Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

1960. DECEMBER 18. VASÄRNAP «ST NCGtrt kJúHav * Értékes éremgyűjtemény, természet- tudományi kiállítás, korszerű könyvtár A Nemzeti Múzeum patronálja a januárban megnyíló szobi járási múzeumot Serényen dolgoznak a szobi járási tanácsháza udvarán, széles, fedett összekötő folyo­sót éuítenek a tanácsháza és a tanácskozótermet magába foglaló melléképület közölt. Ez a folyosó, s a melléképület ’ ugyancsak most átépülő és tatarozás alatt álló helyiségei jövő év elejétől otthont nyúj­tanak a járási könyvtárnak, meg a létesülő járási múzeum­nak. Eddig a járási könyvtár egy szűk bolthelyiségben zsúfo­lódott össze. Pedig 3100 sa­ját könyvét Szob olvasni vá­gyó lakosai közül 540 havonta . átlag három könyvet, vesz kölcsön fejenként. Ezenkívül Katona Viktor könyvtáros in­nen irányítja a járás községei­nek könyvtárait, amelyek ez év harmadik negyedéig ösz- szesen lő 600 könyvvel ren­delkeztek. A szűk helyiség­ben bonyolódott le — ért­hető nehézségekkel — a könyvtárközi csere is. Min­den illetékes szerv régen belátta, hogy ezen az ál­datlan állapoton segíteni kell, és mert a könyvtár céljaira megfelelő önálló helyiséget biztosítani nem lehetett, a já­rási tanács még a nyáron úgy. döntött, hogy a havonta csu­pán egyszer és akkor is a ké­ső délutáni órákban használt tágas üléstermet átengedi a járási könyvtárnak. Ekkor merült fel az a gondolat is, hogy járási múzeumot létesí­tenek és a járás új kulturá­lis intézménye részére a ta­nácsterem melletti, hivatalok­kal elfoglalt helyiségeket ki­ürítik. Ezt a tervet azután to­vább fejlesztették, végül az összekötő folyosó építését is elhatározták azzal, hogy ezt a folyosót és az egész mel­léképületet átengedik a könyvtár meg a múzeum kö­zös használatára, azzal a megszorítással, hogy_ a já­rási tanács . ahogy'^digj Az­után is a tanácsteremben' tart­ja üléséit. Könyvbráíá klubja A tízszer hétméteres tanács­terem, amikor a járási tanács nem ülésezik, vagyis havon­ta egy-egy délutánt leszámít­va, olvasóteremmé és klubszo­bává alakul át. Zöld posz­tóval újonnan bevont aszta­lokkal és vadonatúj székek­kel bútorozza be a járási ta­nács. Ez a hatalmas terem, ahol 70—80 ember számára ké­nyelmesen van hely, nemcsak a könyvtár olvasóterme, ha­nem. egyúttal a szobi könyv­barátok klubjának is helyi­sége lesz. Automatikusan tag­ja lesz ennek a klubnak min­denki, aki kiváltja könyvtári kölcsönzőjegyét. Ebben a he­lyiségben azután . nem csupán folyóiratokat, vagy ki nem kölcsönözhető nagyobb alakú és különösen értékes könyve­ket olvashatnak a tagok, ha­nem más kulturális szórakozá­si lehetőségre is találnak. Te­levíziós készülék, valamint le­mezjátszós rádió is kerül a klubszobába. Mind a két ké­szülék már megvan és amint a munkálatok befejeződnek, be is állítják a terembe. „önk:szolgáló“ kölcsönkönyvtár Az ülésteremmel szomszé­dos, hatszor ötméteres helyi­ségben a könyvkölcsönzést bo­nyolítják le, éspedig úgyne­vezett szabadpolcos rendszer­rel. Vagyis az olvasók nem­csak a kartotékok alapján választhatnak könyvet, hanem a könyvállványokon szaba­don válogathatnak, az ér­deklődésüket felkeltő könyv­be belepillanthatnak, és ha ki akarják kölcsönözni, ma­guk viszik a könyvtáros asz- tálához, aki aztán a köl­csönzés adminisztrációját pil­lanatok alatt lebonyolítja. ^ Ez az önkiszolgáló boltokéhoz hasonlatos rendszer nemcsak meggyorsítja a kölcsönzést, hanem az olvasó tényleg azt a könyvet viszi magával, ami érdekli. Külön helyiségbe kerül a könyvtárközi cserehálózat rak­tára, ami a községi könyvtá­rak számára nagy könnyebb­ik iá-mi 11« »ill AZ ÖRKÉNYI ORVOS ' mi—. ** íTüf ; «I ■■y . •mm . 'Á’iNy ,{ ' \ ■ • ."ítiv. -i >• - t,< . Y ' Katona Viktor múzeumigazgató és Főnyi Béla, a szobi fiú­nevelő-otthon igazgatóhelyettese megvitatják a zebegényi mammutagyar elhelyezésének problémáját. (Gábor felv.) | séget jelent. Olvasóik igényeit ; gyorsabban és jobban elégít- j hetik ki. Mi lesz a szabi múzeumban ? A megye legújabb járási múzeuma máris bőséges anyagagl rendelkezik éspedig régészeti, néprajzi, valamint természetrajzi anyaggal. Tud­ni kell, hogy az Ipoly völgye egyike az ország leggazdagabb régészeti lelőhelyeinek. Az ősidők óta lakott szobi járás területének földjében a pattin­tott kőkorszaktól kezdve az emberiség történetének min­den korszakából található em­lék. Rendkívül sok lelet ke­rült már elő a járásban. Kü­lönösen az utóbbi évtizedek­ben, amióta egy önmagát szakavatottá képzett műked­velő régész, Laczus Géza szobi kántor, mint a Nemzeti Múzeum külső munkatársa, rendszeresebb kutatómunkát I végez, a Nemzeti Múzeum I megbízásából ásatásokat foly- | tat és. a leleteket anélkül, f Hógy* ’ ’ a ’ maga. i* szá már a' cfár- rmit“is",gy8]tene,JÍ'b#szsÍ$lít3r a i múzeumba. Számos kelta, avar és honfoglaláskori sírt talált már és azokban sok, rendkívül értékes leletet. A Nemzeti Múzeum most elvállalta az új szobi mú­zeum patronálását és a szobi leletek nagy részét, amit, mert hasonló tárgyakkal ren­delkezik, nélkülözhet, visz- szaadja Szobnak, a járás múzeuma részére. Ugyanígy az esztergomi múzeum szin­tén átengedi a szobi járás te­rületéről származó régészeti anyagát. Mind a két múzeum, amint az építkezés befejező­dik, Szobra szállítja az új múzeum kiállítási anyagának alapját képező értékes tár­gyakat. Jelentős néprajzi gyűjtemé­nye is lesz az új múzeumnak. Ezt a járás régi népviseletét, lakóinak régi szerszámait és szokásait őrző anyagot első­sorban Domszky Pál szolgál­tatja, aki, mint köztudomá­sú, saját, évtizedes gyűjtő­munkájának eredménj^ekép- pen Kemence község részé­re kis múzeumot rendezett be és engedett át. A kemencei múzeum kiállított tárgyainak egy részéről most lemond, át­engedi a járás múzeumánák. De a néprajzi részt rendkí­vül érdekes anyaggal gyara­pítja egy másik magángyűjtő, Korcsmáros László máría- nosztrai iskolaigazgató is, aki a járás területén fellelt népi gyermekjátékokat gyűjtötte össze. írtékes éremgyűftenrény | Korcsmáros László azonban i nemcsak gyermekjátékokat | gyűjt, régészettel is foglal- | kozott. Magángyűjteményének ! ezt a részét, amely nemcsak 1 a szobi járás területéről származik, szintén átadja. Igen értékes érem- és bankjegy-gyűjteményét vi­szont értékén alul ajánlotta fel megvételre az új mú­zeumnak. Korcsmáros igaz­gató ugyan csupán „műked- ve\ő numizmatikus, de nagy szakértelemmel gyűjtötte a különböző pénzérméket Kül­földi anyagát, hogy tudo­mányos kedvtelésének emlé­két megőrizze, megtartja, a magyar anyagot azonban tel­jes egészében átengedi. Ez a magyar éremgyűjtemény ugj'an nem teljes, de minden korból tartalmaz érmeket, és­pedig I. István király által veretett pénzektől kezdve egé­szen napjainkig. Bankjegy­gyűjteménye, amit szintén átad a múzeumnak, ezzel szemben a Magyarországon forgalomban volt valameny- nyi bankjegyet felöleli. Börzsöny sajátos növényvilága Szép és értékes lesz a természetrajzi gyűjtemény is, amelyet aZ erdészek' és a já­rás vadásztársaságai segítsé­gével rendeznek be. Vadász­trófeák és kitömött állatok mellett talán a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot az egyedül Börzsönyben ter­mő, különböző növényeket bemutató növénygyűjtemény. Ez, a Börzsöny vidékének sajátos növényvilágát tartal­mazó gyűjtemény egyedülál­ló lesz az országban. •sát; , ö^z^öt^f JpJygSQjj, és a melléképület, szintén , tágas folyosóján, valamint az ol­vasóterem falai mellett ren­dezik be. A múzeum át­építése még ebben az évben befejeződik és anyagának rendezése után, talán már jövő év januárjában, de legkésőbb az első évne­gyedben megnyitják a kö­zönség számára, Zebcgétiyi mamnwtagyar és áamásái kindest A múzeum azonban tu­lajdonképpen már megnyi­tása előtt, is működik, Ka­tona Viktor, a járási könyv­táros kapott megbízást igaz­gatására. Ö irányítja az ugyancsak a múzeum állan­dó munkáját képező és már­is folyamatos helytörténeti kutatást, amelyet az egyes községekben többnyire peda­gógusok végeznek. Hat köz­ség, Zebegény, Nagymaros, Szob, Nógrádverőce, Szoko- lya és Kemence adatgyűjtése már befejeződött. Ezenkívül a múzeum már­is végez úgynevezett mentő­ásatásokat. így a zebegényi Ujvölgyben épülő ásványbá­nyánál legutóbb talált avar, valamint a szobi kőbánya la­kótelepének építésénél lelt megbolygatott kelta sírt módszeresen feltárta, feltér­képezte, lefényképezte és a leleteket biztosította. Ezentúl önállóan végez ásatásokat a múzeum, sőt, egyet folytat is Ipolydamás- don, ahol a napokban Zsib- ríta János szántás közben 527 darab, II. Ferdinánd kora­beli ezüst tallért és dénárt talált. Zsibrita a leletet be­szolgáltatta és rövidesen meg­kapja a megtalálónak járó jutalmat. A közeljövőben két ásatást tervez a múzeum. Az egyiket Zebegényben, ahol ötméteres mélységből most került elő egy mammut két és negyed méter hosszú, hatalmas bal­oldali agyara. A mammut töb­bi maradványát szándékoz­nak megkeresni. A másik tervbe vett ásatás Szobon lesz, az Uj Barázda Tsz kertészetében, ahol a kelta temetőt akarják feltárni. Szók oly Endre Három héttel ezelőtt a hi­vatalos lapban szűkszavú ér­tesítés jelent meg, amely sze­rint dr. Székely István Örké­nyi orvost „a Szocialista Mun­káért Érdeméremmel” tüntet­ték ki. Besötétedett már, mikor a kocsiból kihajolva dr. Székely lakása után tudakozódtunk az Örkényi utcákon. — A fő útra menjenek. A templomtól a harmadik ház Kecskemét felé — igazítottak útba. A házat megtalálni ezek után nem volt nehéz, de an­nál nehezebb a bejutás. Szé­kely doktor különböző fajú é korú kutyái cerberusként őriz­ték kapuját. Perceken belül száraz kol­bász, vörösbor került az asz­talra. Szíves hangon kínálnak a háziak, amikor kopogtat­nak. — Jöjjön már ki, doktor úr. Beteg gyereket hoztak a cigánysorról. — Hű, az istenfátokat — kecmereg ki az asztal mögül a doktor. — Még meg sem melegedett a szék alattam. Ott rendeltem egész délután. De azért kulcscsomót csör­getve megyünk a váróba, ahol az egész család kíséri Kovács Dezsőnél, karján két­éves kislányával. — Lázas ez a gyerek már napok óta, miért csak most mutatjátok? Név szerint ismeri mind a 320 cigányt, aki a faluban la­kik. Igen sokrétű munkát fejt ki közöttük. Orvosi elő­adásokat tartott számukra, felvilágosította az asszonyokat az abortusztörvényről, mert még ma is gyakran előfordul, hogy egészségükkel fizetnek a gyakori gyermekáldásért. És Székely dr. patrónusuk az élet minden területén. Az ő rábeszélésének . köszönhető, hogy az Örkényi cigányok mentek először bányába dol­gozni. A biztos, rendes kere­set aztán együtt járt az élet- módváltozással is. Ezekből a házakból- -mindinkább eltűnt a sötétség, hogy helyét a civi­lizált emberi élet foglalja el. ^ elünk van a községi ta­nácselnök, Szabó Ferenc. Két percbe sem telik, máris ter­veket szőnek, vitatnak: — Én arra gondoltam — mondja Székely doktor —, az lenne a legjobb, ha kimen­nek rendszeresen a tsz-be rendelni. Mert most mi a helyzet? Naponta legalább tíz tag fordul meg nálam. Ez leg­inkább egy teljes napot vesz igénybe, ha patikát, utat stb. beleszámítjuk. Ha pedig én megyek helybe, ez az idő is a munkáé marad. Az egyezséget hamar meg­kötik, kipróbálják, hogyan válik be. — Nem sokáig kell ezt csi­nálni — fordul hozzánk ma­gyarázattal. — Most indult nálunk az ápolónőképző tan­folyam. A fiatal lányok két év múlva egészségügyi kö­zépkáderek lesznek, ök men­nek majd ki a tsz-központok- ba egészségőrnek. Lesz náluk egy kis kézi gyógyszertár, eb­ből a mindennapos panaszo­kat, könnyű sérüléseket ellát­hatják. — Olyan lányok járnak ide, akiket annak idején én segí­tettem a világra. Nem egy nemzedék nőtt fel azóta, amióta itt élek Örkényben. Negyven éve vagyok orvos. A rövid háborús időszakot leszá­mítva, nem mozdultam ki in­nen. A felszabadulás utáni napokban Pesten dolgoztam, a S\'éd Vöröskereszt megbízott­jánál, Raul Wallenbergnél. Adtak nekem akkor útlevelet. Menjek és dolgozzak Stock­holmban, az való nekem. Én meg. amikor már lehetett, | vonatra ültem és hazajöttem Örkénybe. Mert ez a világi legszebb helye az én szemem- i ben. Meg aztán — azt hi-; szem, szeretnek itt az embe- j rek. Hat évvel ezelőtt nagyon; beteg voltam. Akadt olyan j néni, aki misét mondatott a | gyógyulásomért. Bizonyára ezj használt — nevet szélesen, vi_ j dáman —, mert ha nem is ; olyan legényesen, mint ré- j gén, de egész nap úton va-j gyök az én két pajtásommal.; Ezzel a csúnya képű nagy: Mag a szovjet hokit egén ötvenkét évvel ezelőtt táncolta először még Pétervárott Anna Pavlova a Chopin műveiből összeállított híres balett- számot. Pavlova méltó utóda, Galina Ulanova először 1928-ban táncolta ezt a remekművet, s azóta is egyik vi­lághírű műsorszáma. beteghez hívták. Mondom, beteg az én uram is, hogy mehetne. Az ember meg csak1 hajtogatja itt az ajtóban, hogy a beteg kívánsága, Pistám, menjen el hozzá. Azt hiszik, vissza tudtam tartani? Sze­gény bácsi, aki hívta, még az ■ éjjel meghalt, de megnyu­godva, hogy az uram ott volt1 nála. így folyik a szó tovább, hol arról, hol erről. Közben terveiről faggatom: — Ha már ilyen kíván­csiak, elárulom, nemcsak or­vosi, de irodalmi babérokra is pályázom. A fiam újság­író, gondolom, ha neki sike­rül, menni fog az a papájá­nak is. Elsősorban meg aka­rom írni Örkény község tör­ténetét. Rengeteg anyagot gyűjtöttem már hozzá, csak rendszereznem kell. A másik pedig, amiről írni akarok, az az út, amit a fia­tal orvosnak kellett, a múlt­ban megtenni, amíg a diplo­ma kézhez vételétől valóban is orvos lett. Mert akkor még nem úgy volt ám, mint most. 'Biztos állás, fizetés, önálló munka. S — Mennyi pénzembe került [az nekem, amíg megengedték az akkori nagyok, hogy se­gédkezzek a szüléseknél, ope- Sráci.óknál. Az úgy volt, hogy [a fiatal orvos hosszú ideig [nem csinált mást, mint a fe­lhői- köpenyt hordta, meg ♦hosszabbította a professzorok Ssleppjét. Aki gyorsan akart [tanulni, dolgozni, annak fi­zetnie kellett. Nem lesz. a könyvem világmegváltó ha­jtású, de azért azt hiszem, el­gondolkoztatja a mai egye­temi fiókákat, hogyan volt negyven évvel ezelőtt és ho­gyan van ma ... í Jó társaságiján, jteji pohár {mellett szalad az idő. Fenn, a «szekrény tetején, hatalmas, ; kitömött barna medve áll. 'Ügy látjuk, mind morcosabb a nézése. Talán haragszik, hogy miattunk nem élvezheti a televízió műsorát? Indul­nunk kell, azzal a jóleső ér­zéssel, hogy egy teljes értékű embert ismerhettünk meg. Kíváncsian várjuk hát a könyvet, Székely doktor négy ;évtizedes tapasztalatainak gaz­dag kincsestárát. Hisszük, hogy érdekes, tanulságos ol­vasmány lesz. ‘ Komáromi Magda kutyámmal és azzal a szép j kis piros Skodámmal. — Csak az a baj Pistám, ; nem vagy te már mai gyerek, | aztán mégis annak érzed ma- ] gad — szól közbe a doktor j felesége. — Nem kíméli ma-1 gát egy percre sem. Ha meg- j zörgetik az ablakot, máris j megy. Az is a betegsége ide- j jén történt, hogy egy éjjel, j mikor megjött a kórházból, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom