Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

1961. JANUAR 6, PÉNTEK PEST MEGYEI ifCírhrtn JS Forintok és fillérek Milyen segítséget ad a megye kulturális életének a Népművelési Tanácsadó FOMA GORGYEJEV Nemrégiben hirül ad. tűk, hogy mint minden me­gyében. nálunk is megala­kul a megyei népművelési tanácsadó. A népművelési intézet azért hozta létre ezt a szervet, hegy legyen egy olyan intézmény, amely an­nak a területnek sajátos le­hetőségei alapján foglalkozik a problémákkal és felada­tokkal, kísérletezi, meg­valósítja és elterjeszti az adott helyen a népművelés legjobb módszereit, hogy ez­zel is segítséget adjon a falu kulturális életének átalakí­tásához. A népművelési tanácsadó most elkészítette munkater­vét. Papírra vetett minden elképzelést, problémát és ja­vaslatot, amellyel foglalkoz­ni akar: megállapította és felmérte, a feladatokat, s a terv megvalósítása után en­nek alapján kezd majd dol­gozni. Nemcsak azért írunk erről a tervről, hogy ismer­tessük az érdeklődőkkel, en­nél jóval gyakorlatibb cél, a segitségkérés vezérel ben­nünket. Mert hiába a jó terv, az okos elképzelés, hogv ha megvalósításához nincsenek meg a kellő erők és feltéte­lek, hiába akarnak segítsé­get adni a járási népművelé­si felügyelők és a kultúrliáz- igazgatók, ha őket nem segí­tik a könyvtárosok, a peda­gógusok. és minden, a népmű­velés iránt felelősséget érző ember. Segíteni viszont csak akkor lehet, ha tudjuk, mi­ről van szó — ezért beszélünk most a tervről. Tekintsék úgy az érdekelteik, mintha ezzel az írással nyilvános, névre címzett borítékot kaptak vol­na, amelyben felszólítják őket a közreműködésre .. Tehát: a népművelési ta­nácsadó a megye sajátos jel­legét. politikai és gazdasági feladatait figyelembe véve a munkások kulturális ellátott­ságának fokozásában, .a meg­változott viszonyoknak meg­felelően a termelőszövetkezetid parasztság kulturális igényei­nek növelésében, a családi ünnepek módszereinek ter­jesztésében és néhány járási, városi művelődési ház mun­kájának módszeres vizsgála­tában látja feladatát. Ezeken a célkitűzéseken belül szám­talan részletfeladatról beszél­hetnénk. A műkedvelő művé-i szeti csoportok munkájának tanulmányozásáról és jobb megszervezéséről, a csoportok vezetőinek továbbképzéséről, az ismeretterjesztésről, a nép-i művészet támogatásáról. Ezeket a feladatokat' a népművelési tanácsadó úgy; kívánja megvalósítani, hogy j kiválaszt egy-egy kultúrhá-j zat, ahol a soron levő problé-j mát legjobban megismerheti j és a leginkább segítséget j nyújthat. Ilyen meggondolás ] alapján választották a „tér-] melőszövetkezetí parasztság j kulturális igényeinek növelése” ] vizsgálatának helyéül Cégié- ; det, a bejáró munkások hely-í zetét tanulmányozó központ- ] ként pedig Nagykátát. A me-; gyei, járási és városi művelő-; dési házak munkájához való; segítségnyújtás érdekében; ezeken a helyeken negyed-; évenként tapasztalatcsere-érte-; kezletet kívánnak tartani, ahol j a művelődési ház igazgatója; beszámol munkájáról. Előtte aj meghívott igazgatók megvizs- j gálják a művelődési ház mun-] *VXXXXXXXXXXXXXXXXXVSXWXV».XV,.XXXXXXXXXX' j BARTA ANTAL, káját, és a járásban érezhető hatását így kerül sor tapasz­talatcsere-értekezletre már­ciusban Cegléden, júliusban Nagykátán, szeptemberben egy nagyüzemi kultúrházban, de­cemberben pedig a váci mű­velődési otthonban. A művelődési házak mun­katervének elkészítéséhez ügy nyújtanak segítséget, hogy a legjobb munkaterveket sok- szorosíttatják és megküldik a többieknek. Programjavas­latot dolgoznak ki a klubélet kialakításához és működésé­hez, részletesen elemezve, hogyan működjön a klub ott, ahol van művelődési ház, és hogyan ott, ahol nincs. Ta­nulmányozzák és segítsék azt a mozgalmat, amelyet a megyében már régebben meg­kezdték. hogy a nyolcadik általánosból kikerült gyere­keket ünnepélyesen átadják a művelődési háznak, mint a jövő közönségét, és a kultúr- ház jövendő segítségeit. Ki­dolgozzák a gyermekfoglal­kozások, a gyermekműsorok. RADIOSZINHAZ APAI ÖRÖKSÉG alakulásának és átalakulásá­nak történetét kísérték végig, erre fűzték fel — és ezzel fe­jezték ki — a cselekvés gyöngyszemeit — és ettől a módszertől csak akkor térnek el, amikor a kimondott vagy bemutatott igazság annyira ál­talános, hogy azt nem éreztet­heti már Foma Gorgyejev. Nem vert fel nagy port a híre: mégis: régen játszottak ilyen szép filmet filmszínhá­zaink, A „Szállnak a darvak” sikere óta a szovjet művészek egyre több ilyen szép filmet készítenek. Irodalommal, mű­vészettel kapcsolatban sokat beszélünk mostanában a szo­cialista realizmusról, úgy lát­szik, hogy az elmélet megte­remtése után a gyakorlatban is egyre jelentősebb alkotásokkal bizonyítják ennek igazságát a szovjet filmművészek. Gon­dolkozni kellene végre azon, hogy kimondjuk: a szovjet fil­mesek azért állhatnak sorra jobb és jobb produkálókkal a viláa elé. mert nemcsak tehet­ségük és művészi eszközeik, hanem mondanivalójuk, igaz, szocialista mondanivalójuk van. A „Foma Gorgyejev”-et Gor­kij regénye nyomán Mark Donszkoi és Borisz Bjalik írta filmre. Főszereplők: Lukjanov, Jepifancev. Taraszov. Rendez­te: Mark Donszkoj, operatőr: Margarita Pilihina. Egy rendelet lehetőségei ban kevés nyoma látszott a rá- ' diódrámában, a gyilkosság in­dokolásakor. Juli néni gonosz­sága, az ártatlan kisgyerek megmérgezése iróilag nem volt kellően motiválva, Vadász Gyulát, a rádiójá­ték fiatal rendezőjét, csak a jó szereposztásért lehet meg­dicsérni. Rendezői felfogása ugyanis, ahelyett, hogy tom­pította volna, még inkább ki­emelte, hangsúlyossá tette az előbb említett patologikus vo­násokat. Emiatt az előadás több helyen naturalista színt kapott, hangosabb lett a kel­leténél. Valahogyan túl Sók volt a sírás-jajgatás a darab­ban. Ez a harsányság azután szükségszerűen együtt járt az egyszínűséggel, árnyalatlan­sággal, kontraszt nélküliséggel. a vagyon utáni vágy Juli fi figurájában testesül meg. Petur Ilka sikeresen alakítot­ta ezt a darabot mozgató, szí­vós, emberéleten áttörő aka­ratot. Kár. hogy rendezési hi­bából a végén a megbánást túlságosan őszintének mutat­ta, holott ez nem lehetett célja sem a darabnak, sem pedig az eredeti regénynek. Ezt leszámítva, ritkán hallott, Isaszrgi napok Az isaszegi tanács v. b. el­fogadta az isaszegi napok tel­jes programját. Az ünnepség- sorozatot április 2-án ünnepi tanácsülés vezeti be, majd megnyitják Az isaszeg törté­nelmi emlékei című kiállítást. A gazdag programban szere­pel még: tábortűz a 48-as honvédek emlékművénél, a Szabadságharc a képzőművé­szetben című kiállítás, az Isa­szeg az irodalomban és a tör­ténelemben című előadás, tú­ravezetés a község történelmi nevezetességű helyeire. A há­romnapos ünnepségsorozatot a gödöllői járás művészeti cso­portjainak kulturális sereg­szemléje zárja be. ÜNNEP UTÄN Rövidesen megkezdik Az, egész világ szereti Josephint! című film forgatását, amely! Josephine Baker életéről szól.; A film férfi főszereplője: ] Jcarw.Gabin. Bástyasétány 77 A Kistarcsai Fésűsfonó és aj Gödöllői Gépgyár színjátszói j. egyforma műsorral készülnek.^ Mindkét együttes Eisemann \ Mihály: Bástyasétány 77 című £ | operettjét tanulja. | Megnyílt az újjáépített | gödöllői könyvtár Hétfőn, egyhónapos szerszünet után újra megnyi- ^ tóttá kapuját a könyvbarátok \ előtt a Gödöllői Járási Könyv-$ tár. A jelentős összeggel új- í jáépített könyvtár gazdag % anyaggal várja az olvasókat.' $ kény-j Szánthó Imre rajza és jó csalódni. Hosszú idő után ez az első regényfeldolgozás, amely nemcsak cselekményé­ben és' az ábrázolt kor jel­legzetes külsőségeiben, hanem szellemében adja azt, amit a regény. Foma Gorgyejev szü­letésének és sorsának történe­te a vásznon úgy játszódik le előttünk, ahogy azt Gorkij va­lószínűleg láttatni akarta, olyan levegőt teremt, amely a századforduló orosz kisvárosá- j nak levegője lehetett, és olyan [’embereket. akik csak akkor és : :sak úgy élhettek, ahogy a film \ábrázolja őket. Nagyszerű do­log az, ha egy nép ennyire és nemcsak érzi, hanem ki is fe­jezi a saját jellegzetességeit. Az alkotók a főszereplő lelki í Meglepetés ez a Gorkij re- génije nyomán készült film. A ; szovjet művészek ismét olyan ' filmet készítették, amit szár- \ nyára vehetne a világhír; kár, \ hogy rendezőjének a locarnői ; fesztiválon szerzett díjáról is ' alig-alig szereztünk tudomást. \ Jó ülni a nézőtéren és vára- ' kozni, hogy no, mikor fárad el : a ritmus, niikor nem a legpon­tosabb a teremtett hangulat — vwwwwwxvwwwwwwwvwwv y mesedélutánok, matinéműso-! rok, szavalóversenyek, és a! gyermekklubok foglalkozásai- j nak módszerét. A társadalmi\ ünnepek színhelyéül a cégié-; di, nagykátai, váci, gödöllői, j aszódi, nagykőrösi és tápió- í szentmártoni kultúrotthono- J kát jelölték ki, ahol ezeknek: az ünnepélyeknek magrende- ; zésére a kellő tartalmi fel-; tételeket is megteremtik. Ja- J vasolni akarják a színjátszó- ; csoportok kategorizálását,( amely sokban elősegítené a í belső nevelő munka meg- í erősödését és a jó műsorpoli- í tika kialakítását. Mindennapi feladatok.: Nem nagy tervek, de meg- ; gondolt, és főleg aprólékos; munkát kíván végrehajtásuk. ; A gyakorlati megvalósítás ] most kezdődik. Mondhatnánk ] úgv is: most kezdik el ap- ] rópénzre váltani a forinto- ; kát. Mindezt azonban csak ; akkor tudják megtenni, ha ; terveikkel. elgondolásaikkal j nem maradnak egyedül. V. E. ^.XNXXXXXXXXXXXXXXSXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV Martine Carol játssza a most forgatásra kerülő, A pince ellenszegül című új francia film női főszerepét. ÚJ BEMUTATÓ A Pest megyei Petőfi Szín­pad együttese január 20-án Budapesten, a Közlekedési Alkalmazottak Szakszerveze­tének kultúrotthonában tartja új bemutatóját Előadásra ke­rül: a Jókai-regény nyomáig készült színmű, a Kárpáthy Zoltán. Kiállítás előtt Az elmúlt napokban Gödöl­lőn zsűrizték a Pest megyei képzőművészek kiállítására beérkezett müveket. A zsűri a száztizenhét mű közül hat­vanötöt fogadott el. A Pest megyei képzőművészek k'á'.lí- tása január 15-én nyílik Bu­dapesten, az Egressy klubban. y a Szobi Járási Tanács vb-elnöke <■ (Magyar László karikatúrája) INNEN—ONNAN Visconti nem rendez többet olasz filmet Az olasz cenzúra, a közvé­lemény és a bel- és külföldi szakemberek nyomására vég­re engedélyezte Visconti, Rocco és fivérei című filmjét, különös feltétellel: azokat a jeleneteket, amelyek az egy­háznak nem tetszenek, elsöté­títették. így, amikor ezek a képsorok peregnek a vásznon, sötétté és élvezhetetlenné vá­lik a kép. Visconti erre kije­lentette, hogy többé nem dol­gozik az olasz film számára és tiltakozása jeléül vissza­adta a Milánói Scala egyik előadásának megfilmesítésére kapott megbízatását. de ennek az alkalomszerű összefogásnak erői idővel szétforgácsolódnak, nem tud­nak huzamosabb időn át egy­folytában alkotni, teremte­ni. A munkahely lehetőségein kívül a társadalmi szervek adnak még bizonyos lehető­séget ennek az alkalomszerű­ségnek állandóvá tételére — és most már a kultúrházak is. Eddig a megyének csak né­hány ‘ művelődési otthonában működött ilyen társadalmi vezetőség. Most minden kul- túrházban létre kell hozni, meg kell választani. A Műve­lődésügyi Minisztérium köz- művelődési főosztálya ren­deletet hozott erre — és nem véletlenül. A tapasztala­tok bebizonyították, hogy mennyivel szélesebb hatósu­garú azoknak a kultúrházak- nak a munkája, ahol a lakos­ság minden rétegének kép­viselői helyt kapnák a veze­tésben, s így a jó szándék — esetleg a gyakorlott jó szán­déknál — sokkal döntőbb .tényezők szabják meg a kul- jturális munka irányát. Pom- ; tosabban: a tapasztalatok. Az í az ember, aki tanítónak keiül ; a faluba és az ügy iránti hi­vatástudatból elvállalta a mfl- I velődési otthon vezetését, : nem mindig érezheti ponto­san a körülötte élők kívánsá­gait, az ő munkája is köny- nyebb, ha az érdekeltek mondják meg neki. így sok­kal könnyebben tud olyan programot összeállítani, ami mindenkit érdekel és ami a falunak igazán használ. Mert erre most különösen nagy a szükség, és nem állítunk va­lótlant, ha azt mondjuk, hogy erre még sok kulitúrháznak törekedni kell... A társadalmi vezetőségek megválasztásáról szóló ren­delet most újabb lehetősé- get ad erre. N\\\\\\\\\\\\\VJ Várakozás ! A megye művelődési ott- ( hónaiban január elsején meg- (kezdődött a társadalmi veze- ; tőség megválasztása, illetve ; újjáválasztása. Nem világra- j szóló esemény, nem tudnak még annyian sem róla, mint ; egy-egy színházi előadásról a ; faluban, fontosságáról azt 5 hiszem mégis felesleges hosz- jszasabban szólni, hiszen már Ja szó összetételéből kitűnik, i hogy ennek a társadalmi ve- í zetőségnek munkáján múlik j majd a színházi előadások és I a klubestek színvonala is, és ! a művelődési otthon munká- (jának minősége. ! Társadalmi vezetőség — ;nem túl gyakran hallhatjuk ■ezt a szót. Az emberek — • egy-egy utcának, környéknek ; lakói, vállalatnak dolgozói —, (legtöbbször csak egy konkrét ; feladat megoldására szoktak ■összefogni: parkosítják az iutcát, segítenek tető alá hoz- ;ni munkatársuk házát, név- ; napot ünnepelnek, közös 'névadóünnepséget tartanak; hatásos rádiószínjátszás volt; az övé. Férjét, Imre bácsit, \ Bihari József játszotta. Pon- j tosan azzá a jellegtelen, szűr- ■ ke kis semmi-emberré tudott í válni, akit egy ilyen zsarnoki \ egyéniség maga mellé törpit. i Nevelt fiához, a meggyilkolt í kisgyerek apjához szóló csen-', des szavain sokat mondó, J mély emberség sütött át. Sza-! bő Gyula formálta meg Gyű- l rit. a feltörekvő parasztfiút, ( aki hatéves korában árván; maradt, s a maga emberségé- j bői küzdötte fel magát. El-; lenlábasát, Juli néni „méltó”; fiát. Sqós Lajos játszotta.; Gyuri ellen feszülő, egyre fo-\ kozódó indulatának kifejező- • se igén jó volt. Feleségét, ezt; a vallási tébollyal megvert,! különös figurát, a nagygazda-'; lányt, igen nehéz művészileg ^ megfogalmazni. Gyurkovics J Zsuzsa alakításán egy kissé érződött ez a nagy birkózás; az összetett szereppel. Papp ( Éva új, friss szín a rádiói, drámai műsorában. Kedves í y jelenség volt szinte végig, de j az utolsó jelenetben, gyerme-'f ke halálakor, még erötelen. — ndl — Á a z „Apai örökség" ötödik fi rádiójátéka Sásdi Sándor- ‘ nak. A múltba süllyedt világ egy darabját idézi memento- ként a mikrofon elé: a parasz­ti makacsság, a tulajdonhoz való konok ragaszkodás tönk­reteszit sötét tragédiába for­dítja két család életét, olyan emberek sorsát, akik más kö­rülmények között jól megfér­tek volna egymással. Gyer­mekgyilkossághoz vezető irigység, áskálodás. gyűlölet, féltékenység, szektás vallási téboly mutatja a vagyon el- embertelenítő hatását. .jpzí,.a darabot is, mint az l J előző négyet, saját regé­nyéből irta Sásdi: Az „Apai örökség” rádióváltozatát azon­ban némileg el kell marasz­talnunk a korábbi darabokkal szemben. Az „Apai örökség” alapja nagy terjedelmű re­gény, sok a szereplője, sok szála, bonyolult elágazásai vannak, A rádiójáték sok he­lyütt érthetőbb, áttekinthetőbb lett volna — ha egy-két kép erejéig bizonyos helyeken visz. szaúszik a múltba, az előz­ményekre. A regénybeli cse­lekmény alapos lélektani elemzésre épült, ennek azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom