Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

Bihari János és Abony III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1981. JANUÁR 10. KEDD Termelőszövetkezeteink az eredményességi munkaegység bevezetésére kívánnak térni Az eredményességi mun­kaegység nem új, csak a mi tsz-einkben mondható an­nak. Az elmúlt évben sok termelőszövetkezetben került már bevezetésre. Nos, a múlt hetekben nálunk is több közgyűlésen felvetődött; vál­toztassunk a régi megszokott jövedeknezési formán. Per­sze a javaslatnak ellenlába­sai is akadtak, mondván, jó nekünk a régi is. Az ilyen felszólalók nagy többsége azok közül került ki, akik, ha ki is mentek dolgozni, napi 10 óra mögött alig tudtak teljesítményt felmutatni. Az ilyen munka után nem cso­da, ha a cukorrépa kicsi ma­radt, a kukorica meg — ld tudja miért — de apró cső. veket hozott és ennek ará­nyában hasonlóan a jövede­lem is. A tagság zömét azonban mindenhol az a kérdés fog­lalkoztatja: mennyivel lesz majd így jobb, mennyivel kap majd ő töb'bet? Egyes tsz-ekben erre mindjárt a gyűléseken adták meg a feleletet azok a tagok, akik 1960-ban is „vállalás” útján művelték meg a te­rületüket. Sztrunga Já­nos növénytermelő min­den kapásnövényből vál­lalt, ennek eredménye­ként 502 munkaegységet gyűjtött össze. Ezen fe­lül a többtermelésből premizálásra is sor ke­rült. Hasonló Vágó Antal esete is, aki 11 hónap alatt 528 mun­kaegységet, Molnár István 10 hónap alatt 406 munka­egységet szerzett, amelyet 24 q marharépa, kukorica stb. egészített ki, cukorrépa után pedig munkaegységben kap­ták a prémiumot. A Vörös Csepel Tsz-ben Beviz Ist­vánná 4 hold és 1000 négy­szögöl kukorica vállalása utám a jóváírt munkaegysé­gen felül 8 q csövestengerit kapott prémiumként. Ezek az elvtársak a tavalyinál már most többet vállaltak — va­lószínűleg megtalálták szá­mításukat. Nehezebben megy ott a vál­lalás, ahol a tagság az el­múlt gazdasági évben nem tért át erre az új jövedelme- zési formára. Egy biztos: kevesebb lett a munkaegység és elestek több kiló kukorica, cukor és egyéb természet­beni juttatástól. Szövetkezeteinknél számta­lan körülmény teszi indo­kolttá az eredményességi munkaegység bevezetését. Közülük csak egyet-kettőt említek. Valamennyi tsz-ben sok az idős tag, akik több esetben fiatal, munka­erős tagokkal kerültek egy brigádba, vagy mun­kacsapatba. Természete­sen csak ő vallotta ká­rát az ebből eredő ver­senyszerű munkának. Szép számmal dolgoznak nők is„ akiknek nagy több­sége egyben családanya is. Számukra éppen a régi munkaszervezési for­ma a nehéz s sok eset­ben ez tartotta őket tá­vol a munkától. Nem egy tag helyett a másik, vagy az egész brigád dolgozott, de a munkaegység jóvá­írása egyforma volt. így viszont akkor dolgozik a vállalt területen, amikor akar, fő, hogy az egyes munkafo­lyamatokat időben és jól elvégezze. Ez az érdeke is, hi­szen ha többet termel,: nem­csak a munkaegysége emel­kedik, hanem természetben is premizálják. Kukoricánál a terven felüli mennyiség 15—20 százaléka, burgonyá­nál 10—20 százaléka, bab, borsó, lencse 20—40 százaléka, takarmányrépa 20—40 száza­léka illeti meg. Ugyanakkor arra is lesz ideje, hogy az egyéb közös tevékenységből is kivegye a részét, tovább növelje jövedelmét. Leghelyesebb az egyéni, illetve a családokra történő vállalás, de nem lehet elzár­kózni az elől sem, ha több tag fog össze. Ilyen esetben a jövedelem is eloszlik a vál­lalók arányában. Az elmúlt héten ez ideig 904 hold kukoricát. 182 hold cukorrépát, 510 hold burgo­nyát, 19 hold mákot, 22 hold marharépát vállaltak műve­lésre tsz-ta»gjaink. A szőlő vállalása brigádokban tör­ténik, hasonlóan a kertésze­ti terület is. A közeli na­pokban vezetőségi. tagok, brigádvezetők keresik fel az otthon tartózkodó tsz-tago- kat, hogy egyéni beszélgeté­sek során is vállalásra ke­rüljön valamennyi kapásnö­vény megmunkálása az 1961. es gazdasági évben. — Szí. — A dolgozók vámszedői Könnyebb ezt az utat válasz­tani, mint dolgozni. Sajnos, nem az egyedüli eset. Ügy lát­szik, törvényeink nevelőhatá­sa nem mindenkire hat egy­formán. Egyesek minden esz­közt megragadnak, hogy dol­gozótársaik megdolgozott fo­rintját spekuláció, árdrágítás, vagy egyéb úton magukhoz ragadják. Hiába, a munkake­rülés sok fantáziát szül! Köny- nyebb olcsón venni a l'irgo- nyát a szövetkezettől és azt drágán eladni a piacon. Va­lahogy ezt az elvet vallotta Krupincza Mária Kécskei úti lakos is, tettei legalább is ezt igazolják. Az elmúlt napok egyikén az abonyi MÉK-kirendeltségtől 1 mázsa burgonyát vásárolt ki­lónként 1,30 forintos áron, me­lyet azután a piacon 2,50-ért árult. Igaz. nem sokáig, mert a piacbiztos azonnal jn egtet te a szükséges intézkedést. Mind­ez természetesen nem tetszett Krupincza Máriának cs a ha­tósági közeget életveszélyes fe­nyegetésekkel illette. Igen, ilyenkor, mikor le­lepleződik egy spekuláns, vagy árdrágító, mindenki rossz, csak ő az ártatlan, ma született bárány. Az illetéke­seket természetesen nem ha­totta meg sem a sírás, sem a fenyegetőzés. Krupincza Má- i ria és társai ellen megindult a büntető eljárás. — sz — Egy panaszos levél útja Az elmúlt héten a szerkesz­tőségünkbe levél érkezett, írója panaszt emel a cukrász­dái kiszolgálás ellen. Levele elején arról a nagy örömről beszél, melyet a cuk­rászda bővítése, átépítése, megszépítése okozott a hely­beli közönségnek.----------------------------------<----------­S zeretnek tanulni az abonyiak — Nálunk is, mint minden­hol, ahol emberek dolgoznak, terv szerint megy a munka — mondja Berta Ferenc, a műve­lődési ház igazgatója. — Hároméves művelődési Reggel a Kossuth Tsz-ben A kora reggeli köd függöny­ként borítja a tájat. A sűrű köd mögül hallatszik csak az agronómusok hangja, amint a munkacsapatokat munkahe­lyekre irányítják. A megbeszélés alig pár per­cig tart s negyvenöt fogat, va­lamint négy Zetor indul vé­gezni a nflpi fogatos munkát, a belső fuvart. A tanyában csak az állatgondozók maradnak, akik már hajnal óta végzik mindennapos tennivalójukat. Tóth Árpád, az állattenyész­tési brigád vezetője, valamint társa, Baranyi Sándor techni­kus kalauzolnak birodalmukba az ólak és istállók között. Ezer­húsz sertés gondozását, eteté­sét öt ember végzi. Nagy Jó­zsef, Farkas Sándor, Juhász József, Bodor István, Csernák Mihály hordják az eleséget a 18 falka malacnak, valamint a külön falkát képező 40 anya­kocának. S etetés közben egy-egy pil­lanatnyi pihenőt használnak fel arra, hogy a napi feladato­kat még egyszer megbeszéljék — igy a szállítás kerül sorra, mert ezen a héten újabb 100 darab 150 kg-os hízót adnak le a szerződés alapján. Már most megteremtették az alapot a jö­vő évi szerződéshez. Biztosít­ják az eredeti tervvel, a 700 darab hízó leadásával szemben a 900 sertés hizlalását. A sertések mellett a barom­fiakra is nagy gondot fordíta­nák. Ezerháromszáz vágóba­romfi, százhúsz kacsa, ötszáz- huszonnyolc tojótyúk jelent pillanatnyilag az állományt A jércék tojáshozama biztositji a jövő évi állomány keltetésé­hez szükséges 30 000 tojást Erre a mennyiségre szerződőt' a tsz a ke)1 omássa 1. El­tervünk van. Ennek gerincét a különböző ismeretterjesztő elő­adások alkotják, így politi­kai, közgazdasági, történelmi, műszaki és agrártudományi előadások. Az elmúlt évet vizsgálva, nem kis örömmel állapítható meg az a tény, hogy az abonyiak szeretnek tanulni és érdeklődéssel vesz­nek részt a különböző tárgyú előadásainkon. Ez a követke­ző adatból is látszik. Az elmúlt 1960-as esztendőben például 117 ismeretterjesztő előadás volt és ezeken mintegy 4000 ember vett részt. A jelenleg is működő népfőiskolának 44 ál­landó hallgatója van — fejezte be tájékoztatását Berta Fe­renc. Az emberek világnézeti ne­velésére is gondot fordítanak. A világnézeti előadások nagy­mértékben hozzájárulnak eh­hez. A jól képzett előadók a járási előadói munkaközösség­től vannak. Ezek a filmvetítés­sel egybekötött előadások no­vemberben kezdődtek. — hgy — — Sajnos — írja — az új, megszépült cukrászdában régi maradt a kiszolgálás. A levelet eljuttattuk Var­ga Alberthoz, az fmsz ügyve­zetőjéhez. Mi a véleménye, s mi a válasza grre a levélre? — Sajnos, a levél írójának igaza van. A szövetkezet na­igyon sok pénzt fektetett a cukrászdába, azért, hogy a la­kosság megnövekedett igé­nyeit minél jobban, minél magasabb szinten elégíthesse ki, és a dolgozók szép helyen, kellemesen, jól érezhessék magukat. Törekvésünk, azon­ban csorbát szenved, a kiszol­gálás hiányossága miatt. Sok vendég elidegenedik a cuk­rászdától, mert nem kapja meg a gyors, barátságos, ked­ves bánásmódot. Természete­sen igyekszünk ezen változ­tatni, s minden eszközt meg­ragadunk. hogy törekvésünk sikerüljön. A levelet Végvári István­ná boltvezető is elolvasta. Le­hangolódva, szinte szomorú arccal mondta: — A hibák megtalálhatók. Van néhány dolgozónk, aki figyelmeztetésünk ellenére sem volt eddig hajlandó meg­javítani munkáját. Remélem, hogy a jövőben sikerül a ven­dégek megelégedését jó mun­kánkkal kiváltani. A levél írójának tehát itt a válasz. Az új cukrászdában remélhetőleg rövidesen új lesz a kiszolgálási mód is. i Községünk egyik büszkesé- j ge a Bihari János zeneiskola. Azóta gyakrabban emlegetik Bihari János nevét, sőt van- j nak, akik azt is tudni- vélik, ! hogy itt, Ahonyban, g Mérges j valamelyik vályogviskójában született, ’ Egyszóval büszkék rá, nemcsak szépen • szóló he- geöűjátékáérL hqpem azért is, mert községünk szülötte. 'Akik abonyinak vallják Bír hari Jánost, tévednek. Tévedé­süknek van némi alapja, mert valóban Abonyfcan született, a tőlünk távoli másik Abony- ban, a csallóközi, csehszlová­kiai Nagyabonyban és ugyan­csak vályogvískóban, 1764- ben. i Nyomorral teli gyermekko­rát Nagyabonyban töltötte, sei'dülő évei Bönyben pereg­tek le. Tizennyolc éves korá­ban már megnősült. Banyák Simonnak, a híres dunaszer- dahelyi cimbalmosnak a leá­nyát. a szépséges Évát vette feleségül. így került apósa bandájába Bihari, s talán éle­tének ebben az időszakában, Dunaszerdahelyen válik mes­terévé hangszerének. Csakha­mar ő lesz a zenekar prímása. Apósa halála után, 33 éves korában megalapítja a kiváló zenészekből álló híres, öttagú bandáját, és bejárja vele az egész országot. Kora a virtuóz hegedűst látta benne, és nem a lénye­get: a felvilágosodás magyar­ságmentő zenei tehetségét. Az utókor pedig csak a főherce­gek mesterien mulattató, dél­ceg termetű cigányprímásáról emlékezett meg. Mindenkit magávalragadó. szenvedélyes „frisséről” elragadtatással ír­tak, ott emlegették nevét a verbunkos hegedűsök „Vir­tuóz triójának” (Bihari, La- votta, Csernák) tagjaként, de hallgatnak arról, hogy éppen Bihari keze alatt válik a ver­bunkos nemzeti magyar mu­zsikává. A verbunk elnevezés az 1770-es években válik közis­mertté. Táncco.l és zenével történt katonai toborzást je­lentett. Formai jellegzetessége a muzsikának: a „lassú” és a „friss” elválaszthatatlan kap­csolódása. A „lassú” a boron­gás, vagy éppen tragikus han­gulat kifejezése, s utána mint­egy vigasztalásképpen belép a felcsattanó, dacos, lázadó vagy fékevesztett, jókedvű tánc, a „friss”. A verbunkos zenéből kiérezte a nemzet a magyar népi zene hangját, a kuruc dalok emlékét és a szabadság lelkesítő erejét. Ez a magya­rázata a verbunkos zene és Bihari nagy népszerűségének. Bihari nótája ugyanannak az öntudatosodó polgárnak, polgárosodó nemesnek a hangja, mint amely Vörös­marty Mihály. Kisfaludy Ká­roly, Czuczor Gergely, Garay János és más romantikus költő műveiből csendül ki. Ez a hang az újért száll harcba. A Bihari muzsikáját jellemző hetyke ritmus és siető triolák szintén hozzájárultak a nem­zeti öntudat felébresztéséhez s végső fokon siettették az 1848-as eseményeket. 1829-ben a Vörösmarty szerkesztette „Tudományos Gyűjtemény’’ arról ad hírt, hogy Párizsban magyar bált rendeztek. A zenekar Bihari dalait játszotta. „A lassút eleinte hősi komolysággal, majd a friss magyart remek tökéletességgel járták a fran­cia nők és férfiak.” A Nagyabonyból elindult kisfiúról ki hitte volna, hogy európai hírnévre tesz szert. Magasan ívelő virtuóz pályá­ját 1824-ben egy baleset törte derékba. Utazás alkalmával kocsija felborult, s karja el­törött. A magárahagyott mű­vész 1827. április 26-án, Pes­ten halt meg. Zenéje azonban ma is töretlenül tovább szár­nyal. Együtt a nagy családdal... ... Egy évvel ezelőtt még úgy gondolta, talán jobb lesz megmaradni egyéninek (az így gondolkozók tábora azon­ban alig 80 főre zsugorodott össze). Akkor még nem ismer­te fel, hogy neki is ott a he­lye, ahol a többi egyéni gazdá­nak. Azóta egy év telt el, s be­látta, hogy választása nem volt helyes. Ismerősei, szom­szédai mind a tsz-ben dolgoz­tak. Valahogyan idegennek érezte magát közöttük, ha ösz- szetalálkozott velük. Az em­berek tekintete mintha ezt mondta volna: nem értesz egyet velünk ... Még a munka is nehezebb volt számára, mint eddig, de makacsul tovább művelte a kapott csereingatla­nát. ... December közepén, ép­pen amikor apaállatait etette, nyílt a kiskapu, és emberek léptek udvarába... Tudta, mi­ért jönnek, miért keresték fel ismét. Újságból olvasta, rádió­ból hallotta: 1961-ben az egész országban befejeződik a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése. Ismerőseitől hallotta, Újszilváson, Monoron, Vecsé- sen már megkezdődött a szer­vezés. Most nem érezte azt a makacsságot, mint egy évvel ezelőtt. Nyugodt szívvel alá­írta a belépési nyilatkozatot. Hiszen ha Sándor Gyula 8, Ba­kos Dénes 5, Tamasi János 4, Nyíri Ilona 9, Bodor Imre 6, L. Varga János 11 hold földdel beléptek, aíikor rá se mond­hassa senki a faluba, hogy „maradi” . .. Igaz, az elmúlt évben a tsz- tagok jövedelme a vártnál ala­csonyabbnak mutatkozik, de már egy új világ kibontakozá­sát érzi maga körül, s bízik ebben az új világban... El­határozását már az sem tudta befolyásolni, hogy Halápi Ist­ván, Tóth János, Szűcs Sán­dor, Jébert István és Balogh Sándor még nem értették meg, hol a helyük... Ö már előre kiszámította, hogy egyes nö­vényféleségekből mit és meny­nyit vállal. Hosszú hónapok kellettek, míg erre a lépésre elszánta magát. Búcsúzóul csak annyit mondott, hogy ér­zi: a még kintlevök is megta­lálják a helyüket és őket is olyan szeretettel fogadja majd a „nagy család”, mint őt; D. Józsefet. sősorban saját törzsállomá­nyukat, a rot-izlandi fajtát kí­vánják továbbtenyészteni. Negyvennégy tehénnel kezd­te a gazdasági évet a termelő- szövetkezet. Az istállóban most várják 10 vemhes üsző ellését, 18 már leellett. Különösen büszkék az új törzsállományra. Ebben az évben a borjúszapo­rulat már meghaladta a kezdé­si létszámot, hiszen 78 kisborjú kérődzik a karámokban. Lassan felszáll a köd, s az emberek megszokott ütemben végzik dolgukat az állatok kö­rül s teherrel megrakodtan beforduló kocsisor jelzi, hogy a határban is folyik a szorgos munka. í nagytemető mögött, a Áx Szolnoki út és a Tószegi út között húzódik a Nyári Pál utca, amely összekapcsolja a 111., IV., sőt az V. kerületet is. A házak előtt két sor akácfa nyúlik a magasba. Nyáron lombjuk kellemes árnyékot ad és a portól védi a házakat, mert bizony forgalmas ez az utca. Munkások haladnak erre mindennap az állomásra és vissza. Gyalogos, kerékpáros, traktor, vontató, veri a port egész nap. Ebben az utcában lakik G. Kovács József, a 49-es válasz­tókörzet tanácstagja, aki több mint 10 éve — a tanácsok meg- ; alakulása óta — képviseli vá- lasztói érdekét. i Hóiért őt választották? — ; ÍVI mert egyszerű parasztem- : bér. Ugyanazt a sorsot éli, ! ugyanazt a munkát végzi. mint !a környéken lalkók. Ismeri gondolkodásmódjukat, problé­májukat. Gyermekkorára, fia­tal éveire keserűséggel emlé­kezik. Édesapja útkaparó volt. Öten voltaik testvérek. Már nyolcéves korában tehenet őr­zött, 10 éves korában az ura­dalmakba járt dolgozni. Kord tavaszi, deres hajnalokon szin­te sírva igyekezett a csutkve- réssel. Később tiszántúli ura­dalmakban aratott, csépelt, ahol kiürített istálló volt a szállás, jászol az éléskamra. Most szép házban lakik és megbecsült embere, tanácstag­ja a községnek. Tudom, mun­káját nagy lelkiismeretesség­gel, gonddal végzi. Öregek és fiatalok hivatalos ügyeik elin­tézésében számtalanszor for­dulnak hozzá segítésért. Igye­kezete nyomán az utcában sok szép eredmény született. Elő­ször is a két sor akác. Amikor azonban arról Ikérde- zősködöm_ mit tett eddig, in­kább a hiányosságokat, a ter­veket és kívánságokat hozza elő. Három fö kérdés köré cso­portosulnak gondolatai: vil­lany, út, víz. — Eveken keresztül fájó pont volt az utcai világítás hiánya. Végre 1957-ben kigyul­ladt itt is a villany. Sajnos nem egészen úgy, ahogy gon­doltuk. Az egész hosszú utcá­ban mindössze négy égőt he­lyeztek el, ami azt jelenti, hogy minden hatodik karón van villany. Tudom én, hogy nemcsak «z az e&V utcája van Abonynak, amelyiket fejleszte­ni kell, de mégis, ezen a téren javulást szeretnénk. Sajnálom azt a sok munkásembert, is­kolásgyermeket, akiknek a téli sötétben gyér világítás mellett kell botorkálniuk — mondja G. Kovács József. M ásik nagy gondjukat az út okozza. Nyáron poros, té­len sáros. Két mélyedést feltöl­töttek benne, de többre nem te­lik erejükből. Salak vagy kő kellene! A járdát is szépen rendbehozták. Az utca elején még néhány hónappal ezelőtt nagy árok csúfoskodott. össze- i fogtak az emberek és mintegy harmincán egész napig tartó ] munkával eltüntették a gödröt.; Vize nemcsak az utcának, de \ még a környéknek sincsen. • — Nagyon szeretnénk, ha: utcánk szép. kellemes, barát-'; ságos lenne. Rólam pedig ne; írjon újságcikket — mondja búcsúzóul. — Netn szeretek ki-', tűnni. Maradjak csak a kör- í nyék Jóskája vagy Jóska bá-'f csija. ; — Fné — ? — MUNKAEGYSÉGSZÁMI- TÖ tanfolyam indul a kultűr- otthonban a belterületen lakó tsz-tagok számára. — AZ ELMÚLT HÉTEN megkezdődött a még-kint levő egyéniek beszervezése. E mun­ka során 35 fő, 136 hold és 186 négyszögöl vegyes művelésű területtel lépett be a tsz-be, ugyanakor 14 fő felajánlotta földterületét (22 hold 47.5 négy­szögöl), továbbá huszonkét foldnélküli személy lépett a tesz-be, többnyire leszerelt ka- torták. í — NÉPI TÄNCCSOPORT íszervezését kezdte meg a mű- í velödésl ház. Cél a központi | együttes létrehozása tsz-fiata- ; lók bevonásával. : — OLIMPIAI ÉLMÉNYBE­íSZÁMOLÖT tart jan. 14-én, ; szombaton délután 5 órai kez­dettel a KSK székházában Grosits Gyula, a magyar válo­gatott kapusa és Markovits Kálmán, a magyar vízilabda­válogatott kapitánya. ÜGYELETES ORVOS ja­nuár 15-én dr. Kalotay Tibor. ÜGYELETES gyógyszertár: Kossuth tér 12. MOZIMŰSOR 10—11: Oz, a csodák csodája. 13—15: Különleges megbíza­tás. (10 éven alul nem ajánlott.) 15. Matiné: Diadalmas olim­pia. 16: Diplomácia óh. (10 éven alul nem ajánlott.) J[óóL a bácói

Next

/
Oldalképek
Tartalom