Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

1961. JANUAR 4, SZERDA Két esztendeje kezdték Mire jutott az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezet ? Leltár miatt zárva, ez a felirat gyakorta olvasható a boltok ajtaján. Az inárcsi Március 21 Tsz irodájának ajtaja azonban, noha már na­pok óta folyik a leltározás, még sincs becsukva. Most ve­szik pontosan számba a tsz egész vagyonát, hol, melyik raktárban mi van, mennyi a még eladatlan termény, meny­nyi a jószág etetésére tartalé­kolt takarmány, a gépi felsze­relés, meg a kézi szerszám és mindennek külön-külön mi az értéke. Természetesen a lel­tározásból az állatállomány sem maradhat ki, a 62 fejős­tehén, 96 hízásra fogott szarvasmarha, húsz növendék­bika meg 61 üsző, 350 birka, 65 koca és három kan, 82 hízó, 100 süldő meg 153 ma­lac, a törzs baromfiállomány 500 darabja és az 1320 csirke, mind egytől egyig leltári tárgy. De az apróállatok kö­zött a legapróbb méheket azért még a leltár kedvéért sem veszik darabonként szám­ba, róluk elég annyi is, hogy 75 kaptárban lakó 75 méhcsalád gyűjti a mézet a Március 21 Tsz számára. A négyszer kapált kukorica A sok méh mégsem gyűjtött annyit, amennyit tőlük re­méltek, kedvezőtlen idő jár­ta az idén. Ám a tagok még ennek ellenére sem gyűjtöttek a tervüknél kevesebbet, az elkövetkező hetekben kide­rül szorgos munkájuk pon­tos eredménye. Ezen dolgo­zik a három leltározó brigád. Járják a határt, a tanyákat, a csűröket, istállókat, meg ólakat, minden épületet és he­lyiséget, ahol akárcsak fillér- nyi érték is található, s ha bármi probléma merül fel, az irodába sietnek. Bobák Ist­ván főkönyvelőtől, ennek a leltározó hadjáratnak a ve­zérkari főnökétől menet köz­ben kérnek útmutatást, taná- CSOt'1”»' A zárszámadás azután a leg­pontosabban kimutatja, mi a helyzet a Március 21 Tsz-ben. Persze, hozzávetőleg a fő­könyvelő már most is tudja, nem azért jegyezte be egész éven át a kiadást, bevételt, a termés hozamát, a jószág-sza­porulatot, hogy az év végén ne lenne nagyjából tiszta ké­ne a szövetkezet vagyoni helyzetéről. Meg is mondja: — Gazdagon zárunk, bár nem mondhatom, hogy bajok nélkül. Mégis, általában min­den terményféleségnél idén rekorderedményt értünk el. Ezen, a gabonára tulajdon­képpen alkalmatlan inárcsi homokon még gabonából is. A búza holdankénti átlagter­mése 14, az árpáé 15, a rozsé 13 mázsa volt, a zabé pedig teljesen szokatlanul sok, 16 mázsa. Régen 8—10 mázsa volt a gabonafélék átlagter­mése. Minek köszönhetjük ezt a jó eredményt? A jó ta- lajmunkának, a bőséges mű­trágyázásnak. így értünk el rekordot a homokon kukori­cában is, harminc mázsás átlagterméssel! Igaz, része­sedési munkaegységgel ter­meltük és a tagok nem sajnál­ták az erejüket, négyszer is megkapálták. Úgyszólván egyedül a spárga okozott csa­lódást, félmilliót, csak a fe­lét fizette annak, amit a tervbe beállítottunk, holott egyáltalán nem derűlátó mó­don terveztünk. A tavaszi hi­deg okozta ezt a terméski­esést. Szerencsére kertésze­tünk többi növénye kárpótlást nyújtott a veszteségért. Kilencmilliós készpénzbevétel Nézzük csak, mindent ösz- szevéve, 1960-ban mi lesz a Március 21 Tsz eredménye forintban. A várható bruttó termelési érték 12,5 millió fo­rint. Ez annyit jelent, hogy egy katasztrális hold szántó­egységre 6600 forint bruttó termelési érték esik, ami szép eredmény. Nem az elérhető legjobb, csak amolyan jó kö­zepes, de éppen elég a bevételi terv túlteljesítéséhez. Mert az inárcsi Március 21 Tsz 1960. évre kidolgozott terve a készpénzbevételt 7,9 millió forintban irányozta elő. Ehelyett a bevétel az év vé­géig kilencmillió forintra be­csülhető, januárban, amikor elkészül a mérleg, aligha lesz kevesebb. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy kizárólag az állami szektornak szállítot­ták a termést, mégpedig szer­ződéses alapon. — Nem járunk a szabad piacra — mondja erről a fő­könyvelő — tagságunk többre becsüli az állami vállalatok­kal való kapcsolatot. Nem­csak az értékesítés biztonsá­gáért, hanem az áruértékesí­tési terv teljesítése esetén nyújtott állami kedvezmények miatt is. A tsz megkapja a nagyüzemi felárat, a szerző­déses felárat és még külön hitelelengedést, amely a mi esetünkben 226 ezer forintot tesz ki. Miután nincsen ese­dékes hitelünk, ezt az össze­get átutalják az egyszámlánk­ra. Nyugodtan mondhatom már most, még a zárszámadás elkészülte előtt, hogy áruér­tékesítési tervünket 160 száza­lékra teljesítettük. Iskolázott vezetők És még valami nagyon fi­gyelemre méltót mond Bobák főkönyvelő: — A tagok nem félnek a szakemberektől, sőt, megkí­vánják, hogy minden terme­lési ág irányítója iskolázott szakember legyen. Perényi István, az elnök, a vezetők közül az egyetlen, aki nem végzett mezőgazda, viszont a község egyik legbecsültebb, legszorgosabb egyénileg dol­gozó parasztja volt, amíg 1959 márciusában be nem lépett az akkor alakuló termelőszö­vetkezetbe. Tagtársaifiak bi­zalma feléje fordult, azóta elnöke á Március 21-nek. Egy­kor öt holdon kezdte, később már 15 holdon gazdálkodott. A gyakorlatban szerezte tudását és mindenképpen rátermett ve­zetője a község 2189 holdas nagyüzemi gazdaságának. A többi vezető, ha ki is járt magasabb iskolákat, úgyszól­ván mind helybeli parasztem­ber. Macsotay János, a fő- agronómus, például mező- gazdasági középiskolát vég­zett, de apjától örökölt 16 holdján maga gazdálkodott Inárcson. Fivére, Macsotay László, szintén. Ö a főállat­tenyésztő a tsz-ben, az állat­orvosi főiskolát abszolválta, a felszabaduláskor utolsó vizs­gáját már nem tette le, ha­zajött földet művelni és két éve egyike volt a tsz-be első­nek belépő inárcsiaknak. Ifjú Kovács Sándor, a kertészet vezetője, kertészeti technikum­ban érettségizett. Keze alatt közel kétmilliót jövedelmezett a szövetkezet kertészete ebben az évben. A gyümölcsterme­lés élén Rötzer János áll, szintén mezőgazdasági közép­iskolát végzett. A szőlészet vezetője, Szalai Sándor pe­dig szőlészeti és borászati szakiskolát. Valamennyien inárcsiak. Egymillióforintos beruházás De térjünk vissza a leltáro­záshoz, meg a készülő zár­számadáshoz, amit a főköny­velő és négy beosztottja állít 2' össze. Még egy fontos adat: 2 csak ebben az évben saját ere- 2 jéből egymillió forintot fordí- 2 tott beruházásokra a sző- 2 vetkezet. Jószága számára to-í vábbi férőhelyekről gondosko-j dott. Csupán a villamosítás é fejlesztése 200 000 forintba 2 került. Fennállása óta öt új ^ mélyfúrású kút létesült a sző- 2 vetkezet földjén és ezzel 2 negyvenre emelkedett a kerté- \ szét öntözését ellátó kutak 2 száma. A két fejőstehén- 2 2- istálló egyike már gépesített, £ Ér géppel fejik a teheneket, öt 2 univerzál traktora és Az iskola és a szülők jó együttmúködeseert Az általános iskolai szülői munkaközösségek országos konferenciája jesített munkaegység után majdnem bizonyosan ötmillió, egységenként kereken negy­ven forint lesz a kiosztásra kerülő részesedés. Nem ha­talmas összeg, de számításba véve, hogy fiatal, mindössze kétéves szövetkezetről van szó, és annyi mindent kellett építeni, beszerezni, egyáltalán nem lekicsinylő ez az ered­mény. Különösen, ha hozzá­vesszük ehhez, hogy a tagok között munkaegységenként ál­lami áron elszámolt tíz fo­rint értékű búzát, bort és kukoricát osztottak, aminek az értékkülönbözete legalább 3 —4 forintot tesz ki, valamint a kapásokból részesedési mun­kaegység után kapott tér- j mény értékét, ami szintén legalább ugyanannyi. A tagok keresete Mi arra is kíváncsiak va­gyunk, mit jelent forintban a munkaegység, mennyi lesz egy-egy tsz-tag évi keresete. A legtöbbet a traktorosok, ál­lattenyésztők, rakodók, kerté­szek, egyszóval azok keresik, akiknek teljes munkanapját egész éven át, vagy az év legnagyobb részében leköti a tsz. Viszonylag kevesebb a jövedelme, de sokkal keve­sebb a munkában eltöltött ideje is a növénytermesz­tőknek, akik ezzel szemben a saját háztáji gazdaságukat jobban és hasznot hajtóbban művelhetik. Vegyük például Helik Ist­ván keresetét. Csak a nö­vénytermesztési idényben dol­gozott a közösben, 401 mun­kaegységet szerzett és ezért 16 040 forintot kap. Keresete közepesnek számít, egyéb jö­vedelmével együtt így is legalább 23—24 ezer forint lesz. Kovács István kertész ja­nuárban, februárban nem dolgozott, mért a kertészetben nem volt tennivaló. Eddig az eltelt kilenc hónap alatt mégis 754 munkaegységet ír­tak a javára. Azaz december elsejéig 30160 forintra rúg a keresete, ha a többi jöve­delmét nem is vesszük szám­ba. Csinos János rakodó még több forintra számíthat, 818 munkaegységet teljesített no­vember végéig és már ez is 32 720 forintot tesz ki decemberi keresetén, háztáji és egyéb jövedelmén kívül. Van azonban nem is egy ra­kodó, aki még nála is többet keresett, ahogy Kovács Ist­váné sem a legnagyobb jöve­delem a kertészetben. — Igazán jól dolgoztak, na­gyon szép eredményt értek el — búcsúzunk Bobák fő­könyvelőtől, aki azonban nem osztja véleményünket: — Mi nem tartjuk kielégí­tőnek az eredményt. Sem a vezetőség, sem a tagok. Hiszen mindnyájan tudjuk, ez idén nem lehetett jobb, de többet akarunk. Már pedig az inárcsiak, ha egyszer többet akarnak, esz­tendőre majd megmutatják, hogy el is érik a még jobb eredményt. Nem lesz nehéz, olyan a szövetkezetük. Az ér­tékesítésben a biztonság, az irányításban a szakértelem érvényesül és a tagok túlnyo­mó többségéből nem hiány­zik sem az egyetértés, sem a munkakedv. Szokoly Endre A Magyar Nők Országos Ta­nácsa és a Művelődésügyi Mi­nisztérium a SZOT székházá­ban kedden tartotta az általá­nos iskolákban működő szü­lői munkaközösségek máso­dik országos konferenciáját. Révai Józsefnénak, a fővárosi tanács oktatási osztálya he­lyettes vezetőjének megnyitó szavai után Makoldi Mihály- né, a pedagógusok szakszerve­zetének elnöke, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke mondotta el vitaindító refe­rátumát. Bevezetőben utalt arra, hogy az oktatási reform irányelveinek vitája köz­ben szinte kirajzolódott, milyenné kívánjuk nevel­ni ifjúságunkat. Olyanná, hogy a fiatalok a korszerű tudás birtokában ke­rüljenek ki az életbe, erköl­csileg magasrendű emberek legyenek, akik egyéni érdekei­ket alárendelik a közösség ér­dekeinek. Az elmúlt 16 esztendő ha­talmas fejlődést hozott, de a fejlődés természetesen nem egyenletes, azaz nem minden szülő és nem minden pedagó­gus fejlődik egyformán, így léphet fel a „kettős nevelés” problémája, a kettős nevelés behatása alá kerülő gyermek pe­dig elveszítheti erkölcsi biztonságérzetét. Makoldi Mihály né ezután a családban folyó közösségi nevelésről és a munkára ne­velésről beszélt. Majd így folytatta: — A politikai oktatás sem csodaszer. Elégtelen, ha az iskolában foglalkoznak csak ezzel, a családi nevelés kiegészít­heti az iskolai munkát. A gyereknek odahaza is — bármilyen keveset — de tár­sadalmilag hasznos munkát kell végeznie. Befejezésül elmondotta, hogy a szülői munkaközösségek és az iskolák kapcsolata tartalmilag is fejlődött. A szülői munkaközösségek ma már nemcsak gazdasági se- gítőszerepet játszanak, de se­gítik az iskolai nevelőmunkát is. A jövőben még jobban fo­kozni kell az őszinte együtt­működést a szülők és pedagó­gusok között. Ennek az együt­tes munkának — mint az el­múlt évek tapasztalatai mu­tatták — legmegfelelőbb te­rülete az osztály-szülői érte­kezlet. Ezek az utóbbi időben színvonalasabbá váltak. Sok helyen azonban még az a jellemző, hogy a pe­dagógus előad, a szülő pe­dig hallgat. Ezt az egyoldalúságot is meg kell szüntetni. Végezetül pe­dig szükséges a szülői mun­kaközösségekkel kapcsolatban álló társadalmi szervezetek és hivatalos intézmények szoro­sabb együttműködése egymás jól tájékoztatása. A beszámoló után élénk vi­tára került sor. 1961 első felében több ezer vagomyi abrak­takarmányt kapnak a termelőszövetkezetek A rendkívül szeszélyes idő­járás következtében az ország egyes vidékei érzékeny elemi károkat szenvedtek. Különösen a termelőszövetkezetek takar- mánybázisát érintette súlyosan a tavaszi és kora nyári aszály, továbbá az árvizek, belvizek és jégkárok. Mint a Földművelés­ügyi Minisztérium takarmány- gazdálkodási osztályán tájé­koztatásul közölték, az elemi károkat szenve­dett közös gazdaságok megsegítésére az állam több ezer vagonnyi abrak­takarmányt oszt ki 1961 első és második évnegye­dében. A már működő abraktakar­mány keverő üzemek körzetei­ben a termelőszövetkezetek a kiutalt kukorica és árpa meny- nyiségét szarvasmarha-, illet­ve sertés- vagy baromfitáp alakjában vehetik át. Kívána­tos, hogy a kölcsönvett abrak- takarmány visszaadására szá­mítva a termelőszövetkezetek most már állítsanak a vetés­terveikbe megfelelő mennyisé­gű abraktakarmányféléket. Feltétele a takarmány­juttatásnak az, hogy a kö­zös gazdaságok a takar­mányjuttatás arányában növeljék az állati termék- termelési terveiket, s hogy vagon baromfitápot kaphatnak a termelőszövetkezetek közös baromfiállományuk takarmá­nyozására. A baromfitápot készpénzfizetés ellenében ad­ják a központi készletből az­zal, hogy a juttatásnak meg­felelően termelőszövetkezetek kössenek áruértékesítési szer­ződést az állami felvásárló szervekkel. (MTI) Jelentősen megnőtt az érdeklődés a könyvek iránt A könyvkiadás hároméves tervének eredményei A magyar könyvkiadás — amely az elmúlt években je­lentősen fejlődött — sike­resen teljesítette hároméves tervét. Növelték a kibocsá­tott könyvek számát, példány- számát, emelkedett az úgy­nevezett nagy tömegsoroza­tok példányszáma és új so­rozatokat bocsátottak közre. 1958-ban 2663 könyv 26 millió példányban jelent meg. 1960-ban kétezer- kilencszáz könyv látott napvilágot, s ezek pél­dányszáma meghaladja a harminckétmilllót. A hároméves tervben indult a Fiatal írók, a Kultúra vilá- * 2 * 4 Miért drágult meg a csillár Pilisvörösváron ? Pilisvörösváron egy idő óta sok szóbeszédre adott alkal­mat, hogy az iparcikk-boltban drágábban lehetett megvásá­rolni egyes árukat, mint a fővárosi szaküzletekben. Fel­figyeltek erre a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat vezetői is. A lefolytatott vállalati, majd a rendőrségi vizsgálat Zámbó János üzlet­vezető és felesége sorozatos árdrágító visszaélésre derí­tett fényt. egy 2 tehergépkocsija is van a2 Március 21-nek. í Ötmilliós részesedés \ 2 Lássuk, miért dolgoztak, mennyit kerestek ebben az év- 2 ben a tagok? Százhúszezer tel- 2 A ceglédi Építőipari Vállalat 700 ezer forintos költséggel modern asztalosüzemet létesít. Az új üzemet május 1-én adják át rendeltetésének. (Gábor felv.) ga sorozat, az Uj magyar lexikon, az Értelmező szótár, megjelent a Gyermekenciklo­pédia első kötete és kibo­csátották a Pártmunkás­könyvtár könyveit. Az ifjú olvasók ismereteinek fejlesz­tését a Búvár-sorozat tudo­mányos, érdekes ismeretter­jesztő könyvei szolgálják. Emelkedett a szakkönyvek száma is. Megindult az ipari szak­munkás-könyvtár sorozat és sok mű jelent meg a korszerű technikai isme­retek széleskörű terjesz­tésére. A mezőgazdasági szakiroda- lomban is egy új sorozat, a Mezőgazdasági kincsesköny­vek sorozata indult. A magyar könyvkiadás há­roméves tervének célját — a magyar és külföldi iroda­lom termésének legjavát — minél szélesebb rétegekhez eljuttatni — beszédesen il­lusztrálják a könyvkiadás forgalmi adatait. 1958-ban háromszáznyolcvanegymillló forint volt a könyvforga­jom. 1959-ben négyszázöt­venkétmillió forint értékű könyvet vásároltak. 1960-ban a várható forga­lom ötszázötvenmillió fo­rint. A hároméves terv időszaka alatt összesen ezerhárom­száznyolcvanhárommillió fo­rint volt az országos könyv­forgalom, az eredeti tervnek 111 százaléka. Az egy főre jutó könyvvásárlás az 1957; évi harmincegy forinttal szemben 1960-ban ötvenöt fo­rintra emelkedett. Nagymértékben növekedett falun a könyvvásárlás. A falu részesedése az or­szágos könyvforgalomból 1958- ban nyolcvanmillió, 1959- ben százkétmilliő fo­rint volt. Az 1960-ban várható falusi for­galom száznegyvenmillió fo­rint. örvendetesen emelkedett az elmúlt három esztendő­ben az üzemi könyvvásár­lás. A három esztendő alatt több mint kétszázmillió fo­rintért vásároltak könyveket az üzemek dolgozói. (MTI) A nyomozás során beigazo­lódott a gyanú: a házaspár a különböző műszaki és háztar­tási cikkek árához hozzácsap­ta a maga hasznát. így pél­dául a csillárokat 30—40, sőt 100 forintos felárral adták el. Wohl Jánosné pilisvörösvári lakos például 445 forintot fize­tett a 338,10 forintos csillárért. Zámbó Jánosné az edényekről lekaparta a másodosztályú árut jelző feliratot és azokat elsőosztályú áruként értékesí­tette. Az árkülönbözet minden esetben a házaspár zsebébe vándorolt. Zámbó János, saját Szakállá­ra, egy egészen speciális rész­letárusítási akciót is beveze­tett jó ismerősei részére. Ha valaki olyan, nagyobb értékű iparcikket akart vásárolni, amely az OTP hitelakcióban nem szerepelt, azt tanácsol­ta: kérjen hitellevelet rádióra és ő majd a kívánt árut ad­ja helyette. Előfordult az is, hogy 5—6 ezer forint értékű vásárlásnál valaki nem tudta kifizetni a vételárat. Ilyenkor Zámbó előzékenyen megen­gedte, hogy a fennmaradt ösz- szeget egv-két hét múlva fi­zesse a vevő. A Zámbő-házaspár ügyében a rendőrség befelezte a nyo­mozást. ügyüket áttette a já­rási ügyésze évre. Arr’-ágít* üzérkedés miatt hamarosan kiadják ellenük a vádiratot; a többlettermékekre kösse­nek szerződést. A tájékoztatás szerint külö­nösen nagy mennyiségű abrak- takarmányt osztanak ki a rá­szoruló termelőszövetkezetek között Békés. Csongrád, Haj- dú-Bi'har és Szolnok megyé­ben. A segélyakciótól függetlenül 1961 első évnegyedében 1000 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom