Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

\ 4%«iláfl CEGLÉD. ALBERT IRSA, CEGLÉD BÉRCÉ L, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRÉ V. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1961. JANUAR 27, PÉNTEK Kiöregszik a szakma? Távlatok a ceglédi állami gazdaságok szervezeti fejlődésében Kevés helyen fordul elő az országban, hogy egy város közigazgatási területén négy különböző termelési irányú állami gazdaság legyen. Városunkban, a Cifrakerti Állami Gazdaság vetőmag- "gal, ipari növényeikkel és ál­lattenyésztéssel, a Csemöi Ál­lami Gazdaság szőlővel, gyü­mölccsel és faiskolával, a Kertimagtermelő Állami Gaz­daság kertimaggal, zöldség­gel és a Kísérleti Állami Gazdaság tájjellegű kísérleti feladatokkal foglalkozik. A négy állami gazdaság alapjait 1952 őszén az álta­lános tagosítás alkalmával rakták le. Azóta a gazdasá­gok — a kezdeti nehézsé­gek után — szervezetileg, beruházásdlag és szakmailag megerősödve komoly tekin­télyt szereztek a maguk ter­melési területén. Feladatukat általában jól betöltik, de szervezeti téren az élet új formát követel. Városunk mezőgazdasági jellegű város és így nem mellékes számunkra, hogy az állami gazdaságok milyen formában haladnak előre. Ma a mezőgazdasági terme­lés egész technológiája ipari jeliegűvé válik, a termelés összpontosítása és szakosítá­sa új üzemszervezési szem­léletet vett fel. A jövőben helyes volna összevonni a négy állami gazdaságot. Mint a Ceglédi Állami Gazdaság körülbe­lül 10 000 holddal, Cegléd város központtal és 4 kü­lönböző profilú üzemegység­gel (kerülettel) működne. Ter­mészetesen az egyes üzem­egységek termelési profilúkat továbbra is megtartanák. Cegléd szövetkezeti város súlyát, hírnevét és ezzel együtt fejlődését feltétlen növelné a „nagy” Ceglédi Állami Gaz­daság. Megjegyezni kívánom, hogy e kérdésben az elvi állásfog­lalás és a gyakorlati megol­dás az illetékes felsőbb szer­vek feladata. Nekünk azon­ban, állami gazdaságokban dolgozó szakembereknek nem közömbös, hogy a kérdés ho­gyan, milyen formában fog megoldódni. E néhány gon­dolat feltevése csupán az ügy elősegítését kívánja szol­gálni. T. Tóth János Fejlődik a Vasipari Ktsz gépészeti részlege Közel tízéves a Vasipari Ktsz gépészeti részlege. Na­gyon szerény körülmények között indult annak idején néhány lelkes szakember mun­kájával. Eleinte a tömegcikk­gyártásra rendezkedtek be és különböző gépelemeket gyár­tottak más vállalatok szá­mára. Kis üzlethelyiségben volt a műhely és néhány munkagép csattogása jelen­tette az üzemet. Csatlakozó anyákat, szorítóhüvelyeket, fékdugattyúkat gyártottak és úgy mellékesen -foglalkoztak hűtőgépek, hűtőszekrények, fagylaltgépek, porszívók, álta­lában mindenféle vendéglátó­ipari gép javításával. Erről a kezdetleges állapot­ról a következőket mondja Jánoska Gyula részlegvezető. — Ügy kezdődött a dolog, hogy még öt-hat évvel ezelőtt az egész városban összesen nem volt több vendéglátóipari gép, mint ma a legkisebb fa­luban. Persze jelentkeztek hi­bák, a javítások sürgősek vol­tak. Nem lehetett minden ap­rósággal Pestre szalacjni, a ktsz szakemberei megpróbál­koztak a javítással és hozzá­teszem: eredménnyel. Tetszett a- munka, megszerettük és lassan berendezkedtünk. Min­denekelőtt szakembereket ké­peztünk. Hat dolgozónk közül négy tanfolyamot végzett és mondhatom, hogy mind a né­gyen a vendéglátóipari gépek karbantartásában és javításá­ban komoly szakmai tudással rendelkeznek. — Az idő nem áll meg és az utolsó öt évben a fejlődés igen rohamos volt. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnak körülbelül 50—60 gépe van, hűtőgépek, hűtőszekrények, fagylaltgépek, presszógépek és ehhez csatlakozik az fmsz, a különböző üzemek, kórházak gépei és a magánosok hasz­nálatában levő megszámlálha­tatlan hűtőszekrény. Egész Dél-Pest megyében mi javít­juk ezeket a berendezéseket. — Január elsejével tovább szélesítettük az üzemet. Be­rendezkedtünk a karbantar­tásra. Ez annyit jelent, hogy meghatározott havi átalányért minden berendezést havonta egyszer felülvizsgálunk és karbantartunk. Szerződéseket kötöttünk a közületekkel, de szívesen látjuk a magánoso­kat is. Maglódtól Nagykőrösig egész Dél-Pest megyében mi viseljük gondját a vendéglátó­ipari gépeknek. Rik. A növényvédelmi szakkör jelenti Az elmúlt évhez hasonlóan folyó hó 29-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor a művelődési házban kezdődik a szakmai továbbképzés. Különös jelen­tőséggel bír ez most, amikor a városból és környékéről ki­jelöl* növényvédelmi felelő­sök szakmai továbbképzése Zebegényben folyó hó 30-án kezdődik. A szakkör feladata, hogy a növényvédelem alapvető is­mereteivel megismertesse az érdeklődő szakembereket és a rendszeres foglalkozásokon olyan képzettséggel rendel­kező szakemberekkel gyara­pítsa a város mezőgazdaságát, akikkel a biztonságos növény- termelés megoldható lesz. Kérem az érdekelteket — beleértve a tsz-ek kijelölt nö­vényvédelmi felelőseit is —, hogy a foglalkozáson ponto­san jelenjenek meg. Szabolcska József SPORTHÍREK A Ceglédi Vasutas SE atlé­tikai szakosztálya a Hámán Kató iskola tornatermében Papp Gyula és Császár Imre vezetésével készül az atlétikai idény nagy feladataira. Re­méljük, hogy a Vasutas atlé­tái az idén feledtetik a múlt évi gyengébb szereplésüket. ★ A vízilabdázók minden di­cséretet megérdemelnek! Heti három alkalommal edzenek a szabadban, Beck Mihály edző és dr. Szakter Mátyás irá­nyításával. Bízunk abban, Áss atlófisctésról A mezőgazdálkodással fog­lalkozókat terhelő együtte­sen kezelt adók négy negyed­évi részletben, a nem mező- gazdasági (egyéb) lakosságot terhelő, együttesen kezelt adók havonként esedékesek. A negyedévi részletekben fi­zetendő adók a negyedév 1. napján esedékesek és a ne­gyedév második havának 15. napjáig, a havi részletekben fizetendő adók minden hó 1, napján esedékesek és a hó­nap 15. napjáig adópótlék­mentesen (kamatmentesen) fizethetők. A negyedévenként esedékes adók évi összegének 20 szá­zaléka az év I. negyedében, 20 százaléka az év II. negye­dében, 25 százaléka az év III. negyedében, 35 százaléka pe­dig az év IV, negyedében esedékes. A havonta esedékes adókat 12 havi egyenlő részletben kell megfizetni. ' Addig, amíg az adózó fo­lyó évi kivetése - megtörté­nik. az adó fizetésére köte­lezett az adó negyedévi (ha­vi) részleteit — adóelőleg cí­mén — az előző évi helyes­bített adókivetés szerint kö­teles fizetni. Az adó megfizetése állam- polgári kötelesség, amelynek önkéntes teljesítése az állam­nak és az állampolgároknak egyaránt érdeke. Az adózó köteles esedékessé vált adó­tartozását a jogszabályokban megállapított határidőn be­lül megfizetni. Az az adózó, aki esedékes­sé vált adótartozását a meg­állapított fizetési határidő­ig nem fizeti meg, a tartozás esedékességének időpontjától kezdve napi egy ezrelék adó- pótlékot köteles fizetni. Az adópótlékot az esedékesség időpontjától kezdve, minden egye« napra — a munkaszü­neti napokra is — meg kell fizetni. Az adópótlék számí­tásánál minden hónapot 30 naposnak kell venni, és ennek megfelelően az eltelt hóna­pokra havi 3 százalékos adó­pótlékot kell fizetni. hogy derekas munkájukat a nyáron siker fogja koronázni. ★ A Járási Testnevelési és Sporttanács agitációs és pro­paganda bizottságának mun­katerve hamarosan az elnök­ség elé kerül megvitatásra. * Tegnap délután öt órakor a Ceglédi JTST helyiségében (Cegléd, Rákóczi út 14) a já­rás agit.-prop. felelősei részé­re gyűlést tartott a járási agit.-prop. elnökség. (— A -) A tárgyalóteremből jelentjük Bornemissza Ferenc ceglédi lakos súlyos tüdőbeteg, ennek következtében teljesen munka- képtelen. 535 forint rokkant­sági nyugdíjból él. Bornemissza, 1960-ban gyak­ran kijárt Cegléden a strand­fürdőre-, ahol az öltözőben több karóralopást követett el. 1960. évi augusztus hó 28. napján — amikor kiment a strandra — a férfiöltöző 112. számú szek­rényébe helyezte el a ruháit, ahol még több személynek a ruhái is be voltak rakva. Mi­kor a fürdőből hazaindult, a szekrényben levő egyik akta­táskából 1 db Pobeda gyárt­mányú karóra esett ki, ame­lyet Bornemissza ellopott. A A karóra ifj. Csendes István tulajdonát képezte. Bomemisz- sza Ferenc az ellopott karórát 1960. évi szeptember hó 2. nap­ién a Kabak-féle italboltban Beliér István és Farkas Fe­renc ceglédi lakosoknak kínál­ta megvételre, azonban azok nem vették meg. Végül Pán- czél Imre ceglédi lakosnak ad­ta el 470 forint helyett 360 fo­rintért. Később Bornemissza a vételárat visszaadva visszakér­te a karórát Páncél Imrétől azzal, hogy az óra a menyasz- szonyáé volt, aki nem járult hozzá az óra eladásához. Ezt követően az órát menyasszo­nyának ajándékozta, aki a nyomozás során visszaadta az eredeti tulajdonosának, ifj. Csendes Istvánnak. Bornemissza 1960. évi szep­tember hó 4-én szintén kint volt fürdeni a ceglédi stran­don. Ekkor a fentiekhez ha­sonló körülmények között, de most már 2 karórát lopott el az öltözőszekrényekből. Az egyik karóra Kelemen Sándor tulajdonát képezte. Ezt az órát Bornemissza még aznap este eladta a Fazekas-féle vendég­lőben italozó ismeretlen sze­mélynek 100 forintért. A má­sik karórát egy nyitott szek­rényben elhelyezett ruhák te­tejéről lopta el. Ez az óra Her- czeg Attila tulajdonát képezte. Ezt az órát Bornemissza laká­sán a fáskamrában rejtette el a tűzifák közé azzal, li^,v majd másnap értékesíteni fogja. Az értékesítési szándéka nem járt sikerrel, mert még aznap este megjelent a lakásán a rendőr­ség s az órát megtalálva az eredeti tulajdonoshoz vissza­juttatta. A Ceglédi Járásbíróság Bor­nemissza Ferencet bűnösnek mondotta ki a személyi tulaj­don sérelmére elkövetett lopás bűntettében és ezért 3 hónapi börtönbüntetésre, valamint 200 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. figyelemmel arra, hogy tettét töredelmesen megbánta, büntetve még nem volt és súlyos tüdőbetegségben szenved. Az ítélet jogerős. — juris — Súlyos és mielőbb megol­dást sürgető probléma egyes szakmákban az utánpótlás biztosítása. Komoly gondja ez a hatóságnak, az iparnak, de különösen a kisiparosság érdekképviseletének. Dubnyicki Mihály KIOSZ- titkár igen szomorú képet adott a tanulóképzésről, kü­lönösen egye« szolgáltató és javító iparágakban. A fod­rász szakmában most váro­sunkban 14 kisiparos dolgo­zik, a ktsz-ekben körül­belül hatvan szakembert tartanak nyilván. Szabóság­ban 45 kisiparos van, és a szabóipari szakemberek szá­ma a különböző munkahelyen kétszázötven főre tehető. Ci­pész kisiparost 45-öt számo­lunk, bőripari szakmunkás az üzemekben, ktsz-ekben, körülbelül kétszáz. És erre a létszámra jut összesen a fodrász szakmában hat tanuló, a szabóságban há­rom, és a cipész szakmá­ban két kisiparos tart ta­nulót. A helyzet ilyenformán sú­lyos, és ha sürgősen nem tud­nak az illetékesek ezen vál­toztatni, akkor a fent emlí­tet három iparban a lassú kihalás veszélye fenyeget. A technika rohamosan fej­lődik. A fiatalok érdeklődése a mechanikai szakmák fe­lé fordult. A vaseszter­gályos, marós, motor- és villanyszerelő szakmák­ban nincsen hiány az utánpótlásban. A javító- és szolgáltató iparok ta­nulóképzése már évekkel ezelőtt visszaesett. Már húsz évvel ezelőtt ta­pasztalható volt. hogy a ci­pész, a szabó és borbély szakmában felszabadult ta­nulók legfeljebb 10 száza­léka maradt a pályán, a töb­bi állami állásokban (vasút, posta) helyezkedett el. — Mindent elkövetünk, hogy a három említett szakmában biztosítsuk az utánpótlást! — mondotta a KlOSZ-titkár. — Szakosztályüléseken. szemé lyes beszélgetésekben hívjuk fel a kisiparosok figyelmét a tanulóképzés fontosságára. Az iskolából kikerülő fiatal­ság névsora évről évre beér­kezik hozzánk és iózan rá­beszéléssel igyekszünk az if­júságot a pályaválasztásban segíteni Minden erőlködé­sünk ellenére, a múlt évben csak öt fiatal jelentkezett fodrász tanulónak, és egyet­len egy cipésznek. Szemlélte­tésül megjegyzem, hogy az öt fodrász tanuló egyöntetűen női fodrásznak jelentkezett. — Nagy akadálya a tanuló- képzésnek, különösen a ci­pész szakmában, az anyagéi látás, de még ennél is nagyobb akadály a kisiparosok lassú kiöregedése. Legfi­atalabb cipész mesterünk negyvenkét éves. Sokat mondok, ha még húsz évet dolgozhat, a többiek meg sokkal öregebbek, és érthető, hogy egy koros ember nem szívesen ve­sződik a tanulóaievelés- sel. Pedig a tanulót tartó kisipa­ros tíz százalékos jövedelem­adó-kedvezményben részesül. — És hol a megoldás? — kérdezem Dubnyicki elvtárs-at. — Az utánpótlás biztosítá­sát át kell venni a tanácsvál- 1 álatoknak és ktsz-eknek. A kisiparosság ebben a kérdés­ben csak segíteni tud, de a telje« megoldásra képtelen. K. A TÉLI MÉIIÉSZKEDÉS A Táncsics-iskola Mókus őrse és a harminc tagú ifjúsági harmonikazenekar egy műsorban A Ceglédi Hírlap Élőújsága vasárnap este hét órakor lesz a művelődési ház emeleti nagytermében. A gazdag és változa­tos műsorban Tamasi Tamás, a lap munkatársa a közönség személáttára készít riportot az úttörőcsapat belső életéről. Varga Borbála színes írása a harminc tagú ifjúsági harmonika- zenekart ismerteti. Szemléltetésül a zenekar hangversenyt ad. Jegyek elővételben a művelődési otthon pénztáránál, a Ceglédi Hírlap szerkesztőségében naponta 8—10-ig és a közönségszer­vezőknél kaphatók. Van a mezőgazdaságnak olyan területe is, amely elég komoly munkát fejt ugyan ki, de a szakembereken kí­vül igen kevesen tudnak ró­la. Az itt tevékenykedő em­berek azonban, minden kül­ső látszatot keltő reklámozás nélkül/ szerényen, de annál szorgalmasabban végzik a mezőgazdaság részére nélkü­lözhetetlen munkájukat. Ezt a szép foglalkozást méhész­kedésnek hívjuk és erről is kell és érdemes olykor írni. A ceglédi méhészek ez év­ben első ízben január 8-án jöttek össze, hogy megvi­tassák 'az elmúlt év eredmé­nyeit, valamint közös egyet­értésben szellemileg, vala­mint felszerelésekkel felké­szüljenek az ez évi komoly­nak ígérkező munkákra és tervük teljesítésére. A hozzászólásokból és be­számolókból kiderült, hogy bár tervüket 100 százalékra sikerült teljesíteni, az elmúlt évben a rossz időjárás miatt csak átlagos eredménynek le­het a méz- és viasztermelést tekinteni. A vándorlás nem mindenütt zajlott le simán, mert a TEFV vagy késve, vagy egyáltalán nem tudott a méhészek rendelkezésére állni. Az egyik méhész elpa­naszolta, hogy akácvirágzás idején 80 forintot költött jár­mű után való telefonálgatás­ra, amit csak késve kapott meg és emiatt igen nagy volt a hordás kiesése is. A méhészek kérik, hogy a jövőben leg­alább az akácvirágzásra a TE. FU is jobban készüljön fel, mert mitsem ér a szállítási kedvezmény, ha nincsen jár­mű. Az elmúlt évi méhegészség- ügyi állapot jó volt. Megbe­tegedéseket a környékről nem jelentettek. A porzásos gyom­irtásra sem volt panasz, mert ezen a téren az elmúlt évekhez viszonyítva jobban tartják a kapcsolatot a porozó brigá­dokkal és ezáltal kiküszö­bölték a porozási mérgezése­ket. Bár még messze van a ta­vasz, de a gyűlésen megje­lent 50 méhész négy szín­vonalas előadással bővíti el­méleti tudását. Komoly be­szerzésekkel kívánják ezenkí­vül biztosítani és kiegészítem felszerelésüket, hogy ez év­ben is, mint íddig, a rájuk rótt feladatokkal és szerződé­sükkel eleget tegyenek az idén is a belföldi, valamint a kül­földi mézszállítási kötelezett­ségeiknek. És ahhoz, hogy ez biztosan sikerüljön, to­vábbra is számítanak az ál­lam, az fmsz és a TEFU oda­adó támogatására. Koncz Tibor / — A FÖLDMÜVESSZÖ- VETKEZET méhészeti szak­üzlete új helyiségbe költö­zött, a Hollós utca és a Felház utca sarkára. — A ZÁPORT, Dobozi Imre termelőszövetkezeti tárgyú filmjét a Szabadság Filmszín­ház három napon keresztül zsúfolt házzal játszotta. — A JÁRÁSI tanács dolgo­zói pártnapot tartottak, ahol Rév János vb-titkár elvtárs „Az afrikai népek szabadság- harca” című előadását nagy érdeklődéssel hallgatták a jelenlevők. — TÍZÉVES Komló, első szocialista városunk. A neve­zetes évfordulót különböző műsorokkal teszik ünnepé­lyessé és változatossá. — A KÖZSÉGI községfej­lesztési terveket pénteken és szombaton vizsgálja felül a járási tanácsnál erre a célra létrehozott bizottság. — A DÓZSA NÉPE TSZ kertészete 30 000 korai papri­kapalántát ültetett el, négy­száz négyszögölön korai kel­káposztát „vetettek, öt hol­don pedig május közepére uborkát biztosítanak. — AZ ALBERTIRSAI Ve­gyes Ktsz kibővített vezető­ségi ülést tartott a munkás­klub helyiségében. Napiren­den szerepelt az átfogó vizs­gálat által elrendelt ütem­terv, a rendkívüli közgyűlés tartása és a jelentkezések megtárgyalása. — AZ ALBERTIRSAI Köz­ségi Tanács tegnap délután vb-ülést tartott, ahol az 1960. évi pénzügyi munkát tárgyalták meg. A napirend előadója Vajda István pénz­ügyi csoportvezető volt. — A CEGLÉDI FÜSZÉRT- hez már beérkeztek a hús­véti ajándék-nyuszik és tojá­sok mintadarabjai. Február 10-ig a vállalat összegyűjti az egyes boltok igényeit és ezek alapján biztosítja a vá­sárlók igényeit. EGY PILLANATRA Kik és hogyan építhetnek Erről jött egy új rendelet, „Maszek” munkát építésnél Elvállalni hogyan lehet. Megerősítjük most e hírt, Szálljon bár fejünkre átok, Csakis társadalmi munkát Végezhetnek a kontárok — O — — ZAVARTALAN a tü- zelQellátás. A TÜZÉP-raktá- ron van 7000 mázsa tűzifa és körülbelül 1000 mázsa brikett. A legközelebbi jö­vőben nagy mennyiségű bri­kettet és 9000 mázsa szenet várnak. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű férjem, Garas Jenő temetésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. özv. Garas Jenőné és családja , Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű édesanyánk, nagy­anyánk, testvérünk: özv. Kottiár Károlyné, szül. Vezsenyi Lidia te­metésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó férjem, édesapám és testvérünk: id. Varga Ferenc te­metésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. özv. Varga Ferencné és fia, valamint a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó férjem, édesapánk, nagy­apánk, fiam és testvérünk: Beré- nyi István temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkban osz­toztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Berényl Istvánná és családja, özv. Herényi Jánosné és családja i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom