Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

T. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM AHA 70 FILLER 1961. JANUÁR 29, VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséről 4 népgaaduság fejlődése, « lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulása l9,i3—19(iO-bun Bolgár lervjelentés 1958—60-ban a magyar dol­gozók jelentős sikereket ér­tek el a népgazdaság fejlesz­tésében, a szocialista terme­lési viszonyok kiterjesztésé­ben, az életszínvonal emelé­sében. Mindezekben túlszár­nyalták a hároméves terv­ben kitűzött célokat. Az eredetileg megszabott feladatok jelentős túlteljesí­tését elősegítette az, hogy az 1959. év elején a Magyar Szocialista Munkáspárt — az 1958. évi eredmények alap­ján — a szocializmus épí­tésének általános gyorsítá­sára mozgósította a dolgozó­kat. A népgazdaság fejlődé­sének meggyorsításához hoz­zájárult a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok — ezen belül elsősorban a szocialista országokkal való kapcsola­tok — jelentős kiszélesítése. Az 1958—60. közötti idő­szakban a népgazdaság fej­lődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő ada­tok jellemzik: I. A lakosság száma és a társadalom szerkezete A tervidőszak folyamán végrehajtott népszámlálás elő­zetes adatai szerint 1960. január 1-én a lakosság szá­ma 9 976 530 fő volt, majd 1960 júliusában elérte és túl­haladta a tízmillió főt. A népszámlálás anyagának előzetes feldolgozása a kö­vetkezőkről ad számot: A népszámlálás idején a keresők száma 5 300 000 volt. Az összeg keresők mintegy 35-dtázaléka a mezőgazda­ságban és több mint 30 szá­zaléka az iparban és az épí­tőiparban dolgozott. .Az 1949. évi népszámlálás adatai sze­rint a keresők fele dolgo­zott a mezőgazdaságban és 22 százaléka az iparban és az építőiparban.) A termelőszövetkezeti moz­galom jelentős fellendülése folytán a tervidőszakban a mezőgazdaságban is a szocia­lista termelési viszonyok vál­tak uralkodóvá. 1961. január­ban az egész népgazdaságban a keresők mintegy 90 száza­léka a szocialista szektorban dolgozott. II. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása A nemzeti jövedelem a há­roméves tervben előirányzott 13 százalékkal szemben 1960- ban — előzetes számítások szerint — mintegy 20 száza­lékkal haladta meg az 1957. évit A nemzeti jövedelem ter­melésében növekvő szerepe volt az iparnak. Az ipari ter­melés 1957-ről 1960-ra az elő­irányzott 22 százalékkal szem­ben 40 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság össztermelése 1958—60-ban — az előzetes számítások szerint — átlago­san 11—12 százalékkal haladta meg az 1955—57. évek átla­gát. A nemzeti jövedelem mint­egy háromnegyed része köz­vetlenül fogyasztásra került. A fogyasztási alap a három­éves terv időszakában évről évre emelkedett és egy lakos­ra számítva — előzetes ada­tok szerint — 1960-ban 16—17 százalékkal haladta meg az 1957. évit. A tervidőszak folyamán je­lentősen növekedtek a nép­gazdaság állóalapjai, továbbá a termeléshez és a forgalom lebonyolításához szükséges készletek. A fogyasztás és felhalmozás együttes növekedése a három év alatt valamivel nagyobb volt a nemzeti jövedelem nö­vekedésénél. III. Beruházások — felújítások A hároméves tervidőszak so­rán — 1959. évi árakon szá­mítva — beruházásokra 89 milliárd forintot, felújításokra 29 milliárd forintot fordítot­tunk. A beruházásokra fordított összeg egyharmada Budapes­ten került felhasználásra és kétharmada a vidék fejlesz­tését szolgálta. 1958—60-ban az összes beru­házások 44 százaléka szolgálta az ipar és az építőipar fej­lesztését. Ipari és építőipari beruhá­zásokra három év alatt — 1959. évi árakon számítva — kb. 39 milliárd forintot fordí­tottak. A mezőgazdaság fej­lesztését szolgáló beruházá­sok összege három év alatt 16 milliárd forintot tett ki, az összes beruházások 18 száza­lékát. A beruházások kb. tíz százaléka jutott lakásépítkezé­si célokra. A hároméves tervidőszak során állami és magánerőből összesen 130 000 lakás készült el, a tervben előirányzott 110 000-rel szem­ben. A beruházási tevékenység nagymértékű fejlődésével nem tartott lépést a beruházások előkészítésének és végrehaj­tásának színvonala. A beru­házások üzembehelyezése el­húzódott, a megváltozott be­ruházások egy része többe került, mint amennyit elő­irányoztak. IV.Ipar A hároméves terv idősza­kában az ipar termelés évi át­lagos növekedése meghaladta a 12 százalékot. Előzetes adatok szerint 1960-ban az állami ipar termelése 41 százalékkal, a szövetkezeti iparé 25 szá­zalékkal együttesen 40 száza­lékkal haladta meg az 1957. évi szintet. A szocialista szek­tor az állami iparvállalatok és a kisipari termelőszövetke­zetek — aránya az ipari ter­melésben 1960-ban mintegy 98 százalék volt. Az állami ipar termelésén ben. A kőolajtermelés ugyan­akkor 80 százalékkal nőtt. A villamosenergia-termelés az ipari termelés növekedésé­vel párhuzamosan — három év alatt 40 százalékkal nőtt. Az erőművek teljesítőképessé­ge — az új beruházások ré­vén — 1958—1960 között 280 mW-tal bővült. A kohászat termelése há­rom év alatt — a terv elő­írásainak megfelelően — ki­sebb mértékben, 36 százalék­kal nőtt, mint az egész ipari termelés átlaga. 1960-ban acélnyersvasból 49 százalék­kal, acélból 37 százalékkal, melegen hengerelt acélból 38 százalékkal termeltek többet, mint 1957-ben. Jelentős fej­lődés volt a tervidőszak so­rán az alumíniumgyártásban is. megvá^ozott^rtíj^gépipor szer- kezete egy1'páron belül megkétszerezőomt villa­mosipari gépek gyártása, a híradástechnikai gépek és készülékek gyártása 82 szá­zalékkal, a műszeripar ter­melése 62 százalékkal nőtt. A szükségleteknek megfele­lően több, mint kétszeresére nőtt a mezőgazdasági gépafe termelése. 1960-ban traktor­ból kétszer annyit, arató­cséplőgépből négy és fél­szer annyit, silókombájnból másfélszer annyit termeltek, mint 1957-ben. A közleke­dési eszközök közül csök­kent a normál tehergépko­csik termelése és nőtt a kü­lönleges rendeltetésű teher­gépkocsik gyártása. Az au­tóbusz-termelés három év alatt — újabb és újabb tí­pusok gyártása mellett — megkétszereződött. A diesel­mozdonyok és motorkocsik termelése 1960-ban — a ter­vezett 3,4-szeres helyett — csak 2,5-szerese volt az 1957. évinek. A híradástechnikában a há- (Folytatás a 3. oldalon) A Szófiai Központi Sta- \ tisztikai Hivatal tervjelenté- j se rámutat, hogy a múlt év- í ben az ipari termelés túl- : szárnyalta azt a színvonalat, í amelyet a harmadik ötéves \ terv irányelvei 1962-re írtak \ elő. Ez alapjában véve le- \ hetővé tette az ötéves terv ; három év alatt való teljesí- \ tését. A bolgár ipar 102,3 ; százalékra teljesítette terme- % lési tervét. í Épül a hóember i\\\\N\\\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\YV\\\W^ A KISZ Központi Bizottsága megjutalmazta az ország legjobb mezőgazdasági ifjúsági brigádjait A gépállomások versenyében négy első helyezést értek el a Pest megyei igazgatóság ifjú traktorosai dotta többek között Káldi elvtársnő. — Éppen ezért parasztfiataljaink előtt. nagy­szerű feladatok állnak: fiatalos munkalendiile- tükkel, a technika iránti fogékonyságukkal élen­járói lehetnek a mező- gazdaság szocialista át­szervezésének és úttörői a szocialista »munkaver­seny kiszélesítésének. Beszéde további részében az idei ifjúsági munkaver­Thurza Erzsébet a tápiószelei Keleti Fény Tsz-böl, a nagy­kőrösi Palotai Sándorral a Losonczi László, a Budapesti Gépállomás ifjú traktorosa által elnyert versenyzászlót Márciusban vitára bocsátják az új általános iskolai tanterv tervezetét Mennyiségileg kevesebb, minőségileg válogatottabb lesz a tananyag belül a nehézipar termelése három év alatt mintegy 49 százalékkal, a könnyűiparé 34 százalékkal, az élelmiszer- iparé 19 százalékkal emelke­dett. Az egyes ágazatok termelé­sét a hároméves terv idősza­kában részleteiben a követke­ző adatok jellemzik: A bányászaton belül — a terv előírásainak megfelelően — megváltozott a szén- és kő- olaikítermelés aránya. 1960- ban a széntermelés 25 száza­lékkal volt több, mint 1957­Egy korábbi miniszteri ren­delkezés értelmében az ok­tatási reform irányelveinek megfelelő új általános isko­lai tanterveket ez év má­jusáig kell elkészíteni. A munkát pedagógiai szakem­berekből álló tantervi bi­zottság végzi. Az általános iskolai tan­tervek (17 tantárgy terve) el­ső változata már elkészült. Ezt mintegy 6000—7000 pél­dányban sokszorosítják. és márciusban országos vitára bocsátják pedagógusok. ne­veléstudománnyal foglalkozó szakemberek és más érde­keltek körében. Végleges for­mában a hozzászólások, ja­vaslatok figyelembevételé­vel állítják majd össze. Ar­ra a kérdésre, milyen jelen­tős tartalmi változások lesz­nek az új tantervben, a Mű­velődésügyi Minisztériumban elmondották: első cél a tan­anyag korszerűsítése, hogy az iskolában nyújtott ismeretek minél jobban megfeleljenek a gyakorlati élet igényeinek valamint a szocialista világ­nézeti nevelés követelményei­nek. Az általános iskolai isme retanyag a m'ostaninál meny­nyiségileg kevesebb, minősé­gileg pedig válogatottabb lesz. Ez hozzásegíti a pedagóguso­kát az oktató, nevelőmunka színvonalának emeléséhez. (MTI) Kádár János elvtárs a pálfai Egyetértés Tsz zárszámadó közgyűlésén A pálfai Egyetértés Tsz öt­száz tagja egy évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a há­romezernégyszáz holdas közös gazdaságban. A szövetkezet azóta Tolna megye egyik leg­jobb közös gazdaságává fej­lődött, Az Egyetértés szombaton tartotta zárszámadó közgyűlé­sét, amelyen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és a megye vezetői. A közgyűlésen felszólalt Kádár János elvtárs, aki a Központi Bizottság és a kor­mány üdvözletét és jókíván­ságait adta át a pálfai szö­vetkezeti gazdáknak, majd a közgyűlés után megtekintette a gazdaságot és hosszan elbe­szélgetett a szövetkezet tag­jaival. Tudományos ülésszak Moszkvában Társadalomtudománnyal fog­lalkozó egyetemi tanárok, történelemtudósok és propa­gandisták részvételével pén­teken megnyílt a Szovjet­unió Kommunista Pártja KÖZOO..I1 bizottsága mellett működő Marxizmus—Leni- nizmus Intézet tudományos ülésszaka. Az ülésszak na­pirendjén kilenc jelentés és beszámoló szerepel. Az ideo­lógiai front munkásainak egyik tő feladata a marxis­ta—leninista tanok burzsoá. reformista és revizionista m zgLa*nisítcii'.ak leleplezése. Az ülésszak két napig tart. seny feltételeit ismertette, megemlítve, hogy az 1960-ban elért eredmények lehetővé teszik a versenymozgalom kiterjesztését. így például az idén már valamennyi ifjú traktorost bevonják a ver­senymozgalomba. Tovább­fejlesztik a termel őszöve tiké zeti fiatalok körében a l romfinevelők. sertéstenyé - tők és a fejőgulyások műnk versenyét. Arra törekedne hogy abha minél több tár­ás fiatalasszonyt bekapcsc janak. A kukoricatermelr versenyben az idei feltét lek módosulnak: a termel szövetkezetekben harmij míg az állami gazdaságok!« harmincöt mázsa holdankér termés lesz az alapfeladat. Ezután Honti János, föld­művelésügyi miniszter helye tes, végezetül pedig Kova István, a MEDOSZ tikká í: szólalt fel. Ezt követően k. rült sor a versenyzászlók és a pénzjutalmak kiosztására. A gépállomások ifjú trak­torosainak versenyében a Pest megyei igazgatósághoz tartozó gépállomások ifjú traktorosai négy első helye­zést értek el. Losonczi László és I^o- vács József a budapesti, ifj. Vitéz Vilmos a vác- hartyáni és Györik Béla a ceglédi gépállomásról az első helyezésért járó oklevelet és 2—2 ezer forint pénzjutalmat kap­tak. Ebben a csoportban Losonczi László a KISZ Központi Bi­zottsága versenyzászlóját is elnyerte. Az állami gazdasá­gok ifjú traktorosainak ver­senyében második helyre ke­rült a Dánszentmiklósi Álla­mi Gazdaság két traktorosa: Kocsis János és Botó Mihály. Jutalmuk 1500—1500 forint. A termelőszövetkezetek ku­koricatermelő ifjúsági mun­kacsapatainak versenyében az országos öt első he­lyezett közé került a tá­piószelei Keleti Fény Tsz-ből Thurza Erzsébet munkacsapata. A tizenhat fős ifjúsági mun­kacsapat tíz holdon 44 má­zsás átlagtermést ért el. Thur­za Erzsébet brigádja 7000 fo­rint jutalomban részesült. A termelőszövetkezetek ifjúsá­gi silózási brigádjai között második helyen végzett a nagykőrösi Dózsa Tsz-ből Pa­lotai Sándor tizenkét fős munkacsapata. Az ifjúsági brigád 1929 köbméter silót készített a tsz állatállománya számára. Fejenkénti telje­sítményűik 1150 mázsa takar­mány lesilózása. A KISZ Központi Bizott­sága az ifjúsági munkaver­seny győzteseit két napra Bu­dapesten vendégül látja. A orosramban városnézés, mú­zeumlátogatás színházi elő­adás szerepel. gy. m. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f PEST MEGYEI A KISZ Központi Bizott­sága nevében szombaton dél­ben Káldi Katalin, a közpon­ti bizottság titkára osztotta ki az ifjú traktorosok és me­zőgazdasági ifjúsági brigá­dok 1960-ban legjobb ered­ményt elért tagjai, illetve jutalmakat. — Mezőgazdaságunkban mélyreható változások men­tek és mennek végbe — mon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom