyelmen kívül hagyva, elhagyta otthonát, szórakozóhelyre ment, vagy éppen valami munkát vég­zett. Ilyen esetekben az el­lenőr a táppénzt arra a napra letiltatja. Kíváncsian vártuk, vajon ma milyen betegeket tál 'lünk? Ady Endre utca 3. szám alatt Hamburger Jenő bácsi a beteg. Igyekszik az orvos utasítását betartani, kicsit nyugtalan és tesz-vesz a ház körül. A beteglátogató figyel­mezteti az orvos előírásának betartására, másképpen nem várhat gyógyulást, pedig már egy hónapja táppénzes állo­mányban van. Kéz u. 2. Szilvási néni pon­gyolában ül az asztal mellett és éppen sírdogál. ö is már egy hónapja beteg, kórház­ban is volt, de csak nem akar javulni az állapota. El­mondotta, hogy a kórházban is mindent elkövettek a gyó­gyulása érdekében. Gyógyulást kívánva, eljöt­tünk, s a Rákóczi út 4. szám alatt lakó Turczel Gézáné be­teget . kerestük fel. Nem ta­láltuk otthon, a házbeliek kő­WWWWWWXWVVXWXVN'WVXX zölték velünk, hogy a mun­kahelyére távozott. Szabály­talanságot követett el ezzel, erre a napra a táppénzét le kellett tiltani. (Itt kell megjegyeznem, hogy az otthonukba érkező vendéget jó magyar szokás szerint legalább hellyel szo­kás kínálni és ezt a kis fi­gyelmességet a beteglátogató is megérdemelné.) László Jenő budapesti la­kos lábtöréssel került kór­házba, s egy ideig Cegléden élő húga lakásán, a Teleki u. 5. sz. alatt feleszik. Itt azután nagyon kedvesen fogadták a látogatót, aki a baleset kö­rülményeiről jegyzőkönyvet vett fel. Ugyancsak a Teleki utcában Lajkó Ilona beteg már isme­rősként üdvözölte a beteglá­togatót. Itt sem talált sza­bálytalanságot s pár perc múlva jobbulást kívánva folytattuk útunkat. Teleki utca 21. szám alatt az ajtóban találkoztunk Né­meth Gézáné táppénzes be­teggel. Éppen a henteshez indult. A beteglátogató fi­gyelmeztette a rendelkezések betartására. Szerencséje volt, mert ha pár perccel előbb elment volna, arra a napra neki is letiltották volna a táppénzét. Mindössze hat betegnél voltunk, és ezek közül is kettő szabálytalanul járt el. Nem kísértem tovább Nó­niusz Sándort, elbúcsúztam tőle s hazafelé sétálva elgon­dolkodtam a rövid óra, a hat betegnél tett látogatás élmé­nyein. Egy biztos: államunk minden dolgozója részére biztosítja betegség esetén a táppénzes állományt. Ehhez mindenkinek joga van, de a jog mellett ott van azonnal a kötelesség is, amiről egyet­len betegnek sem szabad el­feledkezni — az orvos előírá­sait szigorúan be kell tar­tani. —V B— A napokban tartotta ülését a Törteli Községi Tanács. A napirend előadója Kristó László vb-tag volt, aki is­mertette a község ifjúságá­nak helyzetét. Beszámolt ar­ról, hogy 85 óvodás, 736 ál­talános iskolás és 27 tovább- képzős gyermek vesz részt az iskolai oktatásban, akik kö­zül 190 tanuló tagja az isko­lás gyermekek ifjúsági szer­vezetének, az úttörőcsapat­nak. Az úttörő-szervezet gon- doekodik a gyermekek sza­badidejének helyes felhasz­nálásáról és segíti a tanulók előmenetelét. Az iskolai nevelés csak ak­kor lehet sikeres, ha az ott­honi nevelés azzal összhang­ban van. Családlátogatások alkalmával a nevelők több­sége megállapítja, hogy a szülők nagyobb része még régi, maradi gondolkodás­ban él és erre neveli gyerme­két. E miatt ellentétbe kerül az iskolával és a kettős ne­velés eredménye a fiatalság magatartásában mutatkozik meg. Általános jelenség, hogy a szülők jobban törődnek ki­sebb, iskolás korú gyerme­keikkel, mint a nagyobbak- kal. Úgy gondolják, hogy az iskolából kikerült gyermek már elég fejlett ahhoz, hogy megálljon a saját lábán, pe­dig ezeket is nevelni kell, csak más módszerekkel, mint az iskolást. Sokan elnézik, hogy legényfiúk kocsmázzon és nem néznek utána, hogy nagy lányuk kivel és hol szó­rakozik. Fontos nevelési tényező a társadalom, a társadalmi szer­vek. A felnőttek példái, a tár­sadalom élete mind alakítják, nevelik a fiatalokat. A neve­lés ügye ma társadalmunk elsőrendű ügye és ez vo­natkozik Törtei község tár­sadalmára is. Három KISZ- szervezet működik a község­ben 68 fős taglétszámmal. A nőtanács különösen a fiatal leányok nevelésének ügyét karolja fel, azonban komoly feladatokat kell még mind­két szervnek megoldani, hogy a fiatalság körében el­terjedt kocsmai szórakozá­sokat megszüntessék. Elsősorban a művelődési otthonnak kell megfelelő és elegendő szórakozási lehető­séget biztosítani, amely lekö­ti az eddig kocsmába járó fiatalokat. A tánc- és szín­játszó csoport soraiba eze­ket a fiatalokat is be kell szervezni. Szigorú ellenőrzést kell végezni annak érdeké­ben, hogy a 18 éven alulia­kat a kocsmák ne szolgál­ják ki szeszes itallal. A gyer­mek- és ifjúságvédelmi bi­zottság életképessé tétele sem tűr halasztást. Kristó László előterjesztése alapján a tanácsülés határo- zatilag kimondta, hogy a KlOSZ-helyiségben a jövő­ben megszüntetik a fiatalko­rúak italozását és kártyázá­sát, az ifjúrágvédelmi bizott­ságot pedig sürgősen átszer­vezik és a tanács segítségével lehetővé teszik, hogy az fel­adatát megfelelően be is tölt­se. A továbbiakban folyó ügyek tárgyalására került sor. Peresztegi — A JÁRÁSI TANÁCS­NÁL csütörtökön egész­napos munkaértekezleten vet­tek részt a községi tanácsok elnökei, elnökhelyettesei és titkárai. Részt vettek a meg­beszélésen a járási tanács osz­tály-, csoportvezetői és fő­előadói is. Az értekezlet tár­gya az I960, évi munka ki­értékelése volt, Bencsik Mi­hály vb-elnök elvtárs és a szakosztályok előadói érté­kelték a munkát és beszél­ték meg a jövőben követen­dő munkastílust. A munka- értekezlet a jól dolgozó köz­ségi vezetők és járási dolgo­zók jutalmazásával ért véget. — CSEMÖ községben négy helyen áll „könyvtár” a dol­gozók, illetve a lakosság ren­delkezésére. Ezek felújításá­hoz a községfejlesztési alap­ból hétszáz forintot adott a községi tanács. — A VÁROSI népi ellen­őrzési bizottság az elmúlt napokban tartotta az 1960- as év utolsó ülését, melyen megtárgyalták az iskolai nap­közik, óvodák és az iskola­gondnokságon végzett vizs- igálatokat. Napirenden szere­pelt a sportkörök vizsgála­tával kapcsolatos összefoglaló jelentés megtárgyalása is. — AZ ŰJ ÉVBEN kéthóna­pos traktoros-gépészképzö is­kola indul a gépállomásokon, ahol körzetenként részt vesz­nek a termelőszövetkezetek traktorosai. 61 fő jelentkezett erre a tanfolyamra. — CSEMÖ KÖZSÉG 85 va­gon salakot rendelt, amelyet a betonúitól vezető bekötő út és a lajosmizsei kövesút ösz- szekötéséhez használnak majd fel. A ceglédi járási labdarúgó-bajnok­ság őszi végeredménye: 1. Alb.lrsai VSE 11 10 1 — 64: 3 21 2. Abony 11 10 1 — 88: 8 21 3. Cégi. Honv. H 8 —­3 29:13 16 4. Alb.irsai Tsz u 6 5 34:19 12 5. C. Epitők IL íi 6 — 5 31:24 12 6. K.tetétlen íi 5 — 6 18:27 10 7. Dánszentm. íi 5 — 6 13:26 10 8-9. C. MEDOSZ 11 2 3 6 10:26 7 8-9. Nk. Építők íi 3 1 7 10:26 7 IiO. Nk. Kin. n. íi 3 1 7 15:45 7 II. C.bercel n. íi 3 — 8 9:37 6 22. Nk. Postás íi 1 1 D 2:69 3 Ifjúságiak : 1. Abony 5 4 1 18: 5 8 2. Alb.irsai VSE 5 3 — 2 20: 8 6 3. Nk. Kinizsi n. 5 2 — 3 10:13 4 4. Nk. Gimn. 5 1 2 2 9:15 4 5. CVSE II. 5 1 1 3 7:12 S 6. Nk. Eleim. Isk. 5 1 1 3 4:15 3 A LAKOSSÁG SZÓI OAI.ATABAN! Inspekciós szolgálat Naponta 16 30—18 óráig, tiettő vi!4eítágj zavar'-kat ielontse 101 tp|pf,,noni Azonnal szerelőt küldőnk) V AdP \Rt RT«/ Cegléd. Szabadság tér 5 meg az egyéniekét. Viszont az állami gazdaságokhoz viszo­nyítva a tsz-ek kb. ugyanany- nyival maradtak le. A továb­biakban az a feladat, hogy el­érjék az állami gazdaságok termésátlagát. A kapásnövények termésát­laga már túlszárnyalta az egyéniekét. Termelőszövetkezeteink az 1960. évi beruházásokra több mint tízmillió forin­tot használtak fel. Ebből saját erő mintegy 4 millió forint volt. Bár ez a jövőben meghozza a maga gyümölcsét, az aszály, a vezetés és a tagság hibájából eredő kiesés mellett ez is köz­rejátszik abban, hogy járási átlagban 35,29 forintra terve­zett munkaegység értéke csak körülbelül 25—30 forintra ala­kul. Az elért eredményekben a s szövetkezeti tagságnak és a gazdasági vezetésnek áldoza­tos, szorgalmas munkáján túl nagy szerepe van a tsz-eken belül a pártszervezeteknek, a KISZ-nek és a nőtanácsnak. Pártszervezet minden tsz- ben van, KISZ- és nőbizottság 26 tsz-ben működik. A pártszervezetek többségé­ben az üzemekből kikerült tit­károk inkább képesek a nagy­üzemi terme’és pártirányításá­ra, ellenőrzésére, a tömegpoli­tikai munka végzésére. A párt- szervezet is erősödik a tsz-ta- gok soraiból felvett új, harcos párttagokkal, akiknek a szá­ma egyre inkább emelkedik. Jelenleg a párttagok és tagje­löltek száma a tsz-tagság 5,5 százalékát teszi ki. Egy párt- szervezetre átlag 19 tag és tag­jelölt jut. A KISZ a tsz-fiatalok 30—35 százalékát öleli fel. Munkája a termelés fokozása és a politi­kai élet megteremtése mellett a kulturális és sporttevékeny­ség kiszélesítése. A nőbizottságok általában eredményesen működnek, a munkában való részvétel és a nők jogainak védelmében. Több helyen még mindig nem tekintik a nőket a férfiakkal egyenjogúnak. A vezetőségek­ben kevés a számuk. Mindösz- sze tíz tsz-ben van nőtagja a vezetőségnek és a számuk ösz- szesen: 11. A most folyó legfontosabb politikai és gazdasági jellegű feladat az 1960. évi zárszám­adások előkészítése, lebonyolí­Járásunk dolgozó parasztjai 1959/60 telén termelőszövetke­zetekbe tömörültek. A járás 220 ezer holdnyi összterületé­ből 85 000 hold a jelenleg mű­ködő 31 termelőszövetkezet kezelésébe került, amelyekben több mint 10 000 tag dolgozik. A termelőszövetkezeti gaz­daságok területeinek kialakítá­sával, az állati és egyéb férő­helyek biztosításával egyidő- ben gondoskodtunk a nagyüze­mek irányításához megfelelően értő vezetőkről. A vezetőségekbe volt sze­gény- és középparasztok ke­rültek, akiknek többsége meg­felelően végzi munkáját. A tagságnak mintegy 70 száza­léka becsülettel, szorgalmasan dolgozott az elmúlt esztendő­ben. A szövetkezeti demokrácia a közös gazdaság életének alapja és a tagság mozgósítá­sának fontos eszköze. Ezt a fontos elvet szövetkezeteink vezetőségeinek többsége meg­érti. A legfontosabb kérdéseket a tagsággal megvitatják, elfo­gadják javaslataikat és követ­kezetesen végrehajtják a köz­gyűlés határozatait. E helyeken általában nincs baj a tagok munkájával, mint például az albertirsai termelőszövetkezetekben. Néhány helyen viszont meg­sértik az alapszabályt, a szö­vetkezeti demokráciát. Nem tartanak rendszeresen köz­gyűlést, a tagságot nem tájé­koztatják. Nem valósítják meg a tagok javaslatait, nem fog­lalkoznak ügyes-bajos dolgaik­kal, mint a törteli Rákóczi és nyársapáti József Attila tsz-ek- ben. Ennek következtében a tagság egy része kedvetlenül végzi munkáját, nem bízik eléggé a szövetkezetben. E termelőszövetkezetek általában gyenge eredményeket érnek el. Többek között ilyen jelen­ségek is közreműködnek abban, hogy a munkaképes tagok közül mintegy 609-an nem dolgoznak a járás szö­vetkezeteiben, hanem más­hol keresik boldogulásu­kat. Ugyancsak nagyjelentőségű a családtagok közös munkába való bevonása. Szövetkeze­teinkben jelenleg 100 dolgozó tagra általában csak 14 dolgozó családtag jut. E nagy lehető­ség felhasználása emelője le­het a termelésnek és a tagok jövedelmének is. Szövetkezeteinkben az össz­területből a növénytermelés­ben dolgozó tagokra 10,9 hold jut, a megélhetés alapvető fel­tétele tehát biztosított. I960 tavaszán termelőszövet-' kezeteink többsége bevezette; az eredményességi munkaegy-j ség rendszert, illetve a premi-j zólást, amit azonban a későb-l biek során nem mindenütt: tartottak be. Ahol alkalmaz-: ták, ott a munka is jobban; ment. Erre jó példa a kocséri; termel őszövetkezet. A meglevő fogyatékosságok; ellenére termel őszövetkeze-; teink számottevő eredménye- i két értek el az 1960-as évben,! Az újonnan alakult és terüle-: tileg megnövekedet+ tsz-ek isi sikerrel rakták le a közös ál-,; iatállomány alapiait, amely a' jövő évek bevételeinek jelen-: tős forrása. Az anyakoca állomány az j ez év március 1-i 432-vel j szemben jelenleg 2446-ra j nőtt. Tehát mintegy meg- : hatszorozódott. A háztáji kocaállomány is — I az állami támogatás r'vén — ez évben közel 1500 darabbal növo’-edett. Közös szarvasmar­ha-állomány ugyanezen idő­szak alatt több mint kettőezer­rel emelkedett A baromfi törzsállomány ti­zenhétszeresére nőtt. A növénytermesztés külön­böző ágaiban is javulás tapasz­talható. A tsz-ek átlagtermése búzából, rozsból, őszi és ta­vaszi árr*N51. zabból átlnohan másfél-két mázsával haladja ESTE TÍZ ÓRA. A város csendes. Néha suhan el az úttesten egy kerékpár. Im­bolygó lámpájának fénye vé- gigsepri az úttestet. A KoSsuth térről beka- nyarodok a Petőfi utcába, és néhány lépésre befordulok a mellékutcába. Nyugodtan me­gyek a fal mellett. Az utca közepéről morgást hallok. Megállók. Figyelek. Az úttest közepén fiatal­ember dülöngél. Cs!zmájával erőteljesen dagasztja a fél- lábszárig érő sarat. — Fogadjunk, hogy elmúlt j tíz óra. : Biztos, hogy nem nekem [címezte a szavakat, dehát : azért készségesen felvilágo- ; sítom. i — Negyedtizenegy van pon- ; tosan. i A fiatalember körülnéz. : Felém néz. aztán elfordítja • a feiét Megint csak megbe- í esülöm. ! — Ne keressen szomszóö! ’ Itt vagyok. Én mondtam, hogy tíz óra elmúlt, sőt, már ne- gyedt zenegyre jár. A fiatal vállat von és meg­indul. Csizmája cuppog a ká- tyús lében. Én nem is értem, miért éppen az úttesten tá­molyog. Hiszen a járdán egy csepp sár nélkül, könnyen el­mehetne. Meg is kockázta­tom, — Atyafi! Jöjjön ki abból a rettenetes sárból, ide a jár­dára. Hiszen itt nagyon jó út van. — MICSODAAA? — rázza meg a fejét. Ügy látszik, nem értette meg pontosan, hogy mit mondtam neki. — Azt mondom, hogy ne ta­possa azt az éktelen sarat. Jöjjön ki ide a gyalogjáróra. Indulatosan megrázta ma­gát, — Nincs itt sár. Hol lát itt maga sarat? — Azzal tovább- támolvog. Kalimpáló lábaival veri a pocsolyát. De halad. A köves útig már csak tíz lé­pés Dülöngve én el. Szem- melláthatólag megkönnyebbül, hogy végre kiért a rettenetes KÍGYÓZVA HALAD a szé­les kocsiúton. Néhány lépést visszalépek és úgy nézek utá­na. Morgása elcsendesedik. Már be akarok fordulni az ut­cánkba. A legényke éppen a villany lámpa alatt jár. Meg­szegi a nyakát, és torkasza- kadtából énekel. — Sáros az utcátok, a frász járjon hoz­zátok a sötétben. Hangja meg­remegtette az ablakokat. Ak­kor már a Petőfi utca kényel­mes gránitkockóin dülöngött. Rik. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Árpás Márta, Földvá­ri Zoltán, Czene László, Kánya István, Dognál Irén, Nagy Ilona, Sipkovszki László, Balázs Tibor Sándor, Szilágyi Ilona Erzsébet, Jansik Sándor István, Varga Lász­ló, Orosz Györgyi, Laki Irén. Házasságot kötöttek: Juhász László Zoltán és Sütő Éva Györ­gyi, Sárkány Sándor és Illés Kata­lin, Farkas Béla és Kovács Ilona, Kiss Sándor és Bognár Katalin, Józsa Károly és Lestánszkl Má­ria. Elhaltak: Kis László 76 éves, Halász János 52 éves, Rozmaring József 58 éves, dr. Tálasl Aladár 81 éves. Jarmer József Károlyné szül. Anderllk Ilona Margit 67 éves. Erdőd! Erzsébet Gizella 7 hónanos, Balog Vince 72 éves, Hajdú István 55 éves. műekben. Szeret filmezni, £ mert sok cukrot szokott kapni. £ A filmgyárban szeretik, mert£ szerény, jó kisfiú. a „Razzia” című film egyik ? jelenetében sírnia kellett ? volna. Sírt, sírdogált, de a ? rendező nem találta elég ere- ? detinek. Elégedetlenül rázta a ? fejét, azután gondolt egy na-? gyot és merészet és egy „igazi" ? pofont adott Tibinek. Erre az- ? után lett igazi sírás. A ren- ? dező bácsi nem győzte dicsérni ? Tibit. A felvétel sikerült és ? utána Tibi a szokottnál is na- f. gyobb tábla csokoládéval szá- ? rítgatta igazi könnyeit. Hogy? mi szeretne lenni, ha felnő. '■ f. azt még nem döntötte el, de 5; ez még nem is fontos, hiszen a pályaválasztásig még ráér: govdolkodni. Tibi mindössze tízéves. ? Varga Borbála £ fjnnepek előtt minden házba U bekopogtat a postás. Üd­vözletét, jókívánságot, szeren- csekívánatokat osztogat a gondjaira bízott lapjaival és leveleivel. Terecskeiéket is egy ilyen hasonló levéllel lepte meg a postásuk. A levelet a Hunnia Filmstúdió küldte a kis Tibi részére és próbaszereplésre hívta meg. Tibi éppen olyan fiú, mint a többi társa, azzal a különbséggel, hogy őt már szinte az egész országban is­merik. Igaz. nem személyesen, hanem a filmjeiből. Hogyan is került Tibi a filmvászonra? Évekkel ezelőtt a Bitdapesti Filmstúdió gyermekszereplő­ket keresett az iskolákban, a „Melyiket a kilenc közül” című filmhez. A választás Ti­bire esett. Azóta már két filmb-’n szerortelt. a „Ház a sziklák alatt“ és a „Razzia” ci­Tibi és a pofon C^eciíécli történetek l<l||||lllllllllJII!li!lll ............ S áros az utcátok...

Next

/
Oldalképek
Tartalom