Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 2. szám
1961. JANUAR S. KEDD EMBEREK GÉPEK A gépek a mi rendszerünkben az emberért vannak, s nem ellenük. Nagyon igaz ez a definíció. A gép segíti, kíméli a munkás fizikai erejét, megvalósítja terveit. Mégis; néhány évvel ezelőtt különös eseményre hívták fel figyelmemet. Egy esztergályos megrongálta a gyárba hozott félautomata gépet. Miért tette? Nem ellenséges szándékkal, csupán azért, mert a kenyerét féltette. Azt hitte, a gép elrabolja tőle a munkát és ő „feleslegessé” válik. Hosszú idő, sok felvilágosító szó kellett, míg az esztergályos és több más társa megértette: a korszerű gép nem „rabolja” el a pénzt, hanem közvetve több pénzt és boldogabb életet ad. A régi történet Moszkvában, a Lihacsov Autógyárban jutott eszembe. Láttam a kapun másfél percenként kigördülő új négy és féltonnás teherautókat, láttam a gombnyomásra működő, egyszerre harminchat szerszámmal dolgozó automata gépet, a kétszáz tonna súlyú horizontal esztergapadot, a lánAu tómat a gépsor motorblokk forgácsoló megmunkálására. zetőjétől sürgősen kértek motorházakat, mert fogytán van. A futószalag vezetője még mindig nem intézkedett. Mit gondolnak elvtársak, intézkedni fog?.. Csend. Értetlenül állok. A gyár főmérnöke magyarázza: — Látja kérem, még erre is felhasználjuk a gépesítést. Van mikrofon, erősítő, meg hangszóró, hát legyen belőle haszon. Ha valahol baj van és az illetékes a füle botját se mozgatja, akkor minden A kész teherautók rakodása a gyárudvaron. munkásnak jogában áll egy kis feljegyzést eljuttatni a hangosújsághoz. A hangos- újság szerkesztőségé pedig — nem kell várni a nyomdára — azonnal intézkedik. így történt most is. com futó távvezérlésű, minden irányban mozgatható, forró acélt tartalmazó öntőkádakat és hallottam a beszédet, amikoris a gyár főmérnöke elmondta: az emberek nagyon szeretik az új gépeket, egyre modernebb technológiát követelnek és naponta 150—200 újítás érkezik az irodába. A kérdésre, hogy miéri van ez így, egyszerű, de logikus választ kaptam. — Már egy éve nyolc óra helyett naponta csak hetet dolgozunk. Az ebédidő is megduplázódott. Fél óra helyett egy óra. S a kereset nemhogy csökken — emelkedik. Ezek tények. Ha akarja, bebizonyítom írásban is. Vagy kérdezze meg bárkitől... Nézze, az az alacsony, idős munkás már harmincöt éve nálunk dolgoz.k. Eleinte bosz- szankodott, amikor a régi, megszokott masináját újra cseréltük. De aztán ő lett a technika úttörője. Hogyan?... Rájött, a gépesítésnek köszönheti, hogy hazamenet nem fáradt — egész nap csak a vezérlő asztal mellett áll —, van kedve az asszonnyal beszélgetni, unokájával játszani és tudja, a hétórás munkaidőhöz is gépesítéssel jutottunk. Ma már ő a legszorgalmasabb újítónk, eddig 475 javaslatot nyújtott be, s ha valaki a modernebb technológia ellen beszél, odaáll és azt mondja: „Idefigyelj, öcsém, ha sokat szájalsz, ku- nyerálok neked egy régi masinát, aztán gürcölj, de ha otthon ágyba esel, csukd magadra az ajtót, ne hallja senki, hátfájással hogyan nyöszörögsz.” Megyünk a futószalag mellett. Sebessége mint a léptünk. Fennakadás nincs. Szervezettség. Mindegyik munkás mellett előre odakészített alaktrészek, gépkocsi-ajtók, lámpák, kormányok, indexek.. Egyszerre csak megszólal a hangosbemondó: „Halló halló, figyelem! Jelen tették, hogy a futószalag veTömzsi ember siet kezét csapkodva a szerelőcsarnok végéin. A főmérnök nevet — Lát;a, az a futószalag vezetője. Már szalad .. ; A többi ember is utána néz a siető embernek és mosolyog: — Szedi már a lábát. Jól van, no. Ultramodern, univerzális fúrógépnél állunk meg. Ötvenkét műveletet végez egyszerre. Az öntött motorház automatikusan beáll a meghatározott helyre és egyszerre ötvenkét fúró indul előre, zaj nélkül, mint a vaj repül a sok forgács. Néhány perc, készen a munka, kezdődhet a szerelés. A gép vezérlőasztalánál nyugodtan cigarettázó ember azt mondja: — Huszonöt éve ugyanezt csinálom. Csak minden lyukat külön fogással, más-más gépen fúrtunk. A művelet másfél napig tartott, most 18 percig tart. A szalag végéin felbúg egy új motor. Útjára indul megint egy teherautó. Nézem az ember-alkotta gép futását... Igen, a gépek nálunk az emberért vannak és nem ellenük. H. B. L. Kétszáz százalékos eredményt hozott Claus József őszibaracktermesztési módszere j Noha az őszibarackszedés ideje már régen elmúlt, cél- r. szerű megemlékezni egy szak- g Körökben évek óta ismert és í vitatott termesztési módról, g amellyel termelőszövetkeze- ^ teink és állami gazdaságaink^ harmadára csökkenthetik az ^ őszibarack előállítási költsé- ^ geit. > Az őszibarack egyike legfon- í tosabb exportgyümö’cseinknek. í A termelőszövetkezeti eazdasá- í gőz azonban idáig mégis „fáz-í tak“ a nagyobb, arányú telepi- ^ tésektől, mert az őszibarack^ egyúttal igen munkaigényes, g nagy metszési szakértelmet kí-g vénó gyümölcs. A hagyomá-^ nyos módszerek szerint a met- ^ szés valóságos művészeket kö- ^ vetelt és érthető módon alapo- ^ san megdrágította a termelést.^ Ezen segített Claus József — aí főváros tőszomszédságában !e-g vő Édesipari Gyümölcstermelő g Célgazdaság főmezőgazdásza — új módszerével. Ennek az úgynevezett „szál- vesszős” metszésnek az a lé- í nvege, hogy általában minden; termőképes vesszőt mégha- ? gyünk vagy hosszúra metszünk g akkor is, ha azok sértik a ko-g róna kialakítás „klasszikusé szabályait.“ Letermés után eze- g két a vesszőket eltávolítjuk, g Ezzel nemcsak munkaerőt ésg időt takarítunk meg, hanem a | kilenc esztendőn át folytatott g kísérletek tanúbizonvsága sze-í tint, hatalmas terméstöbbletet í is elérhetünk. A terméstöbblet [ 30-tól 208 százalékig terjedt! anélkül, hogy a gyümölcsök | átlagos nagysága és súlya változott volna. Az Édesipari Gyümölcs'er-1 meló Célgazdaság Budaörshöz! közel fekvő üzemegységét egy-í re több termelőszövetkezeti és| állami gazdasági vezető kere- si fel, hogy tapasztalatcsere g formájában sajátítsa el Claus 4 fömető'"a'7dász módszerét. Min-g den őszibaracktermesztő tér- j me’őszövetkezetünknek java-; solunk egy ilyen látogatást és; azt is. hogy a következő gazdasági évben már ezzel a módszerrel tegyék eredményesebbé. olcsóbbá termelésüket. A Pest megyei Hírlap fotópályázata Fotopályázatunk venkét kép érkezett. hetedik, utolsó előtti fordulójára n*0V~ Az első helyet és a 200 forintos Forte-csomagot ezúttal Vancsik Gyula nagykátai olvasónk „Közös erővel” című képe kapta Gyorsfénykép a Demeter-családról Megint magasabb küszöbre hág az emberek lába. Azt mondják, hogy egyetlen, ami soha meg nem áll: az idő. A sár, a szél, a rögök egyhangúsága itt mégis olyan, mintha errefelé nagyon lassan haladna a változás mutatója. Magányos ház, amelytől jobbra is, balra is kilométerekben mérödik az út a legközelebbi lakott helyig. Vasutas hajléka az, Demeter János vonalgondozóé és a családjáé. A puli ugat, toporzékol, vicsorog, de közvetlen közelről már farkcsóválva örül a vendégnek; a változatosságot jelentő, máshonnan jött embernek. Demeter Juci, a tizenhat éves lány az első pillanatban szigorúbbnak látszik az éber házőrzőnél. Aztán neki is mosolygóssá szépül az arca. Demeterné ágyban kúrál- gatja nátháját. — Olyan a lány is, mint az a kevés szavú apja... Demeter János vasutast nem hergeli indulatba a pergő nyelvű szemrehányás. — Szólok én ott, ahol kell! Csakugyan szólt már 1947ben, hogy ő is együtt tart a kommunistákkal, vegyék be a pártba. Tizenkét esztendeje pedig egyfolytában rászolgál munkástársai megbecsülésére szakszervezeti bizalmiként. Akkor is szólt, amikor a felesége 1956-ban összerúgta a vatkót az akkori elnökkel, a rossz helyen kimért, s a törvényesnél keves°b b háztáji föld miatt és kilépett a *s2- hől. Aztán az asszony vonat- takarisónő akart lenni. Demeter János megint csak szólt Menmondta. hogy 6 nem oiánDa a vonatnznatást. a fa- '’iioairrídást, az éjszakázást. Az asszony múlt év márciusában visszalépett a tsz-be Az apa, aztán Juci és a nyári vakációban a 15 éves Józsi is besegít. 360 munkaegységük van. Harminckét forintjával számolva, ez csaknem 12 ezer forint. Terményben hazavittek 12 mázsa búzát, két és fél mázsa krumplit. Meg amit a háztáji adott. A két szerződött tinó, a három süldő, meg a két tucatnyi tyúk is pénzt ér. A maguk nevelte 15 libából az utolsót az ünnepre fogyasztották el, Demeterné a mennybélieket dicséri mindezért. — Azért adta a tsz-t az isten, hogy akinek nincsen földje, annak is legyen biztos kenyere, anélkül, hogy másnak a szolgálója lenne, mint én voltam lánykoromban... A másik szobát most nem fűtik, de az új kombinált bútort csak megmutatják. — Jucié még módisabb lesz majd... de ki veszi el az ilyen lányt?!... — nevet az anya. — A legények is mondják, hogy egy óra alatt sem lehet belőle öt szót kihúzni. No, azért mégis majd agyontáncoltatták a karácsony vasárnapi bálon. Lassanként tekiderül, hogy a leányzó csak szótlan, de egy cseppet sem nyámnyila fajta. A VI. osztálynál abbahagyta a tanulást, de most újra folytatja. Együtt tanul az esti iskolán Katona Antal tsz-elnökkel, meg Antal János brigádvezetővel. Ha befejezi az általánost, népfőiskolára készül, mert szakképzett baromfigondozó akar lenni. Most már az anyja sem ejti ki a száján azt, hogy minek az a tanulás, nem kell az egy lánynak. Pedig az elején valóságos deputáció jött, hogy „Rozi néném, engedje el Jucit is újra az iskolába!” A KISZ-beli lánypajtások még azt is előre megszervezték, hogy kinél aludjon a kislány a fah/han a tarr’tási nőrokon. Hiszen este 9 óra után nem A második helyet Gulicska István ceglédi olvasónk képe érdemelte ki. Elnézést kérünk a szerző.öl, hogy a képkivágást megváltoztattuk és elhagytuk a sok fölösleges, zavaró részletet. gyalogolhat ki egyedül a vasúti őrházhoz. A két nyakigláb fiúgyerek törekvése is kézenfekvő és megvalósíható. Józsi, a nagyobbik, géplakatos, Jani, a kisebb pedig motorszerelő szeretne lenni. A karácsonyfa alatt csaknem ötezer forint értékű ruhanemű sorjázott. Télikabátot, sötétkék öltönyt, cipőt kaptak ! a fiúk. Juci pedig divatos hét- 8 nyolcados kabátot. g Előfizetik a Szabad Föld, a$ Képes Újság, a Ludas Matyi,% az Ország-Világ, a Színház- á Mozi, a Nők Lapja és a Fülest című hetilapot. Napilapot p azért nem járatnak, mert so-$ hasem érkezik meg idejében. 0 A világeseményeket a telepes $ rádió adja hírül nekik. A falui; könyvtárából is hordanak 6 könyvet, főleg télen. ; — Mert nyáron a kapálásba £ tanítom bele Jucit és még hétf velebeli lányt is. A mákot ta-i valy még nagyon gyorsan £ egyelték, úgy, hogy nem vol-4 tam valami elégedett velük. ^ De majd belejönnek jobban, $ mert bizony szakma ám ez isit Pillanatfelvétel, gyorsfénykép ez a Demeter-családról Tápiószelén, a Csikosi dűlőben, 41/a. számú vasúti őrház lakóinak anyagi és kulturális állapotáról, jövőbeli terveiről. A szél, a sár, a köd, a távolság régit, kietlent, ember alig járta magányt mutatnak. De mégsem az. Demeter János párttagsági könyve, szakszervezeti megbízatása, Juci esti iskolája, az asszony tsz-tagsága, a fiúgyerekek teljesíthető vágya, a rádió, az egymásra tornyozott únság’ialom arról vall: itt sem állt meg egyetlen pillanatra sem az idő ... Szocialista öntudatra ébredő emberek lépték át az új év küszöbét. Déry Károly A harmadik helyet Magyar Alfréd budapesti „Hármas kikötő” című képe kapta Télen sem csökken a tejhozam a nagykőrösi Petőfi Tsz-ben Télidőiben igen sók helyen csökken a tehenek tejhozama. Az idén a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál kevesebb takarmányt tudtak állatállományuk részére biztosítani a gazdaságok. Ha pedig nincs megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány, akkor kevesebb tejet adnak a tehenek, amit igencsak megéreznek a szövetkezet gazdái is. A naigvkőrösi Petőfi Tsz-ben S. Hegedűs László, a szövetkezet fő mezőgazdásza biztos abban, hogy náluk a téli hónapokban sem csökken a tehenek tejhozama. A szövetkezet ugyanis gondos, előrelátó gazda módjára. nagy mennyiségű szálastakarmányt és sok száz köbméter ízletes, jó silót készített állatállományuk részére. A takarmányozásra nagyon ügyelnek, és a teheneknek annak megfelelően adnak na- gvobb adagú vagy tartalmasabb táplálékot, minél több tejet adnak. Vetettek jelentős területen zöldtakarmányt, amit a koratavaszi hónapokban már tudnak etetni állataikkal
