Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
1961. JANUAR 4, SZERDA Két esztendeje kezdték Mire jutott az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezet ? Leltár miatt zárva, ez a felirat gyakorta olvasható a boltok ajtaján. Az inárcsi Március 21 Tsz irodájának ajtaja azonban, noha már napok óta folyik a leltározás, még sincs becsukva. Most veszik pontosan számba a tsz egész vagyonát, hol, melyik raktárban mi van, mennyi a még eladatlan termény, menynyi a jószág etetésére tartalékolt takarmány, a gépi felszerelés, meg a kézi szerszám és mindennek külön-külön mi az értéke. Természetesen a leltározásból az állatállomány sem maradhat ki, a 62 fejőstehén, 96 hízásra fogott szarvasmarha, húsz növendékbika meg 61 üsző, 350 birka, 65 koca és három kan, 82 hízó, 100 süldő meg 153 malac, a törzs baromfiállomány 500 darabja és az 1320 csirke, mind egytől egyig leltári tárgy. De az apróállatok között a legapróbb méheket azért még a leltár kedvéért sem veszik darabonként számba, róluk elég annyi is, hogy 75 kaptárban lakó 75 méhcsalád gyűjti a mézet a Március 21 Tsz számára. A négyszer kapált kukorica A sok méh mégsem gyűjtött annyit, amennyit tőlük reméltek, kedvezőtlen idő járta az idén. Ám a tagok még ennek ellenére sem gyűjtöttek a tervüknél kevesebbet, az elkövetkező hetekben kiderül szorgos munkájuk pontos eredménye. Ezen dolgozik a három leltározó brigád. Járják a határt, a tanyákat, a csűröket, istállókat, meg ólakat, minden épületet és helyiséget, ahol akárcsak fillér- nyi érték is található, s ha bármi probléma merül fel, az irodába sietnek. Bobák István főkönyvelőtől, ennek a leltározó hadjáratnak a vezérkari főnökétől menet közben kérnek útmutatást, taná- CSOt'1”»' A zárszámadás azután a legpontosabban kimutatja, mi a helyzet a Március 21 Tsz-ben. Persze, hozzávetőleg a főkönyvelő már most is tudja, nem azért jegyezte be egész éven át a kiadást, bevételt, a termés hozamát, a jószág-szaporulatot, hogy az év végén ne lenne nagyjából tiszta kéne a szövetkezet vagyoni helyzetéről. Meg is mondja: — Gazdagon zárunk, bár nem mondhatom, hogy bajok nélkül. Mégis, általában minden terményféleségnél idén rekorderedményt értünk el. Ezen, a gabonára tulajdonképpen alkalmatlan inárcsi homokon még gabonából is. A búza holdankénti átlagtermése 14, az árpáé 15, a rozsé 13 mázsa volt, a zabé pedig teljesen szokatlanul sok, 16 mázsa. Régen 8—10 mázsa volt a gabonafélék átlagtermése. Minek köszönhetjük ezt a jó eredményt? A jó ta- lajmunkának, a bőséges műtrágyázásnak. így értünk el rekordot a homokon kukoricában is, harminc mázsás átlagterméssel! Igaz, részesedési munkaegységgel termeltük és a tagok nem sajnálták az erejüket, négyszer is megkapálták. Úgyszólván egyedül a spárga okozott csalódást, félmilliót, csak a felét fizette annak, amit a tervbe beállítottunk, holott egyáltalán nem derűlátó módon terveztünk. A tavaszi hideg okozta ezt a terméskiesést. Szerencsére kertészetünk többi növénye kárpótlást nyújtott a veszteségért. Kilencmilliós készpénzbevétel Nézzük csak, mindent ösz- szevéve, 1960-ban mi lesz a Március 21 Tsz eredménye forintban. A várható bruttó termelési érték 12,5 millió forint. Ez annyit jelent, hogy egy katasztrális hold szántóegységre 6600 forint bruttó termelési érték esik, ami szép eredmény. Nem az elérhető legjobb, csak amolyan jó közepes, de éppen elég a bevételi terv túlteljesítéséhez. Mert az inárcsi Március 21 Tsz 1960. évre kidolgozott terve a készpénzbevételt 7,9 millió forintban irányozta elő. Ehelyett a bevétel az év végéig kilencmillió forintra becsülhető, januárban, amikor elkészül a mérleg, aligha lesz kevesebb. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy kizárólag az állami szektornak szállították a termést, mégpedig szerződéses alapon. — Nem járunk a szabad piacra — mondja erről a főkönyvelő — tagságunk többre becsüli az állami vállalatokkal való kapcsolatot. Nemcsak az értékesítés biztonságáért, hanem az áruértékesítési terv teljesítése esetén nyújtott állami kedvezmények miatt is. A tsz megkapja a nagyüzemi felárat, a szerződéses felárat és még külön hitelelengedést, amely a mi esetünkben 226 ezer forintot tesz ki. Miután nincsen esedékes hitelünk, ezt az összeget átutalják az egyszámlánkra. Nyugodtan mondhatom már most, még a zárszámadás elkészülte előtt, hogy áruértékesítési tervünket 160 százalékra teljesítettük. Iskolázott vezetők És még valami nagyon figyelemre méltót mond Bobák főkönyvelő: — A tagok nem félnek a szakemberektől, sőt, megkívánják, hogy minden termelési ág irányítója iskolázott szakember legyen. Perényi István, az elnök, a vezetők közül az egyetlen, aki nem végzett mezőgazda, viszont a község egyik legbecsültebb, legszorgosabb egyénileg dolgozó parasztja volt, amíg 1959 márciusában be nem lépett az akkor alakuló termelőszövetkezetbe. Tagtársaifiak bizalma feléje fordult, azóta elnöke á Március 21-nek. Egykor öt holdon kezdte, később már 15 holdon gazdálkodott. A gyakorlatban szerezte tudását és mindenképpen rátermett vezetője a község 2189 holdas nagyüzemi gazdaságának. A többi vezető, ha ki is járt magasabb iskolákat, úgyszólván mind helybeli parasztember. Macsotay János, a fő- agronómus, például mező- gazdasági középiskolát végzett, de apjától örökölt 16 holdján maga gazdálkodott Inárcson. Fivére, Macsotay László, szintén. Ö a főállattenyésztő a tsz-ben, az állatorvosi főiskolát abszolválta, a felszabaduláskor utolsó vizsgáját már nem tette le, hazajött földet művelni és két éve egyike volt a tsz-be elsőnek belépő inárcsiaknak. Ifjú Kovács Sándor, a kertészet vezetője, kertészeti technikumban érettségizett. Keze alatt közel kétmilliót jövedelmezett a szövetkezet kertészete ebben az évben. A gyümölcstermelés élén Rötzer János áll, szintén mezőgazdasági középiskolát végzett. A szőlészet vezetője, Szalai Sándor pedig szőlészeti és borászati szakiskolát. Valamennyien inárcsiak. Egymillióforintos beruházás De térjünk vissza a leltározáshoz, meg a készülő zárszámadáshoz, amit a főkönyvelő és négy beosztottja állít 2' össze. Még egy fontos adat: 2 csak ebben az évben saját ere- 2 jéből egymillió forintot fordí- 2 tott beruházásokra a sző- 2 vetkezet. Jószága számára to-í vábbi férőhelyekről gondosko-j dott. Csupán a villamosítás é fejlesztése 200 000 forintba 2 került. Fennállása óta öt új ^ mélyfúrású kút létesült a sző- 2 vetkezet földjén és ezzel 2 negyvenre emelkedett a kerté- \ szét öntözését ellátó kutak 2 száma. A két fejőstehén- 2 2- istálló egyike már gépesített, £ Ér géppel fejik a teheneket, öt 2 univerzál traktora és Az iskola és a szülők jó együttmúködeseert Az általános iskolai szülői munkaközösségek országos konferenciája jesített munkaegység után majdnem bizonyosan ötmillió, egységenként kereken negyven forint lesz a kiosztásra kerülő részesedés. Nem hatalmas összeg, de számításba véve, hogy fiatal, mindössze kétéves szövetkezetről van szó, és annyi mindent kellett építeni, beszerezni, egyáltalán nem lekicsinylő ez az eredmény. Különösen, ha hozzávesszük ehhez, hogy a tagok között munkaegységenként állami áron elszámolt tíz forint értékű búzát, bort és kukoricát osztottak, aminek az értékkülönbözete legalább 3 —4 forintot tesz ki, valamint a kapásokból részesedési munkaegység után kapott tér- j mény értékét, ami szintén legalább ugyanannyi. A tagok keresete Mi arra is kíváncsiak vagyunk, mit jelent forintban a munkaegység, mennyi lesz egy-egy tsz-tag évi keresete. A legtöbbet a traktorosok, állattenyésztők, rakodók, kertészek, egyszóval azok keresik, akiknek teljes munkanapját egész éven át, vagy az év legnagyobb részében leköti a tsz. Viszonylag kevesebb a jövedelme, de sokkal kevesebb a munkában eltöltött ideje is a növénytermesztőknek, akik ezzel szemben a saját háztáji gazdaságukat jobban és hasznot hajtóbban művelhetik. Vegyük például Helik István keresetét. Csak a növénytermesztési idényben dolgozott a közösben, 401 munkaegységet szerzett és ezért 16 040 forintot kap. Keresete közepesnek számít, egyéb jövedelmével együtt így is legalább 23—24 ezer forint lesz. Kovács István kertész januárban, februárban nem dolgozott, mért a kertészetben nem volt tennivaló. Eddig az eltelt kilenc hónap alatt mégis 754 munkaegységet írtak a javára. Azaz december elsejéig 30160 forintra rúg a keresete, ha a többi jövedelmét nem is vesszük számba. Csinos János rakodó még több forintra számíthat, 818 munkaegységet teljesített november végéig és már ez is 32 720 forintot tesz ki decemberi keresetén, háztáji és egyéb jövedelmén kívül. Van azonban nem is egy rakodó, aki még nála is többet keresett, ahogy Kovács Istváné sem a legnagyobb jövedelem a kertészetben. — Igazán jól dolgoztak, nagyon szép eredményt értek el — búcsúzunk Bobák főkönyvelőtől, aki azonban nem osztja véleményünket: — Mi nem tartjuk kielégítőnek az eredményt. Sem a vezetőség, sem a tagok. Hiszen mindnyájan tudjuk, ez idén nem lehetett jobb, de többet akarunk. Már pedig az inárcsiak, ha egyszer többet akarnak, esztendőre majd megmutatják, hogy el is érik a még jobb eredményt. Nem lesz nehéz, olyan a szövetkezetük. Az értékesítésben a biztonság, az irányításban a szakértelem érvényesül és a tagok túlnyomó többségéből nem hiányzik sem az egyetértés, sem a munkakedv. Szokoly Endre A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium a SZOT székházában kedden tartotta az általános iskolákban működő szülői munkaközösségek második országos konferenciáját. Révai Józsefnénak, a fővárosi tanács oktatási osztálya helyettes vezetőjének megnyitó szavai után Makoldi Mihály- né, a pedagógusok szakszervezetének elnöke, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke mondotta el vitaindító referátumát. Bevezetőben utalt arra, hogy az oktatási reform irányelveinek vitája közben szinte kirajzolódott, milyenné kívánjuk nevelni ifjúságunkat. Olyanná, hogy a fiatalok a korszerű tudás birtokában kerüljenek ki az életbe, erkölcsileg magasrendű emberek legyenek, akik egyéni érdekeiket alárendelik a közösség érdekeinek. Az elmúlt 16 esztendő hatalmas fejlődést hozott, de a fejlődés természetesen nem egyenletes, azaz nem minden szülő és nem minden pedagógus fejlődik egyformán, így léphet fel a „kettős nevelés” problémája, a kettős nevelés behatása alá kerülő gyermek pedig elveszítheti erkölcsi biztonságérzetét. Makoldi Mihály né ezután a családban folyó közösségi nevelésről és a munkára nevelésről beszélt. Majd így folytatta: — A politikai oktatás sem csodaszer. Elégtelen, ha az iskolában foglalkoznak csak ezzel, a családi nevelés kiegészítheti az iskolai munkát. A gyereknek odahaza is — bármilyen keveset — de társadalmilag hasznos munkát kell végeznie. Befejezésül elmondotta, hogy a szülői munkaközösségek és az iskolák kapcsolata tartalmilag is fejlődött. A szülői munkaközösségek ma már nemcsak gazdasági se- gítőszerepet játszanak, de segítik az iskolai nevelőmunkát is. A jövőben még jobban fokozni kell az őszinte együttműködést a szülők és pedagógusok között. Ennek az együttes munkának — mint az elmúlt évek tapasztalatai mutatták — legmegfelelőbb területe az osztály-szülői értekezlet. Ezek az utóbbi időben színvonalasabbá váltak. Sok helyen azonban még az a jellemző, hogy a pedagógus előad, a szülő pedig hallgat. Ezt az egyoldalúságot is meg kell szüntetni. Végezetül pedig szükséges a szülői munkaközösségekkel kapcsolatban álló társadalmi szervezetek és hivatalos intézmények szorosabb együttműködése egymás jól tájékoztatása. A beszámoló után élénk vitára került sor. 1961 első felében több ezer vagomyi abraktakarmányt kapnak a termelőszövetkezetek A rendkívül szeszélyes időjárás következtében az ország egyes vidékei érzékeny elemi károkat szenvedtek. Különösen a termelőszövetkezetek takar- mánybázisát érintette súlyosan a tavaszi és kora nyári aszály, továbbá az árvizek, belvizek és jégkárok. Mint a Földművelésügyi Minisztérium takarmány- gazdálkodási osztályán tájékoztatásul közölték, az elemi károkat szenvedett közös gazdaságok megsegítésére az állam több ezer vagonnyi abraktakarmányt oszt ki 1961 első és második évnegyedében. A már működő abraktakarmány keverő üzemek körzeteiben a termelőszövetkezetek a kiutalt kukorica és árpa meny- nyiségét szarvasmarha-, illetve sertés- vagy baromfitáp alakjában vehetik át. Kívánatos, hogy a kölcsönvett abrak- takarmány visszaadására számítva a termelőszövetkezetek most már állítsanak a vetésterveikbe megfelelő mennyiségű abraktakarmányféléket. Feltétele a takarmányjuttatásnak az, hogy a közös gazdaságok a takarmányjuttatás arányában növeljék az állati termék- termelési terveiket, s hogy vagon baromfitápot kaphatnak a termelőszövetkezetek közös baromfiállományuk takarmányozására. A baromfitápot készpénzfizetés ellenében adják a központi készletből azzal, hogy a juttatásnak megfelelően termelőszövetkezetek kössenek áruértékesítési szerződést az állami felvásárló szervekkel. (MTI) Jelentősen megnőtt az érdeklődés a könyvek iránt A könyvkiadás hároméves tervének eredményei A magyar könyvkiadás — amely az elmúlt években jelentősen fejlődött — sikeresen teljesítette hároméves tervét. Növelték a kibocsátott könyvek számát, példány- számát, emelkedett az úgynevezett nagy tömegsorozatok példányszáma és új sorozatokat bocsátottak közre. 1958-ban 2663 könyv 26 millió példányban jelent meg. 1960-ban kétezer- kilencszáz könyv látott napvilágot, s ezek példányszáma meghaladja a harminckétmilllót. A hároméves tervben indult a Fiatal írók, a Kultúra vilá- * 2 * 4 Miért drágult meg a csillár Pilisvörösváron ? Pilisvörösváron egy idő óta sok szóbeszédre adott alkalmat, hogy az iparcikk-boltban drágábban lehetett megvásárolni egyes árukat, mint a fővárosi szaküzletekben. Felfigyeltek erre a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vezetői is. A lefolytatott vállalati, majd a rendőrségi vizsgálat Zámbó János üzletvezető és felesége sorozatos árdrágító visszaélésre derített fényt. egy 2 tehergépkocsija is van a2 Március 21-nek. í Ötmilliós részesedés \ 2 Lássuk, miért dolgoztak, mennyit kerestek ebben az év- 2 ben a tagok? Százhúszezer tel- 2 A ceglédi Építőipari Vállalat 700 ezer forintos költséggel modern asztalosüzemet létesít. Az új üzemet május 1-én adják át rendeltetésének. (Gábor felv.) ga sorozat, az Uj magyar lexikon, az Értelmező szótár, megjelent a Gyermekenciklopédia első kötete és kibocsátották a Pártmunkáskönyvtár könyveit. Az ifjú olvasók ismereteinek fejlesztését a Búvár-sorozat tudományos, érdekes ismeretterjesztő könyvei szolgálják. Emelkedett a szakkönyvek száma is. Megindult az ipari szakmunkás-könyvtár sorozat és sok mű jelent meg a korszerű technikai ismeretek széleskörű terjesztésére. A mezőgazdasági szakiroda- lomban is egy új sorozat, a Mezőgazdasági kincseskönyvek sorozata indult. A magyar könyvkiadás hároméves tervének célját — a magyar és külföldi irodalom termésének legjavát — minél szélesebb rétegekhez eljuttatni — beszédesen illusztrálják a könyvkiadás forgalmi adatait. 1958-ban háromszáznyolcvanegymillló forint volt a könyvforgajom. 1959-ben négyszázötvenkétmillió forint értékű könyvet vásároltak. 1960-ban a várható forgalom ötszázötvenmillió forint. A hároméves terv időszaka alatt összesen ezerháromszáznyolcvanhárommillió forint volt az országos könyvforgalom, az eredeti tervnek 111 százaléka. Az egy főre jutó könyvvásárlás az 1957; évi harmincegy forinttal szemben 1960-ban ötvenöt forintra emelkedett. Nagymértékben növekedett falun a könyvvásárlás. A falu részesedése az országos könyvforgalomból 1958- ban nyolcvanmillió, 1959- ben százkétmilliő forint volt. Az 1960-ban várható falusi forgalom száznegyvenmillió forint. örvendetesen emelkedett az elmúlt három esztendőben az üzemi könyvvásárlás. A három esztendő alatt több mint kétszázmillió forintért vásároltak könyveket az üzemek dolgozói. (MTI) A nyomozás során beigazolódott a gyanú: a házaspár a különböző műszaki és háztartási cikkek árához hozzácsapta a maga hasznát. így például a csillárokat 30—40, sőt 100 forintos felárral adták el. Wohl Jánosné pilisvörösvári lakos például 445 forintot fizetett a 338,10 forintos csillárért. Zámbó Jánosné az edényekről lekaparta a másodosztályú árut jelző feliratot és azokat elsőosztályú áruként értékesítette. Az árkülönbözet minden esetben a házaspár zsebébe vándorolt. Zámbó János, saját Szakállára, egy egészen speciális részletárusítási akciót is bevezetett jó ismerősei részére. Ha valaki olyan, nagyobb értékű iparcikket akart vásárolni, amely az OTP hitelakcióban nem szerepelt, azt tanácsolta: kérjen hitellevelet rádióra és ő majd a kívánt árut adja helyette. Előfordult az is, hogy 5—6 ezer forint értékű vásárlásnál valaki nem tudta kifizetni a vételárat. Ilyenkor Zámbó előzékenyen megengedte, hogy a fennmaradt ösz- szeget egv-két hét múlva fizesse a vevő. A Zámbő-házaspár ügyében a rendőrség befelezte a nyomozást. ügyüket áttette a járási ügyésze évre. Arr’-ágít* üzérkedés miatt hamarosan kiadják ellenük a vádiratot; a többlettermékekre kössenek szerződést. A tájékoztatás szerint különösen nagy mennyiségű abrak- takarmányt osztanak ki a rászoruló termelőszövetkezetek között Békés. Csongrád, Haj- dú-Bi'har és Szolnok megyében. A segélyakciótól függetlenül 1961 első évnegyedében 1000 i
