Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-10 / 8. szám
fifitilátli Tíir CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1961. JANUÁR 10, KEDD A mezőgazdasági ismeretterjesztő előadásokról A Pest megyei Növényvédő Állomás az elmúlt évekhez hasonlóan már decemberben, hozzákezdett a szakmai előadások megtartásához. Cegléden, Nagykőrösön és a ceglédi járás tsz-eiben 23 előadást tartottak meg ez- ideig. Az előadások közül a legnagyobb érdeklődést a helyi növényvédelmi vizsgálatok és kérdések — például a kártevők elterjedése, a vegyszeres gyomirtás eredményei — az előrejelzés a védekezés szolgálatában címmel megtartott beszámolók váltották ki. Érdemes megemlíteni, hogy a, ceglédi termelőszövetkezetek közül a Kossuthban eddig már három előadást tartottak. Három év óta mindig ebben a tsz- ben volt a legnagyobb érdeklődés. Az elmúlt évi előadások is hozzájárultak ahhoz, hogy éppen ez a termelőszövetkezet termelte a legjobb minőségű (95 százalékban pajzs- tetü- és féregmentes) gyümölcsöt és ennek következtében az önköltség is itt volt a legkisebb. A Petőfi tsz-ben ezideig két előadást tartottak. Itt meg kell jegyezni, hogy a Dózsa Népe Termelőszövetkezet szőlő- és gyümölcstermelői közül az ezüstkalászos tanfolyamra járók is részit vettek az előadáson. Itt az érdeklődés a szakmai tárgyú kérdések iránt állandóan fokozódik, például újabb előadás tartását kérték az almafa- iisztharmatiról és az almamoly elleni védekezésről. Erre az előadásra folyó hó 26- án, délután 17 órakor kerül sor. Meg kell emlékezni a Körösi úti iskola vezetőjéről, Jó- zsa elvtársiról és a tanítványairól is. Az elmúlt nyáron az Alkotmány Tsz-ben többször segítettek, így például a burgonyabogár szedésénél. Jó munkájuk jutalmául egy futball- labdát és egy kézilabdát kaptak ajándékba a Pest megyei Növényvédő Állomástól. Ebben az iskolában élénk az érdeklődés a növényvédelmi tárgyú előadások iránt. Mivel a külterületein filmvetítésre agregátor hiányában nincs lehetőség, ezért a növényvédő állomás és a ceglédi kiskörzeti mozi vezetője folyó hó 10-én délelőtt 10 órai kezdettel az újvárosi moziban előadást hirdetett a Körösi úti és kappanhalmi általános iskola tanulói részére. A madárvédelem és a biológiai növényvédelem előadás után az „Élet a lucernásban” című szakfilm kerül vetítésre. Ezenkívül a „Légy jó mindhalálig” című filmet is levetítik a tanulók részére. A levetített filmek közül a „Szőlőművelés”, „Elet a lucernában”, Vegyszeres gyomirtás”, „Téli alma termesztése” című filmek iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. A jövő hétre tervezett előadásokat a vasárnapi számunkban ismertettük. Szabolcska József (iazilállan trafik A Szolnoki úton levő trafik az utóbbi időben állandóan zárva van — panaszolják olvasóink. Érthetetlennek találjuk mi is, mert elég forgalmas hely. Felhívjuk az illetékesek figyelmét erre a panaszra. Bizonyára többen vannak, különösen nők, akik szívesen vállalnák az árusítást, így személyi oka nem lehet a trafik zárvatartásának. A Ceglédberceli Cipőipari Ktsz-nél Az alkohol áldozatai Ránk köszöntött a téli időjárás és ilyenkor a szokottnál is melegebben öltözködünk. Különösen a lábbelieket tesz- szük ki nagyobb használatra, így érthető, hogy az elmúlt hónapokban cipőipari vállalataink munkája is felszaporodott. A napokban az Albertirsai Cipőipari Ktsz ceglédberceli kirendeltségét kerestük fel és tájékoztatást kértünk e kis „üzem” életéről, munkájáról. — 1951-ben alakultunk meg négy taggal — mondja Támadt István, az egyik itt dolgozó munkás. — Azóta is becsületesen végezzük munkánkat, amit a rendelő felek számának növekedése is bizonyít. Ez a kis „üzem” sajnos, ma is csak négy dolgozóval működik. Ez, különösen az ünnepek előtt, nagy megterhelést jelentett. Bizony jól „rá kellett hajtaniok” — ahogy Támadj elvtárs mondta —, hogy Í a megrendeléseket időben és rendben tudják elkészíteni. I Nagy volt a decemberi for- i galom. Ez idő alatt nemcsak javítási, hanem új munkákat is vállaltak. Vannak azonban panaszaik is a berceli cipészeknek. Az egyik: a létszám. Kevés a munkaerő. Lehet, hogy már nem hosszú ideig. Megígérték ugyanis, hogy Albertirsáról egy ember „erősítést” kapnak. A másik már sokkal komolyabb és az ez irányú kérésük — szerintünk — nagyon is helytálló. Kérték már a helyi tanácsot, hogy engedélyezze a műhely átalakítását, amellyel üzletszerűbbé alakulna. Jelenleg a főutcára néző helyiségükön csak egy cégtábla jelzi hollétüket, ami bizony szegényes reklám. Szükségesnek tartják egy kirakat beépítését, ahol bemutathatnák kitűnően elkészített munkáikat. így biztosan nagyobb lenne a kereslet, megnőne a forgalom is. A berceli tanács azonban az engedélyt egyelőre még nem adta ki, de remélik — és mi is reméljük —, tervük hamarosan megvalósul. (Kohlmayer) . Régóta súlyos, napirenden levő kérdés az alkoholizmus romboló hatása. Becsületes, szorgalmas embereket, lézül- leszt, változtat szánalmas emberronccsá a túlzott mértékben fogyasztott ital. Családok százai, gyermekek ezrei szenvednek, kerülnek a lejtőre az apa, a szülők iszákossága miatt. Sok példa van erre napjainkban is. Itt van például K. I. családja. Részeges a férj, keresetének nagy részét elissza. Sajnos, ha kisebb mértékben is, de iszik a felesége is. Három gyermekük van. Az egész család elhanyagolt, sokszor nélkülöznek. A nőtanács közbenjárására a férj Ígéretet tett, hogy elvonókúrára jelentkezik. A másik család L. F-é. Itt a férj iszik. A mustért kapott 2000 forintból 1000-et elivott. Részegen üldözi, veri a családot. Három gyerek van. A részeges férj már el is költözött a családtól, hogy zavartalanul ihasson. A harmadik család Gy. I.-é, a férj iszik, a feleség és három gyereke nélkülöz. A férj részegen, ahogy rendszerint történni szokott, üldözi, üti- veri a családot, ahányan vannak, annyifelé szaladnak, a szomszédoknál húzzák meg, magukat. Sorolhatnánk tovább. Sok! család él így Cegléden. Erről a! nötanács tudna sokat monda-! fii. Oda járnak a síró felesé-! gek, anyák, kérve segítségüket. í Erejéhez mérten igyekszik isi segíteni. Az eredmények azt i mutatják, hogy a nötanácsi erejét meghaladják a problé-; mák. Ha eredményt akarunk j — társadalmi üggyé kell tenni \ az alkoholizmus elleni harcot, \ ________________________—J A LAKOSSÁG í SZOLGÁLATÁBAN! Inspekciós szolgálat Naponta 16.30—18 óráig. i Belső világítási zavarokat : jelentse 191 telefonon! Azonnal szerelőt küldünk! i VASIPARI KTSZ Cegléd. Szabadság tér 5.- ■ --- - - ! a családok, a gyermekek érdekében. A mi társadalmunk százmilliókat költ azért, hogy a gyermekek halálozása csökkenjen, hogy a beteg gyermekek meggyógyuljanak. Nem tűrhető, hogy az alkohol miatt ezer és ezer egészséges gyermek jusson a lejtőre, váljon a társadalom terhére. A legfontosabb az volna, hogy a részeges apákban ébredne föl a felelősség tudata a maguk és családjuk érdekében. Ha rádöbbennének, hogy erkölcsileg milyen súlyos bűnt követnek el, amikor lerésze- gedve, emberi mivoltukról megfeledkezve pokollá teszik családjuk életét. Nem gondolnak arra sem, hogy amikor részegen, bárgyú arccal mindenféle ostobaságot összefecsegnek — milyen szomorú látványt nyújtanak. Vgy gondoljuk, a részegség elleni harcot az üzemekben, a munkahelyeken a szakszervezetnek, a helyi,nő- tanácsnak kell megkezdeni. Folytatásként ehhez adjon segítséget a városi tanács, a városi nőtanács és az összes tömegszervezet. A közös munka eredménye nem maradhat el! Zsadon Miklós Kaposvári Márton cegléd- berceli lakos a MÁV-nál dolgozik, mint kőműves^ 1959- ben Ceglédbercelen családi házat épített, amihez a Solymári Mészműtől vásárolta a meszet. Ez adta az ötletet részére ahhoz, nagy nagybani mész adás-vétellel foglalkozzon. 1960-ban több esetben vásárolt meszet a Solymári Mészműtől, mázsánként 68 forintos áron, majd azt TEFU- gépkocsin Ceglédbercelre szállította és ott háról házra járva, mázsánként 110 forintos áron értékesítette. 1960. március 18-án 35 mázsa, április 30-án 60 mázsa és május 16-án ugyancsak 60 mázsa meszet szállított a TEFU tehergépkocsijával Solymárról Ceglédbercelre. E mészmeny- ny iséget Potoczki József 20, Kassakurti Antalné 12, Kö- vesdi Jánosné 1, Hábel Jó- zsefné 5, Burger Ágoston 6, Putz Péter 10, Berényi János 1, Klenk János 10, Földi László 15, Heim István 10, Kaposvári Márton 10, Herbst István 10, Gutléber József 10 mázsa súlyban vásárolták meg, 110 forintért mázsánként. A fentmaradó 35 mázsa meszet kisebb tételekben, ismeretlen személyeknek árusította ki ugyancsak 100 forintos mázsánként árban. Kaposvári Márton e tettével 6930 forint nyereségre tett szert. A járásbíróság Kaposvári Mártont bűnösnek mondotta ki árdrágító üzérkedés bűntettében és ezért 10 hónapi börtönbüntetésre, valamint 500 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették. Az ítélet jogerős. —juris— — A JÄRÄS területén az engedély nélküli építkezők több mint 80 000 forint büntetést kaptak. A TÜZÉP telepen e ■ í s Szinte nincs olyan nap, hogy ne futna be egypár vagon tüzelő a TÜZÉP-telepre. Képünk az egyik több vagonos magyar brikett szállítmány kirakásánál készült. Németh József, Drobnyi Gyula és Farkas Ferenc, a telep dolgozói munka közben. Kecskés Sándor és Újvári István a Kossuth Tsz-ből jöttek tüzelőért. Egyenesen a vagonból rakják meg a teherautót. (Foto, szöveg: Opauszky) — A TERMELŐSZÖVETKEZETEK az 1961. évi vetőmagszükségletükre az igénylésüket beadták a mezőgazdasági osztálynak. — A JÁRÁS területén Cegléd és Nagykőrös városok piacain csak termelői igazolványnyal lehet árusítani. Az 1960. évi, lejárt termelői igazolványok kicserélését a városi és községi tanácsok folyamatosan végzik. A fennálló rendelkezések szerint új termelői igazolvánnyal nem rendelkező és árusító személyek ellen szabálysértési eljárást kell indítani. — NÉMETH József Cegléd, Herczegh dűlő 227. szám alatti lakos termelői igazolvány nélkül árusított, ezért a szabálysértési hatóság száz forintra büntette. — AZ 1961. ÉVI községfejlesztési tervek előkészítésével kapcsolatban szombaton tartotta tájékoztatóját a megyei tanács községfejlesztési csoportja. A tájékoztatón a járás és a város községgazdálkodási szakemberei is részt vettek. — A DÓZSA NÉPE TSZ új főagronómust kapott, Molnár Mátyást, aki hosszú nagyüzemi gyakorlattal rendelkezik. — A VASÁRNAPI országos vásár Cegléden nagyon élénk volt, főként hízott sertésekben mutatkozott nagy kínálat és kereslet is. Ugyanúgy élénk forgalom volt sovány sertésekben és kisebb malacokban. Az állatfelhajtás nemcsak Ceglédről történt, hanem még messzebb vidékekről is hoztak jelentős mennyiséget. A hízott sertések ára kilónként 16— 18,50 forint volt. — OKOS ISTVÁN, Hollós utca 13. szám alatti lakost ipartörvény megsértéséért bírságolta meg a szabálysértési hatóság. ANYAKÖNYVI HÍREK Cegléd: Születtek: Tóth János, Bállá Judit., Dugasz Ilona, Pataki Zsolt, Hencz László Sándor, Klenovszki István, Sági Erzsébet, Balogh István, Öze Emese, viszberger Zsuzsanna, Tóth Edit Agnes, Fazekas Mihály Gyula, Megyes Edit. Gavaldik Ferenc, Prumek István. Elhaltak: Oldal Jánosné szül. Kecskeméti Mária 68 éves. Mihali k István János 5 hónapos, Fakan Lidia 48 éves, Boda Ferenc 90 éves, Török Pálné szül. Lé- deczi Zsuzsanna 84 éves, Ecseri Mátyásné szül. Dóczi Terézia 73 éves, Nagy Lajos 68 éves, Ele- fánti Györgyné szül. Bartal Rozália 76 éves, Juhász Mártonná szül. Budai Zsuzsanna 83 éves, Kovács istvánné szül. Csordás Lidia 56 éves, Ecseri János 77 éves. Kernács Jánosné szül Nagy Julianna 81 éves. Albertirsa: Házasságot kötöttek: Karai József és Kocka Erzsébet. Bartos László és Karacs Zsuzsanna, Szőke Pál és Kovács Mária. Elhaltak: Kukucska Mihály 70 éves, Vrabecz Palné szül. Szabó Katalin 85 éves, Koller Istvánné szül. Zallai Mária 51 éves. Ceglcdbercel . Házasságot kötöttek: Várvölgyi István és Jenei Rozália, Ebe] István és Dávid Erzsébet, Lázár Károly és Naev Anna, DÖmény Lajos és Solti Magdolna, Kreilin- ger József és Schönléber Erzsébet, Farkas Ferenc és Engler Mária, Tövesdi Tamás és Fűzi Mária. Kelendél Gyula és Sárik Erzsébet. Elhalt: Kunszt Mihály 661 éves. Törtei Született: Cseh Tibor. Csemő: Házasságot kötött: Kozma Mihály és Kökény Eszter. Korpácsi Erzsébet és Sápi Antal 1961. január 11-én tartják esküvőjüket a ref. nagytemplomban. A tárgyalóteremből jelentjük Üzér a bíróság előtl ... Szombat este, fél tíz. Az eső úgy esik, mintha sosem akar- rfa megállni. Nem is látni jóformán senkit az utcákon, kihalt a város. A Cipőipari Vállalat kapusnője csodálkozva nyitja ki csengetésem után a kaput. Bizalmatlanul végigmér, amikor a műszak vezetője után érdeklődöm. Látom rajta, nem hiszi, hogy a műszak vezetőjét keresem, inkább valamelyik kislányt akarom megvárni ezzel az ürüggyel fedél alatt. Amikor neki is kénytelen vagyok elmondani jövetelem célját, sietve hívja az éppen benn tartózkodó Tarkó Sándort, az üzem műszaki vezetőjét. Zsúfoltsághoz voltam szokva ebben az üzemben s szinte meglepődtem, amikor beléptünk a munkaterembe. Meg is kérdeztem: — Ilyenkor már nincs itt mindenki? — Dehogyis nincs — hallom a választ —. de most már van A műszak vége előtt fog ez. legyen nyugodt, emelkedni fog a prémium — nyugtatja meg Tarkó Sándor. Berreg a csengő. Vége a műszaknak. Kinn, az udvaron vesszük észre, hogy elállt az eső. Most még Tarkó Sándortól is megkérdezem „mit keresett” ilyen későn az üzemben. — Munkaidőmet meg kell osztanom a két műszak között. Négy órát az egyikkel, négy órát a másikkal töltök Most ennek a műszaknak az utolsó négit órája alatt tartózkodtam az üzemben. A dolgozók közben átöltöznek s egymásutáp hagyják el az üzem területét. Mi is indulunk. Az utcán, elválásunk előtt a műszaki vezető mosolyogva mondja, hogy a kapusnő megkérdezte tőle: tényleg úisásíró vagyok-e. Mint az előző sorok bizonyítják nem kis- 'ánvt virpi csen »ettem be a C; női ne rí vő11» lathoz szombaton este fél tízkor ... Opauszky László — így tölti a szabad szombat estéjét? — Dehogyis. Király Verát várom, ma éjszakára hozzánk jön aludni, előtte rádiózni szeretnénk. S hogy az idő ne teljen potyára, ideültem egy kicsit a gép mellé. Nem zavarjuk tovább Juhász Ilonkát, mert szeretné a hátralevő pár percben befejezni a kézben levő munkát. — Látogassuk meg Marikát is — hív a műszaki vezető. Marika — Klément Benőné — alig pár hónapja dolgozik az üzemben. Nemrégen került a szabász-asztalhoz. Ez már remélhetőleg a végleges beosztása lesz, megszerette ezt a munkát. — Sajnos még nem megy elén gyorsan — panaszkodik tréfásan —. vedig nagyon szeretnék sokkal nagyobb teljesit- méuut plérni, — Ne féljen, Marika, menni helyünk bőven, nem kell úgy szorongom, mint azelőtt. Az ajtótól nem messze, berregő gépen dolgozik Kiss Sándor, az üzem pártszervezetének titkára. Pár szót váltunk vele. s máris sétálunk tovább a felső terembe. Itt sincs az a zsúfoltság, mint azelőtt. — Sokkal jobb így dolgozni — mondja Papp Sanyi bácsi, a tűzőrészleg művezetője —, kevesebb az ember, több a hely. Jobban halad a munka, ha nem kell mindig egymást kerülgetni. Pár lépéssel odéb jsmerős szőke leányfej hajol szorgalmasan egy duruzsoló varrógép fölé. Juhász Ilonka az. a KISZ- titkár. Csodálkozva veszem észre, hogy nincs rajta munkaköpeny. — Én délelőtti műszakban vagyok — mondja mosolyogva — héttől kilencig moziban voltam s utána jöttem be.
