Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 5. szám
1961. JANTJÄR 6, PÉNTEK-^/CíHan 3 Összefogva előbbre jutnak Délegyházán minden paraszt a szövetkezeti gazdálkodást választotta Tegnap délután és ma délelőtt a népnevelők ismét felkeresték, illetve felkeresik a délegyház! dolgozó parasztok portáit, csakhogy más céllal, mint napokkal ezelőtt. A szervező bizottság és az Egyesült Törekvő Tsz vezetősége és tagsága nevében délután öt órára a községi kultúrotthonba hívják őket — alakuló és vezetőségválasztó közgyűlésre. Az új évet követő napon kezdték meg a népnevelők a családok látogatását és 5-én délelőtt valamennyi dolgozó paraszt aláírta nevét a belépési nyilatkozatra. A népnevelők választ adtak a délegyházi gazdák kérdéseire és a sok okos szó eredménye, hogy Délegyháza termelőszövetkezeti községgé alakult. A 11 éve alakult Egyesült Törekvő Tsz-nek 53 tagja és 680 hold földje volt. A taglétszám 203-mal, a földterület pedig mintegy 1250 holddal gyarapodott. A dolgozó parasztok ugyanis úgy gondolkoztak, minek ilyen kis községben egy újabb szövetkezet, minek így elaprózni az erőt. Meg ami igaz, az igaz: az Egyesült Törekvő tagsága sem tétlenkedett az elmúlt 11 év alatt. Különösen az utolsó esztendő volt eredményes. A szövetkezet rendelkezik már gazdasági épületekkel — most is épül egy 36 férőhelyes szarvasmarhaistálló — állatállománnyal és gépekkel. Traktoruk is van a szükséges munkagépekkel, vetőgépek, daráló és ki tudná még mind felsorolni... Az is igaz, hogy az új belépők — akiknek többsége tehetős középparaszt —, sem jönnek üres kézzel. A belépési nyilatkozatokon mintegy 150 ló, 100-nál több juh, jó néhány szarvasmarha is szerepel. Majd a leltározásnál tisztázódik véglegesen, hogy ki mennyivel járul hozzá a közös gazdaság erősítéséhez. Persze, aki csupán két dolgos kezét hozza — földje, gazdasága nem volt —, azokat is szívesen fogadják. Kell a munkáskéz, mert a sok helyes javaslat, elgondolás csak úgy válik valóra, ha ennek érdekében cselekednek. A községi tanács-házán Kovács István, a v. b. elnöke, Gcttfred Gyula tsz-elnök és Appel Gábor, a ráckevei járási pártbizottság munkatársa mondották el. hogy a dolgozó parasztok a velük való beszélgetés során milyen javaslatokkal álltak elő és hogyan képzelik el a szövetkezet gazdálkodását. A legtöbb gazda úgy vélekedik, hogy főként állattenyésztéssel és kertészkedéssel foglalkozzon a szövetkezet. A létszámban megnövekedett állatállomány elhelyezésére a szövetkezet istállói szűknek bizonyulnak, ezért olyan gazdatársak istállóiban is helyeznek el állatokat — természetesen belegyezésük alapján — ahol van férőhely. Olyan javaslat is elhangzott, hogy jelenleg még a községi kezelés alatt levő 95 holdas erdő vagy egyelőre annak egy részét — kerítsék be és itt baromfitenyésztéssel foglalkozzanak. A tervek szerint a kertészet területe legalább 30 hold lesz. 8—10 kertészettel foglalkozó parasztcsalád is belépett a közösbe, akik a szövetkezetben is kertészkedni szeretnének. A dolgozó parasztok javaslata területfelosztás kérdésében találkozott a termelőszövetkezet és a község vezetőinek álláspontjával. Sokan vélekednek úgy: „amit én kapálok, azt én is akarom betakarítani”. A kapások területének egyénekre vagy családokra való felosztása megkönnyíti a munkaszervezést is. Egyesek ugyanis attól tartottak, - - hogy nehézségbe ütközik a tanyasiak és azok családtagjainak bevonása a közös munkába. A szervezés néhány napja alatt az emberek lesték, várták a híreket: ki lesz a legújabb belépő. Ma már a figyelem másra terelődik, más érdekli az embereket: hogyan és miképpen lesz a jövőben. A ma megválasztandó vezetőségtől várják, hogy mihamarabb készítse el a terveket, adjon munkát a sok dolgos kéznek, mert munka akad. Amint a község vezetői mondják, ajánlatos lenne pótolni az ősszel elmulasztott mélyszántást. Tekintélyes számú lófogat áll rendelkezésre. Trágyái hordani fagyos időben is lehet, építkezéshez is munkáskezek kellenek. A vezetőség kielégítheti tehát a tagság kívánságát. M. S. TimiilN forint értékű gazdasági épületet adtak át a tsz-ánck a gépállomások A gépállomások elsősorban azokon a helyeken, ahol a mezőgazdasági gépek üzemelését maguk oldják meg, számos gazdasági épületet — kis műhelyt, brigádszállást, raktárhelviséget — adtak át a termelőszövetkezeteknek jelentősebb épület-átadások voltak Pest. Bács. Békés, Borsod. Csonigrád és Szabolcs megyében. A nagyrészt a termelőszövetkezetek majorságaiban ál- 'ó most átadott épületek ér- ‘éke tízmillió forint. (MTI) Tsz-községek színjátszóinak seregszemléi, irodalmi színpadok első országos találkozója az új évben Több mint egymilliós forgalom A gödöllői járást ellátó Ál. lami Könyvesbolt forgalma 1955-ben 682 211 forint volt. 1960-ban már 1 053 031 forintért adtak el könyveket. Ez az összeg egyébként közel százezer forinttal több az 1959-es évinél. Izotóp a könnyűiparban Vizsgálják: miiyen és mennyi mosószer a leghatásosabb Januárban működik már az albertfalvi földgázbontó, februárban elkészül az őrszentmiklósi gázvezeték házat, trafóházat, gáztartókat, gáztisztítót építenek. A mintegy 70 kilométer hosszú vezetéken még az idén gáz jut Sztálinvárosból Budapestre. (MTI) A Könnyűipari Minisztériumihoz tartozó három kutatóintézet, a textil-, a papír-, valamint a bőr-, cipő- és szőrmeipari kutatóintézet közös izotóp laboratóriummal rendelkezik. A könnyűipari izotóplaboratórium bőr-, cipő- és textilgyárak tőszomszédságában. Újpesten működik csaknem két év óta. A Textilipari Kutatóintézet munkatársai ebben a laboratóriumban vizsgálják például, milyen mosószerekkel, mennyi vízben, milyen hőfokon, milyen súlyú textilanyagot lehet a legtisztábbra kimosni a kikészítő művelet után. A gyógyászati segédanyagok, a sebben oldható varratok sterilizálását is vizsgálták a laboratórium munkatársai. A kémiai sterilizáció ugyanis roncsolja, könnyen szakadóvá teszi a varratfonalat, s hogy ezt megakadályozzák, izotópos besugárzással próbálkoznak. A kísérlet azért is jelentős, mert a Rico Köts-zerművek nagy mennyiségű varratanyagot gyárt exportra is. A bőripar szakemberei a króm-. cserző és zsírozó anyagok „szerepét” vizsgálják a laboratóriumban. Megnézték, melyik műcserző anyag használható fel a leggazdaságosabban a krómos bőrök utáncserzésénél. Ezenkívül vizsgálták azt is, hogy a zsírozó anyagok közül a munkafolyamatok közben melyik, hogyan hatol be a bőrbe. A papíriparban már alkalmaznak izotóppal működő műszert, amellyel a papír vastagságát ellenőrzik. Ebben az iparágban az izotóp további felhasználását segíti, hogy ezután a központi laboratóriumban Is végezhetnek kutatásokat a papíripar szakemberei. (MTI) A műkedvelő színjátszók tavalyi munkásságának tapasztalatairól a Népművelési Intézetben tájékoztatták az MTI munkatársát. — A műkedvelők 250 000-es táborában 40 000 főnyi a színjátszók csoportja. Az elmúlt négy évben e művészeti ág művelői is rendezték soraikat, sikerrel megszabadultak az újra felmelegített kispolgári fércművektől, megszűnt az operett-dömping. A 3200 színjátszó együttes az elmúlt hónapokban vizsgázott a felszabadulási kulturális szemle bemutatóin. Bebizonyították: megtalálták a helyes utat. Munkásságuk helyes célja: az együttesek tagjainak nevelése, általános műveltségük gyarapítása, s ugyanakkor — különösen a falvakban — igényes előadásokkal a lakosság szórakoztatása. — A műkedvelő színjátszók — akik most már évente mintegy kétmillió néző előtt szerepelnek — gondosan készülnek fel egy-egy előadásra. így például az olvasópróbák idején sok helyütt kortörténeti előadásokat hallgatnak, múzeumba mennek, és dramaturgiai kérdéseket tanulmányoznak. A legtöbb együttes mű- sorválasztása is dicséretes. Az együttesek nagyon sok olyan darabot mutatnak be, amelyek mai életünkről szólnak. A műkedvelő színjátszók igényességének növekedését bizonyítja. hogy az elmúlt évben több mint százzal gyarapodott az irodalmi színpadok száma. — A rendező szervek: — a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT. a SZÖVOSZ, a Hazafias Népfront — a KISZ kezdeményezésére kidolgozták a kulturális szemlék ötéves programját. Elhatározták, hogy az együttesek — valameny- nyi művészeti ágban — megyei seregszemléken évente adnak számot fejlődésükről, országos seregszemlén bemutató-sorozatot pedig ötévenként rendeznek. A kulturális seregszemlék ötéves programjában elsőként az idén tavasszal megtartják az üzemi irodalmi színpadok első országos találkozóját, amelyet előreláthatólag májusban az ország hat tájegységének központjában, a termelőszövetkezeti községek színjátszóinak seregszemléje követi. (MTI) Ankét a középiskolások biológiai képzéséről a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen A nyi Gödöllői Agrártudomá- Egyetemen csütörtökön ankétot rendeztek az oktatási rendszer továbbfejlesztésének irányelveiről és a biológiai mezőgazdasági képzésről. A» ankéton az egyetem oktatóin kívül részt vettek a megyei Elkészült a magyar rövidhullámú tranzisztor prototípusa A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben elfogadták az első rövidhullámú tranzisztor prototípusát. Az új tranzisztor a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézetének munkájával készült, A Műszaki Fizikai Kutató Intézet munkatársai oldották meg az elméleti, valamint a technológiai szempontból alapkutatás jellegű kérdéseket. tanácsok művelődési osztályainak illetékes szakfelügyelői és a vidéki középiskolák számos biológiatanára. Dr. Magyari András, az Agrártudományi Egyetem rektora, a biológiai tudományok doktora hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szakemberek képzésénél mind nagyobb szerep jut a biológiának, és ugyanakkor a műveltséghez is hozzátartozik az e területen való jártasság. Kérte: a szaktanárok segítsék elő, hogy a vidéki technikumokból, gimnáziumokból azok a fiatalok kerüljenek az Agrártudományi Egyetemre és mezőgazdasági főiskolákra, akik a mezőgazdasági tudomány iránt fogékonyak. j i Az elmúlt években — télidőben — sokszor előfordult, hogy a Gázművek kénytelen volt korlátozásokat életbeléptetni, s elsősorban az üzemek a szükségesnél kevesebb gázt kaphattak. A fővárosi tanács azonban sok millió forintot i költött a gázszolgáltatás fej- i lesztésére, amelynek most az; idei télen mutatkoznak az] eredményei. Januárban végle-; gesen üzembe helyezik az al-] bertfalvi földgázbontó bérén-] dezést, amely a próbák al-] kaiméval kitűnően működött.: Ez a korszerű berendezés a: Zalából vezetéken érkező föld-; gázt „alakítja” át városi gáz-; zá, mégpedig igen nagy meny-: nyiségben: naponta 180 000; köbmétert termelhet, amii nagyban érezteti hatását a] fővárosi gázszolgáltatásban. ] Februárban elkészül az a | negyven kilométer hosszú gáz- ] vezeték is, amelyen az őr- ] szentmiklósi földgázlencséből ] „szállíthatják” a gázt az Öbu-; dai Gázgyárba. A földgázlen-: cséből — amely a későbbiek-: ben majd tárolóként szolgál — i körülbelül egymillió köbméter: gáz kerül ki, mégpedig abban ] az időben, amikor a főváros i a legtöbbet fogyasztja. A ve-; zeték megépítése meglehető-; sen körülményes volt, hiszen ] négy szál csövet a Duna med- ] rén kellett átvezetni a pesti ] oldalról a budai partra. A két nagy beruházás el—! készültével, illetve üzembe: helyezésével tovább javul a; főváros gázellátása. A szak-í emberek számítása szerint az] idei télen már nem kell kor-] látozást életbe léptetni a la-] kosság gázellátásánál és mi-: nusz 15 fokos hőmérsékletig: az üzemek igényeit is zavar-] talanul ki lehet elégíteni. Az albertfalvi földgázbontó ] és az őrszentmiklósi vezeték elkészültével még további beruházás is lesz a Fővárosi Gázműveknél. Az idén folytatják a sztálin'-árosi gázvezeték építését, s ennek során Sztálinvárosban kompresszorra udson-kocsi gördült a ti közigazgatási kirendeltség épülete elé, pontosabban azon ház elé. amelyben testvéri egyetértésben három fiatal intézmény: a posta, a napközi és a szóban forgó hivatal talált otthonra. A kissé kopottas, de az akkori időkben mégis elegánsnak számító autóból két energikus külsejű férfi szállt ki. A hirtelen kavart porfelhő még el sem ül, a két utas már bent áll a kirendeltség egyetlen szobájában. Hivatalvizsgálatot tartunk — jelenti ki a megtermettebb jövevény, miután közli, hogy ö és társa a minisztériumból érkezett. — Kérem, álljon fel az asztaltól, semmihez nem nyúlhat! — rendelkezik száraz, hivtalos hangon. A kirendeltség vezetőjét. Garaguly Ferencet nem lepi meg a határozott felszólítás. Annyit már megfigyelt, vagy legalábbis valahogy tudomást szerzett róla, hogy a hivatalvizsgálat komoly, felelősség- teljes dolog, formáját tekintve nem is igen lehet nyájasabb, egyszóval, ilyen a regula. Ennek okából mégcsak a kezében levő ügyiratot sem hajtja össze, kötelességsze- rűen félrehúzódik íróasztalától, hogy helyet adjon az ellenőrző közegeknek. Arca alig árul el valamit belső állapotáról, nem üti ki tenyerét a verejték, de túlzás volna azt állítani, hogy modellt ülhetne annak a szobrásznak, aki éppen a nyugalom szobrát készül megmintázni. Az ellenőrzés emberei eközben serényen ügyködnek. Együtt és külön-külön tanul- mányozgatják a különböző kimutatásokat, naplókat, összesítőket, sillabizálgatják a folyamatban levő vagy a már irattározott aktákat. Időközönként el-elhangzik egy kurta kérdés is. A hang, a modor változatlanul hivatalos, személytelenül monoton, jó vagy rossz érzést éppúgy nem kelt, mint ahogy nem ébreszt különösebb érzelmeket a távoli kocsizörgés vagy az óra ketyegése. A magasabb férfi arcvonásai azonban őszinte ro- konszenvet ébresztenek benne, ám a fiatalabb közeget sem érzi idegennek. S míg azok bújják a néhány hónapos vagy az egészen friss ügyiratokat, végiggondolja magában a ki- rendeltség ifjú történetét, hogyan lett belőle, a sokat próbált munkásból hivatalt viselő ember. a z eszme a helyi alapszer- A vezetben vetődött fel annak idején. Világosan emlékszik rá. Gál Bálintné. községi bíró kezdeményezte. hogy ..ideje volna a telepen kommunista közigazgatást csinálni". ahol a reakciós urak elmenekülése után is több. mint há- romezerötszáz magafajta szegényember ügyes-bajos dolgát kell intézniük. Erre még akkor is szükség van — döntöttek a kommunisták —. ha az elöljáróján úi tőiermzőt knvntt a fel- szabadulás után. Aztán meg — vélekedtek —, „ha teljesen társadalmi alapon napközit szerveztünk és tartunk fenn, miért ne lehetne nekünk saját elöl- járóságutik, amelyet semmiféle koalíciós politika nem korlátoz a munkánkban”. Ezeket az osztályharcos aknákat idézi fel emlékezetében, s el van szánva, hogy a „várható” bürokratikus kifogásokkal az elérendő célt állítja majd szembe. Nem mentségül, retirálva, hanem meggyőződéssel vallva igazát. Büszkén gondol a kirendeltség felállítását kimondó döntéskor tett szavaira, ameyet még a tervezgetés időszakában fogalmazott meg magában: — Azelőtt az elöljáróságra az emberek nevetve mentek be és sírva jöttek ki onnan. Nahát, a „mienk” legyen olyan, ahonnét a sírva betérők nevetve távoznak ... Úgy, jó három-négy óra múltán véget ér a hivatalvizsgálat. A minisztérium kiküldöttei asztalhoz ülnek a kirendeltség vezetőjével, hogy „kiértékeljék” a tapasztalatokat. Előzetesen azonban még „elbeszélgetnek” Garaguly Ferenccel. ízlelgetik, kiféle. miféle s közben magukról is elmondanak eayetmást Hamarosan barátságos légkör alakul ki a nnmnóhől egvHvnsú emberek között, végül rátérnek magára a hivatalra. — Mióta dolgozik közigazgatásban, elvtársam? — Éppen három hónapja — Három hónapja... És hogy kezdte? A kirendeltségvezető részletesen elmeséli az egyszemélyes hivatal felállításának történetét, majd így folytatja: — ... ez volt a pártfeladatom, vállalnom kelett. Mi mást tehettem, összeszedtem a községi elöljáróságon minden űrlapot, nyomtatványt, amit csak találtam. Köztük olyanokat is, amelyeket már az ügyintézés során kitöltöttek és irattároz- tak. No, hát ezeket tanulmá- nyozgattam, hogy mikor mit kell cselekedni... Nézzék ezt az ócska írógépet! Hagy ne kelljen annyit körmölni. megtanultam valamelyest pötyögni rajta ... A markáns arcú elöljáró, akiről időközben kiderült, hogy főosztályvezető a minisztériumban, elérkezettnek látja az időt, hogy nyilatkozzék a vizsgálat eredményéről. Gon- dok-szántotta arcáról eltűnik az otthonos, meleg derű. hogy átadja helyét az immár „hi- vatalos”-nak. Köszörül egyet torkán és megszólal: — Most, hogy „megejtettük“ a vizsgálatot, meg kell, hogy mondjam az elvtársnak: nagyszerűen csinálja! Én még ilyen renddel nem találkoztam! ... így van? — kérdezi az ugyancsak hivatalos ábrá- zatot öltő társától. — Ez a véleményem nekem is — felel amaz kimérten. rpgy pillanatra akkora *-* csönd ereszkedik közéjük, mint amilyen csak a ponyvasátor csúcsába tartó ' légtornász körül keletkezik a ' nagy attrakció pillanatában. De nem tart sokáig, mert most meg Garaguly Ferenc I köszörüli a torkát, hogy aztán i % világ legnyugodtabb hang- 1 ián kivágja: í — Hát. ide figyeljenek, elvár sak! Megmondom úgy, 1 ihogy van. Nem én értek a hivatalvezetéshez, hanem maguk nem értenek még az ellenőrzéshez .., S míg ezt mondja a meghökkent vizsgálóknak, már veszi is elő a szükséges „bizonylatokat”, egyiket a másik után és szemrebbenés nélkül folytatja: — Ennél a marhalevél kiállításánál például... És a forradalmán módon „hivatalnokká” lett ötven körüli munkásember tételesen mutatja ki, hogy tudatlanságával mikor rövidítette meg az államot, mikor és mennyivel a lakosok valamelyikét. Elég hosszan bizonygat, nem kajánságból vagy önmardosó bűnbánattól vezetve, csupán előbbi nézetének bizonyságául. S míg ez a hibalajstromozás tart, a kezdeti dermedtséget ismét családias hangulat váltja fel. Mindhárman világosan felismerik a helyzetet, amelybe kerültek. S hogy Garaguly Ferenc mindpn kétséget eloszlasson, az ugyancsak „újonc" főosztályvezetőhöz fordul, imigyen: — Ha jól gondolom, elvtársam, te azelőtt kazánkovács lehettél... — Kis híja eltaláltad, elv- íérs. Kazánszerelő vagyok — ragyog fel a markáns arcú szeme. — De annyi szent — is széles tenyerét ráhelyezi ársa vállára —, hogy az itt ilő Rónaki Pál elvtársam •gyenesen az üllő mellől jött iz osztályomra ... Tja a szóban forgó kiren- II deltségen abban az időién „Ellenőrzési naplót” is ’ezetnek, a már szóban is nyilvánított megállapítás vé- ’ére ez a bejegyzés kerül: „Kelt, Érd-Parkvárosban, 949. november 14-én.” András Endre