Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

nur

MECYF.I

ifChhtm

1961. JANUÁR 27. PÉNTEK

A gödöllői járás két százalékkal túlteljesítette Az ember ismerete az ember szolgálatában

községfejlesztési tervét

Öt százalékkal több volt az önkéntes társadalmi munka

A gödöllői járásban is most veszik számba a múlt évben elért községfejlesztési eredményeket. A számadatokban tükröződő kép kedvező: a járás községei nagyot léptek előre a fejlődés útján, számos olyan új intézményhez jutottak, amelynek hiányát eddig igen erősen érezték és 6ok régi, megoldásra váró problémát oldottak meg.

Szabó Lajos, a járási tanács végrehajtó bizottságának titkára most dolgozik a községfejlesztés múlt évi eredményeit magábanfoglaló jelentésén. Tőle tudjuk meg, hogy a járás múlt évi községfejlesztési bevételi terve 8 697 000 forint volt, de a valóságban az év végéig 8 887 000 forint folyt be a községfejlesztési alapba és így a községek a tervet 102 százalékra teljesítették. Még nagyobb a túlteljesítés a társadalmi munkák terén.

j A tervezés alkalmával 406 ezer forint értékű társadalmi munkával kalkuláltak a járás területén.

A községek lakói azonban az év végéig 424 ezer forint értékű önkéntes munkát végeztek, tehát öt százalékkal túlteljesítették a tervet.

A társadalmi munkában a járási székhely, Gödöllő vezetett, ahol a Ganz Árammérő- gyár KISZ-fiataljai 120 ezer forintot kitevő társadalmi munkával segítették a fejlesztési tervek megvalósítását, ennyire értékelik ugyanis az általuk felépített HÉV-váró- termeti

Ezenkívül a gödöllői szabadtéri színpad építésénél végeztek 170 ezer forintra értékelt társadalmi munkát.

Dicséretes eredményeket értek el más községek is. Csömör lakossága a kultúrotthon építésénél 25 ezer forint értékű munkát végzett. Dányban az orvosi lakás alapozási munkálatainak elvégzésével 16 ezer, Kistarcsán az óvoda építésénél 20 ezer, Mogyoródon az autóbuszforduló építésénél 22 ezer, Nagytarcsán, pedig a járdaépítésekkel 18 ezer forint értékű munkát áldozott a lakosság a közösségi célokra.

A járás községfejlesztési terveinek kiadási része viszont csak 90 százalékban valósult meg. A terv 7107 000 forint kiadást irányzott elő, ebből azonban csupán 6 376 000 forint valósult meg. Az „el- maradás”-nak főleg a közsé-, geken kívül álló okokban rej-í lik a magyarázata. Az anyag- beszerzési nehézségek és a vállalati kapacitás hiánya miatt ugyanis a legtöbb helyen módosítani kellett az eredeti terveket. A túlságosan anyagigényes terveket munkaigényesebbekkel helyettesítették, ezeknél viszont a fokozott társadalmi munka jelentősen csökkentette a kiadásokat.

A VÁCI FODRÁSZ KTSZ

női és férfi fodrász részlegei a város minden pontján megtalálhatók.

Előzékeny gyors kiszolgálás minőségi munka

Kozmetikai részlegünk: Április 4 tér 36.

Fényképész műtermünk: Köztársaság utca 13.

Folyamatos

korszerűsítéssel a dolgozók szolgálatában.

A községfejlesztési program végrehajtása során Csömör község jutott a legértékesebb új létesítményhez, a 850 ezer forint értékű új művelődési házhoz,

amelyet augusztus 20-án adtak át ünnepélyesen rendeltetésének. A járás területén az elmúlt évben tizenkét kilométer hosszú új villanyhálózat épült, a legtöbbet belőle, pontosan a felét, Zsám- bok község kapta, de Valkó is három kilométer hosszú új vezetékkel bővítette a maga hálózatát.

A járás területén — ugyancsak községfejlesztési jelleggel — a múlt évben öt és félezer négyzetméter új út épült és tizenötezer négyzetméter régi utat újítottak fel. Ezenkívül tizenötezer négyzetméter járda készült. Kistarcsán bővítették az óvodát, Szadán az iskola kapott új toldalékrészt, Zsámbok pedig háromezer négyzetméteres belső területét parkosította.

Elmondta Szabó Lajos vb- titkár azt is, hogy már elkészült a járáshoz tartozó községek idei fejlesztési terve. Az

új terveket a napokban vizsgálja felül a járási szakbizottság.

Az előzetes tervekből kitűnik. hogy a gödöllői járás községei az idén körülbelül hétmillió forintos költségvetéssel haladhatnak előre a fejlődés útján.

Vácszentlászlón megkezdik a közel másfélmillió forintos kultúrotthon építését, Mogyoród szintén kultúrottbont épít, Dány és Pécel villanyhálózatának bővítését tervezi két- két kilométeres új vezetékkel, Isaszeg pedig három kilométer hosszú új vezeték építésére készül. Valkó 3, Szada két és fél kilométer hosszú új járdát épít, valószínűleg hi- degkátrány-betonból, mert ehhez a szükséges anyag beszerzése nem okoz nehézséget és nem terheli .az anyagkeretet

sem. Isaszeg azt tervezi, hogy az idén megkezdi strandfürdőjének építését, napközi otthonának tavaly megkezdett építését pedig befejezi. Kis- tarcsa kéttantermes iskola építését és útépítést tervez az idén.

m. I.

Harc a tudománytalan nézetek ellen — konfekció, vasúti ülőhely tudományos vizsgálatok alapján

Dr. Nemeskéri János, a Természettudományi Múzeum embertani tárának vezetője a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának az antropológia feladatairól és az ember megismerésének gyakorlati jelentőségéről.

— Sokan azt hiszik, hogy az antropológia a régmúlt idők emberének csontvázmaradványait tanulmányozza, csupán azt próbálja megállapítani, milyen embertípusok élték a történelmi és történelem előtti korokban, a ma élő embereket pedig bizonyos közös testi vonások, alkati különbségek, egyszóval külső jelenségek alapján típusokba, fajtákba sorolja.

— A modern antropológia ennél sokkal több, valójában az emberösszehasonlító biológiával foglalkozó tudomány. Tárgykörében épp úgy bennefoglaltátik az emberi fajták fejlődése, az em- berréválás mozzanatától egészen napjainkig, mint magának

az emberrévál ásnak, a

tudat, a beszéd, a társadalom kialakulásának kérdése.

Sőt, a fajták a fejlődéstörtéAz izotópok íellmsználásáimk új lehetőségei

A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet mindennapos vizsgálati célokra is felhasználja a radioaktív izotópokat.

Elsősorban a fogyasztókhoz kerülő élelmiszercikkeket mérik, hogy nem tartalmaznak-e a megengedettnél több sugárzó anyagot. így szinte nap mint nap a sugárzásmérő műszerekbe kerülnek a különböző halak és halkészítmények. Mint az izotóp-laboratórium vezetője elmondta, a maghasa- dásos reakcióval járó kísérletek következtében a légkörbe jelentős mennyiségű radioaktív anyag kerül, ami az esővízzel a zöldségeket, gyümölcsöket, majd az állatok szervezetén át a tejet is — bár igen kis mértékben, de megszennyezi.

Hasonlóan ki vannak téve a radioaktív fertőzésnek a halak, elsősorban a tengeri halak is.

Hazánkban igen kicsi a fertőzés lehetősége, mégis rendszeresen szúrópróbának vetik alá a zöldségféleségeket, gyümölcsöket, a tejet és a halakat. Ellenőrzik a külföldről érkező szardíniákat és olajoshalakat is, mivel ezek esetleg fertőző tengeri halakból készülhetnek. Ha a megengedettnél több sugárzóanyagot tartalmaz esy-egy tengeri halkonzerv, akkor nem kerülhet a kereskedelmi hálózatba Az élelmiszerek ellenőrzésén kívül igen érdekes felhasználási területe még az izotópoknak a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetben a festékek és a különböző védőbevonatok tartóssági vizsgálata is,

A fémeket vizsgálat előtt úgynevezett izotópos borítással vonják be, majd az ellenőrzendő festékkel vagy lakkal borítják.

Az így előkészített vizsgálati tárgyat mesterségesen fárasztják, napfény, köd és kopási próbának teszik ki és megmérik, hogy az elhasználódás során a megsérült festékrétegen keresztül mennyi izotóp „kopott’* le. így kiszámítható, mennyire ellenálló a festék a gyakorlati élet viszontagságaival szemben. Hasonlóan vizsgálják a különböző mosószerek tisztítóképességét is. Mint ismeretes, annál jobb a mosópor, minél nagyobb a foszfáttartalma. A vizsgálat feladata, hogy ellenőrizze, az ipar készítményeiben megvan-e az előírt mennyiségű hatóanyag.

Egy-egy ilyen ellenőrző vizsgálat eddig több napot vett igénybe, most az izotópok felhasználásával lényegesen rövidebb idő alatt megállapítható a mosószerek foszfáttartalma.

Igen érdekes módon ellenőrzik az izotóp-laboratóriumban a mosóhatást. A textíliákat izotóppal kevert műszennyel piszkítják be, majd mosószeres vízben mossák. A mosás befejezése után a különleges számláló-mérő műszerekről leolvasható, hogy a szennyel mennyi izotóp került a mosóvízbe. Ezután már a radioaktivitás mérőszámával meghatározzák, mennyire tisztította ki a mosóporos vagy szappanos víz a szennyes ruhát.

neten túl a népek eredetével foglalkozva azt kutatja, hogyan keletkezik a legnagyobb társadalmi közösség, a nép, s hogyan alakítják a természeti és társadalmi tényezők az ember fejlődését.

— A régi embertannal szemben tehát a leglényegesebb különbség hogy a modem embertan nem elégszik meg az állapotok leírásával, hanem az egyének és közösségek struktúráját, változási folyamatait igyekszik feltárni. Képletesen szólva, az antropológiában az ember szembenéz önmagával, múltjával, jelenével, sőt jövőjével is.

— S mivel az embertan ilyen összetett kérdésekkel foglalkozik, természetesen nem nélkülözheti a természettudományok, elsősorban a biológia, a társadalomtudomány, a néprajz, a nyelvészet, a történettudomány, a régészet stb. segítségét. Ezek

a széles alapokon folytatott embertani kutatások megdöntik a fajelmélet gyűjtőfogalma alá sorolható helytelen és tudománytalan nézeteket, amelyek a közelmúlt törté- •netében olyan szomorú és dicstelen szerepet játszottak. Hasonlóképpen megcáfolják az ember eredetére vonatkozó tudománytalan, téves elképzeléseket és így világnézeti szempontból is jelentősek. A hazai kutatásunk a Magyarországon élt ősember megismerésével járul hozzá ehhez a fontos tudományos feladathoz.

— Azok a tudományok, amelyek segítik az embertan művelőit az ember jobb megismerésében, viszonzásul értékes adatokat és segítséget kapnak az embertantól. Ez főleg azokra a tudományokra vonatkozik, amelyeknek eredményei a ma élő ember igényeinek jobb kielégítését, egészségét, fejlődését szolgálják. Gondolok itt az orvosa és biológiai tudományokra. Ebből a szempontból különösen jelentős a ma élő ember antropológiai vizsgálata, amely nem elégszik meg a külső alaki sajátosságok megállapításával és rendszerezésével, hanem főként azt kutatja, hogy a környezeti feltételek és az öröklött jellegzetességek, biológiai tulajdonságok együttesen hogyan hatnak az ember fejlődésére.

Ezért a gyermekvizsgálatok sok indítást adhatnak a pedagógiának és a gyermek- gyógyászatnak. A felnőttek vizsgálata orvostudományi szempontból jelentős, hiszen az orvos mindig egy adott beteggel foglalkozik, az embertan viszont az emberi közösségek, csoportok nagyszámú egyedeit vizsgálva jut el a maga eredményeihez.

— De az életnek szinte minden területén hasznosíthatók az embertani kutatások. A lakóház tervezésétől a konfekcióipar szabványainak helyes megállapításáig, a vasúti kocsik, villamosok, autóbuszok ülőhelyeinek méretezéséig és kialakításáig segítséget nyújt az embertan, mert felvilágosítást ad arról, hogy az ezeket használó embereknek melyek a leggyakoribb jellegzetességei, a testi felépítésükből eredő kívánalmai.

Ezeknek az úgynevezett standardizációs vizsgálatoknak a jelentősége állandóan növekszik.

Révükön ismerjük meg helyesen a ma és a jövő ember igényeit, Ez a szükségletek által kijelölt új irányát teremti meg az antropológiai kutatásoknak.

Eltemették Gádor Bélát

Csütörtökön a Farkasréti temetőben nagy részvéttel eltemetlek Gádor Béla írót, humoristát. A temetésen ott volt kulturális életünk több

vezető személyisége, az el- húnyt hozzátartozói, barátai, ismerősei, írók, újságírók, humoristák és kortársak.

MA ALMÁSFÜZITŐN SORSOLJÁK A LOTTÓT

A hónap utolsó lottóhúzását is vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A lottó 4. játékiheti nyerőszámainak a sorsolását ma délelőtt 10 órai kezdettel Almásfüzitőn, a Timföldgyár Művelődési Házában tartják.

Nyolcnapi egyes kurtavassal — meg aranytallér

\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\W.V

— „a kötelező takarékosságot figyelmen kívül hagyta” fegyelmi vétségben elmarasztalta és írásbeli megrovásban részesítette. A határozat rövidre fogott pár soros indokolása pedig kimondja: „a gondozónők elhelyezése csak a lakásbiztosításig terjed. A berendezés minden dolgozó saját kötelessége.”

Nos, Béki József, ki tudja miért, miért nem, de nem fellebbezte meg ezt a határozatot. Nem kutatom az okát, pedig kézenfekvő, hogy fellebbezésében előadhatta volna, az Egészségügyi Minisztérium határozott rendeltetéssel kiutalt pénzét fillérnyi eltérés nélkül, pontosan arra használta fel, amire feltehetően a takarékosság mindenkire kötelező elvét mérlegelve, a minisztérium szánta. Felhozhatná azt is, hogy sehol sincs olyan munkásszállás, amit a dolgozók kötelesek saját költségükön bebútorozni. Ám, ha Béki József meg sem kísérelte megváltoztatni a fegyelmi határozatot, ne szálljunk vitába azzal mi sem. Népgazdaságunk szempontjából a takarékosság mindenütt kötelező mindenkire, ezt nem vitatja senki. Legfeljebb azt, hogy pazarlás-e vagy sem nővérszállást létesíteni és szerény bútorzattal ellátni.

Akárhogyan js legyen azonban, a fegyelmi ügy kapcsán, gondolom, érthető, ha eszembe jutott az egyszeri huszárról, meg a generálisról szóló adoma.

Szokoly Endre

tént a bölcsőde berendezése körül és emiatt fegyelmi eljárást indított Béki József vb-titkár ellen. El is marasztalta. A fegyelmi határozat kifogásolja a bölcsőde helyiségében elhelyezett „padlókárpitot”, amely hangzatos kifejezés alatt a higiéniai okokból a padlóra fektetett egyszerű, de méterenként mégis 90 forintba kerülő linóleum értendő. Kifogásolja a fegyelmi határozat azt is, hogy a nővérszállásba két darab *,csillárt” vettek 257,80 forintos árban. Üvegbúra ugyanis éppen nem volt kapható, de szerelékeivel együtt az sem lett volna olcsóbb ennél a két „csillárnál”. Kifogásolja még a határozat a nővérszállás egész szerény és célszerű, de csinos berendezését, az 1142 forintba került kétajtós, az 1537 forintért vásárolt háromajtós szekrényt, a darabonként 1660 forintba kerülő négy rekamiét, az összesen 743 forint 10 fillérért vett három darab éjjeliszekrényt, a 254 forint 54 filléres függönyanyagot és az együtt 402 forintot érő két kerek asztalkát.

Summa-summárum, vagyis mindezért a járási tanács Béki József kiskunlacházi községi vb-titkárt, mivel — a határozat szerint szóról szóra:

godt lélekkel másra a gyermekét? Szakképzett gondozónő viszont egy sem akadt Lachá- zán, máshonnan kellett hívni* tehát lakásról is kellett gondoskodni a számukra. Mert bizony egyik sem vállalná a hónapos szoba drága bérét.

Béki József községi vb- titkár tehát úgy vélte, helyes lenne az átépített magtárban a szállást be is rendezni a nővérek részére. Megtette hát előterjesztését az Egészség- ügyi Minisztériumnak, ott helyeselték elgondolását és miután mindent részletezve, pontos költségvetést terjesztett fel, ki is utaltak az új bölcsőde és a nővérszállás berendezésére 234 514 forintot. Ebben az összegben azonban benne foglaltatik a bölcsődei dolgozók első évi illetménye, 74 655 forint, meg egy évi tűzrevaló és sok más hasonló kiadás is.

Berendezték és a dolgozó anyák örömére meg is nyitották ötven csecsemő számára a bölcsődét. A gondozónőknek pedig nincs lakásgondjuk, szépen berendezett szállásukon kipihenhetik nehéz munkájuk fáradalmait. Elégedettek is.

A Ráckevei járási Tanács viszont nem az. Úgy találta, hogy felesleges költekezés törlovasokat szemléli, a főrfő huszárgenerális és éktelen haragra lobban. Amint lefújják a gyakorlatot, maga elé hívatja az őrmestert, hogy amiért* megszegte a regulát, lepocskondiázza a sárga földig. Meg is teszi amúgy huszárosán, istenigazában. Recsegő hangján, harsogva, még a büntetést is rögvest kiszabja:

— Nyolcnapi egyest kapsz kurtavassal! — így szól, de azután hirtelen megenyhül a fő-fő generális és előkotorja atillájából a bukszáját: — De, mert a biztos haláltól azt a gyereket megmentetted, édes fiam, itt van, fogjad, egy aranytallér.

Nem tudnám megmondani, mikor történt, ha megtörtént ez a dolog, de az már való igaz, hogy két éve Kiskun- lacháza. Községi Tanácsa elhatározta, a feleslegessé vált bikaistállót átépítteti bölcsődének, hogy a község dolgozó anyái, amíg munkájuk után járnak, jó helyen tudhassák picinyeiket. A bikaistálló mögött álló emeletes magtár meg jó lesz a gondozónők szállásának.

Nagyon helyesen, bölcsődében csak szakképzett gondozónőt szabad alkalmazni. Ugyan melyik anya bízná nyu}

\ Abból az időből, amikor f még erre mifelénk császár- \ király uralkodott, de had- ^ seregének szemefénye, dísze*

£ büszkesége a lobogó menté- ^ vei, lószőrforgós csákóval* fél tenyérnyi széles, kivont ^ karddal vágtázó magyar hu- ^ szár volt, abból a régesrégi í időből olvastam valahol ezt jí a most, a múlt ősszel lefolyt ^ fegyelmi ügy hallatára eszem- ^ be jutott adomát:

^ Valami nagygyakorlaton at- ^ takra fejlődött fel több hu- ^ szárezred és a lovasok mé- ^ lyen tagozott arcvonala a__ £ nagy mező egyik szélétől a ^ másikig ért. A mező közepén í pedig mitsem törődve a felé í közeledő sűrű lovasoszlop- ? pal, a földön ült és gondta- ^ lanul játszadozott egy apró- ^ ság, talán hároméves gyerek. ^ Láttára az első sorokban vág- ^ tató huszárlegények megdöb- ^ bentek. Léniaegyenes soru- ^ kát meg nem bonthatják, az ^ apróságot tehát ki nem ke- ^ rülhetik, de ha megtennék

1 is, az utánuk következő so- ? rok menthetetlenül eltiporják ; s,

^ Egyszerre csak jó lován ^ kiugrat a sorból egy nagy- ^ bajszú őrmester, sebes szá- ^ guldással a többinek elébe ^ vág, eléri a gyereket, fél- í kézzel felkapja, meg sem

2 áll vele a mező széléig. Ott < megcsókolja, leteszi a földre, ^ aztán belevágja sarkantyúját a ^ lova véknyába, szélsebesen £ visszaszáguld és beáll a sor- ^ ba.

í Látja ám mindezt a domb- í tetőről, ahonnan a rohamozó