Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 9. szám
nw MECVEI 1961. JANUÁR 11, SZERDA Nyolcvanezer forintra emelték a családi házak építési kölcsöneit Érdekes adatok a hitelélet fejlődéséről az OTP sajtótájékoztatóján A Magyar Sajtó Házában kedden délelőtt tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Tarján Endréné vezérigazgatóhelyettes az Országos Takarékpénztár múlt évben elért eredményeiről és jövő terveiről. A nagy érdeklődéssel fogadott beszámoló szerint a lakosság betétállománya az ellenforradalom óta fokozatosan fejlődik és 1960-ban több mint másfélmilliárd forinttal emelkedett. Az év végén a betétállomány elérte az 1956. évi legalacsonyabb állomány tízszeresét. Az emelkedés közel fele Budapestre esik. Igen jelentősen emelkedtek az úgynevezett paraszti betétek, ami a mező- gazdaság szocialista átszervezésének jótékony következménye. Az egyénileg gazdálkodó parasztok általában idegenkedtek attól, hogy megtakarított pénzüket takarékpénztárban helyezzék el, inkább odahaza, szalmazsákokban vagy harisnyaszárban tartogatták. Idegenkedésük szinte abban a pillanatban megszűnt, amint föladva az egyéni gazdálkodást, beléptek a termelőszövetkezetekbe. Megtakarított pénzüket most már teljes bizalommal helyezik el takarék- betét formájában. A takarék- betétkönyvek száma a múlt évben közel 300 ezerrel emelkedett és az év végén már 1 850 000 betétkönyv volt forgalomban. A takarékoskodás más vonatkozásban is örvendetes fejlődést mutat, rohamosan nő a KST- tagok száma és terjed az iskolai takarékossági mozgalom is. A múlt évben kifizetett vállalati nyereségrészesedésből a dolgozók közel 300 ezer betétkönyvön 201 millió forintot helyeztek takarékba. Nagy sikerük volt a vidéken megrendezett takarékos- sági napoknak, amelyeknek hatására szintén nagymértékben növekedtek a betétek. Az OTP az év első negyedében érdekesnek ígérkező kiállítást rendez a takarékosság történetéről. A vezérigazgatóhelyettes részletesen tájékoztatta az újságírókat az OTP hitelezési tevékenységéről is. Elmondotta, hogy a múlt évben több mint 17 ezer építtető kapott 770 millió forint összegű kölcsönt, amelynek felhasználásával több mint tizenhétezer új lakás épült. A saját erőből lakásépítést a kormány az idén még hatékonyabban kívánja támogatni, ezért erre az évre egy- milliárd forintra emelte föl az építtetők hitelkeretét. Emelte az igénybevehető kölcsönösszegek felső határát is, a családi ház építéséhez az eddigi 60 ezer forint helyett például 80 ezer forint kölcsönt kaphatnak az érdekeltek. A szövetkezeti lakásépítkezések iránt szintén fokozódik az érdeklődés. A fővárosban eddig hét, vidéken kilenc lakásszövetkezet alakult és a közeljövőben sor kerül új szövetkezetek megalakítására. Az OTP kísérletképpen földszintes és egyemeletes sorházak építését tervezi. Az elmúlt évben az OTP 125 ezer dolgozónak körülbelül 275 millió forint áruvásárlási kölcsönt folyósított és ezzel mintegy 400 millió forint értékű áru megvásárlásához nyújtott segítséget. A községi és a városi tanácsoknak a múlt évben kommunális célokra 100 millió forint hitelt nyújtott. A beszámoló kiterjedt a totó- és lottójáték adatainak ismertetésére is. A múlt évben 223 millió lottó- és 38 millió totószelvényt vásárolt a közönség, a lottónyertesek között 335,5 millió forint nyereményt osztottak ki, a totó- zók között pedig 70,2 millió forintot. 18 426 lottószelvény tulajdonosa nyert tárgynyereményt, közel 160 millió forint értékben. Az OTP egyre növekvő ügyfélforgalma szükségessé tette új fiókok felállítását és több régi fiók kibővítését. A nagyobb forgalmú fiókokban bevezették a kettős műszakot, így az ügyfelek ezeken a helyeken este 7 óráig igénybe vehetik a takarékpénztár szolgáltatásait. Tarján Endréné vezérigazgatóhelyettes végül több kérdésre válaszolt, majd azzal egészítette lei beszámolóját, hogy az ország betétállományának mintegy 38 százalékát a posta kezeli, amely ebben az évben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Malomipari kiállítás nyílt Budapesten A Művelődésügyi Minisztérium műszaki emlékéket gyűjtő és nyilvántartó csoportja, az Élelmezésügyi Minisztérium malomipari igazgatósága és az Országos Műszaki Könyvtár rendezésében kedden malomipari kiállítás nyílt az Országos Műszaki Könyvtár Múzeum utcai épületében. Ipari technikumi tanulók nyári gyakorlatának új rendje Az idén az ipari technikumok első osztályaiban több mint hatezer fiatal tanul Rendeletet adtak ki számukra azzal a céllal, hogy a tanév befejeztével a kötelező termelési gyakorlatuk annyi időt vegyen igénybe, hogy mellette a nyári hónapokban a diákoknak módjuk legyen a pihenésre, az üdülésre. A rendelet értelmében az első osztályt végzett ipari tanulók nyári termelési gyakorlatukon — a bányaipari és a földmérő technikumok tanulóinak kivételével — kijelölt munkahelyükön napi hat órát dolgozhatnak. Rendkívül indokolt esetben a technikum fölött felügyeletet gyakorló miniszter — az érdekelt szak- miniszterekkel egyetértésben — a rendelkezéstől eltérhet, Érd községben is megkezdődött a szövetkezet szervezése. Vasárnap kora reggel indulók ütemes zenéjét közvetítet- ték a hangszórók. Az ébredező, vagy már az utcán ballagó emberek tudták, hogy nagy napra virradt a község. A szervezési irodává avanzsált gazdakör nagytermében, több mint száz szervező várja az eligazítást. A derűs arcok, csillogó szemek, a bizakodó hangulat azt mutatja, hogy mindannyiunk gondolatát egyetlen mondatban ki lehetne fejezni; no, végre ezt is megérhettük... Az operatív bizottság tagjai rövid tanácskozása után neveket hallunk. A két-, három-, négytagú csoportok megkapják a Hadd hallja meg az egész község! már gondosan feldolgozott anyagot és egymás után indulnak el, ki erre, ki arra, megmagyarázni a község eddig egyénileg termelő parasztságának, hogy mától kezdve valami új kezdődik, olyasmi, amit az ország többi községében már meg is csináltak. Jómagam is nekivágok néhány szervezőtársammal a muzsikálás utcáknak. Nézzük csak azt a névsort... Hát akkor, vegyük elsőnek Raczky Lajos hatholdas gazdát. Már itt is van a háza. No, isten neki, gyerünk beljebb, biztosan nem harap meg bennünket Lajos bácsi. Toporogva rázzuk csizmánkról a januárhoz egyáltalán nem illő sarat, amikor Lajos bácsi már nyitja is előttünk az ajtót. Felléleg- zek: mosolyog az öreg. Nagy hiba már nem lesz... Nevetve mondja, hogy tudja miért jöttünk. Már várt is bennünket. Elárulja azt is: jólesik neki, hogy maga a tanácselnök jött el hozzá. De van egy kérdése is: miért most csináljuk azt a tsz-t? Némi szorongás fog el arra a gondolatra, hogy most hosz- szadalmas alkudozás következik, hogy majd ősszel, jövőre, vagy legjobb esetben is, hogy ő még vár egy kicsit, mert nem akar első lenni. Nem ez 'következik. Lajos bácsi mély meggyőződéssel folytatja: — Két évvel ezelőtt, vagy még régebben kellett volna. Ma már „egyenesben” volnánk. De így is jó. Hol az a belépési nyilatkozat, elnök elvtárs? Egy kicsit bizonytalankodva térek rá, hogy küldenek neki a hangosan beszélőn egy szép magyar nótát, ha megengedi, ha nem fél attól, hogy a „többiek”. ... Szavamba vág: — Hát, a házunkon nincs hangszóró ... De majd kiállók a kapuba és fülelni fogok ... Csak azt kérem: szép nóta legyen és mondják be, hogy Raczky Lajos volt az első, aki a közös gazdálkodás útját választotta. Hadd halija meg az egész község!... Garaguly Ferenc vb-elnök Egy új tsz új elnökének gondjai történő * Mintagazdának tartják a faluban. Tizenkét holdján példásan gazdálkodott eddig is. Vagy két hete meg a most alakult hatezer holdas Arany János Termelőszövetkezet gondjait vette nyakába Albert Károly, a mogyoródi tsz nemrég megválasztott elnöke. — Éjszakánként sokszor jár az eszemben — mondja elgondolkozva, amíg Varga Dezső iskolaigazgatóhoz elkísérem — vajon rászolgálok-e majd, mint elnök, a megtisztelő bizalomra? Az nyugtat meg, hogy vannak másfelé is egyszerű parasztemberek, sok ezer holdas termelőszövetkezetek élén. Szeretnék elmenni valamelyikhez egy kis tapasztalatcserére. Talán Inárcs- ra, Perényi Istvánhoz. Úgy tudom, jól gazdálkodnak és az elnök ott is magamfajta, egyszerű paraszt volt. — A másik megnyugtató dolog az a segítség, amit mindenünnen kapunk. A gépállomásföl két agro- nómust adtak néhány hónapra, hogy segítsenek nekünk. * Aztán alig fél órája autó állt meg. A MÉK emberei jöttek szerződést kötni. Egyelőre száz hold paradicsomra írtuk alá a megállapodást. A megkötött szerződésre a bank — kérésünkre — rögtön hitelt is folyósít. így a szerződésre járó negyvenhatezer forint előlegből az indulással kapcsolatos legszükségesebb kiadásokat már fedezni tudjuk. Közben az iskolához érkezünk. Az igazgatóéknél éppen disznótor van. Várnunk kell egy kicsit, amíg Varga Károly igazgató a kolbásztöltéstől megszabadul. Addig az irodában beszélgetünk az elnökkel. — Kereken hatezer hold jött be a t.sz-be — mondja. — Ebből hétszáz hold az évelő: 600 szőlő, 85 spárga, földieper és málna, a többi lucerna. Kenyérgabonából 817, őszi árpából 125 hold zölden a határban. A bevetetlen szántó 1700 hold. Kukoricát 570, paradicsomot 300, őszi burgonyát 200, új burgonyát 150, babot, borsót 70, tavaszi árpát és zabot szintén 70 holdra tervezünk. A fennmaradó 2650 holdra egyelőre nem lesz sok gondunk, mert az erdő, rét és legelő. — A munkaigényes növényeknél a földterületet családokra bontjuk és az eredményességi munkaegység alapján kezdjük meg a munkát. A paradicsomnál minden száz forint értékű áruból negyven forint a művelést végző tagot illeti. A vetőmagot, a szántást, a trágyázást, a fogatmunkát a tsz biztosítja. A palántanevelést a melegágyi ablakkerettel rendelkező tsz- tagokra bízzuk. Aki több palántát nevel, mint amennyire a művelésre vállalt területen szükség van, attól munkaegység ellenében a szövetkezet azt átveszi. A kukoricánál a kapálást és törést végző tsz-tagnak harmincöt százalék jár. A község ötéves átlag kukoricatermésén felül termelt mennyiség huszonöt százalékát a művelést végzők prémiumként megkapják. A köztesként termelt babnak a fele szintén a tagot illeti. — És a kalászosokkal mi lesz? — vetem közbe. — Az elvetett kalászosokat mindenki maga aratja le. Kombájnt vagy aratógépet még nem tudunk az idén alkalmazni, mert az őszieket pár holdas parcellákba még egyénileg vetették. Az úgynevezett zöldleltárt márciusban vesszük fel. Ennek alapján fizetjük ki a vetőmagot. Az aratási részesedést pénzben és természetben adjuk. A családi szükségleten felüli gabonát mázsánként 240 forintjával fizetjük ki a tagoknak. — Távolabbi terveik? — Korai lenne még arról beszélni. Tavasszal építkeznünk kell. Ló- és tehénistállóra, sertésólakra lesz szükségünk. Amit lehet, saját erőből oldunk meg. Közben Varga Dezső igazgató-tanító végzett a kolbásztöltéssel: egy üveg borral és abált szalonnával jön be az irodába. Miután megkóstoljuk a szalonnát, és a borral koccintunk, az elnök és az igazgató komoly tárgyalásba merül. Én, a kívülálló, csak hallgatom a beszélgetést. Arról van szó, hogy a januári leltár összesítésében, feldolgozásában hogyan segítenek majd a mogyoródi pedagógusok. 1 Mikor ismét az utcán ballagunk az elnökkel, búcsúzóul ennyit mond: — Látja, ezért bízom én a jövőben. A tantestülettől a gépállomásig mindenki segítségünkre van. Ha a tagság is összefog és magunkon is tudunk segíteni, akkor hiba nem lehet! Győri Mihály Az öntözéses vetésterület hamarosan meghaladja a 200 000 hektárt Albániában. Boldog, egészséges apróságok nevelkednek a tiranai 5. számú napközi otthonban Az idén nem lesz hiány az alapvető építőanyagokból Több ajtó és ablak a családiház-épitőknek — Megszűnik a síküveghiány Az Építésügyi Minisztérium építőanyagipari vállalatai a hároméves tervben mintegy 56 százalékkal növelték termelésüket, s dicséretükre válik, hogy a gyártás fokozását túlnyomórészben a termelékenység javításával érték el. A tervidőszakban a falazóanyagok, a tetőcserép, a vasbetongerenda és más fontos építőanyag hiányának megszüntetésével segítették az -y-fti-ezéseket. Az ÉM építőanyagipara az idén újabb cikkeket töröl a nehezen beszerezhető anyagok jegyzékéből. Az útépítőknek és a betonozóknak tavaly még néhányszor nehézséget okozott, hogy nem kaptak időben zúzott követ és kavicsot, de ebben az évben a bányák termelésének növekedése már mentesíti őket e gondtól. Az építőipar szükségleteinek megfelelően 8,9 százalékkal gyártanak majd több cementet, mint tavaly. Nagy előrehaladás, hogy megkezdődött a termelés a Zagyvapálfalvi Üveggyár új üzemében. így már annyi húzott üveget készítenek, amennyi kielégíti majd az ország igényét és biztonsági üveget sem kell külföldről vásárolni. A családiház-építők támogatására az idén csaknem húsz százalékkal több ajtót és ablakot kap a belkereskedelem az ÉM asztalosipari vállalataitól. Téglából. tetőfedő anj’-agból. vasbeb tv'erendából az idén sem lesz hiány hírhedt volt szörnyű nyomoráról, elmaradottságáról és az átkos vérbosszúról. A termőföld java és túlnyomó része a földesurak gazdagságát gyarapította. A síkságok többségét évszázados mocsarak borították, a hegyvidékek sovány földje pedig még két-három hónapra elegendő kenyeret sem adott évente megműve- lőinek, a szegényparasztoknak. A népi hatalom első és legfontosabb vívmánya a demokratikus földreform volt, amely a dolgozó parasztoknak adta a földet. Már 1946-ban, egy évvel a földreform végrehajtása után megalakultak az első termelőszövetkezetek és az albán parasztság bizalommal, egyre nagyobb számban lépett a közös gazdálkodás útjára. A döntő fordulatot az 1958-as év hozta meg; 1960- ban pedig Albániában gya- ' korlatilag befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A párt és a népi hatalom gondoskodásának eredményeként egymás után tűntek el a dig Albániában 4,4 traktor jut. A szocializmus útján haladó albán mezőgazdaság előtt még ragyogóbb távlatokat nyit meg a január elsejével kezdődött ötéves terv, amelynek irányelveit az Albán Munkapárt február 13-án összeülő IV. kongresszusa vitatja meg és hagyja jóvá. Az új tervidőszakban további 70 000 hektárral növelik a vetésterületet, s 1965-ben a mezőgazdaság össztermelése 64 százalékkal múlja felül az 1960-as évit. Az öntözött szántóterület hétszerese lesz a felszabadulás előttinek. E fejlődés érdekében befejezik a mocsarak lecsapolását, hatalmas víztárolókat és új öntözőrendszereket építenek. A harmadik ötéves tervben a dolgozó parasztság reáljövedelme további 35 százalékkal emelkedik. Örökre eltűnik a rági albán falu kezdetleges termelési módszereivel, a tudatlansággal,' a babonával és a nyomorral együtt, átadva helyét az új, szocialista falunak, és boldog, egészséges, művelt parasztságának. síkságokról az évszázados mocsarak. Helyükön ma rekordtermést hoz a kukorica, a gyapot és a cukorrépa. Csupán a második ötéves tervben 70 000 hektárral, az 1938. évi összes szántóterület egyhar- madával növelték az ország vetésterületét. Az új földek zömét a lápvidékektől hódították vissza. A ? agy léptekkel halad előre 1 az albán mezőgazdaságban a talajjavítás és a gépesítés is. Jelenleg a traktorok számában Albánia felülmúlja szomszédait. Míg Görögországban, Olaszországban és Jugoszláviában 1000 hektárra még három traktor sem, adT izenötödször ünnepli a mai napon Albánia népe új életének, új történelmi korszakának kezdetét. Tizenöt évvel ezelőtt, 1946. január 11-én az albán nemzetgyűlés kikiáltotta a népköztársaságot, szentesítve a népi forradalom győzelmét. Boldog, bizakodó nép ünnepel ezen a napon az Albán Népköztársaságban: egy számbelileg kicsiny, de pártja vezetésével hatalmas alkotásokra képes nép, amely a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével 15 év alatt gyökeresen megváltoztatta hazája arculatát. Az álbán falu Európa-szerte Az albán parasztság a szocializmus útján
