Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

rest MEGYEI i /(ff f *fm> 1961. JANUÁR 6, PÉNTEK Elmaradt a Különleges világnap Budakeszin Csütörtökön, január 5-én lett volna, de érdeklődés hiá­nyában lemondták. Pedig Budakeszin is nagy az érdek­lődés a kultúra iránt. Ér­dekli az embereket a tudo­mány meg a művészet és a Különleges világnap akár tudományos, akár csak színdarab, minden­képpen. Csütörtökön termé­szetesen csak este, éspedig a kultúrotthon színpadán lett volna különleges világnap, már ha a közönség erről ide­jekorán értesül. A Pest me­gyei Tanács Petőfi Színpada akarta bemutatni Tabi Lász­ló nagysikerű vígjátékát. Az előadás napjáig azonban ősz- szegen — egy darab jegy kelt el. Erről azonban csak az elő­adás előtt egy nappal érte­sült Haller Sándor, a Petőfi Színpad szervezőtitkára, ami­kor 4-én Budakeszire érke­zett. Akikor tudta meg azt is, hogy a plakátok sem ke­rültek idejekorán a házfa­lakra. Csak két nappal előbb ragasztatta ki Döme Sándor községi tanácselnök, miután véletlenül felfedezte a nyom­tatványokat, amelyeket a színiház különben jókor meg­küldött. Ugyancsak jókor értesítette az előadásról a kultúrotthont is. Általában a kultúrotthon igazgatója szokta mindenütt előkészíteni, megszervezni a színházi előadásokat, mozgó­sítja a társadalmi szerveket, meg a kulturális aktívát és gyorsan elkelnek a jegyek. Budakeszin is így történt a nyáron, amikor a Petőfi Szín­pad utoljára tartott előadást a községben. Azóta azonban — éspedig éppen az év első napjától — változás történt a budakeszi kultúrotthon veze­tőségében. Eddig a közeég, mostantól fogva azonban a Egy hét közlekedési baleseti krónikája Pilisvörösvár belterületén, Dorog felől Budapest felé ha­ladt Kis József gépkocsivezető a 23. AKÖV pótkocsics teher­autójával. A leeresztett vasúti sorompót nem vette észre ide­jében és abba belerohant. A baleset következtében a társa­dalmi tulajdonban 3500 forint kár keletkezett. A balesetet a gépkocsivezető gyorshajtása okozta. Nagykörösön, a Szilágyi út és Rákóczi út keresztezésénél Ma­kai Sándor ipari tanuló kerék­páron a menetirány szerinti baloldali gyalogjárón haladva elütötte a Rákóczi utcából elé­je futó Biró László 9 éves is­kolai tanulót. A kisfiú a bal­eset következtében lábát törte. A mentők a nagykőrösi kór­házba szállították. A balesetért Makai Sándor felelős, mert szabálytalanul, a járdán kerék­pározott. Érd közelében Szabó Sándor gépkocsivezető gyorshajtás kö­vetkeztében a BA 26—93 rend­számú gépkocsival összeütkö­zött a vele szemben haladó Jelinek János anyagbeszerző személygépkocsijával. A bal­baleset következtében Jelinek könnyebben megsérült. A két gépkocsiban 2500 forint kár keletkezett. Kóspallag közelében, ifj. Drakszler Ferenc 19 éves kós- pallagi erdei munkás, Danű- via motorkerékpárján, vezetői jogosítvány nélkül, ittas álla­potban, Már Gizella Nagybör­zsönyi lakost szállította. A mo­torkerékpárral az úttest me­netirány szerinti baloldalán le­vő buckára futott. A motorke­rékpár felborult. Drakszler Fe­renc súlyos, Már Gizella köny- nyebb sérülést szenvedett. A motorkerékpár vezetőjét a mentők a váci kórházba szál­lították. Sári község közelében Kan- csár Ferenc 40 éves boltveze­tő, dabasi lakos, oldalkocsis motorkerékpárjával összeütkö­zött a 11. AKÖV tehergépko­csijával, amelyet Halasi Ba­lázs gépkocsivezető, ceglédi la­kos vezetett. A balesetét az okozta, hogy Kancsár Ferenc oldalkocsis motorkerékpárjá­val szabálytalanul, az úttest menetirány szerinti bal olda­lán haladt. Az összeütközés következtében a motorkerék­pár vezetője súlyosan megsé­rült, lábát is eltörte. A men­tők a budapesti Költői Anna baleseti kórházba szállították, járás a „gazdája” és az átme­net első napjaiban, ezért nem akadt gazdája a színházi elő­adás megszervezésének. Járási kultúrotthon pedig azért lett a budakeszi kultúr- otthoroból, mert máskülönben nem lehetett volna függetle­nített vezetőket biztosítani számára, akikre viszont szük­ség van, hogy a kultúrotthon rendszeresebben és jobban működjék. Most már függet­lenített igazgatója, népmű­velési előadója, gondnoka és másodállású gazdasági fele­lőse van. Azaz, csak lesz, mert éppen' igazgatója még nincsen január első napjáig, legalább is nem’történt meg kinevezése. Valószínűleg nem soká késik a kinevezés, de a Különleges világnap szem­pontjából mégis nagyon el­késett. Emiatt kellett lemon­dani az előadást. Panaszko­dik is Haller szervezőtitkár a tanácsházán: — Ilyesmi nem is emlék­szem, előfordult-e már a Pe­tőfi Színpad történetében. Velem csak egyszer történt meg Sóskúton, hogy majd­nem elmaradt az előadás, de az utolsó pillanatban a KISZ- titkár mozgósította a kiszese- ket és estére telt házunk volt. — Itt se fordult volna elő most sem, ha engem értesíte­nek — mondja Döme tanács­elnök —, de nem tudtam, hogy senki sem foglalkozik az előadással. Meg is állapodnak azután, hogy január 31-ón tart leg­közelebb előadást Budake­szin a Petőfi Színpad, a Kár- páthi Zoltánt mutatja be. Addigra ugyan lesz már igazgató a kultúrotthonban, de magam is beállók közön­ségszervezőnek — jelenti ki a tanácselnök. — Gombostű sem fér majd a nézőtéren, annyian lesznek. Ha a Kár­páti Zoltánt is tűzik műsorra, majd meglátja, akkor is kü­lönleges világnap lesz. (szokoly) Nincs ma lálogatottabb hely Dömsödön, mint a tanács­háza. A folyosók tele emberekkel, a tanácsháza előtti tér is feketéink a nagykabátos, kucsmás parasztemberektől. Az iro­dák java részében ülésezések, megbeszélések folynak — min­denütt a szövetkezetekről. Az emberek, az újdonsült szövetkezeti parasztok, kíván­csiak, várják, lesik a híreket. Akik a téren állnak, megállítják néhány szóra azokat, akik az épületből jönnek. Hátha többet tudnak, mint ők. A dömsödi szövetkezeti gazdákat érdekli, hogyan intézik sorsukat, milyen intézkedéseket tesz a vezető­ség a közös élet megkezdése érdekében. Három termelőszövetkezet gazdálkodik a jövőben Dömsö­dön. A tizenegy éve alakult és most taglétszámban és terület­ben megszaporodott Dózsa és a két újonnan alakult közös gaz­daság, az Aranykalász és a Petőfi. Mi újság a három termelő­szövetkezetnél ? A Dózsa Tsz A három termelőszövetke­zet közül a Dózsa tagsága van a legelőnyösebb helyzet­ben. Ezt elismeri Józan La­jos elnök is. Tanyaközpont­jukat már évekkel ezelőtt kialakították és most annyi épületük van, hogy az egyik új szövetkezetnek, a Petőfi­nek is átadnak egy tanyát. Nem jelent tehát gondot a tagság által behozott állatál­lomány elhelyezése. A leltározás most folyik és százegy családnál már jár­tak is a bizottságok. Majd­nem kétszáz család van még hátra — tájékoztat ben­nünket Józan elvtárs. — Mit tapasztalnak, szí­vesen adják a közösbe álla­taikat, felszereléseiket a dol­gozó parasztok? — kérdez­zük az elnöktől. — Igen. A bizottságok tag­jait szívesen fogadják, ta­lán túl szívesen is, mert majdnem mindenütt megkí­nálják őket egy pohár bor­ral — mondja mosolyogva, majd így folytatja. — Mi a leltározást felhasználjuk ar­ra, hogy ismét beszélgessünk új tagjainkkal. Megbeszéljük velük például, ki mennyi te­rületet vállal kapásokból. — És vállalnak a tagok? — Úgy látjuk, hogy áz új Tovább korszerűsítik a növényvédelmet A növényvédelem korszerű­sítésére nagyarányú terveket dolgoztak ki a Földművelés­ddzéji eredmény-eb — biztató terueb Mdsíélmilliós közönség a Csehszlovák Kultúra előadásain és filmvetítésein — Háromszáz kisfilm közül választhatnak az üzemek, iskolák — Ismert csehszlovák művészek, szakemberek látogatnak Budapestre A budapesti Csehszlovák Kultúra előadásait, kiállítá­sait, filmvetítéseit az elmúlt esztendőben másfélmillió em­ber látogatta hazánkban. Ezt a nagy érdeklődést 1961-ben még szélesebb körű program­mal igyekszik kielégíteni az intézet, alkalmazkodva külön­böző dolgozó rétegek és a fiatalság igényeihez. Irodalmi-zenei esteket rendez, amelyeken neves fővárosi művészek, szí­nészek, és énekesek mu­tatják be csehszlovák szerzők műveit, alkotása­ik egyes részeleteií. Természetesen Csehszlováki­ából is szép számmal érkez­nek majd művészek a ma­gyar fővárosba, s mintegy nyolc-tíz koncertet adnak Bu­dapesten. Néhányan már a közeljövőben várhatók, így például Prof. Frantisek Han­ták, a kiváló oboaművész, aki Zuzana Ruzickovával, a Budapesten már jól ismert csemballómű vésznő vei együtt lép nálunk pódiumra. Ugyan­csak vendégünk lesz többek között Frantisek Maxién zongoraművész és Ivan Ka- waciuk hegedűművész. Az el­ső évnegyed kiemelkedő ze­nei eseményei közé tartozik majd a Berkes-fúvósegyüttes hangversenye, amelyen fel­hangzik a nagy csehszlovák klasszikus. Krommer-Kramár szonettje is. Több kiváló csehszlovák szakember érkezésére is számí­tanak a Csehszlovák Kultúrá- ban­Vendégeink előadásokon ismertetik a baráti Cseh­szlovákia újabb eredmé­nyeit az iparban, mezőgaz­daságban, az orvostudo­mányban, az atomkutatás­ban, a filozófiában, s a népgazdaság, a tudomány és a kultúra más ágaiban. Emellett a Csehszlovák Kultú­ra magyar előadógárdája ii számos politikai, ismeretter­jesztő előadást tart budapesti üzemekben, intézményekben középiskolákban és felkérésre vidéki művelődési otthonok­ban is. Sok dokumentációs fo­tókiállítás segíti elő a barátig szomszéd nép újabb vívmá- ^ nyainak megismertetését. Azj üzemek, intézmények, iskolák < a Csehszlovák Kultúra mint- Ó egy háromszáz kisfilmet tártál- Ó mazó raktárából válogathat-Ó nak. az intézet emellett bemu- /f, tatókat rendez majd a hazánk-Ó ba érkező új csehszlovák fii- f mekből; Ezenkívül újabb helyeken, főleg iskolákban rendezik meg a Ki mit tud Cseh­szlovákiáról? című verse­nyeket, amelyek nyerteseit könyvekkel jutalmazzák. Az új év első negyedében több kiemelkedő eseményre Ó kerül sor. A várpalotai Ha- ó zafias Népfront-bizottsággal és£ az ottani tanáccsal közösen í y irodalmi estet rendeznek nagy £ iparvárosunkban, a bajai mű-£ velődési házban a modern J cseh zenét ismertetik megfele- ó lő illusztrációkkal, a salgótar-'• jani Acélárugyár művelődési házában előadást, filmvetítést tartanak és kiállítást nyitnak meg. Közeledik a győzelmes február évfordulója, amelyet Budapesten ünnepel meg a Csehszlovák Kultúra, s ez al­kalomból csehszlovák—magyar barátsági estre kerül sor fővá­rosunkban. (MTI) ügyi Minisztériumban. Nagy Bálint, az Országos Növény- védelmi Szolgálat igazgatója tájékoztatásul közölte, hogy csupán új géipek vásárlására a következő öt év alatt csak­nem 600 millió forintot költe­nek. Ebből mintegy 8500 nagy teljesítményű motoros perme­tező- és csávázógépet, továbbá sok ezer kisebb motoros, va­lamint kézi gépet és eszközt adnak a mezőgazdaságnak. Az idei gépi beruházások közül külön érdemes meg­említeni a 830 nagy nö­vényvédő gépet, amelyek nagy részét a hazai ipar adja. Mivel az üzemeken belüli nö­vényvédelem a tapasztalatok szerint hatékonyabb, az új gépek zömét már az állami gazdaságok 'és a termelőszö­vetkezetek kapják. tagok ugyanolyan erővel szándékoznak részt venni a közös munkában is, mint ami­kor egyénileg gazdálkodtak. Az új tagok egy kisebb cso­portja egyébként már mun­kába is állt. Mintegy húszán jelentkeztek trágyahordásra. A vezetőség örömmel fogadta a jelentkezőket, mert körül­belül negyven vagon trá­gyát kell kihordaná a kerté­szetbe, amely a tavalyihoz képest jelentősen nagyobb lesz. — Hogyan fogadták a régi szövetkezeti tagok az úja­kat? — kérdezzük az elnök­től. — Nem is annyira a ré­gieknél volt a baj, hanem az újaknál. Szövetkezetünkbe zömmel a falunak az úgy­nevezett dabi részéről léptek be a dolgozó parasztok. A ve­zetősége ál asztásnál eléggé bi­zalmatlanok voltak, attól tar­tottak, hogy a vezetőségbefi nem kapnak kellő képvisele­tet. Eléggé hallatták is a hangjukat, amit mi csak jó­néven vettünk. Tizenhárom vezetőségi tag közül kilenc az új tag — mondja a tsz elnöke a vezetőségválasztás részleteit. Bizonyosan a dabiak is elégedettek a „..választással. Ifjú Katona Bálint és Vár- konyi Miklós elnökhelyette­sek lettek. Várkonyi Mihály, Végh Gyula, Gergely Imre, Tasi Imre és Vitáros'János pedig vezetőségi tagok. — Reméljük, ezzel egyszer s mindenkorra eltűnik az a megkülönböztetés, hogy új vagy régi tag. Mindenkit úgy értékelünk, ahogyan a közös munkában helytáll — fejezi be a beszélgetést Józan elv- társ, s végül még annyit tesz hozzá: — A dabiakat pedig szorgalmas embereknek is­mertük mindig. Az Aranykalász Tsz Az Aranykalász Termelőszö­vetkezet tagjai Papp József 16 holdas középparasztot válasz­tották elnöknek. Az elnök ren­geteg gyakorlati tapasztalata elméleti tudással is párosul — hároméves mezőgazdasági szakiskolát végzett. A vezető­ség többi tagja is haladó szel­lemű. a gazdálkodáshoz jól ér­tő gazda, akik képesek meg­magyarázni és megértetni az esetleg kétkedő vagy a nagy­üzemi gazdálkodás iránt még bizalmatlan tagokkal, hogy összefogással, a nagyüzemi ; gazdálkodás előnyeit kihasz- ínálva, mennyire juthatnak, j — Azt akarjuk, hogy a bri- ígádvezetők is komoly szakkép- | zettséggel rendelkezzenek, j ezért arany kalászos gazdákat Ó kérünk fel erre a tisztségre — ^mondja Papp József tsz-elnök. A tsz vezetősége és tagsága |nagy jelentőséget tulajdonít a Ó szaktudásnak, ami ugyancsak Ó dicsérendő. Az igazat megvall- Ó va, nehéz dolga lehetett a tag- óságnak a éezetőségválasztás- Ó nál, mert sok kitűnően gazdál­kodó parasztember van a 470 Ó tag között. Ezt szóvá is tesszük ^az elnöknek, aki maga is el- Ó ismeri, hogy a tagság „össze- Ó tétele“ valóban kitűnő, de ... — Nekünk nehezebb lesz, Ó mint a másik két tsz-nek — Ó kezdi a nehézségekkel az el- Ó nők. — Földjeink a falutól I legtávolabbra esnek és az utak is rosszak. — Bizonyára a belépettek földjein gazdálkodik a szövet­kezet r— szólunk közbe. — Igazságosnak tartjuk az elosztást, mert tagjaink ezeken a földeken gazdálkodtak régeb­ben is, csak az út jelent nehéz­séget. Aztán a másik két tsz- nek van tanyaközpontja, ne­künk pedig apró tanyákon kell elhelyezni az állatokat, ame­lyek ugyancsak messze esnek. — Hogyan akarja a vezető­ség megoldani a nehézségeket? — kérdezzük. — Beszéltünk néhány tag­gal, akik használatra átadják az istállójukat. Aztán az imént egyeztünk meg a megyei ta­nács megbízottaival — mondja bizakodóan —, (hogy egy ötven férőhelyes növendékmarha- istálló építéséhez rövidesen kapunk faanyagot. Ezt a pos­taúti dűlőben építjük fel, közel a Petőfi Tsz istállóihoz. — Miből számítanak a leg­több jövedelemre? — Belterjesen akarunk gaz­dálkodni, minél több hasznot levenni a földről. Nekünk is ez a célunk, a tagság is ezt akarja — kapjuk a kissé kité­rő választ. — Vannak-e már terveik, ezt hogyan érik el? — Még sokat kell dolgozni azon — mondja, s búcsúzik, mert egy újabb megbeszélés­re hívják. Azt már mástól tudtuk meg, hogy megvan már a vezetőség részletes elképzelése és Hor­váth Pál, a tsz agronómusa összesítette is azokat. Rövi­desen a tagság elé tárják meg­vitatásra. A Petőfi Tsz ünnepélyes keretek között rendezték meg a felsőgödi tö­megszervezetek a község első, az új szokások szerint le­zajló esküvőjét a tanácsháza dísztermében. Képünkön: a fiatal pár — Sánta Magdolna tanítónő és Sinka Lajos vas­esztergályos — úttörők sorfala közt távozik a tanács- házáról, * A Petőfi Termelőszövetke­zet vezetősége — amint er­ről Hirschler Mihály elnök tájékoztatott bennünket — el­ső feladatának azt tartja, hogy tisztában legyen a tag- ságr erejével: ■ ■1 « • ­— Most folyik a leltározás, de közben azt is számba vesz- szük, hogy az egyes családok­ból hány munkaerőre számít­hatunk — kezdi a beszélgetést a tsz-elnök. A megalakulás óta eltelt idő alatt sok okos javaslat hang­zott el a tagság részéről, ho­gyan lehetne eredményesen gazdálkodniok. — Abban máris megegyez­tünk, hogy a kertészet terüle­tét nem csökkentjük, össze­számoltuk, hogy tagjaink ed­dig mintegy negyven holdon termeltek paprikát, húsz hol­don dinnyét és öt holdon para­dicsomot. A kertészekkel a kö­zeli napokban megbeszéljük, hogy mielőbb lássanak mun­kához, mert az idő sürget. — További terveik? — Állattenyésztéssel aka­runk foglalkozni. Az állam egy ötven férőhelyes növen- dékmarha-istálló, egy húsz férőhelyes fiaztató, egy 150 férőhelyes hizlalda és süldő­szálláshoz szükséges faanyagot juttat részünkre. Két gór ét is építünk. Amint megkapjuk az anyagot, hozzálátunk az építkezésekhez. A termelőszövetkezet kö­zös munkájának megkezdése gondokkal is jár. Az elnök és a vezetőség többi tagja máris tevékenykedik. Tárgyalnak az állami és vállalati kiküldöt­tekkel. készítik a terveket. De a tagság egy része dolgozni akar. Ezért sürgetik a tsz ve­zetőségét, adjon számukra munkát. — Előleget is tudnak fizet­ni a ledolgozott munkaegysé­gekre? — A konzervgyár megbí­zottai jártak már nálam, hogy szerződjünk velük ker­tészeti növényekre. Úgy gon­dolom, amíg más bevételünk nem lesz. addig, akik arra rá­szorulnak, azok részére a ter­melési előlegekből biztosítunk bizonyos pénzjövedelmet — mondja befejezésül az elnök. Ahány termelőszövetkezet, annyi terv, annyi elgondolás, Ó Az első lépések biztatóak. Javarészt a magtik erejéből akar- Ó nak megállni a lábukon. Szép ez a szándék. De gond is van Ó bőven, főként az új termelőszövetkezetek vezetőinek vállaira Ó jut belőle éppen elegendő. Sok kérdés vár megválaszolásra, sok Ó ügy elintézésre. A járási szervek ezért nyújtsanak még na- Ó gyobb segítséget a mostaninál tó első lépéseket tevő termelő- Ó szövetkezeti gazdák számára. í Mihók Sándor Ünnepélyes esküvő — a tanácsházán Az első lépések Dömsöd | , ■ _________^1 " — -M-l JL — I— h árom termeloszovetkezereben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom