Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

Bihari János és Abony

III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM

1981. JANUÁR 10. KEDD

Termelőszövetkezeteink az eredményességi munkaegység bevezetésére kívánnak térni

Az eredményességi munkaegység nem új, csak a mi tsz-einkben mondható annak. Az elmúlt évben sok termelőszövetkezetben került már bevezetésre. Nos, a múlt hetekben nálunk is több közgyűlésen felvetődött; változtassunk a régi megszokott jövedeknezési formán. Persze a javaslatnak ellenlábasai is akadtak, mondván, jó nekünk a régi is. Az ilyen felszólalók nagy többsége azok közül került ki, akik, ha ki is mentek dolgozni, napi 10 óra mögött alig tudtak teljesítményt felmutatni. Az ilyen munka után nem csoda, ha a cukorrépa kicsi maradt, a kukorica meg — ld tudja miért — de apró cső. veket hozott és ennek arányában hasonlóan a jövedelem is.

A tagság zömét azonban mindenhol az a kérdés foglalkoztatja:

mennyivel lesz majd így jobb, mennyivel kap majd ő töb'bet? Egyes tsz-ekben erre mindjárt a gyűléseken adták meg a feleletet azok a tagok, akik 1960-ban is „vállalás” útján művelték meg a területüket. Sztrunga János növénytermelő minden kapásnövényből vállalt, ennek eredményeként 502 munkaegységet gyűjtött össze. Ezen felül a többtermelésből premizálásra is sor került.

Hasonló Vágó Antal esete is, aki 11 hónap alatt 528 munkaegységet, Molnár István 10 hónap alatt 406 munkaegységet szerzett, amelyet 24 q marharépa, kukorica stb. egészített ki, cukorrépa után pedig munkaegységben kapták a prémiumot. A Vörös Csepel Tsz-ben Beviz Istvánná 4 hold és 1000 négyszögöl kukorica vállalása utám a jóváírt munkaegységen felül 8 q csövestengerit

kapott prémiumként. Ezek az elvtársak a tavalyinál már most többet vállaltak — valószínűleg megtalálták számításukat.

Nehezebben megy ott a vállalás, ahol a tagság az elmúlt gazdasági évben nem tért át erre az új jövedelme- zési formára. Egy biztos: kevesebb lett a munkaegység és elestek több kiló kukorica, cukor és egyéb természetbeni juttatástól.

Szövetkezeteinknél számtalan körülmény teszi indokolttá az eredményességi munkaegység bevezetését. Közülük csak egyet-kettőt említek.

Valamennyi tsz-ben sok az idős tag, akik több esetben fiatal, munkaerős tagokkal kerültek egy brigádba, vagy munkacsapatba. Természetesen csak ő vallotta kárát az ebből eredő versenyszerű munkának.

Szép számmal dolgoznak nők is„ akiknek nagy többsége egyben családanya is. Számukra éppen a régi munkaszervezési forma a nehéz s sok esetben ez tartotta őket távol a munkától. Nem egy tag helyett a másik, vagy az egész brigád dolgozott, de a munkaegység jóváírása egyforma volt.

így viszont akkor dolgozik a vállalt területen, amikor akar, fő, hogy az egyes munkafolyamatokat időben és jól elvégezze. Ez az érdeke is, hiszen ha többet termel,: nemcsak a munkaegysége emelkedik, hanem természetben

is premizálják. Kukoricánál a terven felüli mennyiség 15—20 százaléka, burgonyánál 10—20 százaléka, bab, borsó, lencse 20—40 százaléka, takarmányrépa 20—40 százaléka illeti meg. Ugyanakkor arra is lesz ideje, hogy az egyéb közös tevékenységből is kivegye a részét, tovább növelje jövedelmét.

Leghelyesebb az egyéni, illetve a családokra történő vállalás, de nem lehet elzárkózni az elől sem, ha több tag fog össze. Ilyen esetben a jövedelem is eloszlik a vállalók arányában.

Az elmúlt héten ez ideig 904 hold kukoricát. 182 hold cukorrépát, 510 hold burgonyát, 19 hold mákot, 22 hold marharépát vállaltak művelésre tsz-ta»gjaink. A szőlő vállalása brigádokban történik, hasonlóan a kertészeti terület is. A közeli napokban vezetőségi. tagok, brigádvezetők keresik fel az otthon tartózkodó tsz-tago- kat, hogy egyéni beszélgetések során is vállalásra kerüljön valamennyi kapásnövény megmunkálása az 1961. es gazdasági évben.

— Szí. —

A dolgozók vámszedői

Könnyebb ezt az utat választani, mint dolgozni. Sajnos, nem az egyedüli eset. Ügy látszik, törvényeink nevelőhatása nem mindenkire hat egyformán. Egyesek minden eszközt megragadnak, hogy dolgozótársaik megdolgozott forintját spekuláció, árdrágítás, vagy egyéb úton magukhoz ragadják. Hiába, a munkakerülés sok fantáziát szül! Köny- nyebb olcsón venni a l'irgo- nyát a szövetkezettől és azt drágán eladni a piacon. Valahogy ezt az elvet vallotta Krupincza Mária Kécskei úti lakos is, tettei legalább is ezt igazolják.

Az elmúlt napok egyikén az abonyi MÉK-kirendeltségtől 1 mázsa burgonyát vásárolt kilónként 1,30 forintos áron, melyet azután a piacon 2,50-ért árult. Igaz. nem sokáig, mert a piacbiztos azonnal jn egtet te a szükséges intézkedést. Mindez természetesen nem tetszett Krupincza Máriának cs a hatósági közeget életveszélyes fenyegetésekkel illette.

Igen, ilyenkor, mikor lelepleződik egy spekuláns,

vagy árdrágító, mindenki rossz, csak ő az ártatlan, ma született bárány. Az illetékeseket természetesen nem hatotta meg sem a sírás, sem a fenyegetőzés. Krupincza Má- i ria és társai ellen megindult a büntető eljárás. — sz —

Egy panaszos levél útja

Az elmúlt héten a szerkesztőségünkbe levél érkezett, írója panaszt emel a cukrászdái kiszolgálás ellen.

Levele elején arról a nagy örömről beszél, melyet a cukrászda bővítése, átépítése, megszépítése okozott a helybeli közönségnek.----------------------------------<----------S

zeretnek tanulni az abonyiak

— Nálunk is, mint mindenhol, ahol emberek dolgoznak, terv szerint megy a munka — mondja Berta Ferenc, a művelődési ház igazgatója.

— Hároméves művelődési

Reggel a Kossuth Tsz-ben

A kora reggeli köd függönyként borítja a tájat. A sűrű köd mögül hallatszik csak az agronómusok hangja, amint a munkacsapatokat munkahelyekre irányítják.

A megbeszélés alig pár percig tart s negyvenöt fogat, valamint négy Zetor indul végezni a nflpi fogatos munkát, a belső fuvart. A tanyában csak az állatgondozók maradnak, akik már hajnal óta végzik mindennapos tennivalójukat.

Tóth Árpád, az állattenyésztési brigád vezetője, valamint társa, Baranyi Sándor technikus kalauzolnak birodalmukba az ólak és istállók között. Ezerhúsz sertés gondozását, etetését öt ember végzi. Nagy József, Farkas Sándor, Juhász József, Bodor István, Csernák Mihály hordják az eleséget a 18 falka malacnak, valamint a külön falkát képező 40 anyakocának.

S etetés közben egy-egy pillanatnyi pihenőt használnak fel arra, hogy a napi feladatokat még egyszer megbeszéljék — igy a szállítás kerül sorra, mert ezen a héten újabb 100 darab 150 kg-os hízót adnak le a szerződés alapján. Már most megteremtették az alapot a jövő évi szerződéshez. Biztosítják az eredeti tervvel, a 700 darab hízó leadásával szemben a 900 sertés hizlalását.

A sertések mellett a baromfiakra is nagy gondot fordítanák. Ezerháromszáz vágóbaromfi, százhúsz kacsa, ötszáz- huszonnyolc tojótyúk jelent pillanatnyilag az állományt A jércék tojáshozama biztositji a jövő évi állomány keltetéséhez szükséges 30 000 tojást Erre a mennyiségre szerződőt' a tsz a ke)1 omássa 1. Eltervünk van. Ennek gerincét a különböző ismeretterjesztő előadások alkotják, így politikai, közgazdasági, történelmi, műszaki és agrártudományi előadások. Az elmúlt évet vizsgálva, nem kis örömmel állapítható meg az a tény, hogy az abonyiak szeretnek tanulni és érdeklődéssel vesznek részt a különböző tárgyú előadásainkon. Ez a következő adatból is látszik. Az elmúlt 1960-as esztendőben például 117 ismeretterjesztő előadás volt és ezeken mintegy 4000 ember vett részt. A jelenleg is működő népfőiskolának 44 állandó hallgatója van — fejezte be tájékoztatását Berta Ferenc.

Az emberek világnézeti nevelésére is gondot fordítanak. A világnézeti előadások nagymértékben hozzájárulnak ehhez. A jól képzett előadók a járási előadói munkaközösségtől vannak. Ezek a filmvetítéssel egybekötött előadások novemberben kezdődtek.

— hgy —

— Sajnos — írja — az új, megszépült cukrászdában régi maradt a kiszolgálás.

A levelet eljuttattuk Varga Alberthoz, az fmsz ügyvezetőjéhez. Mi a véleménye, s mi a válasza grre a levélre?

— Sajnos, a levél írójának igaza van. A szövetkezet naigyon sok pénzt fektetett a cukrászdába, azért, hogy a lakosság megnövekedett igényeit minél jobban, minél magasabb szinten elégíthesse ki, és a dolgozók szép helyen, kellemesen, jól érezhessék magukat. Törekvésünk, azonban csorbát szenved, a kiszolgálás hiányossága miatt. Sok vendég elidegenedik a cukrászdától, mert nem kapja meg a gyors, barátságos, kedves bánásmódot. Természetesen igyekszünk ezen változtatni, s minden eszközt megragadunk. hogy törekvésünk sikerüljön.

A levelet Végvári Istvánná boltvezető is elolvasta. Lehangolódva, szinte szomorú arccal mondta:

— A hibák megtalálhatók. Van néhány dolgozónk, aki figyelmeztetésünk ellenére sem volt eddig hajlandó megjavítani munkáját. Remélem, hogy a jövőben sikerül a vendégek megelégedését jó munkánkkal kiváltani.

A levél írójának tehát itt a válasz. Az új cukrászdában remélhetőleg rövidesen új lesz a kiszolgálási mód is.

i Községünk egyik büszkesé- j ge a Bihari János zeneiskola. Azóta gyakrabban emlegetik Bihari János nevét, sőt van- j nak, akik azt is tudni- vélik,

! hogy itt, Ahonyban, g Mérges j valamelyik vályogviskójában született, ’ Egyszóval büszkék rá, nemcsak szépen • szóló he- geöűjátékáérL hqpem azért is, mert községünk szülötte.

'Akik abonyinak vallják Bír hari Jánost, tévednek. Tévedésüknek van némi alapja, mert valóban Abonyfcan született, a tőlünk távoli másik Abony- ban, a csallóközi, csehszlovákiai Nagyabonyban és ugyancsak vályogvískóban, 1764- ben. i

Nyomorral teli gyermekkorát Nagyabonyban töltötte, sei'dülő évei Bönyben peregtek le. Tizennyolc éves korában már megnősült. Banyák Simonnak, a híres dunaszer- dahelyi cimbalmosnak a leányát. a szépséges Évát vette feleségül. így került apósa bandájába Bihari, s talán életének ebben az időszakában, Dunaszerdahelyen válik mesterévé hangszerének. Csakhamar ő lesz a zenekar prímása. Apósa halála után, 33 éves korában megalapítja a kiváló zenészekből álló híres, öttagú bandáját, és bejárja vele az egész országot.

Kora a virtuóz hegedűst látta benne, és nem a lényeget: a felvilágosodás magyarságmentő zenei tehetségét. Az utókor pedig csak a főhercegek mesterien mulattató, délceg termetű cigányprímásáról emlékezett meg. Mindenkit magávalragadó. szenvedélyes „frisséről” elragadtatással írtak, ott emlegették nevét a verbunkos hegedűsök „Virtuóz triójának” (Bihari, La- votta, Csernák) tagjaként, de hallgatnak arról, hogy éppen Bihari keze alatt válik a verbunkos nemzeti magyar muzsikává.

A verbunk elnevezés az 1770-es években válik közismertté. Táncco.l és zenével történt katonai toborzást jelentett. Formai jellegzetessége a muzsikának: a „lassú” és a „friss” elválaszthatatlan kapcsolódása. A „lassú” a borongás, vagy éppen tragikus hangulat kifejezése, s utána mintegy vigasztalásképpen belép a felcsattanó, dacos, lázadó vagy fékevesztett, jókedvű tánc, a „friss”. A verbunkos zenéből kiérezte a nemzet a magyar népi zene hangját, a kuruc dalok emlékét és a szabadság lelkesítő erejét. Ez a magyarázata a verbunkos zene és Bihari nagy népszerűségének.

Bihari nótája ugyanannak az öntudatosodó polgárnak, polgárosodó nemesnek a hangja, mint amely Vörösmarty Mihály. Kisfaludy Károly, Czuczor Gergely, Garay János és más romantikus költő műveiből csendül ki. Ez a hang az újért száll harcba. A Bihari muzsikáját jellemző hetyke ritmus és siető triolák szintén hozzájárultak a nemzeti öntudat felébresztéséhez s végső fokon siettették az 1848-as eseményeket.

1829-ben a Vörösmarty szerkesztette „Tudományos Gyűjtemény’’ arról ad hírt, hogy Párizsban magyar bált rendeztek. A zenekar Bihari dalait játszotta. „A lassút eleinte hősi komolysággal, majd a friss magyart remek tökéletességgel járták a francia nők és férfiak.”

A Nagyabonyból elindult kisfiúról ki hitte volna, hogy európai hírnévre tesz szert. Magasan ívelő virtuóz pályáját 1824-ben egy baleset törte derékba. Utazás alkalmával kocsija felborult, s karja eltörött. A magárahagyott művész 1827. április 26-án, Pesten halt meg. Zenéje azonban ma is töretlenül tovább szárnyal.

Együtt a nagy családdal...

... Egy évvel ezelőtt még úgy gondolta, talán jobb lesz megmaradni egyéninek (az így gondolkozók tábora azonban alig 80 főre zsugorodott össze). Akkor még nem ismerte fel, hogy neki is ott a helye, ahol a többi egyéni gazdának. Azóta egy év telt el, s belátta, hogy választása nem volt helyes. Ismerősei, szomszédai mind a tsz-ben dolgoztak. Valahogyan idegennek érezte magát közöttük, ha ösz- szetalálkozott velük. Az emberek tekintete mintha ezt mondta volna: nem értesz egyet velünk ... Még a munka is nehezebb volt számára, mint eddig, de makacsul tovább művelte a kapott csereingatlanát.

... December közepén, éppen amikor apaállatait etette, nyílt a kiskapu, és emberek léptek udvarába... Tudta, miért jönnek, miért keresték fel ismét. Újságból olvasta, rádióból hallotta: 1961-ben az egész országban befejeződik a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ismerőseitől hallotta, Újszilváson, Monoron, Vecsé- sen már megkezdődött a szervezés. Most nem érezte azt a makacsságot, mint egy évvel ezelőtt. Nyugodt szívvel aláírta a belépési nyilatkozatot. Hiszen ha Sándor Gyula 8, Bakos Dénes 5, Tamasi János 4, Nyíri Ilona 9, Bodor Imre 6,

L. Varga János 11 hold földdel beléptek, aíikor rá se mondhassa senki a faluba, hogy „maradi” . ..

Igaz, az elmúlt évben a tsz- tagok jövedelme a vártnál alacsonyabbnak mutatkozik, de már egy új világ kibontakozását érzi maga körül, s bízik ebben az új világban... Elhatározását már az sem tudta befolyásolni, hogy Halápi István, Tóth János, Szűcs Sándor, Jébert István és Balogh Sándor még nem értették meg, hol a helyük... Ö már előre kiszámította, hogy egyes növényféleségekből mit és menynyit vállal. Hosszú hónapok kellettek, míg erre a lépésre elszánta magát. Búcsúzóul csak annyit mondott, hogy érzi: a még kintlevök is megtalálják a helyüket és őket is olyan szeretettel fogadja majd a „nagy család”, mint őt; D. Józsefet.

sősorban saját törzsállományukat, a rot-izlandi fajtát kívánják továbbtenyészteni.

Negyvennégy tehénnel kezdte a gazdasági évet a termelő- szövetkezet. Az istállóban most várják 10 vemhes üsző ellését, 18 már leellett. Különösen büszkék az új törzsállományra. Ebben az évben a borjúszaporulat már meghaladta a kezdési létszámot, hiszen 78 kisborjú kérődzik a karámokban.

Lassan felszáll a köd, s az emberek megszokott ütemben végzik dolgukat az állatok körül s teherrel megrakodtan beforduló kocsisor jelzi, hogy a határban is folyik a szorgos munka.

í nagytemető mögött, a Áx Szolnoki út és a Tószegi út között húzódik a Nyári Pál utca, amely összekapcsolja a 111., IV., sőt az V. kerületet is. A házak előtt két sor akácfa nyúlik a magasba. Nyáron lombjuk kellemes árnyékot ad és a portól védi a házakat, mert bizony forgalmas ez az utca. Munkások haladnak erre mindennap az állomásra és vissza. Gyalogos, kerékpáros, traktor, vontató, veri a port egész nap.

Ebben az utcában lakik G. Kovács József, a 49-es választókörzet tanácstagja, aki több mint 10 éve — a tanácsok meg- ; alakulása óta — képviseli vá- lasztói érdekét.

i Hóiért őt választották? — ; ÍVI mert egyszerű parasztem- : bér. Ugyanazt a sorsot éli, ! ugyanazt a munkát végzi. mint !a környéken lalkók. Ismeri gondolkodásmódjukat, problémájukat. Gyermekkorára, fiatal éveire keserűséggel emlékezik. Édesapja útkaparó volt. Öten voltaik testvérek. Már nyolcéves korában tehenet őrzött, 10 éves korában az uradalmakba járt dolgozni. Kord tavaszi, deres hajnalokon szinte sírva igyekezett a csutkve- réssel. Később tiszántúli uradalmakban aratott, csépelt, ahol kiürített istálló volt a szállás, jászol az éléskamra.

Most szép házban lakik és megbecsült embere, tanácstagja a községnek. Tudom, munkáját nagy lelkiismeretességgel, gonddal végzi. Öregek és fiatalok hivatalos ügyeik elintézésében számtalanszor fordulnak hozzá segítésért. Igyekezete nyomán az utcában sok szép eredmény született. Először is a két sor akác.

Amikor azonban arról Ikérde- zősködöm_ mit tett eddig, inkább a hiányosságokat, a terveket és kívánságokat hozza elő. Három fö kérdés köré csoportosulnak gondolatai: villany, út, víz.

— Eveken keresztül fájó pont volt az utcai világítás hiánya. Végre 1957-ben kigyulladt itt is a villany. Sajnos nem egészen úgy, ahogy gondoltuk. Az egész hosszú utcában mindössze négy égőt helyeztek el, ami azt jelenti, hogy minden hatodik karón van villany. Tudom én, hogy nemcsak «z az e&V utcája van Abonynak, amelyiket fejleszteni kell, de mégis, ezen a téren javulást szeretnénk. Sajnálom azt a sok munkásembert, iskolásgyermeket, akiknek a téli

sötétben gyér világítás mellett kell botorkálniuk — mondja G. Kovács József.

M

ásik nagy gondjukat az út okozza. Nyáron poros, télen sáros. Két mélyedést feltöltöttek benne, de többre nem telik erejükből. Salak vagy kő kellene! A járdát is szépen rendbehozták. Az utca elején még néhány hónappal ezelőtt nagy árok csúfoskodott. össze- i fogtak az emberek és mintegy harmincán egész napig tartó ] munkával eltüntették a gödröt.; Vize nemcsak az utcának, de \ még a környéknek sincsen. • — Nagyon szeretnénk, ha: utcánk szép. kellemes, barát-'; ságos lenne. Rólam pedig ne; írjon újságcikket — mondja búcsúzóul. — Netn szeretek ki-', tűnni. Maradjak csak a kör- í nyék Jóskája vagy Jóska bá-'f csija. ;

— Fné — ?

— MUNKAEGYSÉGSZÁMI- TÖ tanfolyam indul a kultűr- otthonban a belterületen lakó tsz-tagok számára.

— AZ ELMÚLT HÉTEN

megkezdődött a még-kint levő egyéniek beszervezése. E munka során 35 fő, 136 hold és 186 négyszögöl vegyes művelésű területtel lépett be a tsz-be, ugyanakor 14 fő felajánlotta földterületét (22 hold 47.5 négyszögöl), továbbá huszonkét foldnélküli személy lépett a tesz-be, többnyire leszerelt ka- torták.

í — NÉPI TÄNCCSOPORT

íszervezését kezdte meg a mű- í velödésl ház. Cél a központi | együttes létrehozása tsz-fiata- ; lók bevonásával.

: — OLIMPIAI ÉLMÉNYBEíSZÁMOLÖT tart jan. 14-én,

; szombaton délután 5 órai kezdettel a KSK székházában Grosits Gyula, a magyar válogatott kapusa és Markovits Kálmán, a magyar vízilabdaválogatott kapitánya.

ÜGYELETES ORVOS január 15-én dr. Kalotay Tibor.

ÜGYELETES gyógyszertár: Kossuth tér 12.

MOZIMŰSOR

10—11: Oz, a csodák csodája.

13—15: Különleges megbízatás. (10 éven alul nem ajánlott.)

15. Matiné: Diadalmas olimpia.

16: Diplomácia óh. (10 éven alul nem ajánlott.)

J[óóL a bácói