Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

1961. JANTJÄR 6, PÉNTEK-^/CíHan 3 Összefogva előbbre jutnak Délegyházán minden paraszt a szövetkezeti gazdálkodást választotta Tegnap délután és ma dél­előtt a népnevelők ismét felke­resték, illetve felkeresik a dél­egyház! dolgozó parasztok por­táit, csakhogy más céllal, mint napokkal ezelőtt. A szervező bizottság és az Egyesült Tö­rekvő Tsz vezetősége és tagsá­ga nevében délután öt órára a községi kultúrotthonba hív­ják őket — alakuló és vezető­ségválasztó közgyűlésre. Az új évet követő napon kezdték meg a népnevelők a családok látogatását és 5-én délelőtt valamennyi dolgozó paraszt aláírta nevét a belé­pési nyilatkozatra. A népneve­lők választ adtak a délegyhá­zi gazdák kérdéseire és a sok okos szó eredménye, hogy Dél­egyháza termelőszövetkezeti községgé alakult. A 11 éve alakult Egyesült Törekvő Tsz-nek 53 tagja és 680 hold földje volt. A taglétszám 203-mal, a földterület pedig mintegy 1250 holddal gyarapodott. A dolgozó parasztok ugyanis úgy gondolkoztak, minek ilyen kis községben egy újabb szö­vetkezet, minek így elaprózni az erőt. Meg ami igaz, az igaz: az Egyesült Törekvő tagsága sem tétlenkedett az elmúlt 11 év alatt. Különösen az utolsó esztendő volt eredményes. A szövetkezet rendelkezik már gazdasági épületekkel — most is épül egy 36 fé­rőhelyes szarvasmarha­istálló — állatállománnyal és gépekkel. Traktoruk is van a szükséges munkagépekkel, vetőgépek, daráló és ki tudná még mind felsorolni... Az is igaz, hogy az új belé­pők — akiknek többsége te­hetős középparaszt —, sem jönnek üres kézzel. A belépési nyilatkozatokon mintegy 150 ló, 100-nál több juh, jó néhány szarvasmarha is szerepel. Majd a leltározásnál tisztázódik vég­legesen, hogy ki mennyivel já­rul hozzá a közös gazdaság erősítéséhez. Persze, aki csu­pán két dolgos kezét hozza — földje, gazdasága nem volt —, azokat is szívesen fogadják. Kell a munkáskéz, mert a sok helyes javaslat, elgondolás csak úgy válik valóra, ha en­nek érdekében cselekednek. A községi tanács-házán Ko­vács István, a v. b. elnöke, Gcttfred Gyula tsz-elnök és Appel Gábor, a ráckevei járá­si pártbizottság munkatársa mondották el. hogy a dolgozó parasztok a velük való beszél­getés során milyen javaslatok­kal álltak elő és hogyan kép­zelik el a szövetkezet gazdál­kodását. A legtöbb gazda úgy véle­kedik, hogy főként állat­tenyésztéssel és kertészke­déssel foglalkozzon a szö­vetkezet. A létszámban megnövekedett állatállomány elhelyezésére a szövetkezet istállói szűknek bi­zonyulnak, ezért olyan gazda­társak istállóiban is helyeznek el állatokat — természetesen belegyezésük alapján — ahol van férőhely. Olyan javaslat is elhangzott, hogy jelenleg még a községi kezelés alatt le­vő 95 holdas erdő vagy egyelő­re annak egy részét — kerít­sék be és itt baromfitenyész­téssel foglalkozzanak. A ter­vek szerint a kertészet területe legalább 30 hold lesz. 8—10 kertészettel foglalkozó paraszt­család is belépett a közösbe, akik a szövetkezetben is ker­tészkedni szeretnének. A dolgozó parasztok javas­lata területfelosztás kérdésé­ben találkozott a termelőszö­vetkezet és a község vezetői­nek álláspontjával. Sokan vé­lekednek úgy: „amit én kapá­lok, azt én is akarom betaka­rítani”. A kapások területének egyénekre vagy családokra va­ló felosztása megkönnyíti a munkaszervezést is. Egyesek ugyanis attól tartottak, - - hogy nehézségbe ütközik a tanya­siak és azok családtagjainak bevonása a közös munkába. A szervezés néhány napja alatt az emberek lesték, várták a híreket: ki lesz a legújabb belépő. Ma már a figyelem másra terelődik, más érdekli az embereket: hogyan és mi­képpen lesz a jövőben. A ma megválasztandó vezetőségtől várják, hogy mihamarabb ké­szítse el a terveket, adjon munkát a sok dolgos kéznek, mert munka akad. Amint a község vezetői mondják, ajánlatos lenne pótolni az ősszel elmulasz­tott mélyszántást. Tekintélyes számú lófogat áll rendelkezésre. Trágyái hordani fagyos időben is le­het, építkezéshez is munkás­kezek kellenek. A vezetőség kielégítheti tehát a tagság kí­vánságát. M. S. TimiilN forint értékű gazdasági épületet adtak át a tsz-ánck a gépállomások A gépállomások elsősorban azokon a helyeken, ahol a mezőgazdasági gépek üzeme­lését maguk oldják meg, szá­mos gazdasági épületet — kis műhelyt, brigádszállást, raktárhelviséget — adtak át a termelőszövetkezeteknek jelentősebb épület-átadások voltak Pest. Bács. Békés, Bor­sod. Csonigrád és Szabolcs megyében. A nagyrészt a termelőszö­vetkezetek majorságaiban ál- 'ó most átadott épületek ér- ‘éke tízmillió forint. (MTI) Tsz-községek színjátszóinak seregszemléi, irodalmi színpadok első országos találkozója az új évben Több mint egymilliós forgalom A gödöllői járást ellátó Ál. lami Könyvesbolt forgalma 1955-ben 682 211 forint volt. 1960-ban már 1 053 031 forin­tért adtak el könyveket. Ez az összeg egyébként közel száz­ezer forinttal több az 1959-es évinél. Izotóp a könnyűiparban Vizsgálják: miiyen és mennyi mosószer a leghatásosabb Januárban működik már az albertfalvi földgázbontó, februárban elkészül az őrszentmiklósi gázvezeték házat, trafóházat, gáztartókat, gáztisztítót építenek. A mint­egy 70 kilométer hosszú veze­téken még az idén gáz jut Sztálinvárosból Budapestre. (MTI) A Könnyűipari Miniszté­riumihoz tartozó három ku­tatóintézet, a textil-, a pa­pír-, valamint a bőr-, cipő- és szőrmeipari kutatóintézet közös izotóp laboratórium­mal rendelkezik. A könnyű­ipari izotóplaboratórium bőr-, cipő- és textilgyárak tőszom­szédságában. Újpesten műkö­dik csaknem két év óta. A Textilipari Kutatóintézet munkatársai ebben a labora­tóriumban vizsgálják pél­dául, milyen mosószerekkel, mennyi vízben, milyen hő­fokon, milyen súlyú textil­anyagot lehet a legtisztábbra kimosni a kikészítő művelet után. A gyógyászati segéd­anyagok, a sebben oldható varratok sterilizálását is vizsgálták a laboratórium munkatársai. A kémiai ste­rilizáció ugyanis roncsolja, könnyen szakadóvá teszi a varratfonalat, s hogy ezt meg­akadályozzák, izotópos besu­gárzással próbálkoznak. A kí­sérlet azért is jelentős, mert a Rico Köts-zerművek nagy mennyiségű varratanyagot gyárt exportra is. A bőripar szakemberei a króm-. cserző és zsírozó anyagok „szerepét” vizsgál­ják a laboratóriumban. Meg­nézték, melyik műcserző anyag használható fel a leg­gazdaságosabban a krómos bő­rök utáncserzésénél. Ezenkí­vül vizsgálták azt is, hogy a zsírozó anyagok közül a munkafolyamatok közben me­lyik, hogyan hatol be a bőrbe. A papíriparban már alkal­maznak izotóppal működő műszert, amellyel a papír vastagságát ellenőrzik. Eb­ben az iparágban az izotóp további felhasználását segíti, hogy ezután a központi labo­ratóriumban Is végezhetnek kutatásokat a papíripar szak­emberei. (MTI) A műkedvelő színjátszók ta­valyi munkásságának tapasz­talatairól a Népművelési In­tézetben tájékoztatták az MTI munkatársát. — A műkedvelők 250 000-es táborában 40 000 főnyi a szín­játszók csoportja. Az elmúlt négy évben e művészeti ág művelői is rendezték sorai­kat, sikerrel megszabadultak az újra felmelegített kispol­gári fércművektől, megszűnt az operett-dömping. A 3200 színjátszó együt­tes az elmúlt hónapok­ban vizsgázott a felsza­badulási kulturális szem­le bemutatóin. Bebizonyították: megtalálták a helyes utat. Munkásságuk helyes célja: az együttesek tagjainak nevelése, általános műveltségük gyarapítása, s ugyanakkor — különösen a falvakban — igényes elő­adásokkal a lakosság szóra­koztatása. — A műkedvelő színjátszók — akik most már évente mintegy kétmillió néző előtt szerepelnek — gondosan ké­szülnek fel egy-egy előadás­ra. így például az olvasó­próbák idején sok helyütt kortörténeti előadásokat hall­gatnak, múzeumba mennek, és dramaturgiai kérdéseket tanulmányoznak. A legtöbb együttes mű- sorválasztása is dicsére­tes. Az együttesek nagyon sok olyan darabot mu­tatnak be, amelyek mai életünkről szólnak. A műkedvelő színjátszók igé­nyességének növekedését bi­zonyítja. hogy az elmúlt év­ben több mint százzal gya­rapodott az irodalmi szín­padok száma. — A rendező szervek: — a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT. a SZÖVOSZ, a Haza­fias Népfront — a KISZ kez­deményezésére kidolgozták a kulturális szemlék ötéves programját. Elhatározták, hogy az együttesek — valameny- nyi művészeti ágban — megyei seregszemléken évente adnak számot fejlődésükről, országos seregszemlén be­mutató-sorozatot pedig öt­évenként rendeznek. A kul­turális seregszemlék ötéves programjában elsőként az idén tavasszal megtartják az üzemi irodalmi színpadok első országos találkozóját, amelyet előreláthatólag má­jusban az ország hat tájegy­ségének központjában, a ter­melőszövetkezeti községek színjátszóinak seregszemléje követi. (MTI) Ankét a középiskolások biológiai képzéséről a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen A nyi Gödöllői Agrártudomá- Egyetemen csütörtökön ankétot rendeztek az oktatási rendszer továbbfejlesztésének irányelveiről és a biológiai mezőgazdasági képzésről. A» ankéton az egyetem oktatóin kívül részt vettek a megyei Elkészült a magyar rövidhullámú tranzisztor prototípusa A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben elfogadták az első rövidhullámú tranzisz­tor prototípusát. Az új tran­zisztor a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet és a Ma­gyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intéze­tének munkájával készült, A Műszaki Fizikai Kutató Inté­zet munkatársai oldották meg az elméleti, valamint a techno­lógiai szempontból alapkutatás jellegű kérdéseket. tanácsok művelődési osztá­lyainak illetékes szakfelügye­lői és a vidéki középiskolák számos biológiatanára. Dr. Magyari András, az Ag­rártudományi Egyetem rek­tora, a biológiai tudományok doktora hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szakemberek képzésénél mind nagyobb sze­rep jut a biológiának, és ugyanakkor a műveltséghez is hozzátartozik az e terüle­ten való jártasság. Kérte: a szaktanárok segítsék elő, hogy a vidéki technikumokból, gimnáziumokból azok a fiata­lok kerüljenek az Agrártudo­mányi Egyetemre és mezőgaz­dasági főiskolákra, akik a mezőgazdasági tudomány iránt fogékonyak. j i Az elmúlt években — tél­időben — sokszor előfordult, hogy a Gázművek kénytelen volt korlátozásokat életbelép­tetni, s elsősorban az üzemek a szükségesnél kevesebb gázt kaphattak. A fővárosi tanács azonban sok millió forintot i költött a gázszolgáltatás fej- i lesztésére, amelynek most az; idei télen mutatkoznak az] eredményei. Januárban végle-; gesen üzembe helyezik az al-] bertfalvi földgázbontó bérén-] dezést, amely a próbák al-] kaiméval kitűnően működött.: Ez a korszerű berendezés a: Zalából vezetéken érkező föld-; gázt „alakítja” át városi gáz-; zá, mégpedig igen nagy meny-: nyiségben: naponta 180 000; köbmétert termelhet, amii nagyban érezteti hatását a] fővárosi gázszolgáltatásban. ] Februárban elkészül az a | negyven kilométer hosszú gáz- ] vezeték is, amelyen az őr- ] szentmiklósi földgázlencséből ] „szállíthatják” a gázt az Öbu-; dai Gázgyárba. A földgázlen-: cséből — amely a későbbiek-: ben majd tárolóként szolgál — i körülbelül egymillió köbméter: gáz kerül ki, mégpedig abban ] az időben, amikor a főváros i a legtöbbet fogyasztja. A ve-; zeték megépítése meglehető-; sen körülményes volt, hiszen ] négy szál csövet a Duna med- ] rén kellett átvezetni a pesti ] oldalról a budai partra. A két nagy beruházás el—! készültével, illetve üzembe: helyezésével tovább javul a; főváros gázellátása. A szak-í emberek számítása szerint az] idei télen már nem kell kor-] látozást életbe léptetni a la-] kosság gázellátásánál és mi-: nusz 15 fokos hőmérsékletig: az üzemek igényeit is zavar-] talanul ki lehet elégíteni. Az albertfalvi földgázbontó ] és az őrszentmiklósi vezeték elkészültével még további be­ruházás is lesz a Fővárosi Gázműveknél. Az idén foly­tatják a sztálin'-árosi gázveze­ték építését, s ennek során Sztálinvárosban kompresszor­ra udson-kocsi gördült a ti közigazgatási kirendeltség épülete elé, pontosabban azon ház elé. amelyben test­véri egyetértésben három fia­tal intézmény: a posta, a nap­közi és a szóban forgó hivatal talált otthonra. A kissé kopottas, de az ak­kori időkben mégis elegáns­nak számító autóból két ener­gikus külsejű férfi szállt ki. A hirtelen kavart porfelhő még el sem ül, a két utas már bent áll a kirendeltség egyetlen szobájában. Hivatalvizsgálatot tartunk — jelenti ki a megtermettebb jövevény, miután közli, hogy ö és társa a minisztériumból érkezett. — Kérem, álljon fel az asztaltól, semmihez nem nyúlhat! — rendelkezik szá­raz, hivtalos hangon. A kirendeltség vezetőjét. Garaguly Ferencet nem lepi meg a határozott felszólítás. Annyit már megfigyelt, vagy legalábbis valahogy tudomást szerzett róla, hogy a hivatal­vizsgálat komoly, felelősség- teljes dolog, formáját tekint­ve nem is igen lehet nyája­sabb, egyszóval, ilyen a re­gula. Ennek okából mégcsak a kezében levő ügyiratot sem hajtja össze, kötelességsze- rűen félrehúzódik íróasztalá­tól, hogy helyet adjon az el­lenőrző közegeknek. Arca alig árul el valamit belső állapo­táról, nem üti ki tenyerét a verejték, de túlzás volna azt állítani, hogy modellt ülhetne annak a szobrásznak, aki ép­pen a nyugalom szobrát ké­szül megmintázni. Az ellenőrzés emberei eköz­ben serényen ügyködnek. Együtt és külön-külön tanul- mányozgatják a különböző ki­mutatásokat, naplókat, össze­sítőket, sillabizálgatják a fo­lyamatban levő vagy a már irattározott aktákat. Időkö­zönként el-elhangzik egy kurta kérdés is. A hang, a modor változatlanul hivatalos, sze­mélytelenül monoton, jó vagy rossz érzést éppúgy nem kelt, mint ahogy nem ébreszt kü­lönösebb érzelmeket a távoli kocsizörgés vagy az óra ke­tyegése. A magasabb férfi arcvonásai azonban őszinte ro- konszenvet ébresztenek benne, ám a fiatalabb közeget sem érzi idegennek. S míg azok bújják a néhány hónapos vagy az egészen friss ügyiratokat, végiggondolja magában a ki- rendeltség ifjú történetét, ho­gyan lett belőle, a sokat pró­bált munkásból hivatalt viselő ember. a z eszme a helyi alapszer- A vezetben vetődött fel an­nak idején. Világosan emlék­szik rá. Gál Bálintné. községi bíró kezdeményezte. hogy ..ideje volna a telepen kom­munista közigazgatást csinál­ni". ahol a reakciós urak elme­nekülése után is több. mint há- romezerötszáz magafajta sze­gényember ügyes-bajos dolgát kell intézniük. Erre még akkor is szükség van — döntöttek a kommunisták —. ha az elöljá­róján úi tőiermzőt knvntt a fel- szabadulás után. Aztán meg — vélekedtek —, „ha teljesen tár­sadalmi alapon napközit szer­veztünk és tartunk fenn, miért ne lehetne nekünk saját elöl- járóságutik, amelyet semmifé­le koalíciós politika nem korlá­toz a munkánkban”. Ezeket az osztályharcos ak­nákat idézi fel emlékezetében, s el van szánva, hogy a „vár­ható” bürokratikus kifogások­kal az elérendő célt állítja majd szembe. Nem mentségül, retirálva, hanem meggyőződés­sel vallva igazát. Büszkén gon­dol a kirendeltség felállítását kimondó döntéskor tett szavai­ra, ameyet még a tervezgetés időszakában fogalmazott meg magában: — Azelőtt az elöljáróságra az emberek nevetve mentek be és sírva jöttek ki onnan. Na­hát, a „mienk” legyen olyan, ahonnét a sírva betérők ne­vetve távoznak ... Úgy, jó három-négy óra múltán véget ér a hivatalvizs­gálat. A minisztérium kikül­döttei asztalhoz ülnek a kiren­deltség vezetőjével, hogy „ki­értékeljék” a tapasztalatokat. Előzetesen azonban még „el­beszélgetnek” Garaguly Fe­renccel. ízlelgetik, kiféle. mi­féle s közben magukról is el­mondanak eayetmást Hama­rosan barátságos légkör alakul ki a nnmnóhől egvHvnsú em­berek között, végül rátérnek magára a hivatalra. — Mióta dolgozik közigazga­tásban, elvtársam? — Éppen három hónapja — Három hónapja... És hogy kezdte? A kirendeltségvezető részle­tesen elmeséli az egyszemélyes hivatal felállításának történe­tét, majd így folytatja: — ... ez volt a pártfelada­tom, vállalnom kelett. Mi mást tehettem, összeszedtem a köz­ségi elöljáróságon minden űr­lapot, nyomtatványt, amit csak találtam. Köztük olyanokat is, amelyeket már az ügyintézés során kitöltöttek és irattároz- tak. No, hát ezeket tanulmá- nyozgattam, hogy mikor mit kell cselekedni... Nézzék ezt az ócska írógépet! Hagy ne kelljen annyit körmölni. meg­tanultam valamelyest pötyög­ni rajta ... A markáns arcú elöljáró, akiről időközben kiderült, hogy főosztályvezető a miniszté­riumban, elérkezettnek látja az időt, hogy nyilatkozzék a vizsgálat eredményéről. Gon- dok-szántotta arcáról eltűnik az otthonos, meleg derű. hogy átadja helyét az immár „hi- vatalos”-nak. Köszörül egyet torkán és megszólal: — Most, hogy „megejtet­tük“ a vizsgálatot, meg kell, hogy mondjam az elvtársnak: nagyszerűen csinálja! Én még ilyen renddel nem találkoz­tam! ... így van? — kérdezi az ugyancsak hivatalos ábrá- zatot öltő társától. — Ez a véleményem nekem is — felel amaz kimérten. rpgy pillanatra akkora *-* csönd ereszkedik közé­jük, mint amilyen csak a ponyvasátor csúcsába tartó ' légtornász körül keletkezik a ' nagy attrakció pillanatában. De nem tart sokáig, mert most meg Garaguly Ferenc I köszörüli a torkát, hogy aztán i % világ legnyugodtabb hang- 1 ián kivágja: í — Hát. ide figyeljenek, elv­ár sak! Megmondom úgy, 1 ihogy van. Nem én értek a hivatalvezetéshez, hanem maguk nem értenek még az ellenőrzéshez .., S míg ezt mondja a meg­hökkent vizsgálóknak, már veszi is elő a szükséges „bi­zonylatokat”, egyiket a másik után és szemrebbenés nélkül folytatja: — Ennél a marhalevél ki­állításánál például... És a forradalmán módon „hivatalnokká” lett ötven kö­rüli munkásember tételesen mutatja ki, hogy tudatlansá­gával mikor rövidítette meg az államot, mikor és mennyi­vel a lakosok valamelyikét. Elég hosszan bizonygat, nem kajánságból vagy önmardosó bűnbánattól vezetve, csupán előbbi nézetének bizonysá­gául. S míg ez a hibalajstro­mozás tart, a kezdeti der­medtséget ismét családias han­gulat váltja fel. Mindhárman világosan felismerik a helyze­tet, amelybe kerültek. S hogy Garaguly Ferenc mindpn két­séget eloszlasson, az ugyan­csak „újonc" főosztályvezető­höz fordul, imigyen: — Ha jól gondolom, elvtár­sam, te azelőtt kazánkovács lehettél... — Kis híja eltaláltad, elv- íérs. Kazánszerelő vagyok — ragyog fel a markáns arcú szeme. — De annyi szent — is széles tenyerét ráhelyezi ársa vállára —, hogy az itt ilő Rónaki Pál elvtársam •gyenesen az üllő mellől jött iz osztályomra ... Tja a szóban forgó kiren- II deltségen abban az idő­ién „Ellenőrzési naplót” is ’ezetnek, a már szóban is nyilvánított megállapítás vé- ’ére ez a bejegyzés kerül: „Kelt, Érd-Parkvárosban, 949. november 14-én.” András Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom