Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

1961. JANUAR 12. CSÜTÖRTÖK Egy új szövetkezet első tíz napja A kis szoba berendezése fe­lette egyszerű. Két kopott író­asztal, tucatnyi szék, hamu­tartók, az egyik sarokban fogas, a másikban iratszek­rény — a tetején fekete tele­fonkészülék. A nyitott abla­kon a január elejei csípős le­vegővel a hangosbeszélőből vidám muzsika hangja szö­kik be a szobába. Az asztal­nál feketébe öltözött paraszt- ember ül. Vastag, kapához, hajtószárhoz szokott ujjai kö­zött gyakorlatlanul tartja a ceruzát és nagy gonddal számsorokat ró egy könyvfé­lébe. Bemutatkozás után tu­dom meg, hogy Gál János a neve, hat holdas tanyásgazda volt, s éppen nyolcadik napja választották meg elnökhelyet­tesnek Farmos új és egyetlen tsz-ében. — Nemrég, 1960. decembe­rében alakult meg falunkban a szövetkezet, ötezer holdas területen, mert valamennyien beléptünk — mondja beszél­getés közben. — Üj életet kezdtünk, a szövetkezetnek is az Üj Élet Tsz nevet adtuk. Ez a szoba itt az iroda, a ta­nácsházán. Cigarettával kínálom, nem fogadja el, nem él vele. A hamutartókra nézek kérdőn, dugig vannak csikkekkel, még az olajozott padlóra is jut belőlük jócskán. — Nemrég mentek haza a többiek, ebédelni. A vezető­ség tagjai. Merthogy mosta­nában, az alakulás óta, sokat ülésezünk, tengernyi a dolog. Ilyenkor aztán fogy a ciga­retta, azért is szellőztetek, pe­dig itt nincs nagy meleg. De be is zárom az ablakot, nem­sokára jönnek vissza. Kérdeznem sem kell, mit csinál, rámutat az előtte levp papírokra, s magyarázza: — Négy napja a vezetőség a 10-es számú határozattal Nyitrai Ferenc elnököt. Fe­hér Istvánt és engem bízott meg, hogy sürgősen dolgoz­zuk ki a Munkaegységkönyv alapján, a mi adottságaink­nak megfelelő egységnormá­kat. A növénytermesztési és a kertészeti résszel már vé­geztünk, tegnapelőtt a, köz­gyűlés el is fogadta az új teljesítménynormákat. Sietni kell vele, maholnap nyakun­kon a tavasz. Alig értem a cigaretta vé­gére, újra benépesült a ki­csiny szoba, a székeken újra helyet foglaltak a vezetőségi tagok, Bagyinszki József, Brindzik János, Árki Fe- rencné, ifj. Csákó János, Nyitrai Ferenc elnök és Ba­gyinszki András, az ellenőrző bizottság képviselője. — Az alakuló közgyűlés óta három rendes és egy rendkívüli vezetőségi ülést tartottunk — mondja az el nők. — Eddig csaknem 20, jegyzőkönyvben is lerögzített határozatot hoztunk. — Mikor valósulnak meg a határozatok? — vetem közbe. — Kis túlzással azt mond­hatnám, már el is felejtettük a jó részét — feleli huncutul mosolyogva az elnök, majd komolyra fordítja a szót — Éppen most beszéljük meg, a jegyzőkönyvek alapján, ki mivel adós. Az első ülésen a hat brigádvezetőt választották meg Csákó Já­nos, Fehér István, Baranyi István, Nyitrai István, Ár­va Béla és Demecs István személyében. Feladatul kap­ták, hogy Dudok Pál vezeté­sével alakítsanak hat leltá­rozó brigádot, és a gondjaik­ra bízott, mintegy 500 hold- nyi szántóterületen, míg az idő engedi, folytassák, illet­ve kezdjék meg a szántást, trágyahordást a fogatokkal. — A leltározás befejeződött nyolc nap alatt, ellenőriztük is, itt a részletes jegyző­könyv — jelent? Gál János. — Behoztak a tagok többek kö­zött 37 tehenet, 130 szekeret, 120 ekét, 17 vetőgépet, 382 hold búza-, 614 hold rozs-, 35 hold ősziárpa-vetést (mind jól sikerült), 54 hold lucernát és mintegy 8000 mázsa istál­lótrágyát. — A fogatok is dolgoznak, egyetlen lovat sem engedünk az istállóban pihenni — mond­ja Csákó János. — Először a 75 hold cukorrépa alá szán­tunk, mintegy 25—28 centi mélyen, majd a csaknem ‘ ezer holdnyi kukoricaföldek kerülnek sorra. A fogatok egy hold mélyszántásért 4—5 munkaegységet kapnak, eb­ben a lótartási díj is benne van. Az érett istállótrágyáért mázsánként öt forintot adunk, vagy 8 mázsa trá­gyáért egy mázsa szalmát.-v- Megkezdtük a tervkészí­tést. A vezetőség határozata alpján felmértük, hogy tag­jainknak családi és háztáji szükségletre 2500 mázsa bú­zára, 453 mázsa árpára, 762 mázsa kukoricára, majd ugyanannyi szénára, valami­vel kevesebb szalmára és 200 mázsa burgonyára van szük­ség — folytatja az elnök. — A meglévő és tervezett vetés- terület egyharmada közepes termés esetén ezt biztosítja. Ami ezen és a közös szükség­leten felül marad, ánnak ér­tékesítésére csakhamar szer­ződést kötünk az állammal. — Gondoltak-e arra, kik művelik meg a földeket? — vágok közbe. Megütközve, érthetetlenül néztek rám, de tüstént felel Nyitrai Ferenc: A tagok már kitöltötték a munkavállalási lapokat, merthogy a családokra oszt­juk fel a kapásnövényeket, s az aratást. Vállaltak 1179 hold kézi aratást, 1076 hold kukoricát, 143 hold burgo­nyát, 75 hold cukorrépát és egyebeket, s mintegy 70 hóid paradicsomot. Nem lesz gon­dunk a műveléssel, s jelentő­sen könnyebb a tervezés is. — És biztos, hogy ezt el is végzik? — Brigádvezetőnk egyik legfontosabb feladata, hogy területükön szervezzék a munkát, jelöljék ki a mun­kacsapat-vezetőket, s szinte a nap minden órájában beszél­gessenek a tagokkal — szólt az elnök. — Ugyanis tag­jaink —. noha aláírták a be­lépési nyilatkozatokat — számtalan kérdésre várnak tőlünk választ, sok kételyt kell eloszlatnunk. A mi ér­dekünk, nem sajnáljuk az időt a családlátogatásokra, a meg­győző érvelésre, hogy megerő­sítsük a szövetkezeti gazdál­kodás iránti bizalmat, a biz­tos jövőbe vetett hitet. — Megkaptuk az idei beru­házási keretet — folytatja az elnök. — Szerfából építünk férőhelyeket 150 növendék­marhának, 80 anyakocának, 500 süldőnek, 360 hízósertés­nek, ezenkívül 20 vagonnyi górét. A munkához már ja­nuárban hozzáfog 10—15 tagú brigádunk, Varga János veze­tésével, a kijelölt tanyaköz­pontnál, a jászberényi kövesút mentén. — Honnan szereznek fedő­anyagot? — Van vagy 300 hold náda­sunk. Jut belőle a nagykátai járás többi tsz-ének is. Egyéb­ként határoztunk arról is, hogy jövőre — mivel lehető­ségünk van rá — nádfeldol­gozó, gyékényfonó és jaiktor- téglagyártó üzemet is létesí­tünk. Egész éven át munka- alkalmat akarunk teremteni a tagoknak, még az öregeknek is, akiknek öregségi járadéka ügyében januárban intézke­dünk. Hosszú lenne felsorolni, mi mindenről hozott határo­zatot és mit végzett eddig a vezetőség. Döntöttek például arról, hogy 28 hold szántó­ként hagynak meg egy-egy pár lovat, összeadnak pénzt, s még a tavaszig vásárolnak egy univerzális traktort a hozzávaló pótkocsival, mun­kagépekkel együtt. A munka­egységekre minden hónapban 15—20 forint készpénzelő! _*get osztanak. Átvállalják a tagok­tól a még egyéni korban kö­tött szerződéseket és így to­vább ... Szinte hihetetlen, hogy a tegnap még egyéni gazdák milyen hozzáértéssel, felelős­ségtudattal és határozottság­gal tudnak ötezer holdas szö­vetkezetük, új életük indulása legfontosabb dolgaiban dön­teni és cselekedni. Mégis, nincs ebben semmi rendkí­vüli. Csak azt tanúsítja, ha decemberben írták is alá a belépéseket, gondolatban már évek óta készültek rá Farmo­son is a parasztok, azért tud­ják, mit, mikor és hogyan kell csinálniok. Csekő Ágoston Tegnap döntött a vezetőség: pénteken indulnak a fogatok és megkezdődik a leltározás • A pilisi Hunyadi Termelő- szövetkezet december végén régi területének többszörösére növekedett és taglétszáma is lényegesen megnőtt az új be­lépőkkel. A termelőszövetke­zet új belépőkkel kibővített vezetősége az elmúlt napok­ban és hetekben szinte állan­dó munkában van, hogy meg­oldja az új körülményekből fakadó sürgős feladatokat. Többek között már eldön­tötték a leendő két szerfás sertésfiaztató és két darab szerfás sertésszállás építésé­nek helyét. Az építkezést a leendő tízfős építőbrigád végzi majd el a Libner-féle tanyán, amelynek környékén általá­ban takarmányokat fognak termelni, így a fiaztató és a hizlalda állományának eteté- I séhez a takarmány is köze- í lebb lesz. Tizenkét traktor dolgozik | huzamosabb idő óta földjei- j ken és eddig újabb három­százötven holdat szántottak fel. de a munkát még foly­tatják, sőt a vezetőség teg­napi ülésének határozata ér­telmében r'nteken a fogatok is megkezdik a trágyahordást és a szántást. Egy-egy fogat naponta nyolcvan forintot kap készpénzben takarmányozásra, ezenkívül a szövetkezeti gazda egy munkaegység-jóváírásban is részesül. A vezetőség döntése alapján holnap megkezdik az erdők és fasorok tisztítását, valamint megkezdik három utcában a gazdasági felszerelések szám­ba vételét is. Az értékelésnél, hogy minden esetleges vitát elkerüljenek, a behozott álla­tokat és felszereléseket tár­gyilagos szakemberek becsü­lik fel, és az átvétel ennek a becslésnek- alapján történik majd. A vezetőség különben már kijelölte több növénynek, mint például huszonöt hold cukorrépának a helyét, s a trágyázás és a szántás már ennek megfelelően történik. 90 EZER FORINTOS KÖNYVFORGALOM A nagykátai járás földmű­vesszövetkezeti könyvesboltja 63 bizományosa 90 ezer fo­rint értékű könyvet adott el decemberben. A helybeliek közel 30 ezer forintot köl­töttek könyvekre. A novem­beri házról házra könyváru­sítási akció során mintegy 26—28 ezer forint árú könyv kelt el Nagykátán. Az idén 24000 holdon termelnek szerződéses magvakat a megye tsz-ei A MEZÖMAG Pest megyei kirendeltsége az idén már csak termelőszövetkezetekkel kötött magtermelési szerző­dést. Tavaszi vetésű magter­melésre 12 530, ősziekre 3769, évelőkre 2540, répára 600 és egyéb magvakra négyezer holdra szerződnek. — A termelőszövetkezetek vetőmagellátását máris csak­nem teljes egészében biztosí­tottuk — mondja ifjú Z. Nagy Ferenc, a MEZÖMAG Pest megyei kirendeltségének vezetője. — Ezúton is sze­retném felhívni a termelőszö­vetkezetek figyelmét, hogy csak a tőlünk vásárolt vetőmagot használják, mert — különösen lucer­nában és vörösherében — minden más beszerzésből eredő vetőmag fertőzött. Ez nem „hazabeszélés”! Né­hány termelőszövetkezet már a maga kárán megtanulta, milyen veszélyekkel járt az arankával fertőzött lucerna­mag termelése. / — Hogyan haladnak a szer­ződéskötésekkel? — Február végéig kötünk szerződéseket. Jelenleg a ta­vaszi vetésű magvak terme­lési szerződéseinek kötése fo­lyik. Ezzel kilencven száza­léknál tartunk, 11 165 holdat szerződtünk le eddig. Az elő­ző évek gyakorlatától elté­rően magfogásos lucernára már kötünk szerződést. Ez azért is helyes így, mert a tsz-ek lucernájukat ennek megfelelően kezelhetik. Fontos lenne, hogy a tsz- ek jobban megismerked­jenek a kapáslucerna ter­melésével. Ezt egy évben kétszer kell kapálni, ugyancsak kétszer lehet kaszálni is. Átlagos ho­zama 2—3 mázsa mag ka- tasztrális holdanként. Ez 3500 forintos mázsánként! áron jelentős bevételt jelent. Emel­lett természetesen a két ka­szálás is nagy takarmány­mennyiséget biztosít. — Hogyan találják meg a tsz-ek a számításukat az ap- rómagtermelésben? — Legjobban ezt néhány példával lehet szemléltetni. Az albertirsai Dimitrov Tsz például húsz hold szegletes lednekre szerződött, ebből 129 mindent újra nézett. Nem bújt-e el valami előle? De soha nem akadt semmi sem. Lógatta hát a fejét, de egész nap dolgozott. Ha mást nem — lemosta a sok-sok apró ablakot. És a létráról sokáig nézte a tábort. Talán még mindig vannak ott? Már nem lehetett ott senki sem. Gyor­san a kéményre nézett. On­totta a füstöt. Megint le kell mosni a sok-sok tő dáliát. • Herr Wawitz ideges volt. Türelmetlenül lökte be a kis­kaput. Besietett. Egyedül akart lenni. Elégedetlenek vele? Hiába gázosítanak el többet! A kemencék úgysem bírják az iramot. Bárány botladozott el előt­te. Ormótlan mozdulatokkal húzta a földön a zörgő fapa­pucsot. Wawitz ráordított, hogy takarodjék. Bárány bu­tán rávievorgott, s sietség nélkül csoszogott visszafelé. Herr Wawitz biztos nem neki szólt. Herr Wawitz igaz, hogy kiabált, de herr Wawitz bolond. Aki beszél, aki kia­bál, az nem lehet más, csak bolond. Ingatta a fejét, s míg a fás­kamrában matatott, arra gon­dolt, hogy vajon Herta be- szél-e még? Mert ha igen, akkor Herta is bolond. ezer forint bevétele volt. Ugyanakkor ennek szalmáját birkatakarmányozásra is jól hasznosíthatta. A maglódi Micsurin 22 holdról 44 ezer forintot kapott burgonyavetőma­gért. Tudni kell, hogy az összter­mésnek kb. 30 százaléka hasz­nálható vetőburgonyának. A fennmaradó 70 százalékkal a tsz — természetesen szabadon rendelkezett. A pátyi Petőfi Tsz ötven holdon termelt pan­nonbükkönyt, tizenkilencezer forint volt ebből a bevétele. A pannonbükkönyt búzával együtt vetik. így a tsz-nél ez — hogy úgy mondjam — rá­adásként jelentkezett. A pátyi Petőfi Tsz egyéb­ként 35 holdról 105 ezer forint értékű vetőburgo­nyát is leszállított a szer­ződés alapján. — Milyen forgalmat bonyo­lított le a múlt évben a ME­ZŐM AG? — Ezt legjobban a szerző­déses termeltetés alapján fel­vásárolt mennyiségek szem­léltetik. összes felvásárlásunk 514 vagon volt, amelyhez még 160 vagon vetőburgonyát kell hozzáadni. Ezen belül borsót 170, szegletes ledneket 8, som- kórót 23, ricinust 11, lucernát és vörösherét 12 vagonnal vá­sároltunk fel. Ezek a mennyiségek ter­mészetesen csak a mag­vakra vonatkoznak. A ta­vaszi vetőmagakcióra a kereteket megkaptuk, a járásokra a megyei tanács bontja azt le. Lucernából 520. vörösheréből 280, takarmány­borsóból 450, somkóróból 270. tavaszi bükkönyből 130, szó­jababból 160 és takarmány- répából 330 mázsa vetőmag áll a megye termelőszövetke­zetei rendelkezésére. (gy. m.) Befejezték a kilenc méter­re szélesített Felszegi út fel­újítását, 200 ezer forintot tett ki a számla. Hozzáláttak egy harminclakásos ház építéséhez: arra — a munka kezdetén vannak — 100 ezer forintot fizettek ki az év vé­géig. A város termelőszövet­kezetei számára 181 ezer forintért piaci árusító pavi­lont készíttettek. A vízhálózat félkilométeres bővítése 100 ezer forintba ke­rült. Húszezerért a könyv­tár kapott új köteteket; 170 ezerrel a tömegsportot támo­gatták. Két és negyedmilliót for­dítottak a kórház területén mosoda és kazánház építésére. A villanyhálózat kétkilométeres bővítése, fény­csövek és higanygőzlámpák felszerelése fejében 390 ezer forintot fizetett ki a város. Az építés során egyedül a Gerje-telepen majdnem száz család jutott villanyhoz. A ceglédiek 600 köbméteres, 88 méter magas víztornyot kívánnak építeni. A torony egyedi tervezésére 218 ezer forintot szántak. A kórház parkjában létesítendő mo­dern, pavilon-elrendezésű szülőotthon tervezése 251 ezer forintjukba került. A város külterületének rendezési ter­véért 150, ezer forintot fi­zettek. A 45x70 méteres vá­sárcsarnok rajzaiért 100 ezer forintot utaltak át a tervező vállalatnak. Nem 'sajnáltak 10 ezer forintot azért a tanul­mánytervért, mely a 65 fo­kos. percenként 800 liter vi­zet adó hőforrás legjobb hasznosításával foglalkozik. Ugyancsak a termelőszö­vetkezeti város jövőjéért juttattak 15 ezer forintot ki­tevő ösztöndíjat egy elektro­mérnök hallgatónak, s egy ta­nárjelöltnek. Ebben az évben már egy medikust is segíte­nek ... Cegléd lakossága több mint 300 ezer forint értékű társa­dalmi munkával járult ván> sa fejlesztéséhez. Öröm hal­lani arról, hogy Cegléd ve­zetői az idén még nagyobb szabású terveken munkál­kodnak. Azok teljesítésére egyaránt garancia a ceglédi­ek lelkesedése — ha úgy tet­szik: egészséges lokálpatrio­tizmusa —. s népgazdaságunk növekvő ereje. Borváró Zoltán A községfejlesztés eredményei Cegléden Jelentős beruházások — Biztató tervek vetítésben gyönyörködhetnek a nézők. Minderre 766 ezer forintot, a gimnázium s az általános iskolák korszerűsí­tésére negyedmillió forint­nál többet áldoztak. Két óvo­da bővítése, egy új céljaira épület vásárlása 150 ezer fo­rintnál többet igényelt. A napközi otthonok modernizá­lására 366 ezer forintot köl­tött a város. Az az 570 ezer forint sem veszett kárba, melyből nyolcezer négyzet- méter járda épült. „Nem veszett kárba a pén­zünk!” — mondogatják elé­gedetten a ceglédiek, akik nap mint nap látják, mennyit gyarapodott egy év alatt vá­rosuk. A községfejlesztési alapból 7 millió 300 ezer fo­rintot költöttek a tekintélyes szövetkezeti város gazdagí­tására. • Tatarozták a művelődési házat, amelynek hatalmas, kettős páholysorral nagyobbí- tott nézőteréről szélesvásznú 1 Álmot! ɧ tízszer annyi ke­mencét! • Báránynak elege volt. Herr Wawitz már mindig ordított. A zaj, a lövöldözés, herr Wawitz ordítása, mindez már elviselhetetlen. Ebből neki elege van. Ha herr Wawitz nem hall­gat, ha herr Wawitz bolond, majd ő csendet csinál. Herr Wawitz úr — igaz! De herr Wawitz ordít — tehát bolond. S aki bolond, az már nem úr. Az csak egy bolond. Ö pedig egy bolond miatt nem lesz ideges. Herr Wawitz pusztulni fog. A fáskamrában nem sokat matatott. A hosszú, hasító fejsze gyorsan a kezébe akadt. A zörgő fapapucsban lassan visszaballagott. Herr Wawitz háttal ült, újságot olvasott. A zajra nem fordult visz- sza. csak újból valami taka- rodjot ordított. Bárány fed- dően csóválta a fejét, s a hosszún yelű fejszével csak egyet csapott. Herr Wawitz többé már riem ordíthat. De az ágyúk még ordíthatnak! Fogta hát magát, átmászott a kerítésen s elindul» tá­volban rejlő nagy erdő felé, mert hitte. hogv ott mái- csendben töltheti a napot. Mészáros Ottó Bárányt idegesíteni kezd­te herr Wawitz. Mindig töb­bet és többet ordított. Ordítson, de ne akkor, ha ő is ott van. Ö fűt, kipucol­ja a csizmát, szinte minden­nap lemossa az ablakot, le­áztatja a koromtól a sok-sok dáliát, mit ordít hát herr Wawitz? De mások is idegesek. Ágyúkkal ordítanak. Repü­lők járnak erre, s olyankor megbolondul minden. Lőnek, lőnek, mintha csak őt akar­nák szóra bírni. De bárhogy is lőnek — ő hallgatni fog. Ordítson csak herr Wawitz. • Obersturmführer Kari Wa­witz az egész üggyel torkig volt. Az állandó repülőtáma­dások, a közelgő front, a mind fenyegetőbb parancsok, megrendítették nyugalmát. Semmi sem érdekelte. Nem ment el már a gázkamrákhoz sem, pedig azelőtt fél napo­kat ott állt, s elégedetten szemlélte a mindig más-más haláltusát. Precíz dolog a gáz. De a hullák több gondot jelentenek, mint az élők. Az élőt agyonverheted, de hová teszed a hullát? Heinz is ide­gesítette. Állandóan azt kér­dezgette, mit kíván. Mit / kí­ván, mit kíván? Nyugalmat!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom