Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

r*sT UECYBt kJCívUiv 1961. JANUÄR 31, KEDD Zorin levele a Biztonsági Tanács elnökéhez Zorin, a Szovjetunió ENSZ- megbízottja, levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez, a kongói helyzet ügyében. Le­velében hangoztatja, hogy a Kongói Köztársaságban kialakult helyzet minden békeszerető államot ag­gaszt, mivel nemcsak Af­rika, hanem az egész vi­lág békéjét veszélyezteti. A kongói politikai feszültség szüntelenül fokozódik. A helyzet bonyolultságának leg­főbb oka a belga agresszió folytatódása — állapítja meg. A Biztonsági Tanács mind­össze két héttel ezelőtt fog­lalkozott azzal, hogy Bel­gium Ruanda-Urundi gyám­sági területet használta fel kongóellenes agresszív céljai­ra — folytatódik a levél. — A Biztonsági Tanács akkori vi­tája megmutatta, hogy Belgium cselekményeit semmivel sem lehet iga­zolni, s hogy a belga kor­mány továbbra is fittyet hány a tanács és a közgyű­lés ama határozataira, amelyek a belga beavat­kozás azonnali megszün­tetését követelik. A belga gyarmattartók az utóbbi időben több kongói várost bombáztak, sok békés kongói lakost megöltek. A belga kormány ezenkívül ide­genlégiót teremt a büntető ak­ciók lebonyolítására. Egyre te­vékenyebben működik az „ön­kéntesek” toborzására alakí­tott belga iroda. Egyre népe­sebbé válik a Kongó területén működő belga „tanácsadók, instruktorok” és egyéb ügy­nökök hada. Jóllehet, a belga kormány azt állította, hogy nem hasz­nálja fel Ruanda-Urundit Kongó ellen, az utóbbi időkben újabb katonai alakulatokat, köz­tük ejtőernyős csapatokat szállít a gyámsági terület­re. Mindezek a tények, nemkülön. ben Lumumba Katangába hurcolása és törvénytelen fog- vatartása tovább bonyolítják a kongói helyzetet. Zorin befejezésül kéri, sürgősen vizsgálják meg a helyzetet a Biztonsági Tanács ülésén és határozott intézkedéseket követel a tanácstól a kongóel­lenes belga agresszió megféke­zésére. NATO-hadgyakorfatok Nyugat-Németországban Csütörtökön Délnyugat- Németországban egyhetes NA- TO-hadgyakorlat kezdődik — mint a Reuter írja — „az at­lanti fegyveres erők hatéfkony- ságának megállapítására”. A hadgyakorlaton 60 000 ameri­kai. francia és nyugatnémet katona vesz részt. Ez alkalom­mal próbálják ki először a pi­lóta nélküli felderítő repülő­gépeket, valamint a gyalogsági csapatszállító helikoptereket. mai nap Harcok Katangában tömeges letartóztatásokElisabethviíle-ben A Santa Maria Recife brazíliai A Santa Maria vasárnap egész nap folytatta útját Bra­zília felé és hétfőn a kora hajnali órákban már alig 20 mérföldre volt Recifetől, Bra­zília harmadik legnagyobb városától. Az angol és az amerikai hírügynökségek úgy tudják, hogy Galvao kapitány Recifetől öt mérföldre meg- állittatja a hajót és tárgyald, sokat kezd az Egyesült Álla­mok és Brazília képviselőivel a hajó utasainak partraszállí- tásáról. Smith tengernagy, az Egye­sült Államok karibi flottájá­nak parancsnoka, vasárnap éjszaka Belémből repülőgépen már meg is érkezett Recifébe. A Reuter értesülése szerint Delgado tábornok vasárnap este felhívta Galvao kapi­tányt, hogy az óceánjárót szerdáig, Quadros új brazíliai elnök beiktatásáig tartsa nem­zetközi vizeken. Mint ismere­tes, a távozó Kubitschek elnök — aki Salazar-barát magatar­tásáról ismeretes — bejelen­tette, hogy Galvao kapitány­nak ugyan politikai menedék­jogot ad, de a hajót lefoglalja. Párizsi TASZSZ-jelentés sze­rint Galvao kapitány távirat­ban üdvözölte a Montevideő- ban ülésező második latin­amerikai értekezletet — amely közkegyelmet követel a 20 mérföldre kikötővárostól * spanyolországi és portugáliai politikai foglyoknak — és sikert kíván az értekezlet részvevőinek munkájához. Katangában változatlanul rendkívül súlyos a helyzet. Az UPI jelentése szerint, Csőmbe csendőrsége újabb tömeges letartóztatásokat hajtott vég­re Elisabethvillé-ben, Katan­ga központjában. Január 27- én és 28-án 175 embert tartóz­tattak le. Valamennyiüket az­zal vádolják, hogy „lázadást szítottak” Csőmbe rendszere ellen. Albertville mellett és Észak-Katanga más körzetei­ben újabb összetűzésekre ke­rült sor Csőmbe egységei és a báluba törzs felkelői között. Luena városában, Katanga szénközpontjában két nap óta tart a harc a felkelők és a A laoszi kormánycsapatok sikerei Nagy mennyiségű lőszert zsákmányoltak Újabb helységek szabadultak fel A Patet Lao rádió közlése sze­rint a laoszi kormány csapatai és a Patet Lao harcoló egységei felszabadították a Luang Pra- bangtól keletre fekvő Muong Hien városát. Nagy mennyisé­gű fegyvert, lőszert és egyéb katonai felszerelést zsákmá­nyoltak. Muong Hien felszaba­dítása után a várostól 8 kilo­méternyire fekvő Phung Hay Hien helyőrség katonái meg­adták magukat a kormánycsa­patoknak. A Moung Hieraben állomásozó laoszi lázadó kato­naságon kívül volt a városban egy dél-vietnami század és né­hány thaiföldi katona is. Egy foglyul ejtett dél-vietnami hadnagy elmondotta, hogy. szá­zadát Nguyen Khanh dél-viet­nami őrnagy parancsára dob­ták le ejtőernyőn Muong Hien- be. Kong Le kapitány csapatai és a Patet Lao egységei feltar­tóztatták a Muong Kassytól északra előretörő lázadókat. A Jomiuri Simbun című ja­pán lap leleplezte Koszaka külügyminiszter kijelentései­nek valótlanságát. A külügy­miniszter azt állította, hogy Japán nem szállított fegyvert Phoumi Nosavan katonáinak. A lap vezércikke idézi egy legutóbb Laoszban járt diplo­mata beszámolóját, aki elmon­dotta, hogy Japánban készült fegyvereket látott Laoszban. Brown, az Egyesült Államok laoszi, nagykövete vasárnap Washingtonba utazott, hogy megbeszélést folytasson a lao­szi válságról Ruskkal, az új amerikai külügyminiszterrel. A nagykövet utazásáról nem volt hajlandó részletesen nyi­latkozni, csak annyit mondott, hogy a kormányváltozás miatt volt rá szükség. csendőrség között. Az UPI közlése szerint a harc új erő­vel lángolt fel azután, hogy a Luenában megostromlott csendőrség erősítéseket ka­pott Elisabethvillé-ből. Elisa- bethville és Luena között na­pok óta csak a szerelvényeket kísérő ENSZ-egységek tud­ják fenntartani. a vasúti köz­lekedést. A hírügynökség újabb té­nyekkel bizonyítja, hogy az ENSZ-csapatok parancsnok­sága közvetlen segítséget nyújt Csombénak. Az UPI szerint a kongói ENSZ-pa- rancsnokság „komolyabban tart” attól a lehetőségtől hogy a Lumumba-kormány csapa­tai a keleti tartományból be­hatolnak az Eszak-Kataagá­ban levő Manonóba. Ezzel kapcsolatban Kabalo városá­ba etiópai ENSZ-egysége- ket irányítottak. Mint a Reuter közli, az ENSZ-csapatok Kabalo térsé­gében kordont létesítettek, hogy megakadályozzák a ma- nonói helyőrség és Lumumba egységeinek összefogását”. Kongolóból, erről az igen fon­tos stratégiai pontról csak­nem teljes egészében elszállí­tották az E NSZ-egységekct Kabalo környékére, helyü­ket, a Sunday Times Elisa- bethville-i tudósítója szerint, mintegy ötszáz katangai csendőr foglalta el. A tudósító hozzáfűzi, hogy Csőmbe támadást készít elő Manono ellen. Ezért szomba­ton újabb 50 páncélautót és két Dakota-mintájú repülő­gépet vásárolt. A gépeket a Rhodéziában és a Délafrikai Unióban toborzott pilóták fogják vezetni. 1961. január 31, kedd, Vir- gilia napja. A Nap kél 7.13, nyugszik 16.43 órakor. A Hold l<él 16.40, nyugszik 6.45 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: további enyhülés, felhő- átvonulásdk, több helyen ki­sebb havazás, havaseső, ónoseső. Mérsékelt, helyen­ként erős déli, délnyugati szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2—7 fok között. Távolabbi kilátások: a hét közepén enyhe, szeles idő. — VEGYSZERES GYOM­IRTÁSSAL az elmúlt évben mintegy 13 ezer hold terüle­tet védtek meg a megyében a növényvédő gépállomás trak­torosai a burgonyabogár kár­tevésétől. — TAKARMÁNYFELES­LEGGEL rendelkezik a mo- nori járás négy tsz-e. En­nek felhasználására a na­pokban, mintegy 450 sertés hizlalására kötöttek szerző­dést. — VASÁRNAP IS nyitva lesz a főváros legnagyobb csémegeáruháza a Lenin körút és a Rákóczi út sar­kán. A vásárlóközönség és az idegenforgalom kívánsá­gára február 5-től minden vasárnap reggel 8-tól este 8-ig nyitva tartják a nép­szerű csemegeáruházat. — VÁGJÁK a jeget, maholnap megtelnek a jég­vermek Pest megye Duna menti községeiben. A föld­művesszövetkezetek az el­múlt évinél az Idén mint­egy másfélszer több jeget kívánnak vermelni. — A ZÁRÓSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEKET február­ban fejezik be a megyében. Február 1-én Örkényben és Sáriban, 4-én Bugyin, Daba- son és Inárcson, 6-án Tatár- szentgyörgyön és Táborfal- ván tartanak zárószámadó közgyűléseket a termelőszö­vetkezetek. — BARÁTSÁGI ESTE­KET rendeznek Vas megyé­ben a járási népfront-bizott­ságok. Ezeken az esteken is­mertetik a lakossággal a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ (5) — FARSANGI JELMEZ­BÁLT rendeztek a kisdobo­sok a szobi általános iskolá­ban. A gyermekek több mint 50-en vettek részt a bálon, ötletesebbnél ötletesebb jel­mezekben. — BAROMFINEVELŐKKÉ alakítják át Orosházán au Üj Élet és a Petőfi Ts2 bir­tokában levő, s főleg mag­tárnak használt idős mal­mokat. Ily módon az idén több mint 150 ezer csibét nevelnek fel és adnak el az államnak. — TÖBB MINT 45 MIL­LIÓ forint kárt okoztak 1960- ban a megye gyümölcster­mesztésében a növényi kár­tevők, mivel sok helyen el­hanyagolták a vegyszeres vé­dekezést. — MEDVEBOCSOK SZÜ­LETTEK a Mecseki Állat­kertben, a kis mackók az el­ső újszülöttek a tavaly nyá­ron megnyílt állatkertben. — MEGKÉTSZEREZŐ­DIK 1965-re Pest megyében a könyvesboltok forgalma. 1960-ban a megye földmű­vesszövetkezeti könyvterjesz­tői csaknem 10 millió fo­rint értékű könyvet értékesí­tettek. % — HÁROM ÉS FÉLMIL­LIÓ DARAB Kossuth ciga­rettát kapnak a dohányter­melő baranyai szövetkezeti gazdák, akik a tél folyamán körülbelül 3500 mázsa do­hányt szállítanak a dohány­beváltóba. Az idén a tavalyi­nál 50, holddal nagyobb te­rületen termesztenek do­hányt. — ALLATTENYESZTO tanyaközpontot építenek Ró­kán, a Kossuth Termelőszö­vetkezet megnagyobbodott birtokán. Ezen a helyen hat sertésfiaztatót, három süldő­szállást, 100 férőhelyes nö- vendékmarha-istállót, két da­rab öt vagonos górét és egy főzőkonyhát építenek a nyár végéig. — 700 VAGON KARFIOLT vásároltak fel az elmúlt év­ben a megyében a MÉK fel­vásárlói. A legtöbb karfiolt a dabasi járásból küldték az üzletekbe és exportra. — AZ ORSZÁGBAN a 19 megye közül Pest megyé­ben termesztenek az idén a legnagyobb területen zöld­ségfélét, mintegy 13 ezer hol­don. — KÉT ISTÁLLÓT adott át a nyársapáti Haladás Tsz-nek a Pest—Szolnok me­gyei Állami Pincegazdaság. Ezenkívül 40 fővel segítettek a pándi tsz-nek az őszi be­takarítási munkálatok elvég­zésében. — NAGYÜZEMI felárként 1960-ban a tsz-ek részére sertések és szarvasmarhák után több mint hétmillió forintot fizetett ki a Pest- Nógrád megyei Állatforgal­mi Vállalat. — HUSZONEGY TSZ ré­szére 267 vagonnyi raktár­teret és hat másik tsz-nek több mint 110 vagonnyi -le­fogadóképességű kukorica- górét adott át a megyei ter­ményforgalmi vállalat. — NYOLC ORSZÁG fod­rászai vettek részt a Ma­gyar Fodrász Klub verse­nyén. amelyet a Sportcsar­nokban másod ízben ren­deztek meg. — 4567 LITER TEJET fejtek 1960-ban a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet minden egyes tehenétől. Ez azt je­lenti, hogy 100 holdanként számítva, 35 900 liter tejet termeltek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 18.00: Bende Szilárd ese­te ... Nyílt tárgyalás a pá­lyaválasztásról. 19.15: TV- Hiradó. 19.30: Muzsikáról mindenkinek. Adám Jenő előadása a rézfúvók család­járól. 19.50: Egy évezred Me­xikóban. Magyarul beszélő szovjet film. 20.50: Az Új­pesti Dózsa—Vörös Meteor bajnoki jégkorong-mérkőzés II. és III. harmada. Közve­títés a Kisstadionból, Három hónapja ismét, nap mint nap együtt vagyunk. Amikor megjött és két kis bőrönddel beállított szülei­hez, a szomszéd lakásba, nem borultunk egymás nyakába. Éppen úgy köszönt, mint máskor, amikor naponta ta­lálkoztunk. De most hozzá­tette: — Itthon vagyok. Tapaszta­latokban gazdagabban, illú­ziókban szegényebben. Persze, Peti sokat mesélt Amerikáról. Beszélt sok-sok technikai csodáról, amelyek egyelőre nekünk elérhetetle­nek. Beszélt arról, hogy a munkások sem keresnek rosz- szul: de mégsem lehet olyan életben részük, mint a mi munkásainknak. Hogy miért? — Nézd, én húszéves va­gyok, nyolcéves voltam a fel- szabaduláskor — magyarázta világot látott barátom. — Szá­momra egyszerűen érthetetlen és kibírhatatlan volt az ame­rikai életforma. Ebben a vi­lágban a pénz áll mindenek felett. Nekem volt egy roko­nom, évtizedek óta ott él, magas fizetésű állami alkal­mazott. Most, hogy az óvi­lágból vendéget fogadhatott, boldog volt, ha minél több pénzt adhatott nekem. Nem, én nem azért jöttem vissza, mintha nyomorogtam volna, Megmondom neked őszintén, ott jobban éltem, mint ide­haza. Bár azt is hozzá kell tennem, hogy az én esetem csak nagyon ritka kivételnek számít. Százegynéhány ezren élnek még Nyugaton a disszi- dens magyarok közül, s ha néhány ezernek olyanra for­dult a sorsa odakint, mint nekem, akkor sokat mondtam..; Rezignáltan mondja, hogy az amerikaiak csupán a pén­zért élnek. — Persze, én sem bánnám, ha felemelnék a fizetésemet. Nem mellékes, hogy mennyi pénzed van. Attól azonban mégis felfordul az ember gyomra, amikor látja két ame­rikai találkozását az utcán, s hallja, hogy nem egymás csa­ládja, hogyléte felől érdeklőd­nek, hanem az első kérdésük: „Mennyi pénzt csinálsz?” Az én amerikás barátom — akinek legalább hússzor tar­toztam kisebb pénzösszeggel, mint ahogy ő is „jött nekem” néhányszor — elmondta jel­lemzésül, hogy Amerikában még a legjobb ismerősétől sem kaphat kölcsönt senki. Még öt dollárt sem. S itt nem az öt dollár a lényeg, hanem az elv: egyedül harcolok az egész világ ellen, a megélhe­tésért, az életért, engem nem segít senki, így hát én sem se­gítek senkit. — De eggyel törődnek — folytatta barátom. — Még kí­sérletet sem tehetsz arra, hogy megismerkedj a kommunista eszmékkel, hogy akárcsak szóba állj baloldali emberek­kel. Akkor rögtön kitesznek az állásodból, s lesheted, hogy újra elhelyezkedj. Jól em­lékszem, mennyit szidtuk itt annak idején az örökös in­formációkérést, a „kádere- zést”. Hát Amerikában nincs káderezés. Az új főnök egy­szerűen levelet ír a régi fő­nöknek, hogy miért bocsá­totta el alkalmazottját. Ha azt a választ kapja, hogy poli­tikai okok miatt, akkor nem alkalmazza semmiféle mun­kára. — Hogyan élnek azok a magyarok, akikkel együtt ke­rültél Amerikába? — Kevés emberrel tudtam csak beszélni. Erre vigyázott az Emigration Service. Ez nem más, mint az FBI, a hírhedt szövetségi nyomozó iroda „leányvállalata”. Fel­adata, hogy szemmel tartsa mindazokat, akik a tengeren­túlról jöttek, nehogy „kom­munista eszmékkel fertőz­zék” az amerikaiakat. Nagy reménységekkel indultam út­nak Amerika felé. A hajóút sima volt, mégis felfordult a gyomrom. Állandóan isten­tiszteleteket tartottak az úton, a hajóújság tele volt kegyes­szentes cikkekkel. Oroszlán­ként harcoltak az ateizmus el­len. S a hajóújság nem is titkolta, hogy miért. Az egyik cikk kifejtette: aki ateista, az könnyen lesz kommunista. Hát ezért igyekeztek bennün­ket, magyar disszidenseket is „megtéríteni”... — És sikerült? — Annyi bizonyos, hogy az Amerikába került magya­rok sokat emlegetik a szente­ket. Mobilében például egy fakitermelő vállalat főnöke kilenc magyart alkalmazott a legnehezebb munkára. Per­szer, ugyanannyi amerikait el­bocsátott, de azzal érvelt, hegy a kilenc magyar ilyen hős, olyan hős ... Aztán ép­pen feleannyi órabért adott, mint amennyit az amerikai munkások kapnak. Szóval, jó üzlet volt neki a „magyar hősiesség”... — És a magyarok? Hagyják magukat? — Próbálják ne hagyni! És hogy nem a levegőbe be­szél, elmondja saját esetét. Amikor mintegy hatheti ame­rikai tartózkodás után meg- csömörlött a „korlátlan le- hetőségek”-től és a „politikai szabadságitól, elutazott Washingtonba és felkereste a magyar követséget. A kö­vetségen ellátták hazatérési igazolványokkal, de előre fi­gyelmeztették, hogy aligha lesz szüksége rájuk. És így is történt. Alighogy kilépett a követség kapuján, két civil­ruhás fiatalember az Emigra­.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v ti on Service igazolványát tar- í tóttá az orra elé és beültette ^ egy gépkocsiba. A lehető leg- ^ udvariasabban bántak vele. ^ Azt is megtették, hogy mivel ^ még nem látta a Fehér Házat, ^ gépkocsiból megmutatták neki. ^ Kiszállni a kocsiból? Ó, arról { szó sem lehetett. S hasonló j udvariassággal tartották fog- ^ va. még ebédelni is autón vit- j! te két nyomozó. Azután el- jí vették hazatérési igazolvá- ^ nyait, az amerikai állam ^ költségén felültették egy re- ^ pülőgépre, és meg sem álltak ^ vele Bécsig. í y — De most már elmondhatsz < mindent!... ^ — Neked igen, de ne írdj meg az újságban. Én megutál-^ tam az amerikai világot, s szí- J vesen segítek a leleplezésében.^ Csakhogy nekem rokonaim'/ vannak odakint. Ha cikked-^ ben a legkisebb nyomot talál-^ ják, hogy ki látott vendégül^ engem odakint, amerikai ro- £ konomat döntöm bajba. Hát erről beszélt az én ame- ^ rikás barátom. A tervezőiro- 'j dában is — ahol dolgozik —í elmondta ugyanezt. De van- ^ nak, akik jobban hisznek az ^ Amerika Hangjának meg azjj itteni suttogó propagandának, ^ mint a szemtanúnak. így az- ^ után — gondolom, nem égé-2 szén véletlenül — furcsa hírek '/ kezdtek elterjedni az én bará- jí tómról a irodában. Először azt 2 mondták, hogy nem is volt SÍ Amerikában, • csupán azt ha- ^ zudja. Októberben elbocsátot- í ták a vállalattól, mint „sztáli-; n istát’1, s most így „csempé- ^ szik vissza”. Amikor azután ez j a rémhír már nem tarthatta $ magát, mást találtak ki... í (Folytatjuk.) (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom